Hor váth Mik lós Szent ir mai né Bre csok Má ria. Ké zi könyv a 4. évfolyamos Környezet is me ret ta ní tásá hoz

Átírás

1 Hor váth Mik lós Szent ir mai né Bre csok Má ria Ké zi könyv a 4. évfolyamos Környezet is me ret ta ní tásá hoz CELLDÖMÖLK, 2011

2 AP ISBN A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ ; fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyom dai elő ké szí tés: Németh József Terjedelem: 15,45 A/5 ív

3 Ked ves Kol lé gák! Kézikönyvünk Horváth Miklós és Szent ir ma i né Bre csok Mária, a 4. évfolyamosok szá mára írt, OM Kerettanterv tartalmaira és követelményrendszerére épülő, Környezetismeret tan könyv höz készült. A kézikönyv tartalmazza a tantárgy céljait, a legfontosabb feladatokat, a követelményeket, melyeket ta nu ló inknak teljesíteni kell. Rész letes tanmenetjavaslattal kívánjuk segíteni kollégáink munkáját. Természetesen ez csak a legfon to sabb irányokat jelöli ki, az iskola és az egyes osztályok adottságainak megfelelően szabadon átren dez he tők. Az egyes leckékhez konkrét, részletes feldolgozási javaslatokat, ötleteket adunk. Bí zunk abban, hogy oktatási segédletünkben minden kollégánk talál hasznosítható információkat, öt le te ket! Kérjük a kollégákat, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat továbbra is osszák meg velünk, és küldjék el az Apáczai Kiadó címére! Eredményes munkát kívánunk mindannyiuknak! A szer zők 3

4 Célok és feladatok (a NAT és a kerettanterv alapján) A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek felfedezésére. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd egyre táguló körben távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg. A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begya korlásával, alkalmazásával keltse fel a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. Fejlesztési követelmények Tájékozódás a természettudományról, a megismerés módszereiről A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően jusson ismeretekhez a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók segítségével. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni, és azokat elemi szinten megfigyelni, a természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzeléseket megfogalmazni. Aktívan vegyen részt a megfigyelések elemzésével kapcsolatos megbeszéléseken. Építsen előzetes ismereteire, tanítói segítséggel tájékozódjon egyszerű forrásanyagokból. Tanítói irányítással végezzen egyszerű kísérleteket, vizsgálatokat a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelésére. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen fogalmazza meg, és rajzban, írásban rögzítse. Értelmezze az egyszerű képi és szöveges 4

5 információkat. Korának megfelelő nyelvi megformálással számoljon be a megszerzett ismereteiről. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Vesse össze a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással, rendezze azokat különböző csoportok szerint. Vizsgálódásainak eredményeit elemezze, értelmezze. Ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Alkalmazza a tanultakat a mindennapi élet problémáinak megoldásában. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Tájékozódjon a biztonságot szolgáló szervezetek (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem) munkájáról. Fejlődjön alkalmazkodó képessége veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). Tájékozódás az élő és élettelen természetről Érzékszervi megfigyelés segítségével szerezzen információkat a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagokról. Felismert tulajdonságaik alapján tudja csoportosítani azokat. Különböztesse meg a tárgyakat és anyagokat tulajdonságaik alapján és tudja ezt életkorának megfelelő nyelvhasználattal kifejezni. Ismerje fel a használati tárgyak anyagát, készítsen egyszerű használati tárgyakat. Fedezze fel gyermeki elképzelésének megfelelően az anyag szerkezeti tulajdonságait. Tapasztalat alapján ismerje fel a halmazállapotokat, a tudományos értelmezésnek megfelelően. Kísérletek kapcsán ismerkedjen az anyagok kölcsönhatásaival, figyelje meg az ebből adódó változásokat. Játékos tevékenységek keretében szerezzen tapasztalatot a hang, a fény, és a hő terjedésével kapcsolatban. Ismerkedjen a háztartásban előforduló energiahordozó és technikai eszközökkel, és ismerkedjen meg a működésükkel kapcsolatos balesetforrásokkal. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Érdeklődjön az iránt, hogy mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. Tájékozódás az időben és térben A tájékozódás alapját a természeti jelenségek megfigyelése képezze. Figyelje meg a ciklusok ismétlődését, a mozgásban megnyilvánuló állandóságot és változást, mutassa be azokat egyszerű példákon. Tájékozódjon a mindennapok időviszonyaiban. Figyelje meg a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Saját tapasztalat alapján vegye észre az idő múlását, az élőlények közöttük saját maguk változását, a változások szabályszerűségét, annak okait. Fejlődjön térérzékelése és térérzete az irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslésével, mérésével. A környezetében előforduló tárgyak méretét viszonyítsa saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez. Tájékozódjon a lakóhelyén, és annak környékén tudjon útbaigazítást adni. Térkép segítségével figyelje meg, hogy Magyarországon belül hol találhatja meg saját lakóhelyét. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. Hasonlítsa össze lakóhelye tájképi sajátosságait más hazai tájakkal. Beszélgetés szintjén legyen fogalma a Földön kívüli térségek létének felismeréséről, az égitestekkel kapcsolatos elképzelésekről. A hozott elemi információk és ismeretek gyűjtése alapul szolgáljon a tudományos kép formálására. Információhordozók az ismeretek szerzésében Az érzékelést, mint alapvető információszerzést használja az ismeretek összegyűjtéséhez. Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Fejlődjön elemző, kritikai képessége életkorának megfelelő kommunikációs helyzetekben. Fogalmazzon meg kérdéseket különböző információhordozó eszközökből szerzett ismereteiről. Érdeklődjön a tudósok munkája iránt. Emberismeret, önismeret, honismeret Aktívan vegyen részt az élet értelmezésére vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatos beszélgetésekben. 5

6 A születéssel, egyedfejlődéssel, öröklődéssel kapcsolatos elképzeléseit vitassa meg tanítójával és társaival. Ez alapul szolgáljon a tudományos nézetek későbbi közvetítéséhez. Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Fogadja el a fogyatékkal élő embereket. Figyeljen meg emberi magatartásformákat és élethelyzeteket. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez ve zetnek. A tapasztalatok összegyűjtése után képes legyen azokról beszélgetni, kérdéseket megfogalmazni, véleményt alkotni. Fejlődjön önismereti képessége, ismerje fel saját külső és belső tulajdonságait, tudjon azonosításokat és különbözőségeket megfogalmazni. Életkorának megfelelően ismerje hazája természeti és társadalmi adottságait, legyen tisztában azzal, hogy mit jelent a nemzet, haza, a magyarság fogalma. Gyűjtsön információkat a tananyaghoz kapcsolódóan híres emberekről. Fejlesztési feladatok Évi óraszám: 1. változat 74 óra 2. változat 74 óra Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel. A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Tájékozódás az élettelen természetről Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezett sége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Fejlesztési feladatok, tevékenységek A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segít séggel. Folyamatos megfigyelés. Méréssor megtervezése, végzése. Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyv tári tájékozódás eredményéről. Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása. Folyamatos megfigyelések, egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír). 6

7 Különválogató hulladékgyűjtés. A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése. Tájékozódás az élő természetről A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori növényés állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve viselkedése, alkalmazkodása). Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Az ember és egészsége Az ember életkori szakaszai. A különböző korú emberek szervezetének, életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. Tájékozódás térben és időben A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely elhelyezése a térképen. Tájaink képekben. Utazás megtervezése. Országismeret Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya). Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei. A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy és fás szárú növény, valamint néhány emlős-, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével. Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén. Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján. Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével. A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése. Tájékozódás arról, hogy a magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és élnek magyarok határainkon kívül is. Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából. 7

8 A továbbhaladás feltételei A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszenynyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az érzékszervi megfigyelés pontossága. Tulajdonságok megnevezése. Csoportosítások, rendezések adott és önállóan választott szempontok szerint. A tapasztalatgyűjtés gyakorlatában való aktív részvétel. Érdeklődés a közvetlen környezet jelenségei iránt. Érzékenység a környező természet megóvására. Tájékozódás időben és térben A természet változásainak érzékelése, megfogalmazása. A megfigyelések elemzése, a természeti jelenségek megismerése. A tájékozódás, viszonyítás, összehasonlítás képességének bizonyítása a gyakorlatban. Alapvető térképismeret: térképjelek leolvasása. Érdeklődés, kíváncsiság, tájékozottság a tanultakat kiegészítő információk gyűjtésében. Információhordozók az ismeretek szerzésében A megfigyelésben, vizsgálódásban, kísérletezésben való aktivitás. Tájékozottság a tananyagot érintő írásos és audio-vizuális információkban. Kritikai képesség bizonyítása. Kommunikáció fejlettsége a tájékozottság bizonyítására. Emberismeret, önismeret, honismeret A beszélgetésekben való aktív részvétel. Kérdések megfogalmazása, véleményalkotás. Magatartásformák, élethelyzetek megfigyeléséről való beszámolás. Mások iránti érdeklődés, nyitottság, a másság elfogadása, segítségnyújtás. Tájékozottság hazája, lakóhelye, otthona földrajzi, történeti és társadalmi jellemzőiről. Igényesség a személyes életvitelben (tisztaság, táplálkozás, mozgás). Önmagát helyesen megítélő képesség fejlődésének mértéke. Önállóság fejlődése a természeti és társadalmi környezethez való alkalmazkodásban. Nyitottság és érdeklődés társadalmi környezete megismerése iránt. Együttműködés tanítóval, társakkal. Alapvető viselkedési formák (tisztelet, udvariasság, elfogadás, megbecsülés, kötelességtudat, segítőkészség, szeretet) tiszteletben tartása és alkalmazása spontán élethelyzetekben. 8

9 Tanmenetjavaslat Éves óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra A negyedik osztályos környzetesimseret tantárgy témakörei 1. témakör: Az erdő élete 7 óra 2. témakör: Ismerkedés a térképpel 8 óra 3. témakör: Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata 6 óra 4. témakör: Nekem szülőhazám 9 óra 5. témakör: Testfelépítésünk, életműködéseink 7 óra 6. témakör: A vizek, vízpartok élete 5 óra 7. témakör: A füves területek élete 4 óra Az órák száma óratípusonként Új anyag feldolgozására: Tanulmányi kirándulásokra, megfigyelésekre összesen: (erdő, vízpart, füves területek, élettelen környezet 3 3 óra) Kiegészítő anyag feldolgozására: Összefoglaló órákra: Ellenőrzésre: 36 óra 12 óra 12 óra 7 óra 7 óra Az erdő élete Óra Az óra anyaga 1. Az erdő és környezetének kapcsolata 2. Hazánk erdőiről Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Önálló és csoportos megfigyelések a fákról, azok alakjáról és részeiről (gyökérzet, törzs, lombkorona). Térkép megfigyelése a ha zai erdők, a fátlan és a füves területek elhelyezkedéséről. Szövegelemzés: Érdekes adatok a fákról c. tankönyvi leírás alapján. A tankönyv ábrái nak megfigyelése és meg - beszélése: a természetes és telepített erdők nagy - sága, tűlevél és lomblevél összehasonlítása, az erdő szintezettségének megfigyelése. Kompetenciák, (készségek, képességek) Anyanyelvi kompetencia, verbális kommunikációs képességek fejlesz tése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban. Vizuális és verbális kommunikáció fejlesztése a tankönyvi ábrák megfigyelésével. ( Az erdő és az élettelen környezet kapcsolata a szél, a csapa dék és a hőmérséklet) Ismeretalkalmazások: az élettelen környezetről tanultak felidézése és alkalmazása. Önálló munkára való képesség fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldásával. Matematikai kompetencia fejlesztése: kördiagram megfigyelése, értelmezése. Gondolkodás fejlesztése: összefüggések keresése a növények fényigénye és a szintek kialakulása között. Fogalmak fa, gyökérzet, törzs, lombkorona, természetes erdő, telepített erdő, oxigén-termelés élővilág sokfélesége, lombhullató erdő, tűlevelű erdő, lomb levél, tűlevél, szintezettség, cserjeszint, gyepszint, lomb - koronaszint Projektmunka-javaslatok a témakörhöz Csoportos megfigyelések a lakóhely környéki fás élőhelyeken: Milyen típusú erdők élnek? Melyek az uralkodó fa fajai? Az élettelen környezet vizsgálata: a szél, a hő mérséklet mérése az erdőben és az erdőn kívüli területeken. Bemutatóanyag összeállítása: Milyen fafajokat telepítenek hazánkban? Mi a célja az erdőtelepítésnek? Hogyan hasznosítják a kitermelt fákat? 9

10 A lakóhely környéki fák és cserjék nevének megis merése határozókönyvekből a leveleik, virágjuk, terméseik alapján. Rajzok készítése a lomblevelekről és tű - levelekről. Levél- és termésgyűjtemények össze állítása a la kóhely környéki erdők fáiról, cserjéiről. A tankönyv ábráinak megfigyelése és elem - zése az egyes állatok testfelépítéséről, élet módjáról. Koponyák, végtagok szemléltetése, megfigyelése és a lényeges jegyek megbeszélése. Önálló feladatmegoldások a munkafüzetben Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a megfigyelések megfogalmazása szóban és a lényeges elemek írásos rögzítése a munkafüzetben. Természettudományos kompetencia fejlesztése térképismeret: a tölgyesek és a bükkösök földrajzi elhelyezkedése hazánkban. Vizuális kommunikációs képességek fejlesztése: vázlatrajz készítése az erdő szintjeiről. Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidézése (petékkel, tojásokkal szaporodó és elevenszülő állatok, ill. a növényevő, mindenevő, ragadozó életmód jellemzői, a kültakaró je lentősége a környezethez való alkalmazkodásban). Gondolkodási képességfejlesztés: fogalomalkotás ( élőhely ) a korábbi tapasztalatok és új ismeretek alkalmazásával. A szövegértés és a szövegalkotás, továbbá a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatok megfigyeltetésével, következtetések levonásával. Legyenek képesek az ismert hazai állatokat táplálkozásuk alapján csoportosítani: melyek a növényevők, mindenevők, ragadozók? Legyenek képesek a fák és a cserjék közötti azonosságokat és különbségeket felismerni. Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás formáira. 3. A lombkoronában élő állatok élőhely, megszakított téli álom, mó - kus, harkály, csuszka, széncinege Egyéni vagy páros munkával bemutatótabló készítése a lomb koronában élő állatról. 4. A cserjeszint és gyepszint növényei Képek, magyarázó rajzok, filmrészletek megfigyelésével a cserjék közös tulajdonságainak, továbbá a hóvirág és egyéb, a lakóhely közelében élő lágy szárú, kora tavaszi virágos növény megismerése. A kedvezőtlen téli időszakhoz való alkalmazkodás formáinak szemléltetése (rügy, hagyma, gyöktörzs). Ismeretterjesztő gyermekirodalom használata. A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése: vázlatrajzok készítése a fák és a cserjék lényeges jegyeiről. Tudjanak az ismeretterjesztő gyermekirodalomból információkat szerezni (szövegértés, szöveg alkotás a lényeges jegyek kiemelésével). cserje, cserjeszint, fészkelőhely, g yep szint, árnyékkedvelő, lombfakadás Páros vagy csoportmunkában gyűjtsenek ismereteket a lakóhely környéki erdőkben élő cserjékről (előforduló fajok, jellegzetességeik, virágzási idejük, termésük, gyógyhatású anyagaik a levelek ben és a termésekben, jelentőségük az erdő életközösségében). Készítsenek levél- és termésgyűjteményt. Folyamatos megfigyelések a cserjék közt élő állatokról (ízeltlábúak, madarak). 10

11 5. A cserje és a gyepszint állatai A cserje- és gyepszint állatvilágának, sokféleségének szemléltetése. A keleti sün, az erdei egér, a feketerigó, az erdei vöröshangya, a szarvasbogár és a koronás keresztespók képekről, rajzokról, filmekről történő megismerése. Testfelépítésük megfigyelése, a főbb sajátosságok kiemelése. Anyanyelvi és természettudományos kompetenciák fejlesztése: A megfigyelt állatok főbb tulaj donságainak megfogalmazása szóban. A sokféleség megértése és az élővilág védelmének fontossága. Azonosságok és különbségek keresése a szarvasbogár és a koronás keresztespók testfelépítésében és életmódjában. Gondolkodási műveletekkel legyenek képesek érveket felsorolni a sokféleség fennmaradásának fontossága mellett. Gondolkodási műveletek végzésével azonosságok és különbségek keresése a három állat testfelépítésében, életmódjában és szaporodásában. Ismeretterjesztő irodalom szövegének megértése, a lényeges elemek kiemelése, a szakmai szókincs fokozatos bővítése. erdei egér, feketerigó, erdei vöröshangya, szarvasbogár, kemény szárnyfedő, koronás keresztespók, csáprágó, méregmirigy Ismeretterjesztő iro dalom segítségével bemutató tablók készítése a cser je- és a gyepszint egy-egy állatáról. A nagyvárosok park jainak cserjéi közt megfigyelhető madarak. Folyamatos megfigyelések végzése, beszámolók készítése. 6. Az erdők nagyvadjai: a gímszarvas, az őz és a vaddisznó Képek, rajzok, filmek megfigyelése, a három állatfaj testfelépítésének megismerése. Koponyák, fogazatok, végtagok, különböző erdei élőhelyek szemléltetése. Ismeretterjesztő irodalom szövegének és képeinek elemzése. Közös megbeszélések az állatok életmódjáról, a ragadozó állatok jelentő ségéről az életközösségekben. Képek, magyarázó rajzok megfigyelése és elemzése a ragadozó emlősökről és madarakról. gímszarvas, agancs, növényevő, redős zápfogak, őz, vaddisznó, mindenevő, gumós zápfog, agyar A lakóhely közeli fás élőhelyen a nagyvadak jelenlétére utaló nyomok felkutatása. 7. Az erdő ragadozó gerinces állatai Természettudományos kompetenciák fejlesztése: legyenek képesek érveket felsorolni a ragadozó állatok jelentőségéről az életközösségekben. Ismerjék az állatok testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket. Tudjanak példákat mondani az ízeltlábú állatok, a madarak és az emlősök zsákmányszerzésének formáira. Anyanyelvi kompetencia fejlesz tése: a verbális és a vizuális kommunikáció összekapcsolása az illusztrációk elemzése során. Önálló munka képességének fejlesztése a munkafüzeti feladatok megoldása során. Szociális kompetenciák fejlesztése a csoportos megfigyelések során. Természettudományos kompetencia fejlesztése: megadott szempontok alapján az élőhely megis merése, a megfigyelőképesség fejlesztése. A megszerzett ismeretek alkalmazása az élőhely és az élőlények megfigyelése során. ragadozó életmód, zsákmányszerzés, vörösróka, tépőfog, ragadozó ma dár, héja, erdei fülesbagoly A mesék és a valóság: ismeretterjesztő irodalomból adatok gyűjtése a ragadozó állatok zsákmányszerzéséről, a környezethez való alkalmazkodás különböző formáiról. 8. Tanulmányi kirándulás az őszi erdőben Tanulmányi kirándulás a lakóhely környéki fás élőhelyre. Egyéni és csoportmunka a tankönyvben leírt megfigyelések, kísérletek, vizsgálatok, mérések elvégzésére. 11

12 Anyanyelvi kompetencia fejlesz tése: a megfigyelt élőlényekről szerzett tapasztalatok megfogalmazása szóban, a lényeges jegyek kiemelése írásban Rendszerezzük ismereteinket! A témakörben megismert élőlények főbb tulajdonságainak felidézése. A legfontosabb ismereteket a tankönyv összefoglalója tartalmazza. 11. Témazáró felmérés megíratása Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldása során. Természettudományos kompetencia fejlesztése: összefüggések keresése az állatok testfelépítése és életmódja között. Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás formáira. Ismerkedés a térképpel Óra Az óra anyaga 12. Mit kell tudnod a térképről? Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Csoportmunka (kooperatív technikák) alaprajz elkészítése különböző tárgyakról Ábraelemzés a repülő gép ablakából készült felvétel elemzése, a látott kép összehasonlítása a térképpel. Ugyanannak a területnek a különböző mé - retarányú ábrázolása. Kompetenciák, (készségek, képességek) Szociális kompetencia erősítése. Együttműködési képesség fej lesztése. Matematikai kompetencia fej lesztése. Szövegértelmező képesség fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a meg figyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése a légi felvétel és a tér képelemzés során. Fogalmak alaprajz, térkép, mértékszám, méretarány Projektmunka-javaslatok a témakörhöz Mióta használnak az emberek térképet? Motiváló téma indító a Mióta használnak térképet az emberek? c. tankönyvi olvasmány. Produktum: tablók készítése Egyéni munka a mun kafüzeti rejtvény önálló megfejtése Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvényfejtés során. Önálló munkavégzésre nevelés. Tantárgyi mini projekt Mióta használnak az emberek térképet? Csoportos projektmunka Szociális kompetencia fejlesztése a közös, csoportos projektmunka közben. A konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt során fel merülő vitás kérdések megoldásával. Információ keresése, szelektálása információ-felhasználás gya kor lása. A kreativitás fejlesztése a pro duk tumok elkészítésekor. 12

13 13. Milyen magasan van? Becslés becslés pontosítása méréssel a munkafüzeti feladatok alapján páros munkával. Mértékegységek átváltásának g ya korl ása önálló mun - ka. Matematikai kompetencia fejlesztése a mérés és az átváltások gyakorlásának segítségével. Szociális kompetencia fejlesztése a páros munka során. becslés, mérés Szövegfeldolgozás, szö vegelemzés a Néhány érdekesség a mértékegységekről c. tankönyvi leírás alapján. Szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Egyéni munka a munkafüzeti bűvös kígyó önálló megfejtése Ábraelemzés A fel szín formák magasságát a tengerszinttől mérjük c. ábra és a tankönyvi fotók elemzése. Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvényfejtés során. Önálló munkavégzésre nevelés. Szövegértelmező képesség fej lesztése. Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban. 14. A körülöttünk lévő tájak magassága Szövegfeldolgozás a tankönyv 30. oldalán található kiegészítő szemelvény elolvasása. Szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. síkság, alföld, domb, dombság, hegy, hegység, fennsík, medence, völgy A felszínformák modellezése terepasztalon, és ábrázolásuk a térképen. Produktum: tájrész let modellje a róla készült térképvázlattal. Filmrészlet elemzése film a tengerekről a tengerszint fogalmának kialakításához. Ismeretterjesztő film szövegének megértése, a lényeges elemek kiemelése, a szakmai szókincs fokozatos bővítése. Csoportmunka (kooperatív technikák) az egyes felszínformák jellemzőinek a feldolgozása. Együttműködési képesség erő sítése a közös feladatmegoldás során. Tantárgyi mini projekt felszínformák mo del - lezése terepasztalon. Csoportos projektmunka Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. A ta nult ismeretek alkalmazása a mo dell elkészítése során. A kreativitás fejlesztése. Gondolattérkép készí tése a felszínformák magasság szerinti csoportosítása. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. 13

14 15. Hogyan ábrázolja a térkép a magasságot? Ábraelemzés ábrák öszszehasonlítása tankönyv ol - dali ábrák elemzése és összehasonlítása. Térképolvasási gyakorlat az atlasz térképei segítségével Milyen felszínformákat rejtenek az egyes színek és azok árnyalatai? Tantárgyi mini projekt A lakóhely domborzati térképének az elkészítése a magassági színskála alapján. Csoportos projektmunka Térképolvasási gyakorlat az atlasz térképei segít ségével Példák keresése az állóés a folyóvizek ábrázolására. Szövegértelmező képesség fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban. Az ábrák összehasonlításával a logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Szemléleti térképolvasás fejlesztése a domborzati térkép tanulmányozásával. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szemlé letformálás. A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös projektmunka során. domborzati térkép térképjelek színskála jelkulcs magassági számok A lakóhely domborzati térképének elké szíté se a magassági színskála alapján. 16. Hogyan ábrázolja a térkép a körülöttünk lévő vizeket? Egyszerű térkép kés zítése képzeletbeli táj vízrajzáról. Szemléleti térképolvasás fejlesztése a domborzati térkép tanulmányozása során. Matematikai kompetencia fejlesztése a térkép megszerkesztése során. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szemléletformálás. A kreativitás fejlesztése a tér képrajzolás során. állóvíz, folyóvíz, tó, ér, csermely, patak, folyó, folyam, csatorna Gondolattérkép elké - szítése a földfelszín vizeinek csoportosítása. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. Matematikai kompetencia fejlesz tése a feladatok megoldása során. 17. A me netrend A menetrend használatának gyakorlása a munkafüzeti feladatok segítségével. Az elektronikus me - netrend használatának gyakorlása. Digitális kompetencia fejlesztése az elektronikus menetrend használatának gyakorlása során. menetrend Utazás tervezése menet rend segítségével. Produktum: Kész utazási terv (odavissza) tetszőlegesen kiválasztott úti célhoz. Tantárgyi mini projekt Utazás tervezése elek - tronikus menetrend segítségével. Csoportos projektmunka Információkeresés és -felhasználás képességének erősítése. A kreativitás fejlesztése a ter vezés során. A szociális kompetencia és a kon fliktuskezelés fejlesztése a közös munka során. 14

15 18. Rendszerezzük ismereteinket! A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, összefüggések rendszerező összefoglalása. 19. Témazáró felmérés megíratása Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szemlé letformálás. A már megszerzett ismeret alkal mazás képességek fejlesztése a rend szerezés során, különösen a munkafüzet feladatainak meg oldása közben. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. A témakörben szereplő összes fogalom. Óra Az óra anyaga 20. Mit tanu ltunk az élőlények környezeti feltételeiről? 21. A talaj. A talaj védelme és szennyezése Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Az előző tanévben ta - nultak felidézése, a környezet fogalmának, a talaj, a víz, a levegő, a fény és a hőmérséklet jelentőségének átismétlése. Konkrét példák meg - beszélése arról, mi minden tartozik egyegy élőlény környezetébe, a főbb jellemzők felsorolása. A 3. évfolyamos tankönyvben szereplő képek, ábrák megfigyelése, a ko rábban tanul - tak felidézése és megbeszélése a növények tápanyagairól, táplálékkészítéséről. Különböző talajminták megfigyeltetése, egy - szerűbb talajvizsgálatok végzése (színe, vízáteresztő képessége, stb.). Néhány talajban élő élőlény kézinagyítós megfigyelése. Konkrét példák felsorolása és elemzése a talajszennyezésről és annak káros hatásairól. Kompetenciák, (készségek, képességek) Természettudományos kompetencia fejlesztése: összefüggések keresése az élőlények testfelépítése és a környezethez való alkal mazkodása között. Tudjanak példákat sorolni az alkalmazkodás formáira. Értsék meg az emberi beavatkozások káros hatásait a természetes környezetre. Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban megszerzett ismeretek alkalmazása. A termőréteg és a talaj tápanyagtartalma fogalmak megértése néhány egyszerű kísérlet, vizs gálat elvégzésével. Értsék meg, hogy a tápanyagtartalom a természetes élőhelyeken önmagától megújul, az ember által művelt területeken a tápanyagot pótolni kell. A verbális és a vizuális kommunikációs képességek összekapcsolása a tankönyvi képek elemzése során. Fogalmak környezeti tényezők, talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet, természetes környezet talaj, termőképesség, tápanyagtartalom, istállótrágya, műtrágya, talajszennyezés Projektmunka-javaslatok a témakörhöz A lakóhely környéki élőhelyekről (szántóföldek, zöldségeskertek, természetes élőhe lyek) talajminták gyűjtése, és a talaj összetételének egyszerű vizsgálata. 15

16 22. A víz. A vizek szennyezése és védelme A tankönyv ábráinak megfigyeltetése a víz jelentőségéről (tápanyag, az élőlények tes - tének legfon tosabb építőanyaga). Megbeszélések a vizek szennyeződésének gyakori formáiról. Ismeretterjesztő szövegek felolvasása a vízvédelem elemi formáiról. A tapasztalatok össze - gezése a lakóhely ivóvízellátásáról, a szennyvizek elvezetéséről és kezeléséről. A korábban megismert főbb állatcsoportok képeinek szemléltetésével csoportosítások végzése: mivel mozognak, hogyan lélegeznek a férgek, a halak, a békák, a kígyók, gyí kok, a madarak és az emlős - állatok? Megfigyelések és csoportosítások: milyen növényeket poroznak be a rovarok és melyeket a szél? Melyik növényeknek terjeszti szél a terméseit, magjait? Szemelvények felolvasása és megbeszélése az erős szél kedvezőtlen környezeti hatásairól. Folyamatos megfigyelések végzése a lakóhely környékének levegőt szennyező forrásairól. Környezetbarát ener - giaforrások bemutatása (szélerőművek, napelemek, villamos energia hasznosításai). Egyszerűbb vizsgálatok végzése a levegőszenynyezés kimutatására. Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidézése és alkalmazása az új ismeretek megtanulása során. Anyanyelvi kompetencia fejlesz tése: a verbális és vizuális kommunikáció fejlesztése az ábraelemzések során. Értelmi képességek fejlesztése: ok-okozati összefüggések felismerése a vízszennyezések különböző formáiról és következményeiről. a víz mint testépítő anyag, vízszennyezés, ipari- és háztar - tási szennyvizek, műtrágya, szennyvíztisztítás Páros és csoportmunkában ismeretek szerzése a lakóhely ivóvízellátásáról, a szennyvízkezelésről, a vízszennyezések gyakoribb formáiról és következményeiről. 23. A levegő. A levegő szennyezése és védelme Matematikai kompetencia fejlesz tése: a tankönyv kördiagramjának elemzésével (a levegő összetétele). Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban megszerzett ismeretek és a meglévő tapasztalatok alapján csoportosítások végzése megadott szempontok alapján. Oksági összefüggések felismerése a levegőszennyezés különböző formái és az általuk okozott környezeti károk között. Az ember egészségét is veszélyeztető levegőszennyező anya gok felismerése. Anyanyelvi kompetencia: szemelvények felolvasása és szövegalkotás a levegő öntisztulási folyamatainak alapjairól. oxigén, szén-dioxid, szélbeporzás, levegőszennyezés, füstköd (szmog), környezetbarát energiaforrások Folyamatos megfigyelések végzése a lakóhely levegőszenynyező forrásairól. Mi minden segíti vagy gátolja a lakóhelyen a levegő öntisztulását? 16

17 24. Lakóhelyünk környezetének védelme 25. Az élettelen környezeti tényezők megfigyelése és vizsgálata 26. Rendszerezzük ismereteinket! Példák felsorolása és megbeszélése a mesterséges környezet fo gal - máról, a természetes élőhelyek megszűntetéséről. A lakóhely konkrét környezeti problémáinak szempontok alapján történő megfigyelése (szemétlerakók, szennyvízelvezetés stb.), megbeszélések a tapasztalatokról. Önálló munka gyakorlása a munkafüzet feladatainak megol dásakor. Tudatosítása annak, hogy milyen módon csökkenthető a keletkező hulladék és szemét mennyisége. Páros vagy csoportmunkában, a tankönyvben leírt megfigyelések, vizsgálatok elvégzése a talajjal, vízzel és leve - gővel kapcsolatban. A tapasztalatok meg - beszélése és rögzítése a munkafüzetben. A témakörben megismert főbb fogalmak, je lenségek felidézése, az ön álló munka gyakorlása a munkafüzet feladatainak megoldásával. 27. Témazáró felmérés megíratása Természettudományos kompetencia fejlesztése: környezettudatos magatartás elemi normáinak ismerete. Következtetések és általánosítások: a környezetszennyezések különböző formái és következményeik. Tudatosuljon, hogy a környezetszennyezés bizonyos formái közvetlenül veszélyeztetik az ember egészségét. A szelektív hulladékgyűjtés és az újra hasznosítható csomagolás jelentőségének belátása. Kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyelt jelenségek megfogalmazása szóban és írásban. Szövegértés fejlesztése a tankönyv szemelvényeinek feldolgozásával. Természettudományos kompetencia fejlesztése: vizsgálatok, kísérletek jelentősége a megismerésben. Az elméleti ismeretek és a gyakorlat kapcsolata a kísérletek során. Szociális kompetenciák: a közös munkához szükséges kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia fej lesztése: a lényeges jegyek megfogalmazása szóban, a tapasztalatok rögzítése írásban. Értelmi képességek fejlesztése: a korábban tanultak felidézése és alkalmazása a feladatmegoldások során. Összefüggések felismerése a környezeti tényezők hatásai és az élőlények alkalmazkodása kö zött. Következtetések: a környezetszennyezés különböző formáiból a várható következményekre. Tudjanak példákat mondani a talaj, a víz, a levegő szennyezésének különböző formáira, és a szennyezések következményeire. mesterséges kör - nyezet, élőhely, zajártalom, hulladékmegsemmisítés, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás A lakóhely környezeti állapotáról folyamatos megfigyelések végzése. 17

18 Nekem szülőhazám Óra Az óra anyaga 28. Ismerkedés hazánk domborzati térképével Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Ábraelemzés tankönyv 54. oldali ábrák elemzése és összehasonlítása. Számítási feladatok a munkafüzeti feladatok megoldása. Térképolvasási gyakorlat az atlasz térképei segítségével. Példák ke resése az álló- és a folyóvizek ábrázolására. Kompetenciák, (készségek, képességek) Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. A matematikai kompetencia fejlesztése a kördiagram elemzése közben. A matematikai kompetencia fejlesztése a kördiagram elemzése közben. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szemlé letformálás. Szemléleti térképolvasás fejlesztése Magyarország domborzati térképének tanulmányozása és a munkafü zeti feladatok megoldása közben. Fogalmak Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Mecsek, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Alpokalja/ Nyugat-magyarországi-peremvidék, Mátra, Kékestető Projektmunka-javaslatok a témakörhöz Csoportmunka a hazai tájak legmagasabb pontjának megkeresése. Szemléleti térképolvasás fejlesz tése. Szociális kompetencia és a kon f liktuskezelés képességének a fejlesztése a közös munka során. 29. Élet az alföldeken Gondolattérkép elké - szítése hazánk nagy tájainak magasság sze - rinti csoportosítása. Ábraelemzés a tankönyvi ábrák elemzése és összehasonlítása. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése szemléletformálás. élelmiszeripar, biogazdálkodás Térképolvasási gya korlat az atlasz térképei segítségével az Alföld és a Kisalföld térképének tanulmányozása. Szemléleti térképolvasás fejlesz tése az Alföld és a Kisalföld dom borzati térképének ta nul mányozása és a munkafüzeti felada tok megoldása közben. Egyéni munka jellem ző képek gyűjtése az interneten, az ösz - szegyűj tött képek rend - szerezése, tablókészítés. Információkeresés és -felhasználás képességének fejlesztése. Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése. Digitális kompetencia fejlesztése. 18

19 30. Élet a dombvidékeken 31. Élet a hegyvidékeken Gondolattérkép elkészí tése a mezőgazdaság és az ipar kapcsolata. Szövegfeldolgozás, szövegértelmezés a falusi turizmussal kapcsolatos tankönyvi szemelvény feldolgozása megadott szempontok szerint. Ábraelemzés a tankönyvi ábrák elemzése és összehasonlítása. Térképolvasási gyakorlat az atlasz térképei segítségével a Dunántúli-dombság térképének tanulmányozása. Egyéni munka jellem ző képek gyűjtése az interneten, az összegyűj tött képek rendszerezése, tablókészítés. Munkafüzeti feladatok megoldása során. Filmrészlet elemzése meg figyelési szempontok alapján hegyvidékről készült rövid filmrészlet elemzése. Ábraelemzés a tankönyvi ábrák elemzése és összehasonlítása megadott szempontok szerint. Összehasonlító elem - zés az alföld és a hegység összehasonlítása megadott szempontokból. Gondolattérkép elkészítése. Térképolvasási gyakorlat Magyarország hegyvidékeinek megkeresése a térképen. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése szemléletformálás. Szemléleti térképolvasás fejlesztése a Dunántúli-dombság dom borzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben. Információkeresés és -felhasználás képességének fejlesz tése. Digitális kompetencia fejlesztése. Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség: tanulók esz tétikai befogadóképességének fejlesztése. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem lélet formálás. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése: ok-okozati össze függések feltá rása. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. Szemléleti térképolvasás fejlesztése Magyarország domborzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben. 19

20 Páros munka a bűvös kör megfejtése. Szociális kompetencia fejlesztése a közös munkavégzés során. Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvény meghatározásainak az értelmezésével. Információgyűjtés az interneten hazánk erdőiben található gombák jellemzőinek gyűj - tése. Tantárgyi mini projekt Ősi mesterségek a hegyvidékeken. Csoportos projektmunka. Forráselemzés. Információkeresés és -felhasználás képességének fejlesztése. Szövegértelmező képesség fej lesztése. Digitális kompetencia fejlesztése az internet használatával. Információkeresés és -felhasználás képességének erő sítése. Kreativitás fejlesztése a ter ve zés során. Szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös munka során. Kulturális tudatosság erősítése: a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kia lakítása. A legegyszerűbb vizsgálati esz közök gyakorlati alkalmazásának ismerete és balesetmentes hasz nálata a terepi vizsgálódás során. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás formálása. Alapvető kompetenciák fejlesztése a természettudományok és azok alkalmazása terén. A koráb ban megszerzett ismeretek alkalmazása. Kommunikációs képességek fejlődése. Információkeresés és -felhasználás képességének erő sítése. A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása a projektfolyamat közben. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás formálása. A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése. A kulturális tudatosság erősítése: a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása. Kreativitás fejlesztése a tervezés során. A szociális kompetencia és a kon fliktuskezelés fejlesztése a közös projektmunka során. 32. Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait! Projektindító tanulmányi séta. Terepi megfigyelés. Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely természeti viszonyainak megfigyelése köz ben. Kísérletezés, megfigyelés a lakóhely környékén gyűjtött talajok vizsgálata során. A lakóhely természeti viszonyai. Produktumok: Felszínformák a la kóhely környékén térképvázlat A lakóhely felszínformái terepasztali modell 33. Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait! Projekt A lakóhely természeti viszonyai. Közben: Csoportos projektmunka. Egyéni munka. Időjárási megfigyelés. Vízvizsgálat. Talajvizsgálat. Modellezés terepasztalon. Fényképezés. Könyvtári gyűjtőmunka. Internetes keresés. A lakóhely öröm- és bánattérképének elké szítése. A lakóhely környékének természeti szépsé geit bemutató tablók Talajvizsgálati jegyzőkönyv A lakóhely élővizeit bemutató plakátok A lakóhely öröm és bánattérképe 20

21 34. Településeink Filmrészlet vagy Po werpoint elemzése megfigyelési szempontok alapján a településekről készült rövid filmrészlet elemzése. Szövegfeldolgozás, szö - vegértelmezés a települések kialakulásával kapcsolatos tankönyvi részlet feldolgozása megadott szempon tok szerint. Ábraelemzés a tankönyvi ábrák elemzése és összehasonlítása. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem léletformálás. Szociális kompetencia: együttműködési képesség és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a közös munka során. település, város, falu, tanya Csoportmunka fela - datlap alapján, benne szövegfeldolgozás Egyéni munka jellemző képek gyűjtése, rendszerezése, tablókészítés, munkafüzeti feladatok megoldása. Információkeresés és -felhasználás képességének a ja vítása. Digi tális kompetencia fejlesztése a gyűjtőmunka során. Kreativitás, az esztétikai és mű vészi tudatosság és művészi kife jezőképesség fejlesztése az önálló alkotómunka során. A hatékony, önálló tanulás alapozása a munkafüzeti feladatok megoldásával. A kulturális tudatosság erősítése a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása. Információkeresés és -felhasználás képességének fejlesztése a téma feldolgozása során. Kommunikációs képességek fejlődése. A kreativitás fejlesztése a ter vezés során. A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése. A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös projektmunka során. 35. Ismerd meg lakóhelyed múltját! Projekt A lakóhely múltja Közben: Csoportos projektmunka. Egyéni munka. Könyvtári gyűjtőmunka. Forráselemzés. Internetes keresés: híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múlt - já ból. Műemlékek, emlékművek, emlékhelyek felkutatása. Fényképezés. Tablókészítés. Helytörténeti kiállítás rendezése. történelmi emlékhely, emlékmű, műemlék A lakóhely múltja Produktumok: Térképkészítés a mű emlékekről, emlékhelyekről, emlékművekről. Turistakalauz készítése a lakóhely műemlékeiről, emlékhelyeiről, emlékműveiről. Tablókészítés a műemlékekről, emlék helyekről, emlékművekről. Vers, novella írása a lakóhely híres szülöt teiről. 21

22 36. Népcsoportok, kisebbségek hazánkban Filmrészlet vagy PowerPoint elemzése megfi gyelési szempontok alapján a ha zánkban élő nemzetiségi csoportok életével foglalkozó filmrészlet/ képek elemzése. Zenehallgatás a hazánkban élő nemzetiségi csoportok népzenéje. Adatelemzés a tankönyvi táblázat ada tainak elemzése: a kör - nyező országokban élő magyarok létszámának összehasonlítása. Térképolvasási gyakorlat magyarlakta vidékek megkeresése a térképen. Egyéni munka jellemző képek gyűjtése, rendszerezése, tablókészítés, könyvtári gyűjtőmunka, internetes keresés, tablókészítés a hazánkban élő nemzetiségek életével kapcsolatban. Filmrészlet vagy Po - werpoint elemzése megfigyelési szempontok alapján az országhatáron túl élő magyarok életével foglalkozó filmrészlet/képek elem - zése. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése. Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség: a tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a népzene hallgatása során. Matematikai kompetencia fejlesztése az adatok elemzése során. A szemléleti térképolvasás gyakorlása. Információkeresés és -felhasználás képességének javítása. Digitális kompetencia fejlesztése a gyűjtőmunka során. Kreativitás, az esztétikai és művészi tudatosság és művészi kifejezőképesség fejlesztése tablókészítés során. nemzetiség 37. Magyarok az országhatáron kívül Ábraelemzés a tankönyvi ábrák elemzése és összehasonlítása. Adatelemzés a tankönyvi táblázat adatainak elemzése: a környező országokban élő magyarok létszámának összehasonlítása. Kulturális tudatosság: a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása, a nemzeti identitástudat for málása. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem léletformálás. Matematikai kompetencia fejlesztése az adatok elemzések során. Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Nobel-díj, Szent-Györgyi Albert, Kertész Imre A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok Produktum: Tabló A hungarikumok Produktum: Tabló Kiállítás 22

23 Térképolvasási gyakorlat magyarlakta vidé - kek megkeresése a térképen. Egyéni munka jellemző képek gyűjtése, rendszerezése, tablókészítés, könyvtári gyűjtőmunka, internetes ke - resés, tablókészítés a hazánkban élő nemzetiségek életével kapcsolatban. Tantárgyi mini pro - jekt a Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok. A hungarikumok. Közben: Csoportos projektmunka. Könyvtári gyűjtőmunka. Internetes keresés. Forráselemzés. Tablókészítés. A szemléleti térképolvasás gyakorlása. Információkeresés és -felhasználás képességének javítása. Digitális kompetencia fejlesztése a gyűjtőmunka során. Kreativitás, az esztétikai és művészi tudatosság és művészi kifejezőképesség fejlesztése. Információkeresés és -felhasználás képességének erő sítése. Kulturális tudatosság erősítése a magyar kultúra megismerésére és megőr zésére való igény kialakítása. Kreativitás fejlesztése a terve zés során. A szociális kompetencia és a kon fliktuskezelés fejlesztése a közös munka során. 38. Apáról fiúra. Lakóhelyünk hagyományai és új szo - kásai Tantárgyi mini projekt népdalok, mesék, anekdoták, játékok a lakóhelyről. Csoportos projektmunka. Könyvtári gyűjtőmunka. Riportkészítés. Forráselemzés. Hagyomány-bemutató. Egyéni munka a munkafüzeti rejtvény megfejtése. A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, összefüggések rendszerező összefoglalása. Szociális kompetencia: a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Információkeresés és -felhasználás. A kreativitás fejlesztése. Digitális kompetencia. Kommunikációs képességek fejlődése: lámpaláz leküzdése. Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvényfejtés során. Önálló munkavégzésre nevelés. hagyomány Népdalok, mesék, anek doták, játékok a lakóhelyről. 39. Rendszerezzük ismereteinket! Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szem léletformálás. A már megszerzett ismeret-alkalmazás képesség fejlesztése a rendszerezés során, különösen a munkafüzet feladatainak megoldása közben. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. A témakörben szereplő összes fogalom. 40. Témazáró felmérés megíratása 23

24 Óra Az óra anyaga 41. Mit tanultunk a testfelépítésünkről, életműködéseinkről? 42. Legfontosabb tápanyagaink és vitamin jaink 43. Az egészséges táplálkozás Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A 3. évfolyamon a bőrről, a mozgásról, a táplálkozásról, a légzésről és a vérről tanultak felidézése modellek, makettek segítségével. A tankönyv ábráinak megfigyelése és elemzése: a főbb élet működések magyarázata, önálló feladatmegoldások a munkafüzetben. A növények és az állatok táplálkozásáról tanultak felidézése képek, magyarázó rajzok segítségével. Ismétlés: az állatok csoportosítása táplálkozásuk alapján (növényevők, mindenevők, ragadozók). Élelmiszereink, ételeink csoportosítása: melyek növényi, melyek állati eredetűek? Közös megbeszélés: mi a jelentősége az egész - séges életmódnak és a helyes táplálkozásnak az egészségmegőrzésben? A táplálkozás, a táp - anyag, az építő- és fűtőanyag fogalmak magyarázata, megbeszélések a fogalmak tartalmi jegyeiről. A táplálkozásról, a növényi és állati eredetű tápanyagokról és a tápcsatornáról tanultak ismétlése megbeszéléssel. A tankönyvi képek és rajzok megfigyelése (fogmosás, tejfogak, Testfelépítésünk, életműködéseink Kompetenciák, (készségek, képességek) Értelmi képességek fejlesztése: az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás fejlesztése a korábban megszerzett ismeretek felidézésével és alkalmazásával. A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése az ábraelemzések során. Elemi következtetések levonása a bőr, a csontváz, az izomzat felépítése és működése között. Ismerjék és a mindennapi élet ben alkalmazzák a bőr, a moz gás szervek, a légzés és a vérkeringés egészségmegőrzésének főbb szabályait. Értelmi képességek (ismeretalkalmazás, gondolkodás) fejlesz tése: értsék, hogy egyes élelmiszerek, ételek a szervezet számára mint fűtőanyagok, mások mint építőanyagok fontosak, tudjanak példákat mondani mindezekre a gyakran fogyasztott élelmiszerek, ételek közül. Legyenek képesek példákat mon dani olyan élelmiszerekre, éte lekre, amelyek fontosak az egész ségmegőrzésben és olyanok ra, melyek nagy mennyiségben fogyasztva károsak lehetnek. Értsék meg az elhízás és a sovány ság okait. Természettudományos kompetencia fejlesztése: ismerjék meg és a mindennapi életben alkalmazzák az egészséges táplálkozás legfontosabb tudnivalóit. Tudják a helyes fogápolás szabályait. Értsék meg, hogy miért fontos az ételeink helyes megválasztása, Fogalmak bőr, környezeti hatások, mozgás, csontváz, izomzat, táplálkozás, tápanyagok, vitaminok, bélcsatorna, lebontás (emésztés) tápanyagok, építőanyagok, fűtőanyagok, víz mint testépítő anyag, vitaminok egészségmegőrzés, fogápolás, helyes táplálkozás, liszt ből készült ételek, húskészítmények, zöldségés gyümölcsfélék Projektmunka-javaslatok a témakörhöz Csoportmunkában anyaggyűjtés a különböző vitamin-féleségekről, azok hatásairól, és olyan élelmiszerekről, ételekről, melyek különösen sok vitamint tartalmaznak. Plakátkészítés: az egészséges táplálkozásról, a fogápolásról, a helytelen étkezési szokásokról. 24

25 maradandó fogak, fogszuvasodás folyamata, milyen élelmiszerekből mennyit és milyen gyakran fogyasszunk), megbeszélése. összetétele, és mi a jelentősége a napi ötszöri étkezésnek. Anyanyelvi kommunikációs ké pességek fejlesztése: a tankönyv szövegének megértése és a lénye ges jegyek kiemelése. 44. Helyes és helytelen szokások Közös megbeszélések, majd a tapasztalatok összegezése a szokások kialakulásáról, a min - dennapi életben gyak - ran előforduló helytelen és helyes szokásokról. Csoportmunkában napirend készítése. Szemelvények feldolgozása a helytelen szokások, továbbá az alkohol, a kábítószer és a cigaretta egészségkárosító hatásairól. Szituációs játékok a szokásokról. Képek, rajzok segítségével a növények, állatok szaporodásáról tanultak felidézése. A tankönyv ábráinak és egyéb információ hor - dozók segítségével a magzati fejlődés főbb szakaszainak megfigyelése és megbeszélése. A tapasztalatok összegyűjtése a főbb életkori szakaszokra jellemző testi és lelki változásokról. Szerepjátékok a kis - mamákról az idős emberekről való gondoskodás formáiról. A témakörben tanultak felidézése. Az ismeretek alkalmazása a közös megbeszélések és a feladatok meg oldása során. Gondolkodási műveletek vég zése: ok-okozati összefüggések keresése a helytelen szokások és az egészség károsodása között. Tudjanak mindezekre konkrét példákat mondani. Anyanyelvi kommunikációs ké pességek fejlesztése: a tankönyvi képanyag megfigyelése, a lényeg megfogalmazása szóban (képelemzés). szokás, napirend, helytelen szokás, helyes szokás, egészségkárosítás, alkohol, kábítószer Páros munkával isme retterjesztő gyermekirodalom segítségével bemutatóanyag össze állítása az alkohol, a drog és a cigaretta káros hatásairól. 45. Az ember életkori szakaszai Attitűdformálás: A helyes viselkedés követelményei a gyerektársakkal és a fel nőttekkel szemben. Annak belátása, hogy az egész séges életmód minden életkori szakaszban alapvető követelmény. Tekintsék értéknek a szervezet egészséges működését. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: az egyes életkori szakaszok főbb változásainak kigyűjtése a tankönyv szövegéből. magzati fejlődés, anyaméh, magzat, életkori szakaszok, csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, időskor Hogyan mutatják be a gyermekeknek készült irodalmi művekben a kisgyermekkort és a kisiskoláskort? 46. Rendszerezzük ismereteinket! Az emlékezőképesség fejlesztése a tanultak felidézésével. Elemi csoportosítások végzése a különböző tápanyagok és vita mi nok felidézésével. Képek és rajzok elemzése, közös megbeszélése. Önálló feladatmegoldások. 47. Témazáró felmérés megíratása Összefüggések keresése a helyes életmód és az egészség megőrzése között. 25

26 Óra 26 Az óra anyaga 48. Vízi és vízparti élőhelyek. A parti öv növé - nyei 49. A parti öv állatai I. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A korábbi ismeretek felidézése és megbeszélése a folyók, tavak kelet - kezéséről; a víz jelentőségéről, mint élettelen környezeti tényező; a vizek szennyezéséről és következményeiről. A tankönyv rajzainak megfigyelése és elemzése a vízi, vízparti élőhelyekről. Élő növényekkel szemléltetés a parti öv és a nyílt víz gyakori növényeiről (fűz- és nyárfahajtások, hínárfélék stb.) Vázlatrajzok készítése a megfigyelt növényekről. Szövegelemzés: a tankönyv leírásának feldolgozása a parti öv növényzetének jelentőségéről. Az erdő állatairól tanultak felidézése. A korábban megismert állatok csoportosítása testfelépítésük, életmódjuk, szaporodásuk alapján. Szemléltetések, megfigyelések, közös meg - beszélések: a vidra, a rétihéja, a gémfélék és a récék testfelépítése, életmódja, alkalmazkodásuk a környezethez. Összehasonlítások végzése a korábban tanult emlősök, madarak és az új anyagban szereplő állatok között. Ismeretterjesztő irodalom szövegének feldolgozása a vizes élőhelyek ritka, védelem alatt álló fajairól (hód, rétisas, fekete gólya, stb.). A vizek, vízpartok élete Kompetenciák, (készségek, képességek) Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban megszerzett ismeretek alkalmazása az új ismeretek tanulásakor. A megfigyelőképesség fejlesztése a leggyakoribb növények főbb tulajdonságainak megismerése során. Összefüggések keresése a növé nyek testfelépítése és élőhelye között, bizonyos szervekből következtetések az életmódra (csőr- és lábtípusok, fogazatok, végtagok). Gondolkodási képességek fejlesztése az összehasonlítások során (azonosságok és különbségek a lágy szárú és a fás szárú növények között). Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: mi a jelentősége a hí narasoknak? Milyen következményekkel jár a vízinövényzet túlszaporodása? Anyanyelvi kompetencia fejlesz tése: szövegértés, szövegalkotás a lényeges jegyek kiemelésével. Gondolkodási képességek fejlesztése: összefüggések, azonosságok, különbségek keresése a vizes élőhelyek és az erdők gerinces állatairól. Természettudományos kompetencia fejlesztése: a vizes élőhelyek védelmének és fennmaradásának fontossága. Tudják, hogy az élőlények a ter mészetes környezetükben csak az élőhelyük védelmével együtt maradnak fenn. A vizes élőhelyeket veszélyeztető környezeti tényezők felidézése és alkalmazása a téma tanítása során. Fogalmak parti öv, nyílt víz, fenéköv, vízparti fák, fészkelőhely, búvóhely, táplálékforrás, nedvességkedvelő, hínárfélék vidra, úszóhártyás végtagok, barna rétihéja, gémfélék, vadrécék Projektmunka-javaslatok a témakörhöz Egy a lakóhely közeli vizes élőhely folyamatos megfigyelése. Kis növényhatározó se gítségével a leggyakoribb növények nevé nek megismerése. Páros munkában egy-egy ritka, védett vízparti állat testfelépítésének, életmódjának, szaporodásának, stb. ismeretterjesztő irodalom alapján történő feldolgozása. Bemutatótabló készítése.

27 50. A parti öv állatai II. A korábban tanult ismeretek felidézése az állatok kültakarójának feladatáról, a férgek, a halak, a kígyók, a madarak és az emlősök kültakarójának jellemzőiről. A tankönyv képeiről, filmekről a nádirigó, a vízisikló, kecskebéka és a szitakötők bemutatása, testfelépítésük megfigyelése. Közös megbeszélések a tananyagban szereplő állatok életéről. A tankönyvi illusztrációk megfigyelése és elemzése. Hínarasok megfigyeltetése a tankönyv képeiről és egyéb szemléltető anyagról (filmek, élő növények). Közös megbeszélések a nyíltvízi növények jelentőségéről (táplálékforrás, búvóhely, ikrázó hely, oxigéntermelés). A ponty, a lesőharcsa megismerése, életmódjuk összehasonlítása a korábban megismert állatokkal. Táplálkozási láncok készítése az erdő, vízpart élőlényeiből. Magyarázat a táplálékláncok jelentőségéről az életközösségekben. Egy lakóhely közeli vízparti élőhelyen a tankönyvben leírt megfigyelések, vizsgálatok elvégzése. A tapasztalatok közös megbeszélése. Természettudományos kompetencia fejlesztése: tudjanak példákat mondani az élőlények alkalmazkodására. Összefüggések keresése: hogyan változik meg az állatok viselkedése az élettelen környezeti tényezők változásainak hatására? Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szövegértés, lényegkiemelés a szemelvények feldolgozásakor. Az élőlények megfigyelése során szövegalkotás, a szakmai szókincs fokozatos bővítése. Önálló munkához szükséges képességek fejlesztése a munkafüzeti feladatok megoldása során. nádirigó, költöző madár, vízisikló, kecskebéka, rejtőszín, szitakötő Önálló munkával ismeretterjesztő szöveg feldolgozása, és kiselőadás tartása egy-egy madárfaj vonulásáról, a madárvonulások okáról, és az ismertebb madarak téli szálláshelyéről. 51. A nyílt vizek növényei, állatai Természettudományos kompetenciafejlesztés: az élőlények megfigyelése megadott szempontok alapján. Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolatának felismerése. A táplálkozási láncok szerepe az életközösségek egyensúlyának fennmaradásában. A környezethez való alkalmazkodás különböző formáinak felismerése és megnevezése. Vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a tankönyvi illusztrációk megfigyelése során. Páros munkában bemutatótabló készítése néhány ismertebb hazai halfajról. 52. Tanulmányi kirándulás a vízpar tra Természettudományos kompetenciafejlesztés: az önálló meg figyelésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az elméleti jellegű ismeretek összekapcsolása a gyakorlati tapasztalatokkal. A természetben a helyes viselkedés elemeinek gyakorlása. Anyanyelvi kompetencia fej lesztése: a megfigyelt jelenségek és a vizsgálatok tapasztalatainak megfogalmazása szóban, lényeg kiemeléssel rögzítés a munkafüzetben. 27

28 53. Rendszerezzük ismereteinket! Önálló és csoportos feladatmegoldások a munkafüzet és egyéb feladatok megoldása során. A korábban tanult is - meretek felidézése és alkalmazása. Ismeretterjesztő irodalmak szövegeinek feldolgozása, csoportosítások. 54. Témazáró felmérés megíratása Matematikai kompetencia fejlesztése: az ismert állatok halmazokba rendezése megadott szempontok (kültakaró, mozgás, szaporodás, táplálkozás) és a tanulók által választott szempontok alapján. Értelmi képességek fejlesztése: a korábban tanultak felidézésével és feladathelyzetekben történő alkalmazásával. Az önértékeléshez és a mások munkájának értékeléséhez szükséges képességek fejlesztése. Óra Az óra anyaga 55. A füves területek növényei 56. A füves területek állatai I. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A korábban tanult isme retek felidézése: a növények életéhez szükséges környezeti feltételek; a telepített és az őshonos erdők jellemzői; Élő fűféle növényeken a főbb szervezeti sajátosságok megfigyelése. Tájékozódás hazánk domborzati térképén a lombhullató erdők és a füves területek elhelyezkedéséről. Telepített és természetes füves területek összehasonlítása. A korábban tanult ismeretek felidézése: a szarvasbogár testfelépítése, életmódja, szaporodása; a héja és a fülesbagoly testfelépítése, életmódja. Tankönyvi ábrák megfigyelése a sáskák, szöcskék és a lepkék fejlődéséről. Ismeretterjesztő irodalom szövegének feldolgozása a füves területeken élő állatok sokféleségéről. A füves területek élete Kompetenciák, (készségek, képességek) Természettudományos kompetencia fejlesztése: Ismerjék meg, hogy hazánk ter mészetes növénytakaróját az er dők és a füves területek alkotják. Tudják a fűfélék szervezeti sajá tosságainak nevét (mellékgyökérzet, üreges szár, levél, nem feltűnő virágzat). Összefüggések keresése a természetes növényzet és az élettelen környezeti tényezők jellemzői között. A verbális és a vizuális kommunikációs képességek összekapcsolása az élő növények megfigyelése és leírása során. Természettudományos kompetencia fejlesztése: az élővilág sokféleségének megőrzése. Értelmi képességek fejlesztése: öszszehasonlítások, azonosságok, különbségek keresése különböző ízeltlábú állatok között. Az élőlények csoportosítása megadott szempontok és a tanulók által megadott szempontok alapján. Verbális és vizuális kommunikációs képességek fejlesztése, a szakmai szókincs bővítése. Fogalmak füves terület, gyökérzet, szár, levél, természetes, tele pített füves terület, pongyola pitypang sáska, szöcske, tücsök, ugróláb, rágó szájszerv, fecskefarkú lepke, teljes átalakulás, fürge gyík, vörösvércse Projektmunka-javaslatok a témakörhöz Páros vagy csoportmunkában anyaggyűjtés és bemutatótabló készítése a Hortobágyi Nemzeti Parkról és a Kiskunsági Nemzeti Parkról. Egy lakóhely közeli természetes vagy telepített füves terület életének bemutatása. Folyamatos megfigyelések végzése, a leggyakoribb növények és állatok bemutatása. Bemutatótabló készí tése az állatok kültakarójáról, a rejtőszínükről, és a mi-mikriről (utánzás). A lakóhelyhez közeli füves terület vagy egy városi park madárvilágának megfigyelése. 28

29 57. A füves területek állatai II. 58. Tanulmányi kirándulás a füves területre 59. Rendszerezzük ismereteinket! Kézinagyítós vizsgálatok a rovarok testfelépítéséről. A korábban tanult ismeretek felidézése: az erdei egér és pocok testfelépítése, táplálkozása; a héja, a füles bagoly életmódja. A tankönyv ábráinak megfigyelése a füves területek táplálkozási láncáról. A tankönyvben leírt megfigyelések, vizsgálatok elvégzése. A tapasztalatok megbeszélése és rögzítése a munkafüzetbe. A tanórán megszerzett ismeretek és az élőhelyen elvégzett közvetlen megfigyelések tapasztalatainak összevetése. A témakörben megismert fontosabb fogalmak, jelenségek felidézése és rögzítése. Önálló feladatmegoldások a munkafüzetben. Összehasonlítások, csoportosítások végzése a megadott szempontok alapján. 60. Témazáró felmérés megíratása Matematikai kompetencia fej lesztése: az eddig megismert gerinctelen állatok halmazokba rendezése különböző szempontok alapján, pl. testfelépítésük, élet módjuk, szaporodásuk. Természettudományos kompetencia fejlesztése: oksági összefüggések keresése az élettelen környezeti tényezők, az állatok egyedszáma és fajgazdagsága között. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. (Milyen környezeti tényezők alakítják ki a füves és a fás élőhelyeket?) Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: táplálkozási láncok készítése a füves területek állatairól; a ragadozó életmódú állatok je lentősége az életközösségekben. Matematikai kompetenciafejlesztés: a tankönyvben lévő számítások elvégzése a hörcsögök és a pockok szaporaságáról. Természettudományos kompetencia: az élőhelyen végzett megfigyelésekhez, vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges képességek fejlesztése. A füves területek sokféleségének megismerése. Értsék meg, hogy az állatvilág fennmaradásának feltétele az élőhely megőrzése. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: szövegalkotás, a lényeges elemek írásos megfogalmazása. Természettudományos kompetencia: az élő természet és az élettelen környezeti tényezők közötti kapcsolat felismerése. Tudják, hogy mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a füves területek életét és az élőhelyek fennmaradását. Anyanyelvi kompetenciafejlesztés: szövegalkotás, a lényeges elemek kiemelése szóban és írásban. Saját és mások munkájának értékeléséhez szükséges képességek fejlesztése. mezei pocok, hörcsög, menyét, egerészölyv, táplálkozási lánc A gyakoribb fajok nevének megismerése ismereterjesztő könyvek segítségével. Beszámoló készítése a megfigyelésekről. 29

30 Az egyes té ma Kö rök kö ve tel mé Nyei AZ erdő, a vizek, a vízpartok és a füves területek élete Cél Ismerjék meg a tanulók a lakóhely környéki jellemző élőhelyeket; a fás, füves, vizes élőhelyek és az ott élő élőlények jellemző tulajdonságait, alkalmazkodásukat a kör - nyezethez; az emberi tevékenységek hatását a különböző élőhelyekre; a természetvédelem fontosságát, a helyi természeti értékeket. Tar ta lom Az erdő és környezetének kapcsolata. Hazánk jellegzetes erdőtípusai. Az erdőt alkotó fák (tölgy, bükk, erdei fenyő) jellemző tulajdonságai. Cserjék (kökény, mogyoró) és lágy szá rú növények (hóvirág, szellőrózsa). A lombkoronában élő állatok (harkályok, cinegék, csusz kák, héják, mókusok), a cserje- és gyep szint állatainak (pókok, hangyák, szarvasbogarak, rigók, egerek, pockok, sünök) test felépítése, élet módja, szaporodása, alkalmazkodásuk a környezethez. A gímszarvas, az őz és a vaddisznó élőhelye, táplálkozása, szaporodása. A hazai erdők ragadozó életmódú gerinces állatainak (róka, nyest, héja, fülesbagoly) testfel épí tése, táp lálkozása, szaporodása, jelentőségük az erdők életében. Táplálkozási kapcsolatok az erdő élőlényei között. Az emberi tevékenységek hatása az erdők életére. Az erdők pusztulásának okai, az erdők vé del me. Tanulmányi kirándulás: megfigyelések, vizsgálatok az őszi erdőben. Élőhelyek a vizekben és a vizek partján. A parti öv növényei (füzek, nyárfák, nádasok). A vízparti öv néhány jellegzetes állata (vidra, barna réti héja, gémek, récék, békák, vízisikló, ná di ri gó, kecskebéka, szitakötő), testfelépítésük alkalmazkodása a környezethez, táp lál ko zá suk, szapo ro dá suk. A nyílt vizek jellegzetes növényei (hi na ra sok: fehér tündérrózsa, békalencse, békaszőlő), je len tő ségük a vizek életében. A nyílt vizek jellegzetes halai (ponty, le ső har csa), testfelépítésük, táp lálkozásuk. Táplálkozási kapcsolatok a vizek, vízpartok élőlényei között. A vizek szennyeződésének formái, a vizek védelme. Tanulmányi kirándulás: megfigyelések, vizsgálatok a vízparton. A füves területek kialakulásának környezeti feltételei. A természetes és telepített füves területek hazánkban. A füves területek gyakori állatai (sáskák, szöcskék, nappali lepkék, fürge gyík, vörös vércse, me zei pocok, hörcsög, menyét, egerészölyv), testfelépítésük, táplálkozásuk, szaporodásuk, al kal mazkodásuk a környezeti feltételekhez. Táplálkozási kapcsolatok a füves területek élőlényei között. A füves területek pusztulásának okai, védelmük. Kö ve tel mé nyek Legyenek képesek a lakóhely környéki élőhelyek és az ott élő élőlények megfigyelésére, le írá sá ra, az élőhelyek és az élőlények elemi szintű összehasonlítására. Tudják a megismert élőhelyeket és élőlényeket a megadott szempontok szerint csoportosítani, azonosságokat és különbségeket keresni, egyszerűbb következtetéseket levonni, összefüggé se ket felismer ni a testfelépítésük, életmódjuk alapján. Ismerjék az erdő, a víz, vízpart és a füves területek jellemző környezeti feltételeit, az ott élő gya kori nö vény- és állatfajok nevét, alkalmazkodásukat. Ismerjék a tanult állatok életmódját. Tud janak példákat mondani az egyes élőhelyek élőlényei közötti táplálkozási kapcsolatokra. Le gyenek képesek szóban kifejezni a megfigyelt állatok viselkedésének jellegzetességeit. Tud ják, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a füves, fás, vizes élőhelyeket, ismerjék az élő helyek védelmének fontosságát. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhelyük környékén lévő természeti értékekről, a védett te rü le tekről. Kon cent rá ció Környezetismeret 1. évfolyam Az időjárás elemei: a napsugárzás, a hőmérséklet, a szél, a csapadék. A víz megjelenési formái a természetben. Az évszakok jellemző időjárása. Az élő és az élettelen közötti különbség. Közvetlen környezetünkben előforduló állatok 30

31 meg figyelése (méret, szín, alak, hang, mozgás, táp - lál ko zás, szaporodás). Környezetismeret 2. évfolyam A termesztett növényeink megfigyelése. A vadon élő és a tenyésztett állatok közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása. Környezetismeret 3. évfolyam A növények életéhez szükséges környezeti feltételek. A növények tápanyagai és táplálék készítése. A növények szaporodása. A növények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Az állatok kültakarója és jellegzetes mozgásformái. Az állatok táplálkozása: növényevő, mindenevő, ragadozó életmódú állatok. Az állatok szaporodása (peték, tojások, elevenszülők). Az ember hatása a növények, állatok életére. Környezetismeret 4. évfolyam Az élőlények életéhez szükséges környezeti feltételek. Az élettelen kör nye zet és az élőlények kapcsolata: a talaj, a víz és a levegő szennyezése, szeny nye zés káros hatásai az élővilágra. A lakóhely környezetének védelme, a szennyezések miatt kialakuló veszélyhelyzetek. Technika 1. évfolyam Ismerkedés az anyagokkal (fa, termések, levelek, szalma, nád). A természetes és a mesterséges környezet anyagai. Technika 2. évfolyam A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módjainak felsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, az ember természetátalakító munká ja. Technika 3. évfolyam Az élővilág és a tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. Technika 4. évfolyam Az épített környezet: épületek, hidak, utak, gyárak. Rajz és vizuális kultúra 1. évfolyam Az emberekhez, állatokhoz, növényekhez fűződő élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, fest ményekben, szobrokban. Rácsodálkozás a természet szép látványaira. Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, élőlényekről, színekről, formákról. Rajz és vizuális kultúra 2. évfolyam Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Az élőlények adott szempontok szerinti vizsgálata. Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam Irodalomolvasás a természeti környezetből vett témájú szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek. Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam Ismeretterjesztő szövegek értelmezése. Irodalomolvasás állatmesék. 31

32 ISMERKEDÉS A TÉRKÉPPEL Cél Megtanuljanak a tanulók egyre nagyobb önállósággal tájékozódni térben és időben. A térképészeti alapismeretek elsajátítása, a későbbi tartalmak megalapozása. Tar ta lom A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely a térképen. Követelmények Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagy tá ja in kat Magyarország domborzati térképén. Kon cent rá ció Környezetismeret 1 2. évfolyam Saját testhez viszonyított irányok. Az iskola környékének jellemző közterei. Út az otthontól az iskoláig. Környezetismeret 3. évfolyam A tárgyak alaprajza kicsinyítés rajzolással. Útvonalrajzok, térképszerű ábrázolások ismert terepről. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. Világtájak. Matematika 1 4. évfolyam Mértékegységek és átszámításuk. Természetismeret 5 6., valamint a földrajz 7 8. alapozása. Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata Cél Ismerjék meg a tanulók az élettelen környezeti tényezőket; a talaj, a víz és a levegő szennyezésének kü lönböző formáit és káros következményeit; a szennyezések következményeként bekövetkező veszélyhelyzeteket; a lakóhely környékének környezeti problémáit, a hulladék- és szemétkezelés fontosságát. Tar ta lom A talaj, a víz, a levegő, a fény és a hőmérséklet jelentősége az élőlények életében. Az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A környezetet veszélyeztető emberi te vékenységek káros hatásai az élőlényekre. A talaj jellemzői, a védelem fontossága. A talajszennyezés formái, következményei. A tápanyagpótlás környezetbarát formái. A levegő jelentősége az élőlények életében. A levegő szennyezésének formái, káros hatásai. A lakóhely levegőszennyező forrásainak megismerése. A víz jelentősége az élővilágban. A vizek szennyezésének formái és káros hatásai. A vizek védelmének legfontosabb tennivalói. Felelős magatartás a környezet védelméért, a szenynyezésének megakadályozásáért. Globális problémák a környezetszennyezés következményeként. A lakóhely környezetének védelme. A lakóhely környezeti ártalmainak és káros hatásainak megismerése. A szétválogató hulladékgyűjtés jelentősége, egyes anyagok újrahasznosíthatósága. Az élettelen környezeti tényezők és a környezetszennyezés különböző formáinak megfigye lé se, vizsgálata, tapasztalatok szerzése az élettelen környezeti tényezők hatásáról. Kö ve tel mé nyek Ismerjék meg az élettelen környezeti tényezőket, szerezzenek tapasztalatokat a talaj, a víz, a le vegő, a fény és a hőmérséklet hatásáról, jelentőségükről. Tudják a talaj főbb jellemzőit, értsék meg a termőtalaj védelemének fontosságát. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely környékének talajszennyező forrásairól, értsék meg a ta lajszennyezés és a vizek tisztaságának megóvása közötti összefüggést. Is merjék meg a levegő összetevői közül az oxigén és a szén-dioxid jelentőségét. Tudják, mely kör- 32

33 nyezetszennyező források veszélyeztetik a levegő tisztaságát. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely levegőszennyező forrásairól, tudják, melyek a környezetbarát energiaforrások. Ért sék a víz jelentőségét az élővilágban, tudják, hogy a víz hiányát az élőlények csak rövid ide ig képesek elviselni. Szerezzenek tapasztalatokat a vízszennyezés formáiról és káros következményeiről. Ismerjék, a lakó - helyük környékén mi minden veszélyezteti a vizek tisztaságát. Értsék meg, hogy bi zo nyos szennyezések az élőhely súlyos károsodását, az élőlények teljes pusztulását okozhatják. Tudják a vizek védelmének legfontosabb tennivalóit. Ismerjék meg a lakóhelyüket, mint mesterséges környezetet, tudják a lakóhelyükön leggyakoribb kör nyezetszennyező forrásokat és ezek káros hatásait az élőlényekre, az ember egész sé gé re. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével szerezzenek tapasztalatokat az élettelen kör nye ze ti tényezők hatásáról, a szennyezések káros következményeiről, a környezetvédelem fon tosságáról. Kon cent rá ció Környezetismeret 1. évfolyam Az időjárás elemei (napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél), a víz megjelenési formái a ter mé szet ben. Az élő és az élettelen közötti különbség. Környezetismeret 2. évfolyam A vadon élő és a tenyésztett állatok közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigye lé se, le írása, összehasonlítása. Környezetismeret 3. évfolyam A növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek. A környezeti tényezők változásának hatása az élőlények életére. Az élőlények alkalmazkodása az évszakokhoz. Helyes viselkedés a természetben. Technika 2. évfolyam A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a vé dekezés módjainak felsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, az ember természetátalakító mun ká ja. Technika 3. évfolyam Az élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. Technika 4. évfolyam Az épített környezet: utak, hidak, városok, gyárak. Rajz és vizuális kultúra 1. évfolyam Rácsodálkozás a természet szép látványaira. Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, élő lé nyek ről, színekről, formákról. NEKEM SZü lő HA ZÁM Cél Hozzájárulni nemzeti értékeink megismeréséhez oly módon, hogy tanulóink megtanulják tisz tel ni és becsülni azokat. A nemzettudat erősítése. Megismertetni környezetünk valós állapotát, a vé - delemre szoruló természeti és kulturális ér té ke-inket. Ki alakítani tanulóinkban az életkoruknak megfelelő szinten a környezetvédő magatartást. Tar ta lom Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya). Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei. Követelmények Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat. Kon cent rá ció Környezetismeret 1. évfolyam A lakóhely ismerete: a környék nevezetes épületei. 33

34 Környezetismeret 2. évfolyam A lakóhely ismerete: a település és környéke felszínének jellemző formái. Környezetismeret 3. évfolyam Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Magyar nyelv és irodalom 1 4. évfolyam A hazáról szóló irodalmi művek. A természetismeret 6. és a földrajz 8. alapozása. TESTÜNK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSÜNK Cél Ismerjék meg a tanulók az ember bőrének felépítését és a bőr egészségvédelmét; a legfontosabb tápanyagainkat és vitaminjainkat; az emésztés lényegét, az egészséges táplálkozás jelentőségét; az ember életkori szakaszait, az egyes szakaszok jellemzőit; az egészségkárosító szokásokat. Tar ta lom A mozgás, a légzés lényege, az egészséges táplálkozás és a helyes napirend. Az ember bőrének felépítése és a bőr működése (verejtékezés, faggyútermelés, érzékelés) vé de lem a kül ső környezet hatásaival szemben. A bőr egészségmegőrzésének főbb tudnivalói. Élel miszer, étel, tápanyagok fogalmának megismerése. Az emberi szervezet legfontosabb épí tő és fű tőanyagai. A vitaminok jelentősége, előfordulásuk a különböző ételekben, zöldség- és gyümölcsfélék ben. A tápanyagok megemésztésének lényege. A tejfogak és a maradandó fogak. Az ember életkori szakaszai (magzati fejlődés, csecsemőkor, kisgyermekkor, gyermekkor, ser dü lőkor, ifjúkor, felnőttkor, idős kor), az egyes szakaszok főbb jellemzői. Az életkori szakaszok összehasonlítása az életműködések, viselkedésbeli sajátosságok alapján. A szokások kialakulásának folyamata, a helyes és helytelen szokások életünkben. Kö ve tel mé nyek Szerezzenek tapasztalatokat az ember főbb életműködéseiről (mozgás, táplálkozás, légzés). Is merjék meg az ember bőrének felépítését és legfontosabb működéseit. Tudják azokat a leg fon tosabb szabályokat, melyek betartásával meg ő riz hetjük bőrünk egészségét. Értsék meg, hogy a táplálkozás során különböző tápanyagok kerülnek szervezetünkbe, melyek egy ré sze építő, más része fűtőanyagként hasznosul. Is merjék a gyakoribb ételek, élelmiszerek milyen vitaminféleségeket tartalmaznak. Tud ják, hogy az egészséges életmód fontos része a helyes táplálkozás. Sze rezzenek néhány megfigyelés, kísérlet révén tapasztalatokat az emésztés lényegéről. Is merjék meg az ember életének főbb szakaszait, tudják a főbb szakaszok nevét. A korábbi tapasztalataikat is rendszerezve, tudják az egyes életkori szakaszok nevét, főbb jel lem zőit, a fontosabb testi és lelki változásokat. Is merjék meg saját testük mérhető adatait (testmagasság, testtömeg, mellkas mérete), figyeljék fo lyama tosan a változásokat. Tudják a helyes szokások jelentőségét az egészség megőrzésében és a testi-lelki fejlődésben. Ismerjék a helytelen szokások (mozgásszegény élet - mód, helytelen táplálkozás, kevés alvás) egész ségkárosító hatásait. Tudatosuljon, hogy a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószerek súlyosan károsítják az em ber egészségét, és veszélyesek a fejlődő szervezet számára. Ta pasztalataikat feldolgozva ismerjék meg a reklámok célját, hatását az emberek életmódjára. Kon cent rá ció Környezetismeret 1. évfolyam Testünk főbb részei. Szervezetünk megfigyelhető ritmusai. Az érzékszervek szerepe a környezet megismerésében. Az egészség és a betegség. 34

35 Környezetismeret 2. évfolyam Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés). A legfontosabb szerveink működése életünkben. A környezet szervezetünkre gyakorolt káros hatásai. Környezetismeret 3. évfolyam Testünk mérhető tulajdonságai. Az ember mozgása, a csontváz és az izomzat szerepe a mozgásban. A csontok és az izmok egészséges fej lődésének feltételei. Az ember légzésének főbb mozzanatai, a vérkeringés lényege. A légzés és a vérkeringés egész ség megőrzésének főbb szabályai. Az egészséges életmód fő összetevői (helyes napirend, rendszeres mozgás, sportolás, helyes táp lálko zás, 9-10 óra alvás). Gyermekkori fertőző betegségek. A betegségek tünetei. MÓDSZERTANI ÖTLETEK, JAVASLATOK AZ EGYES TÉMÁK TANÍTÁSÁHOZ Az erdő élete Az erdő és környezetének kapcsolata Az óra anya ga: Az erdő és környezetének kapcsolata Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: Az erdő fogalma. A fák általános jellemzői (gyökérzet, törzs, lombkorona). Hazánk erdővel borított területei. A természetes és a tele pített erdő fogalma. Az erdők jelentősége, hatásuk az élettelen környezeti tényezőkre. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése a tankönyv illusztrációs anyagainak elemzésével (erdővel borított területeink, az erdő és az élettelen környezet kapcsolata). Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a vizuális és a verbális kommunikáció, továbbá a szövegértés, a lényegkiemelés és a szövegalkotás képességeinek fejlesztése. Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldásá val. Ismételjük át, amit 3. évfolyamon A fa élete című témában tanultunk! A tankönyv képei és más szemléltetőanyag segítségével beszéljük meg: Hogy nevezzük a fa részeit? Mi jellemző a fák gyökérzetére, törzsére, lombkoronájára? Mi a feladata az egyes részeknek? Mi a lényeges különbség a fa és a többi növény között? A fák mely élőlényeknek nyújtanak védelmet, búvóhelyet, és melyeknek biztosítanak táplálékot is? Olvassuk fel a következő leírást egy fáról! Értelmezzük a szöveget! (A mértékszámokat szemléletes példával érzékeltessük!) Egy 100 éves bükkfa fiatal, ereje teljében lévő növény. Ha elegendő fényt kap, folyamatosan növekszik és évente termést érlel. Magassága méter, 150 négyzetméter talajt árnyékol be, 15 köbméter faanyagból áll. Leveleinek összes felülete 1600 négyzetméter, mely naponta több ember oxigénszükségletét termeli meg. Májustól szeptemberig naponta 400 liter vizet párologtat el. Tisztítja a levegőt, mivel egy év alatt 1 tonna lebegő porszennyezés tapad meg a felszínén. Magyarázzuk el az erdő fogalmát. Ennek két lényeges része, hogy nagy kiterjedésű terület, melyen az uralkodó növényzetet a fák adják. Figyeltessük meg képeken, mi a lényeges különbség a lágy szárú és a fás szárú növények között! Az anyanyelvi kompetenciát (szövegértés, lényegkiemelés, szövegalkotás) fejleszthetjük az alábbi szemelvény felolvasásával, majd megbeszélésével: Az erdő többet jelent, mint egymás mellett álló fák sokasága. Fel lehet az élőlényeit egyenként sorolni (bükkfa, gímszarvas, vaddisznó, mókus, széncinege, hóvirág, ibolya stb.), de csak együttesen életképesek, egyik sem élhet a másik nélkül, egymásra vannak utalva. 35

36 Például a fák gyökérzete a gombák szabad szemmel nem látható részeivel, a gombafonalakkal van kapcsolatban. A fonalak felveszik a vizet és a benne oldott tápanyagokat a fa számára. A fa cserébe az elkészített táplálékból juttat a gombáknak. A falevelekkel táplálkozó hernyók sem élhetnek a fa nélkül, de a cinegék sem a leveleket rágó hernyók nélkül. A ragadozó madarak is éhen pusztulnának, ha nem lennének cinegék és egyéb énekesmadarak. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát! Az erdő fogalmának kialakítása után magyarázzuk el, hogy kétezer évvel ezelőtt hazánk területének nagy részét erdők borították. Ma már csak 20%-át. Figyeltessük meg a tankönyv térképvázlatán az erdővel borított területeinket! Beszéljük meg, mi minden okozta az erdővel borított területek csökkenését! A tanulók tapasztalatait feldolgozva beszéljük meg, milyen növényzet volt a szántóföldek, a rétek, legelők, a lakótelepek, az utak, gyárak helyén? Magyarázzuk el, hogy mindezek miatt csökkent az erdővel borított területek nagysága. A mai erdők egy része telepített erdő, vagyis az ember hozta létre (telepített fenyvesek, akácosok, nyárerdők), másik része természetes állapotú, mely őshonos fafajokból (tölgy, bükk) áll. A fa fontos nyersanyag is. A munkafüzet 2. feladatában rögzítsük a fa mint nyersanyag jelentőségét. Az erdőket, mint minden élőlényt az élettelen környezet veszi körül. Szoros kapcsolat van az élőlények és az élettelen környezet között. Idézzük fel, mit tanultunk az előző tanévben az élettelen környezeti tényezőkről! Beszéljük meg, miért fontos a víz, a levegő, a napfény, a megfelelő hőmérséklet az élőlények életéhez! Figyeltessük meg és értelmezzük a tankönyv Az erdő és az élettelen környezet kapcsolata című rajzait! Szempontok: hogyan befolyásolja az erdő a szél erejét, a lehulló csapadékot, a levegő hőmérsékletét nappal és éjszaka? Magyarázzuk el az erdő jelentőségé! Tudatosítsuk, hogy az erdei talaj nedvességtartalma a fák árnyékoló hatása, az aljnövényzet, az avartakaró kedvező hatása miatt mindig magasabb, mint az erdőn kívüli területeké! Idézzük fel a növények tápanyagait (a levegőben lévő szén-dioxid és a víz a benne oldott tápanyagokkal)! A tapasztalatok alapján rögzítsük, hogy az erdő talaját nem kell trágyázni! Ugyanis a lehulló levelek, egyéb elhalt növények és állatok lebomlanak, így pótolják a talaj tápanyagtartalmát. A 3. évfolyamon már tanultuk, hogy a növények saját maguk készítik el tápanyagaikat. A folyamat a levelekben megy végbe, közben oxigén is képződik, ami a levegőbe jut. Ez az oxigén az alapja a földi életnek. Mindezek alapján a tanulók megértik, hogy a fák hozzájárulnak a levegő oxigénszintjének megőrzéséhez, újratermeléséhez. Tehát az erdők védelme minden ember kötelessége. Óra végi összefoglalás: oldják meg önálló munkával a munkafüzet 4. feladatát, majd válaszoljanak a tankönyv összefoglaló kérdéseire. Kiegészítés: A lehetőségek függvényében válaszszunk ki egy, a lakóhelyhez közeli természetes vagy telepített erdőt! Figyeljük meg folyamatosan annak életét! Készítsünk a tanulókkal feljegyzéseket a tapasztalatokról! Az élőhely és az élőlények megfigyeléséhez, a terepen végzett munkához a tanmenetjavaslat ad konkrét ötleteket. 36

37 Hazánk erdőiről Az óra anya ga: Hazánk erdőiről Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A természetes és a telepített er - dők fő jellemzői. A lombhullató és a tűlevelű erdők sajátosságai, a lomblevél és a tűlevél. A lombhullató erdők szintjei, a fény jelentősége a szintezettség kialakulásában. A növények fényige, a cserje-, a gyep- és a lombkoronaszint. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: a tan könyv illusztrációs anyagainak megfigyelése és elemzése. A gondolkodás fejlesztése összefüggések keresésével (a növények fényigénye és az erdő szintezettsége közötti kapcsolat). Anyanyelvi kompetenciafejlesztés: a vizuális és a verbális kommunikáció összekapcsolása. Vázlatrajzok készítése lomblevélről és tűlevélről, továbbá az erdő szinte zettségéről. Matematikai kompetencia fejlesztése: egyszerű kördiagram megfigyelése és értelmezése. Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldásával. Ismételjük át az előző óra legfontosabb ismereteit! Oldják meg önálló munkával az alábbi igaz-hamis fe la datot! Hazánk területének felét erdők borítják: A telepített erdőket az ember hozta létre: Az utak szélére ültetett fák erdőt alkotnak: Az erdőt alkotó fáink törzse sok vizet raktároz: Az erdei fák védik a talajt a kiszáradástól: A fa legidősebb része a lombkorona: A hazai erdőkben soha nem élt hiúz és barnamedve: Egy terebélyes fa egy ember éves oxigénszükségletét fedezi: Idézzük fel, mit tanultunk a 3. évfolyamon a fa részeiről, a növények tápanyagairól és táplálékkészítéséről! Mondjanak ismert példákat arról, hogy milyen kapcsolatok alakultak ki a növények és az állatok között! Mit biztosítanak a növények az állatoknak? (táplálék, fészkelőhely, búvóhely) Az új anyag feldolgozását a természetes és a te lepített erdők szemléltetésével kezdjük (tankönyv képei, filmrészletek, színes képek)! Magyarázzuk el a két erdőtípus közötti különbségeket, ismer tessük, hogy mindkét erdőtípust a bennük ural kodó, legnagyobb mennyiségben előforduló fafajokról nevezik el (tölgyesek, bükkösök, erdei fenyvesek, akácosok, nyárasok)! Elemezzük a tankönyv kördiagramját! A kör hazánk területét jelöli, más színű körcikk jelöli az erdőket, ezen belül annak két formáját. Figyeltessük meg, hogy az erdőink nagyobb része telepített erdő! Applikáljuk a táblára egy természetes (pl. tölgy) és egy telepített erdő (pl. nyárfaerdő) képét! A ké - pek alá rögzítsük a főbb fogalmakat: Természetes erdő Őshonosak, sok ezer éve alakultak ki. Természetes módon megújulnak. Idős és fiatal fák alkotják. Élőviláguk gazdag, változatos. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. feladatát! A lombhullató erdő fogalmát a meglévő tapasztalatok feldolgozásával alakítsuk ki! Milyen változások történek a lomkoronában tavasszal? Milyen ősszel és a tél beköszöntével? Telepített erdő Az ember hozta létre. Kitermelés után újratelepítik. A fák azonos életkorúak, szabályos rendben állnak. Élőviláguk szegényes. Beszéljük meg, mit tanultunk a 3. évfolyamon! Mi képződik a növények leveleiben? Magyarázzuk el, hogy ősszel a levélhullás után a fák nyugalmi állapotba kerülnek. Levélzet hiányában nincs tápanyagfelvétel és tápanyagkészítés sem. Áttelelő szervük a rügy, mely tavasszal kihajt, be lőle új vesszők és levelek fejlődnek. Szabad szem- 37

38 mel, majd kézinagyítóval is vizsgáljanak meg né hány rügyet. Szemléltessünk fenyőerdőket (lucfenyveseket, erdei fenyveseket) különböző évszakban készült felvételekkel. Figyeltessük meg, hogy ezek a fák a téli időszakban sem hullatják le a leveleiket, ezért örökzöldeknek is hívjuk őket. Ma - gyarázzuk el, hogy levélváltás itt is van, csak nem egyszerre hullanak le a levelek, hanem szakaszonként. Több év alatt cserélődik ki a teljes levélzet. Vizsgáljanak meg a tanulók örökzöld fenyőleveleket! Figyeljék meg a levelek alakját, tapintsák meg a levél csúcsát! Dörzsöljék meg ujjaikkal a levelét, majd megszagolva érezhetik a tűlevek jellegzetes gyanta illatát. A gyanta a levelek és az ágak gyantajárataiban képződik. Kettős feladata van. Jellegzetes szagával sok állati kártevőt távol tart, elriaszt. Ha pedig a fa megsérül (pl. a szél letör egy ágat), akkor a kicsorgó gyanta a sebfelületen megszilárdulva védi a fát a kártevő gombáktól. A borostyán nem más, mint több millió évvel ezelőtt képződött megkövesedett gyanta. Vizsgáljanak meg a tanulók egy lomhullató fa (tölgy, bükk, juhar, nyár) levelét is! Beszéljük meg a főbb tulajdonságokat: a lomblevél lapos, vékony, széles felületű, puha tapintású. A tűlevél merev, hosszúkás, hegyes végű. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 2. feladatát. A lombhullató erdő szintezettségét a tankönyv magyarázó rajzán és fotóin figyeltessük meg. Magyarázzuk el, hogy legfelül, a fák lombkoronája alkotja a lombkoronaszintet. Ezek a levelek kapják a legtöbb fényt. A lombkoronaszint alá már kevesebb fény jut. A cserje- és a gyepszintben olyan növények élnek, amelyek kevesebb fénnyel is beérik. Önállóan olvassák el a tankönyvi lecke utolsó két bekezdését, értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg: Miből tevődik össze a lombkoronaszint? Milyen magasan helyezkedik el? Milyen magasra nőnek a cserjék? Hol élnek az árnyékkedvelő növények? Kiegészítő ismeretek: Télen a fák a fagyos talajból nem tudnak vizet felvenni. Ha ilyenkor volnának leveleik és azok párologtatnának, akkor nem tudnák a talajból felvett vízzel az elpárologtatott vizet pótolni és kiszáradnának. A fenyők képesek télen is egy kevés vizet felvenni. A párologtatásuk azonban igen kis mértékű, mivel a leveleik viaszos bevonata ezt meggátolja, ezért télen sem száradnak ki. A fák kérge minden fafajra sajátságosan jellemző mintázatú és vastagságú. Ez a réteg védelmet biztosít az állatok rágásával, a gombák megtelepedésével és a hőmérséklet változásaival szemben is. A lehetőségek szerint, természetes élőhelyen figyeltessük meg a fák alakját, a lomkorona jellegzetes ágait, a fák törzsét és a törzs mintázatát. A fák törzse nagyrészt elhalt anyagokból épül fel, ez biztosítja a merevségét, szilárdságát. A fa élő része nagyon vékony réteget alkot a kéreg alatt. Ebben áramlik a talajból felvett víz és a benne oldott tápanyagok, illetve a levélben elkészített táplálék, mely a fa minden részébe eljut. A szintezettségről tanultakat a munkafüzet 3. feladatában rögzítsük. Óra végi összefoglalás: a tankönyv illusztrációi segítségével tegyenek fel egymásnak kérdéseket, és válaszoljanak az összefoglaló kérdésekre is. A lombkoronában élő állatok Az óra anya ga: A lombkoronában élő állatok Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: Az élőhely az állatok természetes otthona. A mókus a lombhullató és tűlevelű erdőkben is megél. Növényi és állati eredetű táp lálékot fogyaszt. Megszakított téli álmot alszik. 4-5 utódot szül, me - lyeket szoptat. A harkályok, csuszkák, széncinegék testfelépítése, alkalmazkodásuk a környezet hez. A madarak hangadásának céljai (területfoglalás, párkeresés, fiókanevelés). A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Az élőhelyek védelmének fontossága. Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidézése (petékkel, tojásokkal szaporodó és elevenszülő állatok, ill. a növényevő, mindenevő, ragadozó életmód jellemzői, a kül takaró jelentősége a környezethez való alkalmazkodásban). 38

39 Gondolkodási képességfejlesztés: fogalomalkotás ( élőhely ) a korábbi tapasztalatok és az új ismeretek alkalmazásával. Összefüggések keresése az állatok életmódja és testfelépítése között. Szövegértés és a szövegalkotás, továbbá a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatok megfigyeltetésével, következtetések levonásával. Legyenek képesek az ismert hazai állatokat táplálkozásuk alapján csoportosítani: melyek a növényevők, mindenevők, ragadozók? Az alábbi tudáspróbával ismételjük át a korábban tanultakat: 1. Mi a legfontosabb különbség a természetes és a telepített erdő között? Válogasd szét a lombhullató és az örökzöld er - dők tulajdonságait! Számok beírásával válaszolj! 1. erdeink nagyobb része ilyen típusú, 2. a levélváltás folyamatos, 3. fáinak levele lapos és széles, 4. fáinak levele hosszú, hegyes végű, 5. legtöbb fenyőnek ilyen a levele, 6. a fák ősszel az összes leveleiket lehullatják, 7. az ilyen erdőkben gyanta illat van lombhullató erdő:... tű le ve lű erdő: Nevezd meg a lombhullató erdők szintjeit! Készíts rajzot egy lomblevélről és egy tűlevélről! Az élőhely fogalmának megismerése előtt idézzük fel kérdések segítségével a tanulók tapasztalatait! A megbeszélés célja, hogy a tanulók felismerjék, minden állatra jellemző az, hogy hol él, milyen környezet veszi körül, milyen más állatok és növények élnek a környezetükben. Hol él a házi sertés, a szarvasmarha, a házi ló, a házi tyúk? Hol él a gímszarvas, az őz, a vaddisznó, a róka? Hol él a mezei nyúl, a hörcsög? Hol él a tőponty, a lesőharcsa? Hol élnek a bálnák, a cápák, a fókák? Hol élnek, milyen környezet veszi körül az oroszlánokat és a krokodilokat? Színes képekkel applikáljuk a táblára az ismertebb erdei állatainkat: gímszarvas, vaddisznó, róka, őz, mókus, erdei egér, fülesbagoly, fakopáncs (harkály), széncinege, szarvasbogár, keresztespók, vöröshangya. Beszéljük meg, hogy erdőn belül mely részeken élnek, hol találkozhatunk velük! Tudatosítsuk, hogy az erdőn belül minden állatnak megvan a természetes otthona, amit más néven élőhelynek nevezünk. Figyeltessük meg a tankönyv rajzát és a tanulók mondják el, az erdő mely részén élnek a rajzokon látható állatok (lombkoronában, fatörzsön, talajban, sűrűbb erdőrészeken, cserjék ágai között, stb.). Részösszefoglalás: készítsünk egy vázlatos rajzot az erdő szintjeiről és rakjuk az állatok képét a megfelelő szinthez. Az élőhely fogalmát a munkafüzet 1. feladatában rögzítsük! Szemléltessük a mókust, és a tanulók tapasztalatait összegezve, beszéljük meg testfelépítését (hosszú farok, vöröses barnás színű szőr, hegyes karmok), gyors mozgását! A tankönyv 11. oldalának első két bekezdéséből gyűjtsük össze, mivel táplálkozik, mi jellemző téli viselkedésére. Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a mókus koponyáját, a rágcsáló fogazatát! Az elöl lévő metszőfogak élesek, melyekkel feltöri a csonthéjas terméseket (dió, mogyoró). Figyeltessük meg a mókus természetes ellenségeinek (nyest, héja) képét is! Idézzük fel, mit tanultunk az emlősállatok szaporodásáról és utódaik gondozásáról. Ismertessük, hogy a mókus 4-5 utódot hoz a világra, melyeket 2 hónapig szoptat. Kiegészítés: Az állatvilágban gyakori, hogy a rendelkezésre álló táplálék függvényében nevelik fel az állatok az utódaikat. Ha bőségesen van táplálék, minden megszületett, tojásból kibújt utódot felnevelnek. Ha táplálékhiány van, akkor csak néhányat. Pl. a mókus is a megszületett 4-5 utódokból csak 1-2-t nevel fel. A mókusra vonatkozó ismereteket a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük. 39

40 A tankönyv képein és egyéb szemléltető anyagról mutassuk be a lombkoronában élő leggyakoribb madárfajokat! Magyarázzuk el, hogy testfelépítésük a lombkoronában és a fatörzseken megszerezhető táplálék megszerzéséhez alkalmazkodott. Mutassuk be, hogy a harkályok erős farktolla, kapaszkodó lába a fatörzsön való mozgást biztosítja. Erős, véső alakú csőrével lehántja a fák kérgét, az odvas fákba üregeket váj a táplálék megszerzésére. A munkafüzet 2. feladatának megoldásával rögzítsük a harkályok jellemző tulajdonságait! A lombkorona gyakori énekesmadara a széncinege és a csuszka. Itt fészkelnek, és itt keresik meg rovarokból álló táplálékaikat. Figyeltessük meg testfelépítésüket, tollazatuk színét! A tankönyv képei szemléltetik azt is, hogy hegyes csőrükkel a fák kéregrepedéseiből, üregeiből is képesek kicsipegetni táplálékukat. A munkafüzet 3. feladatában rögzítsük az énekesmadarak főbb tulajdonságait! Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 5. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire! A cserjeszint és a gyepszint növényei Az óra anya ga: A cserjeszint és a gyepszint növényei Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A cserjék fogalma (nincs törzsük, a talaj felett közvetlenül elágaznak), a cserjeszint el helyezkedése. A cserjék és a cserjeszint jelentősége az erdők életközösségében. A gyepszint fogalma és néhány jellemző növény (hóvirág) testfelépítése, alkalmazkodása a környezethez. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: Le gyenek képesek a fák és a cserjék közötti azo - nosságokat és különbségeket felismerni! Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás formáira! A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése: vázlatrajzok készítése a fák és a cserjék lényeges jegyeiről. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: tudjanak az is meretterjesztő gyermekirodalomból informá ciókat szerezni (szövegértés, szövegalkotás a lé nye ges jegyek kiemelésével). Óra eleji ismétlés: A tanulók csoportmunkában fogalmazzanak meg kérdéseket az erdő életéről. Minden csoport egy-egy konkrét, korábban tanult témán gondolkozzon (az erdő jelentősége, természetes telepített erdő, lombhullató tűlevelű erdők, mókus stb.). Válaszoljanak a kérdésekre, közben szemléltessünk! Az új anyag feldolgozását az erdő szintezettségét bemutató képek és rajzok szemléltetésével kezdjük! Nevezzük meg a szinteket, idézzük fel a lombkoronában élő állatokat! Élő növények hajtásaival és a tankönyv képeivel szemléltessük a leggyakoribb cserjéket (kökény, vadrózsa, mogyoró)! Idézzük fel a fa részeit (gyökérzet, törzs, lombkorona, mely ágakból, gallyakból, vesszőkből áll, a levelek az ágakon és a vesszőkön helyezkednek el). Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát! Figyeltessük meg a tankönyv összehasonlító rajzát a fa és a cserje felépítéséről, majd beszéljük meg a lényeges különbséget (a cserjéknek nincs törzsük, a talaj felett közvetlenül elágaznak). Keressenek a rajz alapján azonosságokat is (gyökérzet, ágak, vesszők, lombkorona)! A cserjék sajátosságait bármely lakóhely környékén telepített díszcserjén is megfigyeltethetjük. A cserjék fő tulajdonságait a munkafüzet 2. feladatában rögzítsük! Színes képekről, a tankönyv képeiről szemléltessük a cserjeszintet. Mutassuk be, hogy a cserjeszint a lombkorona alatt helyezkedik el. A szintet alkotó növények még a fák lomkoronájának kiteljesedése előtt virágoznak. Olvassák el önállóan a tankönyv 12. oldal, 2. bekezdését! Értelmezzék az olvasottakat, majd beszéljük meg: Mi a jelentősége a cserjéknek? Mit biztosítanak az állatoknak? (táplálék, fészkelőhely, búvóhely) Hogyan befolyásolják az élettelen környezeti tényezők hatását? (felfogják a szelet) Kiegészítés: Az erdőszéli cserjék és magas fák sajátos élőhelyet biztosítanak az állatoknak, ugyanis táplálékukat az erdőn kívüli mezőgazdasági területeken 40

41 (szántóföldek, gyümölcsösök) keresik. Ilyen állatok pl. a rigók, pintyek, ölyvek, vércsék. De a varangy, az őz, a borz, a sün is az erdőszéleken, a cserjék között találnak élőhelyet, de táplálkozni az erdőn kívüli területekre járnak. A hüllők változó testhőmérsékletű állatok. A siklók, gyíkok testét a napsugarak melegítik fel, ezért a reggeli órákban a cserjék szélső ágain sütkéreznek. Veszély esetén hamar elbújhatnak a sűrű, tövises, tüskés ágak között. Képekről, a tankönyv rajzairól szemléltessük a gyepszintet, és az itt élő ismertebb növényeket (hóvirág, ibolya, szellőrózsa, gyöngyvirág stb.). A tankönyv szervezettani rajzai segítségével mutassuk be a hóvirág és a szellőrózsa szervezettani felépítését. A tapasztalatok alapján beszéljük meg, hogy többségük a lombfakadás előtt virágzik, ekkor még kedvezőek a fényviszonyok. Amikor a fák kifejlesztik lombozatukat, már kevés fény jut a gyepszintre. Az itt élő növények ehhez alkalmazkodnak, árnyékkedvelők. Magyarázzuk el, hogy mindkét növény, a talajban lévő szerveikben (hagyma, gyöktörzs), tápanyagot raktároz. Kora tavasszal ezek a tápanyagok biztosítják a virágzást és magok beérést. Mire összezárul felettük a lombkorona, a szaporodásuk lezárul. Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 3. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire. A cserje- és gyepszint állatai Az óra anya ga: A cserje- és a gyepszint állatai Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A cserje- és a gyepszint néhány gyakori állatának (sün, feketerigó, vöröshangya, szarvasbogár, koronás keresztespók) testfelépítése, életmódja, alkalmazkodása a környezethez. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi és természettudományos kompetenciák fejlesztése: A megfigyelt állatok (sün, feketerigó, vöröshangya, szarvasbogár, keresztespók) főbb tulajdonságainak megfogalmazása szóban. Az élővilág sokféleségének megértése, és a sokféleség védelmének fontossága. Azonosságok és különbségek keresése a szarvasbogár és a koronás keresztespók testfelépítésében és életmódjában. Tudjanak egyre pontosabb megfigyeléseket végezni, azonosságokat és különbségeket keresni. Gondolkodási műveletek gyakorlásával legyenek képesek érveket felsorolni az élő világ sokféleségének fennmaradása mellett. Az óra eleji ismétlést a következő tudáspróbával végezhetjük el: 1. Írd az élőlények neve után a jellegzetes élőhelyük nevét! Hóvirág: Mókus: Kökény: Széncinege: Harkály: Csúsz ka: Illatos ibolya: 2. Készíts vázlatrajzot a lombhullató erdők szintjeiről, és nevezd is meg az egyes szinteket! 3. Mi a lényeges különbség a fa és a cserje között? 4. Sorold fel az erdőszéli cserjesor jelentőségét az erdő életközösségében! Ismételjük át, mit tanultunk az előző évfolyamon a főbb állatcsoportok mozgásáról! Beszéljük meg, miért fontos az állatok számára a mozgás! Hogyan mozognak az ízeltlábú állatok, a gerincesek közül a halak, a békák, a kígyók, gyíkok, a madarak és az emlősállatok? 41

42 Idézzük fel az állatok táplálkozásáról tanultakat is! Mi a közös minden állat táplálkozásában? (más élőlényekre vannak utalva) Táplálkozásuk alapján hogyan csoportosítottuk őket? (növényevők, mindenevők, ragadozók) Ismert állatok képét applikáljuk a táblára! A tanulók csoportosítsák őket táplálkozásuk alapján! Az új anyag feldolgozását a cserje- és a gyepszintben élő gyakori állatok képének szemléltetésével kezdjük. A tankönyv képei és egyéb szemléltetőanyag segítségével figyeltessük meg a sün testfelépítését! Magyarázzuk el, hogy a védekezésül szolgáló szarutüskék az állat szőrös kültakarójának módosulásai. A tankönyv szövegéből gyűjtsük össze, mi mindennel táplálkozik! Ha lehetőség van rá, szemléltessünk sün koponyát vagy bármely rovarevő koponyát. Figyeljék meg, hogy valamennyi foga hegyes, mely a rovarok kültakarójának felaprítására szolgál. Idézzük fel a lombkorona madarainak nevét (nagy fakopáncs, csuszka, széncinege) és táplálkozását, majd mutassuk be a gyepszint és a cserjeszint gyakori énekesmadarát, a feketerigót! A tanulók tapasztalataiból kiindulva rögzítsük, hogy a feketerigók nagy számban élnek az emberi települések környezetében is. Ennek oka, hogy itt több táplálékot találnak, és az emberek közelsége miatt kevesebb a természetes ellensége is (héja, karvaly, róka, nyest). Ezek a példányok nem is vonulnak a téli időszakra a Földközi-tenger környékére, hanem nálunk telelnek át. Megszokják az ember közelségét, így gyakran találkozhatunk velük a téli madáretetőkön is. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. feladatát, melyben a megadott szempontok alapján a harkályt és a feketerigót hasonlítsák össze! Figyeltessük meg a tankönyv rajzán az erdei vöröshangya nőstényének és hímjének rajzát! Hány pár lábuk, hány testrészük van? Mi jellemző a lábak felépítésére? Applikáljuk a táblára a hangya rajzát, majd írjuk mellé: három pár ízelt láb, fej, tor, potroh. Magyarázzuk el, hogy tulajdonságai alapján az ízeltlábú állatok csoportján belül a rovarok közé tartozik. Olvassák el a tankönyv 14. oldalának utolsó bekezdését, majd válaszoljanak a kérdésekre: Mivel táplálkoznak a hangyák? Mely szerveik segítik a táplálék megszerzését? (rágó szájszerv, méreganyag) A tankönyv rajzát megfigyelve beszéljük meg, hogy a hangyák nagy csoportokban élnek a hangyabolyok föld alá is lenyúló járataiban. Fontosak az erdő életközösségében, mivel eltakarítják az elpusztult élőlényeket, az élő rovarok fogyasztásával pedig szabályozzák azok számát. Megfigyelés alapján hasonlítsuk össze a vöröshangya és a szarvasbogár testfelépítését! Szempontok: Nagyságuk? Lábaik száma? Testrészeik száma és neve? Szárnyaik jellegzetességei? Mi a lényeges különbség a szárnyakban? (a szarvasbogár első pár szárnya kemény fedőszárny, ez védi az alatta lévő hártyás szárnyat) Beszéljük meg, hogy a szarvasbogarak lárvája 4-5 évig fejlődik a korhadó fában. A kifejlett bogarak csak rövid ideig élnek, a párzás és a peterakás után elpusztulnak. A tankönyv rajzán figyeltessük meg a koronás keresztespók testfelépítését is. Hasonlítsuk össze a testrészeik és a lábaik számát! (két testrésze van és 4 pár ízelt lába) Olvassák el a lecke utolsó bekezdését, értelmezzük a leírást a keresztespók zsákmányszerzéséről. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 2. és 3. feladatát. Kiegészítő ismeretek, néhány érdekesség: A pókok egy része hálót sző, melyben fennakadnak a repülő rovarok (méhek, legyek, szúnyogok). A pók csáprágójával sebet ejt rajtuk, majd méregmirigyének váladékát a seben keresztül áldozatába juttatja. A méreganyag elfolyósítja és előemészti a belső szerveket, amelyet a pók felszív. A pókok a háló rezgéséből felismerik, hogy rájuk is veszélyes méhek, darazsak, vagy éppen táplálékul szolgáló állatok akadtak fenn a hálón. A rigók és más énekesmadarak gyakran fürödnek felborzolt tollakkal a feltúrt hangyabolyban. A hangyák védekezésül méraganyagot fecskendeznek rájuk, amely elpusztítja a madár tollazatán és bőrén megtelepedő élősködőket (atkák, kullancsok, tetvek). Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 4. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire. 42

43 Az erdők nagyvadjai: a gímszarvas, az őz és a vaddisznó Az óra anya ga: Az erdők nagyvadjai: a gímszarvas, az őz és a vaddisznó Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A szarvas, az őz és a vaddisznó testméretei, táplálkozása, szaporodása. A nagyvadak néhány jellegzetes viselkedésmódjának megismerése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Gondolkodási műveletek végzésével azonosságok és különbségek keresése a három állat testfelépítésében, életmódjában és szaporodásában. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: Ismeretterjesztő irodalom és a tankönyv szövegének értő olvasása, a lényeges elemek kiemelése, a szakmai szókincs fokozatos bővítése. Ismételjük át az alábbi feladatok önálló megoldásával az előző órák anyagát! Nevezd meg a fogalmakat! 1. Az erdők gyepszintjében él, de ma már az emberi települések környezetében is gyakori madár. Főleg férgekkel, csigákkal, rovarokkal táplálkozik: 2. Nyolc ízelt lába van, a feje és a tora összenőtt: 3. Vöröses barna a bundája, 4-5 méteres ugrásokra képes, télre készleteket gyűjt: 4. Véső alakú csőre van, faroktollai erősek, hegyes karmaival kapaszkodik a fák törzsén: 5. Szárnyfedőjük és egész testük kemény. Három pár ízelt lábuk és három testrészük van: Ismételjük át, mit tanultunk a 3. évfolyamon a halak, a békák, a kígyók, a gyíkok, a madarak és az emlősállatok szaporodásáról! Idézzük fel, miért fontos életjelenség a szaporodás! Mi történne akkor, ha az élőlények nem szaporodnának? Ismernek-e olyan állatokat, amelyek mára már kipusztultak a földről? Színes képekről, filmrészletekről szemléltessük az erdő nagyvadjait, majd a tankönyv első bekezdését olvassák el, és válaszoljanak a kérdésekre: Milyen nagyságú a gímszarvas testtömege? Milyen hosszú az állat? Hazánkban kb. hány darab gímszarvas él? Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy az év nagy részében a szarvasbikák és a tehenek külön-külön csordákban élnek. Figyeltessük meg a tankönyv képén a legelésző tehén szarvacsordát! A szarvasok természetes élőhelye a nagy kiterjedésű, összefüggő, idős fákból álló lombhullató erdő. Figyeltessük meg az agancsot! Ha van valódi agancsunk, akkor a tanulók tapintással könnyen meggyőződhetnek arról, hogy az agancs csontképződmény. Állománya tömör, kemény anyagból áll. Szarvas koponyán vagy a tankönyv rajzával szemléltessük a növényevő emlősökre jellemző széles lapos, redős felszínű zápfogakat. Magyarázzuk el, hogy ezek a széles felszínű fogak a növényi táplálék kemény rostanyagainak szétzúzására alkalmasak. Részösszefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 2. fela datának szarvasra vonatkozó részét! Önálló munkával olvassák el a tankönyv őzekre vonatkozó szövegét! Beszéljük meg a lényeges ismereteket, majd mindezeket rögzítsük a munkafüzet 2. feladatának további megoldásával. Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy az őz természetes élőhelyei a fás-füves puszták voltak. A mezőgazdasági területek növekedése és a gyakori vadászatuk miatt húzódtak az erdőkbe. A szarvashoz hasonlóan növényevők, és ugyancsak éjjel járnak táplálékuk után. Szemléltető anyag megfigyelése után szempontok alapján beszéljük meg a vaddisznó testfelépítését! Mi jellemző a kültakarójára? Mi jellemző a törzsére, fejére, végtagjaira? A tankönyv szövegéből keressük ki a testtömegére vonatkozó adatot. Hasonlítsuk össze a testtömegét a gímszarvassal és az őzzel! A vaddisznó is mindenevő állat. Idézzük fel, mit jelent ez a fogalom! Figyeltessük meg valódi koponyán és a tankönyv rajzán a mindenevő fogazat jellemzőit! Beszéljük meg az agyar szerepét a táplálkozásban! Vetítsük ki az alábbi leírás! Olvassák el a szöveget és válaszoljanak a kérdésekre! A vaddisznó a nappalt a sűrű erdőrészekben tölti. Éjjel jár tápláléka után. Hosszú orra és hatal 43

44 mas szemfogai (agyarai) segítik a táplálék kitúrást az avar alól, a korhadó fákból és a feltépett gyökerek alól. Férgekkel, csigákkal, rovarokkal, gombákkal, gyökerekkel, makkal táplálkozik. Megeszi a madarak tojásait, kiszimatolja, majd kitúrja az egerek, pockok fészkét és a kölyköket felfalja. Elfogyasztja az elhullott állatokat is, vagyis dögöket is eszik. A szántóföldeken feldúlja a kukoricatáblákat, a burgonyaföldeket, tetemes mennyiségű termesztett növényt fal fel. Ezt nevezik vadkárnak, amit gyakran a túlszaporodott őzek és szarvasok is okoznak. Mikor jár a vaddisznó a tápláléka után? Mely szervei segítik a táplálék megszerzését? Mivel táplálkozik a vaddisznó? Mit nevezünk vadkárnak? Részösszefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 1. és 4. feladatát, és írják be a 2. feladatba a hiányzó ismereteket. Magyarázzuk el, mit jelent a szaporaság mint biológia fogalom. A vaddisznó is szapora állat. Évente egyszer 6-10 utódot hoz a világra. Az őz és a gímszarvas csak 1-1 utódot. Óra végi összefoglalás: A tankönyv képei alapján tegyenek fel egymásnak kérdéseket, majd oldják meg a munkafüzet 3. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire! Az erdők ragadozó gerinces állatai Az óra anya ga: Az erdők ragadozó gerinces állatai Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A ragadozó életmód jellemzői, a ragadozó állatok jelentősége az életközösségek egyensúlyának fenntartásában. A vörösróka, a héja és az erdei fülesbagoly test felépítése, életmódja, környezethez való alkalmazkodása. Táplálkozási kapcsolatok (táplálékláncok) fogalma és jelentősége. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetenciák fejlesztése: legyenek képesek érveket felsorolni a ragadozó álla tok jelentőségéről az életközösségekben. Ismerjék az állatok testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket. Tudjanak példákat mondani az ízeltlábú állatok, a madarak és az emlősök zsákmányszerzésének kü - lönböző formáira. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a verbális és a vizuális kommunikáció összekapcsolása az illusztrációk elemzésével. A szövegértő és szövegalkotó képességek fejlesztése. Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése a feladatok megoldása során. Az előző órán tanultakat az alábbi feladatok önálló megoldásával ismételjük át: 1. Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Írd le röviden a tartalmukat! Növényevő:... Mindenevő: 2. Miért kerülnek ritkán a szemünk elé a szarvasok, őzek, vaddisznók? 3. Melyik előző órán tanult állatra vonatkoznak az alábbi adatok? A hím testtömege 250 kg, 1,5 méter hosszú: 25 kg testtömegű, hossza 1-1,5 méter: 200 kg testtömegű, 2 méter hosszú, 1-1,5 méter magas: 4. Sorold fel, mi mindennel táplálkoznak az alábbi állatok! Sün: Feketerigó: Gímszarvas: Vaddisznó: 44

45 Ellenőrizzük és értékeljük a tanulók munkáját, a hiányosságokat pótoljuk! Az új anyag feldolgozását hazai és távoli tájakon élő, ismert állatok képeinek szemléltetésével kezdjük (oroszlán, tigris, jaguár, farkas, hiúz, vadmacska, róka, rétisas, óriáskígyó, lesőharcsa, csuka, fehércápa). A tanulók feladata, hogy ismerjék fel, hogy mi a közös tulajdonság a bemutatott állatokban. (valamennyi ragadozó életmódú) A felismerés után magyarázzuk el, hogy a ragadozó állatok közös tulajdonsága, hogy élő állatokra vadásznak. Valamennyinek sajátos zsákmányszerző szerve van, mely a táplálékállat elfogását segíti. Válasszanak ki egy ragadozó állatot, és tapasztalataik alapján mutassák be, hogyan szerzik meg zsákmányukat! Mondják el, mi minden segíti a zsákmány megszerzését! (méregfog, gyors futás, erős fogazat, éles látás, erős izomzat, horgas csőr, hosszú, hegyes karmok, stb.) Fontos nevelési feladat tudatosítani: a ragadozó állatok nem vérengző fenevadak, amelyek kedvtelésből ölnek. Fontos szerepük van, mert életmódjukkal szabályozzák az élőhelyükön a táplálékállatok számát. Ragadozók hiányában felbomlik az életközösség egyensúlya, ami a növényevők, a mindenevők és a ragadozó állatok között alakult ki. Szemléltessük a hazai erdőkből kipusztult csúcsragadozókat (hiúz, barnamedve, farkas). Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy kipusztulásukat az élőhelyek csökkenése és a kíméletlen vadászatuk okozta. Csúcsragadozók hiányában a növényevő állatok egyedszámát a vadászattal szabályozzák. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát. A vörösróka a hazai erdők ragadozó állata. A tankönyv képei és egyéb szemléltető anyagok segítségével mutassuk be jellegzetes alakját, a nyári és téli időszakban jellemző bundáját. Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a tanulók ismereteit a rókáról! Mondják el az állatmesék, az irodalmi leírások, a rajzfilmek alapján milyen állatnak ismerték meg a rókát! Előzetes tanulói felkészülés alapján hallgassunk meg néhány verset, leírást a rókáról. Magyarázzuk el, a róka rejtőzködő viselkedésének, kiváló alkalmazkodó képességének köszönheti, hogy az állandó üldözés és a kíméletlen vadászat ellenére fennmaradt, sőt állománya egyes területeken már aggasztó mértékben növekszik. Ezért egyre gyakoribb, hogy az emberi települések környékén is feltűnik. Szemléltessük a tankönyv rajzán és róka (vagy kutya) koponyáján a ragadozó fogazatot. A táplálék megragadását a hosszú, hegyes szemfogak biztosítják. A hátul lévő tépőfogakkal darabolja fel a zsákmányát. A lecke 3. bekezdését olvassák el, majd beszéljük meg: mi mindennel táplálkoznak a rókák? Magyarázzuk el, hogy a lakóhelyek környékén azért fordulnak gyakran elő, mert elfogyasztják a konyhai hulladékot is. Szemetes környezetben mindig találnak maguknak valami ennivalót A környezetünk tisztaságával, a hulladékok megfelelő kezelésével (zárható tárolóedények) védekezhetünk a rókák nem kívánatos látogatása ellen. Idézzük fel az állatok szaporodásáról tanultakat! Mely állatok szaporodnak petékkel, melyek lágy vagy meszes héjú tojásokkal, és melyek hoznak a világra eleven utódokat? Beszéljük meg, a korábban megismert állatok hogyan gondozzák a kicsinyeiket! A nőstény róka 4-6 kölyköt hoz a világra. Kezdetben szoptatja a kicsinyeket, majd megtanítja őket az önálló zsákmányszerzésre is. A hazai erdőkben számos ragadozó életmódú, nagytestű madár is él. Szemléltessük (tk. képei, egyéb színes képek, filmek) a héját, a karvalyt, az erdei fülesbagolyt. Önálló munkával dolgozzák fel a tankönyv 19. oldal 1. bekezdését, majd beszéljük meg: Mi jellemző a ragadozó madarak repülésére, látására, hallására? Mi jellemző a lábukra, karmukra, csőrükre? Mi a jelentősége a testfelépítésük sajátosságának a zsákmány megszerzésében és elfogyasztásában? Szemléltető anyagon is figyeltessük meg a ragadozó madarak horgas csőrét és fogólábát. Hasonlítsuk össze a korábban megismert madarak csőrével és lábával! Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 3. feladatát. Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy a héja nappali, az erdei fülesbagoly éjszakai ragadozó. Ennek megfelelően a héjának a látása, a fülesbagolynak inkább a hallása kifinomult. A tankönyvben négy folyamatábra mutatja be az állatok közötti kapcsolatok legismertebb formáját, a táplálkozási láncot. Mielőtt ezeket megfigyeltet- 45

46 nénk és megbeszélnénk, idézzük fel a 3. évfolyamon tanultakat! Mivel táplálkoznak a növények? Hogyan csoportosítottuk az állatokat táplálkozásuk alapján? Értessük meg a tanulókkal, hogy a táplálkozási láncok révén az élőlények szabályozzák egymás egyedszámát. Ezért a természetes életközösségekben egyik élőlénycsoport sem szaporodik túl a másik kárára, vagyis növények és állatok között viszonylagos egyensúly van. Tanulmányi kirándulás az őszi erdőben Az óra anya ga: Az őszi erdő életének megfigye lése Az óra típusa: Ismereteket alkalmazó gyakorló óra Ok ta tá si feladat: A tankönyvben leírt kísérletek, megfigyelések, vizsgálatok elvégzése. Cél, hogy a tanulók közvetlen tapasztalatokat szerezzenek az erdő élőlényeiről, az élőlények és az élettelen környezet kapcsolatáról. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Szociális kompetenciák fejlesztése a csoportos meg figyelések során. Természettudományos kompetencia fejlesztése: mega dott szempontok alapján az élő lények és élőhelyük megfigyelése. A megszerzett ismeretek alkalmazása a megfigyelések során. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a megfigyelt élőlényekről szerzett tapasztalatok megfogalmazása szóban, a lényeges jegyek kiemelése írásban. A tanulmányi kirándulás helyszíne lehetőség sze rint egy iskola környéki fás élőhely legyen. A tankönyvben leírt megfigyelésekből, vizsgálatokból végezzünk el minél többet, a tapasztalatokat jegyezzék le a munkafüzetbe. Fontos didaktikai követelmény, hogy a kísérletek, vizsgálatok elvégzése előtt mindig idézzük fel a kapcsolódó ismereteket. Rendszerezzük ismereteinket! Az óra anya ga: Rendszerezzük ismereteinket! Az óra tí pu sa: Ismétlő, rendszerező, összefoglaló óra Ok ta tá si feladat: A témakörben megszerzett ismeretek felidézése, alkalmazása. Összefüggések keresése az erdő élőlényeinek testfelépítése, életmódja és a környe zethez való alkalmazkodása között. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldása során. Természettudományos kompetencia fejlesztése: összefüggések keresése az állatok test felépítése és életmódja között. Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás formáira. A témakör legfontosabb ismereteit a tankönyv kérdéseire adott helyes válaszok és az összefoglaló táblázat tartalmazzák. A megbeszélés során élő anyaggal (fák, cserjék hajtásai, termései, magjai) színes képekkel, filmrészletekkel, a tankönyv illusztrációs anyagával szemléltessünk. Az ismétlés során felszínre kerülő hiányosságokat tanítsuk újra. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az erdőt egységében is szemléljék. Hangsúlyozzuk ki minél több példa alátámasztásával, hogy az élőlények és környezetük között szoros kapcsolat van, továbbá, hogy az élőlények milyen módon alkalmazkodnak a környezetükhöz. A munkafüzet feladatait önállóan oldják meg, így folyamatosan visszajelzéseket kaphatunk a tanulók tudásszintjétől. Az órán térjünk ki arra is, hogy milyen környezeti ártalmak veszélyeztetik az erdő életét. Idézzük fel ezzel kapcsolatban is a tanulmányi kiránduláson megszerzett tapasztalatokat. Beszéljük meg az emberi tevékenységek hatásait az erdő életére, továbbá az erdővédelem legelemibb szabályait. 46

47 Az erdő élete tudáspróba megoldása 1. Igazak vagy hamisak az állítások? Az erdő gyepszintjében fénykedvelő állatok élnek: H A telepített erdőket az ember hozta létre: I A természetes erdőkben valamennyi fa egyidős: H A fenyőfák többsége örökzöld: I Az örökzöld fák levelei sosem hullanak le: H A lombhullató erdőkben a legtöbb fényt a falevelek kapják: I A kökény és a vadrózsa a cserjeszintben él: I Hazánk területének közel 20%-át erdő borítja: I /8 2. Mi a lényeges különbség a fa és a cserje között? A fának van törzse, a cserjéknek viszont nincs. /2 3. Az állatok jellemzésében hibák vannak! Húzd alá a hibákat! Harkály: rovarokkal táplálkozik; csőre rövid, vékony; üreget váj az odvas fákba; avarszintben keresi táplálékát; farktollai erősek. Mókus: kirabolja a madárfészkeket; vöröses-barna a szőrzete; télen bundája fehér színre vált; elől lévő fogai hosszúak, élesek; egész télen folyamatosan alszik. Gímszarvas: csak növényekkel táplálkozik; a nősténynek (tehén) is van agancsa; éjjel jár tápláléka után; idős lombhullató erdőket kedveli; 3-4 utódot hoz a világra. /6 4. A koponyák alapján nevezd meg az állatokat! mókus, gímszarvas, vaddisznó, róka /4 5. Csoportosítsd az állatokat táplálkozásuk szerint. Az állatokat jelölő számok beírásával válaszolj! Növényevő: 1., 3. Mindenevő: 4., 6. Ragadozó (húsevő): 2., 5 /6 6. Készíts négy tagból álló táplálkozási láncot az erdő élőlényeiből! falevél hernyó széncinege héja /4 Összesen: / 30 pont 47

48 Ismerkedés a térképpel Az elemi térképismeret már elengedhetetlenül fontos része volt az első három évfolyam környezetismeret tananyagának is. Az alsóbb évfolyamokon tanultakkal megalapozzuk az elemi térképhasználatot.a földrajzoktatás legfontosabb és nélkülözhetetlen segédeszköze a térkép. Berg szerint a térkép a földrajzoktatás kezdete és vége. A térképen való tájékozódás ismeretének gyakorlati haszna felbecsülhetetlen, mivel a mindennapi életben bármikor szükségünk lehet rá. Az előző tanévben a gyerekek már készítettek alaprajzokat, pl. a szobájukról, a tanteremről és az iskola környékéről. Ebben a fejezetben rendszerezzük az eddig tanultakat, emellett újabb ismereteket is nyújtunk. Lépésről lépésre haladunk az egyszerű mérésektől a kisebbítésen keresztül egészen a térképig és a legfontosabb felszínformákig. Mit kell tudnod a térképről? Az óra anya ga: Mit kell tudnod a térképről? Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: Hogyan ábrázolja a térkép a valóságot? Párhuzam állítása a repülőgépből látott kép és a térkép között. A térkép fogalmának kialakítása. A kisebbítés mértékének megállapítása. A méretarány fogalmának kialakítása. A térkép méretaránya. Különböző méretarányú térképek összehasonlítása. Átváltási gyakorlatok a térkép méretarányához kap csolódó mértékegységekkel. Mire használjuk a térképeket? Mióta használnak az emberek térképet? A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban. Szövegértelmező képesség fejlesztése a repülőgép ablakából készült felvétel elemzése, és a térképpel történő összehasonlítása, a munkafüzeti rejtvény önálló megfejtése és a projekt-anyaggyűjtés során. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése a légi felvétel és a térképelemzés során. Matematikai kompetencia fejlesztése az alaprajzkészítéssel. A szociális kompetencia: az együttműködési képesség fejlesztése a közös, csoportos projektmunka közben. A konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt során felmerülő vitás kérdések megoldásával. Szemléltető eszközök: transzparensek képek, diák, videofelvétel különböző méretarányú térképek vonalzó, csomagolópapír I. A térkép fogalma Az új tananyag feldolgozását kezdjük egy motivációs beszélgetéssel arról, hogy a térkép szó hallatán mi jut az eszébe a gyerekeknek. (Annak ellenére, hogy csak most tanulják a térkép pontos fogalmát, tanítványaink már többször találkoztak ezzel a szóval. Már kialakult valamiféle képzetük a térképekről.) Mondják el, véleményük szerint miért van szükség a térképekre! Az előző tanévben a tanulók már gyakorolták az alaprajz készítését, ismerik a mértékszám fogalmát, és ennek megfelelően le tudják kisebbíteni a körülöttük lévő egyszerűbb tárgyakat. Azzal pedig, hogy elkészítették a tanterem vagy a szoba alaprajzát, tulajdonképpen egyszerű térképet is rajzoltak. Mivel ezekkel a gyakorlatokkal a térképészet legalapvetőbb elemeit rögzítjük, az alaprajz és a mértékszám fogalmát példán keresztül elevenítsük fel. A térkép fogalmának kialakításakor azt a tényt hangsúlyozzuk ki, hogy a térkép is egy alaprajz: felülnézetből, kisebbítve ábrázolja a felszínen található formákat és tárgyakat. Elemezzünk olyan képeket, amely ugyanarról a tájról vagy településről készültek, de különböző magasságból. Ha van a gyerekek között olyan, aki már utazott repülőgépen, mondja el, milyennek látta föntről a tájat. 48

49 Úgy vezessük a beszélgetést, hogy a gyerekek mondják ki: minél magasabbról készült a fénykép (vagy minél magasabban jár a repülőgép, amely ablakából kinézünk), a részletek annál kevésbé látszanak. Beszéljük meg, mit jelent a madártávlatból kifejezés! II. A mértékszám Mivel a térkép is egy kisebbített kép, ismerni kell a kisebbítés mértékét. Ezt a számot minden térképen feltüntetik. Olvassuk le közösen az atlaszban lévő térképek méretarányát. A tankönyv példáján keresztül elemezzük a méretarányt! Mondjuk el, hogy a térkép esetében is ugyanazt jelenti a mértékszám, mint azt az alaprajz készítésénél megtanultuk. Példánkban: ami a térképen egy centiméter, a valóságban centiméter. A következő szempontok segítségével a tanulók elemezzék a tankönyv 27. oldalának ábrasorát: 1. Olvassák le a három térképvázlat méretarányát! 2. Figyeljék meg a település nagyságát a különböző méretarányok esetében! 3. Hasonlítsák össze a település nagyságát a különböző méretarányok esetében! 4. Vonjanak le következtetést! Gyakoroljuk a méretarányban szereplő értékek átváltását! Adjunk fel néhány példát házi feladatként is! Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzetben található rejtvényt, melyet a térképészeti alapismeretekből állítottunk össze! Ha időnk engedi, önálló munkaként is feladhatjuk ezt a feladatot, de megoldhatjuk közösen is. A munkafüzeti rejtvény megfejtése: Megfejtés: méretarány Olvassuk el a tankönyv 27. oldalán található Mióta használnak térképet az emberek? c. olvasmányt, ami azoknak a tanulóknak, akik érdeklődnek a térképészet múltja iránt egy tantárgyi mini projekt motivációs olvasmánya is lehet. A projekt eredményeit a következő környezetismeret-órán mutassák be a csoportok. Produktum ként tablót, képzeletbeli régi térképet várjunk. Az alábbi szemelvény kiegészíti a tankönyvi olvasmányt. Plussz információ Az írott térképek rövid története Az első, fennmaradt, írott térképek 33 évszázaddal ezelőtt készültek, II. Ramszesz fáraó idejében. Ezeket a núbiai aranybányákat ábrázoló vázlatokat papiruszra rajzolták. Számtalan térkép maradt fenn az ókorból, hiszen a térképészet az első virágkorát a görög műveltség idején élte. Eratoszthenészt (i. e ) és a három év századdal később élt Ptolemaioszt tartják a térképészet és a földmérés atyjának. Érdekes alaposan szemügyre venni az általuk készített térképeket. Megtudhatjuk belőle, hogy mennyit ismertek az ókori görögök a világról. A rómaiak kiválóan alkalmazták a görögök térképtudományát. Míg a görögöket a körülöttük lévő világ megismerése indította térképeik elkészítésére, ezzel mit sem törődve a rómaiak csak a számukra fontos katonai útvonalakat vetették papírra. A középkorban az egyház mindent elvetett, amit az ókori görögök a Föld alakjáról és mozgásairól tartottak, de tiltották Ptolemaiosz gömb alakú földről szóló tanításait is. Bolygónkat korong alakúnak ábrázolták, középpontjába mindig Jeruzsálem került, mellette a mesék világába tartozó országok, városok, sőt állatok és emberek is rákerültek. Ha összehasonlítjuk a két kor térképeit, hatalmas visszalépést állapíthatunk meg. Valójában ezek a rajzok nem is érdemlik ki a térkép elnevezést! A XV. század közepétől egyre messzebbre merészkedtek a kor hajósai. Természetes tehát, hogy mindinkább megbízható térképekre, ehhez azonban még több utazásra és az ott készült mind pontosabb vázlatrajzokra volt szükség. Kolumbusz eljutott Ame rikába, Magellán pedig körülhajózta a Földet, útjaikról térképvázlatokat ké szítettek. 49

50 A modern térképészet alapjait Mercator teremtette meg, aki 1569-ben megjelentette hajózási vi lág térképét. Ez már a kor utazói számára egy sokkal pontosabb, jobban használható térkép volt. A térképkészítés központja sokáig Hollandia és Németország volt. Híres műhelyeikből nagyon sok, jobbnál jobb térkép került ki. Hazánkban az első ismert, nyomtatott térképet Lázár deák készítette a XVI. század elején. Meg kell említeni Zsámboky János nevét is, aki 1571-ben olyan térképet készített, amelyen már magyar neveket is feltüntetett. A kor híres atlaszaiba is bekerült, hosszú ideig ezekből ismerték Magyarországot.! A következő órára mindenki hozzon magával mérőszalagot! Milyen magasan van? Az óra anya ga: Milyen magasan van? Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A tárgyak vagy személyek helyzetének viszonyítása. Honnan számítjuk a magasságot? Lent-fent viszony kérdése. Alacsony-magas egymáshoz viszonyítása. Milyen magasan van? Milyen magas? A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban. Szövegértelmező képesség fejlesztése a szövegfeldolgozás, szövegelemzés során. Matematikai kompetencia fejlesztése a mérés és az átváltások gyakorlása segítségével, miközben a már tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása is megvalósul. A szociális kompetencia: az együttműködési képesség fejlesztése a páros munka közben. Szemléltető eszközök: földgömbök mérőszalag méterrúd I. A tárgyak viszonylagos helyzete a magasság szempontjából A tanulók nagyon nehezen értik meg azt a tényt, hogy a tárgyak helyzete a magasság szempontjából viszonylagos, ezért ezt a tételt példák során keresztül tudjuk csak szemléltetni. 1. Figyeljük meg a tankönyv 28. oldalán lévő ké peket, majd közösen elemezzük őket az ábraaláírások segítségével. 2. Tegyünk tárgyakat különböző magasságba. Viszonyítsuk egymáshoz a helyzetüket. Ha van három egyforma tárgy pl. földgömb a tanteremben, még szemléletesebbé tehetjük a megfigyelést. Tegyük a kijelölt tárgyak egyikét a padlóra, a tanári asztalra és a szekrény tetejére! Viszonyítsuk egymáshoz a három tárgy helyzetét, pl. így: a padlóra helyezett tárgy lent van, a pad tetején lévő pedig fent. Mikor a pad tetején lévő tárgyat viszonyítjuk a szekrény tetején lévőhöz, ahhoz képest már az is lent lesz, és így tovább. 3. Viszonyítsuk a tanteremben különböző helyen lévő tárgyak magasságát egy-egy másik tárgyhoz. 4. Végül vonjunk le következtetést: mindegyik tárgy nak más-más helyzete van, attól függően mihez viszonyítjuk, tehát a tárgyak vagy személyek helyzete a magasság szempontjából is viszonylagos. Oldjuk meg a munkafüzet ide vonatkozó feladatát! II. A tárgyak magasságának becslése A munkafüzet feladatai segítségével becsüljük meg a tanteremben lévő tárgyak magasságát, illetve azt, hogy bizonyos tárgyak milyen magasan helyezkednek el. Határozzuk meg a becslés fogalmát. Beszélgessünk arról, hogy a mindennapi életben mikor használjuk a becslés módszerét. III. A becslés pontosítása méréssel A becslést követően mérjük meg ugyanazoknak a tárgyaknak a magasságát, illetve azt, hogy bizonyos tárgyak milyen magasan helyezkednek el. Érzékeltessük a tárgyak magassága és a helyzetük vagyis milyen magasan vannak közötti különbséget. 50

51 A munkafüzet 4. feladatának a megoldásával a mértékegységek átváltását gyakorolhatják a tanulók. Hangsúlyozzuk ki, mennyire fontos a térképészek munkájában a pontos számolás! Ezek a feladatok nagymértékben hozzájárulnak a matematikai kompetencia fejlesztéséhez! Közösen olvassák el a Néhány érdekesség a mértékegységekről című olvasmányt (tankönyv 29. ol - dal), és az abban szereplő mértékegységekhez rendeljünk feladatokat. A tanulók mérjék meg, hány ujj hosszú pl. a tolluk vagy a tankönyvük, és mekkora a kis-, illetve a nagyarasz a kezükön. A padtársak hasonlítsák össze a mért értékeket! Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzetben található bűvös kígyó rejtvényt, amit térképészeti és tájékozódási alapismeretekből állítottunk össze. A munkafüzeti rejtvény megfejtése: Megfejtés: VISzONyLAGOS A körülöttünk lévő tájak magassága Az óra anya ga: A körülöttünk lévő tájak magassága Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: Mi adja a felszín változatosságát? A domborzat fogalmának kialakítása. A tengerszint fogalmának kialakítása. Az alföld, a dombság és a hegység fogalmának pon tosítása. A fennsík, a medence és a völgy fogalmának kialakítása. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban A felszínformák magasságát a tenger szint től mérjük c. ábra és a tankönyvi fotók elemzése során. Szövegértelmező képesség fejlesztése a tankönyvi kiegészítő szemelvény szövegfeldolgozása során. A tengerekről, a tengerszintről szóló ismeretterjesztő film szövegének megértése, a lényeges elemek kiemelése, a szakmai szókincs fokozatos bővítése. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. A tanult ismeretek alkalmazása a felszínformák modelljének elkészítése során. A rendszerszemlélet fejlesztése a felszínformák magasság szerinti csoportosításáról készült gondolattérkép elemzésével. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése a modell elkészítése során. A szociális kompetencia az együttműködési képesség fejlesztése a csoportos projektmunka közben. A konfliktuskezelés képességének fej lesztése a projekt során felmerülő vitás kérdések megoldásával. Szemléltető eszközök: domborzati térképek terepasztal I. A tengerszint fogalmának kialakítása Eddig csak alaprajzot készítettünk. Mivel a dombor zati térképek a földfelszín formáinak magasságát ábrázolják, mielőtt a tanulók megismerkednének annak jelrendszerével és az ábrázolás módjával, ki kell alakítani a felszíni formák fogalmát. Az elmúlt alkalommal általában megalapoztuk az ismereteket a magasságról. Nehezen tudják elképzelni a gyerekek a körülöttük lévő felszín magasságát, ez érthető, mivel ők maguk nem tudják megmérni azt. Fontos kihangsúlyozni, hogy a térképek szerkesztésekor a felszín formáinak magasságát mindig ugyanahhoz viszonyítjuk. Nem tehetjük azt, hogy egyszer ehhez, máskor ahhoz viszonyítunk, mert akkor nem kapunk valós képet. A földfelszín formáit a tenger szintjétől mérjük. (1951 óta a Balti-tenger Kronstadt közepes vízszintje a magasságmérés alapja, előtte az Adriai-tenger szintjéhez igazították a magasságokat, ez 68 méterrel alacsonyabban volt.) A tengerszint fogalmának kialakítását előzze meg néhány fontos ismeret a tengerekről. A tízéves korosztály már általában tudja, mit értünk ez alatt. A személyes tapasztalatok és filmélmények 51

52 felidézésével a gyerekek jellemezzék a tengert. Itt a hatalmas méretet, a mélységet, a sós vizet és a nagy hullámokat biztosan megemlítik. Hangsúlyozzuk ki, hogy állóvizek. Ha van rá lehetőség, vetítsünk rövid filmrészletet a tengerről. Megfigyelési szempontok segítségével alakítsuk ki a tengerszint fogalmát. II. A felszínformák fogalmának pontosítása, új fogalmak kialakítása A föld felszínén lévő sík-, domb- és hegyvidékekről az előző tanévek során már volt szó. Az ismeretek koncentrikus bővülése folytán az idei tananyagban kibővítjük az ezekről tanultakat. Határozzuk meg pontosabban az alföld, dombság és a hegység fogalmát. Itt már mondjunk az egyes felszínformákhoz a tengerszint feletti magasság számadatait, és jellemezzük néhány szóval ezeket a felszínformákat. Ügyeljünk arra, hogy ne adjunk róluk több információt, mint, amit a tankönyv tartalmaz. Minden felszínformához gyűjtsünk plusz képanyagot (dia, fénykép, esetleg egy-két perces filmrészlet). Elemezzük a tankönyv fotóit. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a kisgyermek csak akkor tudja elképzelni és rögzíteni a számára elvont fogalmakat, ha látja is azt, mert így már tudja mihez kötni. Mindegyik felszínforma esetében a tengerszint feletti magasságok meghatározásánál elemezzük a tankönyv 31. oldalának alsó ábráját. Közösen alakítsuk ki terepasztalon a tanult felszínformákat. Ügyeljünk a magasságokra! Ha szem - léletesen meg tudjuk formázni a legfontosabb fel - színformákat, a gyerekek jobban el tudják különíteni egymástól az egyes elemeket! A felszínformák fogalmának a kialakításával párhuzamosan készítsünk gondolattérképet. FELSZÍNFORMÁK 500 m felett hegység m dombság m alföld 0 m tengerszint A gondolattérképet kivetítő segítségével is bemutathatjuk, de felépíthetjük applikációként is. Ha applikációként építjük fel, nagyon ügyeljünk a csíkok kivitelezésére és a méretére. Mindig olyan betűméretet és vastagságot válasszunk, amelyet az utolsó padban ülő gyerekek is jól látnak. Variáljuk a kis és nagybetűket, valamint a színeket. Az egyes csíkokat tetessük fel a gyerekekkel! A gondolattérkép felépítése nagyon sokat segít a tanulásban és a rendszerszemlélet formálásában. Nagyon fontos a pontos fogalomalkotás! Válasszuk külön a síkság és az alföld fogalmát! A síkság, mint ahogyan a neve is árulkodik róla, olyan terület, amelyen nincsenek nagyobb kiemelkedések, a felszíne egyöntetűen sík. Nincs magassági kategóriához kötve, tehát bármelyik tengerszint feletti magasságon megtalálható. A síkságokat, attól függően, hogy melyik tengerszint feletti magasságon található, különbözőképpen nevezték el. Ha a tenger szintje alatt helyezkedik el mélyföldről, ha a ten gerszint és a 200 méteres magasság között található alföldről, ha pedig e magasság fölött fennsíkról beszélünk! Soha ne használjuk az alföld kifejezés helyett a síkság elnevezést! Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet feladatait! 52

53 Hogyan ábrázolja a térkép a magasságot? Az óra anya ga: Hogyan ábrázolja a térkép a magasságot? Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: Mit ábrázol a domborzati térkép? Hogyan? Az egyes felszínformák ábrázolása a térképen. A domborzati térkép jelmagyarázata. A magassági szám fogalmának kialakítása. Magassági számok leolvasása. Térképolvasási gyakorlatok. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak szóbeli megfogalmazása révén. Szövegértelmező ké - pes ség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése a tankönyvi ábrák összehasonlításával. Szemléleti térképolvasás fejlesztése a domborzati térkép tanulmányozásával. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése szemléletformálás. A lakóhely domborzati térképének az elkészítése során. Szemléltető eszközök: domborzati térképek terepasztal I. A felszínformák jelölése domborzati térképen Az elmúlt alkalommal kialakítottuk a felszínforma, a fennsík, a medence és a völgy fogalmát, illetve pontosítottuk az alföld, a dombság és a hegység fogalmát, majd rendeljük hozzá a megfelelő térképjeleket is. Minden felszínformára keressünk példákat a térképen, ezeket rögzítsük a füzetbe is! Az egyes felszínformák jellemzőit az alföldtől a magashegységekig a tanulók mutassák be a tankönyv 31. oldalának képsora segítségével. Építsük fel az előző alkalommal elkészített gondolattérképet az alaposabb rögzítés érdekében. Az egyes felszínformák jellemzésével párhuzamosan beszéljünk a térképi színezéséről is. Vessük össze a 31. oldal képein szereplő felszínformákat a 32. oldalon lévő domborzati térképi ábrákkal. Nézzük meg a jelkulcsot, és ennek színezése alapján keressünk rá példákat a térképen. Nagyon fontos, hogy a tanulók kössék a térképhez az egyes felszínformák fogalmát! A mechanikus térképolvasás fejlesztése, valamint a topográfiai ismeretek bővítése és rögzítése állandó feladatunk, ezért a térképen keressünk példákat a felszínformákra, és mutassuk is meg őket. II. A magassági szám Olvassuk le az egyes felszínformákon fekete ponttal jelölt számokat is. Hangsúlyozzuk ki, hogy ezek a magassági számok. Beszéljük meg, miért tüntetik fel őket, hangsúlyozzuk ki, hogy ezek pontosan megmért magasságok, tehát pontos adatok. Fontos a térképek színezése és a magassági számok közötti kapcsolat. Feltétlenül hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a színezés csak egy-egy magassági kategóriát jelöl, ebből mindig csak hozzávetőlegesen tudjuk megállapítani a lehetséges magasságot. Viszont a magassági számok mindig pontosan jelölik a keresett hely magasságát. III. Térképjelek Mivel a térképen jelekkel szimbolizáljuk a felszín egyes tárgyait és a térkép egyéb tartalmait, minden térképen jelmagyarázatban tüntetik fel ezek jelentését. Olvassunk le különböző térképjeleket és keressük meg a jelentésüket az atlasz elején található jelmagyarázatban! Készítsék el a tanulók a lakóhelyük domborzati térképét tantárgyi mini projekt keretében! Az elkészült munkákat állítsuk ki! Óra végi összefoglalásként a tanulók páros munka keretében oldják meg a munkafüzet feladatait. 53

54 Hogyan ábrázolja a térkép a körülöttünk lévő vizeket? Az óra anya ga: Hogyan ábrázolja a térkép a kö - rülöttünk lévő vizeket? Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A földfelszín vizeinek csoportosítása. Az állóvizek és a tavak fogalma. A tavak ábrázolása a térképen. A folyóvizek nagyság szerinti csoportosítása. A folyóvizek ábrázolása a térképen. A térképjelek gyakorlása térképolvasással és képzeletbeli vízrajzi térkép rajzolásával. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Szemléleti térképolvasás fejlesztése a domborzati térkép tanulmányozásával, példák keresésével az álló- és a folyóvizek ábrázolására. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése a már tanult ismeretek alkalmazásának gyakorlása egy képzeletbeli táj vízrajzi térképének elkészítése során. A rendszerszemlélet fejlesztése és a hatékony, önálló tanulás alapozása a felszíni vizek csoportosítására készült gondolati térképpel. Szemléltető eszközök: domborzati térképek terepasztal I. A szárazföld vizeinek csoportosítása Végezzük el a vizek csoportosítását gondolattérkép segítségével. Ezek az információk már mind a gyere kek birtokában vannak, csak az a feladatunk, hogy rendszerezzük ezeket A gondolattérképet kivetítő segítségével is bemutathatjuk, de felépíthetjük applikációként is. A SZÁRAZFÖLD vizei állóvizek folyóvizek felszín alatti vizek tavak ér csermely patak folyó folyam II. A vizek ábrázolása a térképen Mutassunk példát a falitérképen a gondolattérképen ábrázolt víztípusokra, majd keressék meg ezeket a gyerekek az atlaszban önállóan is. III. Képzeletbeli táj vízrajzi térképének elkészítése Közösen készítsük el a munkafüzetbe a képzeletbeli térképvázlatot. Szerepeljen a lap szélén minden térkép nélkülözhetetlen kellék a mértékszám, a vonalas mérték és a jelmagyarázat. A térképvázlatot lássuk el képzeletbeli nevekkel! A menetrend Az óra anya ga: Gyakoroljuk a menetrend használatát! Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A menetrend fogalma. A menetrend elemi használata. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Matematikai kompetencia fejlesztése a munkafüzeti feladatok megoldása során. Digitális kompetencia fejlesztése az elektronikus menetrend használatának gyakorlása közben. Információ keresés és felhasználás képességének erősítése. A kreativitás fejlesztése az útiterv elkészítése során. Szemléltető eszközök: menetrendek, számítógép internet hozzáféréssel A kerettanterv előírja az elemi menetrendhasználat elsajátítását! Ne törekedjünk a nagymenetrend kimerítő ismertetésére, mindössze a legfontosabb ismereteket vázoljuk fel. A tankönyvben szereplő leggyakoribb térképjeleket közösen magyarázzuk meg. A tankönyv 41. oldalán található menetrendrészleten elsajátíthatóak a legalapvetőbb ismeretek. A munkafüzet feladataira alapozva építsük fel az órát. Ha van rá lehetőségünk, mutassuk meg a tanulóknak az elektronikus menetrendet (www. mávstart(elvira).hu és a oldalakon! Mutassuk be, milyen gyorsan ad pontos és részletes információt! 54

55 Rendszerezzük ismereteinket! Az óra anyaga: Rendszerezzük ismereteinket! Az óra típusa: Összefoglaló, a témakör ismereteit rendszerező óra Oktatási feladat: A térképészeti alapismeretekről tanultak rendszerezése és alkalmazásának gyakorlása. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Az alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése szemléletformálás. A már megszerzett ismeretalkalmazás képességek fejlesztése a rendszerezés során, különösen a munkafüzet feladatainak megoldása közben. Rendszerszemlélet fejlesztése, a hatékony, önálló tanulás alapozása a rendszerezés során. Szemléltető eszközök: domborzati térképek A tankönyv oldalán található összefoglaló táblázat segítségével csoportmunkában, forgószínpad-szerűen végezzük el a rendszerezést. I. Amit már tudni kell a térképről térképészeti alapismeretek II. A felszínformák III. A domborzat és a felszíni vizek ábrázolása a térképen A munkafüzeti rejtvény megfejtése: Megfejtés: felszínformák 55

56 Ismerkedés a térképpel felmérés megoldása 1. Mi a térkép? A földfelszín kicsinyített alaprajzi képe. /2 2. a) Mit jelent a következő szám? 1 : 1000 Ami a térképen 1 cm, az a valóságban 1000 cm (10 m). b) Hogyan nevezzük ezt a számot? Mértékszám /3 3. Végezd el az átváltásokat! 8 m = 80 dm = 800 cm = 8000 mm 823 cm = 8 m 2 dm 3 cm /5 4. a) Melyik felszínformára ismersz rá a jellemzők alapján? I. A tenger szintje és a 200 méteres magasság közötti sík terület: alföld II méter tengerszint feletti magasságú hullámos felszínű terület: dombság b) Milyen színnel ábrázolja a térkép ezeket a felszínformákat? I. zöld II. világos barna /4 5. Írd a pontozott vonalra a hiányzó fogalmakat! magashegység m fennsík /3 6. Mit jelöl a következő magassági szám: 623? Azt, hogy a megadott hely 623 méter magasságban helyezkedik el a tenger szintjétől. /2 7. Melyik vízfolyás a nagyobb? Rakd ki a relációs jeleket! 8. Rajzold le, hogyan ábrázolja a térkép a tavakat! folyó > csermely < patak < folyam /3 /2 56

57 AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET ÉS AZ élő lé nyek KAPCSOLATA Mit tanultunk az élőlények környezeti feltételeiről? Az óra anya ga: Mit tanultunk az élőlények környezeti feltételeiről? Az óra tí pu sa: Ismétlő óra Ok ta tá si feladat: A 3. évfolyamon a környezetről és az élettelen környezeti tényezőkről tanultak felidézése. A környezethez való alkalmazkodás néhány példájának felidézése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: Az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése a korábban tanult ismeretek felidézésével és új feladathelyzetekben történő alkalmazásával. Összefüggések keresése az élőlények testfelépítése és a környezethez való alkalmazkodása között. Tudjanak az élőlények testfelépítéséből következtetni természetes élőhelyükre. Tudjanak példákat sorolni az élettelen környezethez való alkalmazkodás formáira. Értsék meg az emberi beavatkozások káros hatásait a természetes környezetre. Az óra első részében ismertessük a tanulókkal, hogy az új témakörben miről fogunk tanulni. Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy ismeretterjesztő irodalomból, folyóiratokból, tévéműsorokban, kü - lön böző digitális ismeretforrásokból és a környezetük önálló megfigyelésével maguk is sok hasznos ismeretet szerezhetnek. A motiváció érdekében mutassunk be ezek közül néhányat. Hívjuk fel a tanulók figyelmét azokra az önálló, páros és csoportmunkában elvégezhető projektekre, amelyeket részletesen a tanmenetjavaslat tartalmaz. Beszéljük meg a projekten való dolgozás módszereit, eszközeit és a tanítói segítségadás kü - lönböző formáit. Ismételjük át, mit jelent a környezet fogalma! (Az élőlények környezetéhez tartozik mindaz, ami őket körülveszi és hatással van az életükre.) Olvassák el a lecke első bekezdését! Értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg, mi minden tartozik a gímszarvas környezetébe! A megbeszélésen ügyeljünk arra, hogy a tanulók minél több konkrét példát tudjanak mondani a gímszarvas életére ható élő- és élettelen tényezőkre. Beszéljük meg, mi minden tartozik az erdőben élő egyéb állatok (pl. füles bagoly, héja, széncinege, tölgyfa) környezetébe. Idézzük fel és applikáljuk a táblára az élettelen környezeti tényezőket (talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet), beszéljük meg, mit tanultunk mindezek jelentőségéről. Oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát. Miért fontos a talaj a növények számára? Mely állatok élnek szinte egész életük során a talajban? Ismernek-e olyan állatokat, melyek a talajba búvóhelyet, járatokat, kotorékokat készítenek? A víz jelentőségéről már tanultak. Hiányát az élőlények nem tudják elviselni. Ismertessük, hogy egy felnőtt embernek naponta átlagosan 2,5 liter vízre van szüksége, de sportoláskor vagy a forró nyári napokon ennek duplájára. Ismeretterjesztő irodalomból olvassunk fel szemelvényeket arról, hogy egyes háziállatoknak mennyi a napi ivóvízigénye! Érdekességként mutassuk be, hogy vannak olyan állatok, amelyek közvetlenül nem isznak vizet, vízigényüket a táplálék víztartalmából fedezik (egerek, hörcsögök). Előzetes felkészülés alapján néhány tanuló kiselőadást is tarthat olyan állatokról és növényekről, amelyek hosszú ideig képesek elviselni a vízhiányt. Ismételjük át, mit tanultunk a növények tápanyagairól! (víz és a benne oldott ásványi anyagok, továbbá a levegő szén-dioxidja) Honnan veszik fel és mely szerveikkel a tápanyagokat? (a gyökérzet a talajból, a levél a levegőből) A napfény jelentőségét a növények táplálékkészítésekor tanultuk. Megismerték a tanulók, hogy fény hiányában nem készül a növények levelében táplálék, ezért elpusztulnak. Idézzük fel az ide vonatkozó ismereteket: az erdő növényei közül melyek igénylik a legtöbb fényt, melyek az árnyékkedvelők? A fény befolyásolja az állatok életét is. Mondjanak példát olyan állatokra, amelyek nappal mozognak és melyek az éjszakai állatok! Mely állatok igénylik a közvetlen napsütést, vagyis melyek szeretnek sütkérezni a napon? 57

58 Szemléltessünk éjjel aktív (gímszarvas, vaddisznó, füles bagoly, denevér, róka, sün) és nappal ak - tív (sárgarigó, széncinege, héja, harkály, mókus) állatokat. A hőmérséklettel szemben minden élőlény sajátos igényű. Vannak, melyek elviselik a hideget, má - sok a meleget kedvelik. A tanulók tapasztalatai alap ján csoportosítsuk az állatokat: Melyek viselik el a hideget és a meleget is? (szarvas, őz, vaddisznó, róka) Hogyan változik meg az állatok kültakarója a téli hideg hónapokra? Mely állatok alszanak téli álmot? (sün, denevér, részben a mókus is) Hogyan készülnek fel az állatok a téli álomra? Hogyan változik meg a fák lombkoronája a tél beköszönte előtt? Hogyan vészeli át a telet a hóvirág? Mely szerve biztosítja a túlélést? A levegő oxigénje minden élőlény számára alapvető szükséglet. Az oxigén a légzés során jut az élőlények szervezetébe. Idézzük fel a 3. évfolyamon tanultakat! Mi a légzés lényege? Hogy nevezzük az ember légzőszervét? Hogyan lélegeznek az ízeltlábú állatok, a halak, a békák, a siklók, a madarak és az emlősök? A környezeti tényezők átismétlése után szemléltessük és magyarázzuk el, hogy az élőlények kü lönböző módon alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez. Testfelépítésük, életmódjuk és az élőhelyük között szoros a kapcsolat. Idézzük fel né - hány ismert élőlény alkalmazkodását (héja, harkály, csuszka, vaddisznó stb.)! Mondjanak a tanulók példákat arra, hogy a róka miért tudott fennmaradni a kíméletlen üldözés ellenére! Hogyan éli túl a téli hideget a sün? Magyarázzuk el, hogy az emberi beavatkozások sok esetben az élőhelyek csökkentésével, vagy más esetben azok megszűnésével jár együtt. A kisebb változásokat sok esetben túlélik, de a gyorsan ható, nagy területre kiterjedő környezetkárosításokat azonban nem tudják elviselni. A következő adatok bizonyítják, hogy az emberi beavatkozásoknak milyen káros hatása van a bioszférára. Az adatok azt is jelentik, hogy minden ember felelős a megmaradt élőhelyek és élőlények védelméért. Az élelmiszertermelés a Föld minden országában elsődleges feladat, ugyanis a népesség az elmúlt 150 évben 2 milliárdról 6 milliárdra nőtt. Ennek következménye, hogy a szárazföld 33%-án mezőgazdasági termelés folyik, ekkora területet foglalnak el a szántóföldek és a legelők. Korábban ezeken a területeken természetes füves puszták vagy lombhullató erdők voltak. Az elmúlt évszázadokban az emberi beavatkozások miatt 34 emlős-, 94 madárfaj pusztult ki. Veszélyeztetett helyzetben van 120 emlős- és közel 1000 madárfaj. Az éghajlatváltozás miatt a sivatagos területek aránya közel háromszorosára nőtt. Földünk felszínének korábban 9%-a, ma 25%-a sivatag. Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 3. és 4. feladatát. A tankönyv illusztrációs anyagának segítségével tegyenek fel kérdéseket egymásnak az élőlények kör nyezetéről. A talaj. A talaj szennyezése, védelme Az óra anya ga: A talaj. A talaj szennyezése, vé - delme Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A talaj fogalma, főbb jellemzői. A talajvédelem célja a termőréteg és annak tápanyagtartalmának megőrzése. A talajt veszélyeztető környezeti tényezők. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása. A termőréteg és a talaj tápanyagtartalma fogalmak megértése néhány egyszerű kísérlet, vizsgálat el - vég zésével. Értsék meg, hogy a tápanyagtartalom a természetes élőhelyeken önmagától meg újul, az ember által művelt területeken a tápanyagot pótolni kell. A verbális és a vizuális kommunikációs képességek összekapcsolása a tan könyvi képek elemzése so rán. Az új anyag feldolgozásához szükséges korábban megszerzett ismereteket, az alábbi kérdések megbeszélésével idézzük fel: Melyek a növények és az állatok életéhez szükséges alapvető környezeti feltételek? Mi a jelentősége a talajnak a növények szá mára? Mely állatok élete kötődik szorosan a talajhoz? Melyek a növények legfontosabb tápanyagai? Hon nan veszik fel és mely szerveik segítségével a tápanyagokat? 58

59 Hogyan csoportosítottuk táplálkozásuk alapján az állatokat? Az új anyag megtanítását többféle talajtípus szemléltetésével kezdjük, majd ismertessük a talaj fo - galmát, lényegét. Részletesebben a talajról 5. évfolyam természetismeret-óráin tanulnak. Idézzünk fel példákat, miért fontos a talaj a növények és az állatok számára! Elbeszélés módszerével mutassuk be a talajké p- ződés főbb szakaszait, figyeltessük meg a tankönyv ábráján a kőzetek felaprózódását. A talaj összetételéről végezzük el a tankönyv 50. oldalán az 1. pontban leírt vizsgálatot. A vizsgálat eredményének megfigyeltetésével a tanulók meg győződhetnek arról, hogy a talaj elaprózódott kő zetekből, növényi és állati maradványokból áll. A tankönyv magyarázó rajzán és fotóján a talajrétegeket szemléltethetjük. Beszéljük meg, mely ré tegben a leggazdagabb az élet! Idézzük fel, mit ta nultunk az erdő talaját borító avarrétegről! Mi történik az évek során a talajra lehulló levelekkel, elpusztult növényekkel, állatokkal? (ezekből épül fel a talaj humusztartalma) Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. és 3. feladatát. A fentiek megértése alapján a tanulók belátják, hogy a talaj nélkülözhetetlen környezeti feltétel az élőlé nyek számára, ezért megóvása, védelme alapvető feladat. A tankönyv képén és egyéb szemléltető anyagon mutassuk be a talajpusztulást. A meglévő tapasztalatokat feldolgozva beszéljük meg, hogy az erdőirtások miért járhatnak együtt a talaj pusztulásával. Miért pusztul a talaj a bevetetlen, növénytakaró nélküli szántóföldön? Idézzük fel, hogy a természetes erdőben hogyan pótlódik a talaj tápanyagtartalma! Miért nincs szükség a tápanyagok pótlására? Mi a feltétele annak, hogy a tápanyagkészlet önmagától megújuljon? A tanulók tapasztalatait is felidézve mutassuk be, hogy zöldséges- és gyümölcsöskertekben, a szán tóföldeken az ember pótolja a talaj tápanyagkészletét. Erre a célra, különböző műtrágyákat, istállótrágyát és egyéb tápanyagpótló anyagokat (komposzt, tőzeg stb.) használ fel. Lehetőség szerint szemléltessünk minél több trágyaféleséget! Olvassák el a tankönyv kiegészítő anyagát a kü - lönböző trágyákról, azok előállításáról, majd beszéljük meg az alapvető ismereteket! Mi a különbség az istállótrágya és a műtrágya között? Melyik kedvezőbb a növényzet és a talajlakó élőlények számára? Milyen károkat okozhatnak a műtrágyák a szakszerűtlen felhasználás során? A tanulói tapasztalatok felidézésével, továbbá a tankönyv képei és egyéb szemléltető anyagok segítségével beszéljük meg a talajszennyezés leggyakoribb formáit (nem engedélyezett szemétlerakók, elszórt hulladékok, a természetben szétszórt különböző használati tárgyak, stb.)! Magyarázzuk el, hogy a talaj felszínére kerülő szemét ből, hulladékból a csapadék közvetítésével sok szennye ző anyag bemosódik a talajba. Ezek az anyagok elpusztítják a talajlakó élőlényeket, és elszennyezik a talaj mélyebb rétegeinek vízkészletét is. Bizonyos szennyező anyagok a talajból a növények szervezetébe kerülhetnek. Gondolkodjanak a tanulók azon, hogy miért veszélyes mindez az állatvilágra és az emberre is! Ennek megértéséhez idézzük fel a táplálkozási láncról tanultakat! Beszéljük meg, hogy a talajon szétszórt és bomlásnak indult tetemek, konyhai hulladékok sokféle veszélyes betegségek terjedését segítik elő. Mutassunk be néhány betegséget, melyeket patkányok, egerek, csótányok, legyek terjesztenek (tífusz, vérhas). Tudatosítsuk, hogy a környezet tisztaságával egyben a fertőző betegségek ellen is védekezhetünk. Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 2., 4., 5. feladatát! 59

60 A víz. A vizek szennyezése, védelme Az óra anya ga: A víz. A vizek szennyezése, vé - delme Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A víz jelentősége a növények, állatok életében. A vizek szennyezésének különböző formái. A vizek védelme, fontosabb feladatok a szennyezések megakadályozására. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidé zése és alkalmazása az új ismeretek megtanulása során. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a verbális és vizuális kommunikáció fejlesztése az ábraelemzések során. Értelmi képességek fejlesztése: ok-okozati összefüggések felismerése a vízszennye zések különböző formáiról és következményeiről. Óra eleji ismétlés: Keressék meg és húzzák alá az alábbi leírásokból a hibás állításokat! A talaj a Föld felszínének felső termékeny rétege. A jó minőségű talaj a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. A talajvédelem célja a talaj termőképességének megőrzése. A talajlakó állatok károsak, mert elrágják a növé nyek gyökerét. A természetes erdőben a talaj tápanyagtartalma évről évre csökken, ezért műtrágyázni kell. A talajon elszórt konyhai hulladék odavonzza az egereket, patkányokat, legyeket, melyek veszélyes betegségeket terjesztenek. Az új anyag feldolgozását az élettelen környezeti tényezők felsorolásával kezdjük. Figyeltessük meg a tankönyv két rajzát: az ábrák elemzése során ismerjék fel a tanulók, miért nélkülöz hetetlen környezeti tényező a víz az ember, az állatok és a növények számára! Milyen arányban alkotja víz az ember, a rovarok, csigák, férgek testét? Idézzük fel az ábra megfigyelése során, hogy a víz és a benne oldott anyagok miért fontosak a növények számára, mi készül a víz, a napfény és a szén-dioxid segítségével a növények leveleiben? Ismertessük az alábbi elgondolkodtató adatot: 100 kg búza megérleléséhez a növényeknek 20 ezer liter vizet kell felvenni és elpárologtatni. A lédús termések (alma, dinnye, narancs, körte, stb.) 98-99% vizet tartalmaznak. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. fe la datát. A víz jelentőségének megértése az alapja annak, hogy a tanulók belássák, a vizeket védeni kell minden szennyezéstől, mert a jövőben azok számítanak gazdag országnak, ahol tiszta a levegő, ahol megő rizték a talaj termőképességét, ahol elegendő tiszta ivóvíz található. A tanulók tapasztalatait felidézve és összegezve beszéljük meg, mi mindennel szennyeződnek a folyók, tavak és a talaj felszínalatti vízkészletei. Olvas sák el a tankönyv A vizek szennyeződése című részt! Értelmezzék a szöveget, majd válaszoljanak a kérdésekre: Milyen veszélyhelyzeteket okoznak a vízbe ke - rülő műtrágyák? Milyen következményei lesznek, ha a víz tápanyagtartalma feldúsul? Miért veszélyesek a vizekbe kerülő növényvédő szerek? Idézzük fel a táplálkozási láncok felépítését, majd a tanulók következtessenek: miért veszélyesek a vizekbe kerülő mérgezőanyagok? (beépülnek a méreganyagok a táplálkozási láncba, és annak minden tagját károsítják) Figyeltessük meg a tankönyv 45. oldalán lévő képeket! Ezek alapján beszéljük meg, hogy a szennye zések milyen károkat okozhatnak! Hogyan lehet a vizes élőhelyeket megőrizni és a szennyezéseket elkerülni? Az óra feladata, hogy a lakóhely környéki vizek környezeti állapotát is értékeljük! Az alábbi kérdésekre keressük a választ: Milyen szennyezések fordultak elő? Alkalmas-e a víz fürdésre? Hogyan biztosítják a lakóhelyen a lakósság ivóvízellátását? A falusi környezetben élők mondják el, alkalmas-e a kutak vize emberi fogyasztásra! Mi történik a háztartásokban keletkező szennyvízzel? Van-e szennyvízcsatorna-rendszer és tisztítóberendezés a településen? Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 2., 3. és 4. feladatát, majd válaszoljanak a tankönyv összefoglaló kérdéseire! 60

61 A levegő. A levegő szennyezése és védelme Az óra anyaga: A levegő. A levegő szennyezése és védelme Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A levegő jelentősége az élővilágban. A levegő összetétele, az oxigén. A levegő mozgásának hatása. A levegő szennyezése, a szennyezések következményei. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Matematikai kompetencia fejlesztése: a tankönyv kördiagramjának elemzése (a leve gő összetétele). Természettudományos kompetencia fejlesztése: a ko rábban megszerzett ismeretek és a meglévő tapasztalatok alapján csoportosítások végzése megadott szempontok alapján. Oksági összefüggések felismerése a levegőszennyezés különböző formái és a szennyezések által okozott környezeti károk között. Az ember egészségét is veszélyeztető levegőszenynyező anyagok felismerése. A levegőszennyezés és az éghajlatváltozások közötti oksági összefüggés felisme rése. Anyanyelvi kompetencia: szemelvények felolvasása és szövegalkotás a levegő öntisz tu lási folyamatainak alapjairól. Idézzük fel, mit tanultunk a 3. évfolyamon az élőlények légzéséről. Mi a légzés lényege? A levegő mely összetevőjét hasznosítják az élőlények a légzés során? A növények mely szervükön keresztül lélegeznek? Hogy nevezzük az ismertebb állatcsoportok légzőszervét? Applikáljuk a táblára a légzőszervek nevét: légcső, kopoltyú, tüdő, majd helyezzük a megfelelő címke alá az állatok képét! Légcső cserebogár szarvasbogár vöröshangya szitakötő Tüdő kecskebéka vízisikló házi tyúk vörös róka Kopoltyú folyami rák ponty dévérkeszeg lesőharcsa Az új anyag feldolgozását a levegő összetételét bemutató tankönyvi ábra megfigyelésével és elemzésével kezdjük. Milyen anyagból tevődik össze a levegő? Ezek közül melyek fontosak a növények és az állatok életéhez? Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát! Mivel a levegő nem látható, színtelen, szagtalan anyag, jelenlétét néhány egyszerű kísérlet bemutatásával érzékeltethetjük. Fújjunk fel egy lufit, a lufi megtelik levegővel, bár a levegőt nem látjuk, de tapasztalhatjuk, hogy valamivel megtelt a lufi. Ha hirtelen kiengedjük belőle a levegőt, érzékeltethetjük a kiáramló levegő mozgását. Műanyagból készült orvosi fecskendővel további tapasztalatokat szerezhetünk a láthatatlan levegő tulajdonságairól. Ha egy papírkígyót teszünk a radiátorra, a fölfelé áramló meleg levegő mozgásba hozza és forogni kezd. Idézzük fel, mit tanultunk a növények táplálékkészítéséről. A tankönyv 44. oldalán lévő ábrája segíti a felidézést. (A növényeknek a táplálékkészítéshez vízre, napfényre és a levegő szén-dioxidjára van szüksége.) Rögzítsük, hogy a levegő a növények nélkülözhetetlen tápláléka is egyben. A levegő mozgása (a szél) fontos környezeti tényező, kedvező és kedvezőtlen hatásai is vannak az élőlényekre. Idézzük fel, hogy a virágport a rovarok, a víz vagy a szél viszi a termőre, tehát a szélnek fontos szerepe van a megporzásban. Szemléltessünk néhány szél útján terjedő növényi termést és magot (juharfa termése, pongyolapitypang termése, fenyőfák szárnyas magja, nyárfák repítőszőrös magja). Figyeltessük meg ezeknek a terméseknek, magoknak, továbbá a tankönyv rajzain szereplő növényeknek a repítőszerkezetét! Néhányuk működését a tanteremben is bemutathatjuk és megfigyeltethetjük. Magyarázzuk el, hogy az erős szél fokozza a növények párologtatását, így azok hamarabb kiszáradnak. Figyeljük meg a tankönyv képén és egyéb szemléltető anyagon a szélviharok okozta károkat! A szélnek kedvező hatása is van, amit a madarak repülésük során ki is használnak. Hasonló módon kihasználják a felmelegedő és felfelé áramló meleg levegőt a vitorlázó repülésükkel. 61

62 A levegőszennyezés leggyakoribb formáit a tankönyv képein és egyéb szemléltető anyagokon fi gyeltessük meg (zsúfolt gépjárműforgalom, erőművek, a szén és földgáz elégetése során a levegőbe kerülő káros anyagok, tarlóégetés, vulkánkitörés stb.). Összegezzük a tanulók tapasztalatait: mi min dennel szennyeződik lakóhelyük környékén a levegő? Mi veszélyezteti a levegő tisztaságát? Olvassák el a tankönyv 47. oldal 3. és 4. bekezdését, majd beszéljük meg: Mi okozza a füstködöt (szmog)? Milyen időjárási tényezők segítik elő kialakulását? Milyen egészségkárosító hatásai vannak? Ismertessük a tanulókkal, ha a szmog mértéke egy bizonyos határértéket túllép, a hatóság szmogriadót rendelhet el, aminek több fokozata van. Magyarázzuk el, hogy a savas eső milyen levegőbe kerülő szennyeződés hatására alakul ki! Milyen káros hatásai vannak az élő és az élettelen környezetre? Szemléltessünk savas esőtől elpusztult növényzetet, korrodálódó vasszerkezeteket, málló mészkőből készült köztéri szobrokat, épületdíszeket! (A klímaváltozást okozó szén-dioxid szennye ződésről az 5. évfolyamon tanulnak részletesen.) A lecke utolsó bekezdéséből gyűjtsék össze, hogy milyen módon csökkenthető a levegőszennyezés! Mit lehet tenni a levegő tisztaságának megőrzéséért? (tisztító- és szűrőberendezések; villamos energia, napenergia, szélenergia alkalmazása) Óra végi összefoglalás: Oldják meg önálló munkával a munkafüzet 2., 3., 4., 5. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire! Lakóhelyünk környezetének védelme Az óra anya ga: A lakóhely környezetének védelme Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A mesterséges környezet fogalma. A lakóhely leggyakoribb környezeti problémái: le - vegő-, víz- és talajszennyezés, zajártalom. A szemét- és hulladékkezelés. Hogyan csökkenthető a keletkező szemét mennyisége? A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Termé szettudományos kompetencia fejlesztése: környe zet tudatos magatartás elemi normáinak ismerete. Következtetések és általánosítások: a környezetszennyezés különböző formái és következményei. Tudatosuljon, hogy a környezetszennyezés bizonyos formái közvetlenül veszélyeztetik az ember egészségét. A szelektív hulladékgyűjtés és az újra hasznosítható csomagolás jelentőségének megértése. Kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyelt jelenségek megfogalmazása szóban és írásban. Szövegértés fejlesztése a tankönyv és az ismeret terjesztő irodalom szemelvényeinek feldolgozásá val. A következő igaz-hamis feladat megoldásával ismételjük át az előző órán tanultakat: A levegő legnagyobb részt oxigénből áll:. A növények számára a levegő szén-dioxid tartalma fontos táplálék:. A szélnek az élővilág számára csak káros hatása van:. A tölgyfa termését a szél terjeszti:. A vitorlázva repülő gólya a felszálló levegőt használja ki:. A szél hatására fokozódik a növények párologtatása:. A levegőszennyező anyagok egy része idővel leülepszik a talajra:. Műtrágyákat korlátlan mennyiségben lehet használni:. A füstköd az állandóan szélnek kitett városok felett alakul ki:. A szél- és a naperőmű környezetbarát energiaforrás:. Az alábbi szemelvényt olvassuk fel a tanulóknak, majd beszéljük meg a levegő öntisztulásának folyamatát, továbbá a növényzet szerepét az öntisztulási folyamatban: Budapesten évente tonna korom kerül a levegőbe. A levegő öntisztulásának egyik formája, hogy lebegő részecskék idővel leülepednek a talajra. A települések parkokba vagy az utak szélére ültetett fái, cserjéi törzsükkel, ágaikkal és levelük felületével felfogják és megkötik a lebegő vagy a szél által szállított szennyező anyagokat. Ezért az erdőkben, a nagyobb parkokban mindig tisztább a levegő, mint a fátlan területeken. 62

63 Ismételjük át a környezet fogalmát! Idézzük fel, mi minden tartozik pl. egy lombhullató erdőben élő szarvas természetes környezetébe! Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy az emberek mesterséges környezetben élnek, azaz élőhelyüket saját tevékenységükkel alakították, és ma is folyamatosan alakítják. A tanulók tapasztalatait megbeszélve gyűjtsük össze, mi mindent tesz az ember a lakókörnyezetének kialakításakor! Olvassák el a tankönyv első bekezdését is, majd válaszoljanak a kérdésekre: Mit jelent az, hogy az ember mesterséges környezetben él? Milyen tevékenységekkel alakította át a természetes környezetet? A természet átalakítása során mi az ember legfőbb szempontja? Milyen következményei vannak a mesterséges környezet kialakításának? Hogy szemléletesebbé tegyük az ember természetátalakító tevékenységét, olvassunk fel néhány szemelvényt a távoli tájakon élő emberek és környezetük kapcsolatáról. Mutassuk be, hogyan alkalmazkodnak egyes embercsoportok a szélsőséges környezeti feltételekhez! Pl. a Szaharában élő beduinok, Alaszka eszkimói, a Kalahári sivatag busmanjai. Oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát! Rögzítsük, hogy az európai emberek a lakókörnyezetük kialakításakor nagyban megváltoztatták a környezetet. A változások sok esetben a környezet szennyezésével járnak együtt. Ismételjük át a korábban tanultakat a talaj, a víz és a levegőszennyezésről! Mondjanak mindezekre a tanulók konkrét példákat! Idézzük fel, milyen veszélyes, az egészséget súlyosan károsító anyagok jutnak a levegőbe, a vizekbe és a talajra! Figyeltessük meg a tankönyv képeit! Miért veszélyesek a nem engedélyezett szemétlerakó-helyek a környezetre? Mely betegségterjesztő állatok szaporodhatnak el ebben a környezetben? Olvassuk el a tankönyvben a szervezett szemétgyűjtésről és a szelektív hulladékgyűjtésről a főbb ismereteket. Rögzítsük, hogy az összegyűjtött szemetet lerakóhelyeken tárolják vagy égetőművekben megsemmisítik. A szelektíven gyűjtött hulladékot pedig újra hasznosítják. Értelmezzük a tankönyvben leírt szöveget az egy ember után, egy év alatt keletkező szemét mennyiségéről, majd az ott leírtak szerint érzékeltessük, milyen hatalmas térfogatot és tömeget jelent egyegy lakóhelyre vonatkoztatva ez a mennyiség. A háztartásokban keletkező hulladék egy része ahol erre lehetőség van, környezetbarát módon újra hasznosítható. Magyarázzuk el a komposzt készítésének folyamatát és a komposzt hasznosítását! Óra végi összefoglalás: Figyeljék meg ismét a tankönyv képeit és fogalmazzanak meg kérdéseket a látottak alapján! Válaszoljanak a tankönyv kérdéseire is, majd oldják meg önállóan a 3., 4., 5. feladatot! Az élettelen környezeti tényezők megfigyelése, vizsgálata Az óra anya ga: Az élettelen környezeti tényezők megfigyelése, vizsgálata Az óra tí pu sa: Ismereteket alkalmazó, munkáltató óra Ok ta tá si feladat: A tankönyvben leírt megfigyelések, vizsgálatok elvégzésével közvetlen tapasztalatok szerzése a talaj, a víz, a levegő főbb tulajdonságairól, a környezetszennyezések formáiról és a hatásairól. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: vizsgálatok, kísérletek jelentősége az élettelen környe zet megismerésben. Az elméleti ismeretek és a gyakorlat kapcsolata a kísérletek során. Szociális kompetenciák: a közös munkához szükséges kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a lényeges je - gyek megfogalmazása szóban, a tapasztalatok rögzítése írásban. A helyi lehetőségek függvényében végezzünk el minél több megfigyelést és vizsgálatot a tankönyvben leírtak alapján. Fontos didaktikai követelmény, hogy a vizsgálatok elvégzése előtt idézzük fel a kapcsolódó elméleti jellegű ismereteket. Továbbá a tapasztalatokat összegezzük és emeljük ki a lényeget! 63

64 Rendszerezzük ismereteinket! Az óra anya ga: Rendszerezzük ismereteinket! Az óra tí pu sa: Ismereteket alkalmazó, összefoglaló óra Ok ta tá si feladat: Az élettelen környezetre vonatkozó ismeretek felidézése és megszilárdítása. A lényeges elemek kiemelése és írásos rögzítése a munkafüzetben. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Értelmi képességek fejlesztése: a korábban tanultak felidézése és alkalmazása a feladatmegoldások so - rán. Összefüggések felismerése a környezeti tényezők hatásai és az élőlények alkalmazkodása között. Következtetések: a környezetszennyezés különböző formáiból a várható következményekre. Tudjanak példákat mondani a talaj, a víz, a levegő szennyezésének különböző formáira, és a szennyezések következményeire. A témakörben tanultakat csoportmunkában is feldolgozhatjuk. Alakítsunk négy csoportot! A cso portok a következő kérdésekre adjanak választ. Válaszaikat röviden, tömören fogalmazzák meg, segédeszközként a tankönyvet használhatják. I. csoport feladatai: 1. Mit nevezünk környezetnek? Mi minden tartozik egy lombhullató tölgyerdőben élő vaddisznó környezetébe? 2. Soroljátok fel az élettelen környezeti tényezőket! 3. Hogyan alkalmazkodott a harkályok és a héják testfelépítése a táplálék megszerzéséhez? 4. Miért nem nevezhetünk talajnak egy vödör kavicsot? 5. Melyek a talajszennyezés leggyakoribb formái? 6. Figyeljétek meg a rajzot! Írjatok hozzá magyarázatot! II. csoport 1. Mi a talajvédelem elsődleges célja? 2. Milyen anyagokból tevődik össze a levegő? 3. Hogyan tudnátok bizonyítani, hogy minket egy színtelen, szagtalan, de létfontosságú anyag, a levegő vesz körül? 4. Milyen kedvező és kedvezőtlen hatásai vannak a levegő mozgásának (szélnek)? 5. Milyen folyamatot látsz a rajzon? Nevezd meg a folyamat lényegét! III. csoport 1. Melyek a leggyakoribb levegőszennyezési források? Milyen káros következményei lehetnek mindezeknek? 2. Lakóhelyetek környezetében mi mindennel szen nyeződik a levegő? Hogyan lehetne a szenynyezőforrásokat megszüntetni, vagy a szennyezés mértékét csökkenteni? 3. Indokoljátok meg, miért létfontosságú környezeti tényező a víz! 4. Mi mindennel szennyeződnek a lakóhelyetek környéki vizes élőhelyek? 5. Készíts magyarázatot a rajzhoz! 64

65 IV. csoport 1. Mi minden okozhatja a tavakban a tápanyagok feldúsulását? Milyen káros következményei lehetnek? 2. Mit jelent az a kifejezés, hogy a vizek öntisztulásra képesek? 3. Magyarázd meg, mit jelent az alábbi mondat: Az ember mesterséges környezetben él. 4. Mit jelent és miért fontos a különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés? 5. Mit mutatnak meg a rajzok? Mit fejeznek ki a sötét színnel jelölt részek? A feladatok megoldása után a csoportok számoljanak be munkájukról! A beszámoló során javítsuk a hibákat! (A munkafüzet 1., 2., 3. és 4. feladatát az otthoni tanulás során oldják meg!) Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata tudáspróba megoldása 1. Mely élettelen környezeti tényezők szükségesek az alábbiakhoz? Fontos szerepe van egyes növények magjainak, terméseinek terjesztésében: szél Hiányukban a magokból nem fejlődne új növény, a csírázáshoz szükségesek: hőmérséklet A növények, állatok legfontosabb testépítő anyaga: víz A növények innen veszik fel a tápanyagaikat: talaj Hiányában nem készülhetne a növények levelében táplálék: napfény Ha tartósan alacsony az értéke, egyes állatok téli álmot alszanak: hőmérséklet /6 2. Fejezd be az elkezdett mondatokat! A talaj a földkéreg felső, termékeny rétege. Az élőlények környezetéhez tartozik mindaz, ami őket körülveszi és életükre hatással van. Környezetbarát energiaforrások a nap, a szél, a folyóvíz. Nagyvárosok felett füstből, koromból, kipufogógázokból képződik a füstköd (szmog). Újrahasznosítható csomagolással csökkenthető a hulladék mennyisége. /5 3. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A fény minden élőlénynek alapvető életszükséglet: H A talajszennyezés miatt az ivóvízkészlet is károsodhat: I Műanyaghulladékból kiváló komposzt készíthető: H Egerek, patkányok, legyek valamennyi emberi település környezetében gyakoriak: H A háztartási szennyvizek nem szennyezik a környezetet: H A levegő szén-dioxidja növénynek, állatnak egyaránt fontos: H A gyermekláncfű termését a szél terjeszti: I Az istállótrágya az állatok ürülékéből és alomanyagából képződik: I A vakond életéhez nincs szükség fényre: I A savas eső az élő és az élettelen környezetet is károsítja: I /9 65

66 4. Színezd barnára azt a talajszintet, amelyben leggazdagabb az élet! A felső szintet kell barnára színezni. / 1 5. Olvasd el a mondatokat és nevezd meg a fogalmat! Külön-külön kukába gyűjtik a műanyag, az üveg- és a papírhulladékot: szétválogató (szelektív) hulladékgyűjtés) Az élőlények legfontosabb testépítő anyaga: a víz A talaj tápanyagkészletének pótlására használják: 1. istállótrágya és 2. műtrágya /4 6. Nevezd meg, a levegőnek mely két alkotórészéről tanultunk! Írd az alkotórész után, miért fontos! Oxigén: az élőlényeknek légzéséhez szükséges Szén-dioxid: a növények egyik tápanyaga /4 Összesen: /30 pont Nekem szülőhazám Az eddigiektől eltérően a jelenleg érvényben lévő kerettanterv szerint negyedik évfolyamon nem kell részletesen megismerkedni az egyes hazai tájak földrajzi jellemzőivel, ez majd a későbbi évfolyamokra tolódik. Negyedikben a hazai tájtípusokkal, azok gazdasági lehetőségeivel, valamint az ott élők életmódjával foglalkozunk. Úgy sajátíthatják el tanítványaink az általános természet- és társadalomföldrajz elemi szintű alapismereteit, hogy közben saját lakóhelyüket is részletesebben megismerik. Mindannyiunk számára na - gyon fontos, hogy minél alaposabban megismerjük szülőföldünket, szűkebb környezetünket, lakóhelyünket. A későbbiekben, ezek ismeretében bővíthet jük majd a hazáról szóló tudást! Ismerkedés hazánk domborzati térképével Az óra anya ga: Ismerkedés hazánk domborzati térképével Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: Hazánk domborzatának általános jellemzése hazánk felszínformái. Magyarország nagytájainak azonosítása a térképen, legfontosabb jellemzőik a tér kép alapján. Jellegzetes képek bemutatása hazánk nagytájairól. Magassági számok leolvasása hazánk domborzati térképéről. Hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontja. Térképészeti gyakorlat. A különböző felszínformák aránya hazánk domborzatában. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. A matematikai kompetencia fejlesztése a kördiagram elemzése közben. Szemléleti térképolvasás fejlesztése Magyarország domborzati térképének tanulmányozása hazánk nagytájainak térképi azonosításával és a mun kafüzeti feladatok megoldása közben. A topográfiai fogalmak körének bővítése. A rendszerszemlélet fejlesztése és a hatékony, önálló tanulás alapozása hazánk nagy tájainak magasság szerinti csoportosítására készült gondolati térképpel. Szemléltető eszközök: domborzati térképek Magyarország kontúrtérképe filmrészlet vagy képek Magyarország tájairól 66

67 I. Térképészeti alapismeretek hazánk domborzati térképén A téma feldolgozását kezdjük az eddig tanult térképészeti alapismeretek átismétlésével. Olvas tassuk le Magyarország domborzati térképének a méretarányát, magyarázzuk meg, mit jelent ez a szám! II. Hazánk nagytájai Motivációkén ha van rá lehetőség vetítsünk rövid filmrészletet vagy mutassunk fotókat Magyarország tájairól. Ebben a fejezetben a leckék témájából adódóan gyakori a képekkel történő szemléltetés. Ha rendelkezünk kivetítővel, mindenképpen érdemes PowerPoint bemutatóként összerakni a ké peket. Tájanként egy-két jellemző képet mutassunk be. III. Hazánk domborzati térképe Figyeljük meg hazánk domborzati térképének a színezését. Ez alapján következtessünk a nagy tájak lehetséges felszínformáira. Figyeljük meg, melyik szín található a legnagyobb arányban! Közösen elemezzük a tankönyv 54. oldalán található kördiagramot! Az ábra itt még szándékosan nem tartalmazza a különböző magasságú felszínformák részesedésének százalékos értékeit, csak az ará nyokra legyünk kíváncsiak. Figyeljük meg a térképen a zöld és a különböző árnyalatú barna területek nagyságát, majd hasonlítsuk össze a kördiagram színezésével. Olvassunk le a térképről magassági számokat. Hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontját kö - zösen keressük meg. A szemléletformálás érdekében a megadott földrajzi helyet először mindig közösen keressük meg a falitérképen. Miután minden gyermek tudja, hol kell keresni, mutassák meg az atlaszukban önállóan is! Ez a feladat kezdetben időigényesebb, de megéri a ráfordított időt, hiszen a térkép a legfontosabb segédeszközünk, és itt alapozzuk meg a szemléleti térképolvasást. Ha már az alsóbb évfolyamokon rendszeres segédeszközzé válik a térkép, használata nem jelent majd problémát a természetismeret-, majd később a földrajzórákon. A hazai tájak legmagasabb pontjának megkeresése történhet csoportmunkában. A csoportok oldják meg a munkafüzet utolsó feladatát. Mutassuk meg hazánk nagy tájait a térképen, majd írjuk be őket a munkafüzet 43. oldalán található térképvázlatba. Rakjuk fel Magyarország kontúrtérképére a tájak nevét, ha van rá lehetőség, számítógép és kivetítő segítségével is megoldhatjuk a feladatot. Ügyeljünk az új nevezéktanra. A kerettanterv fogalomhasználatában az Alpokalja Nyugat-magyarországi-peremvidék, az Északi-középhegység pedig az Észak-magyar országi-középhegység néven is szerepel! Élet az alföldeken Az óra anyaga: Élet az alföldeken Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Mi határozza meg az emberek életmódját? Az alföldi területek természetföldrajzi jellemzői. Milyen megélhetési lehetőségeket ad az alföld, mint táj az ott élőknek? A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata. Térképészeti gyakorlat. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése során. Szemléleti térképolvasás fejlesztése az Alföld és a Kisalföld domborzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben. Az információkeresés és -felhasználás ké pességének, valamint a digitális kompetencia fejlesztése a biogazdálkodás témakörének feldolgozásával. A rendszerszemlélet fejlesztése és a hatékony, önálló tanulás alapozása a mezőgaz daság és az ipar kap csolata gondolati térképpel. Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképe Magyarország kontúrtérképe filmrészlet vagy ké pek az Alföldről és a Kisalföldről I. Az életmód és a természeti környezet kapcsolata Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést a különböző típusú tájakon élők életmódjáról. Mivel a gyermekek többségének a lakóhelyéről és annak környékéről van a legtöbb tapasztalata, először arról beszéljünk. Jellemezzük a felszínt és a hozzá kapcsolódó természeti viszonyokat. Állítsuk párhuzamba egy más típusú tájjal. Hívjunk segítségül 67

68 jellegzetes képeket vagy filmfelvételt. Hagyjuk, hogy a gyermekek maguk jöjjenek rá a hasonlóságokra és a különbségekre. Vonjuk le közösen a beszélgetés konklúzióját: az emberek életmódját nagymértékben meghatározzák a lakóhely természeti viszonyai; másfajta életet, szokásokat alakíthattak ki az alföldeken élők, mint a hegyvidékek lakói! II. Az alföld, mint felszínforma jellemzői Kezdjük a téma feldolgozását egy rövid filmrészlet bemutatásával. Adjunk megfigyelési szempontot: Mi jellemzi a filmen látható táj felszínét? A térképészeti alapismereteknél már pontosítottuk a fogalmat, valamint különbséget tettünk a síkság és az alföld, mint felszínforma között. A filmrészlet megbeszélése során elevenítsük fel az erről tanultakat is! Oldjuk meg a munkafüzet első feladatát! Nevezzük meg hazánk alföldjeit. Először mutassuk meg őket közösen Magyarország domborzati térképén, ezt követően minden tanuló keresse meg az atlaszában is. Ügyeljünk a pontos térképészeti munkára! Oldjuk meg a munkafüzet második feladatát! Adjunk hazánk alföldjeire vonatkozóan néhány jellem ző természetföldrajzi információt: a hőmérsékleti viszonyok kedveznek a növénytermesztésnek; az Alföld déli területeit nagyon sok napsütés éri; legtöbb helyen a növénytermesztéshez ele gen dő mennyiségű csapadék hullik; szárazabb vidékeken lehetőség van az ön tözésre, (keressük meg közösen az Alföld csatornáit, hívjuk fel a figyelmet arra, mennyire sűrűn hálózzák be a területet!) változatos, de jó minőségű talajai sokféle növény termesztésére alkalmasak. III. Gazdasági élet hazánk alföldjein Vonjunk párhuzamot a felszín és a gazdálkodási lehetőségek között. Miért egyszerűbb a földművelés a sík vidékeken? Elsőként a növénytermesztésről beszéljünk, majd az állattenyésztésről, végül keressünk összefüggést a mezőgazdaság e két ágazata között. Elemezzük a tankönyv ábráit. Jellemezzük a mai nagyüzemi növénytermesztést: gépesítés korszerű fajták szakszerű tápanyag-utánpótlás öntözés korszerű növényvédelem Hasonlítsuk össze a nagyüzemi és a kisebb, háztáji gazdaságokban folyó munkát! Hasonlítsuk össze a mai és a régebbi idők gazdálkodását! Mutassunk a témához kapcsolódó képeket vagy filmrészletet! Mindenképpen említsük meg a biogazdálkodást. Ha vannak a téma iránt érdeklődő tanulók, szervezze nek egy projektet. A projektbemutatót megtart hat ják a következő alkalommal. Hangsúlyozzuk ki, hogy ma már az alföldeken a mezőgazdaság mellett jelentős az ipar is, amely elsősorban a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel. Az összefüggések megértésére építsünk fel gondolattérképet. Plussz információ Az Alföld földrajzi jellemzői Hazánk területének több mint a felét az Alföld foglalja el. A táj túlnyúlik az országhatáron. Ukraj na, Románia, Szerbia, valamint Horvátország területén folytatódik. Alföldünk legnagyobb része végeláthatatlan síkság, melyet több helyen hullámos felszínű részek kisebb halmok, homokbuckás vidékek tagolnak. Legalacsonyabb átlagmagasságú tájunk. A fo lyók menti te rületei alig haladják meg a 100 méteres tengerszint feletti magasságot. Magasabb részein, a Nyírségben és a Kiskunságon néhol megközelíti a 200 métert, a Mezőföldön meg is haladja azt. Az Alföld mélyén óidei kristályos kőzetekből felépülő lesüllyedt és vastag üledékrétegekkel takart egykori hegyvonulat húzódik, melyeket a Pannon- 68

69 tenger üledékei borítanak. Az üledékréteg vastagsága az Alföld déli részén meghaladja a 3000 métert is. A terület jó részét a peremhegységekből érkező folyók töltötték fel. A negyedidőszakban a táj legnagyobb részét folyami hordalék és lösztakaró borította be. A homok és lösz felhalmozódása mellett jelentős a jégkori fagy felszínalakító hatása. Az Alföld nagy tájain belül elsősorban a felszín takarórétege alapján számtalan résztájat különböztetünk meg. Eszerint beszélhetünk löszvidékekről, hordalékkúpokról és folyami árterületekről. A löszvidékek a jégkorszak idején alakultak ki. Az állandóan fújó szél az egyes szakaszokban kü lönböző vastagságban halmozta fel ezt a laza üledékes kőzetet. Lösztakarós tájak a Mezőföld, a Nagykunság, a Körös-Maros-köze és a Hajdúság. Legjelentősebb lösztáblák a Mezőföldön alakultak ki. A legszebb példát erre Paks környékén a mintegy 50 méter magas meredek löszfalnál figyelhetjük meg. A Nagykunság tökéletes síkság, ez a folyók áradásának köszönhető. A folyószabályozás előtti időkben, rendszeresen árvizek öntötték el a területet, amit az ár levonulása után vastagon beborított a folyó szétteregetett hordaléka. Így alakult ki több ezer év alatt ez az egyhangúan sík felszín. A Körös-Maros-köze és a Hajdúság felszíne is tö kéletesen sík vidék. A löszvidékeken kiváló minőségű termőtalaj ala kult ki. A hordalékkúpok a környezetükből kiemelkedő olyan felszínformák, melyek a folyók vagy a szél (esetleg mindkettő) által összehordott hordalékból épülnek fel. Jellegzetes formái alakultak ki az Alföld peremvidékén, a hegyvidék és az alföldi táj találkozásánál. Az alacsonyabb térszínekre érve a hegyekből lefutó folyóvizek esése csökken, ennek következtében a magával görgetett hordalékot a hegylábi területeken lerakja. Így alakulnak ki a hegyvidékeket szinte szoknyaszerűen körbeölelő, legyező alakú hordalékkúpok Mátraalja, Bükkalja, Hegyalja, me lyek az Alföld legmagasabb területei. Ezeket együtt Észak-alföldihordaléklejtő néven is szoktuk emlegetni. Más jellegű hordalékkúp a Kiskunság és a Nyírség. Kialakulásukban a folyóvíz mellett nagy szerepe volt a szélnek is. A Kiskunság homokkal borított hordalékkúp, melynek anyagát az Ős-Duna több ága hagyta ma ga után. A homokot a szél kifújta az Ős-Duna elhagyott medrének hordalékából, majd áthalmozta és különböző távolságra el is szállította. Amint gyengült az ereje, lerakta azt. A XIX. században még kiterjedt futóhomokos vidékek voltak. Ezeket növényzet, pl. erdők vagy szőlő telepítésével megkötötték. A Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöpháza mellett egy kisebb területen meghagyták a futóhomokot, mint a táj ősi formájának egy utolsó képviselőjét. Az Ős-Tisza és mellékfolyóinak jégkorszaki hordalékkúpján a Nyírség emelkedik, ez a táj a környezeténél méterrel magasabb terület. Észak felől a Kárpátok irányából a Tiszába futó folyók kb. 150 méter vastag hordalékréteget kavicsot és ho mokot terítettek el. A táj enyhe megemelkedés révén került magasabbra. A szél felszínformáló szerepe itt is számottevő. A homok a táj déli és délkeleti felén a méteres vastagságot is eléri. Felszíne változatosabb a Kiskunságénál. Magasabb buckák és határozottabb völgyek jellemzik. A folyami árterek az Alföld legfiatalabb és legalacsonyabban fekvő részei. A folyószabályozás előtt a medrükből kilépő folyók kaviccsal, homokkal és finom öntésiszappal borították el ezeket a területeket. A rendszeresen ismétlődő áradások iszaprétegei fokozatosan egyengették a felszínt, ezzel tökéletesen sík vidékeket hoztak létre. Az árterek felszíne sokkal egyhangúbb, mint a magasabban fekvő lösz tábláké vagy hordalékkúpoké. Ilyen, tökéletes sík felszín jellemzi a folyók menti kistájakat, mint pl. a Szatmárberegi-síkságot, a Bodrogközt, a Hor tobá gyot, a Jászságot, a Körös-vidéket, a Sár közt és a Drávamelléket. Mint ahogyan az ország egésze, az Alföld éghajlata is kontinentális. Magyarország legszélsőségesebb éghajlatú tája. Zártsága, medence jellege, valamint az Atlanti-óceántól való távolsága miatt a nyarak melegebbek, a telek pedig sokkal hidegebbek, mint a dunántúli területen. Emiatt nagy az évi hőingás. Ezen a tájon mérték az eddigi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletet is hazánkban. A júniusi csapadékmaximum után rendszeresen beköszönt az aszály. A tartós napsugárzásnak köszönhetően magas a napfénytartam, melynek jótékony hatását a mezőgazdászok ki is használják. A Dél-Alföldön a nyugati országrészekhez viszonyítva akár 250 óra is le het a különbség. A csapadék mennyisége, elsősorban a tenyészidőszakban igen alacsony, ilyenkor rendszeresen öntöz 69

70 ni kell. A biztonságos öntözés érdekében víztározókat építettek, és csatornákkal hálózták be a tájat, ilyen pl. a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna. Az éghajlati szélsőségek valóságos gyűjtőterülete a Középső-Tisza-vidéke a Nagykunság, a Horto bágy és a Hajdúság. Itt a legnagyobb az évi közepes hőingás, itt a legkevesebb a csapadék. Az ország legszárazabb tája a Nagykunság és a Hortobágy. Az Alföld peremén elhelyezkedő tájakon, a környező hegyvidékek hatására csökkennek az időjárási szélsőségek. Külön említést érdemel a Duna-Tisza közi ho mokvidék éghajlata. A déli fekvésének és a felszínét borító homoknak köszönhetően olyan sajátságos vonásai vannak, mely az Alföld egyetlen vidékére sem jellemző. Itt a legnagyobb a napsütéses órák száma, ez alkalmassá teszik a tájat a zöldségfélék és gyümölcsök termesztésére. Az Alföld leghűvösebb tája, az északi fekvéséből adódóan a Nyírség. Nyara nem annyira forró, tele zord. Hazánk legmagasabb hegységeit nem számítva itt a leghidegebb a tél. Az itteni folyók többsége a környező hegyekből érkezik. Mivel síkvidéki folyók, lomhán kanyarogva teszik meg útjukat az Alföldön. Az Alföld eredetileg erdős puszta volt, ahol tölgyerdők váltakoztak füves pusztákkal és ártéri erdőkkel. Hosszú évszázadok alatt az erdőállományt csaknem teljesen kiirtották, helyét művelés alá vonták. A Hortobágy, ellentétben az Alföld más területeivel, nem erdőirtások révén alakult ilyenné, természetes táj, a dél-orosz sztyepp legnyugatibb előőrseként emlegetik. Közép-Európa egyetlen nagy kiterjedésű füves pusztája. A hortobágyi puszta természetes eredetű növényzetét, állatvilágát, az ősi pásztorkodás fennmaradt emlékeit 1973 óta védi az első hazai nemzeti park, mely 1999 óta a Világörökség része. A természet értékeit az Alföld más területein is szigorúan óvják. A Hortobágyi Nemzeti Park mellett itt található a Kiskunsági, a Duna-Dráva és a Körös-Maros Nemzeti Park. Az Alföld jelentős részét borítja a löszön képződött, nagyon jó minőségű mezőségi talaj. A Mezőföldön, a Hajdúságban, a Nagykunságban és a Kö rös-maros-közén hatalmas, összefüggő táblákon ta lálkozunk vele. A Duna-Tisza-közén és a Nyír ségben jelentős területeket borít a humuszos homoktalaj. A természetes növénytakaróját vesztett tájakat évszázadokon át uralta a futóhomok. A gazdák élete a homok elleni küzdelemmel telt. Egy-egy kiadós szélvihar után szinte minden elpusztult. A ho mokot bőséges trágyázással talajjá alakították. Megfelelő öntözési technológiákkal ma már meggátolják a talaj felszínének kiszáradását, így a laza szerkezetű, jól felmelegedő homoktalajokon kiváló minőségű zöldségeket termesztenek. Az árterületek magasabb részein réti-, míg a folyókat kísérő sávban öntéstalajok alakultak ki. A folyószabályozás és a belvizek levezetése után mélyebbre szálló talajvíz több helyen a Na-sók felhalmozódásához, a talaj elszikesedéséhez vezetett. Az Alföld Magyarország legnagyobb mezőgazdasági területe, ahol a természeti viszonyoknak meg felelően sokrétű növénytermelés alakult ki. Az éghajlat és a talaj adottságai az Alföld különböző tájain más-más növények termesztését tették lehetővé. Állattenyésztése is egyre inkább felzárkózik a dunántúli tájakéhoz. A nagyüzemekben, ahol ez lehetséges, minden munkafolyamatot gépesítettek. A biztonságosabb ter melés érdekében öntözőrendszereket építettek ki. Folyóit csatornahálózat köti össze, ez biztosítja a csapadékszegényebb időszakokban a növények fejlődéséhez szükséges vizet. Kitűnő fajták nemesítésével még változatosabbá teszik hazánk zöldség- és gyümölcsfajta választékát. Mindezek ellenére az elmúlt években az alföldi gazdáknak is meg kellett küzdeniük a rendszerváltást követő nehézségekkel. Az új kisüzemek tőke és megfelelő gépek nélkül nehezen tudják fenntartani magukat. Az itteni termelőket is érzékenyen érintette a korábbi piacok elvesztése. Az Alföldön fejlett a mezőgazdaság termékeinek többségét feldolgozó élelmiszeripar. Számtalan ágazata malom-, hús-, tej-, cukor- és konzervipar dolgozza fel az itteni nyersanyagokat. A rendszerváltást követően az élelmiszeripar is válságba került. A piacok elvesztését követően, a csökkenő kereslet miatt több üzemet be kellett zárni, vagy a kapacitását kellett csökkenteni. Min demellett a mai napig tartja vezető helyét a többi iparág között. Az Alföldön hatalmas vetésterületeket foglal el a búza. A hazai termésmennyiség mintegy 60%-át itt termelik. A löszvidékek jó minőségű mezőségi talaján adja a legjobb termést. Legfontosabb vetésterülete a Mezőföld, a Nagykunság, a Hajdúság és a Körös-Maros-köze. Békés hazánk legnagyobb búzatermő megyéje. Ezeken a tájakon számtalan malom működik. 70

71 A Nyírség hűvösebb homokvidékein számottevő a rozs vetésterülete. A Körös és a Tisza középső szakasza mentén rizst termesztenek. Ettől északabbra már sehol nem termeszthető, mivel igen melegigényes növény. Karca gon rizshántoló üzemel. A kukorica azokon a löszvidékeken terem a legjobban, ahol meleg a nyár, és nyár derekán bőséges a csapadék. A legtöbb kukoricát Békésben takarítják be, de jelentős termőterületei vannak a Mező földön és a Hajdúságban is. A kukoricatermő vidékek sertés- és baromfiállománya számottevő, ezért több húskombinát üzemel az Alföldön. Híres termékeiket a világ számtalan országába exportálják, mint pl. a szegedi Pick szalámit vagy a debreceni, békéscsabai és gyulai kolbászféléket. Orosházán korszerű baromfifeldolgozó működik. Az Alföld természeti viszonyai kedvezőek a cukorrépa termesztéséhez. Évekkel ezelőtt hazánk legfontosabb ipari növénye volt. A jó minőségű hazai alapanyagot a termőterületek közelében épült korszerű cukorgyárakban dolgozták fel, mint pl. Kabán, Szolnokon, Hatvanban és Szerencsen. Ezekben az üzemekben napjainkban már nem folyik termelés. Hazánkban, így az Alföldön is nő a napraforgó és a repce termőterülete. Az egészséges táplálkozás alapjául szolgáló étolajat Martfű és Nyírbátor növényolajgyárában sajtolják. Főként a Nyírségben nagy területeken termesztenek burgonyát és dohányt. Az Alföld meleg és napsütésben gazdag éghajlata különösen kedvez a zöldségés gyümölcstermesztésnek. A Duna-Tisza-köze déli részének homokvidékein kiváló minőségű paradicsom, uborka, saláta, paprika és gyökérzöldség terem. Az itteni klíma kiváló zamatú kajszi- és őszibarackot érlel, de kedvez a szőlőtermesztésnek is. A világhírű fűszerpaprika Szeged és Kalocsa nevéhez kötődik. A makói hagyma messze földön ismert. A szentesi paprika kiváló minőségű. A zöldpaprikát, paradicsomot, uborkát és hagymát a Dél-Tiszántúlon is hatalmas táblákba ültetik. Budapest környékén a zöldségtermesztésé a vezető szerep, mivel a főváros ellátására minden zöldségféléből hatalmas mennyiségre van szükség. Az ország almáskertje a Nyírség. Ma már hagyományai vannak az Alföldön a primőrzöldség termelésének. Télen is milliónyi üvegház és fóliasátor adja az értékes zöldségféléket. Sok helyen használják a hévforrások forró vizét, így gazdaságosabbá teszik a termelést. Elsősorban a Duna-Tisza közén, a Dél-Alföldön és a főváros környékén foglalkoznak egész évben a zöldségtermesztéssel. A zöldségek és gyümölcsök jelentős részét frissen fogyasztjuk, de számottevő mennyiséget dolgoznak fel az Alföld konzervgyárai és hűtőházai. Ezeket az üzemeket a termőterületek közelébe telepítik, mert a szállítás megnöveli az előállítás költségeit és rontja a feldolgozásra kerülő alapanyag minőségét. A szarvasmarhát legnagyobb számban a Szatmárberegi-síkságon tartják. A füves pusztákon, elsősorban a Kiskunságban és a Hortobágyon juhokat tartanak. Az ország juhállományának több mint háromnegyed része az Alföldön található. Az Alföldön a mezőgazdaság termékeit feldolgozó élelmiszeripari ágazatok mellett más iparágak is fejlődésnek indultak. Ebben a folyamatban a feltárt szénhidrogénvagyon, a folyók biztosította ipari víz, az olcsó munkaerőpiac és a nagy felvevőpiac játszotta a legfontosabb szerepet. A Dél-Alföldön és a Tiszántúlon több helyen számottevő kőolaj- és földgázlelőhely található. A legnagyobb földgázmezők a Nagykunság és a Hajdúság területén találhatók. Lakások, fóliasátrak, üvegházak és üzemek fűtésére elsősorban a föld gázt használják. A tiszaújvárosi és tiszapalkonyai Tiszai Erőműben és a százhalombattai Dunamenti Erőműben kőolaj elégetésével nyerik az áramot. A Tiszán Kiskörénél és Tiszalöknél vízerőmű található. A Duna mellett Paksnál üzemel hazánk egyetlen atomerőműve. Dunaújvárosban működik Magyarország legnagyobb vas- és acélkohászati üzeme. A vasmű kokszolója egyre inkább külföldi szénnel üzemel. A vasércet Ukrajnából és a Dél-afrikai Köztársaságból vásároljuk. Az Alföld vegyipara sokoldalú. Kőolaj-finomítók, vegyi üzemek és gyógyszergyárak egyaránt megtalálhatók a területén. Helyi alapanyagra építették az algyői kőolaj-finomítót. A százhalombattai, a tiszaújvárosi és a nyírbogdányi finomító csővezetéken érkező hazai és külföldi olajat dolgoz fel. Az ország legnagyobb vegyipari kombinátja a Tiszai Vegyikombinát (TVK), Tiszaújvárosban található. Legnagyobb műanyaggyártó központunk. Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművekben (TVM) műtrágyát, kénsavat, mosószereket és festékeket gyártanak. Szegedre és Nyíregyházára műkaucsukot felhasználó gumiipar települt. 71

72 A Debrecenben található gyógyszergyár az itteni egyetem kutatásain alapul. Tiszavasváriban alkaloidagyár működik. Gépgyáraiban sokféle terméket állítanak elő. Az Alföldre elsősorban a munkaerő-kínálat miatt települtek a könnyűipari ágazatok. Mára az üzemek száma nagyon megcsappant. Orosházán működik az ország legkorszerűbb üveggyára. Hódme zővásárhelyen porcelángyár található. Dunaújváros szalmacellulóz- és papírgyára a Duna vizére települt. Szolnok papíripara a Tisza iparivízkészletét hasznosítja. Külön említést érdemel az Alföld népművészete jövedelmező műhelyeivel, szebbnél szebb portékáival. Világhírű a halasi csipke, de messze földön híres a kalocsai hímzés, Hódmezővásárhely népi kerámiái és hímzései is. Az Alföld más tájainak hímzései, szőttesei, kékfestői, kerámiái, faragásai, bú torai, gyékény- és szalmaportékái népszerűek az idelátogató turisták körében is. Az Alföld nemzeti parkjait, arborétumait, történelmi és irodalmi emlékhelyeit, műemlékeit turisták ezrei keresik fel. A színvonalas tudományos és kulturális programok, fesztiválok is vendégcsalogatók. Fellendült a gyógy idegenforgalom. A sok helyen feltörő gyógy- és hévizekre telepített fürdőkben, szanatóriumokban és gyógyszállodákban sok hazai és külföldi beteget gyógyítanak. Híres fürdőhely pl. Hajdúszoboszló, Gyula, Kakasszék, Cserkeszőlő. Néhány év óta különleges vendégcsalogató a falusi turizmus. A Kisalföld A Kisalföld kedvező forgalmi helyzete révén a kapu szerepét tölti be a Kárpát-medence peremén. A Duna menti táj a folyónak köszönhetően évszázadok óta bekapcsolódik a hazai és nemzetközi kereskedelembe, ami a térség felvirágoztatását eredményezte. A felszíne alatt középidei mészkőrögök maradványaira bukkantak a geológusok, melyek valójában a Dunántúli-középhegység mélybe süllyedt darabjai. Mintegy 15 millió évvel ezelőtt a megsüllyedt területet a Pannon-tenger borította. Je lenlétéről helyenként kétezer méter vastag üledékrétegek tanúskodnak. A táj mai képének formálásában a folyóvizek, a Duna és mellékfolyói vettek részt. A Kisalföld központi része a Győri-medence, egy folyók által feltöltött síkság. Kistájai: a Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Hanság és a Rábaköz. A Szigetköz a Duna hordalékkúpja. A hegyvidékről érkező folyó a hordalékaiból építette fel. Szlovákiai párja a Csalló köz. Rábaköz a Rába és a Rábca közötti hordalékkúp. A Fertőtől keletre találjuk a Hanságot. Ez a táj a XX. század közepéig mocsaras-lápos terület volt. A Kisalföld peremén, a Dunától délre a Ko márom-esztergomi-síkság sávja húzódik. A Marcal-medence a jégkorszakban alakult ki, amikor a kissé megemelkedett terület anyagát a szél, a víz és a jég aprító hatására feldarabolódott kőzetanyag lejtőn történő mozgása pusztította le. A jégkorszak idején az erőteljesen ható külső erők mintegy 100 méter vastag réteget hordtak le. Ebben az időben alakultak ki a Kisalföld déli peremének jellegzetes hegyei, a Somló és a Ság hegy. Mindkettő vulkáni tanúhegy: arról tanúskodnak, hogy eredetileg milyen magas volt a környezetük. A felszínre ömlő bazalttakaró megvédte az alatta elhelyezkedő lazább üledékrétegeket a lepusztulástól. Nyugati fekvésének köszönhetően a Kisalföldön erősebben érvényesül az óceáni hatás. Ennek köszönhető, hogy az éghajlata lényegesen kiegyenlítettebb: a nyár hűvösebb, a tél pedig kevésbé hideg, több a csapadék, és az eloszlása is egyenletesebb, mint az Alföldön. A Kisalföld mentes az időjárási szélsőségektől. Hazánk legszelesebb tája, mivel a nyugati légtömegek itt, a Dévényi-kapun keresztül, törnek be a Kárpát-medencébe. A napsütés órák száma lényegesen kevesebb, mint az Alföldön. Vízhálózata a csapadékos időjárásnak köszönhetően sűrű. Legjelentősebb vízfolyása a tájon keresztülhaladó Duna. Ezen a szakaszon még számtalan kisebb-nagyobb szigetet és zátonyokat épít. Azért, hogy a folyó ezen a szakaszon is hajózható legyen, a középső ágát, az Öreg-Dunát rendszeresen tisztítani kell. A Rába az Alpokalja, a Marcal pedig a Dunántúliközéphegység vizeit viszi a Dunába. Itt található a Fertő tó is, melynek nagyobbik része Ausztriához tartozik. A táj szigorúan védett területe a Fertő- Hansági Nemzeti Park. A Kisalföld fontos mezőgazdasági területünk. Ez elsősorban a kedvező időjárási viszonyoknak, az ebből adódó gazdag vízkészletének és a jó minőségű termőtalajának köszönhető. A természeti adottságok a takarmánynövények, a búza, árpa, kukorica és a cukorrépa termesztését teszik lehetővé. A takarmánynövény termesztésre és a nagy múl tú rét- és legelőgazdálkodásra szarvasmarha te nyész tés épül. 72

73 A Kisalföld területén mind a könnyű-, mind pedig a nehézipari ágazatok történelmi hagyományokkal rendelkeznek. A jelentős mezőgazdaság tette lehetővé az élelmiszeripari ágazatok fejlődését. Csornán malom üzemel. A tej és hús feldolgozására korszerű üzemeket építettek. Répcelakon található sajtgyárban sokféle finomabbnál finomabb sajtot készítenek. Pápa és Kapuvár húskombinátja országos jelentőségű. Győr és Pápa textilipara régi hagyományokra épül, bár ma már sokat veszített régi jelentőségéből. A táj fontos bányakincse a szén-dioxid. Répcelakon gyártják és töltik a szódavízkészítéshez szükséges szifonpatront. Mosonmagyaróváron mezőgazdaságigép-alkatrész és timföldgyár üzemel. A Kisalföld legnagyobb városa a Duna mentén épült Győr. Fontos közlekedési útvonalak csomópontja. Kedvező földrajzi helyzete közrejátszott abban, hogy az Észak-Dunántúl leggyorsabban fejlődő ipari, kulturális és oktatási központjává fejlődött. Az elmúlt néhány évben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Gazdaságát erősíti, hogy az M1-es autópályáról a város minden része elérhető. Fejlesztik a dunai kikötőjét, a Győr Gönyü kikötőt és a Győr Pér repülőteret. A város körül ipari parkot létesítettek, ahol több, korszerű üzem építésével, új munkahelyek létrehozásával a város gyors ütemű fejlődését alapozták meg. Több multinacionális cég is betelepült, pl. az Audi Motor és a Philips. Hazánk legforgalmasabb határátkelőhelye He gyeshalom. Fontos átkelőhely Ausztria felé Rajka, Szlo vákia felé pedig Vámosszabadi és Komárom. Élet a dombvidékeken Az óra anyaga: Élet a dombvidékeken Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Élet a dombvidékeken. A domborzat, a természeti viszonyok és egy terület gazdasági élete közötti kapcsolat. Térképészeti gyakorlat. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák és a falusi turizmussal kapcsolatos tankönyvi szemelvény megadott szempontok szerinti feldolgozása során. Szemléleti térképolvasás fejlesztése a Dunántúlidombság domborzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben. Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképe Magyarország kontúrtérképe filmrészlet vagy képek a Dunántúli-dombságról I. A dombság mint felszínforma jellemzése Motivációként mutassunk olyan képsort vagy filmrészletet, amelyeken jól láthatóak a dombvidék jellemzői. Adjunk megfigyelési szempontot: Mi jellemzi a képeken vagy filmen látható táj felszínét? Közben elevenítsük fel a dombság fogalmát. Ismételjük át, ho gyan ábrázolja a térkép a dombsági tájakat. II. Dombvidékek hazánkban Keressünk dombságokat hazánk domborzati térképén. Ezeket, akárcsak az alföldeknél tettük, először közösen mutassuk meg a falitérképen, ezt követően pedig minden tanuló keresse meg az atlaszban is. Olvassunk le magassági számokat a területükről. Minden tanuló oldja meg önállóan a munkafüzet 2. feladatát! III. A dombságok gazdasági jelentősége Hangsúlyozzuk ki a dombságok gazdasági jelentőségét: növénytermesztés szőlő és gyümölcs állattenyésztés erdőgazdálkodás Vonjunk párhuzamot a felszín és a gazdálkodási lehetőségek között. Beszéljük meg, miért alkalmasak növénytermesztésre a dombvidékek is! Hangsúlyozzuk ki, hogy dombvidékeinken is je - lentős ipar alakult ki a mezőgazdaság mellett. Akár csak az alföldi területeken, elsősorban a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel. Az összefüggések megláttatására itt is építsük fel az alföldeknél már bemutatott gondolattérképet. Dolgozzuk fel a tankönyv 59. oldalán található, a falusi turizmussal kapcsolatos szemelvényt! A feldolgozás során válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket: 73

74 Mit jelent a falusi turizmus? Miben különbözik a hagyományos szállo dától? Mit jelent a napraforgók száma? A feladat megoldása során hozzájárulunk az anyanyelvi kompetencia fejlesztéséhez: gyakoroljuk az értő olvasást és a szóbeli kifejezőkészséget.! Kezdjék el a gyerekek az időjárási megfigyeléseket! A munkafüzet 32. oldalán található táblázatban szereplő méréseket, megfigyeléseket mindennap, a feladatban rögzítettek szerint végezzék el! Hívjuk fel a figyelmet arra, ha a táblázatban szereplő időpontok nem megfelelőek, ezek megváltoztathatók. De ügyeljenek arra, hogy mindennap ugyanabban az időpontban mérjenek, és az egyes mérések a napszaknak megfelelő időpontban történjenek! Projektlehetőség: Ősi mesterségek a hegyvidékeken A téma felvázolása után alakuljon projektcsoport. A projektbemutatót az Élet a hegyvidékeken c. té mát feldolgozó óra lezárásaként szervezzük meg! Dunántúli-dombság A Dunántúli-dombság a Dunántúl Balatontól délre eső, a Zalai-dombság, a Sió, a Duna és a Dráva által határolt területe. Változatos felszínét dombok és széles völgyek tagolják. A dombvidék részei Belső-Somogy, Külső-Somogy, Tolnai-Baranyai-dombság, melyet délen a Mecsek és a Villányi-hegység mintegy szigethegyként kiemelkedő vonulatai tesznek változatossá. A táj alapját a középidei mészkőrétegek és az erre rakódó, méter vastag pannon-tengeri üledékrétegek adják. Területe a tenger visszahúzódása után néhol kisebb mértékben megemelkedett, a környezetében viszont az alföldi területek folyamatosan süllyedtek. Ennek köszönhető, hogy vízfolyásaik a táj pereme felé vették útjukat. Kialakulásában döntő szerepet játszottak a folyó vizek, de ebben az esetben az eddig tanultaktól eltérően nem feltöltötték a felszínt, hanem a tájat borító nagyon laza üledékrétegekbe, a földkéreg töréseit követve völgyeket mélyítettek. A dombvidék keleti részét pleisztocén-kori lösztakaró borítja. Ennek köszönhetően a táj nagy részén kiváló minőségű termőtalaj alakult ki. A Duna mentén az 50 méter vastagságot is eléri, ami nyugat felé haladva egyre vékonyabb lesz. A lösszel borított tájakon változatos felszínt alakít ki a szél és a csapadékvíz. Jellegzetes formája a löszmélyút. A szántókra és szőlőhegyekre ve zető földutak felszínét fellazítják a járművek, ezt aztán könnyűszerrel elhordja a szél és a lefolyó csapadékvíz. Az út egyre mélyebb lesz, meredek löszfalak között vezető löszmélyúttá alakul. A Tol naidomb ságban gyakran találkozhatunk ilyennel. A szekszárdi szőlővidéken a pincéket is löszfalakba vájják. Belső-Somogyban kiterjedt homokvidékkel találkozunk. Anyagát a szél halmozta fel, az egykori Ős-Duna és mellékfolyói által lerakott hordalékkúpból. A Mecsek alacsony röghegység, középhegységekre jellemző szolid formákkal. Területének jelentős része a középidőben alakult ki, de vannak óidei rögei is. Legmagasabb pontja a 680 méter magas Zengő. A hegység anyaga legnagyobbrészt középidei mészkő, ennek köszönhetően számtalan karsztjelenséggel találkozhatunk errefelé. Itt található az Abaligeti cseppkőbarlang. A Mecsekben bővizű karsztforrások biztosítják a környező települések, köztük Pécs ivóvíz szükségletének legnagyobb részét. Itt fakad a Tettye-forrás. Az óidei vöröshomokkő uránt, míg a középidei üledékes kőzetek feketekőszenet rejtenek. A hegység keleti nyúlványai gránitból felépülő óidei rögök, mint a Mórágyi-rög. A táj legdélibb része a lankás Villányi-hegység. A középidei mészkőből felépülő sasbérci erdőit mára már nagyrészt kiirtották, ezért felszínük csaknem teljesen kopasz. A hegyek anyagát az építőipar évtized óta hasznosítja. Legmagasabb pontját, a Szársomlyót is csaknem elhordták. Páratlan növényritkaságok találhatók errefelé. Hazánkban csak itt virít a magyar kikerics. Hosszú huzavona után sikerült védelem alá helyezni a hegyet és környékét. A Mecsek déli előterében 62 ₀ C-os természetes gyógyvíz tör a felszínre. Itt található Harkány, a híres fürdőhely, melyet a feltörő gyógyvíz tett messze földön híressé. A víz az 1800-az évek elején, csatornázási munkálatok közben magától tört a felszínre. A kiásott árkokban hol itt, hol ott buggyant fel, ami miatt az ott dolgozók igen sokat bosszankodtak, hiszen eleinte maguk sem gondolták, hogy munka közben milyen jótékony hatású vízben dagonyáznak. Régi 74

75 emlékek szerint a víz hatását egy árokásó munkás fedezte fel, akinek fájós lába, bedagadt térdei sokat javultak, míg ezekben az árkokban dolgozott. A víz jótékony hatását már az 1800-as években kihasználták. A harkányi gyógyvíz a Dráva hordalékrétegéből, mintegy 1500 méter mélyről tör fel. A Harkány alatt húzódó törésvonal teszi lehetővé, hogy ez a forró víz a felszínre törjön. A kénes gyógyvizek csoportjába tartozik, gyógyító ereje nagy. A régi és az új vizsgálati értékeket egybevetve a kutak vízhozama, hőmérséklete és összetétele a fú rás óta nem változott. Harkányt a reumás betegek Mekkájaként is szokták nevezni. Ennek köszönhetően az egykori poros kis falu mára messze földön híres gyógyfürdővé alakult. Ez a gyógyvíz és iszap alkalmas a reuma, izületi gyulladások, törések és más, baleset utáni mozgásszervi utókezelésekre, köszvény, bőrbántalmak, szervi bántalmak (lép, máj, női betegségek, anyagcsere betegségek) gyógyítására. Az ivókúra és belélegzés gyógyítja a légzőszervi, gyomor és bélrendszeri betegségeket. A víz hőmérséklete és kéntartalma együttesen biztosítják e kiváló gyógyhatást. A Dunántúli-dombság éghajlata átmeneti jel legű. Nyugati részein erőteljesen érvényesül az óceáni hatás, ennek köszönhetően itt több a csapadék. Az ország belseje felé haladva fokozatosan csökken az atlanti hatás. A déli részeken a mediterrán légtömegek hatását érezzük. Ennek szembetűnő jele a bőséges, késő őszi csapadék, ami sokszor okoz ár vizet a Dráván. Ezeken a tájakon több a napsütés, így magasabb a hőmérséklet is. A Mecsek és a Villányi-hegység déli részén a legenyhébb a tél, a tavasz is itt köszönt be legkorábban. A sok csapadéknak köszönhetően a vízhálózat sűrű. Folyói a lejtési viszonyoknak megfelelően észa kon a Balatonba, keleten a Sióba, délen pedig a Drávába folynak. A Dunántúli-dombság valamikor erdőkben gazdag tájunk volt. Ma már csak a nyugati részek bükkös, gyertyános- és cseres-tölgyesei maradtak meg. A kiirtott hatalmas erdők helyén szántóföldi termelés folyik. A Mecsekben és a Villányi-hegységben mediterrán jellegű örökzöld növényzettel is találkozunk. A dombvidék természeti viszonyainak megfelelően, gazdasági életét elsősorban a mezőgazdaság és annak termékeit feldolgozó iparágak jellemzik. A napsütötte keleti vidékek löszön képződött, nagyon jó minőségű talaja inkább kedvez a növénytermesztésnek, itt a búza, árpa, kukorica, szója és a cukorrépa termőterülete jelentős. Belső-Somogy homokvidékein rozsot, burgonyát termesztenek. A gazdálkodó ember évezredek óta kihasználja a déli lejtők adta lehetőségeket, így van ez a Mecsek esetében is. A napsütötte déli lejtőkön a rómaiak által meghonosított szőlőt, mandulát és más napfényt és meleget kedvelő gyümölcsöt termesztenek. A táj híres, történelmi borvidékei a villányi, szekszárdi és a mecseki. Azokon a vidékeken, ahol kukoricát és szóját termesztenek, a sertés- és a baromfitenyésztésé a vezető szerep. A mezőgazdaság bőségesen biztosít nyersanyagot az élelmiszeripar számára. Számtalan malom, húskombinát és tejüzem dolgozza fel az itt termesztett nyersanyagokat. Az élelmiszer feldolgozásának legfontosabb központja Kaposvár, ahol malom, hús- és tejipar üzemei mellett cukorgyár is üzemelt. Mára már több üzemet bezártak ezen a tájon is. Somogyban magas az erdők aránya. Ezek az er dőségek értékes nyersanyagot biztosítanak az ipar számára. Több faipari üzemet is létesítettek errefelé. A közelmúltban még a táj legfontosabb bányakincse a mecseki feketeszén és urán volt. Miután a kitermelés gazdaságossága kérdésessé vált, az 1990-es évekre sorra zárták be a bányákat. Ma már csak csekély külszíni fejtés jellemző. Az itt felszínre hozott szén egy részéből a pécsi hőerőműben nyertek energiát, a másik felét Dunaújvárosba, a vasműbe szállították. A bányák bezárásával sok munkahely szűnt meg Pécsen és környékén. Örvendetes, hogy a bányászat felhagyásával ismét magasabban van a hegység karsztvíz szintje. Jelenleg fontos kutatások folynak, és komoly esélye van annak, hogy a Dél-Dunántúlon ismét megindul a bá nyászat. A somogyi területeken több szénhidrogénmezőt is feltártak, a legjelentősebb Babócsa és Mezőcso konya térségében található. Mecsekben és a Villányi-hegységben fontos épí tőkövet és cementipari alapanyagokat bányásznak, mint pl. homokkővet, mészkövet, gipszet, márgát és gránitot. Siklós környékének vörös színű mészköve kiváló díszítőkő. Ezzel burkolták az Országház előcsarnokát is. A löszvidékeken sok helyen termelik ki a téglagyártás jó minőségű alapanyagát. 75

76 A Mecsek lábainál, eltérő jellegű tájak találkozásánál terül el a Dél-Dunántúl legfontosabb kulturális, gazdasági és egészségügyi központja Pécs. A mintegy 2000 éves múltra vissza tekintő várost, Sopianae-t a harmadik században kialakított délpannóniai tartomány, Pannonia Valeria székhelyeként tisztelték. A város legrégebbi emléke ként őrzik a római korból fennmaradt sírépítmény-együttest, mely 2001 óta a kulturális világörökség része. A Dunántúl legnagyobb egyetemi városa. Több évszázados múltra visszatekintő egyetemét még 1367-ben alapították. Számtalan műemléke történelmi múltját idézi, közülük több a török kor emlékeit őrzi. Világszerte ismertek a Zsolnay Porcelángyár termékei. A Dunántúli-dombság tájait nagyobbrészt sűrűn elhelyezkedő, aprófalvas települések jellemzik. Ezekben a falvakban sok helyen még az alapellátás, mint orvos vagy iskola sem biztosított. A gyerekeknek mindennap kilométereket kell megtenni, hogy eljussanak az óvodába vagy az iskolába. A munkalehetőség kevés. A lakosság a jobb életkörülmények és a munkalehetőségek miatt beköltözik a nagyobb központokba. A falvakat sok helyütt az elnéptelenedés veszélye fenyegeti. Megoldást jelenthet az a törekvés, hogy ezeken a vidékeken olyan kisebb, mikrotérségi központokat hoznak létre, amelyek biztosítják a környező települések megfelelő ellátását. A Dunántúli-dombság idegenforgalma jelentős. A táj szépsége, a történelmi múlt emlékei és a gyógyvizek vonzzák a turistákat. Élet a hegyvidékeken Az óra anya ga: Élet a hegyvidékeken Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A hegyvidékek természetföldrajzi jellemzői. Milyen megélhetési lehetőségeket ad a hegyvidék, mint táj az ott élőknek? A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata. Élet a hegyvidékeken. A domborzat, a természeti viszonyok és egy vidék gazdasági élete közötti kapcsolat. Térképészeti gyakorlat. Projekt szervezése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Alapvető természettudományos kompetenciák és a megfigyelőképesség fejlesztése a hegyvidékről ké - szült rövid filmrészlet elemzése során. Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképes ség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése, az alföld és a hegység összehasonlító elemzése, valamint hegyvidékről készült rövid filmrészlet elemzése során. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése ok-okozati összefüggések feltárása, az alapvető természettudományos kompetenciák és a rendszerszemlélet fejlesztése az alföld és a hegység összehasonlító elemzése során, valamint a gondolati tér - kép elkészítésével. Szemléleti térképolvasás fejlesztése Magyarország domborzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben. Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvény meghatározásainak értelmezésével. Információ keresés információ felhasználás képességének, valamint a digitális kompetencia fejlesztése az internet használatával a hazánk erdőiben található gombák jellemzőinek gyűjtése közben. Kulturális tudatosság erősítése a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása az Ősi mesterségek a hegyvidékeken c. tantárgyi mini projekt lebonyolítása közben. A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös munka során. Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképe Magyarország kontúrtérképe filmrészlet/képek a Dunántúli- és az Északi-középhegységről és az Al - poka ljáról I. A hegység, mint felszínforma jellemzése Motivációként vetítsünk valamelyik hegységünkről készült rövid filmrészletet vagy mutassunk be jellemző képeket! Megfigyelési szempont: Mi jellemzi a felszínformákat? Mi a jellegzetes természetes növénytakaró? Hová épültek a települések? Elevenítsük fel a hegység fogalmát. Ismételjük át, hogyan ábrázolja a térkép a hegyvidékeket. 76

77 II. Hegyvidékek hazánkban Keressünk meg közösen hazánk domborzati térképén a hegységeket. Először közösen mutassuk meg a falitérképen, majd minden tanuló keresse meg az atlaszban is. Olvassunk le magassági számokat a területükről. Írják be a tanulók a hegységek nevét a 44. oldal térképvázlatába, területüket színezzék ki sötétbarnára, majd készítsenek jelmagyarázatot is. III. A hegyvidékek gazdasági jelentősége összehasonlítása az alföldekével Hasonlítsuk össze: a hegyvidék és az alföld természeti viszonyait: a felszínt, a hőmérsékleti és csapadékviszonyokat, valamint a növényzetet; a hegyvidék és az alföld településeit: elhelyezkedés, nagyság a különbség oka; a növénytermesztés lehetőségeit a különbség oka; az állattenyésztés lehetőségeit a különbség oka. Emeljük ki: az erdők szerepét fakitermelés, faipari üzemek, turizmus, környezetvédelem bányászatot A gazdasági élet jellemzését segíti a tankönyvi ké - pek elemzése. Érdekességként mutassunk be néhány régi mes - terséget. Ezzel motiváljuk az Ősi mesterségek a hegy vidékeken c. projektet. Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet 45. oldalán található bűvös kört! A mun ka fü ze ti rejtvény megfejtése: Megfejtés: turizmus! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a következő alkalommal tanulmányi séta következik! Előzetesen adjuk ki feladatnak: A település elnevezése összefüggésben van-e a természeti viszonyokkal? Mire használják a környék vizeit?! A tanulmányi sétára hozzanak magukkal kisebb méretű jól lezárható műanyag dobozt vagy üveget a talajminta begyűjtéséhez! Projektlehetőség A téma felvázolása után alakuljon projekt csoport. A projektbemutatót az Ismerkedés a lakóhely természeti viszonyaival c. témát feldolgozó óra lezárásaként szervezzük meg! A lakóhely időjárásával kapcsolatos érdekességek gyűjtése: emlékeznek-e az itt élő idős emberek szélsőséges időjárási eseményekre: nagy hideg, vastag hó, hatalmas viharok, jégverés, kánikula, árvíz stb. Milyen változáson ment keresztül lakóhelyed időjárása az elmúlt évtizedekben? Nyugat-magyarországi-peremvidék Hazánk nyugati részén található a Nyugat-magyarországi peremvidék vagy más néven az Alpokalja. Az Alpok legkeletibb nyúlványainak tekinthetjük. Délen hozzátartozik a Zalai-dombság területe is. Az Alpokalja legömbölyített csúcsokkal, széles hegyhátakkal és völgyekkel tagolt középhegység. Hegyeit erősen lepusztult, szelíd formák jellemzik. Kelet felé haladva vonulatait dombságok, majd alacsonyabb sík vidékek követik. Legmagasabb ré sze a Soproni- és a Kőszegi-hegység, amelyekhez az Alpokból lefutó folyók, homok és kavicshordalékából kialakult dombvidék, a Vasi-hegyhát, az Őrség és a Kemeneshát csatlakozik. A Soproni-hegység mélybesüllyedt, összetöredezett ókori hegységmaradvány, mely az Alpok kialakulása közben ismét a felszínre került. Erről árulkodik kőzetanyaga is, ami legnagyobbrészt lemezes szerkezetű, palás kőzetekből tevődik össze. A Soproni-hegységtől keletre az óidei hegyeket körülölelő Pannon-tengerből számottevő mészkővidék alakult ki. A Fertő partján található Fertőrákos, kőfejtőjéből 200 évig termelték ki a sok ép ségben maradt tengeri csigával, kagylóval tarkított mészkövet, mely jó minőségű építőkő. Ebből ké szült pl. Sopron és Bécs számos épülete. 77

78 A Kőszegi-hegység legnagyobb része a Dunántúliközéphegységgel egyidőben alakult ki. Az üledékes kőzetek mellett, a központi részeken palás kőzetekkel találkozunk. Jellegzetes kőzete a zöldpala, mely látványos építőkő. Több csúcsa emelkedik 600 méter fölé, közülük legmagasabb a 882 méter magas Írott-kő, mely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja is. Hőmérséklete sokkal kiegyenlítettebb, mint az alföldi tájakon. Errefelé ritkábbak az időjárási szélsőségek: a tél kevésbé zord, a nyár pedig men tes a kánikulától, akárcsak a Kisalföldön. Később tavaszodik, az ősz viszont hosszabb, csendesebb. Mindezt a nyugati fekvésének köszönheti. Ha zánkban itt érvényesül a legnagyobb mértékben az óceáni hatás. Ez, valamint a tengerszint feletti magasság miatt Magyarország legcsapadékosabb vidéke. Az Írott-kő oldalában mérték az eddigi legtöbb csapadékot, 1027 mm-t. Hazánk erdőkben leggazdagabb vidéke. Magasabb területeit szinte összefüggő erdőségek borítják. A tengerszint feletti magassággal változik a faállomány, a tölgyeseket bükkösök váltják fel, míg a ma gasabb hegycsúcsokon fenyvesek díszlenek. A bőséges csapadék miatt nagy területeket bo rítanak fenyvesek az Őrségben is. A dombvidékeken lépten-nyomon talajpusztulással, az erózió nyomaival találkozunk. A ter mészetes növénytakarójától megfosztott és a talajművelés során fellazított talajt a szél és a csapadékvíz lehordja, mellyel óriási károkat okoz. Helyes műveléssel a talajpusztulásnak elejét lehet venni, a lejtőre me rőleges szántással, szőlő és erdőtelepítéssel megállítható a pusztulási folyamat. A Zalai-dombságot méltán nevezik az ezer völgy vidékének, hiszen számtalan völgy teszi változatossá a tájat. Talaja agyagos, mely könnyen felá zik. Esős időben az átázott domboldalak könnyen lecsúszhatnak a völgybe. A völgyek talpa sok helyen nedves, vizenyős. Emiatt a települések is a szárazabb dombhátakra úgynevezett, szegekre épültek. Több település neve is utal erre, pl. Zala eger szeg, Kustánszeg, Pálfiszeg. Sok, egymáshoz közeli apró település jellemzi. Sok a völgyekbe, folyóvizek két oldalára épült egyutcás falu. Különleges településforma az Őr ségben a szeres település. A szerek kialakulása még a honfoglalás idejére nyúlik vissza. A hajdani őrállók a szálláshelyeiket a dombtetőre építették, mivel innen alaposabban befürkészhették a kö zeledő idegeneket. Ahány domb, annyi szer épült. Mára ez a településforma is sokat változott. Utcaszerű képet kapott, de a szeres szerkezet ma is megmaradt. Szép példa erre Őriszentpéter, mely 8 dombra épült, egymástól néhány kilométerre lévő szerből áll. Itt maradt meg legszebben ez az ősi forma, de a mai építkezési szokásoknak megfelelően már utcákat alakítottak ki. Az egyes szerek azonban nem épültek össze, közöttük szántók, erdők díszlenek. A természeti viszonyok elsősorban az állattenyésztésnek kedveznek. Legjellemzőbb a szarvasmarha tenyésztése, mely a hagyományos rét- és legelőgazdálkodásra támaszkodik. Az alacsonyabban fekvő vidékeken és a domboldalak hűvös, párás éghajlatú területein is megtermő takarmánynövényeket és cukorrépát termesztenek. A déli lejtőkön évszázadok óta termesztenek szőlőt. Zalában jelentős a csemege- és borszőlő termesztése. Híresek a Soproni-hegység borai. A táj erdőségei megfelelő élőhelyet biztosítanak a szelídgesztenyének. Az országos termés jelentős részét itt szüretelik. A nagy múltra visszatekintő erdőgazdálkodás ma is sok ember megélhetési lehetősége. Az Alpokalja erdői kiváló nyersanyagot biztosítanak a faiparnak. Sopronban és Szombathelyen országos jelentőségű faipari üzemek működnek. Sopronban erdészeti középiskola és egyetem képezi a szakembereit. Minden igényt kielégítő bútorok kerülnek ki a zalaegerszegi és nagykanizsai bútorgyárakból. A Zala megyei Lenti hatalmas fűrészüzemében parkettát készítenek. Szentgotthárdon működik az Opel magyarországi gyára, ahol motorokat és sebességváltókat gyár tanak. A Zalai-dombságon fontos ipari nyersanyag a kőolaj és földgáz. Az itteni mezőket az es években tárták fel. A kitermelt kőolaj nagy részét a zalaegerszegi finomítóban dolgozzák fel. A Nyugat-magyarországi-peremvidék települései jelentős bevételre tesznek szert az idegenforgalom ból. Vonzza a turistákat a szinte érintetlen erdők adta tiszta levegő és a csodálatos kirándulóhelyek. Történelmi nevezetességekben és néprajzi em lékhelyekben gazdag vidék. Turisták ezreit vonzza Sopron, Szombathely és Kőszeg történelmi múltja. Virágzik a gyógy-idegenforgalom. A Soproni-hegységben híres szanatóriumok várják a légzőszervi és keringési betegségekben szenvedőket. Gyógyvíz tör fel Balfon és Bükön. A zalai részek bővelkednek gyógy 78

79 vizekben, a legismertebb Zala karos és környéke, de az elmúlt években számtalan új fürdőt is építettek. Dunántúli-középhegység A Dunántúli-középhegység a Zala folyótól a Vi segrádi-hegységig, délnyugat-északkelet irányban húzódó középhegység. Legmagasabb pontja a 756 m magas Pilis. A tájat egyenetlen felszínű fennsíkok sora, lapos hegyhátak, lankás hegyoldalak, széles völgyek, va la mint medencék teszik változatossá. A Dunántúli-középhegység részei: a Bakony, a Vértes, a Dunazug-hegység és a Velencei-hegység. Legnagyobb részét a Bakonyt, a Vértest, és a Dunazug-hegységet középidei üledékes kőzetek, mészkő és dolomit építi fel. A Bakonyban több helyen vulkáni működés nyomaival is találkozhatunk. Erre a vidékre a bazalt vulkanizmus volt a jellemző. A Velencei-hegységet óidei gránit építi fel. A Dunántúli-középhegység jelentős tömege vetődés eredményeként jött létre. A külső erők az évmilliók során folyamatosan pusztították a felszínét, létrehozva ezzel a röghegységekre jellemző formakincset. A vetődéssel kialakult felszínt árkok darabolják fel. A Bakony és a Vértes között a Móri-árok, a Vértes és a Dunazug-hegység között a Tatai-árok, a Pilis és a Budai-hegység között pedig a Pilisvörösvári-árok húzódik. Ezek a törésvonalak jól átjárhatóvá teszik a tájat, bennük húzódnak az egyes országrészeket összekötő útvonalak. A Bakony törésvonalakkal elválasztott részei, a Balatonnal párhuzamosan helyezkednek el, és emelkednek egyre magasabbra. A tó fölött található a Balaton-felvidék, ehhez a Déli-Bakony, majd a legmagasabb, az Északi-Bakony csatlakozik. A tá jat nyugatról a Keszthelyi-hegység vonulatai zárják le, melyhez keletről a Tapolcai-medence kapcsolódik. A medence valamikor a tó sekély öble volt. Ma harmad időszaki bazaltsapkás vulkáni tanúhegyek sora látható itt, melyek éppen úgy alakultak ki, mint a Somló és a Ság hegy. A Tihanyi-félszigeten is élénk vulkanizmus játszódott le, erről tanúskodik a vastag bazalttufaréteg. Itt a vulkáni utóműködés nyomaiként gejzírkúpok maradványait figyelhetjük meg, melyek közül az Arany ház maradt a legépebb. A Vértes legmagasabb csúcsa sem éri el az 500 m- es magasságot (Nagy-Csákány 487 m). Kőzetanyagának és formakincsének köszönhetően illeszkedik a táj többi részéhez. A variszkuszi maradványként számon tartott Velencei-hegység is alacsonyabb táj. Legmagasabb pontja a Meleg-hegy, mindössze 352 méter magas. Óidei kőzetanyagán a lepusztulás érdekes formáival találkozhatunk. Az ott élő emberek által gyapjúzsáknak nevezett gránitsziklák valóban olyanok, mintha hatalmas, kitömött zsákok lennének. Jellegzetes formákat képviselnek az ingókövek. Ezek az óriási sziklatömbök csak egy élük mentén támaszkodnak fel, ezért könnyen mozgathatók. A hegység déli előterében található a Velencei-tó süllyedéke. A Dunazug-hegyvidék részei a Pilis, a Budai-hegység és a Gerecse. Területén több barlang is található. Különlegesen szépek a Budaihegység mélyén lévők, mint pl. a Pál-völgyi-cseppkőbarlang és a Szemlőhegyi-barlang. A hegység területén több mint száz gyógy- és hévforrás található, mely fővárosunkat a fürdők városává avatja. A hegységek kisebb medencéket zárnak közre, mint pl. Zámolyi- vagy a Zsámbéki-medence. Ég hajlata a domborzati viszonyoknak megfe lelően hűvösebb és csapadékosabb. Ennek köszön hető, hogy erdőségekben gazdag. A bőséges csapadék ellenére a magasabb területek felszíni vízfolyásokban szegények, mivel az alapkőzet elnyeli a kapott vízmennyiséget, ami aztán a hegylábaknál karsztforrások formájában ömlik a felszínre. A karsztvíz fontos ipari- és ivóvíz. Je lentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több település nevében is találkozunk a kút szó val, pl. Úrkút, Iharkút, Padragkút. A hegység és környéke gazdag gyógyító vizekben. A gyógyulni vágyók messze földről érkeznek pl. Hévízre vagy Balatonfüredre. A Balaton-felvidék több pontján, így pl. Kékkúton és Tihanyban ás ványvíz tör a felszínre. A Bakonyt korábban gazdag erdőségei miatt Bakonyerdőként is emlegették. Az elmúlt évszázadok nagymértékű erdőirtásainak köszönhetően ma már sok helyütt csak gyér nö vényzetű vagy kopár mészkőfennsíkokkal találkozhatunk. A táj erdőalkotó fafajai a tölgy és a bükk. A Szentgáli tiszafás természetvédelmi területen még megtalálható az őshonos tiszafa. A Dunántúli-középhegység ipari nyersanyagokban gazdag. Itt ta lálható az ország teljes bauxit- és mangánkészlete. Ma már csekélyebb mennyiségben, de még bá nyász nak barnakőszenet és lignitet. Mára már a 79

80 bányák többségét bezárták, már csak a vájatok töredékét művelik. A Bakonyban és a Vértesben bányásszák az alumínium ércét, a bauxitot. Hazánk mangántelepei a Bakony déli részén találhatók. A mangán nagyon fontos acélötvöző anyag. A hegyek anyagát, mint fontos építőipari alapanyagokat, nagy mennyiségben bányásszák. A mészkő fontos építőkő és a cementgyártás egyik alapanyaga. A Gerecsében fejtett, különleges mintázatú, vörös színű mészkövet süttői vörös márványnak is nevezik. Számtalan épület külső és belső burkolataként használják fel. A vulkáni eredetű bazaltot nagy szilárdsága miatt vasúti töltések építésénél használják. A Velencei-hegység gránitja keresett, nagyon értékes, nagy kopásálló burkolóanyag. Fontos nyersanyag az erdők fája. A villamos energia egy részét még mindig a barnakőszén elégetésével, hőerőművekben állítják elő, melyeket a költségek csökkentése miatt a bányák közelébe telepítik. A hőerőművek működéséhez szükséges vízmennyiséget a Dunából és a hegység karsztvíz készletéből fedezik. Egyre több erőműben térnek át a gazdaságosabb és környezetkímélőbb földgáz üzemeltetésre. A hagyományos iparágak közé tartozik az alumíniumipar is. Ajkán timföldgyár, Várpalotán alumíniumkohó működik. Említést érdemel a térség vegyipara. Balatonfűzfőn a Nitrokémiai Ipartelep, Várpalotán pedig a Péti Nitrogénművek található. A Duna mentén a tájat egy hosszan elnyúló ipari körzet szegélyezi, melynek telepítésében a hegység nyersanyaga, a folyóadta szállítási lehetőség és ipari víz játszotta a legfontosabb szerepet. A Duna menti ipari sáv egyik jelentős bázisa Komárom. A város kikötője fontos folyóvízi nemzetközi be- és kiléptető határállomás. Almásfüzitő kőolaj finomítója, Nyergesújfalu mű szál-, valamint azbeszt-cementgyára, Lábatlan cement- és papír-, valamint Tokod üveggyártása kiemelkedő. A növénytermesztés a természeti viszonyoknak megfelelően csak a tájat szegélyező dombvidékekre és medencékre korlátozódik, ahol búzát és burgonyát ültetnek. A déli lejtőkön gyümölcsöt és szőlőt termesztenek. Híres borvidék Mór és környéke, ahol elsősorban fehér bort termelnek. Folyamatosan nő az erdőgazdálkodás és az erre települő faipar jelentősége. A Bakony gazdasági, oktatási és kulturális központja Veszprém. Dolo mitsziklára épült a város a Séd partján. Szent István feleségének Gizella királynénak volt a székhelye. Székesfehérvár az Árpád-házi királyok korában koronázási székhely volt. Hazánk egyik legnagyobb közlekedési csomópontja. Hagyományos iparágának számít az egyre bővülő hiradástechnikai ipar. Esztergom a Duna partján található egyik legrégibb városunk. Szent István király alapította. A Ró mai Katolikus Egyház magyarországi központja, gyönyörű műemlékekkel. Ide telepítették a Suzuki személygépkocsi gyár hazai üzemét. Herend kézzel festett porcelánja és Ajka ólomkristály üvegtárgyai világszerte ismertté tették a tájat. A történelmi múlt emlékei mellett a természet adta élmények egyre több turistát vonzanak ide. Északi-középhegység Hazánk legészakibb és egyben legmagasabb tája, a Visegrádi-hegységtől a Bodrogig húzódik. Tagjai: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mát ra, Bükk, és az Aggtelek-Rudabányai- és Zemp lénihegyvidék. Tagjait folyóvölgyek és medencék választják el egymástól. A Visegrádi-hegységet a Duna leválasztja a hegység törzséről, ez látszólag a Dunántúli-középhegységhez köti. Kialakulása és formakincse azonban az Északi-középhegységhez kapcsolja, így annak részeként kezeljük. A hegyvidék északi előterében kialakult medencéket a környék vízfolyásai dombvidékké for málták. Ilyen tájunk pl. az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Sajóvölgye, a Cserehát és a Hernád völgye. Az Északi-középhegység hazánk legváltozatosabb domb- és hegyvidéki tája, az Északi-Kárpátok része. A hegységet elsősorban harmadidőszaki vulkáni vonulatok alkotják, ezek a Kárpátok belső, vulkáni ívének részei. A Visegrádi-hegység, a Bör zsöny, a Cserhát, a Mátra és a Zempléni-hegység kialudt vulkánok. A jellemző vulkáni formák már csak nyomokban maradtak meg, mivel felszínüket a külső erők az évmilliók során lepusztították. A Visegrádi-hegységet, a Börzsönyt, a Mátrát és a Cserhát keleti vonulatait elsősorban andezit, míg a Zempléni-hegységet riolit és riolittufa építi fel. A Börzsönyt meredek formák, szűk völgyek tarkítják. A hegység az alapterületéhez képest igen magas. Legmagasabb csúcsa a Csóványos, 938 méter. A táj több mint háromnegyed részét erdő borítja. A Cserhát magasságát tekintve inkább dombságnak tekinthető. Nyugati fele alacsonyabb dombvidék. Keleten összetöredezett lávatakaró borítja. Magas 80

81 ságánál fogva majdnem teljes egészében kultúrtáj. A Medves és a Somoskő negyedidőszaki bazaltvulkanizmus emlékét őrzik. A Mátra a Zagyva és a Tarna között húzódik, itt találhtató hazánk legmagasabb pontja a Kékes (1014 méter). A Mátra fagytól feldarabolódott kőtengerek formájában őrzi a jégkorszak emlékét. A hegység déli részén, Tatár-mezőn található hazánk egyik legnagyobb és legszebb kőtengere. A Zempléni-hegység területén érdekes sátor alakú romvulkánokkal találkozunk. Az Északi-középhegység legrégibb területei a vulkáni vonulatok közé ékelődő mészkőhegységek, a Bükk és az Aggteleki-karszt. Az ó- és középidei tengerekből lerakódott tekintélyes vastagságú üledékrétegből vetődéssel keletkeztek. A Bükk-hegység tetején kb. 20 km hosszú és mintegy 6-7 km széles fennsík található, melyet méreteinél fogva az Óriások asztalának is neveznek. Pereme meredeken szakad le a környező tájra. Az itt található kopár mészkőszirteket köveknek nevezik, mint pl. az Istállós-kő, mely 958 m magasságával a Bükk legmagasabb pontja. A Bükkben és az Aggteleki-karszton az alapkőzet tulajdonságainak megfelelően, lépten-nyomon karsztjelenségekkel találkozunk. Számtalan víznyelőt és dolinát figyelhetünk meg. A kopár mészkőfelszín jellegzetes formája a karr vagy más néven ördögszántás, melyek barázdákkal és üregekkel tagolt, lyuggatott formák. A hegységek belsejében a beszivárgó csapadékvíz kisebb-nagyobb barlangüreget alakított ki, melyekben csodálatos cseppkövek találhatók. Az Aggteleki-karszt mélyén hú zódik a Baradla barlang, amely a szomszédos Szlovákia területére is átnyúló, Aggtelek-Domicai barlangrendszer részeként, 1995 óta a Világörökség része. Az Északi-középhegység éghajlata a táj északi fekvésének és domborzatának köszönhetően lényegesen hűvösebb, mint a tőle délebbre elhelyezkedő, alacsonyabb területeké. Errefelé a tél hosszabb és hidegebb. A hótakaró is általában vastagabb, és a magasabb részeken hosszabb ideig megmarad. Rendszerint 2-3 héttel később köszönt be ide a tavasz, mint az Alföldre. A hegyvidék magasabb részei csapadékosabbak (átlagosan mm). Az uralkodó széliránynak megfelelő oldalon akár mm-rel magasabb értéket is mérnek, mint a szélárnyékos lejtőkön. Az alacsonyabb részeken ennél sokkal kevesebb a csapadék. Decemberben és januárban a hegycsúcsokon lényegesen több a napsütéses órák száma, ilyenkor ugyanis az alacsonyabban fekvő területeken gyakran megül a nehezebb, párás levegő. Az Északi-középhegység mészkővonulatain kevés a felszíni vízfolyás, mert a csapadékvíz a kőzetrepedéseken keresztül beszivárog a hegyek belsejébe. A beszivárgó vizet hosszú, rejtett út után, a hegylábaknál karsztforrások hozzák a felszínre. Errefelé a karsztvíz biztosítja az itt élők ivóvíz és az itteni üzemek ipari víz szükségletét. A karsztforrások vízhozama a csapadék mennyiségétől függ, így a csapadékszegény időszakok zavartalan vízellátásának biztosítására víztározókat építettek. A vulkáni vonulatok vízhálózata gazdag. Errefelé sok forrás fakad, melyek számtalan vízfolyást táplálnak. Az Északi-középhegység vízfolyásainak vizét az Ipoly a Dunába, a Zagyva, a Sajó és a Bodrog pedig a Tiszába vezeti. A Bükk déli előterében hévforrások törnek a felszínre. Kács, Bogács és Egerszalók egyre keresettebb fürdőhely. A hegység északi peremén, utóvulkáni működés eredményeként fakad Parádon a kénhidrogénes, szénsavas, csevicének nevezett gyógyvíz. Nagy részét sűrű tölgy- és bükkerdők borítják. Ez a látszólag hatalmas erdőterület a történelem során egyre zsugorodott. Az építkezések és a bányaművelés, az alacsonyabb részeken pedig a szántóterületek terjeszkedése miatt évszázadokon keresztül hatalmas erdőségeket irtottak ki. Ennek nyomait a kopár mészkőfennsíkok képében napjainkban is magán viseli a táj. Ma már a szükséges erdőművelés tervszerűen történik. A táj természeti értékeinek védelmére hozták létre a Duna-Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkot. A hegyvidék kialakulásának köszönhetően a táj mind üledékes, mind pedig vulkáni eredetű ásványkincsekben gazdag. A barnakőszén évtizedeken keresztül a térség legjellemzőbb energiahordozója volt. A Borsodi- és a Nógrádi-medencében, bár több bányát is bezártak, ma is folyik a kitermelés. A hegyvidék több részén, a Nógrádi- és a Borsodi-medencében, a Mátraalján és a Bükkalján jelentős lignit lelőhelyeket tártak fel. Számottevő a Mátraalján, Visonta térségében a külszíni lignitkitermelés. A kitermelt szenet a sajószentpéteri Borsodi és a visonai Mátrai Erőműben dolgozzák fel. A Bükkalján, Demjén közelében jelentős a kőolajkészlet. E bányakincsek jelenléte alapozta meg az 81

82 energiaigényes iparágak telepítését. Hőerőműveket, acél-, üveg- és cementgyárakat építettek. Fontos természeti erőforrás a hegységek kőzetanyaga, ami az építőipar alapanyagát képezi. A hegy vidék területén számtalan kőbánya üzemel. A mészkőhegységek adják a cementgyárak alapanyagát. A perlitből, különleges technológia alkalmazásával, hőszigetelő anyagokat gyártanak. Az építőipar komoly tájromboló iparág, előfordul, hogy szinte az egész hegyet elhordják, pl. a Bükkben található Bélkőnek is már csak töredéke maradt meg, nagy részét lebontották és évtizedeken át a bélapátfalvi cementgyárban dolgozták fel. Ugyancsak példaként említhetjük a pálházi perlithegy sorsát, ezt is szinte már teljesen felemésztette a bányászat. Főként a Zempléni-hegységben fordul elő a porcelángyártás alapanyaga a kaolin és az illit. Bányásznak még bentonitot, kovaföldet és zeolitot. Az Északi-középhegységben a természeti adott ságoknak kö szön éhetően elsősorban az ipar fejlődött. Az ipartelepítés az üveghuták megépítésével, az üveg olvasztásával a Bükkben és a Zempléni-hegységben kezdődött. Több település is viseli ennek az ősi manufaktúrának a nevét: Répáshuta, Újhuta, Vágáshuta. Az üveghutákban hatalmas mennyiségű fát használtak fel, így emiatt óriási erdőterületeket irtottak ki. Az erdőirtás emlékét is több település neve őrzi: Irtás, Kovácsvágás. A táj vasiparát a az 1700-as évek vasolvasztása alapozta meg, melyet a rudabányai vasércre és az erdők fájából előállított faszénre telepítettek. A Bükkben a Garadna-patak völgyében található az a faszénnel fűtött őskohó, amit még a XVIII. században építettek. A táj legnagyobb iparvidéke a Borsodi-medence. Itt, ugyanúgy, mint a vidék legtöbb üzemében, a hazai mellett ma már egyre több külföldről behozott nyersanyagot dolgoznak fel. Az 1990-es években hazánkban is végbement az ipar szerkezetének átalakítása. A piacgazdaságra való áttérés felgyorsította a bánya- és nehézipar válságát. Mivel ebben a térségben évtizedekig ez volt a gazdaság alapja, nagyon komolyan érintette az itt élőket. A térség hosszú időn keresztül virágzó vaskohászata és acélgyártása elvesztette elsőségét. A gazdaságtalanul működő üzemeket és bányákat sorra zárták be. Ez történt a vas- és acélipar két fellegvárában Ózdon és Diósgyőrben is. Az utóbbi években a műanyagokat előállító vegyipar került előtérbe, s ez lett a térség vezető iparága. Kazincbarcikán óriási vegyipari kombinát, a Borsodchem működik. Az Alföldről és Oroszországból csővezetéken szállított kőolajat és földgázt dolgozzák fel. A TVK-ból csővezetéken szállítják ide a vegyipari alapanyagot az etilént. Az üvegipar is több évszázados múltra tekint viszsza. A salgótarjáni síküveggyárban ablak- és autószélvédő üvegeket gyártanak. Parád ólomkristály tárgyainak jelentős része exportra készül. Nagy múlttal rendelkező, híres porcelángyár működik Hollóházán. Valamikor csak a Zempléni-hegységben található alapanyagból készítették a szebbnél szebb tárgyakat, ma már inkább külföldi kaolint dolgoznak fel. Az Északi-középhegységben a legfontosabb mezőgazdasági ágazat az erdőgazdálkodás. A déli lejtők szőlő- és gyümölcstermesztése kiemelkedő. Történelmi borvidékeink Tokaj, Eger és Gyöngyös környéke már évszázadokkal ezelőtt világhírnévre tettek szert. Az alacsonyabb dombvidékeken, a folyóvölgyekben és a hegylábi területeken búzát, árpát és cukorrépát termesztenek. A cukorrépát elsősorban Hevesben és Borsodban ültetik. Borsodban fontos még a burgonya, Hevesben pedig a görögdinnye. A hegyi legelők juhállománya jelentős. Az Északi-középhegység hazánk leglátogatottabb helyei közé tartozik, a táj minden részén virágzik az idegenforgalom. A földtani értékek, a táj szépsége, a történelmi hangulat és a kulturális élet vonzza a turistákat. Gyógy-idegenforgalma is kiemelkedő. Gyógyfürdői, barlangjai és a hegyvidék tiszta levegője miatt a gyógyulni vágyók ezrei keresik fel a tájat. A táj legnagyobb városa Miskolc, a Borsodi-medence kapujába épült régi kereskedőváros. Ma a térség gazdasági, oktatási és kulturális központja, csodálatos természeti kincsekkel körülvéve. Miskolctapolcán a tavas barlang, Lillafüreden pedig hazánk legmagasabbról alábukó vízesése, a Szinva-vízesés és a különleges hévizes Anna-barlang nyújt felejthetetlen élményt az idelátogatóknak. A Bükk lábánál található Eger patinás iskolaváros. Minden szegletében a történelem egy darabjával találkozunk. Leglátogatottabb történelmi emlékhelye Az Egri csillagokat megidéző vár. A város számtalan műemléke őrzi a török idők emlékét. Az egri bor, mely földtani és éghajlati hatásoknak köszönheti utánozhatatlan zamatát, messze földről vonzza a turistákat. 82

83 A tokaji bor hazáját is szívesen felkeresik a hazánkba látogató vendégek. A híres nedűt a XVII. század óta méltán emlegetik a királyok bora, borok királya -ként. Ezt a címet a Napkirály, XIV. Lajos udvarában kapta. Ma is a világ minden részén ismerik, s évről évre diadalmaskodik a nemzetközi borversenyeken is. Az Északi-középhegység természeti kincsei közül az Aggteleki-karszt, a kulturális örökségek közül pedig a hollókői ófalu, míg a kulturtájként a Tokaj-vidék a Világörökség része. Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait! (tanulmányi séta) Az óra anya ga: Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait! A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: A legegyszerűbb vizsgálati eszközök gyakorlati alkalmazásának ismerete és balesetmentes használata a terepi vizsgálódás során. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás formálása. Alapvető kompetenciák fejlesztése a természettudományok és azok alkalmazása terén. A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása a terepi munkán. Ez a tanulmányi séta megelőzi a lakóhely természeti viszonyaival foglalkozó órát, ezért annak tartalmára építve határozzuk meg a megfigyelnivalókat. 1. A lakóhely környékén található felszínformák meg figyelése és lerajzolása. 2. Talajminták gyűjtése különböző helyekről. Mivel foglalkoznak a gyűjtés helyén az emberek? 3. A településen található élővíz vizsgálata a munkafüzeti feladatok segítségével. A folyásirány meg határozása. A megfigyeléseket minden tanuló rögzítse a jegyzetfüzetébe. Ha van rá lehetőség, készítsünk a lakóhely természeti viszonyait jellemző felvételeket. A tanulmányi sétán megfigyelteket építsük be a lakóhely természeti viszonyainak feldolgozásakor. Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait! Az óra anya ga: Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait! Az óra tí pu sa: Projekt Ok ta tá si feladat: A település természeti viszonyainak (domborzat, vízrajz, időjárás) jellemzői. A természeti viszonyok és a települések kialakulása közötti kapcsolat. Az életmód és a természeti viszonyok közötti kapcsolat. A megfigyelések mérések értékelése, azok eredményeinek a felhasználása. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei a projekt lebonyolítása közben: Információkeresés és -felhasználás ké pességének erő sítése. Kommunikációs képességek fejlődése. A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása a projektfolyamat közben. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás formálása. A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése. A kulturális tudatosság erősítése, a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása. A kreativitás fejlesztése a tervezés során. A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös projektmunka során. Ezt a témát feldolgozhatjuk hagyományos formában egy tantárgyi mini projekt beiktatásával, de megszervezhetjük projektként is. 83

84 Feldolgozás projekt szervezésével: Szerencsés, ha ezt a témát projektként dolgozzuk fel. Megszervezhetjük az első igazi nagy tantárgyi projektet. Az eredmény szinte garantált, mivel a tapasztalatok szerint diákjaink szívesen foglalkoznak ezzel a témával. A módszer fő erénye, hogy a gyermekek úgy tanulnak meg számtalan érdekes és fontos dolgot, hogy örömüket lelik benne. A tapasztalatok szerint a tanulók kedvelik a projektmunkát. Ennek egyszerű a magyarázata: az érdeklődésükre és a mindenkiben ott lakozó értékekre épít, tehát a sikerélmény valamilyen szinten garantált. Alakítsunk projektcsoportokat! Ügyeljünk arra, hogy a gyerekek a téma iránti érdeklődés miatt kerüljenek be egy-egy csoportba! A tanulók közösen munkálkodnak, a felmerült problémákat is a saját erősségeikre támaszkodva közösen kell megoldaniuk úgy, hogy mindenkinek legyen saját feladata is. Törekedjünk arra, hogy a témát minél komplexebb módon, a lehető legtöbb szempontból közelítsük meg! Ez a komplexitás elősegíti a rendszerben tör ténő gondolkodás kialakulását. Javasolt aspektusok: 1. csoport: A lakóhely domborzati jellemzői 2. csoport: A környék talajai 3. csoport: A környék vizei 4. csoport: Az időjárás jellemzői 5. csoport: A lakóhely és környékének élővilága A megadott szempontsor alapján a témát a tanulók önállóan dolgozzák fel, ezáltal a tudást a tanulók aktívan hozzák létre, nem csak passzívan befogadják, mint a frontális osztálymunka során. A tanulók cselekvő részvétele jellemző a teljes projektfolyamatban. Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál! (John Dewey) A teljes lebonyolításhoz két egymás után következő óra szükséges. 1. óra: Tanulmányi séta 2. óra: Projektbemutató Olyan helyre szervezzük a tanulmányi sétát, hogy lehetőség szerint minden csoport el tudja végezni a megfigyeléseket. A projekt sikere érdekében önálló, tanórán kívüli gyűjtőmunkára is felhívhatjuk a gyerekek figyelmét. A produktumokat is célszerű így elkészíteni. Ezekre kiváló lehetőség nyílik a napköziben. A projekt során a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás produktum (csoportonként egy vagy több is lehet). A produktum létrehozása nem tekinthető öncélú fabrikálásnak. Az elkészítés során a tanulók végig a témával foglalkoznak, és ezáltal szinte magukba dolgozzák az ismereteket. A lakóhely természeti viszonyai c. projekt lehetséges produktumai: Felszínformák a lakóhely környékén térképvázlat A lakóhely felszínformái terepasztali modell A lakóhely környékének természeti szépségeit bemutató tablók Talajvizsgálati jegyzőkönyv A lakóhely élővizeit bemutató plakátok A lakóhely öröm és bánattérképe A projektet zárjuk projektbemutatóval, ami nem más, mint a produktumok felvonultatása bármilyen ötletes formában. Ebben az esetben a csoportok beszámolnak a témával kapcsolatban szerzett ismereteikről. A produktumokból kiállítást rendeznek, amit néhány napig elöl is hagyhatnak. A projektfolyamat közben a kompetenciák sorát fejlesztjük, szinte mindegyiket. A projekt megszervezéséhez kérjük a napközis kollégák segítségét! Hagyományos feldolgozás: Motivációként beszélgessünk el arról, mit értünk a természeti viszonyok kifejezésen. Az eddig tanultakra támaszkodva, a tankönyv képei segítségével mondjuk el, miért fontos az emberek életmódja szempontjából a domborzat, időjárás és a vízrajz! Beszéljük meg az időjárási megfigyelésnél tapasztaltakat! A téma feldolgozásánál kövessük a tankönyvben megadott algoritmust. Használjuk fel a tanulmányi séta és az előzetesen feladott gyűjtőmunka során összegyűlt adatokat. Az összegyűjtött információkat jegyezzük le a munkafüzetbe és a füzetbe. 1. Domborzati jellemzők A lakóhely besorolása hazánk nagytájaihoz. A környék domborzati térképének megfigyelése. A lakóhely környékén található felszínformák jellemzése. Összefüggés keresése a földrajzi környezet és a lakóhely egyes részeinek elnevezése között. 84

85 2. Talaj A begyűjtött talajminták összehasonlítása. Annak a megbeszélése, hogy mivel foglalkoznak a gyűjtés helyén az emberek. Az ültetett növények felsorolása. 3. A környék vizei A lakóhelyen és környékén található élővizek fel sorolása. A folyók útjának követése a térképen (ha van rá megfelelő térkép), annak leolvasása, hová ömlik. Csatornák, mesterséges tavak. A környéken lévő vizek hasznosítása. A vízszennyezés mértékének jellemzése. 4. Az időjárási megfigyelések eredménye A megfigyelések tapasztalata. A lakóhely és környékének időjárási jellemzői a mérések és a tapasztalatok alapján. 5. Projektbemutató A projektcsoport bemutatója: Téma: A lakóhely időjárásával kapcsolatosan összegyűjtött érdekességek bemutatása: szélsőséges időjárási események, nagy hideg, vastag hó, hatalmas viharok, jégverés, kánikula, árvíz stb. Milyen változáson ment keresztül lakóhelyed időjárása az elmúlt évtizedekben? A produktum/ok bemutatása Ha készült a lakóhely természeti viszonyait jellemző képsor, készítsünk tablót és helyezzünk ki az osztályterem falára.! Gyűjtőmunka a következő órára: Milyen típusú településen él? Hány lakosa van? Mivel foglalkoznak az ott élők? Milyen változások történtek a lakóhelyen az elmúlt évtizedekben a lakáskörülményekben és az ellátás terén? Településeink Az óra anyaga: Településeink Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A települések kialakulása, állandó változása, fejlődése. Hogyan befolyásolja a földrajzi környezet a települések kialakulását? A város fogalmának kialakítása. A városok jellemzése. A falu fogalmának kialakítása. A falvak jellemzése. A falvak szerepének megváltozása. A tanya fogalmának kialakítása. A tanyák jellemzése. A tanyák szerepének megváltozása. A tanyasi életforma megváltozása. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Az alapvető természettudományos kompetenciák és a megfigyelőképesség fejlesztése a településtípusokról készült rövid filmrészlet elemzése során. Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése és a települések kialakulásával kapcsolatos tankönyvi részlet megadott szempontok szerinti feldolgozása során. Szövegértelmező képesség fejlesztése a települések kialakulásával kapcsolatos tankönyvi részlet megadott szempontok szerinti feldolgozása során. Szemléltető eszközök: Magyarország közigazgatási térképe filmrészlet vagy képek a településtípusokról Motivációként mutassunk rövid filmrészletet, képeket (ha van rá, lehetőség PowerPoint bemutatóval) különböző típusú településekről. Beszéljük meg a különbségeket! I. Mi befolyásolta a települések kialakulását? Önálló munka a tankönyv első bekezdésének elolvasásával. Feladat: A tanulók húzzák alá önállóan azokat a megállapításokat, amelyek a települések kialakulásában fontos szerepet játszottak. Ezzel a feladattal gyakoroljuk az értő olvasást. II. A településtípusok jellemzőinek feldolgozása csoportmunkával Alakítsunk öt csoportot! Minden csoportnak készítsünk egy, a tankönyv anyagára épülő feladatlapot. 85

86 A témák elosztása a csoportok között, javasolt feladatok: 1. csoport Milyen a városi utcák képe? Mi jellemzi a városokban épülő házakat? Sorolj fel olyan intézményeket, amelyek csak városban találhatók! 2. csoport Mi jellemzi a városok közlekedését? Mely tömegközlekedési eszközök jellemzőek csak a városokban! 3. csoport Mi jellemezte a falvakat régen? (épületek, utak, közlekedési eszközök, munkalehetőségek) 4. csoport Milyen változásokon mentek keresztül a falvak? (épületek, utak, közlekedési eszközök, munkalehetőségek) 5. csoport Mi jellemzi a tanyákat? Hogyan éltek itt az emberek a múltban? A csoportmunka lezárásaként közösen oldjuk meg a munkafüzeti feladatokat! III. A saját település jellemzése! Gyűjtőmunka a következő órára: A tanulók érdeklődjenek az idősebb emberektől a település múltjáról, nevének eredetéről. Sajátos magyar településforma a tanya. Elsősorban az Alföldön jellemző. A török uralom után alakult ki. A nagy alföldi távolságok miatt ideiglenes nyári lakokat építettek az emberek, hogy meg tudják művelni a falvaktól messze eső földeket. Később ezekből a nyári lakokból egész évi tartózkodási hely lett. A legtöbb tanyát akkor építették, amikor a rideg állattartást kezdte felváltani a növénytermesztés. A másik nagy tanyaépítési hullámot akkorra tehetjük, mikor az Alföld homokvidékein beindult a szőlőtelepítés (1880-ban Szeged 73 ezer lakosából 27 ezer, 1930-ban 135 ezer lakosából 45 ezer élt tanyán). Két tanyatípust különböztetünk meg: a magányos vagy szórványtanyát és a sorban vagy bokorban telepített csoportos tanyát. A Szeged környéki tanyákat közigazgatásilag kapitányságokra osztották, élükön a tanyai kapitány állt. Az alföldi tanyavilágra évszázadokon keresztül az elmaradottság volt a jellemző. Még az 1900-as évek második felében is több, mint 60 ezer analfabéta élt ezen a vidéken. Többféle elgondolás született a tanyavilág fölszámolására, átalakítására. Sokan elhagyták már a düledező vályogházakat, ahol még villany sem volt. Tanyaközpontokat hoztak létre, ahol bolt üzemel és az autóbusz is közlekedik arrafelé. Több helyen megújultak a tanyák. Sokat közülük hétvégi pihenésre alakítottak ki a városból ideérkezők. Egyre több helyen láthatunk korszerű építőanyagokból épült, új épületeket. Ma ismét sokan választják a tanyákat végleges lakhelyül, távol a települések zajától, a természet közelében. A mai technikai berendezések segítségével minden kényelmet kielégítő életkörülményeket biztosíthat a tanya is. 86

87 Ismerd meg lakóhelyed múltját! I-II. (tantárgyi projekt) Ahhoz, hogy a napjainkban zajló eseményeket, folyamatokat megértsük, nagyon fontos a múlt ismerete. A történelemórákon majd alaposan megismerik a tanulók a világtörténelmi és a hazai eseményeket és azok okait, viszont a lakóhely eseményeire kevesebb idő jut. Szerencsés, ha a lakóhely múltját projektként dolgozzuk fel. Az eredmény ebben az esetben is szin te garantált, mivel a tapasztalatok szerint diákjaink szívesen foglalkoznak ezzel a témával. Alakítsunk projektcsoportokat. Most is ügyeljünk arra, hogy a gyerekek a téma iránti érdeklődés miatt kerüljenek be a csoportba. Figyeljünk arra, hogy mindenkinek legyen saját feladata, és tudja kamatoztatni az erősségét. A témát minél komplexebb módon, a lehető legtöbb szempontból közelítsük meg. Javasolt aspektusok: 1. csoport: A lakóhely nevének eredete. Az egyes településrészek elnevezése. 2. csoport: A lakóhely történetének legfontosabb állo másai. 3. csoport: A lakóhely múltját őrző emlékhelyek: műemlékek, emlékművek. 4. csoport: A lakóhely híres szülöttei. A teljes lebonyolításhoz két egymás után következő óra szükséges. 1. óra: Gyűjtőmunka a könyvtárban, múzeumban stb., emlékművek, műemlékek felkeresése 2. óra: Projektbemutató A gyűjtőmunka során tegyünk látogatást könyvtárban, múzeumban vagy helytörténeti kiállításon. Az lenne a legszerencsésebb, ha lehetőség lenne mindhárom helyen búvárkodni Az a csoport, amelyik a lakóhely múltját őrző emlékhelyek felkutatásával foglalkozik, látogasson el minden fellelhető helyre, illetve a nagyobb vá - rosban élők keressenek az iskola közelében műemlék épületeket és emlékműveket. A projekt sikere érdekében önálló, tanórán kívüli gyűjtőmunkára is felhívhatjuk a gyerekek figyelmét. A produktumokat is célszerű így elkészíteni. Ezekre kiváló lehetőség nyílik a napköziben. Ha az alacsonyabb óraszám (56 óra/tanév) miatt csak egy óra áll a rendelkezésre, a gyűjtőmunkát tanórán kívüli tevékenységként oldjuk meg. Ebben az esetben viszont a projektbemutató előtt két héttel kezdjük el a projektszervezést. A lakóhely múltja c. projekt lehetséges produktumai: térképkészítés a műemlékekről, emlékhelyekről, emlékművekről; turistakalauz készítése a lakóhely műemlékeiről, emlékhelyeiről, emlékműveiről; tablókészítés a műemlékekről, emlékhelyekről, em lékművekről; vers, novella írása a lakóhely híres szülötteiről. A projektbemutató ebben az esetben lehet pl. egy konferencia megszervezése, ami keretében a csoportok beszámolnak a témával kapcsolatban szerzett ismereteikről. A produktumokból kiállítást rendeznek, amit néhány napig elöl is hagyhatnak. A projekt megszervezéséhez kérjük a napközis kollé gák segítségét!! Gyűjtőmunka a következő órára: Élnek-e lakóhelyen valamelyik nemzetiséghez tar tozók? Őrzik-e a hagyományaikat? Ha igen, gyűjtsenek közülük néhányat. 87

88 Népcsoportok, kisebbségek hazánkban Az óra anya ga: Népcsoportok, kisebbségek ha - zánkban Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: A nemzetiség fogalmának kialakítása. Mely nemzetiségek élnek hazánkban? Az ország melyik részén élnek az egyes nemzetiségekhez tartozók? Miért telepednek le a külföldiek hazánk területén? A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése és a ha - zánkban élő nemzetiségekkel kapcsolatos filmrészlet vagy képek elemzése során. Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség a tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a hazánkban megtalálható nemzetiségi népzene hallgatása során. A szemléleti térképolvasás gyakorlása a magyarlakta vidékek megkeresése a térképen. Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképe filmrészlet vagy képek a hazánkban élő nemzetiségekről CD: nemzetiségi népzene Nyolcadikban a földrajzórákon majd bővebben fog lal kozunk ezzel a témával. Hazánk területén több féle nemzetiség él együtt. Az utóbbi években több tízezer külföldi (főleg kínai) telepedett le Magyarországon. A gyermekeknek ismerniük kell az egymás mellett élőket, legyenek valamilyen nemzetiséghez vagy külföldről betelepültekhez tartozók. A toleranciára nevelés nagyon fontos, mivel napjainkban sok helyütt csorbát szenved a másság elfogadása. I. A hazánkban élő nemzetiségek Motivációként hallgassunk nemzetiségi népzenét, vagy nézzünk meg a hazánkban élő nemzetiségek életével foglalkozó filmrészletet. A témát a tankönyv tartalma szerint dolgozzuk fel. II. A hazánkban élő külföldiek A feldolgozásnál építsünk a tankönyv tartalmára és a tanulók saját tapasztalataira. Leggyakrabban a kína iakkal találkozunk. Meséljenek a tanulók a sa - ját élményeikről. Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet feladatait!! Gyűjtőmunka a következő órára: Információgyűjtés híres magyar származású tudósokról, művészekről, politikusokról és üz -letembe rekről. Mi adja a magyarok hírét világszerte? Hungarikumok gyűjtése, kiállítás berendezése az osztályterem egyik sarkába. Információgyűjtés az interneten a Nobeldíj ról és a magyar származású Nobeldíjasokról. Magyarok az országhatáron kívül Az óra anya ga: Magyarok az országhatáron kí - vül Az óra tí pu sa: Új is me re te ket fel dol go zó óra Ok ta tá si feladat: Hol élnek az országhatáron kívül magyarok? Térképészeti gyakorlat a szomszédos országok ma - gyarlakta vidékeinek megkeresése. Külföldön élő híres magyarok. A Nobel-díj, Nobel-díjas magyarok. Hírünk a világban. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Kulturális tudatosság a magyar kultúra megisme résére és megőrzésére való igény kialakítása, a nem zeti identitástudat formálása az országhatáron túl élő magyarok életével foglalkozó filmrészlet, képek vagy források elemzésével, valamint a No - bel-díj jal és a Nobel-díjas magyarokkal kapcsolatos gyűj tés közben. Információ keresés információ felhasználás képességének, valamint a digitális kompetencia fejlesztése az internet használatával a Nobel-díjjal és a Nobeldíjas magyarokkal kapcsolatos gyűjtés közben. Szemléltető eszközök: a Föld térképe filmrészlet vagy képek a szomszédos országok magyarlakta vidékeiről és a hungarikumokról hírünk a világban 88

89 Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést a kül földön élő magyarokról. Arra alapozzunk, hogy a tanulók többségének ismeretségi körében van külföldön élő rokon vagy ismerős. I. A határainkon túl élő magyarok Ha van rá lehetőség, mutassunk be rövid filmrészletet a szomszédos országok magyarlakta vidékeiről. Kezdjük a téma feldolgozását a tankönyv 70. oldalán található táblázat adatainak a leolvasásával. Nézzük meg a tankönyvben található térképen a Kárpát-medence magyarlakta területeit. Ne - vezzük meg, majd közösen mutassuk meg a Kárpátmedence térképén a magyarlakta tájakat. Olvassuk le közösen, melyik országban élnek a legnagyobb területen. Oldjuk meg a munkafüzet első feladatát. Elemezzük a tankönyv 70. oldalának képeit! Beszéljünk az Európán kívül élő magyarokról. Mutassuk meg a Föld országai c. térképen az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Latin-Amerikát, Izraelt és Ausztráliát. II. A hírünk a világban híres magyarok A téma feldolgozásánál alapozzunk a tantárgyi mi ni projektre (A Nobel-díj és a magyar Nobeldíjasok), ami a tanulói gyűjtőmunká alapul. Hallgassuk meg a beszámolókat. III. A hírünk a világban hungarikumok Készítsünk gondolatébresztő PowerPointot vagy állítsunk össze képsort a jellegzetes magyar hungarikumokról, mint pl.: szegedi fűszerpaprika, makói hagyma, tokaji aszú, egri bikavér, kalocsai hímzés, szegedi halászlé, Pick szalámi. Elemezzük a tankönyv 71. oldalán található ké - pe ket. Beszéljük meg, miért fontos egy-egy Magyarország hírnevének öregbítése érdekében, hogy minél több olyan, csak rá jellemző dolog legyen, ami miatt szívesen látogatnak el hozzánk. Ennél a témánál is lehetőség adódik egy tantárgyi mini projekt megszervezésére. A tanulók által gyűjtött hungarikumok bemutatása és kiállítása. A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok A díj alapítása Alfred Nobel október 21-én született Stockholmban. Nevéhez több jelentős találmány is fűződik. Ő találta fel a dinamitot, amit véletlenül, egy megfigyelés alapján fedezett fel. A rendkívül nagy hatású robbanószert, a nitroglicerint, 1843-ban fedezte fel az olasz Sobrero. Alkalmazását azonban akadályozta veszélyessége: már kis mechanikai hatásra, ütésre is robbant, ami sok katasztrófát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött niroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta, és az így képződő anyag ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. A dinamitot széleskörűen alkalmazták az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mértékben használták november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A Nobel Ala pítvány alapokmányát Stockholmban, a Királyi Palotában mutatták be június 29-én. 1. A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel november 27-én kelt végrendelete alapján hozták létre. A végrendelet vonatkozó részei a következők:»hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelen tősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért. A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke elő moz dítá sáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Par lament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skan dináv-e vagy sem.«89

90 2. A végrendeletnek azt a kikötését, hogy az évi díjakat olyan eredményekért kell odaítélni, melyeket az elmúlt év folyamán értek el, úgy kell értelmezni, hogy a díjakkal a végrendeletben szereplő területeken elért legújabb eredményeket kell jutalmazni, korábbi munkákat csak akkor, ha azok jelentősége korábban nem derült ki. 3. A díjak odaítélésénél csak nyomtatásban meg jelent munkák vehetők figyelembe. 4. A díjat két egyenlő részre felosztva is ki lehet adni, ha mindegyik érdemes az elismerésre. Ha egy jutalmazni kívánt eredményt két vagy három személy ért el, akkor őket közösen lehet jutalmazni. Semmiképpen sem lehet azonban több, mint három személyt díjazni. Elhunyt személy munkája nem díjazható. Ha azonban a díj nyertese meghal, mielőtt a díjat megkaphatta volna, a díj kiadható. 5. A díjat odaítélő testület minden egyes svéd tagozatára egy Nobel Bizottságot jelölnek ki, mely három, négy vagy öt tagból áll, hogy véleményt alkossanak a díjak odaítéléséről. 7. Csak azokat a személyeket lehet a díjak odaítélésekor figyelembe venni, akikre arra kompetens személyek tettek javaslatot. A díj iránti személyes folyamodásokat nem szabad mérlegelni. 9. Az Alapítvány Ünnepi Napján, december 10-én, a végrendelkező halálának évfordulóján, a díjat odaítélő testületek minden egyes díjazottnak átadják a díj összegének megfelelő csekket, az oklevelet és egy, az alapító képmását ábrázoló és megfelelő felirattal ellátott aranyérmet. 10. A díjat odaítélő testületek döntése ellen nem lehet kifogást emelni. A díjra vonatkozó javaslatokat, vizsgálódásokat és véleményeket nem szabad nyilvánosságra hozni. Abban az esetben, ha a díjat odaítélő testület határozatát illetően véleménykülönbségek jelentkeznének, akkor ezeket sem szabad a jegyzőkönyvben rögzíteni, sem pedig nyilvánosságra hozni. Azonban a díjat odaítélő testület, minden egyes eset mérlegelése alapján hozzáférhetővé teheti a határozat kialakításának alapját képező anyagot történeti kutatások céljára. Ilyen engedély azonban nem adható a döntést követő ötven éven belül ban a Svéd Bank Igazgatósága a bank fennállásának 300. évfordulója alkalmából úgy döntött, hogy a közgazdasági tudományok terén elért nagy jelentőségű eredmények elismerésére díjat alapít, és ezt a Nobel-díjak keretében hozza létre. Hosszas tárgyalások után a Nobel Alapítvány elfogadta ezt a javaslatot. Az első ízben 1969-ben kiosztásra került díj hivatalos neve: A Svéd Bank Közgazdasági Tudományos Díja Alfred Nobel Emlékére. A díjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda. Miért nincs matematikai Nobel-díj? Ezzel kapcsolatban többféle verzióról olvashatunk: Nobel nem tudta megbocsátani a házvezetőnőjének, hogy egy matematikussal szökött el tőle. Nobel haragja természetesen aligha befolyásolhatta volna a Nobel-díj Bizottságot, mely Nobel halála után néhány évvel kezdte meg működését, de természetesen nem adhatott matematikai díjat, mivel ez nem szerepelt a végrendeletben. Egy másik feltevés szerint Nobelnek volt egy harminc évvel fiatalabb barátnője, akit egy ízben rajtakapott egy matematikussal. Állítólag ez késztette arra, hogy a Nobel-díj megalapításakor kihagyja az alapítvány szabályzatából a matematikát. Valójában a matematika mellőzésének más, éspedig Nobel tudományos szemléletében rejlő oka volt. Nobel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban. Rendszeres tanulmányai, melyeket magánúton folytatott, már 16 éves korában befejeződtek. Egyetemre nem járt, kémiai ismereteit Zinintől, a kiváló orosz szerves kémikustól szerezte. Zinin hívta fel később, 1855-ben Nobelék figyelmét a nitroglicerinre is. Nobel jellegzetes, múlt századbeli zseniális feltaláló volt. Találmányai, melyek közül a legfontosabbak a gyutacs, a dinamit és a robbanó zselatin, anyagismeretet, céltudatosságot, és természetesen intuiciót igényeltek, de nem követeltek meg semmiféle magasabb matematikai ismeretet. Valószínű, hogy Nobel matematikai ismeretei nem haladták meg a négy alapműveletet, és biztos, hogy találmányainak kidolgozása nem is igényelt többet. A XIX. század második felében a kémiai kutatómunka általában, az ő kutatásai pedig különösen nem támaszkodtak matematikai ered ményekre. A természettudományi kutatások természetében csak Nobel halála után következett ebben az irányban lényeges változás. Ma aligha hagyná Nobel figyelmen kívül a matematika és a számítástudomány fejlődésének előmozdítását. A díj és az érem Mivel a díjat a vagyon évi hozadéka, illetve a ka matok teszik ki, a díj összege évről évre változik. 90

91 1995-ben meghaladta az egymillió dollárt. Mindegyik díjazott kap egy kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. A három tudományos és az irodalmi díjjal együtt adományozott érmet Erik Lindberg, a századforduló jelentős svéd szobrásza tervezte. A 64 mm átmérőjű érmek előlapja azonos: Nobel profilban ábrázolt arc-, illetve mellképe. Felirata: A kép bal oldalán ALFR./ NOBEL, a kép jobb oldalán NAT./MDCCC/ XXXIII/OB./MDCCC/XCVI. Alul bevésés: E. LINDBERG Az érmek hátoldala különböző. A hetvenes évek óta a díjazottak megvásárolhatják aranyérmük bronz másolatának legfeljebb három példányát. A díjazottak kapnak egy 1,2 cm átmérőjű jelvényt is, melyen az érem előlapja látható. A különböző bizottságok tagjai minden évben kapnak egy aranyozott ezüstérmet, melynek előlapja megegyezik az adott Nobel-érem előlapjával, hátoldala pedig az odaítélő intézményre utal. Ezeknek az érmeknek 2,6 cm az átmérője, a tömege pedig 13 g. Ha egy bizottsági tag tíz érmet összegyűjtött, akkor azt becserélheti egy aranyéremre. A döntések igazságossága A dolog természetéből következik, hogy a díjak odaítélése nem mindenkor találkozott az illetékes szakkörök teljes egyetértésével. Az önmagában is hatalmas eredmény, hogy a tudományos érdemekért díjazottak között alig akad olyan, akiről ne az lenne a szinte egyöntetű vélemény, hogy rászolgált az elismerésre. Ez a megállapítás természetesen nem érvényes az irodalmi, és még kevésbé a béke díjjal jutalmazottakra. Azonban számos olyan természettudóst említhetünk, akik munkásságukkal éppúgy rászolgáltak a díjra, mint a ténylegesen díjazottak legjobbjai, és mégsem részesültek abban. Ezt a megállapítást alátámasztandó, elég csak az orosz Mengyelejev vagy a gyermekbénulás rémét eltüntető amerikai Salk és Sabin nevét említeni. Javasoltak és javaslók Egyes esetekben egyetlen ajánlás is elegendő volt a díj odaítéléséhez, más esetekben pedig évtizedeken keresztül ismétlődtek az ajánlások esetenként végleg eredmény nélkül. Eötvös Lorándot pl. három ízben, 1911-ben, 1914-ben és 1917-ben jelölték, minden esetben eredménytelenül ben Gróh Gyula ajánlotta a díjra Hevesy Györgyöt, aki azután azt négy évvel később meg is kapta. Visszautasított Nobel-díjak A Nobel-díj minden bizonnyal a legvágyottabb és legtöbbre értékelt elismerés. Ezért természetes, hogy a visszautasításának különlegesek az okai. A náci ura lom alatt bebörtönzött Carl von Ossietzky békedíjjal való kitüntetése miatt Hitler megtiltotta, hogy német állampolgárok elfogadják a Nobel-díjat. Ezért aztán az és évi kémiai díjakat Richard Kuhn és Adolf Butenandt, az évi fiziológiai díjat Richard Domagk csak a háború után vehette át. Borisz Paszternáknak ítélték az évi irodalmi Nobel-díjat, de a szovjet hatóságok nyomására visszautasította a kitüntetést ben Sartre elvi megfontolások alapján utasította vissza az irodalmi Nobel-díjat. A magyar, illetve a magyar származású Nobeldíjasok Lénárt Fülöp Fizikai 1905 Bárány Róbert Orvostudományi 1914 Zsigmondy Richárd Kémiai 1925 Szent-Györgyi Albert Orvostudományi 1937 Hevesy György Kémia 1943 Békésy György Orvostudományi 1961 Wigner Jenő Fizikai 1963 Gábor Dénes Fizikai 1971 Wiesel, Elie Béke 1986 Polanyi, John C. Kémiai 1986 Oláh György Kémiai 1994 Harsányi János Közgazdasági 1994 Kertész Imre Irodalmi 2002 Lénárd Fülöp (Pozsony, VII. 7. Messelhausen, V. 20.) Pozsonyban jár gimnáziumba. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Heidelbergben végezte. Rövid ideig Eötvös Loránd tanársegédje volt, ezt követően haláláig Németországban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben választotta levelező tagjává és 1905 között minden évben javasolták a díjra, melyet 1905-ben ítéltek oda a katódsugárzással kapcsolatos munkáiért ben az Akadémia tiszteleti tagjává választotta. A századforduló és a századelő egyik legjelentősebb fizikusa volt. Sajnálatos, hogy a század második évtizedétől kezdődően egyre erősebben torzultak nézetei, és Starkkal, egy másik német Nobel-díjas fizikussal később a náci ideológia támaszai lettek. Hirdették a 91

92 német fizika felsőbbrendűségét a dogmatikus (zsidó) fizikával szemben. Bármilyen elítélő is lehet véleményünk Lénárd politikai nézeteiről, munkásságának alapvető jelentősége, és a magyar kultúrával és tudományossággal való kapcsolata kétségtelen. Bárány Róbert (Bécs, IV. 22. Uppsala, IV. 8.) Magyar származású (apja vándorolt ki Rohoncról Bécsbe, ma is élnek rokonai Magyarországon). Valószínűleg ő köszönhetett legtöbbet (a vesztibuláris apparátus»azaz az egyensúly-szerv«élettanával és kórtanával kapcsolatos munkásság a neki ítélt 1914-es Nobel-díjnak, mert az első világháborúban orosz hadifogságba került, és onnan mint Nobel-díjas a svéd kormány közbenjárására szabadult. A háború után Bécsbe ment, de nem kapott egyetemi tanszéket. Ezután Svédországban telepedett le, az Uppsalai Egyetemen kapott katedrát. Zsigmondy Richárd (Bécs, IV. 1. Göttingen, IX. 23.) Szülei mindketten magyarok, de neki nem volt kapcsolata a magyar kultúrával. Ezt mutatja az is, hogy amikor az évi Nobel-díjat 1926-ban neki ítélték a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai során alkalmazott, a modern kolloidkémiában alapvető jelen tőségű módszere (az ultramikroszkóp felfedezésért), a Természettudományi Közlöny meg sem em lékezett az eseményről. Szent-Györgyi Albert (Budapest, IX Woods Hole, X. 22.) A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben nyert orvosdoktori diplomát. Ezután hollandiai, németországi, angliai és amerikai egyetemeken dolgozott ban hívta meg Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Katedráját 1930-ban foglalta el, és folytatta korábban megkezdett kutatásait a biológiai oxidációs folyamatok mechanizmusával és az általa felfedezett C- vitaminnal kapcsolatban. Nagyon jelentős volt annak a felfedezése, hogy a szegedi zöldpaprikában különlegesen nagy az aszkorbinsav koncentrációja. Ez lehetővé tette, hogy addig elképzelhetetlenül nagy mennyiségben állítsák elő, és mind biológiai, mind pedig kémiai szempontból sokoldalú kísérleteket végezzenek vele. A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben ítélték oda neki (a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért) ben nyerte el az MTA levelező, majd 1938-ban a rendes tagságot. Még szegedi évei alatt kezdett el az izommozgás biokémiájával foglalkozni. Ezen a területen a Nobel-díjjal értékelt munkájával egyenértékű eredményeket ért el. Elkötelezett humanista polgár volt. A szovjet-finn háború idején Nobel-érmét a finneknek ajánlotta fel. Szerencsére az érmet egy gazdag finn kiváltotta, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A Kállay kormány idejében titkos diplomáciai küldetése volt a háborúból való kiugrás előkészítésére március 19-e után ezért illegalitásba vonult. A háború után a budapesti egyetemre nevezték ki. A Magyar-Szovjet Társaság első elnöke lett. Magyarországról, politikai okok miatt, 1947-ben először Svájcba, majd az Egyesült Államokba távozott, ahol rákkutatással kezdett el foglalkozni. Hevesy György (Budapest, VIII. 1. Freiburg, VII. 5.) Egyetemi tanulmányait Budapesten és több külföldi egyetemen végezte, Freiburgban doktorált. Korának legjelentősebb tudósaival volt szoros mun kakapcsolatban ban a Budapesti Tudományegyetem tanárává nevezték ki, de katedrájától ben megfosztották. Koppenhágába ment, ahol felfedezte a hafniumot. Majd 1933-ig a Freiburgi Egyetem professzora. Dánia német megszállásakor Svédországba menekült és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, melyet 1943-ban nyert el (a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban). Az MTA ben tiszteleti tagjává választotta. Békésy György (Budapest, VI. 3. Honolulu, VI. 13.) Mind középiskolai, mind egyetemi tanulmányait több országban végezte, mivel mint diplomata gyermeke sok országban töltött rövidebb-hosszabb időt. A Budapesti Egyetemen doktorált. Az általa kifejlesztett módszerekkel végezte a hallással kapcsolatos alapvető fontosságú, különlegesen pontos kísérleteit ben átvette a Kísérleti Természettani Tanszék vezetését ben az MTA levelező tagjává választották ban külföldre távozott, először Stockholmba, majd a Harvard Egyetemre. Élete utolsó szakaszában a Hawaii Egyetemen dolgozott, ott is halt meg. Az élettani Nobel- 92

93 díjat 1961-ben kapta, lényegében még Budapesten végzett kísérletei alapján (a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért). Wigner Jenő (Budapest, XI. 17. Princeton, I. 3.) A Fasori Gimnáziumban tett érettségi után a berlini Technische Hochschulén folytatta vegyészmérnöki tanulmányait. Itt doktorált 1925-ben. Rövid időre hazatért Budapestre, ahol bőrgyári vegyészmérnökként dolgozott. Ezután németországi egyetemeken, 1930-tól pedig a princetoni egyetemen dolgozott. Meghatározó jelentőségű volt a szerepe az atombomba kifejlesztésében. A Nobel-díjat 1963-ban Maria Goeppert Mayerrel és J. H. D. Jensennel megosztva kapta meg (az atommagok és az elemi részek elmélete terén, különösen pedig az alapvető szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért). Az MTA 1988-ban választotta tiszteleti tagjává. Gábor Dénes (Budapest, VI. 5. London, II. 5.) Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte, és 1924-ben a charlottenburgi Műszaki Egyetemen fejezte be, 1927-ben itt doktorált le. Volt kutatómérnök a Siemens-Halske és a British Thomson-Houston cégnél, 1949-től nyugalomba vonulásáig a londoni Imperial College professzoraként tevékenykedett. Rövidebb ideig az Egyesült Izzóval is kapcsolatban állt. Az évi fizikai Nobel-díjat a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért kapta. A mérnöki fizika területén sok más alapvető jelentőségű eredményt is elért. Az MTA 1964-ben választotta tiszteleti tagjává. Polanyi, John Charles (Berlin, I. 23.) Egyetemi tanulmányait Manchesterben végezte, majd angliai, amerikai és kanadai egyetemeken dolgozott óta a Torontói Egyetem professzora. Az évi kémiai Nobel-díjat D. R. Herschbachhal és Yuan T. Leevel megosztva nyerte el. Wiesel, Elie (Máramarossziget, IX. 30.) Családjából egyedül élte túl a deportálást. Először Párizsban telepedett le, 1963 óta amerikai állampolgár. Széleskörű irodalmi tevékenységet folytatott, az évi Nobel békedíjat azért kapta, mert egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető volt akkor, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára. Oláh György (Budapest, V. 29.) A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet ban hagyta el Magyarországot. Először Kanadába, majd az Egyesült Államokba ment, ott előbb a Case Western Reserve University, majd a University of Southern California professzoraként dolgozott. A modern szerves kémia területén tevékenykedett ben kémiai Nobel-díjat kapott a karbokationok területén végzett kutatásaiért. Lényegében az ő munkái döntötték meg a szén négyvegyértékűségének dogmáját, és új utakat nyitottak a szénhidrogének előállítására. Állandó a kapcsolata a hazai kutatókkal. Az MTA 1990-ben választotta tiszteleti tagjává. Harsányi János (Budapest, V. 29.) A Fasori Gimnáziumban érettségizett, 1942-ben gyógy szerészi oklevelet szerzett a Budapesti Tudomány egyetemen ben filozófiai doktorátust nyert ben Ausztráliába ment, a Sidney-i Egyetemen közgazdászként végzett. Különböző amerikai és ausztráliai egyetemeken dolgozott. Az évi közgazdasági Nobel-díjat John Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva kapta. 93

94 Apáról fiúra. Lakóhelyünk hagyományai és új szokásai Az óra anya ga: Apáról fiúra. Lakóhelyünk hagyományai és új szokásai Az óra tí pu sa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A hagyományok kialakulása. A hagyományok változásai. Hogyan tarthatjuk életben a hagyományokat? A népművészeti alkotások. A népművészek szerepe a hagyományok megőrzésében. Új hagyományok teremtődése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Kulturális tudatosság a magyar népi kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása, a nemzeti identitástudat formálása a hagyományápolás fontos ságának tudatosításán keresztül. Szemléltető eszközök: filmrészlet vagy képek népművészeti alkotásokról, hagyo mányokról I. A tankönyvi ismeretek feldolgozása megadott szempontok alapján a) Hagyományok kialakulása Feldolgozási szempontok: Hogyan, tanulták a mesterségeket a múltban? Mivel foglalkoztak az év egyes időszakaiban? Mivel töltötték az emberek a téli estéiket? Miért? Ha nem projektként dolgozzuk fel a témát, akkor is mindenképpen végezzenek gyűjtőmunkát a tanulók. Az összegyűjtött anyag felhasználásával beszélgessünk a település hagyományairól. Ha van rá lehetőség, az osztályterem egyik szegletében rendezzünk be egy kis néprajzi kiállítást. Gyűjtsünk a település környékén született népdalokat, meséket, anekdotákat. Érdeklődjünk, mely játékokat játszották a nagyszülők, dédszülők! Ha él a környéken olyan személy, aki ismeri a település hagyományait, hívjuk meg egy beszélgetésre vagy bemutatóra. Ha van ilyen lehetőség, mindenképpen érdemes önálló órát is biztosítani a vendég fogadására. Hangsúlyozzuk ki, hogy kötelességünk megbecsülni múltunk emlékeit, hagyományait. Igyekeznünk kell életben tartani őket, az elfeledetteket pedig újból életre kell keltenünk! A mai ember életvitele, életkörülményei, szokásai új hagyományok kialakulását eredményezi. Nagyon fontos, hogy a helyi sajátosságokat beépítsük a cél és feladatrendszerünkbe, a helyi tantervbe. A munkafüzeti rejtvény megfejtése b) Hogyan ápoljuk hagyományainkat? Feldolgozási szempontok: Melyik hagyományokat éltetjük ma is? Mit nevezhetünk népművészeti alkotásnak? Milyen új hagyományok teremtődnek napjainkban? Beszéljünk a tankönyv képeiről. II. A saját lakóhely hagyományai Ezt a témát is feldolgozhatjuk projekt formában. Ha ezt választjuk, érdemes legalább két hetet szánni a lebonyolításra. Megfejtés: HAGYOMÁNY 94

95 Rendszerezzük ismereteinket! Az óra anyaga: Rendszerezzük ismereteinket! Az óra típusa: Összefoglaló, a témakör ismereteit rendszerező óra Oktatási feladat: A hazánkról tanult ismeretek rend szerezése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése szemléletformálás. A már megszerzett ismeret- alkalmazás képességek fejlesztése a rendszerezés során, különösen a munkafüzet feladatainak megoldása közben. Rendszerszemlélet fejlesztése, a hatékony, önálló tanulás alapozása a rendszerezés során. Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképe Magyarország kontúrtérképe terepasztal A tankönyv 77. oldalán található összefoglaló táblázat segítségével csoportmunkában, forgószínpadszerűen végezzük el a rendszerezést. Szakaszokra bontva dolgozzuk fel a tankönyv oldalán található összefoglaló részt, amely a fejezet legfontosabb részeit tartalmazza. Oldjuk meg a munkafüzet feladatait. I. Élet hazánk különböző típusú tájain II. Települések hazánkban III. Népcsoportok, kisebbségek hazánkban ma - gyarok az országhatáron kívül IV. Hagyományaink A munkafüzeti rejtvény megfejtése Megfejtés: NEMZETISÉG 95

96 Nekem szülőhazám... felmérés megoldása 1. a) Hazánk mely tájait jelölik a térképvázlatban a számok? 1. Dunántúli-dombság 2. Kisalföld 3. Északi-középhegység Sorold fel, elsősorban mivel foglalkoznak az emberek alföldjeinken! Földművelés, állattenyésztés, a mezőgazdaság terményeit feldolgozó ipar /3 3. Mi jellemzi a hegyvidékeken a települések elhelyezkedését: elsősorban a völgyekben és az alacsonyabb területeken telepedtek le az emberek. Kisebb települések jöttek létre. a növénytermesztést: A domborzat és az éghajlat miatt csak az alacsonyabb területeken lehetséges. A déli lejtőkön szőlőt és a gyümölcsöt termesztenek. /4 4. Milyen településtípusok találhatók hazánkban? város, falu, tanya /3 5. Mit nevezünk nemzetiségnek? Hazánkban élő más anyanyelvű csoportok, a közös anyanyelv mellett, közös kultúrával és történelmi múlttal rendelkeznek. /3 6. Mi tette híressé Szent-Györgyi Albertet? Nobel-díjat kapott a C-vitamin felfedezéséért. /2 7. Melyik magyar író kapott Nobel-díjat 2002-ben? Kertész Imre /1 8. Sorolj fel három olyan dolgot, ami a magyarok hírnevét erősíti külföldön! Bármi, ami beletartozik a kategóriába, olyan is, amiről nem volt szó az órákon, több is lehet, de elég három: Nobel-díjasaink, művészeink, tudósaink eredményei, sporteredményeink, híres termékeink (herendi porcelán, tokaji aszú, egyéb boraink), híres terményeink, népművészetünk, gyógyfürdőink, magyar konyha stb. /3 /6 Összesen: /25 96

97 TESTFELÉPÍTÉSÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK Mit tanultunk testfelépítésünkről, életműködéseinkről? Az óra anya ga: Mit tanultunk a testfelépítésünkről, életműködéseinkről? Az óra tí pu sa: Ismétlő óra (a 3. évfolyamon tanultak felidézése) Ok ta tá si feladat: A bőrünkről, a mozgásról, a táplálkozásról, a légzésről és a vérkeringésről tanultak felidézése, a lényeges elemek kiemelése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Értelmi képességek fejlesztése: az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás fejlesztése a korábban megszerzett ismeretek felidézésével és alkalmazásával. A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése az ábraelemzések során. Elemi következtetések levonása a bőr, a csontváz, az izomzat felépítése és működése között. Ismerjék és a mindennapi életben alkalmazzák a bőr, a mozgásszervek, a légzés és a vérkeringés egészségmegőrzésének főbb szabályait. Az óra első részében mutassuk be, miről fogunk tanulni ebben a témakörben! Tekintsük át a tankönyv leckéit, nézzünk meg néhány tankönyvi illusztrációt, amelyek tájékoztatnak a következő órák anyagairól. Mutassunk be a tanulóknak néhány ismeretterjesztő gyermekirodalmat, melyekből a tanulók önállóan is ismereteket szerezhetnek! Ismertessük a tanulókkal, melyek azok a témák (projektek), amelyeket önálló vagy páros munkával dolgozhatnak fel. Ezek a következők: Anyaggyűjtés a különböző vitamin-féleségekről, azok hatásairól és olyan élelmiszerekről, ételekről, melyek különösen sok vitamint tartalmaznak. Plakátkészítés: az egészséges táplálkozásról, a fogápolásról, a helytelen étkezési szokásokról, Ismeretterjesztő gyermekirodalom segítségével bemutató anyag összeállítása az alkohol, a drog és a cigaretta káros hatásairól. Önálló gyűjtőmunka a gyermekirodalomból: mi - lyennek mutatják be az írók az iskoláskort? Ismételjük át a következő kérdések alapján az ember bőréről (kültakarójáról) tanultakat! Milyen feladatokat végez a bőr? Hogyan tudja a bőr megvédeni testünket a leégéstől? Mi a jelentősége az izzadásnak? Az előző témakör ismereteit alkalmazva magyarázzák el, milyen környezeti ártalmak érhetik a bőrünket! Szerepjátékkal tudatosítsuk, mi a teendő akkor, ha a bőrünk megsérül (karcolás, horzsolás, vágott és szúrt sebek). A mozgásról tanultak felidézését az állatokra jellemző mozgásformák ismétlésével kezdjük. Szemléltessük a nagyobb állatcsoportok egy-egy képviselőjét (földigiliszta, cserebogár, vöröshangya, éti csiga, ponty, kecskebéka, vízisikló, fürge gyík, héja, házityúk, gímszarvas, denevér), majd beszéljük meg, hogyan és mivel mozognak! A meglévő tapasztalatok feldolgozásával rögzítsük, hogy miért fontos az állatok számára a mozgás. A tankönyv rajzaival (csontváz felépítése, a főbb izmaink) és csontvázmakettről szemléltetve idézzük fel az alábbi kérdések alapján az ember mozgásáról tanultakat! Mi szükséges az ember mozgásához? Miből épül fel a csontváz? Milye van a csontoknak? Melyek a legvastagabb csontjaink? Melyek azok a csontok, amelyek védik az alatta lévő szerveket? Figyeltessük meg a csontokhoz tapadó izomzat elhelyezkedését! Milyen működést végeznek az iz maink? A hajlítást és a feszítést az alábbi ábra kivetítésével szemléltessük! Végezzék el az alábbi megfigyelést az izomműködésről: jobb tenyerüket felfelé fordítva tegyék a kezüket a pad lapja alá, majd próbálják a padot kicsit felfelé nyomni, megemelni. Emelés közben a bal kezükkel tapintsák meg a felkaron elől lévő izmot. Érzékelhetik, hogy az izom megfeszül, megkeményedik. Ezt nevezzük hajlításnak, hajlító izomműködésnek. 97