Új módszerek a pszichológiatörténet kutatásában I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Új módszerek a pszichológiatörténet kutatásában I."

Átírás

1 Új módszerek a pszichológiatörténet kutatásában I. (Vitaszimpóziumra való felkészüléshez vitaanyagok) Források a pszichológia peremvidékérıl Gyimesi Júlia KRE-BTK, Tanárképzı Központ, Neveléslélektani Csoport Jelen kutatás célja, hogy feltárja és értelmezze a pszichológia történetét kísérı demarkációs problémákat az ún. modern okkultizmus és a tudományos lélektan kapcsolatrendszerének középpontba állításával. Egy tudomány intézményesülésének vizsgálatához fontos szempontot kínálhat az adott tudomány képviselıi által áltudományosnak minısített elméletek megismerése és elemzése (lásd Gieryn, 2006; Vermeir, 2006). A pszichológia történetét vizsgálva számos olyan lélektani irányultságú elmélettel találkozhatunk, melyek közvetlen vagy közvetett módon hatást gyakoroltak a tudományos lélektan fejlıdésére, ám a pszichológia irányadó kutatói idıvel azok határozott cáfolatára, és képviselıik kizárására kényszerültek. A tudományos lélektani kutatók elhatárolódása, a kérdéses elméletek és irányzatok elutasítása bizonyíthatóan hozzájárult a modern tudományos pszichológia ismeretelméleti problémáinak mérsékléséhez (Gyimesi, 2011). Ugyanakkor mára az is világossá vált, hogy a pszichológia peremvidékére szorult vagy végérvényesen megcáfolt elméletek hatást gyakorolhattak a fejlıdı lélektan kérdésfeltevéseire vagy kijelölhették az egyes lélektani jelenségek megértésének útját (pl. Plas, 2000; Wolffram, 2009). Az elhatárolódás aktusa ugyanakkor világosan megmutatja, hogy mely nézıpontokat és elméleteket nem tekintenek a modern tudományos pszichológia részének irányadó képviselıik, segítve ezzel az egyébként meglehetısen sokszínő, ún. többparadigmás tudomány önmeghatározását. Jelen kutatás célja, hogy bemutassa azokat az elméleteket és kutatási irányokat, amelyeket a tudományos lélektan szereplıi a pszichológia progressziójának egy-egy pontján mint okkult, spirituális vagy misztikus, áltudományos elméleteket utasítottak el. E kutatási irányok és teóriák kulturális és tudományos hatásai rendkívül szerteágazóak (pl. Lachapelle, 2011, Méheust, 1999; Monroe, 2008). Képviselıik sok esetben kettıs kötıdéső, a formálódó tudományos pszichológia és az okkult vagy spiritiszta tanok mellett egyaránt elkötelezett kutatók voltak, akik a pszichológiában a tudomány és az anyagtalan lélek egységének lehetıségét vélték felfedezni. Az okkultizmus újjászületése a 19. században A 19. század társadalmi és kulturális feltételei kedvezıen hatottak egyes okkult irányzatok, így a mesmerizmus, a spiritizmus vagy a teozófia kibontakozására (pl. Podmore,

2 1902; Doyle, 1926). A spiritizmus, mely képviselıik szerint a tudomány és a vallás határán elhelyezkedı filozófia és gyakorlat, különösen nagy hatást gyakorolt a kortárs tudomány szereplıire. A spiritizmus elmélete azon a feltételezésen alapult, hogy a test halálával a lélek nem szőnik meg létezni, és megfelelı technikák segítségével megidézhetı. A spiritiszta médiumok - akik különösen fogékonynak bizonyultak arra, hogy egyfajta fizikai és lelki közvetítı szerepet játszanak az élık és a halottak között - nem csupán a populáris kultúrában örvendtek egyre növekvı népszerőségnek, hanem számos pszichológiai gondolkodó figyelmét is lekötötték. A médiumok által produkált spiritiszta jelenségek ugyanis jónéhány addig ismeretlen pszichológiai jelenség lehetıségére hívták fel a figyelmet. Nem véletlen, hogy többek között William James is kitüntetett figyelmet szentelt a spiritiszta jelenségek vizsgálatának. İ volt az, aki az 1880-as évek végén vizsgálataival híressé tette a médium Leonora Pipert, akit James és sokan mások is rendkívül megbízható és igen tehetséges médiumnak ismertek meg. James mindenekelıtt a tudatküszöb alatti lelki folyamatok és a telepátia létezésének lehetıségére figyelt fel eredményei alapján (pl. James [1886] 1986, [1890] 1986). A téma iránti elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1894-ben és 1895-ben a spiritiszta, mesmerikus és más kérdéses jelenségek tudományos vizsgálatát szorgalmazó angol Society for Psychical Research elnöke lett; korábban, 1885-ben pedig megalapította a társaság amerikai szárnyát American Society for Psychical Research néven. A Társaság igen prominens tudományos képviselıi határozott céljukként fogalmazták meg a spiritiszta és egyéb vitatott jelenségekkel kapcsolatos szkepticizmus megdöntését, és a kérdéses jelenségek tudományba illesztését: Széles körben elfogadott, hogy eljött az ido azon vitatható jelenségek nagy csoportjának szervezett és módszeres tanulmányozására, amelyeket a»mesmerikus«,»pszichikus«és»spiritiszta«jelzo kkel illetnek. Számos hozzáérto megfigyelo múltban és jelenben feljegyzett tanúskodása alapján, beleértve ezekbe különbözo országok jeles tudósainak közelmúltbeli megfigyeléseit, úgy tu nik, hogy jónéhány illúzió és megtévesztés mellett jelento s mennyiségu olyan jelenség létezik, amelyek elso látásra semmilyen általánosan elfogadott elmélettel nem magyarázhatók, és amelyek, ha valódiságukhoz nem fér kétség, a leheto legnagyobb érdeklo désre tarthatnak számot (Sidgwick, [1882] 1996, 3 4.). [...] Nem várhatunk semmilyen dönto hatást elso dleges célunk tekintetében, sem az ember józan eszéto l, sem bármilyen bizonyítéktól, bármennyire is teljes az. A tudományos hitetlenség oly régi és növekvo, és olyan sok és olyan ero s gyökere van, hogy csak kiirtani tudjuk, ha egyáltalán képesek vagyunk kiirtani, élve eltemetve azt a tények tömege alatt [...] Tényt tényre kell halmoznunk és kísérletezést kísérletezésre, és azt mondom, hogy ne legyen egyetlen összetu zés a kételkedo kívülállókkal, hanem bízzuk a meggyo zést a bizonyítékok sokaságára (Sidgwick, [1882] 1996, 12.). A pszichikus kutatás képviselıi elsısorban a fenti jelenségek tudományos megismerésére törekedtek. A korai pszichológia számos képviselıje azonosult a pszichikai kutatás filozófiájával; James mellett William McDougall, Gardner Murphy elnöklésével, Stanley Hall, Pierre Janet, Sigmund Freud, Carl Gustav Jung, Ferenczi Sándor és sokan mások pedig tagságukkal járultak hozzá a Társaság fejlıdéshez. A pszichikai kutatás sokáig a

3 fejlıdı pszichológia kiegészítéseként mőködött, megvilágítva számos látszólag misztikus jelenség racionális, lélektani alapjait. A pszichikai kutatók tevékenységükben az objektív kutatás fontosságát hangsúlyozták, és a spiritiszta és egyéb vitatott jelenségeket az emberi lélek addig fel nem ismert képességeinek eredményeként könyvelték el. Figyelmük középpontjában sok esetben az emberi psziché tudatküszöb alatti, tudattalan potenciáljai álltak, melyek mőködése véleményük szerint magyarázatul szolgálhat a médiumi jelenségek egy részére, így a rejtett emlékezésre vagy a telepátia problémájára. A spiritiszta médiumok transzállapotainak tanulmányozása kiváló lehetıséget adott a nem tudatos mőködési módok megismerésére; e kutatások eredményeképpen számos korai tudattalan koncepció bontakozott ki, amelyek igen megtermékenyítıen hatottak a fejlıdı pszichológiára. Frederic Myers például népszerő, Human Personality and its Survival after Bodily Death címő munkájában fejtette ki a küszöbalatti énrıl szóló elképzeléseit, melyek szerint "szubliminális szelfünk" felelıs a pszichés rendellenességekért, ám a teremtı erıért, a zsenialitásért, a transzcendens tapasztalatokért és a telepatikus észleletekért is (Myers, 1903). Myers hatása oly meghatározó volt a tudattalan elméletének kibontakozása szempontjából, hogy James P. Keeley következtetése szerint a "szubliminális szelf" elméletétıl való elhatárolódás igénye vezette oda magát Freudot is, hogy 1912-ben valóban kiforrott formába öntse saját tudattalanról szóló elméletét (Keeley, 2001). A spiritiszta és egyéb látszólag természetfeletti jelenségek megértésének vágya a 19. század végére összekapcsolódott a pszichológia jónéhány alapvetı kutatási irányával is. A spiritiszta médiumok módosult tudatállapotait például egyre gyakrabban ismerték fel a hisztéria tünettanának részeként. Erre a következtetésre jutott Carl Gustav Jung is, aki disszertációjában egy spiritiszta médium (valójában unokatestvére, Helene Preiswerk) változatos médiumi képességeit hisztériaként azonosította (Jung, [1902] 1916). Hasonlóan reduktív magyarázatokat találunk a svájci Théodore Florunoy-nál, aki egy bizonyos Hélène Smith nevő médiumot helyezett vizsgálódásainak középpontjába. A médium transzállapotaiban megjelenı különbözı személyiségeket a disszociáció és a többszörös személyiség bontakozó elméletei alapján értelmezte. A módosult tudatállapotokban felszínre kerülı szokatlan ismereteket és intellektuális készségeket pedig a rejtett emlékezés és a tudattalan vonatkozó elméletivel magyarázta (Flournoy, 1900, 1911). Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a kortárs pszichológusok többsége a leleplezés szándékával fordult volna a spiritiszta jelenségek felé. A spiritiszta és kapcsoldó jelenségeket - így a médiumizmust, a telepátiát, az ún. pszichokinézist, stb. - változatos attitődökkel és elkötelezıdésekkel közelítették meg, sok esetben rendhagyó keverékét nyújtva a tudománynak és saját hitbéli elkötelezettségeiknek. Ám még abban az esetben is, ha a spiritiszta hipotézist (vagyis a szellemek létét és tapasztalható hatásait) támasztották alá vizsgálódásaikkal, jónéhány pszichológiai mechanizmusra felhívták a figyelmet. Pszichológiatörténeti szempontból különösen figyelemre méltóak azok a kutatások, amelyek célja nem elsısorban a cáfolat, hanem a természetfelettinek tekintett jelenségek tudományba illesztése volt. E kutatók többnyire nem azonosultak a spiritizmussal, ám valóságosnak tekintették a spiritiszta jelenségek nagy részét mint a tudomány számára korábban ismeretlen, felfedezésre váró pszichológiai jelenségeket. E nézıpont egyik legfontosabb korai képviselıje a Nobel-díjas Charles Richet volt, aki az ún. metapszichikai

4 kutatások szakértıjeként jeleskedett (Richet, 1923). A metapszichikában és a hasonló szemlélető irányzatokban (például a pszichikai kutatásban) valójában a parapszichológia történeti elızményeit fedezhetjük fel. Animális magnetizmus, spiritizmus és metapszichika Magyarországon A modern okkult gyakorlatok és a tudományos pszichológia kapcsolatrendszerénék feltárása nagyban segítheti a magyar pszichológia intézményesülésének, kulturális sajátosságainak és fejlıdési útjainak megértését is. A lélektant övezı áltudományos vagy okkult elméletek megismerése és elemzése fontos információkat nyújthat egy-egy domináns kutatási irány gyökereirıl, a kutatók személyes, ideológiai vagy vallási elkötelezıdéseirıl, amelyek implicit tudásformákként befolyásolhatták érdeklıdésüket vagy kérdésfeltevéseiket (lásd Polányi, 1994). William James érdeklıdése a vallásos tapasztalás pszichológiája iránt például nagyban összefüggött a spiritizmus terén szerzett tapasztalataival (pl. James, ([1902] 1982)). Jung analitikus pszichológiája sok szempontból nyomát viseli egykori spiritiszta elkötelezıdéseinek (pl. Jung [1896] 1983). A hipnózis korai elméletei pedig nem választhatóak el misztikusabb elızményeiktıl, a mesmerizmustól és az animális magnetizmustól (pl. Ellenberger, 1970). Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországon is igen elterjedt gyógyító gyakorlat volt az animális magnetizmus (delejezés) a 19. században. Egyik legjelentısebb képviselıje Gárdos János volt, aki a legkülönbözıbb testi és lelki bántalmak esetében alkalmazta a magnetizmus módszerét. Utóbbi meglehetısen sokféle misztikus elemet ötvözött, ám egyben felhívta a figyelmet a szuggesztió lélektani hatásaira is. Gárdos és a spiritiszták olvasatában a szomnambulizmus elmélete jelentette a kaput az okkultizmus felé, mivel nézetük szerint az animális magnetizmus hatása alatt álló szomnambulánsok természetfeletti képességekre is szert tehettek. A pszichoanalitikus Ferenczi Sándor jóvoltából megismerhettük Gárdos gyógymódjának néhány aspektusát; az egyik legismertebb magyar médiumot, Jeleneknét például ı vezette az okkultizmus útjára: Ön szomnambuláns. mondta neki a Dr., amikor felébredt magnetikus álmából (régebben az asszony nem ismerte ezt a szót; szegény szülo k gyermeke volt, és semmit sem tanult.) Majd a Dr. így folytatta:»ha egészséges akar maradni, jövendölnie kell azoknak, akik felkeresik Önt, s ennek érdekében el kell altattatnia magát a férjével. Ha ezt nem teszi, meg fog halni.«kezdetben, amikor jöttek hozzá az emberek, ero s félelem lett rajta úrrá, de aztán lassanként hozzászokott (1909. november 20.; Freud, Ferenczi, 2000, 187.). Jelenekné férje szuggesztiói hatására igen sikeres médiummá vált. Figyelemre méltó, hogy vitatható módszere ellenére Gárdos jelentıs hatást gyakorolt a kor orvostudományára is; özvegye rendelkezése szerint pályadíjat hoztak létre azzal a céllal, hogy támogassák a magnetizmus hatásairól, gyógyalkalmazásáról szóló, férje jegyzeteire és könyvtárára reflektáló munkákat. Az elsı Gárdos-díj nyertesei Ranschburg Pál és Décsi Károly voltak. Konklúziójuk szerint -... a delej u. n. élettani hatásai nem egyebek a képzelet játéka útján reprodukált érzések psychikai reflexhatásainál, vagyis: a delej az emberi szervezet

5 életmőködéseire sajátságos hatást nem gyakorol; hatásai a képzelı tehetség hatásai." (267.). A delejezés mőködésének gyökerét a szuggesztióban azonosították, támogatva ezzel a hipnózis elméletének és gyakorlatának magyarországi kibontakozását (Décsi, Ranschburg, 1900). Mivel a spiritiszta és egyéb vitatott jelenségek tudományos tanulmányozása igen gyakran a tudatküszöb alatti lelki mőködés és a módosult tudatállapotok elméleteihez vezetett, nem véletlen, hogy e kutatási irány igen hamar felkeltette a magyar pszichoanalitikusok figyelmét is. A budapesti pszichoanalitikus iskola atyja, Ferenczi Sándor, elsı tudományos publikációját éppen a spiritizmusról írta. Tanulmányában a spiritiszta jelenségek objektív vizsgálatának fontossága mellett érvel. Álláspontja szerint a tudományos kutató nem fordulhat el a spiritizmustól, mint ami megvetendı vagy veszélyes; ellenkezıleg, feladata azok alapos vizsgálata (Ferenczi, 1899). Jelenekné tevékenysége is hasonló okokból került érdeklıdése homlokterébe: "Egyáltalán nem tartom a tudományhoz méltatlannak, hogy szokatlan vagy eddig nem hallott jelenségekkel is foglalkozzék és igyekezzék kihámozni azok igaz magvát. A hipnózis "csodáit" is hamarabb ismerték az indus brahminok és élelmes szélhámosok, mint az orvosok. [...] Természetes, hogy ilyen tények esetleges megállapításából még távolról sem következik, hogy "természetfölötti" jelenségekkel, legfeljebb az, hogy eddig nem ösmert természeti jelenségekkel van dolgunk." (Fényes, 1912, ). Ferenczi spiritizmus iránti érdeklıdése élete végéig fennmaradt; azon kevesek közé tartozott, akik valódi objektivitással fogtak bele az ellentmondásos jelenségek vizsgálatába. A spiritiszta jelenségek kutatása gazdag terepet biztosított pszichoanalitikus felfedezéseihez is. Valójában vérbeli pszichikai kutató volt egy olyan országban, ahol a pszichikai kutatás nem tudott igazán mély gyökereket verni (Gyimesi, 2012). A spiritiszta és más látszólag misztikus jelenségek tudományos tanulmányozásának kibontakozásához olyan kutatókra lett volna szükség, akik nyitottak a sokszor rossz hírő, csalásokkal tőzdelt és az orvosi materializmussal nyíltan szembehelyezkedı ideológiák és gyakorlatok objektív kutatására. A spiritizmus mellett elkötelezett önjelölt kutatók ugyankkor sok esetben igen kifogásolható módszertannal dolgoztak, ami nem tette lehetıvé a vizsgált jelenségek tudományba illesztését. Mindezek ellenére számos olyan törekvés bontakozott ki Magyarországon az 1920-as és 1930-as években, melyek elsıdleges célja a médiumi, telepatikus vagy pszichokinetikus jelenségek tudományos igényő rendszerezése és leírása volt. Utóbbiak közül a legnagyobb módszertani alaposság a metapszichikai kutatókat jellemezte, akik többnyire ugyan hívó spiritisztaként, de szándékaik szerint ellenırzött megfigyelések talaján bontakoztatták ki elméleteiket az emberi lélek korábban ismeretlen metapszichikai (mai értelemben véve parapszichológiai) vonatkozásairól. Nézetük szerint a psziché képes arra, hogy a fizikai ismert törvényszerőségeit meghaladva fizikai változásokat hozzon létre a külvilágban például telekinetikus vagy apport jelenségek (tárgyak térbeli áthelyezése fizikai behatás nélkül) formájában. Utóbbiak vizsgálatára Budapest város nyugalmazott fıvegyésze, Chengery Pap Elemér vállalkozott, figyelemre méltó nemzetközi visszhangot váltva ki munkájával (Besterman, 1928; Fodor, 1935). Részletes jegyzıkönyveibıl megtudhatjuk, hogy 1936-ban a pszichoanalitikus Bálint Mihály is részt vett Chengery Pap szeánszán (Chengery Pap, 1938). Csak feltételezésekkel élhetünk arra

6 vonatkozóan, hogy az így szerzett tapasztalat késıbb mennyiben befolyásolhatta Bálintot a parapszichológia kérdését boncolgató tanulmányának megírása során (Bálint, [1955] 2010). Kockázatok és kihívások Jelen kutatás alapvetı célja, hogy rámutasson a pszichológia spiritiszta, spirituális, okkult, ezoterikus, stb. gyökereire, magyarázatot kínálva a pszichológia történetét kísérı és napjaink pszichológiában is megfigyelhetı demarkációs problémákra. Hosszú távú célja, hogy a jelenkori pszichológia népszerő, ezoterikus elméleteiben azonosítsa a korai okkult vagy spiritiszta hatásokat. E hatások azonosítása minden esetben pontos elemzést igényel, melynek alapja a 19. század végi és a 20. század eleji modern okkult irányzatok tudományos kapcsolatainak részletes feltárása. Az egyes hatásmechanizmusok elemzése, a modern okkultizmus kutatói életmővekre gyakorolt hatásának pontos azonosítása nehéz feladat, mivel a kutatók személyes és szakmai érdeklıdését vizsgálva mindig összetett rendszerekkel, változatos személyes és szakmai elemekkel találkozhatunk. Tovább nehezíti a feladatot, hogy a spiritiszta vagy okkult tanok és tapasztalatok leggyakrabban a pszichológiai nyelvezetbe átültetve, a pszichológiai elméletek részeként jelentek meg. Nem könnyő elkerülni a spekulációkat - Ferenczi spiritizmus iránti érdeklıdésének alátámasztása például még nem ad választ arra, hogy pontosan milyen módon hatottak pszichoanalitikus elméleteire a spiritiszta médiumokkal szerzett tapasztalatai, és hogy pontosan mely elméleteiben fedezhetı fel azok hatása. A kérdés vizsgálatát tovább nehezíti, hogy számos kutató nem tette publikussá a spiritizmussal és egyéb gyanakvásra okot adó irányokkal kapcsolatos tapasztalatait, félve a tudományos nagyközönség reakciójától. Ugyanakkor, ha megfelelı történeti összefüggések talaján sikerül bizonyítani egy-egy kutató involváltságát a modern okkultizmus bármely területén, akkor jogosan feltételezhetı, hogy ezen involváltság része lehetett gondolkodásának. Véleményem szerint egy ilyen típusú kutatást nagy mértékben segít, ha a kutató nem él elıfeltételezésekkel a kérdéses okkult, spiritiszta vagy egyéb spirituális jelenségek valódiságát illetıen. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgált pszichológiatörténeti személyiségek kutatói állásfoglalásának (spiritiszta, szkeptikus, pszichikai kutató, stb.) nagy jelentısége van. Mérlegelve az egyes hatásmechanizmusok követésének nehézségeit, az elıbbi állásfoglalások jelentıségét mindig csak az adott tudománytörténeti kontextus, vonzások, taszítások és elhatárolódások figyelembe vételével lehetséges értékelni. Irodalom Bálint Mihály ([1955] 2010): Feljegyzések a parapszichológiáról és a parapszichológiai gyógyításról. In: Thalassa, 2010/2: Besterman, T. (1928). Report of four months tour of psychical investigation. In: Proceedings of the Society for Psychical Research, 38: Chengery Pap Elemér (1938): Új látóhatárok felé. Metapszichikai kísérletek, apport- és telekinetikus jelenségek. Magánkiadás: Budapest.

7 Décsi Károly, Ranschburg Pál (1900). Lelki gyógymódok (Psychoterapia). A magnetizmusról, annak az emberi szervezetre való hatásáról és lehetı külsı és belsı gyógyalkalmazásáról. Franklin: Budapest. Doyle, A. C. (1926): The History of Spiritualism. Cassel and Company LTD: London, New York, Toronto, Melbourne. Ellenberger, H. F. (1970): The Discovery of the Unconscious. The History and the Evolution of Dynamic Psychiatry. The Penguin Press: London, Allen Lane. Fényes László (1912): Egy somnambul halálára. In: Égi Világosság, 9/1912, Ferenczi Sándor ([1899] 1999): Spiritizmus. In: Mészáros Judit (szerk.): A pszichoanalízis felé. Fiatalkori írások Osiris: Budapest, Ferenczi Sándor ([1917] 1992): Barátságom Schächter Miksával. In: Thalassa, 2: Ferenczi Sándor ([1932] 1996): Klinikai napló. Akadémiai Kiadó: Budapest. Flournoy, T. (1900): Des Indes à la Planète Mars. Étude sur un cas de somnambulisme avec glossolalie. F. Alcan/Ch. Eggimann: Paris/Genève. Flournoy, T. (1911): Spiritism and Psychology. Harper & Brothers: New York. Fodor, N. (1935): The Lajos Pap experiments. International Institute for Psychical Research: London. Freud, S. ([1912] 1997): Megjegyzések a nem-tudatos fogalmáról a pszichoanalízisben. In: Ero s Ferenc (szerk.) Sigmund Freud Mu vei VI. Ösztönök és ösztönsorsok. Filum: Budapest, Freud, S., Ferenczi, S. (2000): Levelezés. Szerk.: Falzeder, E., Brabant, E., Giampieri- Deutsch, P., Haynal, A., a magyar kiadást s. a. r. és szerk.: Ero s Ferenc és Kovács Anna. I/1. kötet ( ). Thalassa Alapítvány: Pólya Kiadó: Budapest. Gieryn, T. F. (2006): Határmunkálatok és a tudomány elhatárolása a nemtudománytól: feszültségek és érdekek a tudósok szakmai idológiájában. In: Replika, 54 55: Gyimesi Júlia (2011): Pszichoanalízis és spiritizmus. Typotex: Budapest. Gyimesi Júlia (2012): Sándor Ferenczi and the Problem of Telepathy. In: History of the Human Sciences, 25: James, W. ([1886] 1986): Report of the Committe on Mediumistic Phenomena. In: Essays in Psychical Research. Frederick H. Buckhart, Fredson Bowers, Ignas K. Skrupskelis (eds.) Harvard University Press: Cambridge, Massachusetts and London, England, James, W. ([1890] 1986): A Record of Observation of Certain Phenomena of Trance. In: Essays in Psychical Research. Frederick H. Buckhart, Fredson Bowers, Ignas K. Skrupskelis (eds.) Harvard University Press: Cambridge, Massachusetts and London, England, James, W. ([1902] 1982): The Varieties of the Religious Experience. Pinguin Books: New York. Jung, C. G. ([1896] 1983): The Border Zones of Exact Science. In: The Collected Works of C. G. Jung. Supplementary Volume A., Routledge and Kegan Paul: London: Melbourne and Henley, Jung, C. G. ([1902] 1916): On the Psychology and Pathology of So-Called Occult Phenomena. In: Collected Papers on Analytical Psychology. Moffat Yard and Company: New York, Keeley, J. P. (2001): Subliminal Promptings: Psychoanalytic Theory and the Society for Psychical Research, In: American Imago, 58:

8 Lachapelle, S. (2011): Investigating the Supernatural: From Spiritism and Occultism to Psychical Research and Metapsychics in France, Baltimore: The Johns Hopkins University Press. Méheust, B. (1999): Somnambulisme et médiumnité, Le Plessis-Robinson: Institut Synthélabo pour le progrès de la connaissance. Monroe, J. W. (2008): Laboratories of Faith. Mesmerism, Spiritism and Occultism in Modern France. Cornell University Press: London. Myers, F. W. H. (1903): Human personality and its survival of bodily death. Longmans, Green and Co.: London. Plas, R. (2000): Naissance d une science humaine: la psychologie. Les psychologues et le «merveilleux psychique». Presses Universitaires de Rennes: Paris. Podmore, F. (1902): Modern Spiritualism: A History and a Criticism. 2 vols. Methuen & Co.: London. Polányi Mihály (1994): Személyes tudás: úton egy posztkritikai filozófiához. Atlantisz Kiadó: Budapest. Richet, C. R. (1923): Thirty Years of Psychical Research: Being a Treatise on Metapsychics. W. Collins Sons: London. Sidgwick, H., Myers. F. W. H. ([1882] 1996): Presidential Adresses to the Society for Psychical Research Thoemmes Press: Bristol. Vermeir, K. (2006): Újra a demarkációs problémáról. In: Replika, 54 55: Wolffram, H. (2009): The Stepchildren of Science. Parapsychology and Psychical Research in Germany, c Clio Medica 88. The Wellcome Series in the History of Medicine. Rodopi: Amsterdam/New York.

9 Nıtörténeti dokumentumok a pszichoanalízistörténetben Borgos Anna Milyen módon jelent meg a nı, a nıiség mint elméletalakító elem a klasszikus pszichoanalitikus teóriákban? Hogyan voltak jelen a nık páciensként a terápiás gyakorlatban? Milyen helyet foglaltak el a szakma intézményesülésének korai idıszakában a nık mint gyakorló pszichoanalitikusok Magyarországon, a pszichoanalízis budapesti iskolájának tagjaiként? A három kérdés látszólag akár független is lehet egymástól, azonban gyümölcsözı lehet figyelembe venni a köztük lévı kapcsolatot, ellentmondást, feszültséget. Az elıbbi két esetben ugyanis a nı mint a kutatás-gyógyítás tárgya jelenik meg, mintegy eszközként szolgál az elmélet bizonyos (lényeges) pontjainak (Ödipusz-komplexum, a felettes én kialakulása stb.) körvonalazásához. Az utóbbi vizsgálódás viszont a nıre mint alkotó, gyógyító, a pszichoanalízis intézményében helyet találó, aktív, produktív lényre irányul, és a társadalmi feltételek vizsgálatát is szükségessé teszi. Nık az elméletben A pszichoanalitikus elméletet és magát az intézményt mindvégig erısen meghatározták különféle társadalmi-ideológiai tényezık. Ezek a hatások olykor direkt politikai nyomásként jelentkeztek, de ennél finomabb módon is hatottak a tudományos szemléletre, mint ahogy azt éppen a nıiség, a nemi szerepek kérdéskörében láthatjuk. A freudi elméletbıl kibontakozó nıiség-/nemiszerep-képzetek meglehetısen ellentmondásosak, és az újabb analitikus irányzatok számos ponton kérdıjelezték meg szemléletét. Elképzelései a veleszületett biszexualitásról és kezdeti nézıpontja a nıvé/férfivá válásról radikálisan modernnek mondhatók. Ugyanakkor univerzálisnak és normatívnak tekintett számos, a nemiséggel kapcsolatos elgondolást többek között a pszichoszexuális fejlıdés alakulásáról és kimenetelérıl, az Ödipusz-komplexus jelenségérıl, a lányok péniszirigységérıl, alapvetıen passzív beállítódásáról és különféle fogyatékosságairól, egyebek között kevésbé kérlelhetetlen felettes énjérıl. Mindezek olyan sztereotípiákat sőrítenek magukba, amelyek sokkal inkább a kor elterjedt nemiségképzeteit, lehetıség- és elvárásrendszerét tükrözik, mint a biológiai nıiség-attribútumokat. E társadalmi körülményeknek maga Freud és az egész orvostudományi diskurzus is része, amely nem egyszerően leírja, de meg is alkotja a nıt. A nıiségrıl való korabeli tudományos gondolkodás összefügg a kor kulturális reprezentációival, ezek kölcsönösen tükrözik és alakítják egymást. Freud nıkkel, nıiséggel kapcsolatos elméleti prekoncepciói (Freud, 1905a,b, 1925, 1933) mellett igen liberális nézeteket tanúsított pl. a szexuális felvilágosítás vagy a fogamzásgátlás tekintetében. Ugyancsak fontos támogatást nyújtott a nıi pszichoanalitikusoknak, támogatta belépésüket a bécsi egyesületbe; számos nıi kollégája jelentısen hozzájárult a pszichoanalitikus elmélethez és gyakorlathoz. Freudnak a nıi (és általában a szakmai) szellemi képességekkel kapcsolatos álláspontja tehát meglehetısen ambivalens volt. Alapvetıen értékelte az intellektuális önállóságot, ugyanakkor elvárta a saját elméleti elgondolásaihoz való lojalitást. A nıkkel való kötelezı udvariasság és intézményes nyitás ellenére alapvetıen kivételeknek tekintette ıket, és elsısorban a pszichoanalízis közvetítıiként, népszerősítıiként, terjesztıiként számított rájuk.

10 Freud alapszövegeit számos kollégája és tanítványa kommentálta. Az 1920-as évektıl a nıiség témája fontos aldiskurzussá vált a pszichoanalitikus elméleten belül, bár akkora szakadásokhoz nem vezetett, mint a meg évtizedben a Stekel, Adler vagy Jung viták. A férfiak közül Ferenczi, Karl Abraham, Ernest Jones, Johan Ophuijsen, Carl Müller- Braunschweig, Hanns Sachs és Radó Sándor, a nık közül Helene Deutsch, Karen Horney, Joan Riviere, Jeanne Lampl de Groot, Marie Bonaparte és Rotter Lillián szólt hozzá a vitákhoz. Nık mint páciensek A 19. századtól az ırület egyre inkább a test, a természet, a törékenység, az érzelemvezéreltség, a kúrára szoruló betegség fogalmai köré épül, azaz a nıiesség képét ölti fel. Az orvosi, irodalmi és képzımővészeti alkotásokban egyre gyakoribbak a nıi betegségreprezentációk, melyek egyszerre tükrözik és konstruálják a nıiségkép alakulását. A nıi kreativitás bizonyos formáit is az ırültséggel asszociálták. (Lásd pl. Emily Dickinson, Emily Brontë vagy Virginia Woolf patologizálását és önpatologizálását.) A századfordulón pedig felbukkan a hisztéria (azóta számos transzformáción átment) tünete és diagnózisa, amely mintegy a nıiség esszenciáját testesíti meg. A múlt századfordulón a hisztéria olyan átfogó, szimbolikus fogalommá vált, amelyhez különösen erısen kötıdtek társadalmi, morális vagy esztétikai képzetek. A nıiség, a hisztéria és a (szexuálisan vagy társadalmilag) deviáns, rebellis nıi test képe szoros kapcsolatban állt egymással a laikus és a tudományos közvéleményben egyaránt. (Showalter, 1997) A hisztériával diagnosztizált betegek gyakran deviánsnak minısített személyek voltak, akik áthágták a nemükre és pozíciójukra szabott normákat. A nıiszerep-konfliktusok nyomán keletkezı betegség (pontosabban a róla folytatott laikus és orvosi diskurzus) ugyanakkor megerısíti a nıiséghez társított sztereotípiákat. Foucault a nıiség és a pszichiátriai intézmények kapcsolatáról írva rámutat arra, hogy a nıi test hiszterizálása egyrészt szexualizálja, másrészt patologizálja, harmadrészt az irracionalitás szférájába utalja a nıt. (Foucault, 1996.) Az újabb értelmezések szerint a hisztéria az elrejtés és a megmutatás, az alkalmazkodás és a lázadás közti feszültség megtestesülését fejezi ki. Juliet Mitchell úgy értelmezi a hisztériát, mint a femininitás elfogadásának és elutasításának együttes megjelenését; a hisztéria szerinte a nı elsı maszkulin nyelve. (Mitchell, 1984) A hisztéria a pszichoanalízis alapító betegségévé vált. A beszédkúra a gyógyulás eszköze lett, amely sok esetben valódi segítséget jelentett a páciensnek. De az orvos újra az aktív, értelmezı, megfigyelı szerepbe került. Freud legismertebb hisztéria-eseteit, Anna O. és Dóra terápiáját ugyancsak átitatták a nıiségrıl alkotott elıfeltevései, azaz a kulturális sztereotípiák tudományos reprezentációi. E terápiás kapcsolatok vizsgálata segít feltárni, hogyan jelennek meg a nıiségrıl alkotott pszichoanalitikus elméletek az analitikus praxisban, hogyan határozzák meg a terápia folyamatát, és hogyan értelmezıdik a betegség és a normalitás a nıiség kontextusában. Az esetek a férfi-nı, analitikus-páciens kapcsolatban megjelenı komplex és kényes hierarchia szempontjából is vizsgálatra érdemesek. A pszichoanalízis kezdeti szakaszában visszatérı motívumként bukkannak fel szerelmi kapcsolatok, háromszögek a nıi páciensek (vagy leendı analitikusok) és terapeutájuk között (pl. Sabina Spielrein, Joan Riviere, Loë Kann). Az analitikushoz kapcsolódás (páciensként,

11 adott esetben szellemi vagy szexuális partnerként) sajátos és kényes relációban leképezi a hatalmi pozícióban lévı férfihoz való tartozás és a kapcsolat nyomán történı változás, felemelkedés törekvését, stratégiáját, ugyanakkor a Másikká válás folyamatát is. Egy ilyen, meglehetısen drámai nık forgalomban történet Ferenczi Sándor Pálos Elmával folytatott terápiájához kapcsolódik. Az eset komoly kérdéseket vet fel a terapeuta pozíciójával és pozíciótúllépésével kapcsolatban, egyszersmind rávilágít a nıket övezı, a tudományos gondolkodást is átszövı kulturális sztereotípiákra, amelyek szinte lehetetlenné teszik a páciens számára önmaga megfogalmazását. Sok esetben volt páciensekbıl váltak késıbb neves analitikusok (pl. Sabina Spielrein, Joan Riviere). Alice Gambrell értelmezése szerint a nıi páciensek és tanítványok egyszerre résztvevı és kívülálló személyén keresztül a pszichoanalízis megvizsgálhatta és kiterjeszthette saját tudományon kívüli alkalmazását. (Gambrell, 1997) Nıi analitikusok Milyen lehetıségei és jellegzetességei voltak a szakma intézményesülésének kezdeti idıszakában a nıknek a pszichoanalitikus szakmában? Hogyan tükrözi a korai nıi analitikusok élettörténete az adott társadalmi-politikai viszonyokat? Tekinthetık-e egy csoportnak pusztán a nemük alapján? Milyen források együttes vizsgálata szükséges az (egyéni és csoportos) életpályák rekonstrukciójához és értelmezéséhez? A (lélek)gyógyítás mint szakmai identitás és szublimációs lehetıség viszonylag népszerő és megvalósítható stratégiának tőnt a huszadik századelın az értelmiségi ambíciókkal rendelkezı nık számára. A nık aránya ekkortájt a pszichoanalitikus szakmában nemzetközi szinten magasabb volt, mint bármely más tudományágban (Appignanesi, Forrester, 2000.) A nık száma az analitikus mozgalomban 1930 elıtt rohamosabban nıtt, mint a férfiaké. Az 1900-as években 2%, a 20-as években már 40% volt. (Zaretsky, 2005.) Bécsben 1910 és 1937 között 2%-ról 45%-ra emelkedett a nık aránya. (Mühlleitner, 2000.) Magyarországon a 20-as években 15%, a 30-as évek elején 30% fölött volt, 1937-ben pedig elérte a 48%-ot. Noha az analitikus intézmények nagyrészt férfiak kezében voltak, az 1920-as évektıl kezdve egyre több nı is betöltött vezetı pozíciókat a mozgalomban mint kiképzı analitikus, oktató, szerkesztı stb. Sokan a harmincas években, angliai vagy amerikai emigrációban teljesítették ki Európában már megalapozott elismertségüket (pl. Helene Deutsch, Karen Horney, Margaret Mahler). Ha a nık pszichoanalízisben való fokozott jelenlétének hátterét vizsgáljuk, többféle okot feltételezhetünk. Egyfelıl, az analitikusi szakma nıi meghódítása egy olyan idıszakban történt, amikor a nıi szereplehetıségek általában véve is kezdtek kitágulni a munka, az oktatás és a nyilvános szereplés tekintetében egyaránt tıl a bölcsészeti, az orvosi és a gyógyszerészeti karok a nık elıtt is megnyíltak Magyarországon, széleskörő viták közepette a nık különféle szellemi pályákra való alkalmasságáról, a nıhallgatók beözönlésérıl, természetre, erkölcsre vagy épp gazdasági érvekre hivatkozva. (Lásd pl. Fábri et al., 2006.) Másfelıl általános jelenség, hogy a társadalom marginalizált csoportjainak, így a nıknek is, kedvezıbb lehetıségei vannak az újonnan megjelenı szakmákba, tudományágakba való belépésre. Nehezebb egy már megszilárdult hierarchiával rendelkezı intézményben helyet találni, különösen pedig aktívan részt venni magában az intézményesülési folyamatban.

12 Beszédes, hogy 1919 márciusában felerészben nıi orvostanhallgatók kérvényezték a pszichoanalízis oktatását az orvosi kartól (amit Jendrassik Ernı egyetemi tanár többek között épp erre hivatkozva utasít el mint nık számára különösen kártékony tant). Harmadrészt, a pszichoanalízis, a lélekgyógyítás olyan, hagyományosan a nıiséghez kapcsolt értékeket is hordoz, mint a kapcsolódás, az empátia, az intimitás vagy az emocionalitás progresszivitás és hagyomány tehát egyidejőleg jelenik meg a szakmaválasztásban. Mennyiben volt speciális a nıi analitikusok életmőve és életútja a pszichoanalízistörténeten belül társadalmi hátterüket és lehetıségeiket, pozíciójukat, tapasztalataikat, szakmai érdeklıdésüket tekintve? Családi hátterüket illetıen szinte kivétel nélkül asszimilált (többnyire kikeresztelkedett) zsidó középosztálybeli háttérbıl jönnek. Ebben a közegben volt feltehetıleg a legerıteljesebb a modern nıi szerepek felé való nyitás, a családok képesek és hajlandóak voltak erre a hosszú távú befektetésre. Fokozottabban volt jelen a társadalmi mobilitás képessége (bizonyos fokig kényszere) is. Az emancipáció a vallásban és a nemi szerepekben egyaránt nagy hatású volt. A zsidóság és a pszichoanalízis pedig egyaránt hordozta az asszimiláció és a periféria kényszerét, egyszersmind lehetıségét. Az úgynevezett nıies értékeknek a szakmai specializáció során is jelentıségük lett. Az elsı (magyar és külföldi) nıi analitikusok tevékenységük valamilyen módon kapcsolódott a nıiség-elméletekhez, a gyermekanalízishez vagy az anya-gyerek kapcsolat vizsgálatához. Ez a tendencia jól reprezentálja a nık társadalmi szereposztásban betöltött helyét ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a nıiség, az anyaság vagy a koragyerekkori idıszak nem speciálisan nıies területek, hanem a pszichoanalízis központi témái voltak. Úgy tőnik, a nıi pszichoanalitikusok elsı generációja speciális, kettıs (függı és kiváltságos) helyzetben volt. Ez a munkájukon, szövegeiken is érzıdik belülrıl, gyakran új nézıpontból közelítettek témáikhoz, ugyanakkor kevésbé mertek elszakadni a freudi hatásoktól, mint néhány férfikollégájuk. Freud nıtanítványainak nagy része (Anna Freud, Helene Deutsch, Marie Bonaparte) azonosult elméleteivel, azon belül átvette a nıiséggel kapcsolatos nézeteit és terminológiáját is. (A freudi nézıponttól elszakadó nık között volt Karen Horney, Melanie Klein, Joan Riviere, Sabina Spielrein, Margarethe Hilferding és bizonyos fokig Lou Andreas-Salomé.) A magyar nıi analitikusok Ferenczihez való viszonyában ugyancsak jelen volt a mester-tanítvány jelleg, de e kapcsolatok egyenrangúbbnak látszanak a bécsi hierarchikus viszonyokhoz képest. A kettısség a pozíciókban is tetten érhetı: a nıket nagyrészt szervezı, fordító, támogató vagy képzı szerepben látjuk, kevésbé intézményes vagy elméleti irányítóként. Nem találtam igazi nyomát (informális vagy formális) nıi szakmai vagy személyes hálónak; talán leginkább Kovács Vilma körül, illetve a harmincas években a poliklinikán anyáknak és pedagógusoknak tartott gyereknevelési szemináriumokon alakult ki ilyen kör (Gyömrıi Edit, Bálint Alice, Rotter Lillián, Hermann Alice részvételével). Másfelıl, az analitikus nemének jelentése és jelentısége, amint erre Nancy Chodorow, korai nıi analitikusokkal folytatott interjúi nyomán rámutat (Chodorow, 2000), egészen más volt a nıi pszichoanalitikusok elsı generációja számára. A nemi hovatartozás kérdését sem terapeutai mivoltukban, sem az analitikus elméletekben nem érzékelték olyan meghatározónak, mint például szakmai identitásukat vagy késıbb egyre inkább zsidó származásukat. Ez egyfelıl az elızı generációhoz képest kedvezıbb, egyenrangúbb és autonómabb szakmai-társadalmi helyzetükbıl, másfelıl az adott történelmi szituációból

13 fakadt. A nyilvános és a magánszféra e tekintetben elkülönült egymástól: míg az elıbbiben a nem kérdése irrelevánsnak tőnt, az utóbbiban Chodorow interjúinak tanúsága szerint természetesnek vették a nemek különbözıségét és megosztottságát. A nıi analitikusok naplói, memoárjai (pl. Bálint Alice, Margaret Mahler vagy Helene Deutsch) ugyanakkor ellentmondani látszanak Chodorow interjúinak. A nıi szerepek, a család vagy az anyaság, a szerepek egymáshoz való viszonya visszatérı témákként jelennek meg. Egyes esetekben (mint Anna Freud, Helene Deutsch vagy Therese Benedek) érdekes szembesíteni a nemekrıl vallott konzervatív pszichoanalitikus nézeteket az analitikusok saját pályájával. Mindenesetre elmondható, hogy a nem nem kezelhetı abszolút, ahistorikus kategóriaként, mindig beágyazódik az adott társadalmi-kulturális viszonyok közé, s ezzel függ össze kiemelt vagy kevésbé releváns szerepe az önmeghatározásban és a szakmai nézetek kialakításában. (Ld. még Hoffman-Baruch, Serrano, 1988; Raphael-Leff, Perelberg, 1997.) A nıi analitikusi életutak sajátos metszetét rajzolják ki a huszadik századi magyar történeti-politikai-ideológiai folyamatoknak, váltásoknak. A zsidóság, a nıiség és a pszichoanalízis huszadik századi recepciója egyaránt feszültségekkel terhes, ugyanakkor mind magukban hordozták az emancipáció és a kreativitás lehetıségét is. A lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltoztatások sora jelzésértékő. A téma ennélfogva összefonódik az asszimiláció, az emigráció, a kultúraváltások történetével is. A pszichoanalízis erıs nemzetközi hálója gyakran biztosította a folytatás vagy újrakezdés lehetıségét az analitikusoknak. Míg kezdetben a nıiség, az 1920-as-30-as évektıl egyre inkább a zsidóság a korlátozás/kirekesztés alapja. A nıi analitikusok életútja tehát a származási, nemi, szociális, szakmai és politikai identitások és feltételek komplex keresztmetszetében helyezkedik el, és ezek csak együtt, egymással összefüggésben ( interszekcionális keretben) értelmezhetık. Egy illusztráció: Hajdu Lili és kora Hajdu Lilly, az egyik elsı magyar nıi pszichoanalitikus élettörténete sőrített dokumentuma a fenti keresztezıdéseknek; élesen demonstrálja, hogyan hatja át a történelem és az aktuális ideológia a tudományos életet, és hogyan határoz meg egy személyes és szakmai életutat. Az orvosi egyetem elvégzése után Hajdu Lilly a Moravcsik-klinikán kezdett dolgozni, majd saját gyermekintézményét vezette férjével. Terápiás és elméleti munkája elsısorban a skizofrénia pszichoanalitikus kezelésére irányult. A II. világháborúban férjét, az akkor kiképzés alatt álló analitikust deportálták, ı maga bujkálások, menekülések közepette élte túl a vészkorszakot tıl az 1949-es feloszlatásig a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület elnöke volt. Az ötvenes években az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben dolgozott, három évig az intézmény igazgatója volt ben nyugdíjazták, csak magánpraxisát folytatta ban fiát, ifj. Gimes Miklóst a Nagy Imre-perben kivégezték. Lánya még 1956-ban Svájcba emigrált. Hajdu Lilly többszöri kérvényezésre sem kapott útlevelet a hatóságoktól ban öngyilkosságot követett el. Tettét nem hirtelen felindulásból, nem a pszichés küzdıképesség vagy önismeret hiányában követte el, hanem éppen a realitáshoz való alkalmazkodás jegyében. Halála Bilanzselbstmord, mérlegelt öngyilkosság volt; Révész Sándort idézve egy államilag mérlegelt halál magányosan mérlegelt mellékhalála (Révész, 1997, 90.).

14 A társadalmi-politikai változások Hajdu Lilly szemléletmódját, szakmai munkáját, intézményes karrierjét és személyes életét egyaránt erısen befolyásolták. Legerıteljesebben a háború, majd 1949 és 1956 ( 58) cezúrája. Háború elıtti lehetıségeinek kereteit egyfelıl szakmai, szellemi kötıdései, másfelıl származása szabta meg, háború utáni karrierjét pedig leginkább az aktuális (tudomány)politikai ideológia követelményrendszere formálta, amely tragikus módon fia, Gimes Miklós, s ezzel közvetve az ı halálát is okozta. Míg a háború elıtt a (baloldali) társadalmi mozgalmak és a pszichoanalízis kölcsönösen megtermékenyítı kapcsolatban álltak, a háború után a sztálinizmus, illetve a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer politikai ideológiája és gyakorlata egyoldalúan, normatív, autoriter eszközökkel határozta meg általában a tudomány és azon belül a pszichoanalízis szerepét, amely ideológiailag különösen terheltnek minısült. Ezzel súlyos konfliktusokat és változatos megküzdési módokat idézett elı a politikai és a szakmai (el)kötelezettségek között. Hajdu Lilly szerencsétlen módon olyan történelmi körülmények között került a szakmai-intézményes karrierje csúcsát jelentı pozícióba, melynek tudományeszménye igen távol állt intellektuális érdeklıdésétıl és hátterétıl. Élete utolsó éveiben minden számára valaha fontos érték kilátástalanná, kérdésessé, terheltté vált: a pszichoanalitikusságtól a polgári radikális vagy kommunista alapú társadalomjobbításon át a zsidóságig/asszimilációig, az anyaságig és a holnaplányságig. Az alábbi idézetek a társadalmi, szakmai, személyes és politikai fordulatok és válságok dokumentumai. Nem értelmezhetık önmagukban jelentésüket épp egymáshoz való viszonyuk teremti meg. Nık az egyetemen Wlassics Gyula, vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter évi sz. a budapesti és kolozsvári egyetem tanácsához intézett leirata a nıknek a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályákra léphetése tárgyában. (Közli Fábri et al., ) A kiváló tehetségő és tudományos pályákra hajlammal bíró nıknek a tudományos pályákra való bocsátása [ ] éppen nem akadályozza a nı hivatásának betöltését, a nıi erények és ezzel kapcsolatban a közerkölcsiség megóvását. A nık túlnyomó nagy része továbbra is kizárólag a családi élet kötelességeinek teljesítése körében tölti be feladatát. Kmety Károly függetlenségpárti képviselı parlamenti felszólalása, január. (Idézi N. Szegvári-Ladányi, 44.) Aggályomat fejezem ki afelett, hogy a nıi hallgatók nagyon elszaporodnak [ ], az így okvetlenül keletkezett diplomás nıi proletariátus nem fog-e reánk újabb bajt hozni? [ ] Ha Magyarországon a nemzeti élet pusztulásnak indul, azt ennek a [ ] nıi típusnak fogjuk köszönhetni. Szilágyi Géza: Szomorú jubileum. A Nı, 1915/ Húsz esztendı bizonyságot tett róla, hogy a nıi egyetemi hallgatók semmivel sem alábbvalók férfi kollegáiknál. [ ] A nı érettségi bizonyítványa még két évtized után sem egyértékő a férfiéval, a nınek még most is jeles osztályzattal kell kérelmeznie azt, amit a férfi már elégséges kalkulussal is megkövetelhet. És teljes értékő munkában eltöltött, kifogástalan sikerekkel bıvelkedı húsz esztendı sem tudta még eljuttatni a nıket odáig, hogy az egyetem orvosi és bölcseleti karán túl ahová a copfosóvatosság félelme két évtizeddel ezelıtt

15 internálta ıket bekerülhessenek a jogi fakultásba is, helyet foglalhassanak a mőegyetemen és többi fıiskoláink tantermeiben. Kornis Gyula: Nık az egyetemen. Napkelet, 1925/1-2. A legtöbb nı az intenzív tanulást kényszernek érzi, mert természetes hajlamai más irányúak. [ ] Az egyetemeknek a jelzett keretekben nyitva kell állaniok a törekvı s arravaló nık elıtt is. De a nık egyetemi tanulmánya ne legyen divat. [ ] Amerikában 1910-ben a szellemi pályákon nı s férfi mőködött. Itt a nıuralom, a gynaikokratia szinte dogmává lett mondja H. Münsterberg, a nagy pszichológus. [ ] [Az orvosi pálya] nem áll összhangban a nıi nem természetes testi és lelki alkatával. Családi indíttatás Hajdu Miksa levele lányához, Hajdu Margithoz (Hajdu Lilly nıvéréhez), 1906: Kezdd meg friss és újult erıvel, és folytasd tanulmányaidat kedvvel, szorgalommal, kitartással, ne rettenj vissza, bármily nehezedre esnék is az. [ ] De egyet soha el ne felejts, és folyton szem elıtt tarts, hogy csak egy nı vagy, mégpedig olyan igazi, tisztességes család sarja, akirıl büszkeséggel mondhatom, hogy úgy kedves, drága anyád, mint az én részemrıl, családunkban egy parányi szenny soha be nem piszkolta erkölcsösségünket. Holnapnıség Hajdu Lilly levelei késıbbi férjéhez, (id.) Gimes Miklóshoz, 1910-es évek: Érdekes, megfigyeltem, hogy a fiúk, a collegák, akikkel többet vagyok együtt, valahogy fiúnak tekintenek, dacára, hogy érzik lány voltomat. [ ] Én mintegy a kettı között állok: jövı, holnapnı vagyok. S én szeretném hinni, hogy a nık hozzám hasonlóak lesznek majd fejlıdésük magasabb stádiumaiban, s nem a férfiakhoz idomulnak. Szakmai identitás vs. nıi szerepek Hajdul Lilly levele id. Gimes Miklóshoz, 1920-as évek: Monomániás lettem. Állandóan ez foglalkoztat. Mi vagyok én: semmi. Mi lehetek? Semmi. [ ] Nem izgat engem a szép ruha, a szép lakás, én magammal szeretnék valamit csinálni, [ ] valamit, amit csak én csinálhatok. Gyızz meg engem arról, hiszen olyan jól tudsz magyarázni, hogy nem vagyok másra való, mint amit teszek, hogy csak feleség és anya vagyok, hogy ez is nagy és szép dolog. Hát nem, nem tudok beletörıdni. A skizofréniáról pszichoanalitikusként Hajdu Lilly: Adatok a skizofrénia analíziséhez. In: Almásy Endre et al.: Lélekelemzési tanulmányok, Az analitikusnak kell relakszálni magát, így visszatalálni a benne is meglevı olyan rétegekhez és rezdülésekhez, amelyek a betegben éppen manifesztek. Az a tény, hogy a pszichótikusok megnyilvánulásaival szemben gyakran értetlenül, sıt ijedten állunk, arra utal, hogy önmagunk hasonló tudattalan rezdületeit nem ismerjük, illetıleg félünk azoktól. Minden analitikusnak el kell jutnia saját analízisében azokig a mélységekig, hogy a betegtıl való távolságot képes legyen áthidalni.

16 és behaviorista keretben Gimes Miklósné: Schizophreniás gondolkozási és beszédzavarok értelmezése a pavlovi feltételes reflex elmélet útján. Ideggyógyászati Szemle, Ha az emóció bonyolult feltétlen reflexét ki tudjuk váltani bármely rövid idıre, az a feltételes reflexek gátlását keresztültörve azokat is mőködésbe hozza. Említett betegünknél tehát a schfázia idıleges megszőnése úgy jöhetett létre, hogy az emóció bonyolult feltétlen reflex idıleges kiváltásával a feltételes gondolkodási láncsor is mőködésbe lépett. Önkritika ; a pszichoanalitikus és a zsidó identitás önmegsemmisítı gesztusa Gimesné Hajdu Lilly és Hermann Imre levele Lukács Györgyhöz. Fórum, (Közli Szıke, 1992.) A bírálat elvi részével számos ponton mi is egyetértünk, a pszi[c]hoanalízis további marxista-leninista bírálatát mi magunk is feltétlenül szükségesnek tartjuk. [Azonban] meg kell állapítanunk, hogy a Fórum említett cikkének egyik mondata semmiképpen sem tekinthetı elvi bírálatnak és a legmélyebben sért bennünket mint párttagokat és becsületes embereket. [ ] Ha az analitikusok a kommunistákkal együtt mentek a múltban, vagy kommunisták lettek a felszabadulás után, akkor annak csak egy magyarázata van: az, hogy zsidók, ez a magyarázat annulálni akar egy másik magyarázatot ami a valóság, hogy a pszi[c]hoanalitikusok mindig fasiszta ellenesek voltak a múltban, és meggyızıdéses marxisták és hő párttagok a jelenben. Szakmai krízis: a pszichoanalitikus identitás mint veszteség Hajdu Lilly levele ifj. Gimes Miklóshoz, okt. 1. Annak idején nagy kerülıkkel, nem egyenesen jutottam el a psychoanalyzishez. Kátyuban ültem mindenfélekép: intellektuális fejlıdésemben, emberekhez való viszonylatomban, szakmailag is. [ ] Az analyzis sokat lendített rajtam mindenfélekép: megrepesztette narcisztikus burkomat, sok mindenre megtanított, változtatott emberi reakcióimon, és mélyen érdeklı munkát adott nekem. Nem voltam bigott, inkább heretikus, kezdettıl fogva. Nem véletlen, hogy fıként psychotikus és határeseteim voltak már tanulásom folyamán, s már akkor lazítottam az analyzis kereteit és szabályait. De dolgoztam, és nyugodtan állíthatom: nagyon jól dolgoztam. [ ] Soha nem lesz belılem jó neurológus, hiába tanulok, hiányzik a meggyızıdésem. [ ] Volt egy terület, ahol sokat tudtam, és tudtam tenni is, ez ma nincs. [ ] Komikus alak vagyok így egyedül bıgve és gondolkozva 58 évemmel, hogy mit csináljak. De ha engem az ember érdekel, és ez a munka, amit csinálok absolute nem. Ideológiai behódolás A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztálya június 1-jén tartott nyilvános osztályülésének jegyzıkönyve (Sántha Kálmán neurológus akadémiai kizárása ügyében). (Közli Majerszky, 63.) Hajdú Lili: idézi Sántha professzor szavait, hogy a gyakorlatban a sztahanov munkamódszer mégis káros lehet, ha valaki muszájból vagy vélt muszájból [ ] folytatja. Ennek az állításnak az abszurditását szeretné bebizonyítani. A sztahanov mozgalom, amely evidens jelenség, ha megnézzük az aetiologiáját és ha megpróbáljuk Pavlov szavai szerint értelmezni, akkor egészen más eredményre juthatunk. [ ] Pavlov tanai szerint a külvilágban való orientációt a

17 munkás számára a munka jelenti. [ ] A tömeges feltételes ingerek által létrejött tömeges feltételes reflexek [ ] megváltoztatták a munkásosztály orientációját, vagyis amikor a sztahanov mozgalom megindult, akkor elsı sztahanovistáink munkateljesítményeiket újításokkal, ésszerősítésekkel hihetetlen módon felfokozták, ez spontán indult meg. Hogy valaki a munkát muszájból vagy vélt muszájból kezdi vagy folytatja, már abszurditás. Irodalom Appignanesi, Lisa Forrester, John (eds.): Freud s Women. Penguin Books, London, Ash, Mitchell G.: Women Emigré Psychologists an Psychoanalysts in the United States. In: Quack, Sibylle (ed.): Between Sorrow and Strenght: Women Refugees of the Nazi Period. Cambridge UP, Cambridge, NY, Borgos Anna: The image of woman in psychoanalysis in the Habsburg Monarchy. Theories, cultures, and patients. In: Waltraud Heindl, Edit Király, Alexandra Millner (szerk.): Frauenbilder, feministische Praxis und nationales Bewusstsein in Österreich-Ungarn Kultur Herrschaft Differenz. A. Francke Verlag, Tübingen, Borgos Anna: You re the exception The first Jewish women psychoanalysts. In: Judit Gazsi, Andrea Petı, Zsuzsanna Toronyi (szerk.): Gender, Memory, and Judaism. Balassi, Budapest, Gabriele Shaefer Verlag, Herne, Borgos Anna: Elhárító mechanizmusok. Pszichoanalízis és ideológia Hajdu Lilly életútjának tükrében. Thalassa, 2009/1. Chodorow, Nancy: Where Have All the Eminent Women Psychoanalysts Gone? In: Judith R. Blau, Norman Goodman (eds.): Social Roles and Social Institutions. Essays in Honor of Rose Laub Coser. Westview Press, Boulder, Csabai Márta Erıs Ferenc (szerk.): Freud titokzatos tárgya. Pszichoanalízis és nıi szexualitás. Új Mandátum, Budapest, 1997 Deutsch, Helene: Confrontations with Myself. Norton, NY, Fábri Anna, Borbíró Fanni, Szarka Eszter (szerk.): A nı és hivatása II. Szemelvények a magyarországi nıkérdés történetébıl Kortárs Kiadó, Budapest, Foucault, Michel: A szexualitás története. Atlantisz, Budapest, Freud, Sigmund: Három értekezés a szexualitás elméletérıl. [1905a] In: Freud: A szexuális élet pszichológiája. Filum, Budapest, Freud, Sigmund: Egy hisztéria-analízis töredéke. [1905b] In: A szexuális élet pszichológiája, Freud, Sigmund: Civilized Sexual Morality and Modern Nervous Illness [1908]. In: James Strachey (ed.): The Standard Edition of the Complete Psychological Works of Sigmund Freud. London: The Hogarth Press and the Institute of Psycho-Analysis, Vol Freud, Sigmund: A nemek közötti anatómiai különbségek néhány lelki következménye. [1925] In: A szexuális élet pszichológiája, Freud, Sigmund: A nıiség. [1933] In: Freud: Újabb elıadások a lélekelemzésrıl. Filum, Budapest, Gambrell, Alice: Women Intellectuals, Modernism, and Difference. Transatlantic Culture,

18 Cambridge UP, Cambridge, 1997 Hajdu Lilly: Adatok a skizofrénia analíziséhez. In: Freud, Sigmund Almásy Endre stb. [1933]: Lélekelemzési tanulmányok. Párbeszéd Kiadó, T-Twins Kiadó, Budapest, Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. Bethlen Gábor Könyvkiadó, Budapest, Hoffman-Baruch, Elaine Serrano, Lucienne J.: Women Analyze Women: In France, England, and the United States. New York UP, New York, 1988 Karen Horney: Menekülés a nıiség elıl [1926]. In: Csabai Márta Erıs Ferenc: Freud titokzatos tárgya. Pszichoanalízis és nıi szexualitás. Új Mandátum Kiadó, Budapest, Karády Viktor: A társadalmi egyenlıtlenségek Magyarországon a nık felsıbb iskoláztatásának korai fázisában. In: Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom. Írások nıkrıl, férfiakról, feminizmusról. Replika Kör, Budapest, Kornis Gyula: Nık az egyetemen I-II. Napkelet, 1925/ ; 1925/ Kovács Vilma: Fortunatus öröksége. Párbeszéd Könyvek, Budapest, Dr. Majerszky Klára: Dr. Sántha Kálmán. Debreceni Orvostudományi Egyetem, The Memoirs of Margaret S. Mahler. Ed. Paul E. Stepansky. Free Press, NY, Mészáros Judit: Az Önök Bizottsága. Ferenczi Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008 Mitchell, Juliet: Femininity, Narrative, Psychoanalysis. In: Mitchell: Women: The Longest Revolution. Essays on Feminism, Literature and Psychoanalysis. Virago Press, London, Mühlleitner, Elke: Frauen in der Psychoanalytischen Bewegung. Psyche, 2000/ Müller Ildikó: Vélemények a nık felsıfokú képzésérıl a dualizmus idıszakában. In: Gyáni Gábor, Séllei Nóra (szerk.): Nık a modernizálódó magyar társadalomban. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2006 N. Szegvári Katalin, Ladányi Andor: Nık az egyetemeken I. Küzdelmek a nık egyetemi tanulmányaiért. Felsıoktatási Pedagógiai Kutatóközpont, Budapest, Raphael-Leff, Joan Perelberg, Rosine Jozef (eds.): Female Experience: Three Generations of British Women Psychoanalysts on Work With Women. Routledge, London, New York, 1997 Révész Sándor: Az egyetlen élet. Gimes Miklós története os Intézet, Sík Kiadó, Budapest, 1999 Riviere, Joan [1929]: Womanliness as a Masquerade. In: V. Burgin, J. Donald, C. Kaplan (ed.): Formations of Fantasy. Routledge, London, New York, Roith, Estelle: Freud s Women Disciples In: Roith: The Riddle of Freud. Jewish Influences on His Theory of Female Sexuality. Routledge, London, New York, Rotter Lillián: A nıi genitalitás pszichológiájáról. In: Freud, Sigmund Almásy Endre stb. [1933]: Lélekelemzési tanulmányok. Párbeszéd Kiadó, T-Twins Kiadó, Budapest, Showalter, Elaine: Hystories. Hysterical Epicemics and Modern Media. Columbia UP, New York, 1997 Szıke György: Egy jövı illúziója. Köztársaság, 1992, 31,

19 Tariska István: Jelszavak és tények A freudizmus, mint az imperializmus házi pszichológiája. Fórum, október. Thompson, Nellie L.: Early Women Psychoanalysts. International Review of Psycho- Analysis, 14, Zaretsky, Eli: Secrets of the Soul. A Social and Cultural History of Psychoanalyis. Vintage Books, New York, 2005.

20 Szövegbányászat a pszichológiatörténetben Pléh Csaba Közép-európai Egyetem, Budapest Fél évszázaddal ezelıtt Robert Young (1966) a modern biológia történetírás egyik mérvadó szerzıje a pszichológiai történetírást több mozzanatban marasztalta el. Rámutatott arra, hogy a félállású amatır történészek (mint akár Boring, akár Fraisse) elsısorban a jelenbıl indulnak ki és a történetnek ide kellett vezetnie a jelenhez naiv hozzáállást képviselik. Miközben mint tudósok kemény adatokat használnak fı foglalkozásukban, amatır történészként megfeledkeznek e szakma saját szabályairól. Néhány fontos módszertani hibánk lenne: az elsődleges források elhanyagolása. Wundt szövegei helyett Wundtról olvasunk; a kontextualizáció, a keletkezés saját korába helyezés hiánya; a nagy ember, nagy irányzatok tévhit. Azóta, már papír ceruza módszerekkel is megpróbáltuk a pszichológiatörténet mővelését szigorúbbá tenni. Ebben a professszionális történészek és a szocializációs célokkal továbbra is megmaradó amatırök feleselgetı párbeszéde elıre vitte a szakmát. A digitális világ nyújtotta lehetıségek tehát elıkészített terepen jelennek meg. Az egyébként is kibontakozott új öntudatosodás fontos kapaszkodókat kap az új módszertani lehetıségekben. Az új öntudatosodás lényege a tudományos fogalmi fejlıdés és a társadalmi kontextualizáció, illetve a történészi és a pszichológusi történetírás küzdelme. Az attitődök versengése közben a pszichológusok mővelte történetírás, a maga szakmai szocializációs céljai mellett megtartja az értelmezés három szintjét: az eszmei-fogalmai, a személyes és a társadalmi szintet. Példáim egy része levéltári. Itt a digitalizáció csak könnyebb hozzáférést jelent. Ezáltal azonban több idı marad a kontextualizációra. A digitalizált szakmai szövegek elemzése azt is lehetıvé teszi, hogy tetten érjük a Young által joggal bírált prezentizmust és megkonstruált szemantikus koherenciát. A vélt történeti rekonstrukciók és a valós mindennapi gyakorlat és tudat eltérései tetten érhetıek magukban a szövegekben. Levéltári példák A baloldali Révész és az egyetemi kinevezés Révész Géza közismert baloldali s mai értelemben liberális elkötelezettségő pszichológus volt (gondoljunk csak jól dokumentált személyes baráti kapcsolatára hollandiai évei során Bartók Bélával). Szintén köztudottan s tényszerően bizonyíthatóan nagy szerepet játszott a

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus 2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női

Részletesebben

Tudománypolitika, telepátia és Freud orvosi hipnotizõre. Gyimesi Júlia *

Tudománypolitika, telepátia és Freud orvosi hipnotizõre. Gyimesi Júlia * Imágó Budapest (1 [22]) 2011, 4: 39 54 Tudománypolitika, telepátia és Freud orvosi hipnotizõre Gyimesi Júlia * A pszichológia történetírói ez idáig meglehetõsen kevés figyelmet szenteltek a pszichoanalízis

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 2004-2007 Elméleti Pszichoanalízis Doktori Program, Pszichológia Doktori Iskola, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 2004-2007 Elméleti Pszichoanalízis Doktori Program, Pszichológia Doktori Iskola, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Név: Gyimesi Júlia Születési idő: 1981. 04. 15. E-mail: juliagyimesi@gmail.com Tanulmányok: 2010 április-június Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék, Cambridge-i Egyetem, Egyesült

Részletesebben

Pszichoanalízis és spiritizmus

Pszichoanalízis és spiritizmus Pszichoanalízis és spiritizmus További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia NYME-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember Pszichológia Ipari termék- és formatervezı alapszak nappali tagozat

Részletesebben

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei Mi a pszichológia? A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredető: PSZICHÉ (lélek) + LOGOSZ

Részletesebben

Tantárgy neve: Szocializáció kreditszáma: előadás / szeminárium/ gyakorlat Tantárgyleírás 3-5 irodalom Kötelező irodalom: 1. Somlai, P. 2.

Tantárgy neve: Szocializáció kreditszáma: előadás / szeminárium/ gyakorlat Tantárgyleírás 3-5 irodalom Kötelező irodalom: 1. Somlai, P. 2. Tantárgy neve: Szocializáció Tanóra típusa: előadás / szeminárium/ gyakorlat és száma: előadás, 8 óra Számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): kollokvium Tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 1. félév

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

Thalassa (18) 2007, 1: 67 86 MÛHELY ISTENKOMPLEXUS A PSZICHOANALÍZISBEN. Gyimesi Júlia

Thalassa (18) 2007, 1: 67 86 MÛHELY ISTENKOMPLEXUS A PSZICHOANALÍZISBEN. Gyimesi Júlia Thalassa (18) 2007, 1: 67 86 MÛHELY ISTENKOMPLEXUS A PSZICHOANALÍZISBEN Gyimesi Júlia Ernest Jones istenkomplexusról szóló 1913-ban megjelent tanulmánya 1 elsõ pillantásra korántsem egyedülálló írás a

Részletesebben

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich *

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich * Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70 PSZICHOANALÍZIS ÉS SZOCIALIZMUS Wilhelm Reich * Ha a pszichoanalízist szociológiai vizsgálódás tárgyának tekintjük, úgy a következõ kérdésekkel találjuk magunkat szemben:

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása?

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Fényes Hajnalka A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás... 4 1. Bevezetés... 5 1.1. Kezdı gondolatok

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem Egészségnap órarend 9/a 014.terem 9/b 014. terem 9/c 10/a Szív, ér és 10/b Szív, ér és 10/c 11/a játék, játék, játék, játék, 11/c játék, játék, 07.terem 12/b Elsősegély 016.terem 12/c 07.terem Elsősegély

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború

Részletesebben

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Berényi Lajos elnök Közbeszerzések Tanácsa. Tisztelt Elnök Úr!

Berényi Lajos elnök Közbeszerzések Tanácsa. Tisztelt Elnök Úr! Berényi Lajos elnök Közbeszerzések Tanácsa Tisztelt Elnök Úr! Köszönettel megkaptam a Transparency International Magyarország Nemzeti integritás tanulmányára tett észrevételeit tartalmazó levelét. Ezúton

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE

KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS i A határozatokban foglalt szakok akkreditációjának hatálya: 2016. október 3. A Látogató Bizottság elnöke: Zwickl András mővészettörténész,

Részletesebben

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262

EURÓPAI PARLAMENT ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262 EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2005. május 26-án került elfogadásra

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Germanisztikai Nyelvtudományi Doktori Program Juhász Márta A csolnoki nyelvjárás. Egy magyarországi német dialektus nyelvi

Részletesebben

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.

Részletesebben

Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához

Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Gimnázium 12. évfolyam (4 évfolyamos közoktatási típusú sportiskolai labdarúgó osztály) 1. A tanterv szerzıi: Rozmán Sándor Tóthné Kulcsár

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

AKTUÁLIS. A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon

AKTUÁLIS. A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon 1 AKTUÁLIS A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon Írta: DR. MESKÓ ÉVA Ha jelenlegi érbeteg-ellátásunkról beszélünk, át kell tekintenünk azt az idıszakot, amelyben a magyarországi belgyógyászati

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédekrıl szóló tv. 1. -a kimondja, hogy az ügyvéd közremőködik abban, hogy az ellenérdekő felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédek

Részletesebben

A psz A pszichológia irányzatai

A psz A pszichológia irányzatai A pszichológia irányzatai 1879 - Suplicz Sándor BMF-TMPK Kísérleti pszichológia Weber Fechner Wundt Mérhetőség, megismételhetőség, törvényszerűségek megállapítása. Wilhelm Wundt 1879-ben pszichológiai

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 I Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 A család és ezen belül elsısorban a gyermek sokoldalú védelme olyan alapvetı követelmény, amelyet a társadalom

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben

SALLAI JÁNOS NÉHÁNY RENDÉSZETI FOGALOM A MÚLTBÓL

SALLAI JÁNOS NÉHÁNY RENDÉSZETI FOGALOM A MÚLTBÓL SALLAI JÁNOS NÉHÁNY RENDÉSZETI FOGALOM A MÚLTBÓL Az elmúlt négy évben a Magyar Rendészettudományi Társaság elsıdleges céljai között szerepelt a rendészettudomány elfogadtatása, az MTA rendszerébe történı

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

MÛHELY A MEZÍTLÁBAS ÓVODÁSOK POLÁNYI LAURA KÍSÉRLETI PEDAGÓGIÁJA * Bálint Ágnes

MÛHELY A MEZÍTLÁBAS ÓVODÁSOK POLÁNYI LAURA KÍSÉRLETI PEDAGÓGIÁJA * Bálint Ágnes Thalassa (19) 2008, 3: 53 62 MÛHELY A MEZÍTLÁBAS ÓVODÁSOK POLÁNYI LAURA KÍSÉRLETI PEDAGÓGIÁJA * Bálint Ágnes Arthur Koestler óvodája Arthur Koestler személyisége vonzotta a hihetetlen sorsfordulatokat.

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Várszegi Asztrik OSB LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Az oblátusintézmény végigkíséri a szerzetesség történetét, korszakonként más és más hagyományt alakítva ki magának. Az obláció Istennek adott

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA

Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA "... ott, ahol egybetorkollik a biológia és önmagunk filozófiai megbízatása, az ember hivatásába gyökerezve áll az igazság és a nagyság égboltja alatt. Ennek tanításai

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Pilis 2008. 1. Iskolánkról Bevezetı Pilis település Budapest Cegléd között a fıvárostól délkeleti irányban 46 kilométer távolságra fekszik. Lakóinak száma:

Részletesebben