Vállalati készlet-és pénzgazdálkodás

Átírás

1 Vállalati készlet-és pénzgazdálkodás 12. A vállalati készletgazdálkodás 1. A készletezési költségek 2. A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (EOQ) 3. EOQ kiterjesztései 2 1

2 Megközelítő éves költség a készletérték %-ában I. Kezelési költségek Tőkelekötési költség 12, Raktározási és kezelési költség,5 Biztosítás,5 Adó 1, Készletfogyás és veszteség 12, Összes 26, II. Megrendelési, szállítási és fogadási költségek Megrendelési költségek Változó Szállítási és kezelési költségek 2,5 III. Készlethiány költségek Elveszett árbevétel Változó Vevői goodwill csökkenése Változó Termelési zavarok keletkezése Változó Készletezési költségek (1) 1. Kezelési költségek tárolási, tőkelekötési és készletveszteség költségek, az átlagkészlet nagyságával arányosan növekszenek 2. Rendelési költségek a rendelés feladásának és fogadásának költségei; e költségek fixek, függetlenek az átlagos készletnagyságtól 3. Készlethiány okozta ráfordítások 4 2

3 Készlettartás költsége A birtokolt készlet; S egységet ad el évente; N rendelési alkalommal évente; P készletegység ára; C éves kezelési költséghányad; F rendelés fix költsége Rendelési mennyiség Átlagos készlet A 2 S / N 2 TCC teljes kezelési költség (C)(P)(A) Készletrendelési költségek A birtokolt készlet; S egységet ad el évente; N rendelési alkalommal évente; P készletegység ára; C éves kezelési költséghányad; F rendelés fix költsége Teljes rendelési költség TOC (F)x(N) Teljes rendelési költség TOC Fx(S/2A) 6 3

4 Készletezés összes költségek Teljes készletezési költség TIC TCC + TOC S 2A ( C)( P)( A) + F Q + 2 S Q ( C)( P) ( F ) EOQ modell (1) EOQ Gazdaságos rendelési mennyiség 8 4

5 12.2. EOQ modell (2) EOQ ( F )( S) ( C)( P) 2 EOQ 2 ( F )( S ) C EOQ gazdaságos rendelési mennyiség, vagy az egyes rendelések alkalmával igényelt optimális mennyiség F a rendelés feladás és fogadás fix költsége S éves értékesítés egységekben C éves kezelési költség az átlagos készletérték %-a P készletegység vételi ára C* éves kezelési egységköltség pénzértékben EOQ modell (3) A modell feltevései a következők: (1) Az értékesítés pontosan előre jelezhető (2) Az árbevétel az év során egyenletesen oszlik el (3) A megrendelés a várt időben érkezik be 1 5

6 12.2. Példa Példa: S éves értékesítés 26. termékegység évenként C százalékos kezelési költség készletérték 25%-a P termékegység vételi ára 4,92 dollár egységenként (a termék eladási ára 9 dollár, de ez ebben az összefüggésben irreleváns) F fix rendelési költség 1 dollár EOQ ( F )( S ) ( C)( P) 2 ( 2)( 1.)( 26.) (,25)( 4,92) egység 11 Példa (folyt.) 1) TIC? 2) TIC?, ha N 2 és N

7 Példa (folyt.) teljes készletezési költség Újrarendelési időpont meghatározása Újrarendelési pont Utánpótlási idő x Heti felhasználás 2 x

8 12.2. Újrarendelési időpont meghatározása úton lévő termékek Újrarendelési pont (Utánpótlási idő x Heti felhasználás) Úton levő készlet (3 x 5) A biztonsági készlet koncepciója Az optimális biztonsági készlet esetenként változó, általában növekszik a kereslet előrejelzés bizonytalansága miatt, a készlethiány költségei miatt (elveszett árbevétel, csökkenő goodwill) annak esélye miatt, hogy a szállítmány beérkezése késedelmet szenved. 16 8

9 Mennyiségi engedmények Engedmény alkalmazása esetén a P ár az engedmény mértékével csökken, a rendelési mennyiség növekedése esetén a kezelési költségek nőnek, mivel a vállalat nagyobb átlagkészletet birtokol, a rendelési költségek azonban csökkenni fognak, mert az éves rendelési alkalom kevesebb lesz Előny mérlegelése: vételi ár csökkenése összes készletezési költség növekménye Mennyiségi engedmények EOQ6.5 Q1. 2% mennyiségi árengedmény esete 18 9

10 Mennyiségi engedmények Vételi ár csökkenése (,2)(4,92)(26.) Összes készletezési költség 625 növekménye Engedménynek köszönhető nettó megtakarítás USD Az optimális vállalati pénzgazdálkodás 1. A vállalati pénzgazdálkodás: készpénz és piacképes értékpapírok 2. Példák (TK old.) 2 1

11 13.1. Pénzkapcsolatok a vállalat és környezete között Készpénzállomány indokai: Tranzakciók Óvatosság Spekuláció Kompenzációs állomány Pénzgazdálkodási célok és döntések Fizetésképtelenség: esedékes fizetési kötelezettségnek nem tud eleget tenni a vállalat Túl nagy túl alacsony pénzállomány Fizetőképesség OK profitabilitás Kockázat megtérülés átváltás 22 11

12 13.1. Pénzgazdálkodási célok és döntések A Baumol modell (1) 24 12

13 A Baumol modell (2) C cash egyenleg A vállalatnak három tényező hatását kell ismerni: F a cash pótlásához eladandó értékpapírok fix költsége T a vonatkozó időszak tranzakcióihoz szükséges új cash forrás teljes összege K a pénztartás haszonáldozati költsége; ez a piacképes értékpapírokon nyerhető kamat A Baumol modell (3) Összes költség Haszonáldozati költség + kereskedési költség (C/2) K + (T/C) F K 2 TF 2 C C 2 T F / K 26 13

14 A Baumol modell korlátai A modell feltételezi, hogy a vállalat kifizetési üteme konstans A modell feltételezi, hogy a tervezett időszak során nincsenek pénzbeáramlások Biztonsági készlet létezésével nem számol a modell A Miller-Orr modell Valós vállalati pénzáramlás: naponta véletlenszerű Normál eloszlás Várható nettó pénzáram

15 A Miller-Orr modell (1) Cash felső korlát (H) visszatérési pont (Z) alsó korlát (L) Idő H a felső szabályozási limit, L az alsó limit, a cél-cash egyenleget a Z jelzi. Amíg a cash egyenleg az L és H limit között van, addig tranzakcióra nem kerül sor A Miller-Orr modell (2) 3 Tranzakciós költség cash flow variancia Sávszélesség 3 4 kamatráta 1/ 3 Visszatéré si pont alsó limit + Sávszélesség

16 A Miller-Orr modell (3) Z H 3Z 3Fσ 3 2 2L / 4K + L Átlagos cash egyenleg 4Z L A Miller-Orr modell alkalmazása Négy lépésre van szükség: 1. alsó szabályozási limit megállapítsa a cash egyenlegre vonatkozóan (az alsó limit kapcsolható a vállalati döntéshozók által meghatározott minimális összegű biztonsági sávhoz) 2. szükséges becsülni a napi pénzáramok felmerülésének szórását 3. meg kell határozni a vonatkozó kamatrátát. 4. becsülni kell a piacképes értékpapírok vételének és eladásának tranzakciós költségeit 32 16

17 Miller-Orr modell példa F 1. dollár, az éves kamatráta 1%-os, a napi nettó cash flow szórása 2. dollár. A napi haszonáldozati költség: ( 1+ k) 365 1,,1 1+ k 365 1,1 1,261 k,261 σ 2 2 ( 2.) A Miller-Orr modell; példa L feltétellel, Z* visszatérési pont és H* felső limit számítható: Z H 3 ( 3 1.) dollár dollár 4.. / 4, Átlagos cash egyenleg 3.91dollár

18 A Miller-Orr modell alapján döntési szabály 1. Sávszélesség ismerete 2. Felső limit meghatározása 3. Visszatérési pont megadása Gazdálkodás vállalati kintlévőségekkel 1. A kereskedelmi hitel szerepe 2. A vállalati hitelezési politika változásának hatásai 3. A hitelezési gyakorlat változásának értékelése 4. Az optimális vevőhitelezési politika 5. Példák TK old

19 14.1. A kereskedelmi hitel szerepe Kereskedelmi hitel az eladó szempontjából: befektetési és marketing célok verseny finanszírozás teljesítés hatékonysága Kereskedelmi hitel menedzselésének céljai: vevőállomány beruházás védelme működési pénzáramok maximalizálása, kockázatok értékelése A kereskedelmi hitel szerepe (2) A vállalati vevőállomány mindenkori szintje függ: a vállalati értékesítési jellemzőktől, a hitelkihelyezés nagyságától, a kínált készpénzfizetési engedményektől, a kintlevőség-behajtási eljárástól Hitelezési időszak hossza függ: az ágazat normális kereskedési kondíciói piaci eszközként alkalmazás a vevők egyedi hitelezési rangsorolásának szükségessége 38 19

20 14.2. A hitelezési politika változásának hatásai Egységre Tétel vetítve dollár dollár Eladási ár 4 Változó költség -36 Fix költség vetítés Termékegységre jutó nettó profit 1 A vállalat éves forgalma 4 millió 8 ezer dollár, a vevőállomány átlagos behajtási ideje 1 hónap. A vállalat tanulmányozza a külső piacra lépés lehetőségét azt remélve, hogy ez az árbevétel 25%-os növekedését fogja eredményezni, ugyanakkor az új üzlet három hónapos vevői hitelt igényel. A készletek 4 ezer dollárral, a vevőállomány 2 ezer dollárral növekszik. A forgótőke bármilyen mértékű növekedésének finanszírozási költsége 1%. Árbevétel növekmény (25% x 4 8 ) 1 2 Fedezet/árbevétel arány (4 36)/4 1% Profit növekmény 12 dollár 39 Tétel E USD Új üzlet (4 8 x 25%) 1 2 Új vevőállomány 3 Pótlólagos készlet 4 Pótlólagos szállítói állomány -2 Forgótőke szükséges növekménye 5 Profit növekmény (1 2 x 1%) 12 Levonva: finanszírozási költség (5 x 1%) -5 Profit növekedés 7 4 2

21 Tétel E USD Árbevétel ( ) 6 Új vevőállomány szint (3/12 x 6 ) 1 5 Levonva: meglevő vevőállomány (1/12 x 4 8 ) -4 Pótlólagos készlet 1 1 Pótlólagos szállítói állomány 4 Pótlólagos forgótőke -2 Profit növekmény (ugyanannyi mint előbb) 1 3 Levonva: finanszírozási költség (1% x 1 3 ) 12 Profit a finanszírozási költségek levonása után A hitelezés változásának értékelése Tényező Jelenlegi hitelezés Tervezett hitelezés P egységár P 5 dollár P 1 5 dollár C egységköltség C 35 dollár C 1 35 dollár Q napi értékesítés Q 2 darab Q 1 25 darab b kétes hitel b 2% b 1 3% veszteségráta t átlagos behajtási t 4 nap t 1 5 nap idő k napi kamatráta k,5% k 1,5% ( 1 b ) ( 1+ k ) P Q NPV CQ t 42 21

22 14.3. A hitelezés változásának értékelése NPV ( 1 b ) C t ( 1+ k ) ( 2)( 1.2) 4 ( 1,5) P Q Q , dollár ( 2) NPV 1 1 1( 1 b ) 1 C t 1 1 ( 1+ k1 ) ( 25)( 1.3) 5 ( 1,5) PQ Q , dollár ( 25) A hitelezés változásának értékelése (2) Amint növekszik az értékesítés volumene, úgy emelkedik az árbevétel adott szintjét alátámasztó forgótőke szükséglet nagysága: a cash, a készlet és a vevőállomány egyaránt növekszik. Példánkban feltételezzük, hogy a többi forgótőke elem (a vevőállomány már benne foglaltatik a modellben) az árbevétel konstans w aránya; feltételezzük, hogy ez w 25%. NPV ( 1 k ) P Q CQ w P Q t ( 1+ k ) ( 1+ k ) ( 2)( 1,2) 35( 2),25 5( 2) 4 ( 1,5) P Q t dollár 5( 2) 4 ( 1,5) a w P Q tag a forgótőke jelenlegi szintjének költségét reprezentálja w P Q t ( 1+ k ) 4 napos behajtási idő után érkezik meg az ellenérték 44 22

23 P Q NPV1 ( ) ( ) ( ) b1 P1 Q1 C1Q1 w P1 Q1 t 1+ 1 t k k1 ( 25)( 1.3) 5 ( 1,5) 5 NPV dollár ( 25),25 5( 25) 5( 25) 5 ( 1,5) Az optimális vevőhitelezési politika A kezelési költségek a hitelnyújtáshoz kapcsolódó kiadások, amelyek beruházást jelentenek a vevőállomány bővítésébe A haszonáldozati költség a hitelnyújtás elmaradása miatt keletkező árbevételi veszteség 46 23

24 14.4. Az optimális vevőhitelezési politika (2) Az öt mérlegelési elv, 5C: Character: a vevő hajlandósága hitel-visszafizetési kötelezettségei teljesítésére Capacity: a vevő ama képessége, hogy képes hitelvisszafizetési kötelezettségeit működési pénzáramából teljesíteni Capital: a vevő által birtokolt pénzügyi tartalékok nagysága Collateral: a zálogként lekötött eszköz nagysága a visszafizetés elmaradása esetére Conditions: az általános piaci-gazdasági feltételek alakulása 47 Köszönöm a figyelmüket! Kérdések? 48 24