PEDAGÓGIAI PROGRAM. Pedagógiai Program 1

Átírás

1 Pedagógiai Program 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM A program benyújtója: Rónáné Helle Mária intézményvezető Az iskola székhelye: Budapest Postacíme: 1158 Budapest, Neptun u. 57. Telefon/Fax: (06 1)

2 Pedagógiai Program 2 A Neptun Általános Iskola tantestülete szerint az iskola küldetése: a gyerekek olyan fejlesztése, hogy nagy teljesítményekre képes, igényes életet élő, szuverén felnőttek váljanak belőlük. CSAK MEGELÉGEDETT, TESTÉBEN, SZELLEMÉBEN SZABAD EMBER KÉPES NAGY TELJESÍTMÉNYEKRE.

3 Pedagógiai Program 3 A PEDAGÓGIAI PROGRAM RÉSZEI 1. Bevezető Pedagógiai program jogi háttere Az intézmény önmeghatározása, koncepciója A cél megvalósítását szolgáló személyi és tárgyi feltételek Küldetésnyilatkozat 2. Nevelési program A cél megvalósítását szolgáló személyi és tárgyi feltételek Az iskola eszközei, eljárásai Egészségnevelési program Környezetnevelési program A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztési lehetőségei 3. Az iskola helyi tantervei Az iskola mérési, értékelési rendje Alkalmazott helyi tantervek és szerzőik Nemzeti, etnikai program A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 4. Nemzeti, etnikai program

4 Pedagógiai Program 4 TARTALOM 1. BEVEZETŐ Pedagógiai program Ajánlás Preambulum A pedagógiai program bevezetéséről, módosításáról Érvényességi rendelkezések A program jogi alapjai Az intézmény szerkezeti felépítése Az intézmény önmeghatározása, koncepciója A tanulóifjúság összetétele A cél megvalósítását szolgáló személyi és tárgyi feltételek A nevelő-oktató munkát végzők és segítők Tárgyi feltételek A tanulás színterei NEVELÉSI PROGRAM Nevelési program Az iskolában folyó nevelő oktató munka alapelvei A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának pedagógiai alapelvei Az iskolában folyó nevelő oktató munka céljai Kulcskompetenciák Az iskola által kiemelt fejlesztési feladatok Az iskola feladatai Az iskola eszközei, nevelési-oktatási eljárásai A nevelő-oktató munka módszerei, eszköz- és eljárásrendszere A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei A továbbhaladás feltételei Az iskolában folyó nevelő oktató munka eljárási rendje Egészségnevelési program Jogszabályi háttér Fogalmi meghatározás Az egészségnevelés új szemléleti, elvi alapjai Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései Az egészségnevelés fő színterei...54

5 Pedagógiai Program A tanulók fizikai állapotának egészséges méréséhez, minősítéséhez szolgáló módszerek Prevenciós programok Környezeti nevelési program Jogszabályi háttér A környezeti nevelés jellege Környezeti nevelés a tanórákon Környezeti nevelés a tanórákon kívül Erdei iskolai programok szervezése Táborok A személyiségfejlesztés feladatai és területei az iskolai nevelés oktatás során A személyiségfejlesztés részfolyamatainak területei az iskolában Személyiségfejlesztés a tanórákon A tanórán kívüli személyiségfejlesztés céljai feladatai Személyiségfejlesztés, habilitáció, rehabilitáció Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció...80 A habilitációs, rehabilitációs tevékenység stratégiai eljárása Differenciált nevelés oktatás színterei Felzárkóztató foglalkozások Idegen nyelvi képzés A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés az iskola hagyományrendszerében A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Bevezető A gyermek-, ifjúság- és családvédelemmel kapcsolatos feladatok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk Nem szakrendszerű oktatás az 5., 6. évfolyamon A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A szülő tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztési lehetőségei AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak helyi óratervei...120

6 Pedagógiai Program Iskolai mérés, értékelés A tanulók mérésének, értékelésének egységes alapelvei A szöveges értékelés rendszere, elvei A magatartás és szorgalom értékelése Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban Magasabb évfolyamra lépés feltételei Tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Alkalmazott helyi tantervek Beszámoltatás rendje NEMZETI, ETNIKAI PROGRAM A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA...153

7 Pedagógiai Program 7 1. Bevezető 1.1. Pedagógiai program Ajánlás A közoktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka folyamata céltudatosságot, összehangoltságot igénylő tevékenységek rendszere, amelyben feltétlen létjogosultsága van, mint vezérfonalnak a cél- és feladatrendszert, és a megvalósítás feltételeit, módját meghatározó pedagógiai programnak. A program: megfelelő információt ad az iskolahasználók részére, biztos kiindulópontot, támpontot jelent a tervezhetőség szempontjából a tevékenységben résztvevőknek és az érintetteknek egyaránt, szabályozó a mai rendkívül változó világhoz való elengedhetetlen rugalmas alkalmazkodásban, lehetőséget nyújt a közös, egységes szabályozók mellett láthatóvá tenni az iskolában folyó pedagógiai munka specialitását, az önálló arculatot mindazt, ami külön értéke a programot végrehajtóknak, tájékoztat és minősít, ugyanakkor tartalma, szerkesztettsége és az érvényre jutó pedagógiai koncepciója által, szakembereknek és minden érintett érdeklődőnek (kevésbé hozzáértőnek) világos képet adva az iskola múltjáról, jelenéről és jövőjéről, garanciát ad a kitűzött célok és feladatok megvalósítására a fenntartó részéről történő elfogadása által, iskolánk innovációs jellegű komplex dokumentuma, amely a fejlesztés igényével előre vetíti a jövőt.

8 Pedagógiai Program Preambulum Az iskola hivatalos elnevezése Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Neptun Általános Iskola Székhelye 1158 Budapest, Neptun u. 57. Fenntartója Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzata Az iskola alapító okiratának száma és kelte Beiskolázási körzete Thököly utca páratlan oldala - Rákospalotai Körvasút sor - Késmárk utca - Thököly utca páratlan oldal által határolt terület Az intézmény szakfeladatait a mellékelt alapító okirat tartalmazza. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: A program megtekinthető Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Művelődési Osztályán, az iskola intézményvezetőjénél, vagy az iskolai könyvtárban munkaidő alatt és az intézményi weblapon.

9 Pedagógiai Program A pedagógiai program bevezetéséről, módosításáról Az iskolai pedagógiai program tartalmát a közoktatási törvény ai alapján határoztuk meg. A pedagógiai program a nevelőtestület elfogadó határozatát követően a fenntartó jóváhagyása után lép hatályba. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni, a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell a tankönyvekről és a taneszközökről és a választható tantárgyak jegyzékéről. [44. (2)]. Az iskolai oktatás a többször módosított évi LXXIX. tv. szerint történik, tantárgyait pedig a NAT alapján készített helyi tanterv részletezi Érvényességi rendelkezések A pedagógiai program a mindenkor érvényben lévő rendeletek szerint kerül felülvizsgálatra, szükség szerint módosításra, kiegészítésre. A dokumentumot az intézményvezető készíti el a nevelőtestület egyetértésével, a szülői munkaközösség és diákönkormányzat véleményezésével. A dokumentum a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé A program jogi alapjai Az alábbi törvények, rendeletek hatályos szövegei: Törvények évi LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról Rendeletek 11/1994. (VI. 8.) MKM - rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 28/2000. (IX. 21.) OM - rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM - rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

10 Pedagógiai Program 10 2/2005. (III. 1.) OM - rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról /2004 (VI. 22.) FMM - rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól Az intézmény szerkezeti felépítése FOGLALKOZÁSI IDŐ 6-18 óra Alapfokú oktatás 1-8. osztályig FOGLALKOZÁSI TERÜLET Német nemzetiségi osztályok Emelt óraszámú és szintű angol nyelv oktatása Logopédiai osztályok MUNKATÁRSAK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS intézményvezető intézményvezető- helyettes általános iskolai tanítók, tanárok, könyvtáros, technikai dolgozók, fejlesztő tanárok, szabadidő szervező, pedagógus asszisztens/gyermekfelügyelő iskolaorvos, védőnő

11 Pedagógiai Program Az intézmény önmeghatározása, koncepciója Intézményünk évszámok, feladatok tükrében Polgári Fiúiskola megalapítása Általános Fiúiskola Általános Fiúiskola Leányiskola Doktor Sándor Általános Iskola Doktor Sándor Általános Iskola Fiú- és leányiskola összevonása augusztus 25. Új paneliskola 1158 Neptun u Frankovics Mihály Általános Iskola Frankovics Mihály Általános Iskola Balett tagozat indul a Fővárosi Operaházzal kötött szerződés alapján

12 Pedagógiai Program Frankovics Mihály Általános Iskola Balett tagozat a Fővárosi Operaházzal kötött szerződés alapján NYIK kísérleti tanterv Frankovics Mihály Általános Iskola Balett tagozat a Fővárosi Operaházzal kötött szerződés alapján NYIK kísérleti tanterv Értékközvetítő és képességfejlesztő program Háziasszonyképző 1996/97. Frankovics Mihály Általános Iskola Balett tagozat a Fővárosi Operaházzal kötött szerződés alapján NYIK kísérleti tanterv Értékközvetítő és képességfejlesztő program Háziasszonyképző 1997/1998. német nemzetiségi oktatás 1999/2000. Az oktatási intézmények kerületi átszervezése I. Ép intellektusú gyermekek óvodai ellátása Többségi óvodában dyslexia prevenciós óvodai csoport Összetett iskola (fenntartói döntés) Általános iskola ép intellektusú tanulók német nemzeti oktatás logopédiai olvasó osztály enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek halmozottan sérült gyermekek osztályok (ép intellektusú tanulók)

13 Pedagógiai Program 13 Szakiskola osztályok Speciális Szakiskola OKJ-szakképzés: ABC-eladó, gyorsétkeztetési eladó, varrómunkás, bőrtárgykészítő, szőnyegszövő, segédkönyvkötő, kerékpárszerelő, faműves, gyógynövényismerő-és termelő, kerti munkás, házvezető(nő), konfekció-, méteráru- és lakástextil eladó Leonardo da Vinci Program 2000/2001. Az oktatási intézmények kerületi átszervezése II. Száraznád Nevelési Oktatási Központ Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola Ép intellektusú gyermekek óvodai ellátása Többségi óvodában dyslexia prevenciós óvodai csoport Szakszolgálat: logopédia, gyógytestnevelés Összetett iskola Általános iskola ép intellektusú tanulók német nemzeti oktatás logopédiai olvasó osztály enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek halmozottan sérült gyermekek osztályok Szakiskola, Speciális Szakiskola OKJ-szakképzés: ABC-eladó, asztalos, gyorsétkeztetési eladó, varrómunkás, bőrtárgykészítő, szőnyegszövő, segédkönyvkötő, kerékpárszerelő, faműves, gyógynövényismerő-és termelő, kerti munkás, házvezető(nő), konfekció-, méteráru- és lakástextil eladó Leonardo da Vinci Program 2002/2003. Ép intellektusú gyermekek óvodai ellátása Többségi óvodában dyslexia prevenciós óvodai csoport Szakszolgálat: logopédia, gyógytestnevelés Összetett iskola

14 Pedagógiai Program 14 Általános iskola ép intellektusú tanulók német nemzeti oktatás logopédiai olvasó osztály enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek halmozottan sérült gyermekek osztályok Szakiskola, Speciális Szakiskola OKJ-szakképzés: ABC-eladó, asztalos, gyorsétkeztetési eladó, varrómunkás, bőrtárgykészítő, szőnyegszövő, segédkönyvkötő, kerékpárszerelő, faműves, gyógynövényismerő-és termelő, kerti munkás, házvezető(nő), konfekció-, méteráru- és lakástextil eladó, ruházati kereskedő Leonardo da Vinci Program 2003/2004. Ép intellektusú gyermekek óvodai ellátása Többségi óvodában dyslexia prevenciós óvodai csoport Szakszolgálat: logopédia, gyógytestnevelés Összetett iskola Általános iskola ép intellektusú tanulók német nemzeti oktatás logopédiai olvasó osztály enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek halmozottan sérült gyermekek osztályok Szakiskola, Speciális Szakiskola OKJ-szakképzés: ABC-eladó, asztalos, gyorsétkeztetési eladó, varrómunkás, bőrtárgykészítő, szőnyegszövő, segédkönyvkötő, kerékpárszerelő, faműves, gyógynövényismerő-és termelő, kerti munkás, házvezető(nő), konfekció-, méteráru- és lakástextil eladó, ruházati kereskedő, vendéglátó eladó Leonardo da Vinci Program Szakiskolai Fejlesztési Program MultiCenter

15 Pedagógiai Program /2005. Ép intellektusú gyermekek óvodai ellátása Többségi óvodában dyslexia prevenciós óvodai csoport Szakszolgálat: logopédia, gyógytestnevelés Összetett iskola Általános iskola ép intellektusú tanulók német nemzeti oktatás logopédiai olvasó osztály enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek halmozottan sérült gyermekek osztályok Szakiskola, Speciális Szakiskola OKJ-szakképzés: ABC-eladó, asztalos, gyorsétkeztetési eladó, varrómunkás, bőrtárgykészítő, szőnyegszövő, segédkönyvkötő, kerékpárszerelő, faműves, gyógynövényismerő-és termelő, kerti munkás, házvezető(nő), klonfekció-, méteráru- és lakástextil eladó, ruházati kereskedő, vendéglátó eladó, szerkezetlakatos Leonardo da Vinci Program Szakiskolai Fejlesztési Program MultiCenter 2005/2006. Ép intellektusú gyermekek óvodai ellátása Többségi óvodában dyslexia prevenciós óvodai csoport Szakszolgálat: logopédia, gyógytestnevelés Összetett iskola Általános iskola ép intellektusú tanulók német nemzeti oktatás logopédiai olvasó osztály enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek halmozottan sérült gyermekek osztályok

16 Pedagógiai Program 16 Szakiskola, Speciális Szakiskola OKJ-szakképzés: ABC-eladó, asztalos, gyorsétkeztetési eladó, varrómunkás, bőrtárgykészítő, szőnyegszövő, segédkönyvkötő, kerékpárszerelő, faműves, gyógynövényismerő-és termelő, kerti munkás, házvezető(nő), konfekció-, méteráru- és lakástextil eladó, ruházati kereskedő, vendéglátó eladó, szerkezetlakatos, könyvkötő asszisztens Leonardo da Vinci Program Szakiskolai Fejlesztési Program MultiCenter 2006/2007. Ép intellektusú gyermekek óvodai ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése Többségi óvodában dyslexia prevenciós óvodai csoport Szakszolgálat: logopédia, gyógytestnevelés Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató: utazó gyógypedagógus Összetett iskola Általános iskola ép intellektusú tanulók német nemzeti oktatás logopédiai olvasó osztály enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek halmozottan sérült gyermekek osztályok Szakiskola, Speciális Szakiskola OKJ-szakképzés: ABC-eladó, asztalos, gyorsétkeztetési eladó, varrómunkás, bőrtárgykészítő, szőnyegszövő, segédkönyvkötő, kerékpárszerelő, faműves, gyógynövényismerő-és termelő, kerti munkás, házvezető(nő), konfekció-, méteráru- és lakástextil eladó, ruházati kereskedő, vendéglátó eladó, szerkezetlakatos, könyvkötő asszisztens, szobafestő, mázoló és tapétázó Leonardo da Vinci Program Szakiskolai Fejlesztési Program MultiCenter

17 Pedagógiai Program /2008. Ép intellektusú gyermekek óvodai ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése Többségi óvodában dyslexia prevenciós óvodai csoport Szakszolgálat: logopédia, gyógytestnevelés Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató: utazó gyógypedagógus Összetett iskola Általános iskola ép intellektusú tanulók német nemzeti oktatás logopédiai olvasó osztály emelt szintű angol nyelvoktatás enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek halmozottan sérült gyermekek osztályok Szakiskola, Speciális Szakiskola OKJ-szakképzés: ABC-eladó, asztalos, gyorsétkeztetési eladó, varrómunkás, bőrtárgykészítő, szőnyegszövő, segédkönyvkötő, kerékpárszerelő, faműves, gyógynövényismerő-és termelő, kerti munkás, házvezető(nő), konfekció-, méteráru- és lakástextil eladó, ruházati kereskedő, vendéglátó eladó, szerkezetlakatos, könyvkötő asszisztens, szobafestő, mázoló és tapétázó Leonardo da Vinci Program Szakiskolai Fejlesztési Program MultiCenter 2008/2009. Ép intellektusú gyermekek óvodai ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése Többségi óvodában dyslexia prevenciós óvodai csoport Szakszolgálat: logopédia, gyógytestnevelés Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató: utazó gyógypedagógus Összetett iskola Általános iskola ép intellektusú tanulók német nemzeti oktatás

18 Pedagógiai Program 18 logopédiai olvasó osztály emelt szintű angol nyelvoktatás enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek halmozottan sérült gyermekek osztályok Szakiskola, Speciális Szakiskola OKJ-szakképzés: ABC-eladó, asztalos, gyorsétkeztetési eladó, varrómunkás, bőrtárgykészítő, szőnyegszövő, kerti munkás, könyvkötő asszisztens, szobafestő, mázoló és tapétázó, ruházati kereskedő, vendéglátó eladó Modulrendszerű OKJ-szakképzés: asztalosipari szerelő, élelmiszer- és vegyi áru- eladó, gyorséttermi és ételeladó, parkgondozó, gyógynövénytermesztő, szerkezetlakatos, szakács, textiltermék összeállító, bútorasztalos, festő, mázoló és tapétázó Felnőttképzési akkreditáció A Pattogós utcai épület teljes akadálymentesítése MultiCenter 2009/2010. Ép intellektusú gyermekek óvodai ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése Többségi óvodában dyslexia prevenciós óvodai csoport Szakszolgálat: logopédia, gyógytestnevelés Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató: utazó gyógypedagógus Összetett iskola Általános iskola ép intellektusú tanulók német nemzeti oktatás logopédiai olvasó osztály emelt szintű angol nyelvoktatás enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek halmozottan sérült gyermekek osztályok Szakiskola, Speciális Szakiskola

19 Pedagógiai Program 19 OKJ-szakképzés: ABC-eladó, asztalos, gyorsétkeztetési eladó, varrómunkás, bőrtárgykészítő, szőnyegszövő, kerti munkás, könyvkötő asszisztens, szobafestő, mázoló és tapétázó, ruházati kereskedő, vendéglátó eladó Modulrendszerű OKJ-szakképzés: asztalosipari szerelő, élelmiszer- és vegyi áru- eladó, gyorséttermi és ételeladó, parkgondozó, gyógynövénytermesztő, szerkezetlakatos, szakács, textiltermék összeállító, bútorasztalos, festő, mázoló és tapétázó MultiCenter 2010/2011. Az oktatási intézmények kerületi átszervezése Neptun Általános Iskola A közvetlen társadalmi környezet hatásai természetszerűleg meghatározzák célkitűzéseinket, feladatainkat, s egyben új igényt fogalmaznak meg a szolgáltatóval szemben: az iskola feladata nem csak a tanítás. Egyre nagyobb az elvárás arra, hogy a gyermekek idejük legnagyobb részét biztonságos, otthonos, szeretetet, törődést biztosító környezetben hasznosan tölthessék, ugyanakkor az elméleti és gyakorlati tudás megszerzésével felkészítse őket a társadalomban, az élet különböző területein való eligazodásra, helytállásra. Olyan iskola kívánunk lenni, mely lehetőséget nyújt a tanulók számára az iskolai szervezetben történő szerepszerű viselkedés tanulásához, szociális hátrányaik, tanulási problémáik enyhítéséhez, képességeik kibontakoztatásához. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos kapcsolattartás az iskola közvetlen mikrokörnyezetével, azaz a szülőkkel. Intézményünkben mindenki, aki a gyermek neveléséért felelős, teljes bizalommal fordulhat segítségért, tanácsért. Nagy gondot fordítunk iskolán belül és kívül az állandó szakmai továbbképzésre, a fiatal tanítók, tanárok, a pedagógiai munkát segítők képzésének gyakorlati megsegítésére. Évek óta a Tanítóképző Főiskola bázisintézményeként részt veszünk az általános iskolai tanítók képzésében a számukra szükséges gyakorlóhely biztosításával. Nevelőtestületünk legfőbb céljának tekintette és tekinti ma is, hogy magas szakmai színvonalon és a legmagasabb pedagógiai, pszichológiai hozzáértéssel neveljen. Szeretetteljes, otthonos légkört igyekszünk teremteni, ahová a gyermek szívesen jön be, és feladatát örömmel végzi.

20 Pedagógiai Program 20 Érezve, hogy a gyermekek harmonikus személyiségfejlődése a legfontosabb, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy valamennyi neveltünk képességéhez mérten a legtöbbet adja, és maximálisan fejlődjön.

21 Pedagógiai Program 21 Képzésünk sajátossága: általános műveltség megalapozása, ép intellektusú gyermekek általános iskolai nevelése-oktatása, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált iskolai nevelése, beszédfogyatékos gyermekek nevelése oktatása 1-8. évfolyamon, a német nemzeti kisebbségi oktatás az általános iskola kimenő rendszerében, az angol nyelv emelt óraszámú oktatása a 2007/08. tanévtől felmenő rendszerben, az angol nyelv emelt szintű oktatása a 2010/11. tanévtől felmenő rendszerben. Küldetésnyilatkozat: Intézményünk célja, hogy szakmai és emberi erőforrásaival, valamint humanisztikus nevelési módszereivel lehetőséget adjon a szellemi és fizikai fejlődésre, valamint az érzelmi alkalmazkodás és a kapcsolati készségek fejlődésére, fejlesztésére. Hiszünk a maradandó emberi értékek sikerében, ezért minden tevékenységünket egymás értékeinek tiszteletére és az őszinte kommunikációra alapozzuk. Meghatározó törekvésünk, hogy az intézményi minőségirányítási program kialakításával és működtetésével közvetlen személyes partnereink (diákok, szülők, tanárok, nevelő-oktató munkát segítők), valamint közvetett partnereink (fenntartó, segítő szolgálatok, egészségügyi intézmények, rendőrség stb.) munkáját segítsük. Törekszünk arra, hogy nevelő oktató munkánk eredményeképpen az országos kompetenciamérésekben a tanulóink által felmutatott értékek folyamatosan javuljanak. Alapcélunk egy olyan gyermekközpontú iskola megteremtése, ahol a legfőbb érték: a korszerű, megalapozott, kompetens tudással rendelkező tanulók nevelése-oktatása, a megújult igényekhez való alkalmazkodás a nyelvoktatás területén, nyitott személyiségű, kreatív tanulók nevelése, akik testileg, lelkileg edzettek, s rendelkeznek a megfelelő önismerettel és általános erkölcsi, közösségi normákkal, a környezetünk megóvásáért, esztétikusabbá tételéért vállalt felelősségű tanulók kerüljenek ki iskolánkból, szűkebb és tágabb környezetünk hagyományainak tisztelete, ápolása fontos érték legyen számukra,

22 Pedagógiai Program 22 segítségünkkel tanulóink megalapozott, biztos tudással - a későbbi életük során a legkülönbözőbb helyzetekben - önmagukat boldog, kiegyensúlyozott, önbizalommal rendelkező, magabiztos személyiséggé tudják fejleszteni. Értékrendszerünk alapvető elemei: humanizmus, hazafiság, nemzetiségi identitás kialakítása, megtartása, nyitottság és tolerancia mások iránt, a másság elfogadása, egymás segítése, együttérzés képessége, önállóság, felelősség önmagunkért és másokért, testi-lelki egészség, természet és környezet szeretete és védelme, munka iránti pozitív viszony, udvarias, illemtudó viselkedés. Ezen értékeknek a személyiségbe való beépítését fokozatosan, a nevelés-oktatás folyamatában egyénre szabott fejlesztéssel kiegészülve, valósítja meg a célrendszerhez kapcsolódó feladatsor A tanulóifjúság összetétele Észak - Budapest külső kerületében a XV. kerületben az Újpalota lakótelepen helyezkedik el. Intézményünk tanulóinak jelentős százaléka XV. kerületi lakos A cél megvalósítását szolgáló személyi és tárgyi feltételek A nevelő-oktató munkát végzők és segítők Intézményünk összes álláshelyeinek száma 58, ebből pedagógiai munkát végző segítők álláshelyeinek száma 49.5, technikai álláshelyek száma 8.5. A dolgozók összetétele jelenlegi tevékenységünknek megfelelő. Intézményünkben alapelv, hogy nevelési oktatási munkánk aktív részese valamennyi dolgozó, ki-ki beosztása, munkaköre szerint szélesebb hatókörrel vagy csak egy-egy mozzanatban. Mindamellett a kulcsszerep a nevelőtestületé, a pedagógusoké, akik a minden-

23 Pedagógiai Program 23 napi tevékenységük során képviselik és átadják azokat az értékeket, amelyek nevelési- és pedagógiai programunkban megfogalmazódnak. Nevelőtestületünk képzettsége széles alapú, amit tudatos, tervszerűen irányított és önképző módon igyekszünk személyre lebontva folyamatosan fejleszteni. Pedagógusaink túlnyomó többsége elkötelezett, nagyfokú empátiával rendelkező innovatív magatartású munkatárs, akik pedagógiai és alkotói szabadságuk tiszteletben tartásával végezhetik munkájukat. A kerületben elsőként vezettük be a német nemzeti kisebbségi oktatást, melynek folytatásaként 2007-től az emelt szintű angol nyelv oktatása valósul meg. Nagy szerepük van a pedagógiai munkát segítő kollégáknak, akiknek tevékenysége pedagógusaink munkáját segíti, erősíti, és a fejlődés valamennyi szakaszán végigvonul. Nem pedagógus kollégáink pedagógiai területen nem képzettek, de törekszünk arra, hogy ismerjék pedagógiai értékeinket, és feltétel nélkül támogassák nevelési oktatási munkánkat, tanítványaink fejlődését. Ennek érdekében kellő segítséggel szolgálunk nekik is. Munkaközösségek Alsós, természettudományi, humán, idegen nyelvi, napközis, osztályfőnöki munkaközösség.

24 Pedagógiai Program Tárgyi feltételek Intézményünk tágas udvarokkal rendelkező, kellemes pihenőparkkal övezetten helyezkedik el. Az épület állagán folyamatos felújítási és karbantartási munkálatokkal igyekszünk javítani. Az évek során feltételeink fokozatosan javultak, de a hiányosságok pótlása állandó feladat számunkra. Oktatási célú termek, foglalkoztatók, egyéb helyiségek Osztályterem, csoportszoba 33 Kisterem 3 Technika terem 1 Nyelvi terem 1 Nyelvi labor 1 Kémia fizika terem 1 Informatika terem 1 Tornaterem 1 Kondicionáló szoba 1 Könyvtár 1 Balett terem 1 Logopédiai kezelő 3 Fejlesztő szoba 4 Tanműhely (tankonyha) 3 Tankert 1 Kabinet terem 1 Sportpálya 1 Tanári, nevelői szoba 5 Szertár 7 Raktár 2 Iroda 8 Ebédlő 1 Büfé 1 Orvosi szoba 1 Konyha 1 Mosoda 1 Karbantartó műhely 1 Égető kemence 1 Minden osztálynak saját osztályterme van. Ennek is köszönhető, hogy a gyermekek felelősségérzete a környezetükkel szemben pozitívnak mondható, hiszen egészen kicsi kortól kezdve megtanulják és gyakorolják, hogy fontos a kulturált környezet kialakítása és megőrzése.

25 Pedagógiai Program A tanulás színterei Tantermeink világosak. Berendezésük a tanulók életkori sajátosságainak és a bennük folyó pedagógiai tevékenységnek zömében megfelelnek. A napközis foglalkozások is itt történnek, az ehhez szükséges játszó és pihenősarkok kialakítása évek óta folyamatosan történik. A különféle tantárgyak szakirányú oktatását szaktantermek segítik. Számítástechnika termekben: 16 számítógép üzemel, 1 monokróm lézernyomtató, 1 multifunkcionális monokróm nyomtató és projektor segíti az oktatást. A 16 számítógép alkalmas multimédiás programok futtatására, ill. internet-hozzáférési lehetőség is biztosított. A technika terem munkaeszközeinek állaga igen leromlott, fontos lenne mielőbbi cseréjük, ill. pótlásuk. Szükség lenne egy nagyobb méretű szaktanterem kialakítására is, mivel a jelenlegi, méreteit tekintve, a tanulók foglalkoztatására nem alkalmas. A terem burkolata is felújításra szorul, a székek cseréje sürgető feladat. Kémia terem és szertár viszonylag jól felszerelt eszközökkel és vegyszerekkel. A vegyi fülke nem működik, ezért a kísérletek egy részét nem tudjuk bemutatni. Az oktatást videofilmekkel egészítjük ki. A szükséges vegyszereket méregszekrényben tároljuk az előírásoknak megfelelően. A rendszeres testedzést biztosítja egy kondicionáló szoba, egy tornaterem, a sportudvaron egy bitumenes kézilabda, egy mini-kosárlabda, egy salakos kispályás labdarúgópálya. A tornaterem berendezése régi, cseréje folyamatos feladat. Könyvtárunk kb könyvtári egységgel (könyvek, tankönyvek, tanítási segédletek, audio-vizuális eszközök, kézi- és segédkönyvtári dokumentumok) és hatféle előfizetett folyóirattal szolgálja tanulóink és pedagógusaink ismeretszerzését. Bővíteni szükséges a már meglévő szakmai könyvek állományát nevelőtestületünk megfelelő továbbképzéséhez és a programra való felkészülés érdekében. A napközis csoportokban a játékállomány bővítése szükséges.

26 Pedagógiai Program 26 Ebédlőnk a 3-szori étkezést magukba foglaló helyszín. Kulturált berendezésükkel a helyes étkezési szokások kialakítása mellett lehetőséget nyújtanak a társas érintkezés kívánt módjának begyakorlásához. Orvosi szoba iskola-egészségügyi szolgálat tevékenységének színtere. Felszereltsége megfelelő. Az épület udvarai gyülekezés, levegőzés, napköziotthonos szabadidő eltöltés, a testnevelési órák és mindennapos testnevelés helyszínei mellett az időjárás függvényében nagy rendezvényeink számára is lehetőséget adnak, de jelenleg megoldatlan a térburkolat. Füvesítés lenne szükséges, vagy díszburkolattal való ellátás. Indokolt az udvari játékok bővítése, felújítása, cseréje. Évek óta kiemelten törekeszünk audio-vizuális és szemléltetőeszköz szertárunk fejlesztésére pályázatok sokaságával. Ennek ellenére eszközrendszerünk hiányos, mivel iskolánk soha nem volt ellátva alapeszközökkel. A jelenlegi állapotot is csak átgondolt, hasznos gazdálkodással, felkutatott kiegészítő lehetőségekkel, pályázatokkal sikerült elérnünk, és további lehetőségek keresésével kell fejlesztenünk.

27 Pedagógiai Program Nevelési Program 2.1. Nevelési program A nevelési program tartalmát a korábbi pedagógiai programok megvalósítása során szerzett tapasztalatainkra, az új jogszabályokra, a NAT-ra, az iskola alapvető dokumentumaira, szabályzataira, a szervezeti és működési szabályzatra, a házirendre, az iskolavezetés éves munkaés ellenőrzési terveire építettük, de figyelembe vettük hagyományainkat is Az iskolában folyó nevelő oktató munka alapelvei Gyermekszereteten alapuló, gyermeki jogokat tiszteletben tartó, értékközpontú pedagógia érvényre juttatása, ahol a legfőbb érték: korszerű tudással rendelkező, nyitott személyiségű, kreatív tanulók nevelése, magas szintű nyelvtudás elsajátításával a nyolcadik osztály elvégzése után továbbtanulási esélyeik növelése, testileg, lelkileg edzett tanulók nevelése, akik rendelkeznek a megfelelő önismerettel és az általános erkölcsi, közösségi normákkal, a környezetünk megóvásáért, esztétikusabbá tételéért vállalt felelősség, szűkebb és tágabb környezetünk hagyományainak tisztelete, ápolása, segítségünkkel tanulóink megalapozott, biztos tudással - a későbbi életük során a legkülönbözőbb helyzetekben - önmagukat boldog, kiegyensúlyozott, önbizalommal rendelkező, magabiztos személyiséggé tudják fejleszteni.

28 Pedagógiai Program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának pedagógiai alapelvei A tanulókat egyéni sajátosságaikhoz, lehetőségeikhez és speciális szükségleteikhez alkalmazkodva kell tanítani és nevelni. A követelmények teljesítéséhez ahol szükséges hosszabb idősávok, időkeretek megválasztása, alternatív megoldások alkalmazása. Az előírt minimális teljesítményekhez szükség esetén a sérülésnek megfelelő tartalmak kialakítása. A rászoruló tanulóknak differenciált egyéni segítségadás, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésük értékelése. Tanulásuk, kommunikációjuk a törvény adta lehetőségeken belüli segítése. A személyiségfejlesztés során a sajátos nevelési igény figyelembe vétele és a fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs terápiás célú egyéni ellátása Az iskolában folyó nevelő oktató munka céljai A nevelés - oktatás alapvető célja, hogy a nevelt gyermeket képessé tegye a társadalmi beilleszkedésre. Készítse fel a felnövő fiatalt a teljes és boldog állampolgári életre. Célunk a társadalomban eligazodó, saját fejlődési lehetőségeit elérő felnőtt nevelése. Mindehhez a nevelés oktatás folyamatában olyan kulcskompetenciákat kell kialakítani, amelyek alkalmassá teszik a gyermeket, illetve a fiatal felnőttet a fenti cél elérésére. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy kialakítsa azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, és főképpen saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

29 Pedagógiai Program Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Meg kell tanulni a nyelvnek, mint kifejezési eszköznek, a másokra gyakorolt hatását, ki kell alakítani az úgynevezett felelős nyelvhasználatot. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Hozzá kell járulni ahhoz, hogy olyan pozitív attitűd alakuljon ki, amely segíti az igazság tiszteletét a logikus gondolkodás érvényességével.

30 Pedagógiai Program Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A kompetencia magában foglalja a kritikus értékelést és kíváncsiságot, az etikai kérdések iránti érdeklődést és a biztonság és fenntarthatóság iránti tiszteletet önmagunkkal, családunkkal, közösségünkkel és a globális problémákkal kapcsolatban, különösen a tudományos és technológiai fejlődés terén. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Képessé kell válni arra, hogy az egyént érő információkból a hitelest és megbízhatót ki tudja választani. Kritikus és megfontolt döntéseket tudjon hozni az egyéni, közösségi és szakmai célok érdekében. 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony tanulás első lépése a tanulási folyamat megismerése. Az ismeret először a rövidtávú memóriába kerül. A rövidtávú memóriából a hosszú távú memóriába ismételgetéssel, többszöri átolvasással, a régebbi ismeretek közé illesztéssel építhetjük be. A tudás új helyzetekben csak akkor működik, ha megfelelően transzferálható, a régebbi és az új tudás közt kapcsolat jön létre. A hatékony tanulás egyik alapvető titka, hogy a lényeget kell megtalálni és mélyen bevésni. Ezek a kulcsszavak segítik az ismeretek összekapcsolását.

31 Pedagógiai Program Szociális és állampolgári kompetencia Szociális kompetencia: szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszere, amely elősegíti a társadalomba való beilleszkedést (közösségi beilleszkedést), a harmonikus életvitelt. Fő területei: Kommunikatív képességek: érzelmi és verbális kommunikáció (a gyermek társas helyzetben nyilvánul meg), véleményalkotás,- nyilvánítás. Együttélési képességek: értékek képviselete, empátia, csoportkezelő képesség (alkalmazkodás, elfogadás), kapcsolatkezelési és empatikus képesség, kötődési képesség, eszmények, ideálok befogadására való képesség, nevelő képesség (türelem, empátia), tolerancia, utódgondozó, gondoskodás képessége. Együttműködési képességek: felelősségvállalás, segítségnyújtás, szabálykövetés, szabályalkotás. Érdekérvényesítő képességek: versengési képesség (a siker és a kudarc elfogadásának képessége), vezetési képesség, alá- és fölérendeltség elfogadása, bizonytalanságtűrés. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tudásalapú társadalomban való személyes önmegvalósításhoz javasolt nyolc kulcskompetencia egyike a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia.

32 Pedagógiai Program 32 A kompetencia alapú oktatás célja, hogy olyan diákokat képezzen, akiknek a tudása a jövőben is hasznosítható, és olyan készségek és képességek birtokába jussanak, amelyek segítségével rugalmasan alkalmazkodni tudnak a változó munkaerő-piaci igényekhez, fel tudják készíteni magukat az élethosszig tartó tanulásra, a mindennapi életben is felhasználható, praktikus tudással rendelkezzenek. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia a NAT mindegyik műveltségi területének az oktatása során megvalósítható, nagyszerű lehetőséget ad a tantárgyak közötti integrációra, a tanári együttműködésre. Ez a kompetencia azon a természetes emberi tulajdonságon alapul, amely már az óvodai nevelésben és az általános iskolai nevelés bevezető, kezdő szakasza során is megvalósul: ez a kreativitás, önmegvalósítás, céljaink egyre tudatosabb megvalósításának az igénye. Az 5-8. évfolyamokban az analizáló-szintetizáló, fogalomalkotó képességek fejlődésével ez a tudás is szélesedik, megalapozza azokat a vállalkozói ismereteket, amelyeket már egyre több középiskolában oktatnak menedzsment, vállalkozásirányítás, marketing, innováció témakörökben. 9. Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában Az iskola által kiemelt fejlesztési feladatok 1. A helyes énkép és önismeret kialakítása Fontos szerepet kap az iskolában az önismeret fejlesztése. A tanulás tágabb értelemben vett célja, hogy a tanuló világszemlélete formálódjon, pozitív önértékelése legyen, valamint környezetével is pozitív attitűdje legyen. Képesek legyenek integrálni a megszerzett tudást,

33 Pedagógiai Program 33 amelynek segítségével egyre inkább képessé válnak saját életük irányításában. Alakuljon ki az önfejlesztés és önképzés folyamatos igénye. 2. Hon- és népismeret A nemzettudat és a nemzeti önismeret elmélyítése, népeink értékeinek és eredményeinek megismerése során a tanuló szociális képességei fejlődnek, szűkebb és tágabb környezetével harmonikus kapcsolatot alakíthat ki, ami támogatja őt abban, hogy szociális kompetenciái is bővüljenek. Az otthon, lakóhely, haza, szülőföld szavak pozitív tartalommal töltődjenek meg, amelyek befolyásolják a tanuló ezekhez való viszonyát. Fontos feladat a természet, társadalom és az egyén szoros kapcsolatának, harmonikus együttélésének tudatosítása. 3.Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Rendkívül fontos, hogy értsék meg a tanulók, hogy hazánk az egyetemes európai kultúra szerves része és az integrációs folyamatok nem ellentétesek a nemzeti identitással, sőt ezt erősítő folyamat. Az iskola igyekszik a tanulókat képessé tenni arra, hogy észleljék mások érdeklődését, hogy felismerjék mások érdekeit. A felnövő nemzedék számára fontos, hogy ismerje az Unió történetét, rendelkezzék nemzetközi kapcsolatokkal, és elfogadjon más kultúrákat, nézeteket, ismerje fel a problémákat, az ok-okozati kapcsolatokat, és legyen képes azok megoldására, a nemzetközi összefogásra. Folyamatosan törekszünk arra, hogy iskolánk széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezzen, amely hatékony segítője a fentieknek. 4. Aktív állampolgárságra nevelés Az egyén mindenkori életminőségét erőteljesen befolyásolja, hogy mennyire képes szűkebb és tágabb környezetében harmonikus együttélésre, betartva a közösségi és jogi normákat. Olyan közélet iránt fogékony egyénekké kell nevelni a tanulókat, akik érdeklődnek mások és saját sorsuk iránt, képesek részt venni mindazon folyamatokban, amelyek lakóhelyük és a társadalom kulturális, politikai stb. közösségi életéhez tartoznak.

34 Pedagógiai Program Gazdasági nevelés A gazdálkodással, a pénz világával való megismerkedés és alkalmazható tudás megszerzése egyre fontosabb az ember életében, lényegében az általános műveltség részévé vált. A globalizálódó világban nélkülözhetetlen, hogy pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka iránt, a felelősségteljes fogyasztóvá válás. Különösen fontos, hogy alakuljon azon döntési és mérlegelési képesség, amely a kockázatokat, a hasznot és ráfordításokat együttesen képesek értelmezni. A gazdasági nevelésnek a személyiségfejlesztés részévé kell válnia. 6. Környezettudatosságra nevelés Az iskola célja olyan állampolgárok nevelése, akiknek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelősségteljesen alakítja életvitelét, elősegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését. A fenntartható fejlődés tartalmának be kell épülnie a nevelés - oktatás egész folyamatába és olyan kreatívan gondolkodó, környezetében eligazodó, jogait és kötelességeit ismerő és alkalmazó állampolgárt kell nevelni, aki mindenkor felelősséget vállal az egyén és a közösség tetteiért. 7. A tanulás tanítása A mai iskola feladata már nem egyszerűen az ismeretátadás, sokkal inkább az ismeretszerzési és feldolgozási képesség kialakítása, ezért fontos a kulcskompetenciák kialakítása: többek között az intellektuális kompetencia (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás), személyi és szociális kompetencia (identitás, másokkal való kooperálás), kommunikációs kompetencia (kommunikációs módok, normák). Különösen fontos a hatékony tanulási formák, módok megismertetése, elsajátíttatása. A tanulás színterei lényegesen kibővültek, fontos a könyvtár és az informatikai bázisok rendszeres felhasználása a tanulási folyamatokban, de rendkívül hasznosak lehetnek az iskolán kívüli színterek is.

35 Pedagógiai Program Testi és lelki egészség Az iskola biztosítja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődéséhez szükséges környezetet. A maga tárgyi és személyi feltételeivel, segíti a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakítását. Az egészséges életmódra nevelés céljának nem a betegség megelőzését jelöljük meg, hanem az egészséges állapot örömteli megélését és az egyén önmagával és környezetével való harmonikus együttlétet. Fel kell készíteni a tanulókat, azonban arra is, hogy az ember bizonyos életszakaszaiban hosszabb-rövidebb ideig lehet beteg, vagy olyan állapotban, amelyben másokra szorul, és ez bárkivel előfordulhat, ezért az együttérzés és a segítő empátia rendkívül fontos. 8. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Nagy hangsúlyt helyez az iskola a pályaorientációra, melynek célja, hogy a tanuló ismerje fel egyéni adottságait, legyen tisztában képességeivel, rendelkezzen helyes önismerettel, ismerje a legfontosabb foglalkozási területeket, az ott szükséges követelményeket, lehetőségeket, legyen képes ezeket összehangolni, és tényekre alapozott döntést hozni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a rugalmasság, az együttműködési készség fejlesztésére, mivel a társadalmi kompetencia fejlesztése szorosan összefügg a gazdasággal, az általános társadalmi fejlődéssel. Speciális céljaink Az ép intellektusú, de sajátos nevelési igényű gyermekeket preventív, korrektív fejlesztés által, illetve magatartásuk rendezése révén visszajuttatjuk a többségi nevelési oktatási mechanizmusba. A nevelés oktatás valamennyi színterén kiemelt feladatunk a tehetséges gyermekek fejlesztése Az iskola feladatai minőségbiztosítási rendszer megvalósítása, a szülőkkel való folyamatos együttműködés, az alapismeretek eredményes elsajátíttatása, a tanuló teljes személyiségének maximális fejlesztése, alapozó és továbblépést biztosító jelleggel szilárd alapműveltség nyújtása, valamint a meglévő képességek minél teljesebb kibontakoztatása,

36 Pedagógiai Program 36 tanulóink közösségi magatartásának optimális kialakítása, a későbbi konfliktusmentes társadalmi beilleszkedésének megalapozása, tanulóinkban megfelelő erkölcsi alap kifejlesztése, melyre, egy korunkra jellemző és megbecsült, tisztességes életvitel építhető, gyakorlati irányultsággal a gyermekek praktikus képességeinek megalapozása, különös tekintettel a mindennapi életben szükséges egyszerűbb, de elengedhetetlen tevékenységekre, az esztétikai értékek befogadására, a szépre, annak szeretetére és megóvására való igény kifejlesztése, edzett, egészséges fiatalok nevelése, a rendszeres sport, a mozgás, az egészséges életmód belső szükségletének kialakítása, önmaguk és a társak irányában tolerancia kialakítása, a másság elfogadása, tiszteletben tartása, igény a saját és mások kulturális értékeinek befogadására, az önképzésre, reális pályaorientáció nyújtása, valós elképzelés a leendő munkáról és a további életük alakulásáról, az életlehetőségekről, a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása, a hazafias nevelés feladatainak megvalósítása, a magyarságtudat elmélyítése, szülőföldünk, népünk értékeinek megbecsülése; nemzeti kultúránk, hagyományaink tisztelete, ápolása, idegen nyelv tanítása, ezen belül is kiemelt szerepet tölt be a nemzetiségi oktatás, elősegítve ezzel a tanulók személyiségének kibontakozását, kulturális beleélési képességeik fejlesztését, ami fontos tényezője a különböző nemzetiségi, etnikai csoportok együttélésének, a környezet iránti érdeklődés felkeltése, a közéleti tájékozottság igényének kialakítása, tanulóink képességeikhez mért tájékozottságának fejlesztése korunk technikai, informatikai fejlődésében, alkalmazható ismeretek birtoklásában, pedagógiai céllal és feladattal jó kapcsolattartás a szülői házzal, az otthonnal, és más népcsoportokkal, ez utóbbival segítve az európai integrációt, a kiemelkedő képességek pedagógiai támogatása, az értelmi fejlődés rendellenességének korrigálása,

37 Pedagógiai Program 37 megfelelő tanulási - és munkakultúra kialakítása; az erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben is, esélyegyenlőség megteremtése és a hátrányos helyzet csökkentése. 1. Az általános célok és feladatok teljesülésének kritériumai Alkotóképes tudás, önművelés, önfejlesztés igényének fejlesztése. Az ismeretek gyakorlati alkalmazásához szükséges ismeretelsajátítás, a tanuláshoz való pozitív beállítódás kialakítása. A társadalmi szocializációhoz szükséges készségek és technikák, a társas érintkezés szabályainak betartása, tanulása, belsővé válása. Reális önismeret, önértékelés, egészséges önbizalom, bizalom, empátia, felelős emberi kapcsolatok kialakításának igénye. Az akarat, jellem fejlesztése, erőfeszítés, kitartás, monotónia tűrése. A másság ismerete, elfogadása, önmaga és mások irányában, megértés, türelem, segítőkészség elfogadása, másoknak való segítségnyújtás készsége. A környezet értékeinek tisztelete, ápolása, környezetvédő technikák elsajátítása. Saját kultúra és hagyomány őrzése, más népek, népcsoportok kultúrájának, hagyományának ismerete és tisztelete. Az erkölcsös viselkedés szabályainak tanítása, az önzetlenség, szeretet, segítőkészség fejlesztése. Közösségi magatartás fejlesztése, a társakhoz, az iskolához való tartozás vállalása és kifejezése. 2. Nevelési oktatási célok életkori szakaszokhoz rendelten 2.a. Iskoláskor Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés. Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. A feladat és szabálytudat erősítése. Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása. A saját fejlődési ütem és a fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása. A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása.

38 Pedagógiai Program 38 Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése. A kulturális, szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is. Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre, önmaga és a csoporttársak felé is. Kisebbségi azonosságtudat erősítése, hagyományok, ünnepek felelevenítése a nemzetiségi nyelv tanításával, és a kisebbségi népismeret témaköreinek feldolgozásával felébreszteni a tanulóban a kedvet elődjei nyelvének megtanulásához, kultúrájának megőrzéséhez és ápolásához. 2.b. A serdülőkor Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése. Felkészülés az alapműveltségi vizsgára. Az identitástudat és reális én-kép kialakítása, lehetőségei, korlátai. A kulturált véleménynyilvánítás elsajátítása, fejlesztése. Az állampolgári jogok, kisebbségi jogok megismertetése. Ismeretszerzés a továbbtanulás lehetőségeiről, a pályaválasztásról és igény szerint a nyelvvizsga lehetőségéről. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. Felkészítés a társadalmi és magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, a szocializációra. Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazása. Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása. A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása.

39 Pedagógiai Program 39 A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, a befogadás, elfogadás erősítése. A célok teljesítésének konkrét formái a helyi tantervekben és értékelésben jelennek meg, évfolyamokra lebontott formában Az iskola eszközei, nevelési-oktatási eljárásai A nevelő-oktató munka módszerei, eszköz- és eljárásrendszere A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A nevelés eszközei, eljárásai, módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői. Minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg. A nevelési módszerek két részre oszthatók: a) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Integráció Iskolánkban lehetőség van integrációs formában végezni a tanulók felzárkóztatását, nevelését oktatását. E lehetőség egyéni elbírálás alapján valósul meg, a gyermek adottságaiból kiindulva, a szakvélemények figyelembevételével.

40 Pedagógiai Program 40 Valljuk, hogy az integrációs formának optimális esetben igen sikeres eredményei lehetnek, de nem megfelelő feltételek esetén a gyermek és a befogadó csoport tagjainak fejlődésére igen negatív hatást fejthetnek ki, ami azonnali beavatkozást igényel részünkről. Egységes alapokra épülő differenciálás A tartalmi szabályozást a Nemzeti alaptanterv úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. A Nemzeti alaptanterv a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

41 Pedagógiai Program 41 Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

42 Pedagógiai Program A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1 6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. Ennek megfelelően az alábbi, a hátrányos helyzetű tanulók együttnevelésében alapvető szerepet játszó pedagógiai - és részben pszichológiai - szakterületeken szükséges a fejlesztés o Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza. o Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. o Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják (többek között: Waldorf, Montessori, Freinet). o Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi

43 Pedagógiai Program 43 előítéletek tudatosítására, azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul - a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. o Hatékony tanulómegismerési technikák és patronáló rendszerek A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítéletmentesen ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket. o Árnyalt tanulóértékelés a gyakorlatban A tanulóértékelés a fejlesztő értékelés szemléletét és tevékenységrendszerét, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetőségeit, a szülőkkel való sikeres kommunikáció módszereit foglalja magában. o Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása - a kulcskompetenciák és személyiségjellemzők fejlesztése, valamint a projektmunkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében. o Drámapedagógia A terület alkalmat nyújt a tanítási drámába való bevezetésre: felkészít egyes dramatikus módszerek és technikák alkalmazására az együttnevelés érdekében. Óvoda-iskola átmenet támogatása A hátrányos helyzetű gyermekek egyéni sajátosságokra alapozott, megfelelő ütemű, folyamatos, integrált közegben történő nevelésére, a 4-8 éves gyerekek megnyilvánulásainak értő fogadására és szakszerű kezelésére A továbbhaladás feltételei A továbbhaladás részletes feltételeit a pedagógiai program helyi tantervi része tartalmazza. A tanuló teljesítményét, előmenetelét, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal kell minősíteni. Kivéve az első évfolyamon félév és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor, amikor szöveges értékeléssel kell a minősítést kifejezni.

44 Pedagógiai Program 44 A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az első évfolyamon a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való távolléte hiányzása miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is szülői kérésre az 1-4. évfolyamon, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. A gyakorlati képzés kivételével a tanuló a szülő kérelmére részben vagy egészben felmenthető az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, sajátos helyzete indokolttá teszi, ill. mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, s a megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről Az iskolában folyó nevelő oktató munka eljárási rendje Nevelő oktató munkánkban gyermek-, cselekvés- és fejlesztésközpontú pedagógiai szemléletet valósítunk meg. Az iskolában folyó tevékenységek eljárási rendjét a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend részletezi. A tantervek megvalósításához szükséges eljárásokat, metodikákat a tanterv módszertani ajánlásai tartalmazzák. Az iskolai képzési szakaszok: Alapfokú nevelés, oktatás szakasza: az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Négy részre tagolódik: o bevezető szakasz: első évfolyamon kezdődik és a második évfolyam végéig tart, o kezdő szakasz: harmadik évfolyamon kezdődik és a negyedik évfolyam végéig tart, o alapozó szakasz: ötödik évfolyamon kezdődik és a hatodik évfolyam végéig tart, o fejlesztő szakasz: hetedik évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart.

45 Pedagógiai Program Egészségnevelési program Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 48. (3) bekezdése, valamint a 243/2003. (XII. 17.) számú kormányrendelet, a 96/2000. (XII. 11.) sz. országgyűlési határozat a Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására, a 46/2003. (IV. 16.) számú határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, valamint az évi CLIV. törvény az egészségügyről 38. (1) bekezdése határozzák meg az egészségnevelés célrendszerét, valamint határozzák meg a jogi feltételrendszert Fogalmi meghatározás Az iskolai egészségnevelés olyan pedagógiai folyamat, amelyben a közvetített értékekkel összhangban lévő ismereteket közvetít a pedagógus, mindezt a környezet feltételei és egyéb hatásai is erősítik. Az életmód és az egészségi állapot összefüggéseinek megismerésével, megismertetésével válik hatékonnyá az egészségvédelmi, egészségnevelési tevékenység. Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota, amely lehetővé teszi az optimális intellektuális fejlődést, a testi, lelki, szociális kibontakozást. Az egészség a mindennapi élet erőforrása, amely társadalmi és egyéni erőforrások összessége, valamint a testi képességeket hangsúlyozó pozitív fogalom Az egészségnevelés új szemléleti, elvi alapjai Rizikócsoportos megközelítés Társas kompetenciák előtérbe helyezése Kortárshatások felhasználása Szintéri program megközelítés Közösségi alapú munka

46 Pedagógiai Program Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései Az egészségnevelés átfogó célja, hogy módszereivel és eszközrendszerével elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ezáltal képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségletekhez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Célkitűzéseink A gyermekek személyiségébe értékként épüljön be a testi lelki egészség megóvása. Sajátos eszközrendszerrel járuljunk hozzá tanulóinknál az egész iskolai oktató-nevelő munkával összhangban és együttműködve a minél teljesebb tulajdonság és képesség együttessel rendelkező harmonikus személyiség kialakításának megalapozásához. A gyermekeket képessé tenni olyan attitűdök kialakítására, amelyek könnyebbé teszik számukra a társadalmi beilleszkedést. Kiemelt figyelmet fordítunk a mozgásfejlesztésre. Az értelmi képességek sérülése mellett sok esetben a motoros státusz is érintett. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek segíteni kell, hogy a tanulók kellő motiváltságot, ismeretet tudást, szerezhessenek egy ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez szükséges, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát megértsék, biztos ismereteik legyenek, amelyek konkrét tevékenységeken alapozódnak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet magatartás szempontjából lényeges területeinek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezen területek közé tartoznak az alábbiak:

47 Pedagógiai Program 47 önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget biztosító szerepe, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az egészségnevelési programban az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó valamennyi korosztályra kiterjedő témakörök: a biztonság megőrzése, a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás), egészséges táplálkozás, fizikai aktivitás, személyes higiénia, veszélyes anyagok, szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog), növekedés, változás és az emberi szexualitás, családi és társas kapcsolatok, családtervezés, AIDS - prevenció, egészséges környezet, környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés). Fontosnak tartjuk az egészség, testi, lelki (metálhigiéniás) fejlődés biztosítását a tanulók számára. Célként fogalmaztuk meg: az egészség, mint legfőbb érték szemlélet kialakítását, mely programunk mottójául is szolgálhatna.

48 Neptun Általános Iskola Témakör A biztonság megőrzése, a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) Egészséges táplálkozás 1. osztály: Ismerkedjünk Iskolán belüli és kívüli helyek jellemzői, érzelmek és viselkedési módok Az érzések felismerése: a félelemhez fűződő érzések A fenyegető bajok a biztonságot jelentő kapaszkodók, a segítők számbavétele Saját lehetőségek felismerése, a segítségnyújtás módjai A közlekedés alapvető szabályai Az ételek fajtái Az éhség és a jóllakottság jelei Helyes arányok az étkezésben Az étrend változásai Az aktív életmód és a táplálkozás összefüggései A táplálék útja a természettől az asztalunkig 2. osztály: Ki vagyok én? Útvonal az otthontól az iskoláig Élettér fogalmának kiterjesztése és értelmezése A tágabb lakóhely felfedezése Az ember és a természet kölcsönhatása A környezet okozta testi és lelki gondok felismerése Ételeink a természet ajándékai, és az emberi munka teszi azt ehetővé Legfőbb táplálékaink, az ember táplálékszükséglete Az egészséges táplálkozás alapjai 3. osztály: Helyem a világban Döntési helyzetek felidézése A döntések helyességének jelei és azok felismerése A mérsékletes táplálkozás örömforrás Az egyensúly felborulásából bajok származhatnak Táplálkozási szokások bemutatása különböző élethelyzetekben 4. osztály Jól vagyok A valóságtól való elszakadás veszélyeket rejt magában Az érzelmek, a viselkedés és a biztonság kapcsolata A biztonság megőrzéséről tanultak összefoglalása Az egészséges táplálkozás biztosítja az élethez szükséges energiát A táplálkozásról tanultak összefoglalása Pedagógiai Program 48

49 Neptun Általános Iskola Témakör Fizikai aktivitás és személyes higiénia Veszélyes anyagok, szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog) Növekedés, változás, és az emberi szexualitás 1. osztály: Ismerkedjünk A tisztaság, a friss levegő, a mozgás, valamint a táplálkozás, mint örömforrás A fejlődő gyerekek térhódítása a világban Különböző sporteszközök megismerése Önkiszolgálás, szem. higiénia Aktív mozgás a tornateremben Az iskolával összefüggő változások azonosítása A növekedés: a változások alapja A testi változások felismerése Szembesülés a változó testarányokkal 2. osztály: Ki vagyok én? A település egészségforrásainak felfedezése A mozgás szerepe az ember fejlődésében Az egyes mozgásformák közötti különbségek Azonosítások és különbségek a két nem között Kapcsolatteremtés, ismerkedés, viselkedés a két nem között 3. osztály: Helyem a világban A mérsékletes mozgás és a pihenés örömforrás Az egyensúly felborulása A rendszeres testmozgás fontossága Az időtöltési szokások A mozgáshiány veszélyei A dohány, az alkohol és a gyógyszerek veszélyes anyagok Olyan helyzetek azonosítása, ahol találkozhatunk veszélyes anyagokkal Ismeretlen anyagok megkóstolása veszélye A felnőtti ellenőrzés igényeinek rögzítése Mindenki rendelkezik az emberiségre jellemző, egyetemleges tulajdonságokkal, jellemzőkkel Az azonosságok mellett létező különbözőségeket az emberi kapcsolatok mentén lehet azonosítani Szerveink és életműködésünk áttekintése Változó korok és kultúrák, változó szépségideálok 4. osztály Jól vagyok Az ápolt külső jelentőssége, tisztálkodási szabályok A mozgás, a sport és a családi hagyományok jelentősség A mozgásról és a személyes higiénéről tanultak összefoglalása Az alkohol, a dohány és a kábítószer egészségkárosító hatásainak megismerése A veszélyes anyagok és a biztonság kapcsolata Kortárs csoportok elvárása A veszélyes anyagokról tanultak összefoglalása A test külső és belső változásai egyaránt a felnőtté válás első lépései Egy életút állomásai baba, gyerek, felnőtt, öreg A nemek egymással szembeni elvárásai Nemek közötti kommunikáció Az emberi szexualitásról tanultak összefoglalása Pedagógiai Program 49

50 Neptun Általános Iskola Témakör Fizikai aktivitás és személyes higiénia Egészséges környezet, környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) 1. osztály: Ismerkedjünk A tisztaság, a friss levegő, a mozgás, valamint a táplálkozás, mint örömforrás A fejlődő gyerekek térhódítása a világban Különböző sporteszközök megismerése Aktív mozgás a tornateremben Hol élek környezetismeret Szűkebb és tágabb lakóterem Élet a szárazföldön, a vízben s a levegőben Tiszta környezetem mit teszek érte Szelektív hulladékgyűjtés 2. osztály: Ki vagyok én? A település egészségforrásainak felfedezése A mozgás szerepe az ember fejlődésében Az egyes mozgásformák közötti különbségek Az élet legfontosabb forrása: a víz A Föld homok uralta területei, alkalmazkodás a természet túlkapásaihoz Az örök hó birodalmának élővilága A Föld őserdőinak élővilága A víz és a levegő szerepe életünkben Az egyén szerepe a természetvédelemben 3. osztály: Helyem a világban A mérsékletes mozgás és a pihenés örömforrás Az egyensúly felborulása A rendszeres testmozgás fontossága Az időtöltési szokások A mozgáshiány veszélyei A levegő szerepe a természetben A levegő szerepe az életműködésben A víz a természetben, alapvető tulajdonságai, szerepe a természet működésében A napmeleg és napfény életet működtető és tápláló szerepe a természetben 4. osztály Jól vagyok Az ápolt külső jelentőssége, tisztálkodási szabályok A mozgás, a sport és a családi hagyományok jelentősség A mozgásról és a személyes higiénéről tanultak összefoglalása Tudatos kapcsolat a természettel = környezetvédelem A környezet károsításának veszélyes követelményei A környezetről tanultak összefoglalása Pedagógiai Program 50

51 Neptun Általános Iskola Témakör A biztonság megőrzése, a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) Egészséges táplálkozás Fizikai aktivitás és személyes higiénia 5. osztály: Egészséges életmódok A bizonytalanság és a veszély jelei Veszélyek érzések, viselkedés Veszélyek veszélyes kockázat kockázatos balesetek fogalma Érzéseink sérülése A kiegyensúlyozott, egészséges étkezés jellemzői Táplálékok osztályozása Rendszeres étkezés és nassolás kapcsolata Ünnepek és az étkezés Mozgásformák, amit tudunk és amit gyakorolni kell A mozgás testi és lelki következményei Döntési kompetenciák a mozgás és személyes higiéné területén 6. osztály: A változások Kézbentartása A kockázat tudatos csökkentésének lehetőségei A viselkedés és a veszély kapcsolata Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata Veszélyes foglalkozások Az étrend fontossága, változtatások az étrendben A média szerepe az egészségesebb ételek választásában Javaslatok az étrend megváltoztatására A nyilvánosság szerepe A mozgás mennyisége és az egészség A mozgás intenzitása és az egészség Az intenzív mozgás azonnali és hosszú távú előnyei A testkép megerősítése A külső megjelenés fontossága 7 osztály: Találjunk egyensúlyt! A kockázat és a veszély fogalma Értelmi és érzelmi reakciók a kockázatra A veszély és a kockázat közötti különbség felismerése Az étkezések és társas kapcsolatok összefüggései Az elfogyasztott ételek kiválasztása és a tudatosság kapcsolata Értékes és kevésbé értékes tápanyagok A mozgással összefüggő szélsőségek áttekintése A test higiéné fontos szerepe a fogápolás A fogszuvasodás jelei és következményei Médiahatások elemzése Kulcsszemélyek szerepe 8 osztály Egészséges jövők A veszteségérzet és a gyász különböző fázisai A halál mint visszafordíthatatlan veszteség Az ítélőképességet befolyásoló hatások Az egyén és csoport viszonya a kockázatok felmérésében Az étrend az életmód egyik fontos eleme Mediterrán étrend megismerése Az életmódban, így az étrendben tervezett változtatások fontossága Rendszeres testmozgás szükségessége, az egészség magatartásához A mozgásukban korlátozottak vagy sérültek is megőrizhetik egészségüket A rendszeres testmozgás megtervezése Pedagógiai Program 51

52 Neptun Általános Iskola Témakör Veszélyes anyagok (dohányzás, alkohol, drog) Fizikai aktivitás és személyes higiénia Növekedés, változás, és az emberi szexualitás 5. osztály: Egészséges életmódok A gyerekek értelmezése a drogokról, fogalmak tisztázása Különbségtétel a drogok és a gyógyszerek között A rászokás fogalma Helyzetek, amelyekben nemet kell mondani Az életszakaszok jelentőssége A felnőtté válás folyamata Különbségek a két nem között a serdülőkori változások kezdete Az érzések kifejezése: szerelem 6. osztály: A változások Kézbentartása Az alkohol és szerepe közvetlen környezetünkben Azonosságok és különbözőségek a dohányzás és alkoholfogyasztás között Az alkohol szerepe a gyerekek életében Az alkoholfogyasztással járó kockázatok Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora A hagyományos társadalmi szerepek Sztereotípiák a nemi szerepekben Az első randevú Döntések és azok következményei 7 osztály: Találjunk egyensúlyt! Az osztály dohányzási szokásai A gyógyszerek és a drogok közötti különbségek A gyógyszerek szerepe az egészség fenntartásában Legális és illegális drogok A nagy vita: be kell-e tiltani a dohányzást? A kamaszkori változások jelei és jelentése A változásokkal járó felelősségek Mi tetszik a lányoknak a fiúkban és viszont? 8 osztály Egészséges jövők A dohányzás káros hatásai A dohányipar és a társadalom Ha dohányzol, hagyd abba, ha nem, n szokj rá! A függőség fogalma Különbség dohány, alkohol és az illegális kábítószerek között Tudni, hogyan legyünk úrrá a zavar érzésén Tájékozódás szexuális kérdésekben A biológiai nem és a kultúra Az abortusz erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozásai Pedagógiai Program 52

53 Neptun Általános Iskola Témakör Családi és társas kapcsolatok családtervezés AIDS prevenció Egészséges környezet, környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) 5. osztály: Egészséges életmódok A családi kapcsolatrendszer jelentőssége Különböző típusú kapcsoltrendszerek A harmónia szerepe Feszültségek kezelése A környezet fogalma A környezet és a mindennapi élet kapcsolata A környezet és az egészség kapcsolata A környezet hatása az érzelmekre A környezet aktív védelme 6. osztály: A változások Kézbentartása A kapcsolati háló fontossága A barátság a kapcsolati rendszer egyik alapja Az önismeret jelentése, szerepe, fontossága Konfliktusok a kapcsolati rendszerben A jelen hatása a jövőre Az ipari áramtermelés hatása A technológiai fejlődésnek lehetnek káros hatásai A természet védelmében az emberiség összefogása szükséges 7 osztály: Találjunk egyensúlyt! Az önismeret fontossága A döntések következményei A döntések és a kapcsolatok viszonya Empátia szerepe A mérlegelés és döntés viszonya, a következmény vállalása Az egyensúly fontosságának felismerése Reális célkitűzések fontossága Hatásvizsgálat 8 osztály Egészséges jövők Ismerni kell önmagunkat, hogyan látnak el minket mások Eltérő technikák a problémák megoldásában Készségek és személyiség kapcsolata Mások szemszögéből látni a dolgokat (empátia) Kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! marketing és környezetvédelem, kritikai vizsgálat Pedagógiai Program 53

54 Pedagógiai Program Az egészségnevelés fő színterei 1. Tanórai nevelés 1.a. Tantárgyba beépítve Egészségnevelés tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés (alsó tagozatban: természetismeret). Földrajz (főleg környezetvédelem), emberismeret. Nem egészség tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika. Magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének. Különösen fontos a tanórákon megvalósuló egészségnevelés például az alábbi tantárgyakhoz kapcsolódóan: osztályfőnöki óra, napközis foglalkozások, testnevelés, gyógytestnevelés, környezetismeret, rajz és vizuális kultúra, technika, életviteli ismeretek, természetismeret, drámapedagógia. 2. Egészségnevelés a tanórákon kívül Az egészségnevelés annak kerettantervi jellege miatt nem valósulhat meg pusztán a tanórákon. A tanórákon kívüli nevelési lehetőségek például: iskolai sportkör, játékos testmozgás, egyéni és csoport foglakozás. 3. Egészségnevelés szervezett szabadidős tevékenységek során osztálykirándulás, iskolai házibajnokság,

55 Pedagógiai Program 55 nyári tábor, iskolák közötti kupa küzdelmek, Kihívás Napja, egészségnap bűnmegelőzés program, AIDS és szexuális kultúra felvilágosító programok, drogprevenciós programok, fogápolás és tisztálkodási szokások. 4. Egészségfejlesztő team munka 4.a. Tagjai: iskolaorvos, védőnő, iskolai drogügyi koordinátor, igazgató és/vagy pedagógus, diákönkormányzat-vezető tanár, gyermekvédelmi felelős, szabadidő-szervező, szülői munkaközösség képviselője, tanulók képviselői. 4.b. Mérések, diagnosztika Célkitűzésként szerepeltetjük a diákok évenkénti vizsgálatát. Nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás) és külön hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozásokra (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). 4.c. Egészségügyi szűrővizsgálatok Az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre. Évenkénti fogászati szűrővizsgálatot nyújtunk a tanulók számára.

56 Pedagógiai Program 56 4.d. Mindennapos testnevelés A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Ezért a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában fittségi vizsgálatokat tartunk, ahol a diák maga mérheti le kondícióját, s azon tudatosan változtathat. Az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is rendelkezésére bocsátjuk. Ezen felül a testnevelési órák hangsúlyos eleme a koordinációs készségek fejlesztése is. Az iskola első-nyolcadik évfolyamán a helyi tantervbe heti 2-3 testnevelés órát építünk be. Azokon a napokon, amelyeken nincs testnevelési óra, a játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként szervezzük meg, azaz a tanító a tanítási órák keretében gondoskodik arról, hogy a gyerekek mozogjanak, oldva, megszakítva ezzel az egész napos ülés folyamatát. Kisiskolás korról lévén szó, mindenképpen preferáljuk a játékosságot; egyéb szervezési formáit tartalom, hely, idő a tanító határozza meg. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás napi ideje legalább 30 perc. A napközis foglalkozások ideje alatt is biztosítjuk a játékos testmozgást, melynek tartalmát, helyét, idejét szintén a tanító határozza meg, de mindenképpen szem előtt tartva azt a szempontot, mely szerint a játékos testmozgást elsősorban a szabadban kell megszervezni. Ennek ideje legalább napi 45 perc. Az említett szervezési formákon túl az iskolai diáksport, tömegsport, ill. egyéb testmozgást biztosító szabadon válaszható foglalkozások keretében kívánjuk biztosítani a mindennapos testedzéshez szükséges feltételeket A tanulók fizikai állapotának egészséges méréséhez, minősítéséhez szolgáló módszerek 1. A mérés fő célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.

57 Pedagógiai Program Erőnlét Állóképesség Erő fizikai összetevők + pszichikai tulajdonságok Gyorsaság 3. Erőnlét meghatározó tényezők 3.a. Koordinációs kép Mozgástanulás kép Mozgásszabályozás kép Ritmuskép Tájékozódási kép Egyensúlyozási kép Hallási, látási ingerre való reagálás 3.b. Kondicionális kép Erő Gyakoriság Állóképesség Hajlékonyság

58 Pedagógiai Program 58 Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére Életkor 7-8 évesek 9 éves kortól Megjegyzés: A dinamikus erőállóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Max pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges AEROB, ALAPÁLLÓKÉP. M. Cooper teszt vagy m síkfutás IZOMERŐ MÉRÉSE Dinamikus ugróerő Alsó végtag erejének mérése Helyből távolugrás páros lábbal Dinamikus erő -állókép Csípő hajlító és hasizom Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Hátizom mérése Hasonfekvésből törzsemelés-leengedés AEROB, ALAPÁLLÓKÉP. M. Cooper teszt vagy m síkfutás IZOMERŐ MÉRÉSE Dinamikus ugróerő Alsó végtag erejének mérése Helyből távolugrás páros lábbal Dinamikus dobóerő Kar- törzs- lábizmok erejének mérése Kétkezes labdadobás hátra fej fölött Egykezes labdalökés helyből tömött labdával Dinamikus erő -állókép Vállövi és karizmok mérése Karhajlítás mellső fekvőtámasz érintéssel Hátizom mérése Hasonfekvésből törzsemelés-leengedés Csípő hajlító és hasizom Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Hátizom mérése Hasonfekvésből törzsemelés-leengedés

59 Pedagógiai Program Prevenciós programok A prevenciós foglalkozások az osztályfőnöki órák keretében, valamint a gyermekvédelmi felelős vezette csoportfoglalkozásokon valósul meg elsősorban. Hagyományosan megrendezzük a kerületi rendőrkapitánysággal együttműködve a bűnmegelőzési és áldozattá válás preventív programot, iskolaorvos segítségével szexuális felvilágosító és AIDS prevenciós programot, addiktológus szakember bevonásával drogprevenciós programot. 1. Dohányzás megelőzése Az Egészségügyi Világszervezet minden év május utolsó napját annak szenteli, hogy az emberek, a társadalom figyelmét felhívja a dohányzás okozta világméretű pusztításra. Iskolánkban a munkatársak csak a kijelölt helyen dohányozhatnak, amely a gyermekek elől jól el van különítve, így az iskolában dohányzó felnőttel a tanulók nem találkoznak. Rendszeres ellenőrzéssel WC, iskolaudvar gátoljuk meg, hogy a tanulók az iskola területén dohányozzanak. Az osztályfőnöki órák keretében zajló felvilágosító programok mellett az egészségnap kiemelten foglalkozik a dohányzás megelőzésével. 2. Alkoholfogyasztás megelőzése Az iskola területén szigorúan tilos az alkohol fogyasztása, így tanulóink csak otthoni környezetben, családban és nagyon gyakran kortárs csoportokban találkoznak italt fogyasztó felnőttekkel és hasonló korosztályhoz tartozókkal. Az osztályfőnöki órák keretében zajló felvilágosító programok mellett valamennyi lehetséges szintéren kiemelten foglalkozunk az alkoholfogyasztás megelőzésével. 3. Áldozattá válás megelőzése Tanulóinkat fokozottan érinti az áldozattá válás befolyásolhatóságuk és döntésképtelenségük miatt, ezért az osztályfőnöki órákon és a bűnmegelőzési előadásokon fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy megismertessük a gyermekekkel a bűncselekmények formáit, és a védeke- Száraznád Nevelési Oktatási Központ Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltat 1156 Budapest, Pattogós utca 6-8.

60 Pedagógiai Program 60 zés lehetőségét. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy mit tehetnek az elkerülés érdekében, illetve ha mégis áldozatai vagy szemtanúi lesznek egy bűncselekménynek, mit tehetnek. Az áldozattá válás másik fontos területe az iskolai mobbing (az egyénnel szemben alkalmazott lelki terror), a kisebbséggel szembeni kiközösítő magatartás. Valamennyi pedagógus felelőssége az áldozattá válás felismerése és annak megelőzése, illetve az ártalmak csökkentése pedagógiai módszerekkel, illetve szükség esetén szakemberek bevonásával. Iskolában és tanítás után: az iskolai élet szabályai, házirend fogalma, jelentősége. Tudja, hogy az iskolai előírásokat, házirendet a saját érdekében be kell tartania. Miért van szükség iskolai házirendre? Saját iskolánk házirendjének megismerése, megvitatása. Egyedül a közlekedésben: Az önálló közlekedés szabályai; tudja, hogy ha nem a legbiztonságosabb útvonalon közlekedik, veszélyhelyzetbe kerülhet és ezért ő maga felelős, nem mindig a legrövidebb út a legbiztonságosabb. Mindennapi életünket szabályok szerint éljük, ezek betartása garantálja biztonságunkat, hogy a döntés (szabályok betartása, vagy megszegése) következményekkel jár, hogy tetteinkért, cselekedeteinkért és azok következményeiért saját magunk vagyunk felelősek. Tudja, hogy szüleihez, tanáraihoz és a rendőrökhöz is fordulhat bizalommal, hogy milyen esetben és kihez kell fordulnia segítségért. Ismerje fel a veszélyhelyzeteket és tudja, hogy a következményekért ő is felelős, hogy a bandák nyomást gyakorolhatnak rá, kihasználhatják, elcsábíthatják, hogy a bandatagok összetartozása hamis értékeken alapul. 4. Bűnmegelőzés A gyakoribb törvénysértések és a jellemző elkövetői magatartások kiemelésével, illetve példákkal, valamint a cselekedetek várható következményeinek megismerésével kívánjuk elérni, hogy tanulóink megismerjék a bűncselekmény fogalmát. Elsősorban a lopás, rablás, személyi szabadság megsértése, közveszéllyel való fenyegetés, kényszerítés, testi sértés, erőszakos közösülés fogalmát tisztázva, értelmezve kívánjuk a törvénytisztelő életmódot kialakítani. Jogkövető magatartás kialakítását a családi minta nehezít sok esetben. A rendőrség munkatársának előadása mellett a felelős magatartás kialakulása az osztályfőnöki órák témája is.

61 Pedagógiai Program Konfliktusok kezelése, a stressz Általánosan fontos készségek, képességek, magatartásmódok, viselkedésformák amelyeket segítenünk kell alakítani: mások véleményének, álláspontjának meghallgatása, figyelembe vétele; mások igényeinek tolerálása; saját magunk és mások megbecsülése; kudarcok, stressz distressz helyzetek elviselésének, pozitív megélésének képessége, Az igényeink azonnali kielégítése iránti vágy... - késleltetésének képessége az energia átmeneti időre történő átcsoportosításával. Az életkornak megfelelő testi lelki önismeret birtokában hozott helyes döntés - ami belső elhatározáson alapszik -, a leghatásosabb módja annak, hogy bármilyen anyaghoz, droghoz vagy tevékenységhez kötődő káros szokás, szenvedély kialakulását megelőzzük. Módszerei az ismeretközlés, felvilágosítás, tévhitek, téves ismeretek tisztázása, korrekciója; magatartás, viselkedés, értékek, érzelmek feltárására és alakítására irányuló beszélgetések, játékok, helyzetgyakorlatok; készség- és kommunikációfejlesztő gyakorlatok, játékok; pozitív életmód minták közvetítése. 6. AIDS, szexuális kultúra Szükséges az alapos, őszinte felvilágosítás, a gyermekek életvitelének, kapcsolatainak segítő szándékú figyelemmel kísérése, a problémák kölcsönös bizalmon alapuló megbeszélése. 7. Drogprevenció Az iskola küldetése: Az egészségprogram részeként a fiatalok kommunikációs és cselekvési képességét javítani kell, életmódjukat, az értékekkel történő azonosulásukat köztük az egészséges életmód iránti igényt - fokozatosan a pozitív mintákhoz kell formálni. Ezen elvekből kiindulva szükséges megtanítani a fiataloknak, hogy hogyan tölthetik el kulturált módon, tartalmasan szabadidejüket, választási lehetőségeket, mintákat bemutatva nekik. Az egészségprogram részét képezi az iskolai drog-prevenciós munka, amely keretében nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, de szembe kell nézni a drogok jelenlétével is. Az iskola leghatékonyabban a pozitív énkép fejlesztéséhez, a személyiség formálásához képes hozzájárulni, és e mellett precíz ismereteket tud közvetíteni. Ugyanakkor ki kell szűrni a ténylegesen érintetteket, és a megfelelő segítő felé orientálni őket.

62 Pedagógiai Program 62 Célok és célkitűzések megállapítása Általános célok: Az egészségügyi tudatosság kiépítése Ismeretek közlése, pontosítása Egyéni képességek, pozitív énkép kiteljesítése A beállítódások és a magatartás megváltoztatása Környezeti változtatások (fizikális és szociális) Konkrét célok: Az iskolai drog-koordinátor kijelölése, feladatkörének pontos tisztázása Rendszeres felmérések az egészségfejlesztő program keretein belül Együttműködés kialakítása az iskola vezetésével és a tantestülettel Pályázati lehetőségek felkutatása Szülők tájékoztatása Segítő kapcsolatok kiépítése Egyéni segítségnyújtás Diáksegítők felkutatása A prevenció beépítése az osztályfőnöki munkába Pedagógus továbbképzés Célkitűzések: A vezetőség tájékoztatása a programról, a célok tudatosítása, források felkutatása, hálózatszervezés. A program megismertetése és elfogadtatása a tanárokkal, a szülőkkel és a diákokkal, meggyőzés annak hasznosságáról, önkéntes segítők bekapcsolása a végrehajtásba.

63 Pedagógiai Program 63 A tervezést befolyásoló tényezők Külső környezet Mind a szülők, mind az önkormányzat a pedagógiai program elfogadásával támogatják azokat az alapelveket, amelyekre a program épül. Azonban a gyerekek kortárs környezete gyakran a veszélyeztetettség alapjául szolgálhat. Belső környezet Számolni kell forráshiánnyal. Biztosítani kell az iskolai vezetőség támogatását a program megvalósításához (erkölcsi, szervezési, pénzügyi szempontból). Ellenállás várható egyes szenvedélybetegségben érintettek részéről (pl. legális drogok: alkohol, dohány), ezért a programban részt vevő team tagjait fel kell készíteni a konfrontálásra, motiváltságukat minden lehetséges módon erősíteni szükséges. Lehetőségek és veszélyek Lehetőségek A program konkrét céljai közül nagy valószínűséggel megvalósíthatók: Az iskolai drog-koordinátor kijelölése, feladatkörének pontos tisztázása. Folyamatos pályázás. Vendégelőadók hívása az osztályfőnöki órákra. A menedzsment tájékoztatása, továbbá erkölcsi támogatásuk biztosítása a programhoz. A tanárok tájékoztatása a programról. Segítők bekapcsolása. Szülők tájékoztatása. Délutáni klub-foglalkozások szervezése. Iskolánkban a szenvedélybetegségek prevenciós programja már az első évfolyamba lépéssel kezdődik, és tantárgyakhoz kötődően, illetve kiemelt szerepet játszva az osztályfőnöki órák kereteiben valósul meg. A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését ismeretnyújtásra támaszkodva, de a készségfejlesztés módszereit alkalmazva a személyiséget formáljuk. Segítjük a gyermekeket, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően megismerjék önmagukat és társaikat, megtanulják a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait, tájékozódjanak környezetükben, megbizonyo-

64 Pedagógiai Program 64 sodjanak az egészséges, biztonságos élet értékeiről, gyakorlatot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében, felfedezzék önmaguk megvédésének lehetőségeit Környezeti nevelési program Bánjatok jól a Földdel. Nem szüleitektől kaptátok, Gyermekeitektől vettétek kölcsön. (kenyai közmondás) Jogszabályi háttér Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség- és közösségfejlesztés megtervezésében hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A pontja szerint az iskola felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése.

65 Pedagógiai Program 65 Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény cikkelye szerint minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére A környezeti nevelés jellege A környezeti nevelés, jellegéből adódóan nem köthető szorosan egyik tantárgyhoz vagy műveltségi területhez sem. Olyan közös követelmény, amely szemléletének át kell hatnia az oktatási intézmény valamennyi tanórai és tanórán kívüli tevékenységét, a nevelés-oktatás egész rendszerét. A környezeti nevelés nem lett önálló tantárgy, és nem kap egyetlen tantárgy sem kizárólagos szerepet környezeti nevelési tevékenység folytatására, viszont fontosnak tartjuk, hogy minden egyes tantárgy, sőt minden egyes iskolai tevékenység áthatódjék az ökológiai szemlélettel. Az a pedagógiai többlet, amelyet a környezeti nevelési tevékenység nyújt a tanulóinknak, arra sarkallja őket, hogy egészségesebben éljenek, önmagukkal és környezetükkel szemben igényesebbek legyenek, vigyázzanak annak tisztaságára, szóljanak rá a szemetelőkre vagy kísérjék figyelemmel a televízió, rádió és más médiák által nyújtott, környezetről szóló információkat. Megannyi apró csatornán tanórai és tanórán kívüli tevékenységeken, foglalkozásokon keresztül, de hatásaikban összegződve alakítják, formálják a gyerekek környezeti tudatosságát, viszonyulását, és segítik a környezetük értékeinek közvetítését. Környezeti nevelésünk sikere a természeti és társadalmi környezetünkkel kapcsolatos cselekvések szemléletétől, stílusától, rendszerszerűségétől és színtereitől függ. Ezek tervezése, megszervezése és az ismeretátadás-elsajátítás életkornak és értelmi képességnek megfelelően differenciált tevékenységbe ágyazása nagyon összetett pedagógiai feladat iskolánk minden tagozatán, munkaközösségében.

66 Pedagógiai Program 66 E tevékenység színterei: A környezeti nevelés permanens folyamat, mely ideális esetben jóval az iskoláskor előtt kezdődik és a felnőttkorban is tart. Az iskolai környezeti nevelés tehát ennek a folyamatnak egy jelentős része. Ezért is szükséges az iskola minden tevékenységét áthatnia e nevelésnek. A környezeti nevelés jellegéből fakad, hogy nehezen képzelhető el a hatásos nevelés a természeti környezet megtapasztalása nélkül. Ezt a különböző vetélkedők, versenyek, erdei iskolai és szabadtéri iskolai programok biztosíthatják leginkább. A környezeti problémák nem kezelhetők elszigetelten, ezért a lehetőségeinkhez képest bekapcsolódunk környezetvédelmi programokba, megismerjük a környezetvédelmi terveket. Mivel a környezeti attitűdöt és munkánk eredményét nagymértékben befolyásolja tanítványaink családi miliője, életvitele, értékrendje, igyekszünk azt minél alaposabban megismerni, és a rendelkezésünkre álló törvényes eszközök segítségével a társadalom által elfogadott normák, értékrend betartására sarkalni őket. A környezeti nevelés módszerei, stílusai két nagy csoportba oszthatók: o Az első a hagyományosan alkalmazott analitikus-szintetikus (részekre, elemekre bontó és azok viszonyát vizsgáló) módszer. o A másik lehetőség a teljesség vizsgálata; az osztatlan egész teljességéről szerzett benyomásokat, impressziókat megragadó holisztikus megismerés. A környezeti nevelésünk során a két módszert együttesen igyekszünk alkalmazni. A környezeti nevelés tehát egy komplex rendszer, amelynek át kell hatnia minden részét az iskolai életnek a tanóráktól a napközis foglalkozásokon, szakkörökön és környezetvédelmi vetélkedőkön keresztül az erdei iskolákig, beleértve a kollégák módszertani- és környezetkultúrájának fejlesztését is. A természet- és környezetvédelmi nevelésben figyelembe vesszük a helyi viszonyokat. A környezetvédelmi nevelés az embert körülvevő társadalmi, technikai és természeti környezetre tér ki. Be kell mutatni a technikai környezet fejlődését, az emberi tudást és erőfeszítést, az épített környezetünk emlékeit, a jelen kiemelkedő alkotásait. Ismerjék meg a tanulók a világörökség részét képező műemlékeket, sajátítsák el az ehhez kapcsolódó magatartási formákat.

67 Pedagógiai Program 67 Életkoruknak, ismereteiknek, érdeklődésüknek megfelelően keressék fel, ismerjék meg a főváros történelmi emlékhelyeit, köztéri szobrait, a történelmi múlthoz kapcsolódó épületeket, jeles események színhelyeit. Szerezzenek ismereteket Budapesten élő, itt alkotó írókról, költőkről, a kultúra kiemelkedő személyiségeiről. A természetvédelmi nevelés részét képezi a főváros, és azon belül a XV. kerület természeti értékeinek felkutatása, vizek, hegyek, szigetek megismerése. A parkok szépségei és jelentőségük a főváros életében, a gyerekek felelősségének kialakítása a játszóterek, a zöld kertek, parkok megőrzésében. A természet- és környezetvédelem természetesen nem korlátozódik csupán a lakóhelyre, hanem minden tanórán és nevelési szintéren az országunk, Európa és a Föld értékeinek megismerése is feladatként jelentkezik. A természet szépségeinek megismerése elválaszthatatlan a történelmi emlékek, a népcsoport, a lakóhely népszokásainak, hagyományainak ismeretétől. A szűkebb, a tágabb környezetünket, életterünket szerves egységként kezeljük ebben a személyiségfejlesztési feladatban Környezeti nevelés a tanórákon Intézményünkben a tanulóink idejük jelentős hányadát töltik el az iskola tanítási óráin, és a tanórán kívüli foglalkozásain. Ezért különösen fontos a tanórákon megvalósuló környezeti nevelés, a helyes környezeti attitűd sugárzása. 1. Természetismeret, környezetismeret A természetközelség élményét jellegükből adódóan elsősorban a környezet- és természetismeret, ezen belül a biológiai, fizikai és kémiai tanegységek és a földrajz órák tudják biztosítani. A környezet megismerésével sok hasznos információ adható át a tanulóknak, ám az információk közlésén túl fontos a szenzitivitás, a minél több érzékszervre ható benyomásközlés, a megélhető, élményszerű helyzetekbe hozás, az empirikus tapasztalatok összeszedése, a dicséretek alkalmazásával végzett pozitív motiváció élménye is. A természetismeret, környezetismeret tantárgyak lehetőséget biztosítanak arra, hogy direktebb módon foglalkozzunk az egészséges életmóddal, természeti és épített értékeink védelmével. A természettudományi tárgyaknak így igen nagy a felelőssége, hiszen a természetre vonatkozó kultúra a környezeti nevelés egyik pillére.

68 Pedagógiai Program Matematika A matematikaórákon az aktuális feladatokhoz kapcsolni lehet a környezeti problémákat, szöveges matematikai feladatokban megfogalmazhatunk környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Kiszámolható az életből ellesett gyakorlatok feladványa is, mint például ha autóval megyünk bevásárolni egy üzletközpontba, a zsúfolt belvároson keresztül, milyen környezeti- és egészségterhelést végzünk (stressz, körülményes parkolás, torlódás, álló autó járó motorral, levegőszennyezés, fokozott benzinfogyasztás, több kiadás stb.). 3. Történelem és társadalomismeret A történelem órák felelőssége is nagy, hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók történelmi időszemlélete lassan alakul ki, ezért csak fokozatosan várható el, hogy cselekedeteiket a pillanatnyi érdekek helyett a felelősségvállalás motiválja. A múltbéli cselekvések, döntések következményeivel most kell szembenéznünk, ugyanakkor az aktuális problémákra adott válasz hatásai a jövőben lesznek lemérhetők. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Az emberismereti, humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság megoldásához. 4. Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom órákon a szép és helyes beszéd elsajátítása, az értő olvasás felfedezése, s ezeken keresztül a magyar és világirodalom legszebb alkotásainak a megismerési lehetősége nyílik meg a tanulók előtt. Tanórákon, illetve a tanórákhoz kapcsolt foglalkozásokon a nagy költők és írók természetet bemutató és dicsérő műveit, a természet szeretetéből fakadó szép nyelvi kifejezéseket használja fel szókincsfejlesztésre. Ugyanakkor az értő olvasás birtoklása megnyitja az utat az önálló tanulás, az ismeretterjesztő könyvek tanulmányozására is.

69 Pedagógiai Program Ének-zene Az ének-zene tantárgy is alkalmas a kérdéskör érzelmi megközelítésére, keretet adnak a természet és az ember alkotta környezet szépségének átéléséhez. E tárgy hatásosan fel tudja hívni a figyelmet az értékvesztésre, uniformizálódásra, valamint figyelmeztethet a kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. 6. Testnevelés A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának, az igények kialakításával tesznek a legtöbbet. Az iskolánk sportlétesítményei: tornaterem, konditerem, kispályás labdarúgó-pálya. 7. Technika, életviteli és gyakorlati ismeretek A tantárgyblokk keretén belül a tanulóknak lehetőségük van a közvetlen környezetük megismerésére, átalakítására. Fontos a tantárgyi blokk keretén belül is a takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása, komposztálás stb.). Tanulóink ismereteit elmélyítjük az egészségvédelem területén, továbbá megismerik a helyes táplálkozás jelentőségét és kialakul bennük az egészséges életmód iránti igény. 8. Rajz és vizuális kultúra A tantárgykör célja, hogy tanulóink ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát. Érezzenek rá a természeti és a művészeti szépség rokonságára és azonosságára. Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, sajátítsák el a természetes alapanyagok használatát, valamint legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak. 9. Tánc és dráma E modul keretében tanulóink sokoldalúan tanulják és gyakorolják a környezeti nevelés célkitűzéseiben megfogalmazottakat. A szituációs játékok egész sora segíti a megfelelő attitűdök kialakulását.

70 Pedagógiai Program Osztályfőnöki óra, napközis foglalkozások Az osztályfőnöki órák, napközis foglakozások tág lehetőséget biztosítanak a pedagógus számára a környezeti nevelés megvalósítására. Az osztályközösség kialakíthatja a maga környezetvédelmi tevékenységének főbb mozzanatait. Lehetőség nyílik az osztályterem zöldebbé tételére, élősarok kialakítására, az iskolaudvar gondozására, parkosítására. Osztályfőnöki órák témája lehet a helyes fogyasztási szokások kialakítása (étkezési, vásárlói szokások felmérése, megfigyelése, módosítása). Környezeti nevelésünk kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, részévé válik a személyiségfejlesztésnek, és beilleszkedik a mentálhigiénés nevelés feladatrendszerébe is. Az osztályfőnöki órák programja tartalmaz egészségnevelési témaköröket testi, lelki, szociális jólét, környezet és ember kapcsolatát Környezeti nevelés a tanórákon kívül A környezeti nevelés annak kerettantervi jellege miatt nem valósulhat meg pusztán a tanórákon. A tanórákon kívüli nevelési lehetőségek között a szakkörökön és a szakkör jellegű foglalkozásokon megvalósuló környezeti nevelés foglal el jelentős helyet. 1. Kézműves szakkör A kézműves szakkörön a természetes anyagokkal végzett munka, az újrafelhasználható vagy újragyártott (pl. papír) anyagok, agyag, fa felhasználása tanulóinkat közelebb viszi a környezetünk anyagainak megismeréséhez, valamint környezetkímélő felhasználásukhoz. Az elvégzett munka utáni takarítás, rendrakás is fontos része a környezeti nevelésnek, a rendszerességre szoktatásnak. 2. Számítástechnika szakkör: A számítástechnika és informatika fontos szerepet játszik az ismeretterjesztés terén. Az ismeretterjesztő CD-ROM-ok használata (környezetünk élővilágát bemutató lemezek) és a világháló segítségével összegyűjthető ismeretek lényeges szerepet töltenek be a tájékozottság növelésében, a környezettudatos szemléletmód kialakításában.

71 Pedagógiai Program DSE A mindennapos testnevelést a közoktatásról szóló törvény is előírja. A testmozgás az egészséges életmód, a jó közérzet, a megfelelő erőnlét biztosítása szempontjából is fontos, de a szabad levegőn végzett sporttevékenység az állóképességet, edzettséget is növeli. A játék, a kirándulás a természet szépségeire is segít ráirányítani a figyelmet. 4. Könyvtári foglalkozások Az iskolai könyvtár a tájékozódás, az olvasóvá nevelés, az ismeretterjesztés elengedhetetlenül fontos bázisa. A foglalkozások során tanulóink új ismereteket szerezhetnek környezetükről Erdei iskolai programok szervezése Az erdei iskola a szorgalmi időszakban megvalósuló, a tananyag egy részét feldolgozó vagy elmélyítő, általában projekt típusú oktatásra épülő tanulásszervezési forma. Az erdei iskola kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Erdei iskolai programok változó helyszínen valósulnak meg. A szükséges kiegészítő anyagi fedezetet pályázatok útján biztosítjuk. Sikertelen pályázat esetén az erdei iskolai programok nem szerveződnek Táborok Tanulóink táboroztatása rendszeres. Pályázati úton és szponzorok segítségével anyagi lehetőségeinket kibővítve igyekszünk minél színesebb programokra elvinni gyermekeinket. A kerületi siófoki és bernecebaráti nyári táborban évente üdültetünk gyerekeket. Tanáraink önkéntes vállalás alapján vándortábort és külföldi táboroztatást is szerveznek.

72 Pedagógiai Program A személyiségfejlesztés feladatai és területei az iskolai nevelés oktatás során A személyiségfejlesztés részfolyamatainak területei az iskolában Az értelmi nevelés, az önálló tanulás szükségletének fejlesztése. Én-kép fejlesztése. A magatartás formálása. Az erkölcs nevelése. Az érzelmek, akarat nevelése. Az érdeklődés fejlesztése. A motiváltság kialakítása. A nemzeti állampolgári hazafias nevelés. A közösségi kapcsolatokra való felkészítés. A testi nevelés. A munkára nevelés. Nemzetiségi, etnikai identitástudatot. Az iskola az önállóság, az önnevelés, önkifejezés szükségletének kielégítését vállalja fel. A fejlesztendő szükségletek: önismeret, lelki egészségvédelem (jókedv, pihenés), játék (szerepjáték, alkotó játék), magasabb rangú emberi szükségletek (tanulás, önművelés, önkifejezés). Az értelmi nevelés területén nagyon fontos a világ megismerésére való igény kialakítása tudományosan megalapozott világszemlélet nyújtása. Érdeklődés a saját és mások kultúrája iránt, továbbá a biztos nyelvismeret megalapozása. Az érzelmi nevelés terén az önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmi sokoldalúság, gazdagság kialakítása. E folyamat tervezésében a művészeti tárgyaknak van kitüntetett szerepük. Az akarati nevelés során a tanulók önismeretének fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása a kitartás, a szorgalom, az elkötelezettség kialakítása. Az akaratnevelés célja a tanulók célválasztó, célmeghatározó, döntéseket előkészítő, döntéseket hozó, célokat realizáló képességeinek fejlesztése. Minden fejlesztő szituációt, feladatsort egyénhez igazítottan szükséges végiggondolni, a tanulókat az alább felsorolt képességek mozgósításához különféle élethelyzetekbe kell hozni (például: tantárgyi követelmények ismertetése, versenyek, pályázatok hirdetése, önművelési alkalmak felkínálása ).

73 Pedagógiai Program 73 Az érdeklődés fejlesztésének tervezésében mind az érzelmek, mind az akarat, mind a képességek fejlesztése alapvető. Már kisiskoláskorban szembesíteni kell a gyerekeket széles érdeklődési körrel (mikro- és makrotársadalom, mindennapi élet, szórakozás, erkölcs ). Az ezekbe való bevezetést a személyközpontú tantárgyi tanulás jelenti. A képességek fejlesztését a korai életszakaszban kell elkezdeni. Fontos, hogy sokoldalú személyiségek fejlesztését célozzuk meg, mindenkinek azonos esélyt biztosítsunk. A magatartás alakításában, a különféle szocializációs tényezők (család, kortárs csoportok, tömegkommunikáció) csak egységben hatnak optimális hatóerővel. A jellemnevelés feltétele az akarat megfelelő nevelése, edzése, a negatív értéktartalmú jellemfejlődés megakadályozása. Milyen hatásokat tervezhetünk? Érintkezési, magatartási szokások kialakítását szolgáló gyakorlások, ellenőrzések, negatív, ill. pozitív értéktartalmú példaképek elemzése, erkölcsi szempontú elemzések, önértékelések. A magatartást a szocializációs folyamatok eredményeképp létrejövő attitűd beállítódás, irányultság sokban befolyásolja. Fontos, hogy minél több tapasztalatszerzési alkalmat, lehetőséget kell teremteni a kedvező attitűdök alakulásához, mind a tantárgyi tananyag tanításával, mind pedig azon túl. A kreatív társadalmi létre való felkészítés célja, hogy bevezesse a gyermekeket a szubjektív alkotások létrehozásának titkaiba. Az alkotás folyamatát kell megismerniük, ehhez viszont elsősorban a tantárgyi programokat kidolgozóknak kell olyan feladatsorokat kidolgozniuk, amelyek a szubjektív alkotáshoz vezetnek. A nemzeti, állampolgári nevelés területén hazánk, szülőhelyünk múltjának, jelenének kultúrájának megismertetése, tisztelete, ápolása, a hazaszeretet érzésének felkeltése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, a demokráciára nevelés feltételei között a már meglévők (diákönkormányzat, iskolai szervezet, társadalomismeret) segítik elő a társadalom felé irányulást, a közösségi tevékenységekben való részvételt, azzal való szembesítést, hiszen az ember nemcsak egyénileg, hanem társadalmiságában is (például: munka) megvalósítja önmagát. A tanulók munkára nevelése terén a munka szerepének, fontosságának tudatosítása, önellátásra és környezetük rendben tartására való igény kifejlesztése.

74 Pedagógiai Program 74 A tanulók testi erejének, állóképességének fejlesztése az egészséges életmódú, mozgást szerető, edzett ember nevelése Személyiségfejlesztés a tanórákon Az iskola pedagógiai programja hozzájárul egész személyiségük fejlődéséhez, életmódjuk, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk kialakulásához, teret ad a tanulásnak, a játéknak és a gyakorlásnak, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát. A tanórai munkában iskolánk alapértékeinek közvetítése során alapelvként szerepel a motiválás, aktivizálás, differenciálás. A közvetített ismeretek és cselekvések célja a gyermek fejlesztése, aminek megvalósulásának feltétele az egyéni fejlesztés jelenléte. A tanulás tanítás viszonyban az eredményesség megkívánja, hogy felkeltsük és folyamatosan fenntartsuk a megismerési vágyat, dominánssá tegyük a tevékenységek sorozatában a tevékenységet, csökkentsük a kudarcfélelmet. Helyi tantervünkben rögzítettek a tanórán belüli tevékenységek (tartalmak), tantárgyak és óraszámok. A tanórák többnyire az iskolán belüli helyszíneken történnek, kiegészülve a tantervben, naplóban rögzített iskolán kívüli tanulási színterekkel A tanórán kívüli személyiségfejlesztés céljai feladatai Céljuk az emberi kapcsolatok megerősítése, tartalmassá tétele, közös feladatok elvégzése, a csoport tagjainak sikerélményekhez juttatása és élmények szerzése. Szabadidős programokban: egészséges, kulturált környezetben biztosítjuk az érdekes és fejlesztő tevékenységi formákat, megtanítjuk társadalmi együttélés normáit és gyakorlatát az értelmes és tartalmas időtöltés módjait, a kulturált közlekedés szabályait, a holisztikus környezetszemléletet. A szolgáltatások, az étkezés, a táboroztatás költségtérítése a hatályos rendeleteknek megfelelően, illetve az SZMSZ szerinti szabályozás alapján történik. A programok, szabadidős tevékenységek lehetőséget adnak sokoldalú széles konkrét tapasztalatszerzésre, segítik a tanulási tevékenységet, fejlesztik a tanulók szocializációs képességeit, erősítik a tágabb környezet felé

75 Pedagógiai Program 75 érdeklődésüket. A képességek kibontakoztatása mellett mintát nyújt a tartalmas szabadidő eltöltésére. 1. A személyiségfejlesztés tanórán kívüli szervezeti formái 1.a. Napközis csoportok Minden tanuló számára lehetőség van napközis ellátás igénybevételére. A napközis időszakban tudatosan tervezett heti és napirend alapján változatos szabadidős tevékenység, készség- és képességfejlesztő foglalkozások, mindennapos testnevelés, csoportköri foglalkozások, könyvtárlátogatás, iskolán kívüli programok (séták, múzeumlátogatás, színházlátogatás), manuális és kulturális tevékenység, biztosítanak programot a tanulóinknak. Éves foglalkozási terv alapján alakul a heti program. Minden csoportnak 60 perc áll rendelkezésre a tanulásra, gyakorlásra a házi feladatok elvégzésére. A tanórán kívüli időkeretben történik a felzárkóztatás a tehetséggondozás is. Felső tagozaton a tanulásra és felzárkóztatásra tanulószobai ellátás áll rendelkezésre. 1.b. Szakkörök A gyermekek érdeklődése szerint szerveződnek. Különböző korosztályból és évfolyamból vesznek részt a tanulók. A szakkörök programjai tudatos fejlesztési lehetőséget biztosítanak az egyes készségek, képességek terén, jól kiegészítve a tanórai ismereteket, segítve az érdeklődés kibontakozását, az önálló ismeretszerzést, és a művészetet kedvelő tanulók képességeinek kibontakozását. 1.c. Sportkörök A tanórai testnevelést, sportéletet egészítik ki. Lehetőséget adnak a mindennapos testnevelés biztosítására. Különleges jelentőséggel bírnak azáltal, hogy tanulóinknak rendkívül fontos a megfelelő fizikai állóképesség, erőnlét, ügyesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Ezeken a foglalkozásokon készítjük fel tanulóinkat az egyes sportágak versenyére sportkörön belül.

76 Pedagógiai Program 76 1.d. Egyéb tevékenységi formák A képességek fejlesztését, tehetséggondozást szolgálják. Az egyéni érdeklődést figyelembe véve szerveződnek. A művészeti jellegű tevékenységek az esztétikai nevelés és az önkifejezés terén jelentősek (énekkar, rajz, kézműves szakkör). Az iskolai könyvtár Könyvtári állományunk gépi adatszolgáltatással könnyíti az olvasni vágyók igényeinek kielégítését. 1.e. Kiscsoportos foglalkozás Csoportbontással, párhuzamos órák szervezésével (szükség esetén egyénileg is) látható el pl.: a nyelvi órák, a technika (életvitel és gyakorlati ismeretek), az informatika órák, a rehabilitációs célú foglalkozás. A rehabilitációs célú foglalkozások évfolyamok közötti átcsoportosítása (a törvény szerint) a tanulócsoportok igénye, szükséglete szerint történik. A választható tanórák időkeretének átcsoportosítása az évfolyamok között: Ennek oka abban keresendő, hogy az életkezdéshez, a továbbtanuláshoz, az ismeretek bővítéséhez a felsőbb évfolyamokon jelentkezik nagyobb igény, ahol ennek kielégítése az intézmény alapvető feladata. Az időkeret egy része az adott évfolyamon kötelező, mivel pedagógiai programunk nagy hangsúlyt fektet a személyiség fejlesztésére. A csoportszervezés képességek szerint történik, a tanulócsoportok növendékeiből igény szerint, azonos időben, esetenként a napközis és a tanulószobai időkeret terhére, a napközi vezető pedagógus közreműködésével. A tanulócsoportokra megállapított összes óra kötelező, nem kötelező tanóra, tanórán kívüli foglalkozások többletórái - jelentik a pedagóguslétszám-igényt, a gyógypedagógusok, pedagógiai aszszisztensek, gyermekfelügyelők foglalkoztatását, valamint egyéb szakemberek segítők alkalmazását. A pontos tervezés a mindenkori éves tárgyfelosztás szerint történik, amely megmutatja a tanulócsoportok számát, szükségletét, a heti óraszámot és az ellátáshoz szükséges pedagóguslétszámot.

77 Pedagógiai Program Személyiségfejlesztés, habilitáció, rehabilitáció 1. Bevezető és kezdő szakasz A bevezető és kezdő szakaszban (1.-4. évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. 1.a. A gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása. Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak-forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása stb. Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb. Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymás után, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. 1.b. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány és térbeli helyzet felismerése stb.

78 Pedagógiai Program 78 Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgás kivitelezése tempó, erősség, ritmus szerint. 1.c. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése - fent-lent, elöl - hátul - középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni időpont (mikor); időköz (mettől meddig), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb. 1.d. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonetikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. 2. Az alapozó és fejlesztő szakasz Az alapozó és fejlesztő szakaszban (5-8. évfolyam) a bevezető és kezdő pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése.

79 Pedagógiai Program 79 2.a. A gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyező és eltérő - jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.). 2.b. Tanulási képességek fejlesztése Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés stb. 2.c. Kommunikációs képességek fejlesztése Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegelemzés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és -feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésére, beilleszkedésre.

80 Pedagógiai Program Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció A habilitációs feladatok értelmezése A habilitáció tág értelemben A nevelés rendszerének összehangolása és módosítása a fogyatékosság által módosult személyiség-összetevők korrigálására, kompenzálására. A célok elérésének biztosítéka a terápiás feladatok megvalósítására felkészült szakember, valamint a speciális szükségletet szolgáló eszközrendszer. Ezen többletszolgáltatások együttesen jellemzik a gyógypedagógiai nevelést. A habilitáció szűkebb értelemben A habilitációt szolgáló fejlesztő programok egymásra épülő szintjei a nevelés rendszerében. Fejlesztési stratégia és pedagógiai diagnosztizálás A tanuló megismerése elemzés, értékelés Pedagógus tevékenysége I. Állapotszint Tudásszint A képességek fejlettségi szintje Taníthatóság Fejleszthetőség II. Fejlesztő program alkalmazása III. Eredmények mérése IV. A nevelési folyamat további lépéseinek tervezése - Egyéni, kiscsoportos fejlesztés - Fejlesztés differenciált osztálymunkában - Fejlesztés tanórán és tanórán kívül A fejlődés üteme, iránya, a fejlesztés eredményessége, motivációk változása, az alkalmazott tartalmak, módszerek, eszközök hatékonysága, a rendelkezésre álló idő szerepe. Az eredmények összevetése a korábbi teljesítményekkel. Szükséges módosítások számbavétele, rövid- és hosszútávú célok megtervezése, tartalom, módszer, eszköz hozzárendelése, tennivalók az egyéni, a tanórán és tanórán kívüli fejlesztésben, együttműködés más szakemberekkel, partnerekkel Diagnosztizáló feladatsorok összeállítása, megfigyelési szempontsor egyeztetése Évfolyamonként egységesítése, intézményi mérőbankban való elhelyezése Éves fejlesztési program készítése (tanévet átölelő tantárgyanként) Tanulói fejlesztés ütemezése havonként, koncentráltan az aktuális képzési tartalommal Feljegyzés, összegző elemzés készítése, kiemelten: - tehetséggondozás - felzárkóztatás területei

81 Pedagógiai Program 81 A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása. A meglevő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára kell építeni. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és speciális ellátás megkezdésének ideje. A gyermek: o életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, o képességei, kialakult készségei, o kognitív funkciói, meglevő ismeretei, o a társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára Sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása. Az egyéni szükséglethez igazodóan speciális segédeszközök használata: a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés. A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésének. Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes.

82 Pedagógiai Program 82 Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység stratégiai eljárása diagnosztika (folyamatdiagnosztika) célképzés (intenciós munkatevékenység) tervezés (a célok ismeretében-folyamatterv) terápiás gyakorlati tevékenység ellenőrzés-értékelés (a fejlesztőpedagógiai tevékenység eredményessége) A hatékony fejlesztőmunka alapja a pontos és részletes diagnosztika. Az iskolai (belső) pedagógiai diagnosztika alapját képezhetik a szakértői és rehabilitációs bizottságok, valamint a nevelési tanácsadók szakvéleményei. A státusz (rövid jelen állapot vizsgálat) a gyakorlati munka számára rendkívül fontos. A gyógypedagógus végzettségétől, szakvégzettségétől, illetve a terápiás gyakorlatától függően jogosult a pedagógiai kompetencia határain belül maradó teszteket és vizsgálóeljárásokat használni A pedagógiai jelenállapot általában évente kétszer kerül rögzítésre. Egy részletesebb véleményt készítünk a tanév elején. Félévkor rögzítjük a fejlődés folyamán fontosnak megjeleníthető információkat, valamint a tanév vége egy átfogóbb jellemzéssel záródhat. Az eredményes pedagógiai diagnózis előfeltételei Szakmai kompetencia (az adott szaktárgyban, az ismeretek, jártasságok, készségek és képességek fejlődési szintjeinek ismerete). Didaktikai kompetencia (sokoldalú módszertani felkészültség). Pszichológiai ismeretek (a tananyag közvetítésének útjairól, a gyermek fejlődési sajátosságairól). A pedagógiai - pszichológiai diagnosztika ismerete, alkalmazni tudása. Ismeretek a tanulási nehézségek lehetséges okairól (belső és külső feltételek az okok tekintetében).

83 Pedagógiai Program 83 A státuszvizsgálat főbb szempontjai A gyermek személyi adatai (név, születési idő, életkor a státusz felvételekor). Rövid esetismertetés (megismerhető anamnézis, szakvélemények adatai, diagnózis, javasolt terápiás tevékenység). Magatartás és viselkedés (pár szavas jellemzés, illetve a feladattudat, megértés, és feladattartás fejlettségi szintje-orientáció). Beszédfejlődés illetve aktuális beszédstátusz o általános tartalmi szint (beszédpercepció, beszédprodukció) o szókincs, nyelvi fejlettség o a beszéd alaki szintje Mozgásfejlődés illetve mozgásfejlettség rögzítése o testséma o lateralitás /preferált kéz, láb, szem / o nagymozgások / izomtónus, mozgás koordináció/ o finommozgás /eszköz nélküli és tárggyal végzett oppozíciókban/ Szenzomootoros koordináció Rajzvizsgálatok o Goodenough, Bender (A, B ) családrajz, elvarázsolt család rajza o szabadrajz, tematikus rajz egy rövid szövegértésnél, vagy témáról A megismerési funkciók sajátosságai o figyelem o észlelés o emlékezet o gondolkodás (a megsegítés, rávezetés módjai) o képzelet, kreativitás -A tanulási területek főbb vetületei o az olvasás technikai szintje, szövegértés o matematikai mennyiségfogalom, számfogalom, relációk, műveletek, matematikai transzformációk o szaktárgyi vonatkozások A személyiség egyéb fontos meghatározó jegyei. Önkiszolgálás, szociabilitás, iskolai- társas-szociális helyzet. Egyéb felvett standardizált vagy más jellegű tesztek eredménye, kiértékelése. A státusz végén meghatározzuk a fejlesztendő területeket. A gyermek pozitív, jól funkcionáló képességei, amikre a terápiát alapozzuk.

84 Pedagógiai Program 84 A terápiás tervezés irányultsága, a terápia kiválasztásának szempontjai A terápiát meghatározó tényezők diagnózis, szakvélemény tükrében a gyermek pedagógiai státusza, az esetleges pedagógiai diagnózis a gyermek pszichés felkészültségi szintje, személyisége a pedagógiai tervezés folyamán felállított célrendszer a gyógypedagógus módszertani felkészültsége, terápiás gyakorlata a gyógypedagógiai tevékenység tárgyi feltételrendszere A tervezés és a terápia irányultságának főbb megjelenési formái Feladatorientált fejlesztés Feladatmegoldások sorozatán keresztül valósul meg a fejlesztő folyamat. Módszeresen tervezett terápiás lehetőség, melyben a fejlesztendő tünetre, tünetegyüttesre fókuszál a tevékenység. Hatékonysága jól mérhető, a kompetenciaérzés növekedésén keresztül pozitívan befolyásolja a személyiségfejlődést is. (pl: Frostig, Delacato a részképesség gyengeségekre irányuló területek, diszlexia, diszkalkulia egyes terápiás lehetőségei) A gyermek spontaneitásából kiinduló fejlesztés A gyermek által választott tevékenység belülről történő alakítása nyomán valósul meg. Ezek az úgynevezett nondirektív terápiák. A hazai gyakorlatban ilyen pl. az AYRESterápia. A feladatot és a személyes élményt egy szituációba integráló fejlesztés A feladatok kialakításánál nem csupán a sérült területek kerülnek reflektorfénybe, hanem komplex személyiségfejlesztés, esetlegesen tehetséggondozás is megvalósulhat (művészeti terápiák). Az egyéni fejlesztési terv elkészítésénél elsődleges szempont az integratív folyamatok fejlődésének figyelembevétele, mivel ez a magasabb pszichikus funkciók előfeltétele.

85 Pedagógiai Program 85 A terápiás tevékenység értékelése Az egyéni habilitációs és rehabilitációs célú tevékenység folyamán ugyanúgy nagy szükség van a folyamatok értékelésére, mint az osztálytermi munkában. A minőségi munka előfeltétele a korrekt értékelés, majd ennek tükrében a hibák, a máshogyanok feltárásának a lehetősége. A folyamat végén általában értékeljük: a fejlesztési folyamat hatékonyságát (státuszokat összevethetjük), a fejlesztési célok helyességét, megvalósulását, a fejlesztési folyamat részelemeit, a módszereket, az eszközöket, a gyermekkel foglalkozó pedagógusok team - munkáját, a szülő elvárása és elégedettsége is nagyon fontos szempont.

86 Pedagógiai Program Differenciált nevelés oktatás színterei A differenciált foglalkoztatás, tanulásszervezés egyik feladata, az egyéni fejlesztés mellett, a tanórákon képesség szerinti kiscsoportok kialakítása Felzárkóztató foglalkozások Éves tematikus terv szerint, alapos diagnosztizálás alapján képességek szerint szervezett csoportokban történik. Feladata: hiányok pótlása, ismeretek megerősítése, begyakorlása, követve az adott tantárgy tematikáját. Matematika Tartalma: a gyakorlati tevékenységre épülő számfogalom használata, biztos műveletfogalom kialakítása az alapműveletek körében, műveletek alkalmazása mindennapi helyzetekben, a matematikai fogalmak, műveletek használata szöveges feladatok megoldásában, szövegértő képesség fejlesztése gyakorlati mérések, egyszerű szerkesztések, mértékegységek és átváltások ismerete, a zsebszámológép ismerete és használata, helyes tanulási szokások kialakítása (pontosság, ellenőrzés, eszközök célszerű használata). Magyar nyelvi felzárkóztatás Tematikus terv szerint magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményei alapján a tanulók sajátos fejlesztéséhez, haladási üteméhez igazodva történik. A foglalkoztatás egyéni formában, illetve képességek szerint kialakított formában történik, a tanultak pótlásával, megerősítésével, begyakoroltatásával. Kiegészítő ismeretek nyújtása (fizika, kémia, biológia, életvitel, informatika, idegen nyelv területéről) A felzárkóztatást, valamint a külön érdeklődést mutató tanulók igényének kielégítését célozza. A tanulók képességeihez, lehetőségeihez igazodóan bővíthetők a természetismeret tantárgy integrált tantervében nem részletezett tudományterületek ismeretei.

87 Pedagógiai Program Idegen nyelvi képzés 1. Német nemzetiségi nyelvoktatás 1997/98. tanévben kezdte meg működését 1. évfolyamon a német nyelvoktató kisebbségi oktatás. A kisebbségi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, s emellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és - teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. Segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze, fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A kisebbség anyanyelv és irodalom, illetve népismeret (történelmi, földrajzi, kulturális) témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához, nyilvánvalóvá válnak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, kialakul a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép. A kisebbségi oktatás integrálódott az intézmény komplex feladatstruktúrájába, elősegítve és szolgálva ez által az interkulturális oktatás megvalósítását. 2. Emelt óraszámú és emelt szintű angol nyelvoktatás Az egyre erősödő társadalmi elvárásnak megfelelően iskolánk célja, hogy megvalósítsa a természetes nyelvelsajátítást. Kisiskoláskortól kezdve kellemes légkörben ébresztünk kedvet az angol nyelv megszeretéséhez, más népek és kultúrák, hagyományok, szokások megismeréséhez. Az idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: nyelvtanulás közben sikerélményekhez juttatjuk a gyermekeinket, ezáltal személyiségüket formáljuk, másrészt megalapozzuk a későbbi érdeklődést a nyelvtanulás iránt. Célunk: tágítani a gyermek látókörét, nyisson ablakot a világra, ezzel is hozzájárulunk a kifinomultabb önismerethez, kompetenciák elsajátításához és begyakorlásához. Mint jövendőbeli uniós állampolgár legyen képes több csatornán (anyanyelven és célnyelven) ismereteket szerezni. A nyelvek iránti fokozott fogékonyság pozitívan hat anyanyelvi fejlődésére is.

88 Pedagógiai Program A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az egyén szocializációjának része. Ennek a folyamatnak az eredményeként válik a gyermek az iskolai közösség később a társadalom hasznos tagjává. A közösségfejlesztéshez elengedhetetlenül fontos, hogy a tanulók társas kapcsolatai az érték- és kultúraközvetítés folyamatában a közösségig fejlődjenek. A pedagógusnak biztosítania kell, hogy a gyerekek tevékenységére jellemző legyen a tanulási kedv. A tanuló azonosuljon a kapott, vállalt feladatokkal, a tanulócsoport legyen célratörő, együttműködő, baráti stílus, egymás iránti figyelem, tapintat, kölcsönös alkalmazkodás jellemezze őket. A tanulókban fejlessze a tervező, vezető, szervező, ellenőrző, értékelő képességeket, úgy alakítsa ki a felelősi rendszert, hogy mindenki gyakorolhasson mindenféle szerepet. Ezzel a tanulók képet kapnak saját képességeikről, kipróbálhatják azokat, megismerkedhetnek a munka világával. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen megjelenésükkel, viselke-

89 Pedagógiai Program 89 désükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal mindannyian példaként állnak a diákok előtt. A közösséggé érés és az egyén személyiségfejlődése nem spontán folyamat, tudatos beavatkozásra és irányításra van szüksége ezek pozitív alakulásához. a,/ A kisiskoláskorra a társas kapcsolatok dinamikussága és labilitása jellemző. Kevés a tartós kötödés, a külsődleges tényezők szerepe igen nagy (pl: egy utcában laknak, egymás mellett ülnek stb.). A felnőttek, a pedagógusok értékítélete számukra irányadó. b./ A felső tagozatos tanulóknál erősödnek és stabilizálódnak a kapcsolatok. Tudatosabb társválasztást, népszerűséget, az azonos érdekek, a közös tevékenység és a személyiség erkölcsi tulajdonságai biztosítják. 1. Feladatok: A tanulók ismerjék meg és alkalmazzák a társadalmi érintkezés normáit, a hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, realizálódjon a nemzet- és kisebbségkép. A tanulók ismerjék meg nemzeti kultúránkat, értékeinket, kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megóvásába, gyarapításába, legyenek nyitottak más népek, népcsoportok értékeire, becsüljék meg ezeket. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Tartsák be a házirend előírásait. Az iskola törekedjen arra, hogy közvetlenül vegyen részt az iskolák közötti és a nemzetközi kapcsolatokban. Törekedjenek a természet és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat kialakítására, szerezzenek tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén. Fejlődjön ki a tanulókban a közösségi - társadalmi élet iránti érdeklődés. Szerezzenek ismereteket a kommunikációs kultúráról, és alkalmazzák azokat. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. Legyen önálló véleményük. Fejlődjön a betegek és sérültek iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk.

90 Pedagógiai Program 90 Alakuljon ki bennük egészségmegőrző és -óvó attitűd. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és- kifejezés, a vélemények és érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók aktív részvételével. Egyénre szabott tanulási folyamat kialakítása. Az ifjúsági mozgalom teendőit a házirend és a diákönkormányzati szabályzat tartalmazza. 2. Az egyén és a társadalom közötti kapcsolat alakításának színterei Iskolai közösségek megszervezése a tanulók életkora szerint és nevelő irányítása mellett, a tanulói önkormányzat megszervezése, működtetése. Osztályszintű közösség megszervezése: feladatok, a különböző szerepek, viselkedés a közösségben 1. Tanóra: adott tantárgyakhoz kötődő felelősi rendszer. A közösség viselkedési normáinak, erkölcsének, tevékenységi rendszerének gyakorlása. Közösségi feladatok végzése az iskolában iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken. 3. Magatartásformák gyakorlása iskolában, szervezett keretek között, az iskolán kívül, a családban, barátok és idegenek között, vetélkedőkön, tanulmányi versenyeken, Az önkormányzás képességének kialakítása a diákönkormányzaton belül feladatok vállalásával Közösségfejlesztés az iskola hagyományrendszerében Tanulóink részére a családon kívül egyik legfontosabb szocializációs szintér az iskolai közösség. Ennek jelentősége és a tanult szerepek az életkorral változnak, de mindenképpen alapját kell, hogy képezzék a felnőttkor társadalmi szerepeiben való megfelelésnek. 1 Lásd: Házirend

91 Pedagógiai Program 91 A nevelés hatékonysága megkívánja a csoportokon belül elfoglalt egyéni pozíciók ismeretét és tudatos felhasználását a nevelés folyamatában. Rendkívül fontos, hogy a csoporton belül centrális helyzetű tanulók fogadják el és segítsék peremhelyzetű társaikat. Ez a fajta iskolai közösségeken belüli szereptanulás alapozza meg a felnőttkorban a mássághoz és fogyatékossághoz való viszonyát az egyénnek. Nagy gondot fordítunk arra, hogy iskolánk tanulói megismerjék, tiszteljék mindazt, ami életünkben, mint hagyomány van jelen. A hagyomány ápolásának és teremtésének széles teret biztosítunk. Ünnepeinket, rendezvényeinket az éves munkatervünkben meghatározottan iskolai vagy osztályszinten szervezzük.

92 Pedagógiai Program A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A KT.30. (8) bekezdés szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd-e, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az ép személyiség alapvető jellemzője, hogy reálisan méri fel saját képességeit és a környezet felé irányuló elvárásait. Az érzelmi, magatartási zavarok szempontjából alapvető, hogy menynyire reális az adott élethelyzetek minősítése, szubjektív értékelése. A magatartási nehézséggel küzdő gyerekekre jellemző, hogy kapcsolata szüleivel, szűkebb környezetével nem megfelelő. Konkrét tüneti kategóriák: hiperaktivitás (a folyton nyüzsgő gyerek ), figyelemzavar (a figyelem szórtsága, felületessége), érzelmi zavarok (agresszivitás, szorongás), súlyos, a gyermek életét markánsan korlátozó, a családot megterhelő és pedagógiai módszerekkel nem megoldható állapotok (szelektív mutizmus, kényszerbetegségek, iskolafóbia, autisztikus zavar), krónikus testi betegségek (cukorbeteg, asztmás stb.), többszörös zavarok (a fentiek együttesen való jelentkezése). Szoros kapcsolatot tartunk a szülőkkel, az óvodákkal, a kerületi nevelési tanácsadóval, a Fővárosi Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokkal, gyermekjóléti szolgálattal és a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése oktatása és fejlesztése mindenkor az egyéni képességekhez igazodik. A tanulók sajátos nevelési igényüknek megfelelően egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő terápiában részesülnek, amelyet

93 Pedagógiai Program 93 szakképzett gyógypedagógus terapeuták végeznek. A beilleszkedési nehézségek oldására elősegítjük a tanulók és nevelők egyéni kapcsolatainak kialakítását. A pedagógiai folyamattervezésben olyan lehetőségeket kívánunk nyújtani a tanítási órán kívül is, amelyek hozzájárulnak a tanulók számára az iskolai szervezetben történő szerepszerű viselkedés tanulásához, szociális hátrányaik, tanulási problémáik enyhítéséhez, képességeik kibontakoztatásához. Házon belüli vetélkedőkön a kevésbé tehetségeseket is ösztönözzük részvételre. A táncoktatás, a kirándulások, a táborok és az erdei iskola a beilleszkedési, magatartási problémák enyhítését is szolgálják. A könyvtár, és az iskola internet-hozzáférése jó lehetőség a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek ismeretszerzésében. Az iskolai közéletben való tapasztalatszerzésért megszervezzük a diákönkormányzatot, DSE-t működtetünk, megrendezzük ünnepélyeinket. A szociális hátrányok enyhítését segíti a Neptun Alapítvány, amely anyagi támogatást nyújt táborozásokhoz, kirándulásokhoz. A sajátos nevelési igényű tanulók adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükségletekhez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Bevezető Intézményünk nevelő oktató tevékenységének az alapja a pozitív értékek egyedi megkeresése, kibontakoztatása, amely bázisul szolgál a többi képesség fejlesztésének. Pedagógusaink vallják, hogy mindenkiben rejlik tehetség. A tehetség, képesség kibontakozását szolgálják a gyermek egyéni képességeihez igazodó tanulásszervezés. A nem kötelező, választható tanórákon való részvétel lehetősége a tehetséggondozó és rehabilitációs, habilitációs foglalkozások, a tánc, sport foglakozásokon, nemzetiségi oktatás. Emelt szintű nyelvoktatás.

94 Pedagógiai Program 94 Az iskolai versenyek, vetélkedők, szakkörök, sportkörök, szabadidős foglalkozások. Az iskola létesítményeinek (könyvtárak) eszközeinek használata a tehetségfejlesztés érdekében. Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat A gyermek-, ifjúság- és családvédelemmel kapcsolatos feladatok Nevelési tevékenységünk kiemelt figyelemmel végzett területe a gyermek- és ifjúságvédelmi feladat ellátása, amihez tartalmában szükségszerűen társul a családvédelem is. Ez a tevékenység átfogja egész nevelő oktató munkánkat, és kiterjed az iskolában együtt töltött időn túlra is. Munkánkban törekszünk a prevenciós jelleg erősítésére, a veszélyeztető körülmények feltárására. Ennek érdekében gyermekvédelmi felelőst működtetünk, együttműködünk a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő szolgálattal, a polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, és a gyermekvédelem szerveivel, szervezeteivel. Kiemelten foglalkozunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkkal a rászorultság szerint (a kisebbséghez tartozó, életmódbeli változtatást igénylők, a család nélkül nevelődő, állami gondozásban élő, a szorgalmi időben a családtól távol élő kollégista tanulók). 1. Célunk: Felkutatni és segíteni azokat a tanulóinkat, akiknek a fejlődése valamilyen okból veszélyeztetett. Biztosítani a gyermeket megillető jogokat. Segítséget nyújtani a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges megfelelő életkörülmények és nevelési feltételek megteremtéséhez. 2. Feladataink: Az egyes tanulók esetében, ill. életkori szakaszokban változóak, de alapvetően az alábbiak: A tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) segítése a családban.

95 Pedagógiai Program 95 A tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése; rendszeres ellátása az iskolaorvosi szolgálaton, szakorvosi ellátáson keresztül, a segédeszközök hozzáférhetőségének megteremtésével. A család nevelő funkciójának erősítése, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosításával a családi nevelés hiányosságainak pótlása, illetve korrigálása. A tanuló családja szociális és anyagi helyzetének megfelelő irányú támogatások felkutatása, ezek igénybevételéhez támogatás. Gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetben. Segítségnyújtás a tartalmas szabadidő eltöltéshez (szervezéssel, anyagi erőforrások megteremtésével). A gyermek pszichikus fejlődését gátló tényezők feloldása. Káros szokások kialakulásának megelőzése drog- és alkoholprevenció, illetőleg a már kialakult szenvedély megszüntetése. A konkrét támogatási formák mellett nevelőtestületünk nagy gondot fordít arra, hogy a sokszor elszigetelt, elbizonytalanodott, olykor reményvesztett szülők bennünk biztos támaszra, segítőtársra találjanak.

96 Pedagógiai Program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: szociális hátrányokkal küszködő fiatalok feltérképezése, drog- és bűnmegelőzési programok (kapcsolat a rendőrséggel, gyermekjóléti szolgálattal), pályaorientációs tevékenység, intézmény könyvtárának, egyéb szolgáltatásainak használata, családlátogatás, tudatosan szervezett szabadidős programok kínálata, szenvedélybetegségek megelőzéséről felvilágosító előadások, egészségvédelmi, baleseti, tűzvédelmi oktatás, iskolai házirend betartatása, tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése, napközis foglalkozások biztosítása, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, táborozási hozzájárulás, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, megfelelő kapcsolat az önkormányzattal a gyors segélyek intézése miatt. Hátránykompenzálás (konkrét egyénre szóló feladatok) személyiség motiválás, kommunikációs készségek fejlesztése, tanulási képességek fejlesztése, egészségvédelmi és szociális prevenció, viselkedéskultúra fejlesztése, önismeret, önnevelés fejlesztése, praktikus kreativitás fejlesztése, szociális készségek fejlesztése, az erkölcsi tartás fejlesztése.

97 Pedagógiai Program Nem szakrendszerű oktatás az 5., 6. évfolyamon 5-6. évfolyamon a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatáshoz felhasznált időkeret. A közoktatásról szóló évi LXXIX tv. 8. -a határozza meg a nevelő oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban 1-4. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban 5-6. évfolyamon részben nem szakrendszerű oktatást, részben szakrendszerű oktatás keretei között. A Kt ának (19) bekezdése értelmében a 2008/ /2011. tanítási években az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át érje el. A Kt a alapján az 5-6. évfolyamon a tanulók kötelező heti tanórai foglalkozása 22,5 óra (nemzetiségi osztályokban 25 óra), ennek 20%-a 4,5 óra (nemzetiségi osztályokban 5 óra). A nem szakrendszerű oktatás megszervezésére 5-6. évfolyamon hetente 5 órát (22%, nemzetiségi osztályokban 20%), kívánunk felhasználni a kötelező órakeret terhére. A fennmaradó heti kötelező tanórai foglalkozás 17,5 óra, azaz 78% (nemzetiségi osztályokban 20 óra, azaz 80%), ezt a szakrendszerű oktatás megszervezésére kívánjuk felhasználni. A július 9-én kihirdetett évi LXXI. törvénymódosítás lehetőséget ad a nem szakrendszerű oktatás megszüntetésére a felmenő rendszer elvének érvényesítésével. Élve a törvény adta lehetőséggel, intézményünk a nevelőtestület döntése alapján a 2011/2012. tanévtől kezdődően élni kíván a nem szakrendszerű oktatás változtatásának lehetőségével az alábbi ütemterv szerint: a 2010/2011. tanévben az 5., 6. évfolyamon szerveztük meg a nem szakrendszerű oktatást az összes kötelező óra 20 %-ának megfelelő időkeretben (heti 5 óra) a 2011/2012. tanévben az 5. évfolyamon nem kívánjuk megszervezni a nem szakrendszerű oktatást, a 6. évfolyamon az összes kötelező óra 20 %-ának megfelelő időkeretben (heti 5 óra) szervezzük meg a nem szakrendszerű oktatást a 2012/2013. tanévtől csak az 1-4. évfolyamon szervezzük meg a nem szakrendszerű oktatást 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 2010/2011.tanév SZ+NSZ SZ+NSZ SZ SZ 2011/2012.tanév SZ SZ+NSZ SZ SZ 2012/2013.tanév SZ SZ SZ SZ SZ = SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS NSZ = NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS

98 Pedagógiai Program évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai a hagyományos osztályokban Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Dráma és tánc Ének - zene Vizuális kultúra nem szakrendszerű oktatás keretében 2010/ évfolyam 6. évfolyam nem szakrendszerű nem szakrendszerű szakrendszerű szakrendszerű ,5 0,5 1,5-1, ,5 0,5 2 0,5 2 0,5 0,5-0,5-0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek 0,5 0,5 0,5 0,5 Testnevelés és sport 2,5-2,5 - Önismeret, emberismeret 0,5-0,5 - Heti óraszám 17,5 5 17,5 5

99 Pedagógiai Program évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai a hagyományos osztályokban nem szakrendszerű oktatás keretében 2011/ évfolyam 6. évfolyam szakrendszerű nem szakrendszerű szakrendszerű nem szakrendszerű Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Hon-és népismeret Természetismeret 2, Dráma és tánc Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Önismeret, emberismeret Heti óraszám

100 Pedagógiai Program évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai a hagyományos osztályokban nem szakrendszerű oktatás keretében 2012/ évfolyam 6. évfolyam szakrendszerű nem szakrendszerű szakrendszerű nem szakrendszerű Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika 4 0 3,5 0 Történelem és állampolgári ismeretek Hon-és népismeret - - 0,5 0 Természetismeret 2,5 0 2,5 0 Dráma és tánc Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Önismeret, emberismeret Heti óraszám

101 Pedagógiai Program évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai a nemzetiségi osztályokban Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Élő idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Dráma és tánc Ének - zene Vizuális kultúra nem szakrendszerű oktatás keretében 2010/ évfolyam 6. évfolyam nem szakrendszerű nem szakrendszerű szakrendszerű szakrendszerű ,5 0,5 1,5-1, ,5 0,5 1,5 0,5 2 0,5 0, ,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek 0,5 0,5 0,5 0,5 Testnevelés és sport Önismeret, emberismeret Heti óraszám

102 Pedagógiai Program évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai a nemzetiségi osztályokban nem szakrendszerű oktatás keretében 2011/2012 Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Élő idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Dráma és tánc Ének - zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Önismeret, emberismeret Heti óraszám 5. évfolyam 6. évfolyam nem szakrendszerű nem szakrend- szakrendszerű szakrendszerű szerű , ,5 0,5 2 0, /2012-es tanévben német nemzetiségi oktatás csak a 6. évfolyamon, a 2012/2013-as tanévben csak a 7. és 8. évfolyamon folyik kimenő rendszerben, így a táblázat a 2012/2013-as tanévben érvénytelenné válik.

103 Pedagógiai Program 103 A tanulói teljesítés éves értékelésére szöveges minősítést kívánunk bevezetni 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében. Ezzel pontosabban leírható az egyéni haladás, a gyermek és szülő árnyaltabb képet kap egy adott időszak elért eredményeiről. Az értékelés alapelvei megegyeznek az iskola pedagógiai programjában foglaltakkal. Félévkor és tanév végén a következő minősítésekkel kívánjuk kifejezni a tanuló előrehaladását: képességei, készségei jól fejlődtek (jól fejlődött) képességei, készségei fejlődtek (fejlődött) képességei, készségei még további fejlesztésre szorulnak (fejlesztésre szorul) (az iskolai dokumentumokban a vastag betűvel kiemelt minősítések kerülnek bejegyzésre) (A magasabb évfolyamra való lépésnek nem feltétele a képességei, készségei jól fejlődtek vagy képességei, készségei fejlődtek minősítés.) A köztes időszakokban a pedagógus osztályzattal értékeli a fejlesztett készség- képességfejlesztési területeket. Kialakítandó tanulásszervezési eljárások Az alapozó funkció hatékonyságának növelése érdekében szükséges a tanulók felmérése, mely megmutatja, hol tartanak vizsgált készségei az optimális használhatóság kritériumához képest. Ezt a célt szolgálja 4. tanév végén az országos mérés. Ez, illetve 5. évfolyamon az októberi (ismétlési időszak után) diagnosztikus mérés alapján (magyar nyelv, irodalom, matematika) már nagy biztonsággal megállapítható, mely osztályok, tanulók részvétele indokolt a nem szakrendszerű oktatás keretei között. 6. évfolyamon a megelőző tanév végi szöveges minősítés tükrében lehet kialakítani a tanulásszervezési eljárásokat. Ebből következően a felmérések eredményei döntik el, hogy osztálykeretben vagy csoportbontással (szükség esetén egyéni bánásmóddal) történik e a tanulásszervezés a nem szakrendszerű oktatás során. Azon tanulók, akik nem vesznek részt a nem szakrendszerű oktatásban, azonos idősávban tehetséggondozásban részesülnek szakrendszerű oktatási formában. A csoportbontáshoz, az egyéni foglalkozáshoz szükséges plusz órákat az 52. (7) bekezdése alapján a tanórán kívüli órakerettel kívánjuk kiegészíteni. 6. évfolyam végén szummatív méréssel (magyar nyelv és irodalom, matematika) tájékozódunk a fejlesztési időszak során elért eredményekről, melyek további irányt szabhatnak a fejlesztő időszak (7-8. évfolyam) tevékenységeinek.

104 Pedagógiai Program 104 Személyi feltételek Intézményünk tanítóinak többsége rendelkezik szakkollégiumi végzettséggel, egy részük tanított a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés pedagógiai programja szerint, illetve 8 éven keresztül az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia (1-8. évfolyam) alapján folyt az oktatói és nevelői munka iskolánkban. Tanáraink közül többen rendelkeznek tanítói diplomával is. Tárgyi feltételek Mivel intézményünk részese volt a már említett értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai programnak, felvállalta a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés programcsomagja alapján való tanítást és nevelést, meglévő tárgyi feltételeink hatékonyan segítik a tanulók minél eredményesebb készség-és képességfejlesztését évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretei között fejlesztendő készség-és képességcsoportok A Nemzeti alaptantervben foglaltakhoz igazodva, az országos mérés, illetve tapasztalataink alapján intézményünkben 5. és 6. évfolyamon a következő szempontok alapján kívánjuk az alapozó funkciók tartalmát meghatározni: egységes fejlesztési célkitűzések, feladatok pozitív folyamatok megindítása a személyiségben fejlesztőközpontúság személyre szóló életkori sajátosságok figyelembevétele teljesítményszorongás csökkentése rendszeres és folyamatos visszajelzés Mivel a nem szakrendszerű oktatás célja az alapozó funkciók tartalmának és hatékonyságának növelése, ezért a bevezető és kezdő időszak után 5-6. évfolyamon is fontosnak tartjuk a játékosságra, a tanulói közreműködésre, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, megoldáskeresésre irányuló ismeretelsajátítást. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. (NAT) Melyek azon személyiségvonások, személyiségjegyek, melyek fejlesztése szükséges e cél érdekében?

105 Pedagógiai Program 105 A, SZÜKSÉGLETEK FEJLESZTÉSE 1. Lelki egészségvédelem 1.1. jókedv, vidámságigény 1.2. pihenés 2. Játék 2.1. szerepjáték 2.2. alkotójáték 3. Magasabb rangú emberi szükségletek 3.1. tanulás mint munka szorgalom a) rendszeresség b) alaposság c) kitartás önállóság 3.2 önművelés 3.3 önkifejezés B, KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE 1. Alapképességek 1.1 adottságokhoz kötött képességek észlelés képzelet figyelem a, figyelem-koncentráció b, figyelem-tartósság emlékezet gondolkodási műveletek a, analízis b, szintézis c, absztrahálás d, összehasonlítás e, összefüggés felfogása

106 Pedagógiai Program 106 f, kiegészítés g, általánosítás h, konkretizálás i, rendezés j, analógia grafomotoros képességek 1.2 gondolkodási képességek irányított gondolkodási képességek a, feladatmegoldó b, problémamegoldás nem irányított (asszociatív) gondolkodási képességek 1.3 grammatikai képességek 2. Tevékenység-specifikus képességek 2.1 kommunikációs képességek nyelvi kommunikációs képességek a, beszédképességek b, beszédértés-képességek c, írásképességek d, olvasási képességek e, nyelvi normatív és korrekciós képességek nem nyelvi kommunikációs képességek 2.2 szociális képességek szociális észlelés szociális alkalmazkodás konfliktusok elemzése 2.3 tanulási-önszabályozási képességek önirányítás önellenőrzés tanulási önismeret önálló tanulás a, tanulástervezés b, tanulásszervezés irányított tanulás (együttműködés pedagógussal, társsal)

107 Pedagógiai Program 107 C, POZITÍV VISZONYULÁSOK MEGERŐSÍTÉSE, KIÉPÍTÉSE 1. Viszonyulások a tanuláshoz 1.1 intellektuális érzelmek kíváncsiság sikerélmények 1.2 attitűdök pozitív attitűdök kialakítása, megerősítése negatív attitűdök megelőzése, korrekciója 1.3 érdeklődés 2. Társas viszonyulások 3. Értékekhez való viszonyulások D, ÉNKÉP FEJLESZTÉSE 1. Énazonosság-tudat formálása 2. Önismeret fejlesztése 3. Önértékelés Hogyan épülnek be a felsorolt területek a nem szakrendszerű oktatás tevékenységrendszerébe? OLVASÁS, SZÖVEGFELDOLGOZÁS, ÖNMŰVELÉS I. Az olvasás tempójának és pontosságának fokozása 1. Gyorsolvasási gyakorlatok II. Az olvasás gyakoroltatása szövegeken 1. A hangos olvasás gyakoroltatása 1.1 felolvasás 1.2 felkészülés nélküli hangos olvasás 2. Néma olvasással történő szövegfeldolgozás tanítása 2.1 szövegértést és szövegreprodukálást segítő olvasói szokások és képességek fejlesztése

108 Pedagógiai Program szöveg áttekintése, témamegállapítás cím, ábrák, ábraleírások alapján szöveg várható információira vonatkozó kérdések megfogalmazása szövegolvasás, lexikonhasználat jegyzetelés szövegreprodukálás jegyzet alapján 2.2 szöveg logikai szempontú elemzése a megértés, bevésés érdekében 3. Különböző műfajú és témájú szövegek néma olvastatása, feldolgozásuk tanítása 3.1. ismeretterjesztő szövegek (természettudományos, matematikai, technikai, történelmi) 3.2 didaktikus szövegek elemzésének gyakorlása (előfeltevések, gondold végig, határozd meg értelmezése, megoldási lépések tervezése) 3.3 publicisztikai szövegek olvasása, műfaji elemzésük gyakorlása III. Önművelés 1. Könyv- és könyvtárhasználat 2. Információhordozók használata (rádió, televízió, számítógép) HELYESÍRÁS, ANYANYELVISMERET I. Helyesírás (életkornak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása) II. Helyes nyelvhasználat gyakoroltatása III. Nyelvtani műveletek gyakoroltatása (bővítés, szűkítés, helyettesítés, átalakítás, kapcsolás) BESZÉDMŰVELÉS, KOMMUNIKÁCIÓ I. Helyesejtés tanítása II. Beszédfejlesztés, kommunikációtanítás 1. Szövegalkotás tanítása 2. Szövegbefogadás, szövegértés tanítása

109 Pedagógiai Program 109 FOGALMAZÁS I. Különböző műfajú szövegek készítésének és korrigálásának irányítása II. Szövegtani és nyelvhelyességi ismeretek tanítása IRODALOM I. Irodalmi művek mimetizálása II. Irodalmi művek elemeztetése 1. Művek által közvetített világkép 2. Irodalomelméleti ismeretek elmélyítése műelemzések során 3. Irodalmi művekkel szembeni értékelő magatartás alakítása III. Vers- és prózamondás IV. Irodalom olvasásával kapcsolatos olvasói szokások alakítása (különféle információhordozók használatával) A fent felsorolt tanítási és tanulási tartalmak elsősorban az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia területét foglalják magukba, de ezeken keresztül szinte valamennyi kulcskompetencia lefedhető: a, Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető (NAT), természetesen az adott életkorhoz, fejlődési fokhoz igazítva. b, Természettudományos kompetencia Különböző műfajú és témájú szövegek olvastatása, feldolgozásuk tanítása. c, Digitális kompetencia Önművelés Információhordozók használata d, Hatékony, önálló tanulás Olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. (NAT) e, Szociális és állampolgári kompetencia Beszédművelés, kommunikáció Beszédfejlesztés, kommunikációtanítás Szövegalkotás tanítása Szövegbefogadás, szövegértés tanítása

110 Pedagógiai Program 110 f, Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés (pl. vers- és prózamondás), műalkotások és előadások elemzése (irodalom), saját nézőpont összevetése mások véleményével (kommunikáció). g, Matematikai kompetencia Ebben az életkorban (10-12 év) az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis az elemi készségek hatékony elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Tanítási és tanulási tartalmak, melyek fejlesztése szükséges a problémamegoldó gondolkodás kialakítás érdekében: I. TÁJÉKOZÓDÁS 1. Sík- és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése tapasztalati úton 2. Időbeli tájékozódási képesség fejlesztése 3. Tájékozódás tízezres számkörben II. SZÁMFOGALOM 1. Számok olvasása 2. Számok írása III. SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG 1. Szorzó- és bennfoglaló tábla készségszintre fejlesztése 2. Tízes átlépéssel összeadás fejben 3. Tízes átlépéssel pótlás fejben 4. Írásbeli összeadás, kivonás, szorzás, osztás egyjegyű osztóval 5. Törtfogalom mélyítése tapasztalati úton IV. MÉRTÉKEGYSÉGEK, ÁTVÁLTÁSOK 1. Tapasztalaton alapuló mértékegység-ismeret kialakítása V. GEOMETRIA 1. Síkbeli, térbeli alakzatok; fogalmak mélyítése csoportos játékokkal

111 Pedagógiai Program 111 VI. HALMAZOK, LOGIKA 1. Halmazfogalom, logikai készség fejlesztése szemléltető eszközök segítségével VII. FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 1. Tapasztalati függvények, sorozatok, diagrammok használatával problémamegoldás fejlesztése VIII. VALÓSZÍNŰSÉG 1. Valószínűségi játékok, megfigyelések, kísérletekkel valószínűségi szemlélet megalapozása Valóság és matematikai modellek összefüggéseinek felismerése konkrét szituációkon keresztül Szakszavak, szaknyelv értésének fejlesztése Matematikai szerkesztőeszközök biztos használata Természettudományos szövegek olvasása, megértése Természettudományos tantárgyak tanulástechnikái Matematikai gondolkodásmód fejlesztése A nem szakrendszerű oktatásra szánt órakeretben elsősorban nem tantárgyi ismeretek tanítása folyik tantárgyi rendszerben, hanem alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés. Meghosszabbodott az alapozás szakasza. A kulcskompetenciák, képességegyüttesek megalapozása folytatódik ötödik, hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében. Lényege, hogy kialakuljon a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, a problémamegoldó képesség, a kockázat értékelése, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, vagyis minden olyan tulajdonság, amely érvényesíthető minden kompetencia esetében. A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független, ill. bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. A fejlesztési területek az adott iskola adott tanulóinak szintjétől függnek. A nem szakrendszerű oktatásban erőteljes hangsúlyt kap: személyiségfejlesztés, tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek,

112 Pedagógiai Program 112 felzárkózást segítő programok, szociális hátrányokat csökkentő tevékenységek. Ehhez kell igazítani a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. Célok Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése Alapkészségek megerősítése, pótlása Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét Olyan készség- és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele lehet Feladatok Az alapozás folytatása Felzárkóztatás Fejlesztés - A tanulók közötti különbségek mérése - Fejlesztésközpontú folyamattervezés - A fejlesztő tevékenység az egyes gyerekek adottságaihoz, egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához igazítva - mindenkinek a neki megfelelő gondoskodást igyekszünk nyújtani - Eltérő tanulási eljárások alkalmazása differenciálás Kiemelten fontos feladatok - Fejlesztésorientált, gyermekközpontú, személyiségfejlesztő, prognosztizáló, visszajelző, megerősítő, motiváló értékelés az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása az információszerzés, és -feldolgozás képességének fejlesztése a kommunikációs képességek erősítése a szociális kompetenciák fejlesztése a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

113 Pedagógiai Program 113 A fejlesztési területek kijelölése: Matematikai kompetenciák Kommunikáció / szövegértés, szövegalkotás A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Oktató - nevelő munkánkban fontos feladat a különböző hátrányokkal érkezők és lemaradók segítése, felzárkóztatása. Célunk: minden gyerek számára biztosítani a hasznos ugyanakkor vidám iskolai életet, megtalálni azokat a tevékenységeket, minden tanulónk számára, amelyben sikerrel bontakoztathatják ki képességeiket, az alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban. Ezen célok megvalósításához feladataink a következők: Minden pedagógus ismerje meg a részképesség-zavarok tünet-együttesét. A minél előbbi felismerés érdekében minden első osztályba bekerült gyermek szűrése az esetleges beszédhibák felismerése érdekében. Óralátogatás keretében ismerkedés az elsős tanulókkal /a tünetlista és a megfigyelés együttesen adja a vizsgálatra kerülő gyerekek névsorát/. A később felszínre kerülő problémás eseteket a segítő munkatársak egymás között, a problémának megfelelően osztják szét. Mindezek mellett még szükséges: egyéni képességeikhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, csoportbontások, tanulási technikák elsajátítása, az otthoni tanulás segítése, egyéni, illetve csoportos foglalkoztatások szaktárgyi korrepetálások keretében, egyéni, illetve csoportos foglalkozások napközis foglalkozások keretében, az iskolai könyvtár használata,

114 Pedagógiai Program 114 rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, gyakorlati tanácsadás, tájékoztatás a gyerek fejlődéséről, az önbizalom, önértékelés növelése osztályfőnöki órákon, drámaórákon, szakórákon, kommunikációs készségek fejlesztése tanórákon, fejlesztő foglalkozásokon, drámaórákon, a tanulási kudarcnak kitett tanulóink esetében is célunk értékeiknek feltárása, a meglévők erősítése, s ezek felhasználása részképesség-gyengeségeiknek fejlesztésénél, segítjük, hogy élhessenek a törvény adta lehetőségeikkel (osztályozás alóli felmentés, egyéni haladási tempó biztosítása stb.) pályaválasztásukat segítjük, a legmegfelelőbb továbbtanulási forma megtalálásával. 1. A fejlesztő tanár feladata Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a szükséges diagnózis felállítása, meghatározott területek vizsgálata. A szükséges fejlesztő tevékenység elvégzése, dokumentálása. A szakszerű terápia kulcsa a jól felállított diagnózis. A sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók esetében minden fejlesztési tervet a folyamatában működő szakszerű diagnózis határoz meg. Az értékelési rendszer ennélfogva teljesen individuális. (Lásd részletesen a Helyi tantervben.) 2. A fejlesztés három fő területe: 2.a. Prevenció A tanulási, magatartási problémák megelőzése. A devianciák megelőzése önismeret, énképkorrekció és drogprevenció segítségével. A segítők köre itt kibővül a gyermekvédelmi munkát végző szakember személyével. 2.b. Korrekció A habilitációs, rehabilitációs munka áthatja a nevelés-oktatás egész rendszerét.

115 Pedagógiai Program c. Tehetséggondozás Teret kap a szakköri munkában, a versenyre való felkészítés és az egyéni képességfejlesztés során, az egyéni személyiségfejlesztésben (énkép korrekció). Könyvtáros és informatikus, szakpedagógus segíti a munkát.

116 Pedagógiai Program A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke. Az iskolai taneszközök és felszerelések az egyes tantárgyak tanterveihez kapcsolva is megtalálhatók, pótlásuk és fejlesztésük folyamatosan történik, egyrészt költségvetési, másrészt lehetőség szerint pályázati forrásokból is. Az eszközök használatát az egyes tantárgyakat tanító tanárok tanmeneteikben tervezik meg. Az évi (M-V. K. 2/II) MKM tájékoztató által meghatározott minimális taneszközjegyzékben meghatározott eszközök rendelkezésünkre állnak. Az eszközök listáját a helyi tantervek tartalmazzák A szülő tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztési lehetőségei Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanuló érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtást az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást.

117 Pedagógiai Program 117 Iskolánk, pedagógusaink a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: nyílt napok szervezése, rendszeres és folyamatos írásbeli tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról. Feladat, hogy a szülőket tájékoztassuk a gyermek magatartási, tanulmányi előmeneteléről, iskolai eseményekről, programokról. előre tervezett fogadóórák, szülői értekezletek. Feladat: a folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről; - a helyi pedagógiai programról; - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról; - a gyermek osztályának tanulmányi eredményeiről, iskolai magatartásukról; - az osztályközösség céljairól, feladatairól, programjairól, a szülők bekapcsolódásának lehetőségeiről; - a szülők véleményének, javaslatainak összegyűjtése, emlékeztető készítése, melyben jelzik a problémákat az iskola igazgatója felé. rendkívüli szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása. Itt kerül sor a gyermekek egyéni problémáinak, fejlődésüknek, eredményeinek, kudarcainak megbeszélésére. pályaválasztási tanácsadás Feladat: az adott év beiskolázási rendeletének ismertetése, lehetőségek, kínálatok, tapasztalatok bemutatása. családlátogatások (amennyiben a szülők hajlandók fogadni a pedagógust) Feladat: a családi háttér megismerése, ismeretgyűjtés a gyermek fejlesztése érdekében. közös kirándulások, szabadidős programok. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: A szülőkkel való kapcsolattartásban, az együttműködés változatos formáinak, módszereinek a bővítése. El kell érni, hogy a szülők nagyobb számban legyenek partnerei a nevelésben a pedagógusoknak, ismerjék az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseit, és azok megvalósításában aktívan működjenek közre. A tanulók részére az alábbi együttműködési formákat biztosítjuk:

118 Pedagógiai Program 118 A gyermekeket az iskolai élettel kapcsolatos aktuális feladatokról, lehetőségekről az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a DÖK vezetői tájékoztatják. Ennek formái: osztályfőnöki órák, személyes megbeszélések, DÖK- ülések. Az igazgató a tanévnyitón ismerteti az év főbb feladatait, tanévzáráskor értékeli a tanévben végzett munkát. A DÖK felnőtt képviselője a gyermekek érdekeit képviseli. Az intézkedésekről rendszeresen tájékoztatja a gyermekeket. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákat is felhasználják a gyermekek tájékoztatására. Iskolánk betartja és betartatja mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a gyermekek és szülők jogait biztosítják. A közoktatási törvény, az SZMSZ, és házirend határozza meg a szülők jogosultságait, a kapcsolattartás formáit és a szülői értekezletek számát stb. Az előbbi szabályzatok megalkotásakor kikértük a szülők véleményét, érvényesítettük kéréseiket, velük, mint gyermekük törvényes képviselőjével, gondozójával és nevelőjével együttműködésre törekedtünk. Tájékoztatjuk partnereinket pedagógiai munkánkról, iskolánk működéséről, eseményeiről. Napi párbeszédet tartunk fenn, szülői értekezleten és fogadóórákon rendszeresen tájékoztatjuk a szülőt a gyermek előmeneteléről, az osztály aktuális gondjairól, a soron következő feladatokról, közös megoldást keresünk a problémákra. A családot pedagógiai partnernek tekintjük, alkalmazzuk a szülőkkel való együttműködés hagyományos formáit: családlátogatás, fogadóóra, szülői szervezet, szülői értekezlet, orvosi ellátás, gyógyszerelésről való rendszeres tájékoztatás, de megismertetetjük a tantárgyi követelményeket is. Az éves munkatervben meghatározott rendben nyílt napokat tartunk, hogy partnereink megismerjék gyermekük munkáját az osztályban, megértsék problémáinkat, együttműködhessünk azok megoldásában. Figyelembe vesszük a családi nevelés hatásait, megerősítjük, esetleg korrigáljuk ezt, segítséget nyújtunk a család problémáinak a megoldásában.

119 Pedagógiai Program 119 Igényeljük a szülők támogatását munkánk, rendezvényeink segítésében az iskola életét érintő szabályzatok közös megalkotásában, véleményezésében. Ehhez a család tagjai számára biztosítjuk az iskola rendje szerint az iskolában való tartózkodást. A szülők iskolahasználói jogát tiszteletben tartjuk. A gyermekek védelmében, érdekeik képviseletében lépünk fel, és a meggyőzés erejével kívánjuk a szülőket a kötelezettségeik elfogadására bírni. Csak a meggyőzés eredménytelenségét követően élünk a jog biztosította eszközökkel. A szülőkre is vonatkoznak alapelvek, feladatok: önkéntesség, együttműködési készség, kölcsönös informálás, beleszólás joga és lehetősége, tájékoztatás, órák látogatása, megfigyelések kölcsönös közlése a gyermek érdekében, kompetencia elismerése. A rendszeres kapcsolattartás érdekében a szóbeli megbeszélésen túl üzenőfüzetet, tájékoztató füzetet alkalmazunk.

120 Pedagógiai Program Az iskola helyi tantervei 3.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak helyi óratervei Műveltségterületek tantárgyi rendszere és óraszámai hagyományos és az emelt óraszámú és emelt szintű angol nyelvű osztályokban H = hagyományos A = emelt óraszámú és szintű angol 1 4. évfolyam Évfolyam H A H A H A H A Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 7,5 7 7, ,5 7 Élő idegen nyelv Angol 2 Emelt óraszámú és szintű angol nyelv és irodalom Matematika Matematika Ember és társadalom Történelem Társadalomismeret, etika Hon- és népismeret Ember a természetben Környezetismeret Biológia/ egészségtan Fizika Kémia Művészetek Dráma és tánc 0,5 0,5 Ének-zene Mozgóképkultúra- és médiaismeret Vizuális kultúra Informatika Informatika Életvitel és gyak. ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Testnevelés Emberismeret- és önismeret Összesen ,5 24 Választható tanórai fogalakozás Emelt óraszámú és szintű angol nyelv és irodalom Angol 2 Informatika 1

121 Pedagógiai Program 121 Műveltségterületek tantárgyi rendszere és óraszámai hagyományos és az emelt óraszámú és emelt szintű angol nyelvű osztályokban 1 4. évfolyam 2011/2012. tanévtől H = hagyományos A = emelt óraszámú és szintű angol Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Angol Emelt óraszámú és szintű angol nyelv és irodalom Matematika Matematika Ember és társadalom Történelem Társadalomismeret, etika Évfolyam H A H A H A H A 7,5 7 7, ,5 7, Hon- és népismeret Ember a természetben Környezetismeret Biológia/ egészségtan Fizika Kémia Művészetek Dráma és tánc 0,5 0,5 Ének-zene Mozgóképkultúra- és médiaismeret Vizuális kultúra Informatika Informatika Életvitel és gyak. ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Testnevelés Emberismeret- és önismeret Összesen ,5 22,5 Választható tanórai fogalakozás Emelt óraszámú és szintű angol nyelv és irodalom Angol 2 Informatika 1

122 Pedagógiai Program 122 H = hagyományos N = nemzetiségi A = emelt szintű angol Műveltségterületek tantárgyi rendszere és óraszámai hagyományos, német nemzetiségi és emelt szintű angol nyelvű osztályokban 5-8. évfolyam 2010/2011-es tanévben Nem szakrendszerű oktatás Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Angol Emelt szintű angol nyelv és irodalom ÉVFOLYAMOK H N H N H N H N ,5 3,5 3,5 3, Német nyelv és irodalom Matematika Matematika 3 3 2,5 2, Ember és társadalom Történelem Társadalomismeret, etika 1,5 1,5 1,5 1,5 2,5 2 2,5 2 Hon- és népismeret 0,5 Ember a természetben Természetismeret/Földrajz 2 1, ,5 1 1,5 1,5 Biológia/ egészségtan 1 1 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 1,5 1 Kémia 1,5 1,5 1 1 Művészetek Dráma és tánc 0,5 0,5 Ének-zene 0,5 0,5 0,5 0, Mozgóképkultúra- és médiaismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 Vizuális kultúra 0,5 0,5 0,5 0, Informatika Informatika Életvitel és gyak. ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Testnevelés ,5 0,5 0,5 0, ,5 2 2,5 2 2,5 2 2,5 2 Emberismeret- és önismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Összesen 22, , , ,5 Választható tanórai fogalakozás: Emelt szintű angol nyelv és irodalom

123 Pedagógiai Program 123 H = hagyományos N = nemzetiségi A = emelt szintű angol Műveltségterületek tantárgyi rendszere és óraszámai hagyományos, német nemzetiségi és emelt szintű angol nyelvű osztályokban 5-8. évfolyam 2011/2012. tanévben ÉVFOLYAMOK H A H N H N H N Nem szakrendszerű oktatás Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom ,5 3,5 3,5 3,5 Élő idegen nyelv Angol Emelt szintű angol nyelv és irodalom 3 Német nyelv és irodalom Matematika Matematika 4 4 2,5 2, Ember és társadalom Történelem Társadalomismeret, etika 1,5 1,5 1,5 1,5 2,5 2 2,5 2 Hon- és népismeret 0,5 Ember a természetben Természetismeret/Földrajz 2,5 2, ,5 1 1,5 1,5 Biológia/ egészségtan 1 1 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 1,5 1 Kémia 1,5 1,5 1 1 Művészetek Dráma és tánc 0,5 0,5 0,5 Ének-zene 1 1 0,5 0, Mozgóképkultúra- és médiaismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 Vizuális kultúra 1 1 0,5 0, Informatika Informatika Életvitel és gyak. ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 1 0,5 0, Testnevelés és sport Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2 2,5 2 2,5 2 Emberismeret- és önismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Összesen 22,5 22,5 22, , ,5 Választható tanórai fogalakozás: Emelt szintű angol nyelv és irodalom 1

124 Pedagógiai Program 124 H = hagyományos N = nemzetiségi A = emelt szintű angol Műveltségterületek tantárgyi rendszere és óraszámai hagyományos, német nemzetiségi és emelt szintű angol nyelvű osztályokban 5-8. évfolyam 2012/2013. tanévtől ÉVFOLYAMOK H A H A H N H N Nem szakrendszerű oktatás Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom ,5 3,5 3,5 3,5 Élő idegen nyelv Angol Emelt szintű angol nyelv és irodalom 3 3 Német nyelv és irodalom 5 5 Matematika Matematika 4 4 3,5 3, Ember és társadalom Történelem Társadalomismeret, etika 1,5 1,5 1,5 1,5 2,5 2 2,5 2 Hon- és népismeret 0,5 0,5 Ember a természetben Természetismeret/Földrajz 2,5 2,5 2,5 2,5 1,5 1 1,5 1,5 Biológia/ egészségtan 1 1 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 1,5 1 Kémia 1,5 1,5 1 1 Művészetek Dráma és tánc 0,5 0,5 0,5 0,5 Ének-zene Mozgóképkultúra- és médiaismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 Vizuális kultúra Informatika Informatika Életvitel és gyak. ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2,5 2 Emberismeret- és önismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Összesen 22,5 22,5 22,5 22, , ,5 Választható tanórai fogalakozás: Emelt szintű angol nyelv és irodalom 1 1

125 Pedagógiai Program 125 H = hagyományos N = nemzetiségi A = emelt szintű angol Műveltségterületek tantárgyi rendszere és óraszámai hagyományos, német nemzetiségi és emelt szintű angol nyelvű osztályokban Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Angol 5-8. évfolyam 2013/2014-es tanévben ÉVFOLYAMOK H A H A H A H N ,5 3,5 3,5 3, Emelt szintű angol nyelv és irodalom Német nyelv és irodalom 5 Matematika Matematika Ember és társadalom Történelem Társadalomismeret, etika 3 3 2,5 2, ,5 1,5 1,5 1,5 2,5 2,5 2,5 2 Hon- és népismeret 0,5 0,5 Ember a természetben Természetismeret/Földrajz ,5 1,5 1,5 1,5 Biológia/ egészségtan 1 1 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 1,5 1 Kémia 1,5 1,5 1 1 Művészetek Dráma és tánc 0,5 0,5 0,5 0,5 Ének-zene 0,5 0,5 0,5 0, Mozgóképkultúra- és médiaismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 Vizuális kultúra 0,5 0,5 0,5 0, Informatika Informatika Életvitel és gyak. ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Testnevelés ,5 0,5 0,5 0, ,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2 Emberismeret- és önismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Összesen 22,5 22,5 22,5 22, ,5 Választható tanórai fogalakozás: Emelt szintű angol nyelv és irodalom 2 2 1

126 Pedagógiai Program 126 H = hagyományos N = nemzetiségi A = emelt szintű angol Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Angol Műveltségterületek tantárgyi rendszere és óraszámai hagyományos és emelt szintű angol nyelvű osztályokban 5-8. évfolyam 2014/2015-ös tanévben ÉVFOLYAMOK H A H A H A H A ,5 3,5 3,5 3, Emelt szintű angol nyelv és irodalom Német nyelv és irodalom Matematika Matematika 3 3 2,5 2, Ember és társadalom Történelem Társadalomismeret, etika 1,5 1,5 1,5 1,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Hon- és népismeret 0,5 0,5 Ember a természetben Természetismeret/Földrajz ,5 1,5 1,5 1,5 Biológia/ egészségtan 1 1 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1 1 Művészetek Dráma és tánc 0,5 0,5 0,5 0,5 Ének-zene 0,5 0,5 0,5 0, Mozgóképkultúra- és médiaismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 Vizuális kultúra 0,5 0,5 0,5 0, Informatika Informatika Életvitel és gyak. ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Testnevelés ,5 0,5 0,5 0, ,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Emberismeret- és önismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Összesen 22,5 22,5 22,5 22, Választható tanórai fogalakozás: Emelt szintű angol nyelv és irodalom

127 Pedagógiai Program 127 A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája 1-4. évfolyam Évfolyam I. II. I. II. I. II. I. II. Magatartás SZM SZM SZM O O O O O Szorgalom SZM SZM SZM O O O O O Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom SZM SZM SZM O O O O O Élő idegen nyelv Angol O O Emelt óraszámú és szintű angol nyelv és irodalom SZM SZM SZM O O O O O Matematika Matematika SZM SZM SZM O O O O O Ember és társadalom Történelem Társadalomismeret, etika Hon- és népismeret Ember a természetben Környezetismeret SZM O O O O O Biológia/ egészségtan Fizika Kémia Művészetek Dráma és tánc Ének-zene SZM O O O O O Mozgóképkultúra- és médiaismeret Vizuális kultúra SZM O O O O O Informatika Informatika O O Életvitel és gyak. ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek SZM O O O O O Testnevelés és sport Testnevelés SZM O O O O O Emberismeret- és önismeret Értelmi fejlődés Szociális fejlődés SZM SZM Választható tanórai fogalakozás Emelt óraszámú és szintű angol nyelv SZM SZM SZM O O O O O és irodalom Angol O O Informatika O O SZM = szöveges minősítés O = osztályzás

128 Pedagógiai Program 128 A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája 5-8. évfolyam Évfolyam I. II. I. II. I. II. I. II. Magatartás O O O O O O O O Szorgalom O O O O O O O O Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom O O O O O O O O Élő idegen nyelv Angol O O O O O O O O Német nemzetiségi nyelv O O O O O O O O Német nemzetiségi irodalom O O O O O O O O Emelt szintű angol nyelv és irodalom O O O O O O O O Matematika Matematika O O O O O O O O Ember és társadalom Történelem Társadalomismeret, O O O O O O O O etika Hon- és népismeret O O Ember a természetben Természetismeret/Földrajz O O O O O O O O Biológia/ egészségtan O O O O Fizika O O O O Kémia O O O O Művészetek Dráma és tánc O O O O Ének-zene O O O O O O O O Mozgóképkultúra- és médiaismeret O O O O Vizuális kultúra O O O O O O O O Informatika Informatika Életvitel és gyak. ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Testnevelés Emberismeret- és önismeret O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O Választható tanórai fogalakozás: Emelt szintű angol nyelv és irodalom O O O O O O O O Német nemzetiségi tánc O O O = osztályzás

129 Pedagógiai Program 129 Felhasználható heti/éves órakeret 1-8. évfolyam Kötelező óraszám (heti) ,5 22,5 22, Kötelező eü. és ped. célú hab., rehab 40%, 52 (6) beszédfogyatékos tanulók Felzárkóztatás, tehetséggondozás 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2, %, 52 (11) c) Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások 52 (7) ,25 5,625 5,625 7,5 7,5 Kt. 1.sz. mell. 3. rész II/7 szrt. nem köt. órák, 5% ,125 1,125 1,125 1,25 1,25 Napközi 22,5 22,5 22,5 22, Beszédfogyatékos egy hétre 55,9 55,9 55,9 60,075 55,95 55,95 61,75 61,75 Beszédfogy.összesen egy tanévre (37 hét) 2068,3 2068,3 2068,3 2222, , , , , Kötelező óraszám (heti) 22,5 22, Nemzeti, etnikai kisebbségi okt. 52 (4) 10% 2,25 2,25 2,5 2,5 Felzárkóztatás, tehetséggondozás 2,7 2, %, 52 (11) c) Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások 52 (7) 5,625 5,625 7,5 7,5 Kt. 1.sz. mell. 3. rész II/7 szrt. nem köt. órák, 5% 1,125 1,125 1,25 1,25 Napközi Német nemzetiségi összesen egy hétre Német nemz. összesen egy tanévre (37 hét) 49,2 49,2 54,25 54, ,4 1820,4 2007, ,25

130 Pedagógiai Program 130 Felhasználható heti/éves órakeret 1-8. évfolyam Kötelező óraszám (heti) ,5 22,5 22, Felzárkóztatás, tehetséggondozás 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2, %, 52 (11) c) Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások 52 (7) ,25 5,625 5,625 7,5 7,5 Kt. 1.sz. mell. 3. rész II/7 szrt. nem köt. órák, 5% ,125 1,125 1,125 1,25 1,25 Napközi 22,5 22,5 22,5 22, Emelt óraszámú és szintű angol összesen egy hétre Emelt óraszámú és szintű angol összesen egy tanévre (37 hét) 47,9 47,9 47,9 51,075 46,95 46,95 51,75 51, ,3 1772,3 1772,3 1889, , , , , Kötelező óraszám (heti) ,5 22,5 22, Felzárkóztatás, tehetséggondozás 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2, %, 52 (11) c) Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások 52 (7) ,25 5,625 5,625 7,5 7,5 Kt. 1.sz. mell. 3. rész II/7 szrt. nem köt. órák, 5% ,125 1,125 1,125 1,25 1,25 Napközi 22,5 22,5 22,5 22, Hagyományos összesen egy 47,9 47,9 47,9 51,075 46,95 46,95 51,75 51,75 hétre Hagyományos össz. egy tanévre 1772,3 1772,3 1772,3 1889, , , , ,75 (37 hét) A Kt. 52. (7) szerinti százalékok évfolyamonként: osztály: 10% osztály: 25% osztály: 30% Felhasználható éves órakeret 1-8. oszt SNI (besz. fogy.) összesen egy hétre 55,9 55,9 55,9 60,075 55,95 55,95 61,75 61,75 SNI (besz. fogy.) összesen egy tanévre 2068,3 2068,3 2068,3 2222, , , , ,75 Német nemzetiségi összesen egy hétre ,2 49,2 54,25 54,25 Német nemzetiségi összesen egy tanévre (37 hét) ,4 1820,4 2007, ,25 Emelt óraszámú és szintű angol összesen egy hétre 47,9 47,9 47,9 51,075 46,95 46,95 51,75 51,75 Emelt óraszámú és szintű angol összesen egy tanévre 1772,3 1772,3 1772,3 1889, , , , ,75 Hagyományos összesen egy hétre 47,9 47,9 47,9 51,075 46,95 46,95 51,75 51,75 Hagyományos összesen egy tanévre (37 hét) 1772,3 1772,3 1772,3 1889, , , , ,75

131 Pedagógiai Program 131

132 Pedagógiai Program Iskolai mérés, értékelés Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel: a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjeinek folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzését, az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését A tanulók mérésének, értékelésének egységes alapelvei Tanulóink értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői: az intézmény pedagógiai programjára épül, folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált, egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli, a személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul, pontosan feltárja a pozitívumokat, és hiányosságokat a tanulási képességek területén, megoldási módokat ad a javításra, a szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál, a tanítás tanulás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a tanulók tudásának értékelésében. Amennyiben a cél a diagnosztizáló vagy szummatív funkció, az eredményeket nem számítjuk bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába, hiszen a cél ezekben az esetekben helyzetfeltárás a tanulási folyamat tervezéséhez, ill. az eredmények regisztrálása egy-egy tanítási-tanulási periódus végén, s a további lépések meghatározása ezek tükrében. (Ezen számonkérések helyét és mérési körét éves szinten rögzítettük. A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája című táblá-

133 Pedagógiai Program 133 zatban.) Mivel ezekkel elsősorban alapkészségeket kívánunk mérni (olvasás és szövegértés, írás, számolás) és vizsgálni, így ezek formája írásos beszámoló. Ha a cél annak mérése, hogy milyen mértékben sajátított el a tanuló egy-egy tananyagrészt, tantervi követelményt, beszámítjuk a tanuló tudásának értékelési folyamatába az elért eredményt. Beszámoltatás formái és rendje Formái Célja Tervezése Szóbeli számonkérés, írásbeli számonkérés Témazáró dolgozat Félévi és év végi felmérés Belső mérés Házi feladat Gyűjtőmunka Rövid ismeretanyag elsajátításának mértéke Szükség szerint egy adott tananyag számonkérése Nagyobb tananyagegység számonkérése A tanulók tudásának mérése Tanulói aktivitás és motiválás, gyakorlás, megerősítés Tanulói aktivitás és a többoldalú megerősítés Tanmenetben, óravázlatban történik Tanmenetben Éves munkaterv, tanmenet Időszakos előre tervezett, IMIP Tanmenetben Tanmenet, óravázlat Rendje, tájékoztatás Tanórán A témazáró dolgozat megírását megelőző 1 héttel Megírását megelőző 1 héttel Megírását megelőző 2 hét Tanórán Tanóra Ellenőrzés, értékelés Értékelés osztályzattal, és/vagy %-os értékelés Tanári ellenőrzés, értékelés osztályzattal, és/vagy %-os értékelés Tanári ellenőrzés, értékelés osztályzattal, és/vagy %-os értékelés %-os értékelés, osztályátlag Tanári ellenőrzés, önértékelés, osztályozás vagy értékelés egyéb módon Tanári ellenőrzés Rendje, korlátai: a pedagógusok határozzák meg az írásbeli beszámoltatásokra vonatkozó eljárásokat az iskolai ajánlásokkal, követelményekkel egyeztetve, melyek: egymás után következő napokon nem lehet tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés, a hét első napján ne legyen tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés. Szerepe, súlya a tanulók tudásának értékelésében: A beszámoltatás formáját a számonkért ismeret, ill. a tanuló együttesen határozzák meg. Ezért nem teszünk különbséget a különböző számonkérési módok súlya, szerepe között.

134 Pedagógiai Program 134 Egységesen értékeljük tehát az elsajátított ismeretanyag minőségét, mennyiségét a képességek, készségek minőségi és mennyiségi gyarapodását: észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási műveletek (analízis, szintézis ), grafomotoros képességek, gondolkodási képességek (feladatmegoldó, ítéletalkotás ), kommunikációs képességek: beszédképesség, beszédértés-képesség, írásképesség, olvasási képesség, önértékelési képesség. Az értékelés rendszerességére vonatkozó eljárásokat a nevelőtestület határozza meg. Erről a tanulót és a szülőjét az erre a célra elkészített, törvényileg szabályozott nyomtatvány formájában tájékoztatjuk.

135 Pedagógiai Program évfolyamok mérés - értékelés rendszere Feladat Felelősök Módszer Érintettek Tervezett időpont Visszacsatolás Dokumentáció DIFER-mérés 1. osztályos tanítók diagnosztikus felmérés 1. osztály tanulói szeptember elemzés fejlődési mutató, írásos feljegyzés, egyéni fejlesztési tervek Folyamatos formatív és tanítók és tanárok felmérés, p.p., munkatervek szummatív tantárgyi mérések témazárok a p.p. szerint 1-8. osztály tanulói folyamatos tantárgyi eredmények, félévi, év végi osztályzatok Év végi szummatív mérések: Környezetismeret tantárgyat tanítók felmérés 2-4. osztály tanulói május tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag Magyar tanítók, tanárok felmérés 1-8. osztály tanulói május tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag Matematika tanítók, tanárok felmérés 1-8. osztály tanulói május tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag Idegen nyelv tanárok felmérés 5.,7. osztály tanulói május tantárgyi %-os elemzés, osztályátlag Történelem tanárok felmérés 6., 8. osztály tanulói május tantárgyi %-os elemzés, osztályátlag feladatlapok, IMIP feladatlapok, IMIP feladatlapok, IMIP feladatlapok, IMIP feladatlapok, IMIP

136 Pedagógiai Program Informatika tanárok felmérés 6., 8. osztály tanulói Természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika Országos Kompetenciamérés Magyar nyelv és irodalom, matematika tanárok felmérés 6. osztály tanulói, 8. osztály tanulói 4., 6., 8. osztályos tanárok teszt 4., 6., 8. osztály tanulói május május Tanév rendje szerint (május) tantárgyi %-os elemzés, osztályátlag tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag elemzés, értékelés, fejlesztési terv feladatlapok, IMIP feladatlapok, IMIP OKM FIT jelentés, feladatlap

137 Pedagógiai Program Testnevelés, sport mérés - értékelés rendszere Feladat Felelősök Módszer Érintettek Tervezett időpont Visszacsatolás Dokumentáció Tanulók fizikai állapotának testnevelők motorikus 4-8. évfolyamok október, május Útmutató ISM teljesítménytáblázat mérése próbák mérése

138 Pedagógiai Program A szöveges értékelés rendszere, elvei Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz. Elsőtől a második évfolyam félévéig félévenként szöveges értékelést alkalmazunk. Negyed és háromnegyed évkor a második évfolyam félévéig kötetlen szöveges értékelést kapnak a tanulók, míg a második évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét havonta érdemjegyekkel fejezzük ki. Szöveges értékelésünknél az értékelés személyre szabott, megerősítő, visszacsatoló, ösztönző, fejlesztő jellegét emeljük ki. Fontosnak tartjuk, hogy a megalapozott tájékoztatás mellett konkrét javaslatokkal kijelöljük a továbblépés módját. A személyre szabott értékelés része a gyermek személyiségét figyelembe vevő differenciált bánásmódnak, mely differenciált tanítási és nevelési módszerekkel jár együtt A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését, a szocializáltság elérését. A tanulók magatartását és szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. Metakommunikációs jelzésekkel, szóbeli, írásbeli véleményekkel, szimbólumokkal jelezzük tanulóink felé véleményünket, észrevételeinket a közösség, az egyes tanulók bevonásával. Iskolagyűlés keretében a példás magatartású és szorgalmú gyerekek a nyilvánosság előtt dicséretben részesülnek. Folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük a tanulók felszerelését, az osztálytermek, szekrények, tanulópadok rendjét. Ebben az ellenőrző munkában a tanulók is aktívan vesznek részt. Az egyes tanuló magatartási és szorgalmi értékelése, minősítése az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok közös döntése alapján történik. Alapelveink: Viszonyítási alap maga a tanuló önmagához mérve, egyéni fejlődését figyelembe véve.

139 Pedagógiai Program 139 Személyre szóló legyen az értékelés. Pozitív, biztató jelleg érvényesüljön elsősorban. Fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesüljön. Folyamatosság A házirend, az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása. A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony. Az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül. A tanuláshoz való viszony, a tudás megszerzésének igénye. Munkavégzés során többlet nyújtása Aktivitás, érdeklődés Önállóság Az iskola képviselete (illem, teljesítmény) A magatartás és szorgalom értékelésének tartalmi szabályozása és formái 1. Magatartás A magatartás fokozatai a tanuló életkori sajátosságaihoz, képességeihez igazodva fejezik ki az iskolai közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt. Példás Jó A közösség tagjaival szemben tisztelettudóan viselkedik iskolán belül és kívül. Munkavégzése fegyelmezett, pontos, megbízható. Társas kapcsolataiban betartja a közösségi normákat, együttműködő, segítőkész. Az iskola házirendjét betartja. Magatartására vonatkozó elmarasztaló bejegyzése nincs. Igazolatlanul nem hiányzik. A közösség tagjaival szemben tisztelettudóan viselkedik iskolán belül és kívül. Munkavégzés során általában fegyelmezett, pontos, megbízható Társas kapcsolataiban általában betartja a közösségi normákat, segítőkész. Az iskola házirendjét betartja. Magatartásra vonatkozó elmarasztaló bejegyzése szaktanári figyelmeztetésnél nem súlyosabb. Igazolatlanul nem hiányzik.

140 Pedagógiai Program 140 Változó A közösség tagjaival szemben többször nem viselkedik megfelelően, annak figyelmeztetéseit végrehajtja, és igyekszik azokat betartani. A munkavégzést többször zavarja viselkedésével, munkája pontatlan. Társas kapcsolataiban nem tartja be a közösségi normákat, nem segítőkész. Az iskola házirendjét többször tudatosan megszegi. Magatartásra vonatkozó elmarasztaló bejegyzése osztályfőnöki intőnél nem súlyosabb. Igazolatlanul kevés napot hiányzik. Rossz A közösség tagjaival szemben tiszteletlenül viselkedik, a figyelmeztetések ellenére magatartásán nem változtat. A munkavégzést rendszeresen zavarja a viselkedésével. Társas kapcsolataiban nem tartja be a közösségi normákat, nem segítőkész. Az iskola házirendjét többször tudatosan megszegi. Magatartásra vonatkozó elmarasztaló bejegyzése osztályfőnöki megrovásnál magasabb. 2. Szorgalom A szorgalom minősítésének fokozatai, a tanuló életkori sajátosságaihoz képességeihez igazodva fejezik ki a tanuláshoz való viszonyt. Példás Munkájára rendszeresen készül, feladatait hiánytalanul elkészíti. Munkavégzésében aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. Önként vállal az osztályközösség és a saját fejlődését segítő feladatokat. Az iskolai és iskolán kívüli programokon önként vesz részt. Felszerelése, környezete rendezett. Jó Munkájára általában készül, feladatait általában elvégzi. Munkavégzésében általában aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. Tanári kérésre vállal az osztályközösség és a saját fejlődését segítő feladatokat. Az iskolai és iskolán kívüli programokban részt vesz. Felszerelése, környezete általában rendezett.

141 Pedagógiai Program 141 Változó Munkájára nem rendszeresen készül, feladatait hiányosan készíti el. Munkavégzésében kevésbé aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. Csak rábeszélésre, néha végez önálló feladatot. Az iskolai és iskolán kívüli programokban csak néha vesz részt. Felszerelése, környezete többször rendezetlen. Hanyag Munkájára nem készül, feladatait rendszeresen nem végzi el. Munkavégzésében nem aktív, nem önálló és érdeklődő, nem pontos, nem megbízható. Önálló feladatot nem végez. Az iskolai és iskolán kívüli programokban nem vesz részt. Felszerelése, környezete rendezetlen.

142 Pedagógiai Program Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban A Közoktatási törvény értelmében az első évfolyamtól a második évfolyam félévéig félévkor és tanév végén a szöveges értékelés egyéni értékelőlapokon történik. A második évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel fejezzük ki, amelyek az osztálynapló értékelő napló részébe kerülnek bejegyzésre. A tanév végi értékelést a törzslapokra is bejegyezzük. O (érdemjegy / osztályzat) 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen) EM (egyszerű minősítés magatartás, szorgalom) magatartás: szorgalom: 5 (példás) 5 (példás) 4 (jó) 4 (jó) 3 (változó) 3 (változó) 2 (rossz) 2 (hanyag) Az egységes értékelési rendszeren túlmenően a pedagógusoknak lehetőségük van a változatosabb, árnyaltabb értékelési módszerek alkalmazására is a szöveges minősítésekben.

143 Pedagógiai Program A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről A szülők tájékoztatása a tanuló előmeneteléről szóban szülői értekezleteken, fogadóórákon, egyéni beszélgetések alkalmával írásban az üzenő- és tájékoztató füzetben, bizonyítványban történik. A tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági szintjének mérése A tanulók készség-, képesség- és személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitűdje, fejlődésének ellenőrzése Területei Színterei Módszerei és dokumentációja Aktivitás, együttműködés tanórán és tanórán kívül Együttélési normák, szabályok követése iskolában Kapcsolatteremtés Feladattudat, feladattartás Feladatvállalás és viszonyulás a munkához Munkatevékenység, önállóság Érzelmi élet, az önismeret és önelfogadás Nagy- és finommozgás Beszéd és beszédértés (Alaki és tartalmi) Emlékezet (Verbális, akusztikus, vizuális) Figyelem és gondolkodás A tanórán, a tanórán kívül (napköziben, külső programokon, játékban, sportban, vetélkedőkön, a családban) Tanórán, napköziben, szünetben, szabadidőben Iskolában, osztályban Iskolában osztálytársakhoz, iskolatársakhoz Iskolában, osztályban Tanóra, tanórán kívüli tevékenység Tanórán Tanórán Megfigyelés, produktumok elemzése, beszélgetés, feljegyzés Megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, tapasztalatok gyűjtése a családtagokról Folyamatos megfigyelés, visszacsatolás, kommunikáció, a feladatról írásos feljegyzés Beszélgetés egyénileg, kiscsoportban, a családtagokkal történő konzultáció, feljegyzés készítése (iskolapszichológus közreműködésével) Folyamatos megfigyelés, felmérés, feljegyzés készítése Folyamatos megfigyelés, felmérés, feljegyzés készítése Megfigyelés, felmérés, írásos feljegyzés késztése Folyamatos megfigyelés, felmérés, feljegyzés készítése

144 Pedagógiai Program Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, sajátos helyzete indokolttá teszi, ill. mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, s a megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről. Ha az első évfolyamra felvett tanulót mentesítették az értékelés és a minősítés alól, az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő tanfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, s csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb hetedik életévében megkezdte. Amennyiben a szükséges szakértői vélemények alapján a gyermek részére egyéni továbbhaladás engedélyezett, szükséges meghatározni, hogy melyik tárgyból melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás legkésőbb negyedik évfolyam végéig tarthat. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette legalább elégséges szinten. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésére, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzásai miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére első-negyedik évfolyamon a szülő kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A tanuló igazgatói engedéllyel az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Osztályozó vizsgát kell tennie annak, aki a tanulmányi követelményeket egy tanévnél rövidebb idő alatt teljesítheti, kétszázötven óránál többet mulasztott, egy adott tantárgyból a tanítási órák törvényben meghatározott százalékát mulasztotta, vagy tankötelezettségét magántanulóként teljesíti. Osztályozó vizsgára utasítható (nevelőtestületi döntés alapján) az, aki igazolatlanul több órát mulasztott igazolt hiányzásainál.

145 Pedagógiai Program 145 Az osztályozó vizsga tárgyai magántanulók esetén: 1. évfolyam magyar nyelv és irodalom, matematika 2-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, természeti ismeretek magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia kémia, földrajz, történelem 3.8. Tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei A közoktatási törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta a miniszter által hivatalosan tankönyvnek nyilvántartott iskolában használt tankönyvek kiválasztását. Természetesen a tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelőtestület ügye, hanem a szülőé is. Így a döntés előtt szükséges a szülői szervezettel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéshez. A tankönyvkiválasztás elvei, szempontjai: Szakmai kidolgozottság jellemezze. Didaktikai kimunkáltság jellemezze. A feladatok nyújtsanak lehetőséget a differenciálásra. A tankönyv tartalmában feleljen meg az iskola helyi tantervének, legyen motiváló hatású, változatos, vonzó, szép kivitelezésű, időtálló, több éven át használható. A tankönyv tartalmában, ábravilágában, illusztrálásában igazodjon a tanuló szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz.

146 Pedagógiai Program 146 Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőség szerint tartozzon munkafüzet is. A tankönyvek áttekinthetőek, jól olvashatóak legyenek. Nyelvezete ne legyen bonyolult, nehezen érthető a gyerek számára. Pedagógiai koncepciónknak leginkább az alaptankönyv, a magtankönyv felel meg, mert a tananyag magját tartalmazza. Az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett. Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsősorban, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek, és kézikönyveket kínálnak. A tankönyvválasztásnál mérlegelni kell az árat, mert a családok csak nagy nehézségekkel képesek kifizetni a taneszközöket. A helyi tankönyvcsomagok részét képezik azok a tankönyvek, amelyek egy-egy helyi sajátosságot tükröző egységhez készülnek. Abban a tantárgyban, ahol nincs tankönyv, tankönyvpótló kiadványt készítünk. Az évfolyamok könyvét a könyvtárban kell megőrizni, amennyiben a tanuló nem ragaszkodik tankönyvéhez, hogy szociálisan hátrányos gyermek felhasználhassa. A tankönyvválasztást a nevelőtestület évenként felülvizsgálja, s ez alapján hoz döntést a következő évre vonatkozó tankönyvrendeléssel kapcsolatban.

147 Pedagógiai Program Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; szükség szerint differenciált házi feladatok adása, figyelembe véve tanulóink eltérő képességeit; az írásbeli és szóbeli feladatok lehetőséget kell, hogy adjanak a tananyag megértésére, elmélyítésére, a kérdésfeltevés gyakorlására; a tanulók a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot, csupán javaslatot teszünk a gyakorlásra; a tanulók péntekre (hétvégére) a szokásos -egyik óráról a másikra esedékes- feladatokat kaphatják. Javaslatot teszünk a gyakorlásra. Külön értékelésre kerül a gyűjtőmunka és szorgalmi feladat. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai E területen szintén meghatározó a tananyag és a tanuló együttese. Alapelvünk, hogy e két forma folyamatában megfelelő arányban legyen egymással, azaz egyik terület se legyen uralkodó a másikkal szemben, hisz mindkét készségterületet fontos fejlesztenünk. További fontos szempont, hogy a feladatok megoldására fordítandó napi időmennyiség ne lépje túl a napközis és tanulószobai foglalkozások során naponta tanulásra fordított időkeretet, biztosítva ezzel a tanítási napok közti, ill. a hétvégi pihenést. Szabályozni kívánjuk a szünetekre (téli, tavaszi, nyári) vonatkozó feladatok mennyiségét és formáját is: csak ajánlott olvasmányokat kínáltunk fel gyerekeknek.

148 Pedagógiai Program Alkalmazott helyi tantervek A helyi tantervek a NAT (202/2007) (VII. 31.) előírásainak megfelelően a kerettantervben megfogalmazottak alapján készültek. Figyelembe vett és felhasznált dokumentumok: Nemzeti Tankönyvkiadó műhelyének kerettantervei Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft. kerettanterve (matematika felső tagozat) Német nemzetiségi munkaközösség által készített helyi tanterv (német nemzetiségi nyelv és irodalom, német nemzetiségi hon- és népismeret) A nevelőtestület által készített helyi tantervek (hon- és népismeret, emberismeret, önismeret)

149 Pedagógiai Program Beszámoltatás rendje 1. Követelményei: Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, ill. az ezzel szorosan összefüggő értékelés az értékelés funkcióit tekintve mindhárom hagyományos területeit lefedi: Diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkció: helyzetfelmérés a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció: egy-egy tanításitanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket. Az értékelés viszonyítási körét figyelembe véve az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése során a kritériumra orientáltság, vagyis az iskola tantervi követelményeihez viszonyított teljesítmény mérése az irányadó Értékeljük a tantervi követelmények figyelembevételével a tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képesség, a készség minőségi gyarapodása terén, az iskolai követelményeken túlmutató tudást. További alapelveink e két területen: Viszonyítási alap maga a tanuló önmagához mérve, egyéni fejlődését figyelembe véve Objektivitás és megbízhatóság. A számonkérés alapja a kellő mélységben elsajátított és begyakorlott ismeretanyag. Folyamatosság. Változatos mérési és értékelési formák érvényesüljenek. A beszámoltatás, számonkérés értékelése kiindulópont a további folyamatok meghatározásához. Személyre szóló legyen az értékelés, amennyiben mód van rá, a számonkérés. Fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesüljön. Jutalom maga a sikeres tevékenység. Az értékelés köre: a pedagógus értékelje az egyént, a közösséget, az egyén értékelje önmagát, a közösség tagjai egymást.

150 Pedagógiai Program 150 A feladatok az ismereteken túl mérjék a tanuló önállóságát, tevékenységének szintjét, attitűdjét, viszonyulását, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladatmegértési képességét. A mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat és eszközhasználatot kérje számon. A tanulók által ismeret begyakorlott algoritmusokat, feladatmegoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök. Minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz. 2. Írásbeli számonkérés 2.a. Írásbeli számonkérés rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a tanulók tudásának értékelésében. Amennyiben a cél diagnosztizáló vagy szummatív funkció, az eredményeket nem számítjuk bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába, hiszen a cél ezekben az esetekben helyzetfeltárás a tanulási folyamat tervezéséhez, ill. az eredmények regisztrálása egyegy tanítási-tanulási periódus végén, s a további lépések meghatározása ezek tükrében. 2.b. Írásbeli beszámoltatás leggyakoribb formái Írásbeli beszámoltatás leggyakoribb formái, melyek eredményeit beszámítjuk a tanuló tudásának értékelési folyamatába: írásbeli feleletek a napi elméleti anyagból (valamennyi tantárgyban), teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal, nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, de amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség döntése alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozatot írunk,

151 Pedagógiai Program 151 témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget (minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után), fogalmazás, írásbeli gyűjtőmunka, házi feladat, kiselőadás, tablókészítés, szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből, szintvizsga Szorgalmi időszakban szerzett érdemjegyekről, szóbeli feleletnél azonnali, írásbeli ellenőrzésnél legfeljebb 10 munkanapon belül információt adunk.

152 Pedagógiai Program Nemzeti, etnikai program A 2007/08-as tanévtől a német kisebbségi nemzetiségi nyelvi oktatás kifutó rendszerben történik.

153 Pedagógiai Program A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Törvényi hivatkozások: KT 44 (1): nevelőtestületi határozat és fenntartói jóváhagyás KT 14 (1): szülői szervezet véleményezési joga KT 63 (5): diákönkormányzat véleményezési joga (Csatolva.) Budapest, június 24. Rónáné Helle Mária intézményvezető