INFO-ágazat (Posta, Hírközlési, Informatika, Média) T a n u l m á n y
|
|
- Jázmin Juhász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 INFO-ágazat (Posta, Hírközlési, Informatika, Média) T a n u l m á n y ÚJ TÍPUSÚ, EU-KONFORM SZAKSZERVEZETI ÁGAZATI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK ESÉLYEI, ILLETVE A KONKRÉT ÁGAZAT JELEN ÁLLAPOTA ÉS KILÁTÁSAI A SZAKSZERVEZETI MOZGALOM SZEMPONTJÁBÓL Készítette: január 28. Lázár András Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Elnök MOSZ Postai ágazatvezető
2 2 Általános megjegyzés A jövőben kialakítandó rendszert el kell vonatkoztatni a KSH által kialakított ágazati rendszertől, és a gyakorlatban kialakult szerkezetet kell alapul venni. A postai, hírközlési, informatikai és média ágazatban található gazdasági szervezetek és egyéb intézmények több főhatóság felügyelete alá tartoznak, így az egyeztetéseknek jelenleg törvényi akadályai is vannak. Tartalomjegyzék
3 3 Általános megjegyzés I.fejezet Az INFO ágazat jellege, struktúrája 6. old. Meghatározási szempontok 7. old. Az ágazat helyzete szakszervezeti vonatkozásban 7. old. A tulajdonosi szerkezet alakulásának hatásai 7. old. Mit ér a szakszervezet, ha magyar 8. old. Együtt sem mindig könnyebb 8. old. Kell a változás 8. old. Az állam jelenléte 8. old. Társadalmi súly 9. old. A dán modell működő magyar modellje 9. old. Mit várhatunk a csatlakozástól 10. old. Az ágazat megjelenítésének nehézségei 10. old. Az ágazat intézményi szereplői (db) 11. old. Külföldi tőke aránya 11. old. Távközlési alágazat 11. old. Média alágazat 14. old. Informatika alágazat 14. old. Postai alágazat 14. old. II. fejezet Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban 18. old. Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ) 18. old. A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségén kívüli érdekvédelmi szervezetek 21. old. Szakszervezeti együttműködés 22. old. Munkaadói szövetségek jelenléte az ágazatban 22. old. III. fejezet Kollektív alku jellemzői: 24. old. informatikai alágazatban médiában postás alágazatban IV. fejezet Középszintű szociális párbeszéd további fórumai 27. old.
4 4 V. fejezet Részvételi intézmények az ágazatban 29. old. VI. fejezet Mi a teendő? 32. old. Közös nevezők 32. old. Időpazarlás megakadályozása 32. old. Anyagi és erkölcsi rendteremtés 32. old. Mellékletek Záradék 33. old. A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Alapszabálya 33. old. Postai Érdekegyeztető Tanács Alapító Okirata 33. old.
5 5 I. fejezet Az INFO-ágazat jellege, struktúrája
6 6 Tartalom: Meghatározási szempontok Az ágazat helyzete szakszervezeti vonatkozásban A tulajdonosi szerkezet alakulásának hatásai Mit ér a szakszervezet, ha magyar Együtt sem mindig könnyebb Kell a változás Az állam jelenléte Társadalmi súly A dán modell működő magyar modellje Mit várhatunk a csatlakozástól Az ágazat megjelenítésének nehézségei Az ágazat intézményei szereplői Külföldi tőke aránya Távközlési ágazat Média alágazat Informatikai alágazat Postai alágazat I. fejezet Az INFO-ágazat jellege, struktúrája
7 7 Meghatározási szempontok: Azt, hogy az Ágazathoz milyen területek sorolhatók és milyen tevékenységi köröket érint, különféle szempontok alapján határozható meg. Jelen tanulmány abból indul ki, hogy minden olyan tevékenységet ide soroljon, amely az információ áramlásán, tárolásán, rendszerezésén alapszik, így Európában is közérthető formában, INFO-ágazatként érdemes kezelni. Ide tartozik a távközlés, a klasszikus postai szolgáltatások, a műsorszórás és a számítástechnika-informatika mellett a média is, mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtót ideértve. Az ágazat helyzete szakszervezeti vonatkozásban: Jelen tanulmány minden kérdést szakszervezeti, munkavállalói szempontból vizsgál, így az ágazat jellegét, struktúráját is. Sajnálatos tény, hogy az INFO-ágazat gazdasági és infrastruktúrális mutatói, fejlettségének fokmérői, az elmúlt években fordított arányosságot mutattak a munkavállalói szervezettséggel, vagyis miközben a vállalatok egyre modernebb technológiával egyre sokoldalúbb tevékenységeket folytattak és folytatnak, mindössze 30%- uknál van szakszervezet és a szakszervezeti tagok létszáma a foglalkoztatottak összlétszámának egytizedét(!) sem teszi ki. Ez magyarázható egyrészt a szocializmusból megörökölt szakszervezeti struktúrák megkövesedésével, látszatreformjaival, azzal, hogy a tömegek nem érezték-érzik, hogy a szakszervezet valóban betöltheti azt a funkciót, amit egy érdekvédelmi szerveződésnek be kell, tehát nem elsősorban a szakszervezeti elit és annak mindenkori politikai szövetségeseik érdekeinek védelmét, hanem a tagságét tartja majd szem előtt. De ez csak az érem egyik oldala. A tulajdonosi szerkezet alakulásának hatásai: A tulajdonosi struktúra változása (privatizáció, új cégek megjelenése, stb.), a magántulajdonú vállalatok dominanciája nyomán egyre több cégnél kimondottan szakszervezet ellenes munkaadói hozzáállást tapasztalni, ami megnyilvánulhat pozitív diszkriminációban is (vonzó egyéni csomagok, a munkavállalók érdek-szeparálása egymástól) és negatívban is (egy országos, külföldi tulajdonú szolgáltató például elbocsátással fenyegette meg régióvezetőit, ha területükön alakul elsőként szakszervezet!). Sajnálatosnak azért nem túlzás nevezni ezt az állapotot, mert az európai gyakorlatnak is ellentmond. Nyugat-Európa országaiban az ágazathoz tartozó cégek, intézmények munkavállalóinak túlnyomó többsége szakszervezeti tag. Tény, hogy Magyarországon a külföldi, illetve gyakran magyar magántulajdonos előszeretettel folytat rablógazdálkodást, nem hosszú távra tervezve, hanem csak az extraprofit minél gyorsabb kiaknázását tartva szem előtt. Az EU-n belül a különféle jogi és gazdasági megkötések miatt nem lenne lehetőség a munkavállalói érdekek olyan mértékű semmibe vételére, mint amit számos magyarországi vállalat esetében tapasztalni. Az erős szakszervezetek tehát az uniós csatlakozásunk miatt is fontosak lennének. Mit ér a szakszervezet, ha magyar:
8 8 Alkalmasak-e jelenlegi formájukban az INFO-ágazat szakszervezetei feladataik ellátására? A válasz nem egyértelmű. Egy szakszervezet eredményes működéséhez ugyanis nem elegendő az intézményes keret, a törvények adta lehetőségek. Legelőször is léteznie kell magának a szakszervezetnek. Kell hogy legyen tömegbázisa az adott munkahelyen, kell hogy legyen vagyona, amit szükség esetén mozgósíthat (szociális célokra: segélyalap, üdültetés, stb., illetve politikai célokra: sztrájkalap, plakátok, mozgalmi munka). Kell ezenfelül egy olyan kapcsolat a munkaadóval, amely az együttműködést helyezi a konfrontáció elébe és nem utolsó sorban szerencsés, ha a szakszervezet külső támogatásra is számíthat, mind szociális, mind politikai téren (lobbizás, szolidaritási megmozdulások, stb.), azaz mindenképpen célszerű a szakszervezetnek egy nagyobb halmazhoz csatlakozni. Bármelyik nemzetgazdasági ágazatot vizsgáljuk, és az INFO-ágazat sem kivétel, látható, hogy nagyon sok vállalat esetében még a legelső feltétel, azaz maga a szakszervezet sem áll rendelkezésre, még több az olyan cég, ahol a szakszervezet nem rendelkezik biztos anyagi háttérrel, ezért ki van szolgáltatva a munkaadónak, ami erőteljesen visszafogja aktivitását, megint másutt a munkaadó koloncnak tartja a szakszervezetet és igyekszik ignorálni, vagy vezetőit korrumpálva megszelídíteni. Együtt sem mindig könnyebb: Ami pedig a nagyobb szerveződéseket, tömörüléseket illeti, bár a rendszerváltozás előtti egyetlenhez képest mára már több is van, igazán nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az MSZOSZ, mint legnagyobb (SZOT-jogutód) szövetség vagyona leapadt, tagsága csökken, politikailag túlságosan elkötelezett, miközben az elkötelezettség előnyeit a tagság még nem tapasztalta, a többi konföderáció pedig, létszámát és anyagi lehetőségeit tekintve sincs olyan helyzetben, hogy kellő nyomást tudjon gyakorolni, akár a munkaadói, akár a kormányzati oldal képviselőire. Bonyolítja a helyzetet, hogy különböző szimpátiák és szempontok alapján a konföderációk tagjai a legkülönbözőbb területekről léptek be, így egységes ágazati-stratégiai szakszervezeti fellépés a jelenlegi struktúra mellett nehezen szervezhető meg. Kell a változás: Ezek a tények mindenképpen mellette szólnak annak, hogy ágazati bontásban jöjjenek létre tömörülések, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az egyéb, felsorolt feltételek hiánya esetén ez is csak pótcselekvés marad. Vagyis az új szerveződések is csak akkor érnek majd valamit, ha szilárd anyagi bázisa lesz a tömörüléseknek és ha a tagszervezeteknek lesz tömegvonzása, illetve megfelelő kontaktusa a munkaadói oldallal. Az állam jelenléte: Az INFO-ágazat sajátossága, hogy alig egy-két nagy intézmény maradt állami tulajdonban. A magyar magántulajdonban lévő vállalatok inkább a kisebb kft-k, bt-k. Ugyanakkor a magyar tulajdonos sem garancia a szakszervezetre, mert pl. az informatika területén a Synergon-nál nincs szakszervezet, ugyanakkor a külföldi tulajdonú Flextronicsnál van (igaz, a munkavállalók 7%-a tag csak). A távközlés-hírközlés-klasszikus posta területen a nagyobb intézmények közül már csak két stratégiai fontosságú vállalat maradt állami tulajdonban, a hagyományosan nagy dolgozói létszámú Magyar Posta Rt., illetve az Antenna Hungária Rt., jellemző módon mindkettőben magas a szakszervezeti tagok száma az összes foglalkoztatotthoz képest. Társadalmi súly:
9 9 Összességében az INFO-ágazat (a médiával együtt, amely ugyanakkor nem a KHVM alá tartozik, ami ugyancsak bonyolítja a képletet) több mint félmillió munkavállalót foglalkoztat és (becsült érték!) ebből kevesebb, mint százezren tagjai valamelyik szakszervezetnek. A médiában, a közszolgálati intézményekben szintén viszonylag magas a szakszervezeti létszám, ugyanakkor a magánkézben lévő sajtóban csak az Axel-Springer kiadó, illetve a Népszabadság munkatársainak egy része szervezett. Az ágazat gazdasági helyzetét tekintve a távlatok bíztatóak. Magyarországon mind a távközlésnek, mind a vele egyre jobban integrálódó informatikának, jelentős fejlődése ellenére még van mit behoznia az EU-tagországokkal szembeni lemaradásból. Más kérdés, hogy a fejlesztések egyre kvalifikáltabb munkaerőt igényelnek majd és kisebb számban, mint amennyi kevésbé képzett munkaerő válik majd feleslegessé az évek során. Ez különösen a hagyományosan nagy létszámmal dolgozó Magyar Posta Rt-t, a Matáv Rt-t, illetve meghatározott profilú, az átállást csak nehezen megoldani tudó gyártókat, szolgáltatókat érinti majd. A szakszervezeteknek időben fel kellene tudni készülniük a folyamatok kezelésére, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy saját szakértőik, funkcionáriusaik oktatását sem tudják megoldani, vagyis hiába kap kézhez egy adatot a szakszervezet képviselője, nem tudja értelmezni, nem tud stratégiát kialakítani a szakszervezeti politikára vonatkozóan. Még a rendelkezésre álló lehetőségek sincsenek megfelelően kihasználva, amire a legjobb példa az Üzemi Tanács intézménye. Bár nincsenek szakszervezeti jogosítványai, az Üzemi Tanács számos olyan információhoz juthat és oszthatja meg a munkavállalókkal, amely szakszervezeti választ is kíván. Ehelyett az Üzemi Tanácsok tagjai, igen sok esetben még csak nem is érdeklődnek (bár joguk) a vállalattal kapcsolatos döntéstervezetek, adatok iránt, igaz rajtuk sem kéri (bár ez is törvény adta jog) ezt számon senki. Azt is tudni kell, hogy a munkaadó könnyebben tudja kordában tartani az Üzemi Tanácsot, mint egy aktív szakszervezetet, kijátszva egymás ellen a két, alapvetően természetes szövetségest. Abban a tekintetben sem egységes a kép, hogy mik a kollektív szerződés meglétének feltételei, hiszen van számos olyan cég, ahol nincs szakszervezet, de van kollektív szerződés és olyan is, ahol a viszonylag nagy létszámú szakszervezet ellenére tárgyalni sem nagyon tárgyaltak a kollektív szerződésről (pl. Duna Televízió). Vegyes a kép olyan tekintetben is, hogy míg sok cégnél egy szakszervezet sem működik, soknál egy, de vannak vállalatok, ahol több érdekvédelmi szervezet jött létre, amelyek együttműködési készsége változó, a munkaadó mozgásterét ugyanakkor növeli, ha nincs egységes szakszervezeti akarat. A dán modell működő magyar modellje: Visszatérve a nagyobb szerveződésekre, tömörülésekre, egy eredményes kísérlet már történt és jelenleg is tart az ágazathoz tartozó szakszervezetek integrálására egy szövetségen belül. A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, amely eredetileg az egykor a postát, távközlés és műsorszórást egy vállalatban egyesítő Magyar Posta szakszervezetének jogutódjaként jött létre és amely meghirdette a nyitást az INFO-ágazat más szereplői felé is. Csak 2001-ben 8 új szervezet csatlakozott, így már 16 tagszervezet alkotja a szövetséget. A postai, távközlési intézmények mellett a közszolgálati televíziók szakszervezetei és a Sajtószakszervezet is belépett a PHDSZSZ-be. Ugyancsak meghirdetett célja a szövetségnek (és ez egybecseng a meghonosításra váró dán modellel ), hogy ágazati gyűjtőszövetségként, egyetlen politikai erő mellett sem elköteleződve, szakmai alapon és szakértő partnerként együttműködve a munkaadóval és a felügyeleti szervekkel, a klasszikus szakszervezeti értékek megőrzésével kíván tevékenykedni. E szövetség, támogatást elfogad a politikai élet szereplőitől, de megelőlegezett szövetséget nem kínál, mert a magyar közelmúlt számos példája bizonyítja, hogy a szakszervezetek az ilyen alkukkal jelentős tekintélyt és nem utolsó sorban létszámot veszítettek. Tanulságos, hogy a szövetségnek különböző konföderációkhoz tartozó szervezetek is tagjai a konföderáción kívüliek mellett. Az pedig, ismerve az elmúlt tizenegynéhány év
10 10 szakszervezeti krónikáját, egyenesen példaértékű, hogy a szövetség indulóvagyona nemhogy csökkent, de gyarapodott, biztosítva a működés anyagi feltételeit. Az, hogy az anyagi háttérről több említés is esik, nem véletlen. Nyugat-európai példák bizonyítják, hogy az erős, gazdag szakszervezetek könnyebben ki tudnak egyezni a munkaadókkal a tárgyalóasztalnál, sztrájk nélkül is, mivel a másik oldal tisztában van vele, megengedheti magának a szakszervezet a sztrájk finanszírozását. Ugyancsak elengedhetetlen az anyagi háttér azon szakértők felkészítéséhez, illetve megfizetéséhez, akik segítenek a szakszervezeteknek érdemi módon megvizsgálni az adott munkahely lehetőségeit, felkutatva azokat a forrásokat, amelyekből javítható a munkavállalók anyagi helyzete, anélkül, hogy üzleti szempontból hátrányba kerülne a vállalat. Mit várhatunk a csatlakozástól: Az EU-csatlakozás, törvénykezési oldalról gyakorlatilag megalapozódott, így az INFOágazatot e tekintetben nem érinti majd jelentősen. Olyan tekintetben viszont annál jobban, hogy milyen jövedelmi és szociális viszonyok várhatók a csatlakozástól. Mivel felvételünk nem jelenti automatikusan a jövedelmi viszonyok kiegyenlítődését, várhatóan nem kell jelentős munkahelycsökkenéstől tartani (pontosabban, amitől kell, az nem EU függő, hanem a képzett-képzetlen munkaerő szükséglet arányának változása miatt következhet be). A különböző, ágazaton belüli, technológia lemaradások ledolgozását célzó támogatások felhasználása is javíthat a munkavállalók munka- és életkörülményein. Remélhetőleg tovább csökken majd a szakadék az EU és a magyarországi jövedelmek között. Ugyanakkor, az ágazat jelenlegi munkavállalóinak többsége (ismerve az EU-tagállamok belpolitikai kényszereit) továbbra is itthon lesz kénytelen munkát vállalni, azaz az ágazat nem fog munkaerőgondokkal küzdeni, ellentétben más meghatározott területekkel. A szakszervezeti aspektusból viszont szükségessé válik egy összehangoltabb politizálás, amely uniós szinten növelheti meg azokat a jogokat és juttatásokat, amelyekből a tagállamok minden munkavállalója profitálhat. Az ágazat megjelenítésének nehézségei: Mind a jelen kérdésre, mind a továbbiakra jellemző, ezért mindenképpen jelezni kell, hogy meglehetősen hiányosak az adatok, ami egységes, átfogó kép kialakítását megnehezíti. A vállalatok száma sem mérvadó, mert a kétfős bt. és a többezer fős holding között nem tesz különbséget, és külön szót érdemelnek az átfedések, például, hogy nemcsak külön konföderációkban szerepelnek az ágazathoz sorolt-sorolható szervezetek, hanem az önmeghatározási problémák miatt ugyanaz a szervezet egyaránt tartozhat többféle ágazathoz (pl. a Siemens egyik szakszervezete a Vasas-oknál szerepel, a másik az Építők-nél, ugyanakkor elektronikai holding lévén, számos távközlési és számítástechnikai profillal az INFO-ágazatba illene leginkább, de hasonló a helyzet az IBM-mel és a Flextronics-szal is). Ráadásul, miközben a magyarországi átlagjövedelmek az INFO-ágazaton belül is jelentősen elmaradnak az EUátlagtól, az ágazaton belül is nagy a szóródás. Némely cég ráadásul olyan kedvező feltételeket biztosít a vállalati Kollektív Szerződésben, amelyeknek a töredéke is előrelépés lenne egy másik, ugyancsak ágazati intézmény számára. Igen általánosan lehet tehát majd megfogalmazni azokat az igényeket, amelyek mögé egységesen felsorakoztatható az ágazat minden szakszervezete. Az ágazat intézményi szereplői (db): (forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
11 11 AZ ÁGAZAT GAZDASÁGI SZERVEZETEINEK MEGOSZLÁSA Posta alágazat Távközlés alágazat Informatika alágazat Média alágazat Nyomtatott sajtó Elektronikus sajtó A privatizáció helyzete alágazatonként más és más képet mutat. A hírközlés, a távközlés, az informatika és a média területén lényegében lezajlott, a posta területén a folyamat most zajlik. Külföldi tőke aránya: A külföldi tőke, illetve vállalkozások aránya az ágazaton belül megközelítőleg 65 %. Távközlési alágazat: A távközlési alágazat legjelentősebb szereplője a MATÁV Rt többségi tulajdonosa a MagyarCom amely a Deutshe Telekom AG kizárólagos tulajdonában van. A távközlési piac liberalizációja az eddigi lehetőségeknél többet kínál majd az alágazat már eddig is jelentős nevet szerzett vállalatainak, mint a Vivendi (több regionális szolgáltatót vásárolt föl), a PanTel (stratégiai szövetséget kötött a Matáv-val), de még hosszú ideig jelentős Matáv dominanciára lehet számítani. Ezzel együtt, mint fentebb már szó esett róla, a meglehetősen nagy létszámmal működő Matáv Rt. jelentős leépítésekre kényszerül majd.
12 12
13 13 A mobilszolgáltatók 2000-es, együttesen hozzávetőleg 260 milliárd forintos árbevételük alapján a távközlési piac százalékát szerezték meg. Ez az előző évhez képest figyelemre méltó, 32 százalékos növekedést jelez. A hazai rádiótelefon-használók száma ugyanis egyetlen év alatt megkétszereződött: 1,5 millióról 3 millióra nőtt. Ráadásul, amennyiben magyar szokás szerint a távközlési piac liberalizációja nem hoz a nyugat-európai gyakorlatban tapasztalt radikális árcsökkenést, úgy a mobiltelefonálás árban is versenyképes lesz a vezetékessel, ami tovább növelheti a mobilosok számát. A mobilszolgáltatók közös jellemzője ugyanakkor, hogy egyiknél sem működik szakszervezet. A NEO Stúdió 2000 elemzéséből kiderül, hogy a Westel szolgáltatásait decemberben csaknem 1,6 millió előfizető vette igénybe, s ennek alapján részesedése meghaladta az 52 százalékot. A mobiltársaság nem konszolidált bevételei elérték a 153,4 milliárd forintot, éves eredménye a 35,5 milliárdot. A Pannon GSM tavaly eladta 1,21 milliomodik előfizetését is. Az első teljes szolgáltatási évét záró Vodafone 19 ezerről 184 ezerre növelte előfizetői számát. A Matáv kezében lévő Westel Rádiótelefon Kft. - kereskedelmi nevén az elmúlt évben még megtartotta előfizetői táborát. Az üzleti kommunikációs szolgáltatók a távközlési forgalom mintegy 8 százalékát hasították ki maguknak 2000-ben. Részesedésük értéke milliárd forint volt. A magyar piac egyik sajátossága, hogy ezen a területen is a legnagyobb távközlési szolgáltató diktálja a tempót. A Bell Research tanácsadó cég felmérései szerint a teljes adatkommunikációs piac 51 százalékát a Matáv mondhatta magáénak. Az internetes társaságok 2 százalékos piaci részesedést szereztek az elmúlt esztendőben, és hajszálra ugyanekkora volt a kábeltelevíziós cégek piaci súlya is decemberben. A 16 milliárd forintos összértékűre becsült szegmens háromnegyedét az országban működő kisebb-nagyobb kábeltelevíziós társaság közül négy uralta. A legnagyobb - árbevétel alapján 53 százalékos, előfizetők száma szerint 40 százalékos - részesedést a UPC szerezte meg magának. A piacvezető szolgáltatót a MatávKábel TV, a FiberNet és az EMKTV követték. A több száz helyi szolgáltatónak legfeljebb néhány ezer előfizetője volt. A hazai háztartások 42 %-a rendelkezik kábeltelevíziós előfizetéssel, ennek a piacnak több mint négyötödét jelenleg négy nagyobb cég - UPC, Matáv Kábel TV, FiberNet, EMKTV - uralja, ők együttesen kb. 1,1 millió előfizetővel rendelkeznek. A maradék egy ötödön 440 kisebb szolgáltató osztozik, mintegy előfizetővel. Egyre több kábeltelevíziós szolgáltató portfoliójában jelenik meg a szélessávú Internet-hozzáférés nyújtása, egyelőre azonban a kábeltévés társaságok fő profilja és jelentős bevételi forrásai a tévécsatorna csomagok. Üvegszálas optikai kábelei segítségével a MATÁV részt vesz a televíziós műsorszórási feladatok megoldásában is. A távközlési vállalatokban a külföldi érdekeltségek arány a eléri a 66 %-ot. A megközelítőleg kisebb-nagyobb távközlés területén működő cég főt foglalkoztat. Mint stratégiai és emellett (még?) állami tulajdonú cég, az Antenna Hungária Rt. Is fontos szereplője a táv- és hírközlés területének. A műsorszórás mellett a cég számos perspektivikus projektben szerzett részesedést (pl. Vodafone). A többször beígért privatizáció elképzelhető, hogy elmarad, mert a vállalat így is prosperál. Ez munkavállalói szempontból inkább jót jelentene. Média alágazat:
14 14 A média alágazatban a közszolgálati televíziók (MTV, Duna TV), az MTI és a Magyar Rádió maradt állami tulajdonban, az országos napilapok, megyei lapok túlnyomó része külföldi tulajdonban van. A nagyobb kereskedelmi rádiók ugyancsak külföldi kézben vannak. Általános tapasztalat, hogy a sajtóban dolgozók, függetlenül a tulajdonostól, meglehetősen ki vannak szolgáltatva a munkaadónak, ugyanakkor, míg Nyugat-Európában a média munkavállalói éppen a szakszervezetben vélik megtalálni védelmezőjüket, Magyarországon ez fordítva működik, sem a kereskedelmi televíziókban, sem a nagy napilapoknál (kivétel: Népszabadság) nincs szakszervezet. A Sajtószakszervezet szándéka, hogy a hírügynökségi és nyomtatott sajtó munkavállalóinak szervezeteként működjön, támogatásra érdemes cél, de a kiszolgáltatott munkavállalók gyakran csak akkor fordulnak hozzá, amikor biztossá válik leépítésük. Informatika alágazat: Az informatikai alágazat fejlesztésére 2001-ben 20 milliárd forintot fordított a kormány, de az előrejelzések szerint 2002-ben 40 milliárd forint lesz erre a célra felhasználva. A Széchenyi terv informatikai fejezete is tartalmaz 3 milliárd forint megpályázható támogatást, ami kockázati tőkeként támogatja majd a cégek infokommunikációs fejlesztését. Az igazi garancia a fejlődésre azonban nem a kormánytámogatás, hanem az ágazat jellege, a terület a következő években egyre több, igaz kvalifikált munkaerőt kíván majd. Szakszervezetek tekintetében azonban az informatikai cégeknél még az országosnál is rosszabb az arány. Postai alágazat: A postai alágazat (Magyar Posta Rt. /MP.Rt./) gazdasági helyzete stabil, az elmúlt években nyereséggel zárta a gazdálkodását, a fokozatosan megszűnő állami támogatást a postai stratégiában is szereplő kiegészítő tevékenységekkel sikerült kivédeni (pl. kereskedelmi tevékenység, biztosítás közvetítés). A hagyományos postai szolgáltatásokon felül a Magyar Posta Rt ismét növelte pénzintézeti tevékenységének arányát a Postabank részvényeinek 33%-ának megvásárlásával, de a távközlés területén is újból megjelenik a Tetra zárt kommunikációs rendszerrel, amely 51 milliárd forintos ráfordítást követel a cégtől. A Magyar Posta Rt postahelyen, embert foglalkoztat. A vállalat 100 %-ban az állam tulajdonában van, a tulajdonosi és felügyeleti jogokat a KHVM gyakorolja. A Cég tevékenységét a postatörvény szabályozza. A költségvetéstől támogatást nem kap. A cég tevékenységi köréből a privatizáció eddig csak a hírlapterjesztést érintette ben az üzleti tevékenység árbevétele 96,8 milliárd forint volt, a 2001 év valószínű árbevétele milliárd forint. A kereskedelmi tevékenységből származó árbevétel 2000-ben 20,4 %-kal nőtt, 2001-ben a növekedés meghaladta a 23 %-ot. A Magyar törvényhozás elfogadta az Egységes Hírközlési Törvényt, mely az EU elvárásoknak megfelelően szabályozta a postai tevékenységet. Mivel a klasszikus postai tevékenység az EU-ban is állami többségi tulajdonban van, Magyarországon hasonló tulajdonosi szerkezet várható. Idesorolhatók a különböző, a nagyok esetében külföldi tulajdonban lévő csomagküldő szolgálatok is DHL, UPS, stb., amelyeknél nem működik szakszervezet, ellentétben anyavállalataikkal.
15 15 II.fejezet Munkaügyi Kapcsolatok szereplői az ágazatban
16 16 Tartalom: Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ) A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségén kívüli érdekvédelmi szervezetek Szakszervezeti együttműködés Munkaadói szövetségek jelenléte az ágazatban
17 17 II. fejezet Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban: Az ágazaton belül - ismereteink szerint - az alábbi szakszervezetek működnek: 1. Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ): 1146 Budapest, Cházár András u. 13. Tel / fax: (1) phdszsz@axelero.hu Elnök: Lázár András Tagszervezetei: Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége (MAPÉSZ) Budapest, Verseny u. 26. Tel / fax: (1) Elnök: Takács Violetta Rozália Taglétszám: fő (konföderáción kívüli) Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete (POMÉSZ) 1061 Budapest, Teréz krt Tel / fax: pomesz@intervare.hu Elnök: Tóbiás István Taglétszám: fő (konföderáción kívüli) Postások Független Szakszervezete (POFÜSZ) 1425 Budapest, 70-es posta Tel / fax: (1) Elnök: Sümegvári Miklós Taglétszám: fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) POFÜSZ Debreceni Munkástanácsa 4002 Debrecen, Petőfi tér 1/c. Tel / fax: (52) Elnök: Ádám István Taglétszám: 100 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) Postai Érdekvédelem ' Székesfehérvár, Pf. 7 Tel / fax: (22) Elnök: Piski József Taglétszám: 207 fő
18 (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) 18 POFÜSZ Veszprémi Postások Munkástanácsa 8202 Veszprém, Házgyár u. 4. Tel / fax: (88) Elnök: Szili István Taglétszám: 79 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) POFÜSZ Magyar Posta Rt. Pécsi Munkástanácsa Pécs, Pf. 56 Tel / fax: (72) Elnök: Varga Gyula Taglétszám: 85 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) Matávcom Szakszervezet (MCSZ) 1107 Budapest, Bihari u. 6. Tel / fax: (1) matsza@matavcom.hu Elnök: Lázár András Taglétszám: 400 fő (konföderáción kívüli) Magyar Műsorszóró Dolgozók Szakszervezete (MMDSZ) 1115 Budapest, Petzvál József u kapolnasik@ahrt.hu Taglétszám: 565 fő (a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének tagja) Hírközlési Főfelügyelet Érdekvédelmi Szervezete (HIFÉSZ) 1015 Budapest, Ostrom u Tel: (1) , Fax: (1) Elnök: Hajas György Taglétszám: 400 fő (konföderáción kívüli) Hírép Dolgozók Szakszervezete (HIDOSZ) Budapest, Remény u Tel / fax: (1) Elnök: Bebesi József Taglétszám: 28 fő (konföderáción kívüli) MTV Televíziós Műsorgyártók Érdekvédelmi Szervezete (TEMÉSZ) 1054 Budapest, Szabadság tér 15. Tel / fax: (1) Elnök: Zih Zsolt Taglétszám: 215 fő (konföderáción kívüli)
19 Duna Televízió Dolgozóinak Szakszervezete 1016 Budapest, Mészáros u Tel / fax: (1) Titkár: Tótfalusi András Taglétszám: 100 fő (konföderáción kívüli) 19 Sajtószakszervezet Budapest, Kölcsey u. 2. Tel: (1) , Fax: (1) Elnök: Dr. Lepies György Taglétszám: fő (konföderáción kívüli) Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskola 1656 Pf. 111 Tel / fax: (1) Elnök: Szalay Istvánné Taglétszám: 18 fő (konföderáción kívüli) Puskás Tivadar Távközlési Szakközépiskola 1119 Budapest, Fehérvári út 159. Tel / fax: (1) Elnök: Palásti Lajosné Taglétszám: 16 fő (konföderáción kívüli)
20 20 A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségén kívüli érdekvédelmi szervezetek: Postás Munkástanács Székesfehérvár, Elnök: Kotyó László Taglétszám: 22 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) Pécsi Gépjárműszállítási Üzem Független Szakszervezete (PGSZÜ), Pécs, Diósi u. 52. Elnök: Ciráki Sándor Taglétszám: 15 fő (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagja) Postás Szakszervezet (PSZ) 1146 Budapest, Cházár András u. 13. Elnök: Mundruczó Kornél Taglétszám: fő (részt vesz az ENSZ mellett működő és a világ postáit tömörítő Egyetemes Postaegyesület munkájában, tagja a Nemzetközi Hírközlési Szövetségnek (UNI), felfüggesztett tagsággal rendelkezik az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségében) Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezet (Matász) 1146 Budapest, Cházár András u. 13. Elnök: Szalai József Taglétszám: fő (tagja a Nemzetközi Hírközlési Szövetségnek (UNI), felfüggesztett tagsággal rendelkezik az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségében) A média területén működik a felsoroltakon kívül még 6 kisebb szakszervezet (2 a Magyar Televízió (az egyik MSZOSZ-tag), 4 a Magyar Rádió (az egyik MSZOSZ-tag) dolgozóit tömöríti, mindegyikkel tárgyalások folynak a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségébe való belépésről. Az informatika területén, mint másutt is jeleztük, definíciós problémák vannak, számos elektronikai és azon belül informatikai, illetve távközlési berendezéseket gyártó cég szakszervezetei a Vasas Szakszervezethez (MSZOSZ) (Siemens I., Flextronics, IBM, stb.), illetve az Építőkhöz (Siemens II.) tartoznak, ugyanakkor besorolhatók lehetnek az alakuló INFO-ágazatba.
21 21 Szakszervezeti együttműködés: Az ágazat szakszervezeteinek jelenléte a konföderációkban Munkás- MSZOSZ tanácsok SZEF LIGA ÉSZT Autonóm egyéb A szakszervezetek az ágazat vállalatainál eltérően reprezentáltak, az ágazatban jelenlétük 30 %-os (a cégek 30%-ában van szakszervezet), szervezettségük 10 %-os. A szervezettség elsősorban a nagyvállalatoknál jelentősebb, a kiszervezett kisebb cégekben sokszor a 0-val egyenlő. Az ágazaton belüli szakszervezetek informális együttműködése vegyes képet mutat. A konföderációk legfelsőbb szintű vezetői rendszeres találkozóikon információt cserélnek ugyan, de a különböző konföderációkhoz tartozó, egyazon ágazatba sorolható szervezetekről ez nem mondható el. Munkaadói szövetségek jelenléte az ágazatban:! MMNSZ (Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége) A magyar munkaadók átfogó, országos csúcsszövetsége, amely célul tűzi ki tagszervezeteinek az Európai Unióval, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális partneri intézményekkel, valamint az európai és egyéb nemzetközi gazdasági és munkaadói szervezetekkel fennálló többoldalú kapcsolatainak összehangolását azért, hogy a hazai munkaadói érdekképviseleti szervezetek nemzetközi kapcsolataikban egyeztetett álláspontot képviseljenek és közösen lépjenek fel. A magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében a szövetség elősegíti Magyarország euroatlanti integrációjának megvalósítását. Az MMNSZ arra törekszik, hogy az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon a magyar munkaadók és a magyar gazdaság érdekei megfelelően érvényesüljenek. Az MMNSZ kapcsolatot tart fenn valamennyi, az Európai Unióhoz való csatlakozásban érintett törvényhozó, közigazgatási szervezettel és az európai államok magyarországi külképviseleteivel és elsősorban nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül elősegíti tagjai megfelelő tájékoztatását az Európai Unióról. Kapcsolatot tart fenn továbbá a nemzetközi gazdasági és munkaügyi szervezetekkel, a nemzeti és nemzetközi munkaadói, gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel és lehetőség szerint közreműködik azok munkájában. Tagszervezetei felhatalmazása alapján az MMNSZ képviseli azokat nemzetközi szakmai és munkaügyi fórumokon, rendezvényeken, a vele kapcsolatban álló nemzetközi szervezetek tevékenységéről, dokumentumairól tagjai részére és harmadik személyek számára rendszeres információkat szolgáltat. Az MMNSZ tagjai részére konferenciákat, szemináriumokat, oktatási programokat szervez a vele kapcsolatban álló nemzetközi szervezetek közreműködésével.! VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) 270 postai, távközlési, informatikai cég tagja, az ágazatban működő cégek 3 %-a. A foglalkoztatottak létszáma ezekben kb fő. A VOSZ - a STRATOSZ-on keresztül - részt vesz az Országos Munkaügyi Tanács (OMT), a Gazdasági Tanács, Közszolgáltató Vállalatok Nemzetközi Szövetségének
ÁGAZATI ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY
ÁGAZATI ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY a postai, távközlési, informatikai, média (infokommunikációs) ágazat társadalmi párbeszéd helyzetéről Készítette: Lázár András (Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti
RészletesebbenDr. G. Tóth Károly, STRATOSZ
TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY a Postai és távközlési (az infokommunikációs) ÁGAZAT szervezettségéről (ÁGAZATI TANULMÁNY) A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG SZEMPONTJAI SZERINT ÁTDOLGOZOTT, ÉS KIEGÉSZÍTETT VÁLTOZAT A munkavállalói
RészletesebbenA Postai és Távközlési (információs) szektor munkavállaló érdekképviseleti tevékenységéről
TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY A Postai és Távközlési (információs) szektor munkavállaló érdekképviseleti tevékenységéről Készítette: Kapaló András Postás Szakszervezet szakértő Budapest. 2002. január 20. I. Bevezetés
Részletesebbena Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ
TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY a Postai és távközlési (az infokommunikációs) szektor munkaadóinak szervezettségéről Összeállította: Dr. G. Tóth Károly, STRATOSZ Budapest, 2002-01-28 TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY az infokommunikációs
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről (Kivonatos közlés) Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a munkavállalók és
RészletesebbenVíziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március
Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói
RészletesebbenAkik eddig kifejezték szolidaritásukat
Akik eddig kifejezték szolidaritásukat Szakszervezeti Konföderációk Magyar Szakszervezeti Szövetség Kordás László a MASZSZ elnöke a szervezet szolidaritási közleményében a szakszervezet képviselői mindent
RészletesebbenTájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről
1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 201 július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 201 ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: BORSOD ABAÚJ - ZEMPLÉN MEGYE KOORDINÁTOR NEVE: Ducsay
RészletesebbenMUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists
MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a
RészletesebbenVállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek
RészletesebbenAgazati Reszvetelt Megallapito Bizottsag 1476 Budapest Pt. 75.; Tel.: (06)-(1)-374-9060; Fax: (06)-(1)-374-9070; E-mail: armb@lab.
if' Agazati Reszvetelt Megallapito Bizottsag 1476 Budapest Pt. 75.; Tel.: (06)-(1)-374-9060; Fax: (06)-(1)-374-9070; E-mail: armb@lab.hu Ikt. sz.: 0001-1I2012-400015323-ARMB Targy: ARMB batarozat - az
RészletesebbenKIVONAT évi LXXIV. törvény. az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről 1
Hatály: 2018.I.1. - KIVONAT 2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről 1 Általános rendelkezések 2. (1) 2 A munkaügyi kapcsolatokat
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ MÁSODIK
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MÁSODIK L MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Fejér Jámbor Ferencné Szakszervezet megnevezése:
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ MÁSODIK
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. december 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MÁSODIK L MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: - Moson- Sopron Megye Dr. Jáki Katalin Szakszervezet
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig!
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Baranya megye Horváth Sándorné A
RészletesebbenA közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács
Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Veszprém Vizl Péterné Szakszervezet megnevezése: 1.Pedagógusok
Részletesebben5. sz. HÍRLEVÉL. Érdekvédelem, érdekképviselet a munkavédelmi területen (Mvt )
5. sz. HÍRLEVÉL A Nemzetgazdasági Minisztérium a Széchényi 2020 program keretében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül közétette A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése tárgyú
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 14. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST,
RészletesebbenNÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS
NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS
A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. 276. (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása
RészletesebbenPártatlansági Tanácsadó Testület ügyrendje
Nemzeti Akkreditálási Rendszer Pártatlansági Tanácsadó Testület ügyrendje NAR-87 2. kiadás Hatálybalépés: 2016. december 2. NAR-87_02 2. kiadás / 2016. december 1/7 oldal NAR-87_02 2. kiadás / 2016. december
RészletesebbenGYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében
GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,
RészletesebbenMKKSZ HÍRLEVÉL. Kiadja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók. A KÉK SZTRÁJK Sajtótájékoztató.
MKKSZ HÍRLEVÉL Kiadja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók A KÉK SZTRÁJK Sajtótájékoztató Öt napos sztrájk Sajtótájékoztató 2018. február 15. Boros Péterné beszéde Mondanivalóm
RészletesebbenIX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 December 22 Gál Márk PhD Közigazgatási
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete
A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYRENDJE
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYRENDJE SOPRON 2011 A Nyugat-magyarországi Egyetem mint munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező NymE Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete,
RészletesebbenA STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet évi közhasznúsági jelentése
A STRATOSZ közhasznú társadalmi szervezet 2008. évi közhasznúsági jelentése 1) Számviteli beszámoló A jelentés részét képező, ahhoz mellékelt számviteli beszámolót, amely a hatályos számviteli,- és adójogszabályoknak
RészletesebbenAZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA
Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január
RészletesebbenEurópai üzemi tanácsok a gyakorlatban A munkavállalók képviselőinek képzése és oktatása ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
Európai üzemi tanácsok a gyakorlatban A munkavállalók képviselőinek képzése és oktatása ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 1 A SINTTAV 2010 elején szemináriumot rendezett az EWC 1 -krõl, amely az elsõ ilyen témájú
Részletesebben2.MKKSZ Vass Eszter 3.BRDSZ Várdai Lászlóné 4.MZTSZ Viszokai Adrienn
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Békés Kalászné Gelencsér Ilona A
Részletesebbenkulcsszerepben a biztosítási piacon Független alkusz A MIN Ő ok SÉG BIZT OSÍTV A
A MINŐSÉG BIZTOSÍTVA Független alkuszok kulcsszerepben a biztosítási piacon 2 Kik vagyunk? 3 A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött
RészletesebbenA munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása
A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet
RészletesebbenAz elnök-vezérigazgató üzenete
Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenNEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév
Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika
RészletesebbenTávközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 2009
Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 2009 Prezentáció a Nemzeti Hírközlési Hatóság [NHH] részére 2010. március A projekt és a prezi címe 2005.12.34. Távközlési szolgáltatások
Részletesebben2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól
a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján
RészletesebbenTudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet
Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről
RészletesebbenSzép Új Világ Szeptember 29. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség
Szép Új Világ 2015. Szeptember 29. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség Ok - okozat Az elmúlt években elmaradt az iparág pozicionálása. Ennek következtében a kormány az iparágat nem tekinti komoly
RészletesebbenA Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben
A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136
RészletesebbenA közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ
A közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ Mi is a közszolgálat? Hivatásos közszolgálat Civil közszolgálat Civil közszolgálat Az
RészletesebbenKkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete
Sajtóközlemény azonnal közölhető! Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Budapest, 2017. június 27. Minden ötödik 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozás
RészletesebbenHírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Információbiztonsági Szakosztály EIVOK Szervezeti és Működési Szabályzat
Szervezeti és Működési Szabályzat 1. Általános rendelkezések 1.1. Az : 1.1.1. a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (a továbbiakban HTE) szakosztályként működő szervezeti egysége; 1.1.2. a
RészletesebbenXI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott
RészletesebbenKiegészítő melléklet üzleti évről
Kiegészítő melléklet 2012. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2012. január 1. Beszámolási időszak vége: 2012. december 31. Keltezés: 2013. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS
RészletesebbenI. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK
323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések
RészletesebbenMagyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök
Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök A MAGYAROK A PIACON KLUBRÓL A Magyarok a Piacon Klub a jól prosperáló magyar vállalkozások összefogásával
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 201 július 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 201 ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: Szabolcs-Szatmár-Bereg KOORDINÁTOR NEVE: Timkó József
RészletesebbenFürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság /FÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. december
Fürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság /FÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. december 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a fürdőszolgáltatás- munkáltatói és munkavállalói
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenTatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...
RészletesebbenEgyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató
12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról
RészletesebbenAz építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze
RészletesebbenDE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???
DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A
Részletesebben2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.
A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30
Részletesebbena 2009. április 30-i igazgatótanács ülés elfogadta HONVÉD NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖTÉVES STRATÉGIÁJA (2009-2013)
a 2009. április 30-i igazgatótanács ülés elfogadta HONVÉD NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖTÉVES STRATÉGIÁJA (2009-2013) 1 HONVÉD NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖTÉVES STRATÉGIÁJA (2009-2013) Előszó A HONVÉD Nyugdíjpénztár 2009. végén
RészletesebbenBaksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a évi költségvetés
Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a 2019. évi költségvetés Ezekben a hetekben zajlik Magyarország 2019. évi költségvetésének tárgyalása, amelynek során a Költségvetési Tanácsnak is kiemelt
Részletesebben1989/1990-es tanév Eseménykrónika: március február 23.
1989/1990-es tanév Eseménykrónika: 1989. március 3 1990. február 23. 1989. márc. 3. FDSZ Intézõbizottság ülése 1989. márc. 30. FDSZ-TUDOSZ-TDDSZ Fórum 1989. ápr. 11. Az Országgyûlés Kulturális Bizottságának
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI
RészletesebbenVállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében
Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési
RészletesebbenA kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon. Tarsoly Imréné szeptember 23.
A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon Tarsoly Imréné 2016. szeptember 23. Bratislava Kollektív szerződés A KSZ a munkabéke eszköze, kiszámítható, szabályozott
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenNÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL
NÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL ELITE Program, együttműködésben a BÉT-tel VÉGH RICHÁRD vezérigazgató BÉT A SIKERES HAZAI VÁLLALKOZÁSOKÉRT 2016. november 16. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE STRATÉGIÁJA Főbb stratégiai célok
RészletesebbenKiegészítő melléklet 2013. üzleti évről
Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenKiegészítő melléklet
Statisztikai számjel: 1 9 6 5 4 9 0 6 9 4 2 0 5 1 2 0 1 Bejegyző határozat száma: 13 PK 63293/1990 Szervezet megnevezése: Postás Szakszervezet Szervezet címe: 1138 Budapest Dunavirág utca 2-6. Kiegészítő
RészletesebbenInternethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében
Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenKiegészítő melléklet üzleti évről
Kiegészítő melléklet 2017. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2017. január 1. Beszámolási időszak vége: 2017. december 31. Keltezés: 2018. február 22. Friedler Ferenc elnök 1 I. ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS
Részletesebben11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
RészletesebbenVS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján
Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588
RészletesebbenÜZLETI JELENTÉS 2011. december 31.
BUSINESS TELECOM TÁVKÖZLÉSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 27. Statisztikai számjel: 23486959-6190-114-03 Cégjegyzék szám: 03-10-100448 ÜZLETI JELENTÉS 2011. december
Részletesebben48/2005. (III. 23.) Korm. rendelet
48/2005. (III. 23.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról A közalkalmazottak
RészletesebbenA évi uniós költségvetési tervezet a pénzügyi korlátok ellenére is támogatja Európa gazdasági növekedését
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. június 11. A 2015. évi uniós költségvetési tervezet a pénzügyi korlátok ellenére is támogatja Európa gazdasági növekedését A múlt örökségének és a válság
RészletesebbenMég van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe
Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben
RészletesebbenLAKÁSVISZONYOK, 1999 2003
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
Részletesebben3. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 28-i rendes ülésére
3. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. augusztus 28-i rendes ülésére Tárgy: A CAMINUS Tüzeléstechnikai Kft. magántulajdonú üzletrészének
RészletesebbenLIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet.
LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2014. november Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság A gépipar árbevételeinek 90 százaléka exportból származik A nagy hagyományokkal rendelkező
RészletesebbenTelevíziós gyorsjelentés. 2014. november
Televíziós gyorsjelentés 2014. november ezer Televízió gyorsjelentés, 2014. november Adatszolgáltatók: Magyar Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az
Részletesebben2. oldal és Működ (2) A Szabályzat 49. (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A költségvetésért felelős helyettes államtitkár) t
1. oldal és Működ 7/2016. (VI. 8.) NGM utasítás a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (I. 21.) NGM utasítás módosításáról1 A központi államigazgatási szervekről,
Részletesebben2.0 változat. 2012. június 14.
SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenJEGYZŐ KÖNYV az EOQ MNB Közgyű lésérő l
KÖZHASZNÚ TÁRSADALMI SZERVEZET Alapítva: 1972 http://eoq.hu 1026 Budapest, Nagyajtai utca 2/b. 1530 Budapest, Pf. 21 2128803, 2251250 Fax: 2127638 E-mail: info@eoq.hu JEGYZŐ KÖNYV az EOQ MNB Közgyű lésérő
Részletesebben2014. Első negyedéves jelentése
2 3 4 8 6 9 5 9 6 1 9 0 1 1 4 0 3 Statisztikai számjel 0 3-1 0-1 0 0 4 4 8 Cégjegyzék száma A Business Telecom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2014. Első negyedéves jelentése Takács Krisztián
RészletesebbenA világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk
A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 91. -a szerint az önkormányzat gazdasági programját az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felülvizsgálja
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre
RészletesebbenKÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
MEGYE: Hajdú-Bihar megye KOORDINÁTOR Sass Bálintné NEVE: Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 201 július 10-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 201 ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A KOORDINÁCIÓ
RészletesebbenXXX. Gazdasági Versenyhivatal
XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
RészletesebbenMÁV-Start: megállapodás a kocsivizsgálók szolgálat-átadási normaidejéről (8. oldal) Meghívó Majálisra!
Mire jó egy uniós projekt? (4. oldal) MÁV-Start, RCH: Hatalmas VASZsiker (3. oldal) MÁV-Start érdekvédelmi összefoglaló (6. oldal) Forrás: www.freehdw.com Köszönetet mondott a miniszter (7. oldal) MÁV-Start:
Részletesebben