Címoldal. A pályázat és a pályamő azonosítója Szerzıdés száma HEF_06_1-HAT_EL_T OMFB-01495/2006. Munkaszakasz száma. A beszámolási idıszak kezdete

Átírás

1 Címoldal A pályázat és a pályamő azonosítója Szerzıdés száma Munkaszakasz száma A beszámolási idıszak kezdete A beszámolási idıszak vége HEF_06_1-HAT_EL_T OMFB-01495/ november október 31. A projektvezetı neve A projekt címe A projekt honlapjának címe Túri László Határfelületeken lejátszódó elektrontranszfer jelenségek szimulációs vizsgálata, alkalmazások az ózonlyuk képzıdésére és szén nanocsövekre 1

2 . Tartalomjegyzék 1. Címlap 1. Tartalomjegyzék Vállalt részfeladatok listája és státusza Az elkészült feladatok és eredmények bemutatása 7 5. Az beszámolási idıszakban elkészült publikációk listája Összefoglaló a tervezett és tényleges költségekrıl Monitoring adatszolgáltatás A kutatás-fejlesztésben részt vevı személyek megnevezése.18

3 3. A beszámolási idıszakra vállalt feladatok listája és státusza Részfeladat sorszáma Részfeladat megnevezése Részfeladat teljesítésének felelıse Részfeladat kezdete és vége Részfeladat tervezett költsége (eft) Részfeladat hoz igényelt támogatás (eft) A részfeladat státusza 1. Vízklaszter anionok szerkezeti és dinamikai tulajdonságainak vizsgálata. Az elektrontranszfer folyamatok modellezése a vízklaszter anionok tanulmányozásán keresztül. Túri László Végrehajtva 1.1 Vízklaszter anionoknak a sztratoszférában történı képzıdése mechanizmusának vizsgálata számítógépes szimulációk segítségével. Az ózonlyuk képzıdés kiindulási lépéseinek vizsgálata. Végrehajtva Vízklaszter anionok semleges vízklaszterekbıl és egy lassú elektronból kiinduló relaxációs trajektóriáinak generálása kvantum molekuladinamikai szimulációkkal alacsony hımérséklető vízklaszterekben (szilárd klaszterek). Túri László Végrehajtva 1.1. Vízklaszter anionok semleges klaszterekbıl és egy lassú elektronból kiinduló relaxációs trajektóriáinak generálása kvantum molekuladinamikai szimulációkkal szobahımérséklető vízklaszterekben (folyadék halmazállapotú klaszterek). Túri László Végrehajtva Az és 1.1. lépésben generált trajektóriák analízise, a trajektóriák értelmezése az ózonlyuk képzıdési mechanizmusának szempontjából. Túri László Végrehajtva 3

4 Extra elektron lokalizációjának vizsgálata jég-levegı határfelületen kvantum molekuladinamikai szimulációk végrehajtásával. Túri László Végrehajtva Extra elektron lokalizációjának vizsgálata víz-levegı határfelületen kvantum molekuladinamikai szimulációk végrehajtásával folyadék halmazállapotú felületen. Túri László Végrehajtva A és lépésben generált trajektóriák analízise. 1.. Elektrontranszfer folyamatok modellezése vízklaszter anionokban. Vízklaszter anionok állapotfüggı reaktivitása hatásának vizsgálata az ózonlyuk képzıdésének folyamatára. A vízklaszter anionokban lejátszódó elektrontranszfer és a biológiai rendszerekben lezajló elektrontranszfer folyamatok kapcsolatának felderítése. Túri László Végrehajtva Végrehajtva 1..1 Vízklaszter anionok esernyı mintavételezési technikával generált molekuladinamikai szimulációi eredményeinek analízise, az elektronnak a klaszterhez viszonyított elhelyezkedését jellemzı szabadenergia-profil megalkotása különbözı mérető klaszterekben a hımérséklet függvényében. Túri László Végrehajtva 1... A vízklaszter anionok tulajdonságainak implikációi felderítése az elektrontranszfer reakciók vonatkozásában, a vízklaszter anionokban történı elektrontranszfer sebességének megbecsülése az elektrontranszfer folyamatokra vonatkozó általános Túri László Végrehajtva 4

5 összefüggések segítségével. A modell biokémiai kapcsolódási pontjainak vizsgálata, értelmezése Esernyı mintavételezési szimuláció végrehajtása az elektronnak a vízfelületrıl a tömbfázisba juttatása modellezésére. Túri László Végrehajtva Az pontban generált trajektóriák analízise, az elektronnak a határfelülethez viszonyított elhelyezkedését jellemzı szabadenergia-profil megalkotása, értelmezése. Túri László Végrehajtva. A határfelületi elektronállapotok manipulációja sík hordozókra, szén nanocsövekre felvitt folyadékfilmekben. Túri László Végrehajtva.1. Elektron lokalizációjának kvantum molekuladinamikai szimulációja grafit felületre felvitt vízfilmben. A vízfilm vastagságának a lokalizációra gyakorolt hatásának vizsgálata. Túri László Végrehajtva.. A.1. lépésben generált trajektóriák analízise. Túri László Végrehajtva.3. Szén nanocsövek és egy extra elektron viselkedésének (szerkezet, energetika, dinamika) kvantum molekuladinamikai szimulációja víz jelenlétében. Túri László Végrehajtva 5

6 .4. A.3 lépésben generált trajektóriák analízise, technológiai hasznosítás lehetıségének mérlegelése. Túri László Végrehajtva. Összesen részfeladat Túri László Végrehajtva 6

7 4. Az elkészült feladatok és eredmények bemutatása 1. Vízklaszter anionok szerkezeti és dinamikai tulajdonságainak vizsgálata. Az elektrontranszfer folyamatok modellezése a vízklaszter anionok tanulmányozásán keresztül Vízklaszter anionoknak a sztratoszférában történı képzıdése mechanizmusának vizsgálata számítógépes szimulációk segítségével. Az ózonlyuk képzıdés kiindulási lépéseinek vizsgálata Vízklaszter anionok semleges vízklaszterekbıl és egy lassú elektronból kiinduló relaxációs trajektóriáinak generálása kvantum molekuladinamikai szimulációkkal alacsony hımérséklető vízklaszterekben (szilárd klaszterek) Vízklaszter anionok semleges klaszterekbıl és egy lassú elektronból kiinduló relaxációs trajektóriáinak generálása kvantum molekuladinamikai szimulációkkal szobahımérséklető vízklaszterekben (folyadék halmazállapotú klaszterek) Az és 1.1. lépésben generált trajektóriák analízise, a trajektóriák értelmezése az ózonlyuk képzıdési mechanizmusának szempontjából Extra elektron lokalizációjának vizsgálata jég-levegı határfelületen kvantum molekuladinamikai szimulációk végrehajtásával Extra elektron lokalizációjának vizsgálata víz-levegı határfelületen kvantum molekuladinamikai szimulációk végrehajtásával folyadék halmazállapotú felületen A és lépésben generált trajektóriák analízise. A vizsgálat során n=0, 30, 45, 66, 104, 00, és 500 vízmolekulából álló semleges klaszter viselkedését szimuláltuk egy felesleg elektron jelenlétében T = 100 K, 00 K és 300 K hımérsékleten kvantum molekuladinamikai szimulációk segítségével. A munka eredményei alapján megállapítottuk, hogy egyensúlyi semleges vízklaszterek és lassú elektronok ütközése során az extra elektron minden esetben a klaszter felületén lokalizálódik, a klaszter dipólusmomentumának irányában. Az elektron kezdeti (a molekulafürt relaxációja elıtti) stabilizációjának mértéke erısen korrelál a semleges molekulafürt dipólusmomentumának nagyságával, s ez megjelenik az extra elektron eloszlásának sugarában. A felületen végbement kezdeti lokalizációt a hımérséklet és klaszter méretének függvényében követik további relaxációs lépések. A legalacsonyabb hımérséklető (T=100 K, 00 K) kevert kvantumosklasszikus molekula-dinamikai szimulációk eredményei azt mutatják, hogy a felületen lokalizálódott felesleg elektron a továbbiakban a felületen relaxálódik, és nem képes a klaszter belsejébe hatolni. Ez a következtetés arra utal, hogy a sarki sztratoszféra felhıkben létrejövı parányi jégkristályok minden bizonnyal felületi állapotban stabilizálják az UV fény hatására keletkezı elektronokat, melyek aztán az ózonréteg bomlását elıidézı kiindulási lépésekben vesznek részt. A felesleg elektronok felületi állapotai egyébként várakozásaink szerint reaktívabbak, mint az úgynevezett belsı állapotok, melyekben az elektronok a klaszter belsejében lokalizálódnak. Magasabb hımérsékleten (T=300 K) a legkisebb klaszter méretek esetén még mindig a felületi állapotok stabilabbak, azonban a méret növelésével a belsı állapotok fokozatosan válnak stabilabbá, s az n=500-as méretnél az elektron spontán módon bediffundál a klaszter belsejébe, ahol egy oldószerüregben stabilizálódik.

8 r/å t/fs 1. ábra. Egy jellemzı relaxációs trajektória n=500 molekulából álló klaszter és egy felesleg elektron kölcsönhatásakor T=300 K hımérsékleten. A folytonos görbe a klaszter sugarát mutatja, míg a szimbólumok a klaszter tömegközéppontjának az elektroneloszlás tömegközéppontjától való távolságát jelzik. A csökkenı tendencia jelzi az elektron diffúzióját a klaszter belsejébe. A negatívan töltött klaszterek határeseteként munkánk során elvégeztük különbözı állapotú víz/levegı határfelületeken stabilizálódó extra elektron szerkezeti, energetikai és dinamikai tulajdonságainak tanulmányozását. Hasonlóan a negatívan töltött klaszter anionok viselkedéséhez, a hımérséklet döntı szerepet játszik az elektron lokalizációs módjának meghatározásában. Ezt támasztják alá 300 K hımérséklető víz/levegı határfelületen, 00 K hımérséklető túlhőtött víz/levegı határfelületen, 00 K hımérséklető jég/levegı határfelületen és 100 K hımérséklető amorf jég/levegı határfelületen elvégzett szimulációink eredményei is. Bár az összes esetben az elektron kezdeti lokalizációja a felületen történik, a 300 K hımérséklető vízfelület esetén az elektron a tömbfázis belsejébe vándorol, s ott stabilizálódik. A hımérséklet csökkentése a felületi állapot fennmaradását segíti elı. Így az összes további vizsgált esetben (00 K hımérséklető túlhőtött víz/levegı határfelületen, 00 K hımérséklető jég/levegı határfelületen és 100 K hımérséklető amorf jég/levegı határfelületen) a felesleg elektron a felület részecskéivel létrehozott kölcsönhatásai segítségével stabilizálódik, és a szimuláció idıtartama alatt ( ps) a felületen marad. A jelenség oka természetesen lehet a termodinamikai stabilitás, de lehet a kinetikai gátlás is. Ezeket a lehetıségeket a projekt következı részében analizáltuk. A szerkezeti tulajdonságok közül megemlítendı, hogy a 00 K hımérséklető jég/levegı határfelületen a jégfelület legfelsı két-három molekulát tartalmazó rétege elvesztette eredeti rendezettségét, megolvadt, s hasonlóvá vált a túlhőtött víz/levegı határfelülethez. 8

9 . ábra. Egy relaxált felesleg elektron eloszlása 00 K hımérséklető túlhőtött víz/levegı határfelületen, a felület irányából tekintve. Az elektroneloszlást jellemzı felület az elektron valószínőségi eloszlásának 80 %-át tartalmazza. 3. ábra. Egy relaxált felesleg elektron eloszlása 00 K hımérséklető Ih jég/levegı határfelületen, a felületre merıleges irányból (felsı ábra), valamint a felület irányából tekintve (alsó ábra). Az elektroneloszlást jellemzı felület az elektron valószínőségi eloszlásának 80 %- át tartalmazza. 9

10 1. Elektrontranszfer folyamatok modellezése vízklaszter anionokban. Vízklaszter anionok állapotfüggı reaktivitása hatásának vizsgálata az ózonlyuk képzıdésének folyamatára. A vízklaszter anionokban lejátszódó elektrontranszfer és a biológiai rendszerekben lezajló elektrontranszfer folyamatok kapcsolatának felderítése Vízklaszter anionok esernyı mintavételezési technikával generált molekuladinamikai szimulációi eredményeinek analízise, az elektronnak a klaszterhez viszonyított elhelyezkedését jellemzı szabadenergia-profil megalkotása különbözı mérető klaszterekben a hımérséklet függvényében A vízklaszter anionok tulajdonságainak implikációi felderítése az elektrontranszfer reakciók vonatkozásában, a vízklaszter anionokban történı elektrontranszfer sebességének megbecsülése az elektrontranszfer folyamatokra vonatkozó általános összefüggések segítségével. A modell biokémiai kapcsolódási pontjainak vizsgálata, értelmezése Esernyı mintavételezési szimuláció végrehajtása az elektronnak a vízfelületrıl a tömbfázisba juttatása modellezésére Az pontban generált trajektóriák analízise, az elektronnak a határfelülethez viszonyított elhelyezkedését jellemzı szabadenergia-profil megalkotása, értelmezése. A vízklaszter anionok területén végzett korábbi vizsgálataink során arra a következtetésre jutottunk, hogy a fentiekben elvégzett szimulációk nem adnak pontos információt az elektron kétféle lokalizációs módjának megfelelı klaszterek termodinamikai stabilitásáról. Azokban a klaszterekben, melyek szimulációi során az extra elektron a belsı állapotból spontán módon átmegy a felületi állapotba, valószínősíthetı, hogy nem létezik stabil belsı állapotú klaszter anion. Azon klaszterek esetén azonban, ahol a szimuláció nem eredményezett ilyen átmenetet, nem zárhatjuk ki azt a lehetıséget, hogy a klaszter rendelkezik stabil felületi állapottal is. A két állapot relatív stabilitásának megítéléséhez feltétlenül szükséges egy megfelelı termodinamikai állapotfüggvény, például a szabadenergia kiszámítása. A probléma megoldására alkalmas szimulációs technika jól ismert az irodalomban. A két állapotot összekötı változó (reakciókoordináta) mentén, az úgynevezett esernyı mintavételezési technika alkalmazásával megkonstruálható a két állapotot összekötı folyamat szabadenergia-profilja. A módszer lényege, hogy a szimulációban a vizsgált rendszer dinamikáját egy külsı potenciál alkalmazásával a reakciókoordináta egy kiválasztott régiójára korlátozzuk. A reakciókoordináta lépésrıl-lépésre történı megváltoztatásával egy szimuláció sorozatot hajtunk végre, mely a reakciókoordináta diszkrét értékei mentén összeköti a két vizsgált állapotot. A szimuláció sorozat eredményeibıl számítható ki a reakciókoordináta mentén a szabadenergia-függvény. A potenciál alakja harmonikus, az elektronnak az egyik állapotból (például a felületi állapotból) a másik állapotba (a belsı állapotba) történı átmenetét jellemzı reakciókoordináta r(s) egy elıre meghatározott ξ 0 érték körül fluktuál: 1 ( ( ) U = k r S ) ξ ξ 0 0 Az r(s) reakciókoordinátát, mely az S oldószer-konfiguráció függvénye, az elektron tömegközéppontja és a vízklaszter tömegközéppontja távolságaként definiáljuk. A 4. ábrán két számított szabadenergia-profil látható az n=45 vízklaszter anionokra két hımérsékleten. Az ábrán a kis reakciókoordináta értékek a belsı állapotnak, a nagy értékek a felületi állapotnak felelnek meg. Az ábra világosan mutatja, hogy míg alacsony hımérsékleten a potenciál két minimummal (metastabil belsı és stabil felületi állapottal) rendelkezik, addig szobahımérsékleten a belsı állapot minimuma eltőnik. Ez az észlelés teljesen konzisztens az 1.1 feladat szimulációinak eredményével. 10

11 40 30 A/(kJ/mol) r/å A/(kJ mol -1 ) r/å 4. ábra. Az n=45, T=100 K (felsı ábra) és az n=45, T=300 K (alsó ábra) vízklaszter anionok szabadenergia-profilja. Nagyobb klaszterek esetén még magasabb hımérsékleten is stabilak maradhatnak a belsı állapotok, mint azt az 5. ábra illusztrálja az n=00 vízklaszter anionra 300 K hımérsékleten. Mindazonáltal, a szabadenergia-profil a felületi állapotok stabilitását jósolja nagyobb klaszterekre is. Mielıtt a következı részben a nagy mérető klaszterek felületi állapotaival kapcsolatos elızetes eredményeket ismertetnénk, érdemes megvizsgálni az 5. ábra szabadenergia-profiljának implikációit. Ez a profil ugyanis erıs hasonlóságot mutat az elektrontranszfer reakciók értelmezésében alkalmazott szabadenergia-görbékkel. A két minimum megfeleltethetı az elektrontranszfer donor centrumának és akceptorának. A hasonlóság alapján a vízklaszter anionokat az elektrontranszfer folyamatok egyszerő modelljének javasoljuk. A formai hasonlóságon túl azonban a vízklaszterekben lezajló elektrontranszfer lépések felderítése hozzájárulhat az élı szervezetekben lejátszódó throughspace típusú elektrontranszfer folyamatok molekuláris mechanizmusának megértéséhez is. Ilyen irányban tett vizsgálataink folyamatban vannak. 11

12 30 0 A/(kJ/mol) r/å 5. ábra. Az n=00, T=300 K vízklaszter anion szabadenergia-profilja. A felesleg elektronnak végtelen kiterjedéső, különbözı állapotú víz/levegı határfelületeken lejátszódó elektronátlépésének modellezésére szintén végrehajtottunk szabadenergia számításokat. Az esernyı mintavételezési eljárás azonban ezekben a nagy mérető rendszerekben már nagyon költséges, ezért figyelmünk hatékonyabb szabadenergia számítási módszerek felé fordítottuk. Jelen pillanatban dolgozunk az irodalomból korábban már ismert perturbációs szabadenergia számítások és egy mozgatott esernyı potenciál kombinálásán. A módszer lényege, hogy a szimuláció során a rendszer egyik jellemzı állapotának (például belsı elektron állapot) megfelelı Hamilton operátort gyakorlatilag végtelen lassan átváltoztatjuk a másik állapotra (felületi elektron állapot) jellemzı Hamilton operátorrá, mégpedig egy esernyı potenciál folyamatos, lassú mozgatásával. A módszer nagyon ígéretes, s elsı eredményeink azt jelzik, hogy mind a 300 K hımérséklető víz/levegı határfelület esetén, mind a 00 K hımérséklető túlhőtött víz/levegı határfelület esetén a belsı állapotok termodinamikailag stabilak. Ennek megfelelıen az elektron a túlhőtött felületen csak egy metastabil állapotban lokalizálódhat. Ezen állapot kialakulásának feltételeit jelenleg is vizsgáljuk. A feladathoz kapcsolódóan megkezdtük a gerjesztett állapotok relaxációjának szerepe vizsgálatát az elektron transzfer folyamatában. Kiindulási pontunk az extra elektron gerjesztett állapota megszőnésének sebességére vonatkozó, a Fermi-féle aranyszabályból kiinduló, az elektronállapot relaxációjának sebességére vonatkozó új formalizmusunk alkalmazása volt. A formalizmus alkalmazásával megmutattuk, hogy az egyensúlyi, gerjesztett állapotú belsı állapotban stabilizálódott elektron élettartama drámaian csökken az idıkorrelációs függvények kvantumos korrekciójának hatására. A kvantumosan korrigált élettartamok jóval 100 fs alatt találhatók. Eredményeink szerint tehát az egyensúlyi alapállapotból elsı gerjesztett állapotba juttatott elektron relaxációja során a gerjesztett állapot elektroneloszlásához adaptálódó folyadék relaxációja dominál. A folyadék relaxációja során a két elektronállapot közötti energiakülönbség folyamatosan csökken, s ez egyre gyorsuló elektronátmenetet okoz. A gerjesztett állapot azonban gyakorlatilag nem kerül egyensúlyba, addigra az alapállapotba történı elektronátmenet befejezıdik. A módszer felületi állapotokra történı alkalmazása folyamatban van. 1

13 . A határfelületi elektronállapotok manipulációja sík hordozókra, szén nanocsövekre felvitt folyadékfilmekben..1. Elektron lokalizációjának kvantum molekuladinamikai szimulációja grafit felületre felvitt vízfilmben. A vízfilm vastagságának a lokalizációra gyakorolt hatásának vizsgálata... A.1. lépésben generált trajektóriák analízise..3. Szén nanocsövek és egy extra elektron viselkedésének (szerkezet, energetika, dinamika) kvantum molekuladinamikai szimulációja víz jelenlétében..4. A.3 lépésben generált trajektóriák analízise, technológiai hasznosítás lehetıségének mérlegelése. A határfelületi elektronállapotok manipulációját egy modell felületre felvitt vízréteg és egy felesleg elektron kölcsönhatásának molekuladinamikai szimulációjával vizsgáltuk. Hordozórétegnek grafit felületet választottunk, s erre a felületre vittünk fel változó vastagságú vízfilmet. A molekuladinamikai szimuláció legkényesebb eleme a korábbiakhoz képest az elektron és a szénatomok kölcsönhatását adó pszeudopotenciál megválasztása. Mivel a megfelelı pontosságú grafit-elektron pszeudopotenciál kidolgozása jelentıs erıfeszítést igényel, elsı közelítésben egy ad hoc modell potenciál segítségével adtuk meg a szénatomelektron potenciális energia operátort. A potenciál nem tartalmaz elektrosztatikus komponenst, csak a pszeudopotenciál elmélet alapján bevezetett atomtörzs taszítást, illetve a kicserélıdési kölcsönhatást. A potenciál alakja rendkívül egyszerő, s ez lehetıvé teszi a sík hordozó-elektron kölcsönhatás késıbbi módosítását is. Munkánk során egy egyszerő paraméterezett alakkal (mely megegyezett a víz-elektron pszeudopotenciál taszítási és kicserélıdési tagjának összegével) elvégzett szimuláció sorozatban, T=300 K hımérsékleten azt találtuk, hogy az elektron lokalizációs módja érzékeny a felületre helyezett vízmolekulák számára. Az olyan rendszerekben, melyekre a klasszikus (felesleg elektron nélküli) szimulációk vékony folyadékréteget jósoltak, a vízmolekulák az elektron körül eltorzult klaszterszerő képzıdményeket alakítottak ki, melyek belsı állapotban kötik meg a felesleg elektront. A vízmolekulák számának növelésével a perturbáció egyre inkább szétterül a hordozón, s a víz gyakorlatilag egyenletes filmréteget alkot ~10 Å vastagságnál hidratált elektron (belsı állapot) létrehozásával. Ezek szerint a véges mérető klaszterek esetén észlelt felületi állapotok nem jöttek létre szimulációinkban. A projekt utolsó részfeladatában különbözı mérető szén nanocsövek és egy extra elektron kölcsönhatását vizsgáltuk tömbfázisú vízben. Sajnos szimulációs kísérleteink negatív eredményt hoztak. Számos szimuláció sorozatot elvégezve (különbözı mérető nanocsövek alkalmazásával) sem találtunk olyan esetet, melyben az elektront a nanocsövek belsejében tudtuk volna lokalizálni. A jelenség azonban mindenképp további vizsgálatokat érdemel meg. Nagyon fontos feladat a nanocsövek elektronszerkezetének pontos figyelembe vétele az elektron-szénatom kölcsönhatási potenciál megalkotásakor. További lehetıségként merül fel a probléma teljes ab iníció Car-Parinello molekuladinamikai módszerrel történı vizsgálata, melynek elıkészületeit már megtettük. 13

14 5. A beszámolási idıszakban elkészült publikációk listája A projekthez kapcsolódó közlemények 1. Madarász, Á.; Rossky, P. J. ; Turi L. Excess Electron Relaxation Dynamics at Water/Air Interfaces J. Chem. Phys., 007, 16, Impakt faktor:,998 (00-es adat). Borgis D.; Rossky, P. J.; Turi L. Nuclear quantum effects on the non-adiabatic decay mechanism of an excited hydrated electron J. Chem. Phys., 007, publikálásra elfogadva. Impakt faktor:,998 (00-es adat) A projekthez kapcsolódó elıadások, konferenciaelıadások 3. Turi, L. Excess Electrons in Water: Clusters, Interfaces and the Bulk (meghívott szeminárium), a Hunter College, Department of Chemistry szokásos félévi elıadássorozatán, Hunter College, Department of Chemistry, New York City, 007. március. 4. Turi, L. Excess Electrons in Water: Clusters, Interfaces and the Bulk (meghívott elıadás) American Physical Society March Meeting, 007. március 7., Denver, USA, Turi, L. Felesleg elektronok víz/levegı határfelületeken (meghívott elıadás) Tudomány Napja, MTA, Budapest, 007. október

15 6. Összefoglaló a tervezett és tényleges költségekrıl 1. Vízklaszter anionok szerkezeti és dinamikai tulajdonságainak vizsgálata. Az elektrontranszfer folyamatok modellezése a vízklaszter anionok tanulmányozásán keresztül. Részfeladat sorszáma Tervezett (igényelt) költség Tényleges költség EFt 150 EFt EFt 150 EFt EFt 100 EFt EFt 150 EFt EFt 150 EFt EFt 100 EFt EFt 00 EFt EFt 100 EFt EFt 00 EFt EFt 100 EFt 1. feladat összesen 1400 Eft 1400Eft 15

16 . A határfelületi elektronállapotok manipulációja sík hordozókra, szén nanocsövekre felvitt folyadékfilmekben. Részfeladat sorszáma Tervezett költség Tényleges költség EFt 150 EFt. 50 EFt 50 EFt EFt 150 EFt.4 50 EFt 50 EFt. feladat összesen 400 EFt 400 EFt Az 1. és. feladatok tervezett és tényleges összes költsége1800 EFt volt. Indoklás Az igényelt támogatás a szerzıdés szerint a projektvezetı oktatási és kutatási munkájának ösztönzésére és színvonalának emelésére irányult (Személyi juttatás + járulékok). A kutatási programot maradéktalanul teljesítettem. A projekt eredményeit számszerősítı indikátorokat részben túl teljesítettem (lásd következı oldal). Mindezek alapján indokolt a teljes támogatás, mint költség felhasználása. 16

17 7. A beszámolási idıszakra vonatkozó monitoring mutatók A projekt eredményeit számszerősítı indikátorok, Tudományos közlemények száma Konferencia prezentációk száma K+F projektben résztvevı kutatók, oktatók száma K+F projektben résztvevı Ph.D hallgatók száma K+F projektben résztvevı diákköri vagy diplomamunkát készítı hallgatók száma 006 tervezett 006 tényleges 007 tervezett 007 tényleges férfi 1 nı férfi 0 nı 1 férfi 1 nı férfi 0 nı 1 1 férfi 0 nı 1 férfi 1 nı 1 férfi 1 nı férfi 0 nı 1 férfi 1 nı 3 3 férfi 0 nı férfi 0 nı 1 0 férfi 1 nı 17

18 8. A kutatás-fejlesztésben részt vevı személyek megnevezése és a projekt teljesítésével eltöltött tényleges munkaideje A kutatás-fejlesztésben részt vevı személyek megnevezése és a projekt teljesítésével eltöltött tényleges munkaideje* Szakmai munkában részt Konzorciumi tag Feladatok (sorszám, Ráfordított idı (nap) vevı személyek (sorszám) munkaterv szerint) Túri László , , Daniel Borgis Peter J. Rossky Madarász Ádám Ph.D. hallgató , , Mones Letif Ph.D. hallgató Mones Letif hallgató 1.1.1, Tóth Edina hallgató 1.1.1, Összesen: Teljes munkaidıre átszámított kutatói létszám: (fı) 18