Vállalati készlet- és pénzgazdálkodás

Átírás

1 Vállalati készlet- és pénzgazdálkodás Beruházási és finanszírozási döntések 4. konzultáció Fő témák 1. A vállalati készletgazdálkodás 2. Az optimális vállalati pénzgazdálkodás 3. Gazdálkodás vállalati kintlévőségekkel 2

2 12. A vállalati készletgazdálkodás 1. A készletezési költségek 2. A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (EOQ) 3. EOQ kiterjesztései 3 Készletgazdálkodás kérdései 1) Hány egység rendelésére (vagy előállítására) van szükség adott időpontban? 2) A készletegység megrendelésére (vagy előállítására) mely időpontban van szükség? 3) A készletek mely típusai igényelnek különös figyelmet? 4) A készletegységek költségváltozása ellensúlyozható-e? 4

3 A készletezés költségei Megközelítő éves költség a készletérték %-ában I. Kezelési költségek Tőkelekötési költség 12. Raktározási és kezelési költség.5 Biztosítás.5 Adó 1. Készletfogyás és veszteség 12. Összes 26. II. Megrendelési, szállítási és fogadási költségek Megrendelési költségek Változó Szállítási és kezelési költségek 2.5 III. Készlethiány költségek Elveszett árbevétel Változó Vevői goodwill csökkenése Változó Termelési zavarok keletkezése Változó Készletezési költségek (1) 1. Kezelési költségek tárolási, tőkelekötési és készletveszteség költségek, az átlagkészlet nagyságával arányosan növekszenek 2. Rendelési költségek a rendelés feladásának és fogadásának költségei; e költségek fixek, függetlenek az átlagos készletnagyságtól 6

4 Készletezési modell EOQ modell (1) 8

5 12.1 EOQ modell (2) EOQ F S C P 2 (7) EOQ 2 F C S EOQ = gazdaságos rendelési mennyiség, vagy az egyes rendelések alkalmával igényelt optimális mennyiség F = a rendelés feladás és fogadás fix költsége S = éves felhasználás/értékesítés egységekben C = éves kezelési költség az átlagos készletérték %-a P = készletegység vételi ára C* = éves kezelési egységköltség EOQ modell (2) A modell feltevései a következők: (1) Az értékesítés pontosan előre jelezhető (2) Az árbevétel az év során egyenletesen oszlik el (3) A megrendelés a várt időben érkezik be 1

6 12.1 EOQ modell példa Példa: S = éves felhasználás/értékesítés = 26. termékegység évenként C = százalékos kezelési költség = készletérték 25%-a P = termékegység vételi ára = 4,92 dollár egységenként (a termék eladási ára 9 dollár, de ez ebben az összefüggésben irreleváns) F = fix rendelési költség = 1. dollár EOQ modell példa (2) Példa: S = éves értékesítés = 26. termékegység évenként C = százalékos kezelési költség = készletérték 25%-a P = termékegység vételi ára = 4,92 dollár egységenként (a termék eladási ára 9 dollár, de ez ebben az összefüggésben irreleváns) F = fix rendelési költség = 1. dollár EOQ F S C P ,25 4, egység 12

7 Példa (folyt.) EOQ modell (3) Újrarendelési pont: az a készletszint, amelynél a rendelést fel kell adni Újrarendelési pont = Utánpótlási idő x Heti felhasználás Úton levő termékek a már megrendelt, de még be nem érkezett javak Újrarendelési pont = (Utánpótlási idő x Heti felhasználás) Úton levő készlet 14

8 12.3. A biztonsági készlet koncepciója Az optimális biztonsági készlet esetenként változó, általában növekszik a kereslet előrejelzés bizonytalansága miatt, a készlethiány költségei miatt (elveszett árbevétel, csökkenő goodwill) annak esélye miatt, hogy a szállítmány beérkezése késedelmet szenved. 15 Példa A vállalat az általa forgalmazott termék rendelési tételnagyságát vizsgálja. Tervek szerint, a következő évben megközelítőleg 8 egység értékesítésére kerülhet sor, egységenként 18 dolláros áron. A vállalat által fizetett nagykereskedelmi ár 12 dollár. A kezelési költség egységenként 1,5 dollár évenként, a rendelési költség pedig esetenként 25, dollár. a) Mekkora a termék gazdaságos rendelési nagysága? b) A jelzett mennyiség rendelését feltételezve, mekkora lesz az éves készletezési költség? (Konstans ütemű keresletet, azonnali kiszállítást feltételezünk, s azt, hogy nincs szükség biztonsági készletre.) 16

9 Megoldás a) 17 Megoldás a) 18

10 12.3. Mennyiségi engedmények Engedmény alkalmazása esetén a P ár az engedmény mértékével csökken, a rendelési mennyiség növekedése esetén a kezelési költségek nőnek, mivel a vállalat nagyobb átlagkészletet birtokol, a rendelési költségek azonban csökkenni fognak, mert az éves rendelési alkalom kevesebb lesz Előny mérlegelése: vételi ár csökkenése összes készletezési költség növekménye Az optimális vállalati pénzgazdálkodás 1. Vállalati cash-flow jelentése, jelentősége 2. A vállalati pénzgazdálkodás: készpénz és piacképes értékpapírok 2

11 Pénzkapcsolatok a vállalat és környezete között Készpénzállomány indokai: Tranzakciók Óvatosság Spekuláció Kompenzációs állomány 21 Pénzgazdálkodási célok és döntések 22

12 A Baumol modell (1) 23 A Baumol modell (1) C = cash egyenleg A vállalatnak a következő három tényező hatását kell ismerni: F = a cash pótlásához eladandó értékpapírok fix költsége T = a vonatkozó időszak tranzakcióihoz szükséges új cash forrás teljes összege K = a pénztartás haszonáldozati költsége; ez a piacképes értékpapírokon nyerhető kamat Összes költség = Haszonáldozati költség + kereskedési költség = (C/2) K + (T/C) F 24

13 A Baumol modell (1) C = cash egyenleg A vállalatnak a következő három tényező hatását kell ismerni: F = a cash pótlásához eladandó értékpapírok fix költsége T = a vonatkozó időszak tranzakcióihoz szükséges új cash forrás teljes összege K = a pénztartás haszonáldozati költsége; ez a piacképes értékpapírokon nyerhető kamat K 2 T F 2 C C 2T F / K 25 A Baumol modell korlátai A modell feltételezi, hogy a vállalat kifizetési üteme konstans A modell feltételezi, hogy a tervezett időszak során nincsenek pénzbeáramlások Biztonsági készlet létezésével nem számol a modell 26

14 A Miller-Orr modell (1) H felső szabályozási limit/korlát L alsó limit/korlát Z cél-cash egyenleg, visszatérési pont 27 A Miller-Orr modell (2) 3 Tranzakciós költség cash flow variancia Sávszélesség 3 4 kamatráta 1/ 3 Visszatérési pont alsó limit sávszélesség 3 H a felső szabályozási limit, L az alsó limit, a cél-cash egyenleget a Z jelzi. Amíg a cash egyenleg az L és H limit között van, addig tranzakcióra nem kerül sor. 28

15 A Miller-Orr modell (3) A Miller-Orr modell alkalmazásához négy lépésre van szükség: 1. alsó szabályozási limit megállapítsa a cash egyenlegre vonatkozóan. Az alsó limit kapcsolható a vállalati döntéshozók által meghatározott minimális összegű biztonsági sávhoz 2. szükséges becsülni a napi pénzáramok felmerülésének szórását 3. meg kell határozni a vonatkozó kamatrátát. 4. becsülni kell a piacképes értékpapírok vételének és eladásának tranzakciós költségeit 29 A Miller-Orr modell (3) Alsó szabályozási limit ismert (L), F = értékpapír tranzakciós költsége, σ 2 = napi nettó pénzáramlás varianciája, K = cash haszonáldozati költsége Z H 3Z 3F 3 2 2L / 4K L Átlagos cash egyenleg 4Z L 3 3

16 A Miller-Orr modell példa F = 1 dollár, az éves kamatráta 1%-os, a napi nettó cash flow szórása 2 dollár, Az éves kamatrátából az alábbi formában meghatározható a napi haszonáldozati költség: 1 k 365 1, 1 k k, ,1 1,261, A Miller-Orr modell példa (2) F = 1 dollár, az éves kamatráta 1%-os, a napi nettó cash flow szórása 2 dollár, Az éves kamatrátából az alábbi formában meghatározható a napi haszonáldozati költség: Z H / 4, dollár dollár 4 Átlagos cash egyenleg dollár 32

17 14. Gazdálkodás vállalati kintlévőségekkel 1. A kereskedelmi hitel szerepe 2. A vállalati hitelezési politika változásának hatásai 3. A hitelezési gyakorlat változásának értékelése 4. Az optimális vevőhitelezési politika A kereskedelmi hitel szerepe Kereskedelmi hitel az eladó szempontjából: befektetési és marketing célok verseny finanszírozás teljesítés hatékonysága Kereskedelmi hitel menedzselésének céljai: vevőállomány = beruházás védelme működési pénzáramok maximalizálása, kockázatok értékelése 34

18 14.1. A kereskedelmi hitel szerepe (2) A vállalati vevőállomány mindenkori szintje függ a vállalati értékesítési jellemzőktől, a hitelkihelyezés nagyságától, a kínált készpénzfizetési engedményektől, valamint a kintlevőség-behajtási eljárástól Hitelezési időszak hossza függ: az ágazat normális kereskedési kondíciói piaci eszközként alkalmazás a vevők egyedi hitelezési rangsorolásának szükségessége A hitelezési politika változásának hatásai Egységre Tétel vetítve dollár dollár Eladási ár 4 Változó költség -36 Fix költség vetítés Termékegységre jutó nettó profit 1 A vállalat éves forgalma 4 millió 8 ezer dollár, a vevőállomány átlagos behajtási ideje 1 hónap. A vállalat tanulmányozza a külső piacra lépés lehetőségét azt remélve, hogy ez az árbevétel 25%-os növekedését fogja eredményezni, ugyanakkor az új üzlet három hónapos vevői hitelt igényel. A készletek 4 ezer dollárral, a vevőállomány 2 ezer dollárral növekszik. A forgótőke bármilyen mértékű növekedésének finanszírozási költsége 1%. Árbevétel növekmény (25% x 4 8 ) = 1 2 Fedezet/árbevétel arány (4 36)/4 = 1% Profit növekmény = 12 dollár 36

19 14.2. A hitelezési politika változásának hatásai Profit növekedés az új vevőknek nyújtott kedvezmény esetén Tétel dollár Új üzlet (4 8 x 25%) 1 2 Új vevőállomány 3 Pótlólagos készlet 4 Pótlólagos szállítói állomány -2 Forgótőke szükséges növekménye 5 Profit növekmény (1 2 x 1%) 12 Levonva: finanszírozási költség (5 x 1%) -5 Profit növekedés A hitelezési politika változásának hatásai Régi vevők is megkapják a kedvező hitelt Tétel dollár Árbevétel ( ) 6 Új vevőállomány szint (3/12 x 6 ) 1 5 Levonva: meglevő vevőállomány (1/12 x 4 8 ) -4 Pótlólagos készlet 1 1 Pótlólagos szállítói állomány 4 Pótlólagos forgótőke -2 Profit növekmény (ugyanannyi mint előbb) 1 3 Levonva: finanszírozási költség (1% x 1 3 ) 12 Profit a finanszírozási költségek levonása után

20 14.3. Hitelezési gyakorlat változása Forgótőke-gazdálkodás területeinek egymásra hatása Készletgazdálkodás vevőállomány kezelés A hitelezés változásának értékelése Tényező Jelenlegi hitelezés Tervezett hitelezés P = egységár P = 5 dollár P 1 = 5 dollár C = egységköltség C = 35 dollár C 1 = 35 dollár Q = napi értékesítés Q = 2 darab Q 1 = 25 darab b = kétes hitel veszteségráta b = 2% b 1 = 3% t = átlagos behajtási idő t = 4 nap t 1 = 5 nap k = napi kamatráta k =,5% k 1 =,5% NPV P Q 5 1 b C t 1 k , , dollár Q 35 2 PQ NPV b 1 C t k , , dollár Q

21 14.3. A hitelezés változásának értékelése (2) Amint növekszik az értékesítés volumene, úgy emelkedik az árbevétel adott szintjét alátámasztó forgótőke szükséglet nagysága: a cash, a készlet és a vevőállomány egyaránt növekszik. Példánkban feltételezzük, hogy a többi forgótőke elem (a vevőállomány már benne foglaltatik a modellben) az árbevétel konstans w aránya; feltételezzük, hogy ez w = 25%. NPV P Q 1 k P Q CQ wp Q t t 1 k 1 k 21,2 352, , dollár , A hitelezés változásának értékelése (3) Amint növekszik az értékesítés volumene, úgy emelkedik az árbevétel adott szintjét alátámasztó forgótőke szükséglet nagysága: a cash, a készlet és a vevőállomány egyaránt növekszik. Példánkban feltételezzük, hogy a többi forgótőke elem (a vevőállomány már benne foglaltatik a modellben) az árbevétel konstans w aránya; feltételezzük, hogy ez w = 25%. P Q NPV 1 k P Q CQ wp Q t t 1 k 1 k 21,2 352, , dollár ,5 a w P Q tag a forgótőke jelenlegi szintjének költségét reprezentálja w P Q t 1 k 4 napos behajtási idő után érkezik meg az ellenérték 42

22 14.3. A hitelezés változásának értékelése (4) P Q NPV b1 P1 Q1 C1Q1 wp1 Q1 t 1 1 t k k ,5 5 NPV dollár 25, ,5 NPV ; NPV Az optimális vevőhitelezési politika A kezelési költségek a hitelnyújtáshoz kapcsolódó kiadások, amelyek beruházást jelentenek a vevőállomány bővítésébe A haszonáldozati költség a hitelnyújtás elmaradása miatt keletkező árbevételi veszteség 44

23 14.4. Az optimális vevőhitelezési politika (2) Az öt mérlegelési elv, 5C: Character: a vevő hajlandósága hitel-visszafizetési kötelezettségei teljesítésére Capacity: a vevő ama képessége, hogy képes hitelvisszafizetési kötelezettségeit működési pénzáramából teljesíteni Capital: a vevő által birtokolt pénzügyi tartalékok nagysága Collateral: a zálogként lekötött eszköz nagysága a visszafizetés elmaradása esetére Conditions: az általános piaci-gazdasági feltételek alakulása 45 Kérdések? 46