TERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I.

Átírás

1 TERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I. Dr. Kovács Zsolt egyetemi tanár

2 Megbízhatóság-elméleti alapok A megbízhatóságelmélet az a komplex tudományág, amely a meghibásodási folyamatok törvényszerőségeivel, a megbízhatóság számszerő jellemzıinek, mutatóinak meghatározásával, a megbízhatóság növelésének lehetıségeivel foglalkozik.

3 A mőszaki megbízhatóság fogalma a megbízhatóság győjtıfogalom, melyet a használhatóság, valamint az azt befolyásoló tényezık, azaz a hibamentesség, a karbantarthatóság, és a karbantartás-ellátás leírására használnak.

4 Megbízhatósági alapfogalmak és mutatók Megbizhatóság Hibamentesség Javíthatóság Tartósság Tárolhatóság Mennyiségi mutatói: Mennyiségi mutatói: Mennyiségi mutatói: Mennyiségi mutatói: meghibásodási ráta; átlagos mőködési idı; meghibásodási valószínőség; hibamentes mőködés valószínősége; meghibásodások közötti átlagos mőködési idı. átlagos javítási idı; átlagos állásidı; helyreállítási intenzitás; helyreállítási valószínőség; javítás elötti átlagos várakozási idı; átlagos üzemi mőködés; átlagos élettartam; q-százalékos üzemi mőködés; átlagos tárolhatósági idıtartam; q-százalékos tárolási idı. Összetett megbízhatósági mutatók: készenléti tényezı; mőszaki kihasználási tényezı

5 Megbízhatóság Hibamentesség Javíthatóság Tartósság Tárolhatóság Mennyiségi mutatói meghibásodási átlagos javítási ráta idı átlagos állásidı mőködési idı átlagos helyreállítási meghibásodási üzemi intenzitás mőködés valószínőség helyreállítási átlagos hibamentes élettartam tárolhatósági mőködés valószínőség idıtartam valószínősége gamma-százalékos javítás elıtti átlagos üzemi tárolási várakozási idı mőködés meghibásodások idı közötti átlagos mőködési idı

6 Meghibásodás: a termék egy, vagy több funkciójának megszőnése Termék (rendszer, elem Nem helyreállítható Helyreállítható Azonnal helyreállítható Számottevı helyreállítási idıt igénylı

7 Meghibásodások okai és fajtái Az osztályozás szempontja A meghibásodás bekövetkezésének oka A meghibásodás bekövetkezésének idıtartama A mőködıképesség elvesztésének mértéke A meghibásodás bekövetkezésének szakasza A meghibásodás fajtája Túlterhelés következtében Elem független meghibásodása Elem függı meghibásodása Konstrukciós meghibásodás Gyártási eredető meghibásodás Üzemeltetési meghibásodás Váratlan meghibásodás Fokozatos meghibásodás Teljes meghibásodás Részleges meghibásodás Katasztrofális meghibásodás Degradációs meghibásodás Korai meghibásodások Véletlenszerő meghibásodások Elhasználódási meghibásodások

8 A hibamentesség mutatói A hibamentesség valószínősége R(t 1, t 2 : annak az eseménynek a valószínősége, hogy a termék elıirt funkcióját adott feltételek között a megadott idıszakban (t 1 és t 2 idıpontok között ellátja. Ha t 1 = 0 és t 2 = tetszıleges t: R (t = P (τ t R(t neve: megbízhatósági függvény (túlélési valószínőség függvénye

9 A hibamentesség mutatói Meghibásodási valószínőség (kiesési valószínőség: annak valószínősége, hogy egy megadott 0,t intervallumon belüli τ idıpontban meghibásodás következik be. 0 t τ G (t = P (τ < t A meghibásodás τ idıpontja (vagy τ idıtartam valószínőségi változó!

10 A túlélési valószínőség tapasztalati függvénye Válasszunk ki N 0 darab azonos elemet, és mőködtessük azokat t ideig! Ez N 0 számú független kísérlet, mely mindegyikének kimenetele kétféle lehet: az adott elem meghibásodik vagy nem hibásodik meg. R(t 1 Ha a t ideig mőködı elemek száma N 0 - n 1 (és ha n 1 az N 0 -hoz képest eléggé kicsi, akkor jó közelítéssel írható, hogy: R(t 1 (N 0 -n 1 /N 0 Kiesési részarány n 1 /N 0 Túlélési részarány (N 0 -n 1 /N 0 t t 0 l Q(t G(t

11 A túlélési valószínőség tapasztalati függvénye R(t 1 Túlélési részarány (N 0 -Σn i /N 0 t t 0 Q(t l G(t A továbbiakban megfigyeljük az egymást követı t idıtartamok alatti meghibásodások n 2, n 3, n 4, számát, amibıl kiszámíthatjuk a t 2, t 3, t 4, idıpontokban mőködı elemek számát

12 A túlélési valószínőség tapasztalati függvénye Minden egyes idıpont végére meghatározva az R(t i (N 0 -Σn i /N 0 hányadost, egy lépcsıs függvényt kapunk, amit tapasztalati megbízhatósági függvénynek nevezünk. Ebbıl határátmenettel kapjuk a megbízhatósági függvényt: t 1 R(t = lim t 0 N N 0 N t i= 1 0 n i = lim t 0 N 0 0 Rˆ Rˆ i i (t (t 0 t t 0 l Q(t G(t

13 A túlélési valószínőség tapasztalati függvénye A tapasztalati megbízhatósági függvény felvehetı úgy is, hogy az egyes t idıtartamok nem azonosak, hanem egy-egy újabb meghibásodásig tartanak. Más szóval, a kísérlet során nem a meghibásodásokat (vagy még mőködı elemeket számoljuk össze, hanem az egymást követı meghibásodások idıpontját figyeljük meg. R(t 1 Q(t t t 0 l G(t

14 A megbízhatósági függvény és a meghibásodási valószínőség függvénye 1,0 0,8 0,6 (adott eloszlás esetén F(τ = G(t = P (τ < t Q(t G(t 0,4 0,2 0 0 R(t = 1 - G(t = P (τ t R(t t

15 A kiesési valószínőség sőrőségfüggvénye A τ valószínőségi változónak, mint folytonos valószínőségi változónak van sőrőségfüggvénye, vagyis létezik olyan g(t 0 függvény, mellyel a τ valószínőségi változó bármely (a,b intervallumba esésének valószínősége megadható az alábbi módon: P(a τ< τ<b=g(b-g(a= g(tdt A sőrőségfüggvény pedig g(t= G (t=dg(t/dt a b

16 A kiesési valószínőség sőrőségfüggvénye Az R(t megbízhatósági függvényrıl már tudjuk, hogy R(t = P (τ t = 1 G(t, valamint R (t = G (t = g(t A g(t sőrőségfüggvény értelmezése: n(t g(t = lim t 0 N 0 t ahol n(t a (t, t+ t idıintervallumban meghibásodott termékek száma

17 Termékbiztonság a hibamentesség mutatói Az átlagos hibamentes mőködési idı (Mean Time Between Failures, MTBF a τ várható értéke. 0 MTBF = M(τ = R(tdt A hibamentes mőködési idı szórása S = D(τ

18 Termékbiztonság a hibamentesség mutatói A meghibásodási ráta (meghibásodási tényezı Tekintsünk egy elemet, amely a (0,t intervallumban hibamentesen mőködött! Határozzuk meg annak a P(t, t+ t valószínőségét, hogy ez az elem a következı (t, t+ t intervallumban sem fog meghibásodni! 0 t t + t

19 Termékbiztonság a hibamentesség mutatói Meghibásodási ráta A meghatározandó valószínőség a következı feltételes valószínőségként írható fel: P(t, t+ t = P(A B, ahol az A esemény = az elem hibamentesen mőködik a (t, t, a B esemény = az elem hibamentesen mőködött a (0, t intervallumban. 0 t t + t

20 Termékbiztonság a hibamentesség mutatói Meghibásodási ráta A (t,t + t szakaszban történı mőködés valószínősége, mint a P (A B feltételes valószínőség, az alábbi módon írható fel: P(t,t + t = R(t + t R(t = 1 G( t + R(t t A t + t kifejezésben a t 0 határátmenetet végrehajtva: R(t + t R(t + t 1 G(t + t = = R(t R(t

21 Termékbiztonság a hibamentesség mutatói Meghibásodási ráta A (t + t idıpontig történı meghibásodás valószínősége, feltéve, hogy az elem a (0, t szakaszban mőködött: G(t + t = 1 R(t + t = Az egyenlet jobb oldalát t vel bıvítve a t 0 határátmenettel írhatjuk, hogy: G(t + t G(t R(t G(t + t G(t t R(t t ezért: G(t + G(t + t G(t t lim = t 0 g(t g(t t = t = λ(t t R(t

22 Termékbiztonság a hibamentesség mutatói Meghibásodási ráta A (t,t + t szakaszban történı mőködés valószínősége, mint a P (A B feltételes valószínőség, az alábbi módon írható fel: P(t,t + t = R(t + t R(t = 1 G( t + t R(t Átalakítások után írhatjuk, hogy: G(t + t = g(t R(t λ( t = t g(t R(t = λ(t A meghibásodási (kiesési ráta pedig: t

23 Termékbiztonság a hibamentesség mutatói Meghibásodási ráta A λ (t függvény minden t idıpontban lényegében annak a valószínőségét adja meg, hogy a t idıpontig hibamentesen mőködı elem a következı idıegység alatt meghibásodik. Mivel: ezért: λ(t g(t = lim n(t N t A λ (t tehát a megbízhatóság lokális jellemzıje. = lim t 0 t 0 0 n(t N t t

24 Megbízhatósági eloszlástípusok Ha a meghibásodásig (kiesésig eltelt τ idı exponenciális eloszlású: G(t = 1-e - λt és R(t = e - λt G(t a G(t = 1-e - λt t

25 Megbízhatósági eloszlástípusok A meghibásodási ráta: λ(t = g(t /R(t = λe - λ t /e - λ t = λ állandó g(t a λe - λt Az élettartam várható értéke: T = 1/ λ

26 Megbízhatósági eloszlástípusok Ha a meghibásodásig (kiesésig eltelt τ idı eloszlása Weibull eloszlás: G(t = 1 e G(t t T b g(t = b T t T b 1 e t T b G(t = 1-e - (t/t b t

27 Megbízhatósági eloszlástípusok λ( t A meghibásodási ráta Weibull eloszlás esetén: = b T t T b 1 b: alakparaméter b<1 λ csökkenı b=1 λ konstans b>1 λ növekvı b=3,3 normális eloszlás

28 A meghibásodási ráta kádgörbéje a 0<b<1 I. b=1 II. b>1 III. I. Bejáratás: korai meghibásodások szakasza II. Véletlen kiesések szakasza III. Öregedési (kopási kiesések szakasza

29 Termékbiztonság - a meghibásodási ráta kádgörbéje Termékek Mőszaki I.: Korai meghibásodások Tervezése - nem megfelelı minıségszabályozás - nem megfelelı gyártási eljárás - gyenge minıségő anyagok, kivitel - rossz felszerelés - összeszerelési nehézségek - nem megfelelı hibakeresés - emberi hibák - nem megfelelı kezelési módszerek és rossz csomagolás 0<b<1 I. NyME FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet NYME FMK TGYI /1. fólia b=1 II. Dr. Kovács Zsolt b>1 III. Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP Operatív Programja keretében

30 Helyreállítható elemek megbízhatóságának mutatói II.: Véletlen meghibásodások - megmagyarázhatatlan hibaokok - emberi hibák, - elkerülhetetlen hibák - felismerhetetlen hiba - magas terhelés, igénybevétel 0<b<1 I. b=1 II. b>1 III.

31 Helyreállítható elemek megbízhatóságának mutatói III.: Elhasználódás - nem megfelelı karbantartás - súrlódás miatti kopás - öregedés miatti fáradás, kopás - rossz felülvizsgálati, nagyjavítási gyakorlat - korrózió 0<b<1 I. b=1 II. b>1 III.