A GÉPIPARI ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei (Összefoglaló tanulmány)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GÉPIPARI ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei (Összefoglaló tanulmány)"

Átírás

1 Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése PHARE program előkészítése A GÉPIPARI ágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei (Összefoglaló tanulmány) Készítette: Hódi Zoltán (Farkas István (munkáltató) és Thuma Györgyné (szakszervezeti) oldal tanulmánya alapján) Budapest január

2 2 TARTALOMJEGYZÉK oldal BEVEZETŐ 4 1. AZ ÁGAZAT JELLEGE, STRUKTÚRÁJA Az ágazat struktúrája A gépipar jelenlegi gazdasági helyzete Az EU csatlakozás várható hatása 9 2. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZEREPLŐI, AZ ÁGAZATON BELÜL A gépipar területén működő szakszervezetek A gépipar területén működő szakszervezetek jellemzői Az ágazatban jelen levő munkaadói szövetségek AZ ÁGAZATI SZINTŰ KOLLEKTÍV ALKU JELLEMZŐI Az ágazatban eddig kötött középszintű kollektív szerződések és bérmegállapodások A Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége és a VASAS Szakszervezeti Szövetség által megkötött középszintű kollektív szerződés és éves bérmegállapodás ismertetése A szerződő felek reprezentativitása A KKSZ fontosabb tartalmi elemei A KKSZ érvényességi ideje A KKSZ ágazaton belüli kiterjedtsége, hatása A bérmegállapodás fontosabb tartalmi elemei A bérmegállapodás érvényességi ideje A bérmegállapodás ágazaton belüli kiterjedtsége, hatása A KKSZ és az éves bérmegállapodás megszűnésének okai A gépipar egészére vonatkozó kollektív szerződés hiányának okai A kollektív alku területén tapasztalható trend A KKSZ és (vagy) éves bérmegállapodás létrejöttének realitása Trendek a kollektív szerződés területén 24

3 3 4. A KÖZÉPSZINTŰ SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD TOVÁBBI FÓRUMAI A munkaadók és a szakszervezetek közötti együttműködés formái A munkaadói érdekképviselet/munkaadók és a szakszervezetek által kezdeményezett, támogatott közös ágazati események/akciók A KSZ lefedettség az ágazaton belül A többmunkáltatóra vontakozó KSZ-ek száma A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZVÉTEL INTÉZMÉNYEI Az ágazatban választott üzemi tanácsok aránya, jellemzői Bekapcsolódás az Európai Üzemi Tanácsok munkájába Szerepvállalás az EU-s Ágazati Bizottságok munkájában 31 MELLÉKLETEK 33 DOKUMENTUMOK 34 FELHASZNÁLT FORRÁSMUNKÁK 35

4 4 BEVEZETŐ Az Európai Uniós csatlakozásra történő felkészülés szociális dimenziója a magyarországi partnerek házi feladata még teljesítésre vár, különösen az ágazatok szintjén. Meg kell teremteni az érdekegyeztetés ágazati rendszerét és egy olyan ágazati kollektív alku feltételeit, ami ágazati kollektív megállapodásokhoz vezethet. Ahhoz, hogy ez a folyamat beinduljon fel kell térképezni a jelenlegi helyzetet. Meg kell ismernünk, fel kell kutatnunk az ágazati szociális párbeszéd lehetséges szereplőit, a szociális partnereket, azaz a munkaadók és munkavállalók szervezeteit, a kollektív alku jelenlegi eredményeit. Meg kell keresni azokat az okokat, amelyek miatt egyelőre nem működik kielégítően a párbeszéd a gépipar területén. Meg kellene találni, továbbá azokat a tennivalókat, módszereket is amivel az előbbi okok kiiktathatók. Fenti kérdésekre próbál meg választ adni ez a tanulmány, amely a gépipar területén veszi górcső alá a szociális párbeszéd helyzetét. Amikor gépiparról esik szó, az emberek többsége valószínűleg gépgyártó vállalatokra gondolnak. A magyar statisztikai számbavétel szerint azonban a gépipar ennél jóval szélesebb tevékenységi kört foglal magában. Ide tartozik a gépek-, berendezések gyártása a villamos gép, műszergyártás és a járműgyártás is, amelyek lényegében önálló ágazatok. A tanulmányban azonban egyfelől az egyszerűsítés kedvéért, másfelől, hogy jelezzem mégiscsak a gépiparon belüli tevékenységekről van szó csak a gépipart nevezem ágazatnak és az azon belüli, a TEÁOR 1 szerint DK-DL-DM jelölésű kód alátartozó alágakat pedig alágazatként említem. A tanulmány szerkezete követi az előzetesen kiadott témavázlatot, kisebb eltérések - összevonások azonban az egyes fejezeteken belül előfordulnak. Az összefoglaló tanulmány a munkaadói, illetve szakszervezeti oldal által felkért személyek által készített résztanulmányok összefésülésével készült. A résztanulmányok felhasználták a területen működő partner szervezetektől rendelkezésre álló, illetve tőlük kapott információkat. A tanulmány elkészítése, illetve az ágazati paritásos bizottságok létrehozásának szándéka önmagában is gerjesztően hat mindkét oldal, de érzékelhetően a szakszervezeti oldal összerendeződésére. 1 TEÁOR Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere

5 5 1. AZ ÁGAZAT JELLEGE, STRUKTÚRÁJA 1.1. Az ágazat struktúrája A tanulmány az ágazat struktúrájának bemutatásakor a tevékenységi köröket, az ágazatban működő szervezetek nagyságrend szerinti megoszlását, a privatizáció szintjét, a külföldi tőke arányát és az ágazatban foglalkoztatottak számát, összetételét tartalmazza. Mint a bevezető is említette, a gépipar többfajta tevékenységet magában foglaló és gyűjtő fogalom, a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási rendszerében 2 a Feldolgozóipar, mint gazdasági ágon belüli DK-DL-DM kód alá tartozó alágakat foglalja magában. Ezek a következő tevékenységeket takarják: Alág Ágazat Tevékenység DK 29 Gép, berendezés gyártás DL DM Villamosgép, műszergyártás 30 Iroda-számítógépgyártás 31 Máshová nem sorolt villamos gép, készülék gyártása 32 Híradástechnikai termék, készülék gyártása 33 Műszergyártás Járműgyártás 34 Közúti járműgyártás 35 Egyéb járműgyártás A KSH évi adatai alapján a gépiparban a gazdálkodó szervezetek száma , ebből, mikrovállalkozás, kisvállalkozás, 423 középvállalat és 159 nagyvállalat. Alkalmazott nélkül, illetve ismeretlen számú alkalmazottal működik.: vállalkozás. Ebben a körben összes foglalkoztatott létszáma 237,3 ezer fő (az iparban foglalkoztatottak létszámának 28 %-a) ezen belül a fizikai foglalkoztatottak aránya 75 %. Fenti ágazatokban a 20 főnél többet foglalkoztató (továbbiakban: alágazatokban ) a gazdálkodó szervezetek száma 2000-ben volt, ezek többsége (59,3 %-a) a 20 és 100 fő közötti munkavállalót foglalkoztató szervezet. A 1000 és 5000 fő közötti gazdálkodó szervezetek száma 36, a 5000 fő feletti pedig mindössze 4 volt (és mind a 4 a villamosgép, műszergyártás területén található). 2 TEÁOR Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere 3 Lásd: 1. sz. melléklet

6 6 A 942 gazdálkodó szervezetnél összesen főt foglalkoztattak 4. Tekintettel arra, hogy a 20 fős létszám alatti gazdálkodó szervezeteknél nem működnek szakszervezetek, a további szervezettségi, különböző lefedettségi mutatók számítási alapjának is ez a létszám tekinthető. A privatizáció szintjét illetően a gépipar területén már nincs állami többségi tulajdonban lévő vállalat, az állami tulajdon részaránya 1,4-5 % közé zsugorodott, míg a külföldi tulajdon aránya % közé emelkedett. A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya a gépipar területén ma már meghatározó és még mindig, évről évre növekvő. A vállalkozások jegyzett tőkéjén belül a külföldi befektetés aránya a gép-, berendezés gyártás területén 89 %, a villamosgép, műszergyártás területén 94 %, a járműgyártás területén 85,7 % volt 2000-ben, nagysága összesen 354,7 MdFt 5. A külföldi befektetés aránya és nagysága a villamosgép, műszergyártás területén volt a legmagasabb a három alágazat közül. A foglalkoztatottak száma a 20 főnél többet foglalkoztató fő volt 2000-ben, a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál összesen fő (2002. I. félévére ez a létszám főre emelkedett). Az előző évhez képest csökkent a létszám a gép-, berendezésgyártás, az iroda-, számítógépgyártás, valamint az egyéb járműgyártás területén. A legnagyobb, 132,7 %-os növekedés a híradás-technikai termék, készülék gyártása, illetve a máshová nem sorolt villamos gép, készülék gyártása területén történt 119,7 %-kal. A foglalkoztatottak állománycsoportok szerinti 6 összetételét vizsgálva a fizikai foglalkoztatottak aránya a gépipar átlagában 78,5 %, ezen belül azonban jelentős szóródás található, így a műszergyártás területén 69 %, a máshová nem sorolt villamos gép, készülék gyártása területén 80,9 % volt 2000-ben. A DL gazdasági alághoz tartozó 30, 31, 32 és 33-as ágazatokban (alágazatokban) a női munkavállalók aránya közel 60 %, akiknek a többsége betanított munkás. A közúti járműgyártás területén és különösen a multinacionális vállalatoknál a szakképzett munkások aránya a meghatározó, jóllehet többségük itt is betanított munkát végez. A külföldi tulajdonú jármű-, illetve járműalkatrész-gyártás, továbbá az elektronikai alkatrész és számítástechnikai alkatrészgyártást folytató üzemek általában megszakítás nélküli, többműszakos termelést folytatnak A gépipar jelenlegi gazdasági helyzete 4 Lásd: 2. sz. melléklet 5 Lásd: 3. sz. melléklet 6 Lásd: 4. sz. melléklet

7 7 A tőke beáramlásból a legtöbbet profitáló gépipar néhány év alatt az ipari termelés legmeghatározóbb ágazatává nőtte ki magát, s ezt a pozícióját 2000-ben tovább erősítette. A magyar gépipar sikeressége összefügg azzal, hogy a rendszerváltás kezdete óta a termékstruktúra, a technológia, a piacpolitika átalakult elsősorban a tulajdonosváltás eredményeként. Éppen a gépipar az az ágazat, amelynek termelését uralják a multinacionális cégek. Az ipar termelési értékének 42,3 %-át 7 képviselik a gépgyártó ágazatok; ezen belül a villamosgép- és műszergyártás 24,6, a gép és berendezés gyártása 3,7 %-át, a járműgyártás pedig 14 %-át adta az ipari termelésnek. A gépiparon belü a MdFt (folyóáron) termelési értékből 8,8 %-ot a DK gép, berendezésgyártás, 58,1 %-ot a DL villamosgép, műszer, míg 33,1 %-ot a DM járműgyártás produkálja ben az ipari termelés értéke 18,7 %-kal 8 nőtt, de például a villamosgép- és műszergyártásban 53,9 %-os bővülést mutatott ki a statisztika, a gépek-berendezések gyártása pedig 11,0 %-kal nőtt. Ennél is többet mond az iparban termelt hozzáadott értéket jelző mutató: az ipar egészét tekintve tavaly 9,2 %-kal nőt a hozzáadott érték, miközben a gépipari ágazatban 19,9 %-ot mértek. A gépiparban 2000-ben legdinamikusabban a villamos gép, műszergyártó alágazat fejlődött. Bruttó termelése az év végéig 53,9 %-kal, belföldi értékesítése 42,9 %-kal, exportja 56,6 %-kal növekedett a bázisidőszakhoz képest. Az ipar termelésének 25 %-a belföldi eladásainak 7 %-a és exportjának 40 %-a ebből az alágazatból származott. A gépiparon belül a második legnagyobb súlyú alágazat a járműgyártás termelésének és értékesítésének növekedése a 2000 év során a feldolgozóipar átlagától elmaradóan alakult. Ezzel együtt is ez az alágazat adja az ipar termelésének 14 %-át, belföldi értékesítésének 3 %-át és exportjának 24 %-át. Az ipari exportnak 2000-ben már közel 64 %-át produkálta a gépipari termékek kivitele, amely 1999-hez képest 36 %-kal bővült. A gépipar összértékesítésének több mint 80 %-át teszi ki az export. A termelékenység is növekedett, hiszen az egy főre jutó termelési érték 16,6 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Különösen magas 36,8 %-os termelékenység növekedést produkált a máshová nem sorolt villamosgép és készülékgyártás 9 és 33,6 %-kal a híradás-technikai termékek gyártása. 7 Lásd: 5. sz. melléklet 8 Lásd: 6. sz. melléklet 9 Lásd: 7. sz. melléklet

8 8 A gépipari termelés és kivitel bővülése 2001-ben is folytatódott, ám a forint árfolyamsávjának májusi kiszélesítését követő forinterősödésre a szektor legtöbb szereplője egyszerűen nem volt felkészülve. Igaz ugyan, hogy az ipar exportjának immár 45 %-át vámszabad területeken állítják elő, ezért e cégeket alig érinti a devizaárfolyam változása, a magyar alapanyagból dolgozó, jellemzően hazai tulajdonú kis és közép cégeket azonban komolyan fenyegeti a megerősödött hazai fizetőeszköz. A szerény nyereségesség egyes szakértők szerint 10 - abból adódik, hogy a legfejlettebb országokban a távol-keleti gyártók alacsony árszintjével kellene versenyezniük az általában nem túl magas feldolgozottságú termékeket szállító magyar termelőknek, s ez még a növekvő hatékonyság mellett is nagyon nehéz feladat. A helyben megtelepedett nemzetközi óriáscégek beszállítói piacán közben komoly lehetőségek kínálkoznak a magyar gépgyártók számára. Más kérdés azonban, hogy ezeket mennyire képesek kihasználni a vállalatok, hiszen a régi termelési struktúra miatt még számos gond nehezíti a nagy cégek és a beszállítók együttműködését. A probléma komolyságát mutatja, hogy a vámszabad területi vállalkozások bruttó termelésére vetítve mindössze 8 %-os a hazai beszállítói arány. Ez a szám az újonnan betelepült iparágak esetében is jellemzően 10 % alatti. A kis és közepes méretű gépipari vállalkozások legtöbbje számára mégis a beszállítóvá válás jelentheti a hosszú távú talpon maradás lehetőségét, hiszen a hazai piac felvevőképessége kicsi, ráadásul a külföldi konkurencia itthon is erős. A beszállítóvá válás viszont változatlanul hátráltatja az akut tőkehiány, hisz ha van is vagyonuk e cégeknek, az is jellemzően a privatizáció során megszerzett nehezen mobilizálható ingatlanok, vagy elavult termelő-eszközök formájában van jelen. Joggal mondható, hogy napjainkra a gépipar a magyar gazdaság motorjává vált. Teljesítménye meghatározó a GDP, az export, a beruházások és a külföldi tőke bevonás területén és egyre nagyobb szerepet tölt be a hazai foglalkoztatásban is. A évről eddig közzétett adatok azt mutatják, hogy az év második felére a világgazdasági recesszió, valamint a forint drasztikus felértékelése megtörte a korábbi fejlődési ütemet. Mindezek ellenére a gépipar tartja, illetve tovább erősítette a magyar gazdaságban kialakult meghatározó szerepét. 10 TOP 200 Figyelő különszám, 2001

9 9 A gépipar tényleges helyzete, az ágazatban lejátszódó folyamatok s a jelen tanulmány számára is fontos információk akkor értékelhetőek igazán, ha nem 1-2 év, hanem egy hosszabb időszak változásait vizsgáljuk összehasonlítva más ágazatok teljesítményével Az EU csatlakozás várható hatása Uniós felkészülésünk a lényeget érintően már hosszú ideje folyamatban van - mind a jogszabályi harmonizációt, mind a reál-szférát illetően. A gépipari termelés és szolgáltatások széles területein végrehajtott fejlesztések - a legfejlettebb országok vállalatainak, köztük az uniós vállalatoknak nagy értékű beruházásai, a magas műszaki színvonalú technológiák és konstrukciók magyarországi bevezetése, a hazai gyártókkal és fejlesztőkkel való együttműködés - mind a közeledést és felkészülésünket szolgálták. A magyar gépipar a vázolt folyamatok eredményeként jó pozíciókat tudhat magáénak. Ha a magyar gép-külkereskedelmet tekintjük, akkor ez az ágazat már uniós tagnak számít! Az Európai Unió statisztikai közleménye is kiemeli, hogy a magyar gazdaságban a munka termelékenysége az uniós átlag 58%-án helyezkedik el (1998-as adatok alapján), megelőzve Portugáliát (55%) és közelít Görögországhoz (72%). Ismert továbbá a genfi Világgazdasági Fórum közelmúltban megjelent értékelése is, amely Magyarországot - a versenyképességet illetően - a világ országai közül a 26. helyre sorolta (és ebben is megelőzte az uniós tag Portugáliát). A kedvező helyzet-értékelés, nemzetközi elismerés nem szoríthatja háttérbe a teendők felismerését, a feladatokra való koncentrálás szükségességét 12. Szakszervezeti nézőpontból vizsgálva a munkavállalókat elsősorban az érdekli, hogy az EU csatlakozás milyen hatással lesz a foglalkoztatásra, megmarad-e a munkahelyük, a bérük közelít-e az EU-ban hasonló munkát végző munkavállalók béréhez, milyen munkakörülmények között dolgoznak és végezetül érvényesülnek-e a munkavállalói, a szakszervezeti jogok, jobban működik-e a párbeszéd a munkáltatókkal, ha az Európai Unió tagja lesz Magyarország. A gépiparban foglalkoztatott munkavállalók is e kérdésekre adott válaszokból mérik majd le a csatlakozás hatásait. A kérdések első felére adott válasz, azaz a foglalkoztatás, a bérekre, munkakörülményekre várható hatás nagymértékben függnek attól, hogy milyen a gépipar EU érettsége. 11 Lásd: 10. sz. melléklet 12 Lásd: 10. sz. melléklet

10 10 Az EU Bizottság éves jelentése a évről azt mondja, hogy összességében egy gazdaság annál jobban teljesíti a tagsággal járó kötelezettségeit, minél nagyobb az Unióval való gazdasági integrációjának foka a csatlakozást megelőzően. Ezt bizonyítja az áruk mennyisége és sokfélesége az EU tagállamokkal folytatott kereskedelemben. A magyar gépipar termékstruktúrája az alkalmazott új technológiák és az új piacpolitika eredményeként megfelel ezeknek a követelményeknek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a magyar gépipari export liberálisabb piaci körülmények között állja a versenyt az EU piacán. A gépipar exportképessége évről évre növekszik, ezt mutatják az ágazat exportjának adatai. A gépiparon belül a legdinamikusabban a számítógépgyártás, az elektronikai alkatrészgyártás, a máshová nem sorolt villamosgépgyártás és a járműgyártás fejlődik. Ezekben az alágazatokban a foglalkoztatottak száma növekvő. A jelenleg látható tendenciák azt mutatják, hogy a műszeriparon, a gép-berendezés gyártáson és egyéb járműgyártáson belül egyes termelékenységek jelentősége csökkenő, és ott foglalkoztatott munkavállalók létszáma is csökkenő. Az új technológiák következtében a munkavégzés körülményei javulnak. A munkavédelem terén a jogharmonizáció szintje kielégítő és várhatóan a csatlakozás után a végrehajtásuk is magasabb színvonalat ér el. Az EU-s bérektől való elmaradás a gépipar egyes ágazataiban például a járműgyártás területén kisebb mint a többi alágazatban, de összességében többszörös. Ezért változatlanul a legerőteljesebb szakszervezeti törekvés az EU-s bérekhez történő felzárkózás ütemének növelése, amelyet a gépipar és különösen egyes alágazatainak eredménye, a termelékenység terén elért növekedési üteme indokolttá tesz.

11 11 2. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZEREPLŐI, AZ ÁGAZATON BELÜL 2.1. A gépipar területén működő szakszervezetek A gépipari területén jelenleg három ágazati szakszervezet 13 működik a Vasas Szakszervezeti Szövetség a Liga Vas- és Fémipari Szövetség a Fém- és Gépipari Munkástanácsok Szövetsége A három ágazati szakszervezeten túlmenően van néhány, a fent felsorolt ágazati szövetségek egyikéhez sem csatlakozott (kevés kivételtől eltekintve többnyire fős) munkahelyi szakszervezet is. Ezek egy része teljesen független (pl. az Ikarus Egyedi Kft., a Lear Corporation Kft. gödöllői gyárában működő szakszervezet). A szakszervezetek másik hányada a Liga vagy a Munkástanácsok konföderációhoz közvetlenül tartozó, vagy attól leszakadt szervezet. Ilyen a GE Tungsram Rt-nél működő Liga szakszervezet, a Flextronics Kft-nél működő Demokrata Liga szakszervezet, továbbá az AFL Hungary Kft-nél működő Munkástanács. A Tungsram kivételével a felsorolt gazdálkodó szervezeteknél a Vasasszövetségnek is működik munkahelyi szervezete A gépipar területén működő szakszervezetek jellemzői A három ágazati szakszervezet közül tradícióit, nemzetközi kapcsolatait és taglétszámát tekintve a szövetséggé 1903-ban alakult és azóta folyamatosan működő Vasas Szakszervezeti Szövetség a legjelentősebb. Klasszikusan a kohászat és a gépipar területén működő gazdálkodó szervezetek, intézmények és a felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltató és kereskedelmi cégek munkavállalói köréből szervezi tagjait. Szervezi továbbá a vasas szakmákat oktató szakképző iskolák tanárait és tanulóit, a munkanélkülieket és tagjai között jelentős létszámot képviselnek a nyugdíjas szakszervezeti tagok is. A Vasasszövetségnek jelenleg 385 munkahelyi szervezetnél közel tagja van, ebből megközelítően fő a nyugdíjas szakszervezeti tagok, továbbá a munkanélküli, és a szórvány tagok és a szakmunkástanulók száma. A aktív tag közel fő a gépipar 13 Lásd: 11. sz. melléklet

12 12 területén működő 250 munkahelyi szervezetnél található, ahol egyébként összesen fő munkavállalót foglalkoztatnak. A Vasasszövetség keretein belül az 1999-es kongresszust követően az azonos vagy közeli szakmastruktúrák mentén öt szakmai szövetség alakult, amelyek önállóan jelenítik meg tagjaik sajátos érdekeit. Ezek közül három, a Gépipari, a Járműipari, és az Elektronikai-Híradás- Műszeripar-Villamosgép-Készülékgyártó Szakmai Szövetség az, amelyik a tanulmány által vizsgált gépipar területén működik a már említett közel taggal. A Vasas Szakszervezeti Szövetség a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) országos konföderációhoz tartozik, amely tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ETUC). A Vasasszövetség kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, 1991 óta tagja az Európai Fémipari Szövetségnek (EMF) és 1992 óta a Nemzetközi Fémipari Szövetségnek (IMF) is. Szoros és gyümölcsöző kapcsolatot tart fenn a német, az osztrák, a svéd, a dán, továbbá a szomszédos országok vasasszakszervezeteivel. A Liga Vas- és Fémipari Szövetsége 1991-ben alakult. Szerveződési területe a fémfeldolgozás és a gépipar. A Liga Szakszervezetek országos konföderációhoz tartozik, amely tagja az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC). A Fém- és Gépipari Munkástanácsok Szövetsége 1991-ben alakult. Szerveződési területe elsősorban a gépipar, de található munkahelyi szervezete a vaskohászat területén is. A Munkástanácsok országos konföderációhoz tartozik, amely tagja az Ipari Dolgozók Világszövetségének (FMTI). A Liga Vas- és Fémipari Szövetség és a Fém- és Gépipari Munkástanácsok Szövetsége az ágazati szintű érdekvédelmi ügyekben történő közös fellépés céljából a közelmúltban szorosabbra fűzte kapcsolatait és megalakították a Független Vasas Koalíció Szakszervezeti Szövetséget. Jóllehet e két szakszervezet szervezetileg és tagjait tekintve önállóan működik a munkahelyi szervezetekre és a taglétszámra vonatkozó információkat a koalíció vonatkozásában közölték. Eszerint a gépipar területén 53 munkahelyi szervezetük és tagjuk van. Az 53 munkahelyi szervezet közül 19 olyan munkáltatónál működik, ahol a Vasasszövetségnek is van munkahelyi szervezete, 34 gazdálkodó szervezetnél viszont csak a Koalícióhoz tartozó munkahelyi szervezet található. A három szakszervezet közötti, a rendszerváltás első éveire jellemző szembeállás ma már csak elvétve található és inkább személyi okokra vezethető vissza. A munkahelyi szakszervezetek a munkavállalói érdekvédelem, a kollektív tárgyalások témaköreiben elenyésző kivé-

13 13 teltől eltekintve többnyire egyeztetik álláspontjukat és együttműködnek. Ennek konkrét példái is vannak, ilyen a RÁBA Érdekvédelmi Szövetség működése. Ágazati szinten lazább, de itt is van együttműködés a szakszervezetek között, ami elsősorban az évi 2-3 alkalommal megtartott elnöki találkozókban nyilvánul meg tavaszán pedig a Munka Törvénykönyve módosítása elleni tiltakozó nagygyűlésen együtt tiltakoztak a vasasok, ligások, munkástanácsos szakszervezeti tagok. Jelenleg az ágazati szintű együttműködés szorosabbra fűzése van napirenden. A Független Vasas Koalíció Szakszervezeti Szövetség és a Vasasszövetség vezetése között januárban elkezdődnek az egységes ágazati érdekvédelem megteremtésére irányuló tárgyalások Az ágazatban jelen lévő munkaadói szövetségek A teljes gépiparban működik: Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (100 tagvállalat a holdingokhoz, ill. tagszövetséghez tartozókkal együtt) Csupán a gépipar egy-egy alágazatára koncentrálnak: Acélszerkezetgyártók Szövetsége (nincs adat, továbbiakban: n.a.) Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége (25 tagvállalat) Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség (36 tagvállalat) Magyar Gépjárműipari Szövetség (21 tagvállalat) Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (187 tagvállalat) Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (17 tagvállalat) Szerszámgyártók Szövetsége (n.a.) Az Acélszerkezetgyártók Szövetségéről és a Szerszámgyártók Szövetségéről nem sikerült információt szerezni. Nincsenek kint az Interneten, a telefonkönyvben nem szerepelnek és nem tagjai országos konföderációnak. Országos munkaadói konföderációhoz, (a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéhez) közülük az alábbiak csatlakoztak: Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség Nemzetközi szövetségben az alábbiak rendelkeznek tagsággal:

14 14 Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (ORGALIME; Az európai-, elektrotechnikai-, elektronikai és fémmegmunkáló ipari gyártók összekötő együttműködési - bizottsága) Magyar Gépjárműipari Szövetség (OICA; Autógyártók Nemzetközi Szövetsége) Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (CLEPA; Európai Járműalkatrészgyártók Szövetsége) A gépiparban működő munkaadói szövetségek között formális együttműködés nincs. Eseti együttműködésre, egymás tájékoztatására az alábbiak között került eddig sor: Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége Magyar Gépjárműipari Szövetség Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége 3. AZ ÁGAZATI SZINTŰ KOLLEKTÍV ALKU JELLEMZŐI Bár a rendszerváltozás utáni magyarországi munkaügyi politika mind a jogalkotási, mind a munkaügyi kapcsolatok intézményeinek kiépítése terén elsősorban a kontinentális Európa országainak modelljeiből indult ki, mégsem sikerült olyan kollektív alkurendszert kialakítani, melynek gazdasági és társadalompolitikai súlya hasonlítana a mintának tekintett európai modellországok gyakorlatához. A magyarországi gépipar munkaügyi kapcsolataira különösen jellemzőek a Kollektív alku Magyarországon című tanulmány 14 e bevezető gondolatai. A tapasztalatok alapján megerősíthető a gondolatmenet folytatása is: A magyarországi kollektív alku rendszere két fontos vonásában különbözik a kontinentális Európában a második világháború után kialakult gyakorlattól. Egyrészt az alku legfontosabb szintje a vállalati szerződéskötés, miközben az ágazati szerződések szerepe másodlagos. Ezzel együtt a társadalmi partnerek szerveződése is más, mint az Európai Unió országainak többségében. A kollektív alkuval kapcsolatos szakszervezeti működés jelentős részben a vállalaton belülire került, a munkáltatótól független ágazati szakszervezeti központok szerepe másodlagos. Az ágazati kollektív szerződés megkötésében kulcsfontosságú munkaadói szervezetek ugyan létrejöttek, a rendszerváltás után, de gyengék maradtak. A magyarországi kollektív alku másik jellemzője a szocializmus bukása után kialakult szakszervezeti pluralizmus, melynek következtében a vállalaton belül és több szakszervezet együttes jelenlétével kell számolnunk. 14 Nacsa Beáta és Naumann László: Kollektív alku Magyarországon. Tanulmány, 2000

15 Az ágazatban eddig kötött középszintű kollektív szerződések és bérmegállapodások Az ágazatban eddig egyedül a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (MAGOSZ) és a VASAS Szakszervezeti Szövetség között volt érvényben középszintű kollektív szerződés és éves bérmegállapodás re viszont már csak bérajánlást sikerült kötni és a munkaadói oldal végével a KKSZ-t is felmondta. Ezen kívül még a Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség készített elő ban egy KKSZ-t, de a tagság érdektelensége miatt az nem került aláírásra. Körlevélre válaszolva a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége jelezte, hogy a későbbiekben tervezi KKSZ megkötését, míg az Energetikei Berendezésgyártók Szövetsége úgy nyilatkozott, hogy alapszabálya szerint erre joga sem lenne. A többiektől válasz még nem érkezett, ill. az Internet honlapjukon erre vonatkozó konkrét utalás nem található. A MAGOSZ és a Vasasszövetség között 2001 végéig érvényben lévő Középszintű KSZ megkötésére a munkaadói szövetségnek nem volt előzetes felhatalmazása, ezt a tárgyalások befejezése után egyenként kellett a munkáltatóktól beszereznie. A KSZ hatálya így csak arra a 8-12 munkáltatóra terjedt ki, akik vállalták annak tartalmát. A KSZ azonban ennél jóval szélesebb körben érvényesült, mert azok a munkáltatók is mintának tekintették, akik nem csatlakoztak hozzá. Az egész gépipar területére érvényes bérmegállapodás kötésére az elmúlt években nem került sor. A MAGOSZ és a Vasasszövetség között kötött középszintű kollektív szerződében a felek kötelezték magukat arra, hogy a szerződés hatálya alá tartozó munkáltatókra vonatkozó bérmegállapodást legkésőbb minden év január 31-ig megkötik. A megállapodásoknak megfelelően a felek a KSZ hatálya idején a 2001 év kivételével minden évben lefolytatták a bértárgyalást és középszintű bérmegállapodást kötöttek 15, amit a munkaadói szervezetek és a szakszervezet is a lapjában közzétett. Jóllehet a bérmegállapodáshoz többnyire csak néhány munkáltató csatlakozott, hatása a KSZ-hez hasonlóan jóval szélesebb körben érvényesült, mert a munkahelyi bérmegállapodások egy jelentős hányada ugyanazokat a mértékeket tartalmazta, mint a MAGOSZ bérmegállapodás A Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége és a VASAS Szakszervezeti Szövetség által megkötött középszintű kollektív szerződés és éves bérmegállapodás ismertetése 15 Lásd: Dokumentumok

16 A szerződő felek reprezentativitása A magyar gépiparban mind a munkaadói-, mind a munkavállalói érdekképviseletek szervezettsége alacsony szintű és a több szereplő miatt megosztott. Különösen érvényes ez a munkaadói oldalra, ahol a legrégebbi ilyen szervezet, a MAGOSZ is mindössze 11 éves múltra tekinthet vissza. Ha a holdingok által képviselt cégeket és a tagegyesület tagjait is figyelembe vesszük, a MAGOSZ tagsága kb. 100 cég. Ezt hasonlítva a KSH as számához, még a cégek eltérő nagyságát figyelembe véve sem állítható, hogy a MAGOSZ reprezentatív képviselője az ágazat munkaadóinak. (Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy nincs nála reprezentatívabb.) Nem ennyire szélsőségesek az adatok, de ha a munkavállalók össz létszámához viszonyítjuk a VASAS által szervezettekét, a szakszervezet reprezentativitása is megkérdőjelezhető. (Itt is érvényes viszont, hogy nincs jobb.) Különösen szembeszökő a reprezentativitás hiánya, ha csak a közös tagokat hasonlítjuk a többiekhez. A szakszervezetek reprezentativitását a tanulmány 5. fejezetébent mutatjuk be A KKSZ fontosabb tartalmi elemei A KKSZ módosítása, felmondása Az egyes munkáltató és a helyi szakszervezet együttműködése A munkaviszony A munkaviszony létesítése A munkaszerződés módosítása A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás A munkaviszony megszüntetése A rendes felmondás A rendes felmondás korlátozása A felmondási idő Felmentés a munkavégzés alól Csoportos létszámcsökkentés Végkielégítés Rendkívüli felmondás A munkaidő és pihenőidő

17 17 A munka díjazása Béren kívüli juttatások, jóléti-, szociális ellátások Munkavédelem A kollektív munkaügyi vita Az egyeztetési eljárás Munkaügyi jogvita Eljárás munkabeszüntetés esetén A Középszintű Kollektív Szerződést 1996-ban határozatlan időre kötötték és egy alkalommal 1998-ban módosították. A KSZ tervezetet a Vasasszövetség szakértői készítették. A MAGOSZ 2001 október 15-én felmondta ezt a KSZ-t, a felmondási határidő január 15- én járt le. Ez a kollektív szerződés alig több mint 2000 munkavállalóra terjed ki és a hatálya alá tartozó munkáltatókra kötelező érvénnyel bírt, a helyi kollektív szerződések rendelkezései át is vették azokat. Tartalmát illetően az KSZ számtalan, az Mt-nél kedvezőbb szabályt tartalmazott a munkavállalók számára: pl. a határozott idejű munkaviszony legrövidebb időtartamát 6 hónapban határozta meg. Csoportos létszámcsökkentés esetére felmondási korlátokat állított fel, továbbá ebben az esetben a teljes felmondási időre felmentette a munkavállalót a munkavégzés alól, a végkielégítés felső határát felemelte 9 hónapra. A munkaidőre vonatkozó szabályai között megengedte a 6 havi munkaidőkeret alkalmazását, de meghatározta az alkalmazás szabályait is, például a keret kezdő időpontjának rögzítésére, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén alkalmazandó kiegyenlítő bérezésre vonatkozó kötelezettséget. Kimondta, hogy a rendes és a rendkívüli munkavégzés együttes napi időtartama nem haladhatja meg a 12 órát. A munka díjazására vonatkozó szabályai között az Mt-nél magasabb túlóra és műszakpótlékokat állapított meg, rögzítette az éves bérmegállapodás kötésére vonatkozó kötelezettségeket, a 6/1992 (IV. 27.) MüM rendelet szerinti ágazatközi besorolási rendszer egyes kategóriáihoz béreket rendelt. A béren kívüli juttatások között a munkahelyi étkezés támogatása, szociális segélyre vonatkozó elkötelezettség, lakásépítési támogatás, munka- és formaruha juttatás, önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj átvállalása szerepelt. Fentieken túlmenően a KSZ szabályozta a felek közötti kapcsolatrendszert, beleértve a konfliktusok esetén felállítandó Egyeztető Bizottságot és a munkabeszüntetés esetén követendő eljárási rendet, továbbá az egyes munkáltatók és a helyi szakszervezetek közötti együttműködésre vonatkozó alapvető kötelezettségeket is.

18 A KKSZ érvényességi ideje A KKSZ március 1-vel lépett hatályba február 1-vel módosításra került. A MAGOSZ végével felmondta A KKSZ ágazaton belüli kiterjedtsége, hatása A szerződő felek lehetővé tették, hogy a helyi munkavállalói érdekképviselet és a munkáltató egyetértése esetén, tagsági viszonyuktól függetlenül, bármely a gépipar területén működő cég csatlakozzon a KKSZ-hez. Annak ellenére, hogy a jelzések szerint sok olyan cég volt, ahol figyelembe vették a KKSZ főbb paramétereit, a ténylegesen csatlakozók száma még így sem haladta meg egyik évben sem a 12-t. Tekintettel a reprezentativitás hiányára, a kiterjesztés kérésének nem lett volna semmi realitása A bérmegállapodás fontosabb tartalmai elemei A középszintű éves bérmegállapodások rögzítették a legkisebb munkabér összegét, amely minden esetben magasabb volt a kötelező minimálbérnél. E minimálbér képezte az alapját a KSZ-ben rögzített besorolási kategóriákhoz tartozó bérek kiszámításának. Az éves bérmegállapodások meghatározták az éves átlagos személyi alapbér növekedés kötelező legalacsonyabb mértékét, továbbá az éves átlagkereset növekedés legkisebb mértékét is, amely általában az országos szintű keresetnövekedésre vonatkozó ajánlások felső határához közelített. A bérmegállapodások kitértek az étkezési hozzájárulás fizetési kötelezettségére és rögzítették a támogatás összegét is, ami egyébként nem volt magasabb a mindenkori SZJA törvény által a munkáltató által adómentesen adható összeggel. Ajánlásként fogalmazták meg a bérmegállapodások az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj átvállalását. Végül a bérmegállapodások rögzítették a hatályuk alá tartozó munkáltatók adatszolgáltatási kötelezettségét a bázisokra és a létszámra vonatkozóan A bérmegállapodás érvényességi ideje A bérmegállapodás mindig egy évre szólt re már csak ajánlásokat tartalmazott. A munkaadói oldal érdektelensége miatt 2002-re már ajánlás sem született.

19 A bérmegállapodás ágazaton belüli kiterjedtsége, hatása Itt is érvényesek a KKSZ-szel kapcsolatban leírtak azzal a kiegészítéssel, hogy még több olyan cégről hallottunk, amelyek nem csatlakoztak a megállapodáshoz, de legalább elemeiben iránymutatónak tekintették azt. A ténylegesen csatlakozók száma az összlétszámhoz képest azonban nem jelentős A KKSZ és az éves bérmegállapodás megszűnésének okai A munkáltatói tanulmány szerint: A konkrét ( kirobbantó ) ok az először 40eFt-ra, majd 50eFt-ra emelt minimálbér és a Ft árfolyamának váratlan felértékelése volt: Mivel a minimálbért a kormány határozta meg, kiesett az egyik legfontosabb tárgyalási téma. A KKSZ melléklete a minimálbérhez kötött bértarifarendszert határozott meg. Ennek előírásai a minimálbér drasztikus emelésével irreálissá váltak. A Ft árfolyamának jelentős felértékelése súlyos helyzetbe hozta a jellemzően nagy exportőr gépipari vállalatokat. A tényleges hatásokat még nem lehetett pontosan megítélni abban az időszakban, mikor a évre szóló középszintű megállapodást már meg kellett volna kötni. A törvényi szabályozás az MT évi módosításával sem tette lehetővé, hogy KKSZ kötésével, ill. az ahhoz való csatlakozással a munkáltató és a munkavállaló viszonyában a meghatározott standardtól a dolgozó kárára térjenek el. (Az egyetlen ilyen lehetőség, amely munkaidő rugalmasabb kezelését teszi lehetővé, kevésnek bizonyult.) Magyarországon a gépiparban az elmúlt 10 évben nem volt jelentősebb sztrájk. A munkáltató (legalábbis amíg a sztrájkfenyegetéstől való megszabadulást nem érzi komoly ellentételnek), úgy érzi, hogy egy ilyen szerződéssel nem jut valós előnyökhöz. Amennyiben a cég helyzete az országos átlagnál kedvezőbb foglalkoztatási feltételeket tesz lehetővé, a cégvezetők ezt a többletet maguk kívánják adni. Jobbak a helyi tárgyalási pozíciói és a megítélése a cég dolgozói előtt, ha a többletjuttatás tőle-, és nem egy központi szervezettől függ.

20 20 A munkaadói szövetségek tekintélye és ezzel is összefüggésben a szervezettsége egyelőre meg sem közelíti a piacgazdaságokban megszokottat. Ez több, egymással is kölcsönhatásban lévő okra vezethető vissza. Csupán jelezve, de részletesen nem kifejtve ezen okokat: A másutt éves múlttal szemben Magyarországon 5-10 éves működés. A kamarákkal szemben az érdekképviseletek nem rendelkeznek külön törvényi háttérrel. Működésük a pártokra kidolgozott egyesülési jogról szóló törvényen alapul. Ez azért jelent gondot, mert elmaradt az érdekképviseletek helyének, szerepének, működési feltételeinek nyilvános megvitatása. Nem kerültek be a köztudatba ellentétben a kamarákkal, ahol a törvény (megváltoztatásáig) nemcsak jogi hátteret, de a kötelező tagságon keresztül gazdasági alapot is biztosított. (Ez utóbbiban változás történt 2001-ben.) Az előkészített Lobbi Törvény nem oldja meg ezt a gondot. Nem az érdekképviseleti szövetségekről szól, hanem a korrupció elleni küzdelem jegyében az egyéni lobbizást próbálja meg szabályozott feltételek közé szorítani. A munkaadók szakmai érdekképviseleti szövetségei (túlnyomó többségükben) új szervezetként alakultak. Nem örököltek értékesíthető vagyont valamely elődszervezettől, sőt működésük alapvető feltételeit is most kell kiépíteniük. Ehhez csak a tagok által befizetett tagdíjra számíthatnak. A tagdíjfizetési hajlandóság a cégeknél korlátozott. (Az átalakuló, kezdetben csődhullámmal terhelt magyar tulajdonú vállalkozásoknál a szövetségi tagdíj fizetése érthető módon hátra sorolódott.) A külföldi tulajdonosoknál gyakran tapasztalható az a hozzáállás, mely szerint: az anyavállalatnál van szakszervezet, a cég tagja a kamarának és a munkaadói érdekképviseletnek, Magyarországra pedig azért jött, hogy ezektől a kötöttségektől megszabaduljon. A szakszervezeti tanulmány szerint A középszintű Kollektív Szerződés felmondásához több ok vezetett. Jóllehet a KSZ hatálya alá kevés munkáltató tartozott, közülük is egyes munkáltatók gazdasági helyzete az évek során megváltozott és már nem tudták vállalni azokat a kondíciókat, amelyeket a KSZ előír, elsősorban a minimálbérrel együtt mozgó bértáblázatok miatt. A évi bérmegállapodás elmaradása már erre az okra vezethető vissza augusztusában történt egy kísérlet a KSZ módosítására, de ebben a felek végül is nem tudtak megállapodni. Az Mt július 1-i hatályú módosítása tovább csökkentette a munkáltatók érdekeltségét a középszintű KSZ iránt, mivel a törvényben a szerződéskötési jogosultság szabályozása túlsá-

21 21 gosan a munkahelyi szintre koncentrál. Ezt mutatja például, hogy a korábbi több munkáltatós KSZ-re tartozó jogosultság a túlórák szabályozásában megszűnt, a rugalmasságot jelentő szabályozások pedig a munkahelyi KSZ-ekben rendezhetők. A MAGOSZ végült október 15-én felmondta a kollektív szerződést, lényegében az előzőekben felsorolt okokra történő hivatkozással. Nem zárkózik el azonban egy újabb, a tagjainak széles körére és a Vasasszakszervezet számára is elfogadható tartalmú KSZ kötésétől. Az újabb kollektív szerződésre vonatkozó tárgyalások azonban egyelőre nem kezdődtek el, bár a kedvezményezés megtörtént a Vasasszövetség részéről A gépipar egészére vonatkozó kollektív szerződés hiányának okai A gépipar egészére vonatkozó kollektív szerződés/bérmegállapodás hiányának okai legalább három irányban keresendők, a szakszervezeteknél, a munkaadóknál, továbbá a jogszabályi késztetés oldaláról. Az ágazatban, mint azt az előző fejezet bemutatta több szakszervezeti szövetség, illetve több szakszervezet található, emellett az ágazathoz tartozó vállalatoknál nem működik mindenütt szakszervezet. Szakszervezeti nézőpontból vizsgálva mégsem a szándék hiányára vezethető vissza az, hogy az elmúlt években nem született a gépiparra, vagy annak egyes alágazataira vonatkozó kollektív szerződés/bérmegállapodás. Jóllehet az ágazatokban nem működött minden munkáltatónál szakszervezet, az ágazatokban található legjelentősebb szakszervezet a Vasasszövetség az ÜT választásokon minden alkalommal reprezentativitást szerzett és alapszabálya szerint is jogosult kollektív szerződés kötésére. Az 1994-es és 1999-es kongresszusán is kiemelt hangsúlyt kapott főleg a kislétszámú munkahelyi szervezetek részéről az ágazati KSZ kötésére vonatkozó igény. Az erre irányuló elkötelezettséget a kongresszusi programok meg is fogalmazták. Az elvárásnak eleget téve a Vasasszövetség, illetve egyes szakmai szerveződései (akkoriban tagozatai) megkereste az ágazatai területén működő munkaadói szakmai szövetségeket a kollektív szerződéskötés szándékával és kész kollektív szerződés tervezettel. Szerettek volna a munkáltatók lehető legszélesebb körére, de legalább arra a körre vonatkozó KSZ-t kötni, ahol a vállalat tagja a munkaadói szövetségnek és működik ott a Vasasszövetséghez tartozó munkahelyi szervezet is.

22 22 Fenti célból felvették a kapcsolatot a MAGOSZ-szal, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségével (MEGOSZ) és a MEISZ-szel is. A MAGOSZ-szal néhány hónapi tárgyalást követően megkötötték a kollektív szerződést, az előzőekben már említett szépséghibával. A középszintű Kollektív Szerződés csak nyolc vállalatra volt érvényes, tehát nem adott felhatalmazást azon 17 munkáltató mindegyike sem, akik MAGOSZ tagvállalatok és a Vasasszövetségnek is működik ott munkahelyi szervezete. A MEGOSZ-szal folytatott tárgyalások a megállapodás küszöbén érdektelenségbe fulladtak és elhaltak, elsősorban a mezőgazdasági gépgyártó vállalatok megszűnése, felszámolása, privatizációja miatt. A MEISZ-szel több évig tartó tárgyalássorozat után a tárgyaló delegáció által elfogadott szövegű KSZ aláírására végül is nem került sor, mert a munkáltatók nem hatalmazták fel erre a munkaadói szövetséget. A tárgyalások közben egy alkalommal mégis sikerült éves bérmegállapodást kötni a tárgyaló feleknek. Mivel a tárgyalások ideje alatt munkahelyi kollektív szerződéseket kötöttek, a jó kondíciókat tartalmazó kollektív szerződéssel rendelkező munkahelyi szervezetek sem erőltették a középszintű kollektív szerződést, mert féltek attól, hogy abba nem sikerül az általuk már kiharcolt mértékeket beépíteni. Megalakulása után röviddel a Vasasszövetség keretein belül működő Vasas Járműipari Szövetség is felvette a kapcsolatot a járműipar területén működő két munkaadói szövetséggel. Ez a két szövetség a MGSZ és a MAJOSZ - együttesen viszonylag nagy arányban fedi le a járműipar területén működő munkáltatókat, bár itt sem tagja mindegyik munkaadó valamelyik szövetségnek. A munkaadók a középszintű kollektív szerződés megkötésére nem láttak lehetőséget és nincs is erre felhatalmazásuk. A Vasasszövetség - vélhetően - az ÜT választásokon szerzett reprezentativitás és saját jelentősége tudatában - nem keresett ebben az időszakban szövetségest a többi szakszervezet körében az ágazati/alágazati kollektív szerződés kikényszerítésére. Az ágazati/alágazati kollektív szerződések hiányának okait vizsgálva a munkaadói szervezetek tekintetében is több ok fogalmazható meg. Nincs olyan munkaadói szervezet, amely a gépipar összes alágazatából szervezné tagjait. (Még leginkább a MAGOSZ látszik erre alkalmasnak, mivel elnevezésével ellentétben nemcsak a gépgyártók, hanem a villamosgépgyártók illetve a mezőgépgyártók sőt járműgyártók köréből is kerülnek ki tagjai.) További ok, hogy a munkaadói szövetségek szervezettsége viszonylag alacsony az egyes alágazatokban működő munkaadók között. További ok, hogy a munkaadói szövetségeknek nincs felhatalmazásuk alágazati kollektív szerződés kötésre.

23 23 Végezetül az okok közé sorolható, hogy a munkáltatók nem érdekeltek abban, és a évi Mt. módosítás óta különösen nem hogy ágazati/alágazati kollektív szerződést kössenek. Ugyanis a munkahelyi kollektív szerződésben a vállalattal munkaviszonyban álló, velük függőségi viszonyban lévő szakszervezeti partnerrel megállapodhatnak például a munkavégzés rugalmas feltételeiről. A munkahelyi szakszervezeteknek nehezebb kiharcolniuk a rugalmasítás ellentételezését a munkáltatóval szemben. Így az ágazati/alágazati kollektív szerződés kötésének jelenleg akadálya a jogszabályi ösztönzés hiánya is A kollektív alku területén tapasztalható trend A MAGOSZ - VASAS szerződések megkötésekor a tárgyaló felek számítottak arra, hogy a fent részletezett körülmények miatt (amit még súlyosbított a békeidőben példátlan összeomlás és átalakulás), nem lesz kiterjedt azok hatása. Ettől függetlenül hasznosnak ítélték az erre fordított munkát, mert felkészülést jelentett egy konszolidáltabb időszak eredményesebb együttműködésére. Sajnos úgy tűnik, az ehhez szükséges idő sokkal több, mint azt korábban gondoltuk. Az, hogy a munkáltatói oldal jelenleg nincs abban a helyzetben, ill. nem érdekelt KKSZ és bérmegállapodás kötésében, nem jelenti azt, hogy megváltozott volna a MAGOSZ azon álláspontja, mely szerint a korrekt versenyhelyzethez a munkaerőhöz való hozzájutás feltételei is hozzá tartoznak. A munkabéke fenntartása minden normálisan gondolkozó munkáltató alapvető érdeke. Itt legfontosabb fogalom az ÉRDEK. Amint sikerül a KKSZ-hez történő csatlakozáshoz az érdeket megteremteni, lesznek ilyen szerződések.

24 A KKSZ és (vagy) éves bérmegállapodás létrejöttének realitása Amennyiben piacgazdasági viszonyok között más országokban megmarad a középszintű megállapodások fontossága (úgy tapasztaljuk, hogy az ebben eddig élenjáró Németországban pont fordított a tendencia!), előbb-utóbb Magyarország e téren is felzárkózik. A folyamat segíthető, felgyorsítható. Ezt a célt szolgálhatja a társadalmi párbeszéd erősítését szolgáló, jelen tanulmány apropóját adó akció is. Sokat segíthetne, ha sikerülne enyhíteni a munkaadói szövetségek súlyos anyagi gondjain. (Az EU társszervezeteihez történő csatlakozás növeli legitimitásukat, reklám értékével javíthat szervezettségükön, de a jelentős többletköltségek révén központi segítség nélkül - alig kezelhető működési zavarokhoz vezethet.) A Paritásos Bizottságok megalakulása, továbbá az Európai Unióba történő belépés új lendületet adhat az ágazati/alágazati kollektív szerződéseknek, ehhez azonban további feltételek teljesülése is szükséges. Szakszervezeti oldalon a szervezettség, a nyomásgyakorló képesség fejlesztése, a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi és tárgyalástechnikai ismereteinek elmélyítése és a szakszervezeti erők koncentrálása. Munkaadói oldalon a munkaadók meggyőzése a kollektív szerződés munkabékét jelentő biztonságáról, a szabályozott, kiszámítható viszonyokról. További feltétel, hogy minél több munkáltató tagja legyen az ágazatban/alágazatban működő munkaadói szövetségnek. Végül az ágazati kollektív szerződések száma növelésének elengedhetetlen feltétele a jogi feltételek, a munkáltatók érdekeltségének megteremtése, amihez politikai szándék is szükséges Trendek a kollektív szerződés területén A gépipar területén a rendszerváltás előtti években minden állami vállalatnak volt kollektív szerződése. Ez a helyzet fennmaradt a nagyvállalatok fennállásáig, sőt többnyire a vállalatok szétdarabolásának, átalakításának időszakában is. A 90-es évek elejétől bekövetkezett csődhullám miatti vállalatértékesítések, továbbá a privatizáció következtében magántulajdonba került gazdálkodó szervezeteknél a kollektív szerződésre vonatkozó tárgyalást elölről kellett kezdeni. A külföldi tőkével, zöldmezős beruházással létesült vállalatoknál pedig először szakszervezetet kellett alakítani és csak ez után kerülhetett szóba a kollektív szerződés. A 90-es évek közepétől az országos szintű érdekegyeztetésben történt megállapodás alapján hozott jogszabályok közvetve ösztönözték a munkahelyi és a többmunkáltatós kollektív szerződések megkötését. Ilyen szabály volt az Mt évi módosításában a 300 túlóra el-

25 25 rendelhetősége és a 6 havi munkaidőkeret megállapítása a többmunkáltatós kollektív szerződésekben, továbbá a munkahelyi kollektív szerződés meglétének vizsgálata a foglalkozatást elősegítő támogatásokra benyújtott igény esetén. Az ágazati, alágazati szintű kollektív szerződés kötésére irányuló kezdeményezések a gépipar területén az előző fejezetekben bemutatott eredménnyel jártak. Ezért az ágazati szakszervezetek a munkahelyi kollektív szerződések elősegítésére helyezték a hangsúlyt. Például a vasasszövetség ajánlásokkal, kollektív szerződés mintákkal, szakértői közreműködéssel, a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi ismeretekre történő oktatásával segítette a munkahelyi szervezetek kollektív szerződéskötési tevékenységét. A kislétszámú munkáltatók és a multinacionális vállalatok körében azonban a fentiek ellenére különösen alacsony a munkavállalók kollektív szerződéssel történt lefedettsége. Ahol volt hagyománya a szakszervezetnek, ott a kollektív szerződéskötés általában kevesebb akadályba ütközött. A gépipar területén jelenleg nincs egyetlen érvényes középszintű kollektív szerződés sem, de a munkahelyi kollektív szerződések száma noha állandó mozgásban van lassan növekvő tendenciát mutat. 4. A KÖZÉPSZINTŰ SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD TOVÁBBI FÓRUMAI 4.1. A munkaadók és a szakszervezetek közötti együttműködés formái Az elmúlt években a gépipar területén nem működött olyan intézmény, amely formalizált keretet jelentett volna a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek közötti folyamatos együttműködésnek. Ennek ellenére mint az előző fejezet már bemutatta a Vasasszakszervezet és egyes munkaadói szervezetek között szakszervezeti kezdeményezésre lényegében 1993-tól, de tól mindenképpen folyamatos volt a kapcsolat és kollektív szerződésre irányuló tárgyalások is folytak. A MAGOSZ-szal megkötött középszintű kollektív szerződés végül is hat évig hatályban volt.

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Kisgyörgy Sándor Könözsy László dr. Lénárt Szilvia dr. Takács György Vámos István VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ÉRDEKVÉDELMI TANÁCSADÓ

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet.

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet. LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2014. november Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság A gépipar árbevételeinek 90 százaléka exportból származik A nagy hagyományokkal rendelkező

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2012. MÁJUS-JÚNIUS Határ menti képzési- és állásbörze A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012.

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások

Részletesebben

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 2006.

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 2006. KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 2006. Ezen dokumentum mindenkor érvényes, ellenőrzött példánya az MVM Rt. számítógépes hálózatának MINOSEG/KULSO könyvtárában található. A korábban kinyomtatott példányok érvényességét

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire Budapest, 2014. június A tanulmány az Országgyűlés Hivatalának KVT/29-1/2014

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

OROSZLÁNY a jövőnk kötelez. Humánerőforrás-fejlesztési Stratégia

OROSZLÁNY a jövőnk kötelez. Humánerőforrás-fejlesztési Stratégia OROSZLÁNY a jövőnk kötelez Humánerőforrás-fejlesztési Stratégia 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Vezetői összefoglaló... 4 3. Módszertan... 6 4. Helyzetfelmérés... 7 4.1. "A Város és környéke a statisztikák

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

TERVEZET. A Hajdúnánási Holding Zrt. és tagvállalatai javadalmazási szabályzata. I. A szabályzat célja és hatálya

TERVEZET. A Hajdúnánási Holding Zrt. és tagvállalatai javadalmazási szabályzata. I. A szabályzat célja és hatálya TERVEZET A Hajdúnánási Holding Zrt. és tagvállalatai javadalmazási szabályzata. I. A szabályzat célja és hatálya 1. Jelen szabályzat célja, hogy biztosítsa a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve

Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Az átfogó módosításon már egy éve dolgoznak Készül a Munka törvénykönyve átfogó módosítása. Az érintettek között nemigen

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

I. Fejezet. a) Ezt a Kollektív Szerződést határozatlan időre kötötték a felek. b) A Kollektív Szerződés 2012. 07. hó 01. napján lép hatályba.

I. Fejezet. a) Ezt a Kollektív Szerződést határozatlan időre kötötték a felek. b) A Kollektív Szerződés 2012. 07. hó 01. napján lép hatályba. I. Fejezet 1. A Kollektív Szerződésre vonatkozó szabályok Kollektív Szerződés valamint mellékletei, kiegészítései szabályozzák a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20.

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20. Pécs, Tüzér u. 18-20. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. évi üzleti évről Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02 Készült: 2014. december 31-i fordulónappal 2015. február 15-én Vida János

Részletesebben

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS (egységes szerkezetben az 1 53. számú módosítással)

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS (egységes szerkezetben az 1 53. számú módosítással) Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS (egységes szerkezetben az 1 53. számú módosítással) 2012. február 1-től hatályos 1 27. számú módosítás hatályos: 2004. március 1-től

Részletesebben

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet.

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet. LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet.hu LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Paritásos munkavédelmi testületek tanácskozásai.

Paritásos munkavédelmi testületek tanácskozásai. Paritásos munkavédelmi testületek tanácskozásai. A munkahelyi munkavédelmi érdekegyeztetésben fontos szerepet töltenek be a paritásos munkavédelmi testületek. Alapítványunk rendszeresen figyelemmel kíséri

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben