Vállalati készlet-és pénzgazdálkodás

Átírás

1 Beruházási és finanszírozási döntések Levelező 4. konzultáció Vállalati készlet-és pénzgazdálkodás 1. A vállalati készletgazdálkodás 1. A készletezési költségek. A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (EOQ) 3. EOQ kiterjesztései 1

2 1.1. Készletezési költségek (1) 1. Kezelési költségek tárolási, tőkelekötési és készletveszteség költségek, az átlagkészlet nagyságával arányosan növekszenek. Rendelési költségek a rendelés feladásának és fogadásának költségei; e költségek fixek, függetlenek az átlagos készletnagyságtól 3. Készlethiány okozta ráfordítások Készletezési költségek () A birtokolt készlet; S egységet ad el évente; N rendelési alkalommal évente; P készletegység ára; C éves kezelési költséghányadot ; F rendelés fix költségét Átlagos készlet A Rendelési mennyiség S / N (1) TCC teljes kezelési költség (C)(P)(A) () Teljes rendelési költség TOC (F)(N) (3) 4

3 1.1. Készletezési költségek (3) TOC teljes rendelési költség; F rendelésenkénti fix költség; N éves rendelési alkalom Teljes rendelési költség TOC S F A (4) Teljes készletezési költség TIC TCC + TOC S A ( C)( P)( A) + F (5) TIC TCC + TOC Q S Q ( C)( P) + ( F ) (6) EOQ modell (1) EOQ Gazdaságos rendelési mennyiség 6 3

4 1.1 EOQ modell () EOQ ( F )( S) ( C)( P) EOQ ( F )( S ) C EOQ gazdaságos rendelési mennyiség, vagy az egyes rendelések alkalmával igényelt optimális mennyiség F a rendelés feladás és fogadás fix költsége S éves értékesítés egységekben C éves kezelési költség az átlagos készletérték %-a P készletegység vételi ára C* éves kezelési egységköltség pénzértékben EOQ modell (3) A modell feltevései a következők: (1) Az értékesítés pontosan előre jelezhető () Az árbevétel az év során egyenletesen oszlik el (3) A megrendelés a várt időben érkezik be 8 4

5 1.1 Példa Példa: S éves értékesítés 6. termékegység évenként C százalékos kezelési költség készletérték 5%-a P termékegység vételi ára 4,9 dollár egységenként (a termék eladási ára 9 dollár, de ez ebben az összefüggésben irreleváns) F fix rendelési költség 1 dollár EOQ ( F )( S ) ( C)( P) ( )( 1.)( 6.) (,5)( 4,9) egység 9 Példa (folyt.) 1) TIC? ) TIC?, ha N és N 6 1 5

6 1.3. A biztonsági készlet koncepciója Az optimális biztonsági készlet esetenként változó, általában növekszik a kereslet előrejelzés bizonytalansága miatt, a készlethiány költségei miatt (elveszett árbevétel, csökkenő goodwill) annak esélye miatt, hogy a szállítmány beérkezése késedelmet szenved Mennyiségi engedmények Engedmény alkalmazása esetén a P ár az engedmény mértékével csökken, a rendelési mennyiség növekedése esetén a kezelési költségek nőnek, mivel a vállalat nagyobb átlagkészletet birtokol, a rendelési költségek azonban csökkenni fognak, mert az éves rendelési alkalom kevesebb lesz Előny mérlegelése: vételi ár csökkenése összes készletezési költség növekménye Feladatok: TK old. 1 6

7 13. Az optimális vállalati pénzgazdálkodás 1. A vállalati pénzgazdálkodás: készpénz és piacképes értékpapírok. Példák TK old. 13 Pénzkapcsolatok a vállalat és környezete között Készpénzállomány indokai: Tranzakciók Óvatosság Spekuláció Kompenzációs állomány 14 7

8 Vállalati pénzáram-kimutatás szerkezete Tétel Tárgyév Bázisév Működésből származó pénzbeáramlás Befektetések hozama és pénzügyi kötelezettségek Kapott és fizetett kamat Fizetett osztalék Fizetett adók -56 Beruházási tevékenység Eszközértékesítés és vétel nettó egyenlege Tárgyi eszközök Finanszírozás előtti cash beáramlás/kiáramlás Finanszírozás Pénzügyi lízing kiadás Részvénykibocsátással szerzett forrás Cash növekmény Pénzgazdálkodási célok és döntések 16 8

9 A Baumol modell (1) 17 A Baumol modell () C cash egyenleg A vállalatnak három tényező hatását kell ismerni: F a cash pótlásához eladandó értékpapírok fix költsége T a vonatkozó időszak tranzakcióihoz szükséges új cash forrás teljes összege K a pénztartás haszonáldozati költsége; ez a piacképes értékpapírokon nyerhető kamat 18 9

10 A Baumol modell () Összes költség Haszonáldozati költség + kereskedési költség (C/) K + (T/C) F K TF C C T F / K 19 A Baumol modell korlátai A modell feltételezi, hogy a vállalat kifizetési üteme konstans A modell feltételezi, hogy a tervezett időszak során nincsenek pénzbeáramlások Biztonsági készlet létezésével nem számol a modell 1

11 A Miller-Orr modell (1) H a felső szabályozási limit, L az alsó limit, a cél-cash egyenleget a Z jelzi. Amíg a cash egyenleg az L és H limit között van, addig tranzakcióra nem kerül sor. 1 A Miller-Orr modell () Sávszélesség 3 Tranzakciós költség cash flow variancia 3 4 kamatráta 1/ 3 Visszatéré si pont alsó limit + Sávszélesség 3 Z H 3Z 3Fσ / 4K 3 L + L Átlagos cash egyenleg 4Z L 3 11

12 A Miller-Orr modell (3) A Miller-Orr modell alkalmazásához négy lépésre van szükség: 1. alsó szabályozási limit megállapítsa a cash egyenlegre vonatkozóan (az alsó limit kapcsolható a vállalati döntéshozók által meghatározott minimális összegű biztonsági sávhoz). szükséges becsülni a napi pénzáramok felmerülésének szórását 3. meg kell határozni a vonatkozó kamatrátát. 4. becsülni kell a piacképes értékpapírok vételének és eladásának tranzakciós költségeit 3 A Miller-Orr modell példa F 1. dollár, az éves kamatráta 1%-os, a napi nettó cash flow szórása. dollár. A napi haszonáldozati költség: ( 1+ k) 365 1,,1 1+ k 365 1,1 1,61 k,61 σ (.)

13 A Miller-Orr modell; példa L feltétellel, Z* visszatérési pont és H* felső limit számítható: Z H 3 ( 3 1.) dollár dollár 4.. / 4, Átlagos cash egyenleg 3.91dollár 3 5 A Miller-Orr modell alapján döntési szabály 1. Sávszélesség ismerete. Felső limit meghatározása 3. Visszatérési pont megadása 6 13

14 14. Gazdálkodás vállalati kintlévőségekkel 1. A kereskedelmi hitel szerepe. A vállalati hitelezési politika változásának hatásai 3. A hitelezési gyakorlat változásának értékelése 4. Az optimális vevőhitelezési politika 5. Példák TK old A kereskedelmi hitel szerepe Kereskedelmi hitel az eladó szempontjából: befektetési és marketing célok verseny finanszírozás teljesítés hatékonysága Kereskedelmi hitel menedzselésének céljai: vevőállomány beruházás védelme működési pénzáramok maximalizálása, kockázatok értékelése 8 14

15 14.1. A kereskedelmi hitel szerepe () A vállalati vevőállomány mindenkori szintje függ: a vállalati értékesítési jellemzőktől, a hitelkihelyezés nagyságától, a kínált készpénzfizetési engedményektől, a kintlevőség-behajtási eljárástól Hitelezési időszak hossza függ: az ágazat normális kereskedési kondíciói piaci eszközként alkalmazás a vevők egyedi hitelezési rangsorolásának szükségessége A hitelezési politika változásának hatásai Egységre Tétel vetítve dollár dollár Eladási ár 4 Változó költség -36 Fix költség vetítés Termékegységre jutó nettó profit 1 A vállalat éves forgalma 4 millió 8 ezer dollár, a vevőállomány átlagos behajtási ideje 1 hónap. A vállalat tanulmányozza a külső piacra lépés lehetőségét azt remélve, hogy ez az árbevétel 5%-os növekedését fogja eredményezni, ugyanakkor az új üzlet három hónapos vevői hitelt igényel. A készletek 4 ezer dollárral, a vevőállomány ezer dollárral növekszik. A forgótőke bármilyen mértékű növekedésének finanszírozási költsége 1%. Árbevétel növekmény (5% x 4 8 ) 1 Fedezet/árbevétel arány (4 36)/4 1% Profit növekmény 1 dollár 3 15

16 Tétel dollár Új üzlet (4 8 x 5%) 1 Új vevőállomány 3 Pótlólagos készlet 4 Pótlólagos szállítói állomány - Forgótőke szükséges növekménye 5 Profit növekmény (1 x 1%) 1 Levonva: finanszírozási költség (5 x 1%) -5 Profit növekedés 7 Tétel dollár Árbevétel ( ) 6 Új vevőállomány szint (3/1 x 6 ) 1 5 Levonva: meglevő vevőállomány (1/1 x 4 8 ) -4 Pótlólagos készlet 1 1 Pótlólagos szállítói állomány 4 Pótlólagos forgótőke - Profit növekmény (ugyanannyi mint előbb) 1 3 Levonva: finanszírozási költség (1% x 1 3 ) 1 Profit a finanszírozási költségek levonása után A hitelezés változásának értékelése Tényező Jelenlegi hitelezés Tervezett hitelezés P egységár P 5 dollár P 1 5 dollár C egységköltség C 35 dollár C 1 35 dollár Q napi értékesítés Q darab Q 1 5 darab b kétes hitel b % b 1 3% veszteségráta t átlagos behajtási t 4 nap t 1 5 nap idő k napi kamatráta k.5% k 1.5% ( 1 b ) ( 1+ k ) P Q NPV CQ t 3 16

17 14.3. A hitelezés változásának értékelése NPV ( 1 b ) C t ( 1+ k ) ( )( 1.) 4 ( 1,5) P Q Q , 6.6 dollár ( ) NPV 1 1 1( 1 b ) 1 C t 1 1 ( 1+ k1 ) ( 5)( 1.3) 5 ( 1,5) PQ Q , dollár ( 5) A hitelezés változásának értékelése () Amint növekszik az értékesítés volumene, úgy emelkedik az árbevétel adott szintjét alátámasztó forgótőke szükséglet nagysága: a cash, a készlet és a vevőállomány egyaránt növekszik. Példánkban feltételezzük, hogy a többi forgótőke elem (a vevőállomány már benne foglaltatik a modellben) az árbevétel konstans w aránya; feltételezzük, hogy ez w 5%. NPV ( 1 k ) P Q CQ w P Q t ( 1+ k ) ( 1+ k ) ( )( 1,) 35( ),5 5( ) 4 ( 1,5) P Q t dollár 5( ) 4 ( 1,5) a w P Q tag a forgótőke jelenlegi szintjének költségét reprezentálja w P Q t ( 1+ k ) 4 napos behajtási idő után érkezik meg az ellenérték 34 17

18 P Q NPV1 ( ) ( ) ( ) b1 P1 Q1 C1Q1 w P1 Q1 t 1+ 1 t k k1 ( 5)( 1.3) 5 ( 1,5) 5 NPV dollár ( 5),5 5( 5) 5( 5) 5 ( 1,5) Az optimális vevőhitelezési politika A kezelési költségek a hitelnyújtáshoz kapcsolódó kiadások, amelyek beruházást jelentenek a vevőállomány bővítésébe A haszonáldozati költség a hitelnyújtás elmaradása miatt keletkező árbevételi veszteség 36 18

19 14.4. Az optimális vevőhitelezési politika () Az öt mérlegelési elv, 5C: Character: a vevő hajlandósága hitel-visszafizetési kötelezettségei teljesítésére Capacity: a vevő ama képessége, hogy képes hitelvisszafizetési kötelezettségeit működési pénzáramából teljesíteni Capital: a vevő által birtokolt pénzügyi tartalékok nagysága Collateral: a zálogként lekötött eszköz nagysága a visszafizetés elmaradása esetére Conditions: az általános piaci-gazdasági feltételek alakulása 37 Kérdések? 38 19