Elosztási hálók vizsgálata Bevezetés

Átírás

1 Az elosztási csatornahálózat A termékeknek létrehozásuk helyérl el kell jutniuk a felhasználóhoz. Azt a módot, ahogy a termékek a gyártótól eljutnak a fogyasztóhoz eljutnak, továbbá azokat a módszereket, amelyekkel az eljutás módját kialakítjuk és irányítjuk, fizikai disztribúciós (elosztási) csatornának, ezek összességét pedig a fizikai disztribúció csatornarendszerének nevezzük. A források, ahonnan az áru áramlása elindul, lehetnek termelüzemek, gyárak, az áramlat végpontjai pedig szokásosan kiskereskedelmi egységek, boltok, de természetesen lehetnek a "végs fogyasztók", azaz pl. lakások is, ha az áru kikerüli az üzleteket vagy ha a szolgáltatás még a fizikai áruelosztás ezen utolsó lépcsjét is magába foglalja (házhozszállítás). A disztribúció tervezésének egyik kulcskérdése a hatékony disztribúciós csatorna kialakítása, megválasztása. Különösen fontos eldönteni, hogy a termékek közvetlenül jussanak-e el a termeltl a fogyasztóhoz, vagy gy+jt, elosztó funkcióval rendelkez, kereskedelmi vagy csak technológiai tevékenységet is ellátó, köztes szervezet közbeiktatásával

2 Az elosztási csatornahálózat A fizikai elosztási csatornákkal párhuzamosan - és összefonódva - léteznek a marketing (másképpen tranzakciós, esetleg akvizíciós) csatornák. A kereskedelmi (marketing) csatorna szintén a terméknek az elállítótól a fogyasztóhoz való eljutásával foglakozik, de a fizikai disztribúcióval ellentétben a térben és idben lezajló folyamatok nem-fizikai elemeire koncentrál, mint pl. a termék bemutatása, ismertetése, az eladás és a vétel lebonyolítása, megszervezése, az áru tulajdonjogának cseréje stb. Amint az áru "elre halad" a disztribúciós csatornában, a fizikai folyamatok mellett feltétlenül megoldandók a kapcsolódó pénzügyi, jogi, kereskedelmi kérdések is. Elméletileg a legegyszer+bb eljárás az lenne, ha a termékeket a gyártótól közvetlenül juttatnánk el a felhasználókhoz. Ebben az esetben nem lenne szükség a közbeiktatódó kereskedelmi egységekre, sem nagy-, sem kiskereskedelmi raktárakra, boltokra

3 Az elosztási csatornahálózat A gyakorlatban, részben amiatt, mert a fizikai elosztás közvetlenül csak gazdaságtalanul hajtható végre, részben pedig azért, mert a közbeiktatódó vállalkozások, szervezetek tevékenysége az áru értékesítése során többlet értéket hoz létre, a közvetett disztribúció az általában elterjedt elosztási mód. Az alábbi ábrán azt látjuk, hogy a termel (eladó) és a fogyasztó (vásárló) közötti kereskedelmi kapcsolatok, tranzakciók száma hogyan alakul a közvetlen és a közvetett rendszerekben. Termelk (1,2,..,T ) Fogyasztók (1,2,..,K) Termelk (1,2,..,T) Fogyasztók (1,2,..,K) Nagykeresked Az ábra szerint a közvetlen rendszerben a tranzakciók száma T*K, vagyis pl. 10 termel és bolt esetén A közvetett rendszerben viszont egy közös nagykeresked közbeiktatásával csupán T+K közvetlen kapcsolat van, azaz 1.010, az elznek mindössze 10%-a

4 Az elosztási csatornahálózat A disztribúciós csatornarendszer elemekbl és az elemek közötti kapcsolatból áll. A rendszer elemei: feladóhelyek (termelüzemek) fogadóhelyek (fogyasztók) raktárak (depók) A kapcsolatok: - közlekedési útvonalak (közút, vasút, stb.) - információs csatornák A fizikai disztribúcióban a megtermelt áru bekerül az elosztási csatornába és azon keresztüláramolva egy bizonyos id eltelte után jut el a fogyasztóhoz. Az áramlás a rendszer "pontjai" között történik. Az áru a térben (csatornában) elre halad a fogyasztó felé. Azt mondjuk, hogy ekkor a fizikai disztribúció dinamikus szakaszában van. A csatornarendszer (csomó-)pontjain az áru egy várakozik, áll vagy alig mozog. Ezek a csatornarendszer statikus pontjai

5 Az elosztási csatornahálózat A disztribúciós csatornáknak két dimenziója van: A vertikális tagoltság azt mutatja, hogy hány lépésben lehet eljutni az induló pontból (termelhely) a végpontba (fogyasztó). A szokásos struktúrák 1-4 lépcssök. A horizontális tagoltság arra utal, hogy hány hasonló funkciójú pont van a disztribúciós csatorna egy-egy lépcsjében (pl. hány regionális raktár van a rendszerben.). Az áramlás a a disztribúciós csatornában nem egyenletes. Ennek alapvet oka, hogy a fogyasztás idben és intenzitásban nem esik egybe a termeléssel, de ezt ersíti az a tény is, hogy a csatornarendszer pontjait összeköt élek, valamint a statikus pontokat jelent raktárak teljesítménye, kapacitása, gazdaságos üzemeltetési technológiája is eltér. A logisztika egyik f feladata, hogy az ellátási-elosztási csatornarendszerben (supply chain) az áruáramlatokat amennyire csak lehet kisimítsa, koordinálja

6 Az elosztási csatornahálózat A közvetlen elosztás jellemzi: gyors és megbízható szállítási módot igényel akkor gazdaságos, ha a rendelési tételek nagyok, kocsirakományt kitevk igen alkalmas érzékeny és drága árukra, mert az árukezelések száma minimális jó, közvetlen kapcsolattartásra ad lehetséget a gyártó és a vev között az áru készletezési költségei alacsonyak az alkalmas szállítási megoldások igen költségesek A közvetett elosztás jellemzi: az áru eljutási útja a termeltl a fogyasztóig hosszabb ideig tart az elosztás költsége jó szervezés esetén kisebb lehet (a közvetlen elosztáshoz képest) a rendszerben lév készlet mennyisége nagy (a közvetlen elosztáshoz képest) nehezebben oldható meg a fogyasztókkal (ügyfelekkel) való közvetlen kapcsolattartás A gyakorlatban az egyes rendszerek elnyeinek megrzése és hátrányaik csökkentése érdekében elszeretettel alkalmaznak vegyes rendszereket

7 Az elosztási csatornahálózat Törekedni kell arra, hogy a fizikai disztribúciós csatornahálózatot a logisztikai céloknak leginkább megfelel módon alakítsuk ki. A szokásosan alkalmazott optimum-kritérium: rögzített, elre megszabott szolgáltatási színvonal elérése minimális költségráfordítás mellett, de ettl eltérek is lehetnek (pl. maximális profit, maximális teljesítmény, erforrások minimuma stb.). Az elosztási hálózat kialakításakor megválaszolandók: A vertikális tagoltságra vonatkozóan: - hány lépcsbl álljon az elosztási hálózat (két-, háromlépcss stb.) - mi legyen az egyes lépcskben a depók szerepe (elosztó, gy+jt stb.) A horizontális tagoltságra vonatkozóan: - hány depót kell létrehozni az egyes lépcskben - hol legyenek ezek a depók - mekkora legyen az egyes depók mérete - hol húzódjon az egyes depók által kiszolgált terület határa Az alkalmazott elosztási stratégiára vonatkozóan: - tiszta vagy vegyes rendszert kell-e kialakítani - ha a rendszer vegyes, merev vagy rugalmas legyen-e - ha a rendszer rugalmas, milyen elvek szerint m+ködjön - az egyes lépcsk között milyen szállítási módokat alkalmazzunk

8 Az elosztási csatornahálózat A fizikai disztribúciós rendszer horizontális és vertikális tagoltságának meghatározása stratégiai kérdés. A megérthetség érdekében a továbbiakban egy kétlépcss, tiszta (vagyis nem vegyes elosztási stratégiájú) rendszert vizsgálunk. Ebben az esetben a termel(k)tl az áru elször a körzeti raktárakba kerül, azokat pedig innen már a fogyasztók (boltok) kapják. Az els kérdés (amennyiben már eldöntöttük, hogy nem közvetlen elosztási rendszert alkalmazunk), hogy hány körzeti depót indokolt létrehozni. (ezt követheti annak megállapítása, hogy hol legyenek ezek a depók.) A választ - az elzek szerint - a költségminimum kritérium alapján keressük. Ebben az egyszer+ rendszerben alapveten két költségelemet különböztethetünk meg egymástól: a szállítási költségeket és a készletezés költségeit. A szállítási költségek a depók számával arányosan csökkennek, a tárolási (készletezési) költségek pedig nnek, a két költség összeadásából az optimális depószám elviekben meghatározható. Ezt a következ ábra mutatja

9 Az elosztási csatornahálózat Költség (Ft) Összes disztr.költség zállítási költség Deponálási (készletezési) költség Körzeti depók száma a rendszerben A tapasztalat szerint egy akkora terület+ országban, mint Magyarország, általában 5-10 depó mellett kapjuk a legkisebb költségeket. A legtöbb esetben ennél kisebb depószám esetén a terítési, e felett a depóköltségek növekedése miatt kapunk a legkedvezbbnél rosszabb eredményeket. A gyakorlati számítások arra is rámutatnak, hogy az összes költséget adó görbe az optimum közelében meglehetsen lapos, vagyis a jó megoldásokat viszonylag széles sávból lehet kiválasztani, s ezáltal esetleg más szempontok érvényesítésére is lehetség nyílik, anélkül, hogy az összköltség említésre méltóan változna

10 Az elosztási csatornahálózat Az elz ábrán bemutatott költségek közelebbi vizsgálatát a raktározási költségekkel kezdjük. Ezek összetevdnek - a raktár álladó és a fizikai folyamatokhoz kapcsolódó, forgalomtól függ változó, - valamint a raktárakban tárolt áruk készletköltségeibl. K ö l t s é g e k Fix költs. Raktárak mérete, forgalma Változó költs. Ha a raktárak azonos típusúak, feltételezhet, hogy a fix raktározási költségek a forgalom változásától - egy bizonyos határig - nem függnek. Ha a tárolandó anyag mennyisége egy határt meghalad, nagyobb raktárra van szükség. Az ábráról leolvasható, hogy a raktárak méretétl függ állandó költségek egyes lépcsinek "simítására" burkológörbét lehet alkalmazni, s ez általában degresszív jelleg

11 Az elosztási csatornahálózat A változó költségek a raktárban tárolt áruk mennyiségével arányosak, a változás meredeksége a ki- és betárolások gyakoriságától és a raktár-technológiától függnek. Külön kell megvizsgálni azt a kérdést, hogy vajon a depók száma befolyásolja-e a raktárakban tárolt árumennyiséget (készletet), mert ha igen, akkor a készletköltség a depószám függvénye. Els megközelítésként abból indulhatunk ki, hogy amennyiben a feladatot Q C áru tárolására képes központi raktár tudja ellátni, és a területen N depót hozunk létre, akkor elegend, ha egy regionális depó kapacitását Q R = Q C /N méretre felvenni. A következkben rámutatunk arra, hogy ez a megközelítés a szolgáltatási színvonal romlását eredményezi, ezért ha nem akarjuk, hogy áruhiány gyakrabban forduljon el, a regionális raktárak összes kapacitását ennél nagyobbra kell terveznünk

12 A raktárakban - annak érdekében, hogy a váratlanul fellép igények se okozzanak zavart - biztonsági készletet tartunk. A kifogyott készletek pótlását úgy kell megrendelni, hogy a pótlás beérkezéséig legyen még a raktárban minimálisan annyi készlet, hogy az átlagos igényt, st lehetség szerint még az átlagost kismértékben meghaladó váratlan többletigényt is ki lehessen elégíteni. Ha a beszállítások teljesen megbízhatók, továbbá az utánpótlási idhosszak állandóak, akkor egy ciklusban C = *L készletre van szükség. Biztonsági készlet ilyenkor nincs. = az egy nap alatti átlagos készletfogyás és L = a rendelés-feladási idpont és az áru beérkezési idpontja közötti napok száma, vagyis az utánpótlási id

13 A valóságban azonban sem a készletpótlási id, sem pedig a rendeléstl a beszállításig eltelt id alatt jelentkez igény nem tekinthet determinisztikusnak, vagyis véletlenszer+ hatásokra mindig lehet számítani. Ezt mutatja az ábra. Árukészlet Rendelési pont Biztonsági készlet R endelési id3 pont R endelés beérkezési id3pont T L a b c -2 - x % 98% B Id3 Áruhiány rizikója A készlet fogy a T idpontig. Ekkor feladják a rendelést az pótlásra, ennek megérkezéséig L nap telik el, mialatt a raktárnak további igényeket kell ellátnia. Lehet, hogy a pótlási id alatt átlagos rendelést kell kielégíteni. Ekkor az új áru beérkezésekor még éppen "b" árumennyiség van a raktárban Az "a" ponthoz húzott szakasz azt jelzi, hogy a L pótlási id alatt a szokásosnál kevesebb áruigény érkezik. A "c"-hez húzott egyenes pedig az átlagosnál nagyobb árufogyást mutat, ami nem teljesíthet, hiszen a raktár biztonsági készlete kimerül, még a pótlás beérkezése eltt

14 A szükséges biztonsági készlet meghatározásához általában feltételezzük, hogy az igények véletlenszer+ változása normális eloszlást követ. Ez lehetséget ad arra, hogy a szükséges biztonsági készlet nagyságát viszonylag könnyen megbecsüljük Ha az igények nagysága normál eloszlást követ, akkor a szórás ismeretében az adott biztonsági készletszinthez meghatározható, hogy az esetek hány százalékában fordulhat el áruhiány. zokásosan a biztonsági készlet nagyságát az átlagtól való eltérés egyszeres szórására () állítjuk be. Ekkor az esetek 16%-ában várható az áruhiány bekövetkezése. Az ers versenytársakkal rendelkez vállalatok az áruhiány elkerülése érdekében a biztonsági készletet + szintre állítják be, hogy a szolgáltatási színvonalukat magasan tartsák. Ekkor ugyan csak 2% az esélye annak, hogy az árukészlet kifogy, de ez - ceteris paribus esetet feltételezve - csak egy-egy árufélére igaz. Ha pl. 12 árut készletezünk, s mindegyik fajtából a vállalat 12 különböz árut termel, s mindegyikbl 2 biztonsági készletet tartunk, akkor annak valószín+sége, hogy egyik áruból se legyen hiány (1-0,02) 12 = 0,785, másképpen 78,5%!

15 A biztonsági készlet nagysága tehát függ a megkívánt szolgáltatási színvonaltól, valamint a standardizált szórástól. Összesítve: a biztonsági készlet, ha k azt jelenti, hogy az alap biztonsági készlethez az egy napi igény standardizált szórásának hányszorosát adjuk hozzá B = k L A készlet nagysága a rendelés idpontjában: B = L + k L Itt L az utánpótlási id, ami Magyarországon 1 2 nap, külföldi beszállítás esetén azonban ennél lényegesen nagyobb is lehet. Ha az igény konstansra vehet, de a pótlási id változó, akkor a következ képlettel számolhatunk: B B = L + k = L + k L = ( L + k ) L 2 L + L 2 2 És végül, ha mind a pótlási id, mind az igény valószín+ségi változó, akkor a biztonsági készlet:

16 Decentralizált készletek Minden egyes depóban akkora készletet kell tartani, amekkorát a regionális depó körzetéhez tartozó területen az igények véletlenszer+sége (az igények szórása) indokol. Feltételezve, hogy ez minden regionális raktárra nagyjából egyez, a decentralizált raktárak együttes biztonsági készletét d = c n értékre kell felvenni, ahol c az a biztonsági készlet, amelyet az egyetlen, központosított raktárban kellene létrehozni. Ez azért van így, mert a központi depó a teljes területet átfogja, s így az egyes területeken jelentkez véletlenszer+ hatásokat jobban kiegyenlíti. (Pl. az egyik régióban valamely áruból többlet kereslet lép fel, máshol viszont esetleg éppen ezt az árut kevésbé keresik.) Ebbl ugyanakkor az is következik, hogy a leírt összefüggés csak akkor igaz, ha az igények ez egyes régiókban egymástól függetlennek tételezhetk fel

17 Az elz összefüggés általánosabb formában: Itt i az n i darabszámú raktárt tartalmazó csatornarendszerben tárolt készlet összes mennyisége. Az összefüggés egyébként, kis módosítással, akkor is alkalmazható, ha az egyes depók mérete eltér. Ekkor az alkalmazható képlet az i-edik depó biztonsági készletének meghatározására: Itt P i az i-edik depóra jutó igényszázalékot jelenti. di = c 10 Erre egy számpéldát láthatunk a következ táblázatban: P i 1. Raktár X A teljes igény %-a 2. Raktár Y Raktár Z = 2 ( c = 100%) n n 1 A biztonsági készlet ( x y z ) c 10

18 A bemutatott összefüggések ebben az egyszer+ formájukban természetesen csak a leegyszer+sített esetekre érvényesek. (Az összefüggések ugyanis nemcsak az igények eloszlásának normális eloszlását tételezik fel, hanem azt is, hogy az egyes régiókban az igények szórása ugyanakkora, továbbá az áruk összetétele minden raktárban megegyezik, az utánpótlási idk nem függnek a raktárak méretétl és helyétl, valamint az igény mértékét nem befolyásolja az, hogy a rendszerben hány depót létesítünk.) A leírtak szerint tehát a decentralizált tárolás esetén nagyobb biztonsági készletre van szükség, ami egyben azt is jelenti, hogy a depók számának növekedésével a rendszerben lév árukészlet összessége degresszíven, de állandóan n. Mivel a lekötött eszközök költsége (pl. a hitel után fizetend kamat, vagy ha a készleteket hitelkamat nem terheli, a készletekbe fektetett pénzmennyiség elmaradt kamata) a készletnagysággal arányos, ezért a készletezés költségei ugyanolyan tendenciát mutatnak, mint maguk a készletek

19 Nézzünk meg a leírtakra egy számpéldát! Adott 5 raktár (depó), amelyekhez az alábbi táblázatban feltüntetett igények érkeznek naponta. Depók Központi Igények 1. nap 2. nap 3. nap 4. nap 5.nap Átlag Kérdések: 1. Mekkorára vegyük fel a biztonsági készletet az egyes depókban, ha a készleteket alacsonyan akarjuk tartani, de az áruhiányt lehetleg el akarjuk kerülni? 2. Mekkora legyen a biztonsági készlet, ha a depók helyett egyetlen központi depót üzemeltetünk?

20 Az utánpótlási idt az egyszer+ség érdekében egy napra vettük fel. Feltételezzük, hogy minden nap feltöltik a raktárakat az átlagos napi igény és a biztonsági tartalék összegére. Ez lesz a nap folyamán az induló árukészlet. Az igények változóak. Ezt mutatja az alábbi ábra. I g é n y e k Depóhoz érkez igények naponta Depók Ez tulajdonképpen egy t, stratégia, melyben az id hossza (t) egy nap hiszen minden nap rendelünk -, a raktárkapacitás () pedig a biztonsági tartalék és az átlagos napi készletfogyás összege

21 A biztonsági készlet számítása: A készlet nagysága a rendelés idpontjában: Itt L = 1. A biztonsági tartalékot egyszeres és kétszeres szórásra is elkészítettük. A szórás számításakor az eltérések négyzetét n-1 értékkel osztottuk (standardizált szórás). B K = k = L L + k L Depó Igények Készlet biztonsági tartalékkal 1. nap 2. nap 3. nap 4. nap 5.nap Átlag k = 1 Átl+Bizt k = 2 Átl.+Bizt ,8 861,8 223,6 973, ,0 874,0 228,0 988, ,4 972,4 384,7 1164, ,4 979,4 178,9 1068, ,7 941,7 303,3 1093,3 Összes biztonsági készlet a depókban 660,3 1320,5 Közp ,3 4291,3 642,7 4612,

22 Ha egyetlen depót használnánk, s innen kellene az igényeket kielégíteni, akkor a szükséges biztonsági tartalék nagysága 321,3, illetve 642,7 lenne. Ezeket az értékeket azonban meghatározhatjuk másként is. Az egyszer+ség érdekében, bár a számok azt mutatják, hogy a 4. depó forgalma egy kicsit nagyobb a többinél, a depókat egyenl nagyra vesszük fel. Eszerint egy depó forgalma a központi depó forgalmának 20%-a (1/5-öd része). Az alábbi C i = P összefüggésbl kifejezzük a központi depót. i 10 A központi depó biztonsági készlete eszerint: - egyszeres szórással számított biztonsági készletre: - kétszeres szórással számított biztonsági készletre pedig: C C = i 660,3 10 = 10 = P 5 20 i i i 1320,5 = 10 = 10 = P ,3,5

23 Minden éjszaka alatt annyi pótlás érkezik, amennyi aznap elfogyott, azaz a depók árukészletét mindig feltöltjük az átlag és a biztonsági tartalék összegére ( -re). Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a nap végén mekkora lesz a depók árukészlete. Itt az látható, amikor a biztonsági készletet egyszeres szórás szerint számítjuk. Depók 1. nap 2. nap 3. nap 4. nap 5. nap 1 61,8-38,2 261,8 111,8 161, ,0-26,0 74,0 174,0 74, ,4 172,4 272,4-27,6 72,4 4 29,4 79,4 179,4 179,4-20, ,7 341,7 241,7-58,3 91,7 Készlet este 979,3 593,5 1029,3 465,2 399,9 Központi 641,3 191,3 691,3 41,3 41,3 Az els depó 1. napján a kiinduló készlet 861,8 volt. Nézd meg itt! Ebbl vontuk le a napi igényt, egységet. A nap végén tehát 61,8 maradt. A második napon viszont 900 volt az igény, ezért a készlet (861,8) kevésnek bizonyult!

24 Készletek Készletek 500,0 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0-100,0 600,0 500,0 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0 Depókészletek alakulása a munkanap végén Depók (biztonsági készlet = 1*szórás) Depókészletek alakulása a munkanap végén Depók (biztonsági készlet = 2*szórás) Az egyes depókban a napok végén megmaradt készleteket láthatjuk. Ha a depók biztonsági készletét egyszeres igényszórás szerint méretezzük, akkor a hét folyamán több depóban is készlethiány jelentkezett. Kiszámíthatjuk a nap végén az egyes depókban maradt készletek átlagát. (Pontosabb lenne a napi átlagos készletet számítani!) Ez úgy történik, hogy az elz oldalon látható táblázat piros számokkal jelölt értékeit összeadjuk, s elosztjuk öttel. Az eredmény: 693,

25 Megvizsgálhatjuk, mi történik, ha kétnaponta szállítunk. Ebben az esetben a kapacitás () a két napi átlagfogyasztás és a biztonsági tartalék összege. Az 1. depóra ez pl. a következ lesz: 2 1 = 1 L + 1 L = ,8 2 = ,1 = 1658,1 Kattints ide, ha a számításokat meg akarod nézni! Már az egyszeres szórásra felvett biztonsági tartalék is valószín+leg elegend, mert csak egy esetben (az 1. depóban, kedden) fordult el hiány. Az átlagos készlet (amelyet itt a nap végén lév készletekre vonatkozik) lényegesen nagyobb lett, mint az elz esetben. Ha napi utánpótlás van, a nap végén az átlagos készletszint 693 volt, ami a kétnapi pótlással dolgozó rendszerben 2183-re növekedik! Ez azért van így, mert ebben az esetben egy teljes nap igénye egy napot várakozik, mieltt azt a depóból kiszállítanák

26 Költségek Összes depóköltség (1+2+3) Állandó költségek (1) Készletköltségek (3) Változó költségek (2) Depók száma a rendszerben A készletköltségek (3) az elzek szerint a depók számának négyzetgyökével arányosan nnek. Ha a raktározás fizikai és készlet jelleg+ költségeit együtt tekintjük az ábrán látható eredményt kapjuk. Itt a vastag bordó vonal mutatja az összesített deponálási költségeket a körzeti depók számának függvényében (1+2+3). Az állandó (1) költségek a depók számának növekedésével enyhén csökken "ugrásokkal" növekednek. Az egyes "lépcsk" méretének csökkenése jelzi, hogy a regionális depók számának növelésével az egyes raktárak méretei kisebbek lehetnek. A változó (2) költségek gyakorlatilag nem függnek a depószámtól, hiszen a ki- és betárolás, ill. a raktári m+veletek költsége elssorban a forgalomtól függ, ezt pedig feltételünk szerint nem befolyásolja a körzeti depók száma

27 Depók Igények Készlet biztonsági tartalékkal 1. nap 2. nap 3. nap 4. nap 5. nap Átlag k = 1 Átl+Bizt k = 2 Átl.+Bizt ,8 861,8 223,6 973, ,0 874,0 228,0 988, ,4 972,4 384,7 1164, ,4 979,4 178,9 1068, ,7 941,7 303,3 1093,3 Összes biztonsági készlet a depókban 660,3 1320,5 Központ ,3 4291,3 642,7 4612,7 Vissza az el3z3höz