Logisztika alapjai 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

Átírás

1 BME GTK Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser Program Logisztika alapjai 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje dr. Tóth Lajos egyetemi docens

2 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje A termékeknek a létrehozásuk helyéről el kell jutniuk a felhasználóhoz. Azt a módot, ahogy a termékek a gyártótól eljutnak a fogyasztóhoz, továbbá azokat a módszereket, amelyekkel az eljutás módját kialakítjuk és irányítjuk, fizikai disztribú- ciós (elosztási) csatornának, ezek összességét pedig a fizikai disztribúció csatorna-rendszerének rendszerének nevezzük.

3 Az elosztási csatornák típusai Közvetlen Közvetett Termelők (1,2,,T) Termelők (1,2,,T) Nagykereskedő Fogyasztók (1,2,,K) Fogyasztók (1,2,,K) dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

4 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje A disztribúciós csatornarendszer elemekből és az elemek közötti kapcsolatból áll. A rendszer elemei: feladóhelyek (termelőüzemek); fogadóhelyek (fogyasztók); raktárak (depók). A kapcsolatok: közlekedési útvonalak (közút, vasút, vizi út stb.); információs csatornák.

5 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje Az értékesítési rendszerek felépítése, struktúrája alapvetően kétféle lehet: közvetlen (direkt) vagy közvetett (indirekt), ill. ez utóbbi több lépésben. A kereskedelmi lépcsők száma eszerint a közvetett rendszerben: lehet két- vagy többlépcsős.

6 KÖZVETLEN KÖZVETETT Direkt Kvázi direkt Kétlépcsős Többlépcsős Termelő Termelő Termelő Termelő Nagykereskedő Nagykereskedő Nagykereskedő Kiskereskedő Kiskereskedő Kiskereskedő Fogyasztó Fogyasztó Fogyasztó Fogyasztó dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

7 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje A gyakorlatban elterjedőben van a tisztán közvetlen vagy közvetett rendszereken kívül a vegyes elosztási rendszerek térhódítása. E csatornastruktúrák vegyítik a direkt és az indirekt elemeket, s ezáltal kísérlik meg az egyes megoldások előnyeit megtartva azok hátrányait valamelyest csökkenteni.

8 A fizikai elosztási csatornák jellemzői A fizikai disztribúciós csatorna a kezdő és végpontokból (terminálok), a közöttük elhelyezkedő köztes pontokból (raktárak, depók), valamint az ezeket összekötő élekből (szállítási kapcsolatok) áll. dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

9 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje A disztribúciós csatornáknak két dimenziója van: 1. A vertikális tagoltság azt mutatja, hogy hány lépésben lehet eljutni az induló pontból (termelőhely) a végpontba (fogyasztó). A szokásos struktúrák 1-4 lépcsősök. 2. A horizontális tagoltság arra utal, hogy hány hasonló funkciójú pont van a disztribúciós csatorna egy-egy lépcsőjében (pl. hány regionális raktár van a rendszerben.).

10 entje dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsm Az elosztási rendszerek jellemzői: Közvetlen elosztás: gyors és megbízható szállítási módot igényel; akkor gazdaságos,, ha a rendelési tételek nagyok, kocsirakományt kitevők; különösen alkalmas érzékeny és drága árukra, mert az árukezelések száma minimális; jó, lehetőleg elektronikus információs kapcsolatot igényel a gyártó és a vevő között; az áru készletezési költségei alacsonyak; kis rendelési tételnagyság esetén (pl. csomagküldő rendszer) a választott szállítási módban (posta) az áru ellenőrzési lehetősége a továbbítás alatt nehezen oldható meg; az alkalmas szállítási megoldások igen költségesek.

11 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje entje Közvetett elosztás: az áru eljutási útja a termelőtől a fogyasztóig hossz- abb ideig tart, mert a rendszerben köztes raktárak is vannak, ugyanakkor a rendelés teljesítésének ideje a közvetlen rendszernél is kisebb lehet, hiszen a regio- nális raktárak közelebb vannak a fogyasztókhoz; a termelők és a raktárok közötti átszállítás a nagy tételnagyság miatt olcsó, ezért bár a szállítási teljesít- ményigény e rendszerben az előzőnél általában na- gyobb, az összes szállítási költség alacsonyabbra adódik; a raktározási költségek nagyobbak; a rendszerben lévő készlet mennyisége nagyobb, mint a direkt rendszerben, s ezért a készletezési költ- ségek is magasabbak.

12 A B TR TR TR TR TR Jelölések: KR KR KR C KR TR = termelőüzemi raktár RR D RR KR = központi raktár RR = körzeti (regionális) raktár KI = kiszállítási raktár KI KI KI KI Vevők Vevők Vevők KI KI KI KI KI Vevők A = egylépcsős rendszer B = kétlépcsős rendszer C = háromlépcsős rendszer D = négylépcsős rendszer dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

13 gisztika menedzsmentje Az elosztási rendszerekbe bekapcsolt raktárfajták jellemzői dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási lo Raktár-fajta Termelőüzemi raktár Központi raktár Körzeti (regionális) raktár Kiszállítási raktár Telephelymegválasztás Termelésorientált Termelésorientált Szállításés piacorientált Piacorientált Tárolt cikkelemválaszték Termelési program szerint Igen nagy Közepes Egy cikkelemből tárolandó árumennyiség Nagy/közepes Nagy Közepes Automatizálási lehetőség Nagy Igen nagy Közepes Kicsi Kicsi Kicsi Raktárral szemben támasztott fő követelmény Megfelelő tárolási kapacitás Megfelelő tárolási kapacitás Nagy be- és kitárolási teljesítmény Szállítási szolgáltatások nyújtása a vevők számára

14 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje Az elosztási rendszerekbe bekapcsolt raktárak funkciójuktól, kapacitásuktól és földrajzi elhelyezkedésüktől függően lehetnek: Termelőüzemi készáru raktárak: ezeknek többnyire csak kiegyenlítő szerepük van a termelés és a kiszállí- tás között; Központi raktárak: ezekben általában egy vállalat teljes termékválasztékát tárolják. Ha a vállalatnak csak egy üzeme van, akkor azonos lehet a központi raktár és a termelőüzemi készáru raktár. Az ilyen raktárak feladata a termelés és az értékesítés közötti mennyiségi és időbeni kiegyenlítés;

15 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje A körzeti (regionális) raktárak: feladatuk az ország egy adott körzetén belül amely több fogyasztói körzetből áll a termelés és az értékesítési piac közötti térbeli és időbeli kiegyenlítés, továbbá a megelőző és követő raktározási lépcsők tehermentesítése a készletek tárolása alól. A regionális raktárakban általában a termékválasztéknak csak egy részét tárolják. Kiszállítási raktárak: a raktári hierarchia utolsó lépcsőjét képezik,, egy adott körzethez vannak decentralizáltan hozzárendelve. Feladatuk a tárolt árumennyiség felosz- tása, kiszállítása a vevők mindenkori igényei szerint (komissiózás, túrajáratok összeállítása) azok kiszolgálá- sa.

16 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje Az elosztási csatornahálózat költségkonfliktusai Az elosztási hálózat kialakításakor számos kérdésre kell választ keresnünk. Ezek közül a fontosabbak: 1. A vertikális tagoltságra vonatkozóan: hány lépcsőből álljon az elosztási hálózat (két-, háromlépcsős stb.); mi legyen az egyes lépcsőkben a depók szerepe (elosztó, gyűjtő stb.).

17 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje 2. A horizontális tagoltságra vonatkozóan: hány depót kell létrehozni az egyes lépcsőkben; hol legyenek ezek a depók; mekkora legyen az egyes depók mérete; hol húzódjon az egyes depók által kiszolgált terület határa. 3. Az alkalmazott elosztási stratégiára vonatkozóan: tiszta vagy vegyes rendszert kell-e kialakítani; ha a rendszer vegyes, merev vagy rugalmas legyen-e; ha a rendszer rugalmas, milyen elvek szerint működjön; az egyes lépcsők között milyen szállítási módokat alkalmazzunk.

18 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje A horizontális tagoltság vizsgálata A fizikai disztribúciós rendszer horizontális tagoltságát az egyes elosztási lépcsőkben szereplő pontok (raktárak) száma jellemzi. A megérthetőség érdekében kétlépcsős, tiszta (vagyis nem vegyes elosztási stratégiájú) rendszert vizsgálunk. Ebben az esetben a termelő(k)től az áru először a körzeti raktárakba kerül, azokat pedig innen már a fogyasztók (boltok) kapják.

19 Költség (Ft) Összes disztr. költség Deponálási költség Szállítási költség Körzeti depók száma a rendszerben dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logi sztika menedzsm entje

20 A tapasztalat szerint egy akkora területű országban, mint Magyarország, általában 5-10 depó mellett kapjuk a legkisebb költségeket. Ennél kisebb depószám esetén a terítési, e felett a depóköltségek növekedése miatt kapunk a legkedvezőbbnél roszabb eredményeket. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

21 A deponálási költségek vizsgálata A deponálási költségek alapvetően két részből állnak: a közvetlen raktározási költségekből (raktárak fix és változó költségei), valamint a raktárakban tartott készletek, mint lekötött forgóeszközök, költségeiből. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási lo gisztika menedzsmentje

22 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje A raktározási költségek A ratározás költségei szintén két fő részre bonthatók: -az állandó és -a változó raktárköltségekre. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - Az állandó raktárköltségek mindenekelőtt a raktárak méretétől, valamint a raktártechnológia kialakításától függnek.

23 K ö l t s é g e k Változó költség Fix költség Raktárak mérete, forgalma dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsm entje

24 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje Az árukészlet költségei A raktárakban - annak érdekében, hogy a váratlanul fellépő igényeket is lehetőleg ki lehessen elégíteni - biztonsági készletet tartanak. A kifogyott készletek pótlását úgy kell megrendelni, hogy a pótlás beérkezéséig legyen még a raktárban minimálisan annyi készlet, hogy az átlagos igényt, sőt lehetőség szerint még az átlagost kismértékben meghaladó váratlan többletigényt is ki lehessen elégíteni.

25 Árukészlet Rendelési pont Biztonsági készlet Jelmagyarázat: Rendelési időpont Rendelés beérkezési időpont T L a b c -2σ -σ x +σ +2σ 84% 98% Áruhiány rizikója Idő dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsm entje

26 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje A biztonsági készlet nagysága függ a megkívánt szolgáltatási színvonaltól. A biztonsági készlet, ha k azt jelenti, hogy a biztonsági készlethez a standardizált szórás hányszorosát adjuk hozzá, a következő összefüggéssel számítható: B = k.σ Valamint a készlet nagysága a rendelés időpontjában: B = L S. L+ k. σ L

27 Ha a raktározási és a készletezési költségeket együtt tekintjük,, az ábrán látható alakzatot kapjuk. Költségek Összes depóköltség Állandó költségek Készletköltségek Változó költségek Depók száma a rendszerben dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logi sztika menedzsmentje

28 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje entje A szállítási költségek vizsgálata A szállítási költségeket csökkenő exponenciális görbe jellemzi. A költségek csökkenthetőségének lehetőségét a rende- lési tételnagyság teremti meg. A fogyasztó általában kis tételt rendel, ez számára majdnem mindig előnyös (ha az utánpótlás biztos), hiszen nem kell raktároznia, pénzét idő előtt áruba fektetnie. A termelők a szolgáltatási színvonal fenntartása,, ver- senypozíciójuk javítása érdekében - amíg az túlzott szállítási költségráfordítással nem jár - vevőik ilyen irányú igé- nyét törekednek teljesíteni.

29 X Termelő üzem (Közp. raktár) Regionális depók Az átlagos járathossz: J e = k T N ahol: k = konstans, javasolt értéke 0,7-0,8; T = a terület nagysága; N = a területen lévő pontok száma. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

30 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - Ha a területen több járatot kell indítani, akkor az alábbi képlettel becsülhetjük meg egy járat átlagos hosszát: ahol: Q N j k a = 1+ 0,7 a 1 + q N a = az eredeti területtel azonos területű négyzet oldalhossza; Q = a használt tehergépkocsik átlagos kapacitása; q = egy bolt átlagos rendelési mennyisége; J = az indított fordulók száma (J=N q/q). A kiszállítás költsége a depószámtól függően folyamatosan csökken. N J

31 Szállítási költségek (ezer Ft) A regionális depók száma az elosztási rendszerben dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

32 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje Az elosztási rendszerek modellezése Elosztás tervezése adott depóból A járattervezés célja - a fizikai disztribúció céljához hasonlóan - az előre meghatározott minőségi színvonal mellett az elosztási feladat leggazdaságosabb megszervezése, adott esetben előre rögzített személyi, anyagi feltételek mellett a legmagasabb szolgáltatási színvonal elérése.

33 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - A járattervezési probléma A járattervezési alapproblémát a következőképpen adhatjuk meg: 1. Adatok Ismertek a vevők (fogyasztók) igényei, q i Adott a depó (i = 0) helye; (i = 1,2,...,n); A depóban rendelkezésre állnak járművek, kapacitásuk egyenlő (Q), számuk korlátlan; Ismertek a "pontok" közötti távolságok (d ij ), továbbá az eljutási idők (t ij ).

34 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje 2. Cél Keressük azt a járattervet, amellyel valamennyi megrendelést ki lehet elégíteni a célfüggvény szerinti optimummal, a járműkapacitások betartásával. A célfügg- vény, vagyis az optimálás kritériuma többféle lehet: a járművek által befutott távolság (ez homogén járműpark esetén feltétlenül alkalmas optimálási cél); a járművek összes foglalkoztatási ideje (homogén járműpark esetén jó); a szállítási költségek (inhomogén járműparkra javasolható); az alkalmazott járművek száma (szintén homogén járműpark esetén javasolt).

35 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje Az alapproblémát az adatok és a feltételek további részletezésével bővíteni lehet. A gyakorlati feladatokhoz leginkább a következő kiegészítéseket szokás figyelembe venni: Különféle kapacitások: pl. a járműteherbírás mellett figyeljük a járművek térfogatát is; a járművek napi foglalkoztathatóságának (időkapacitásának) korlátot szabunk; korlátozott járműszámmal dolgozunk.

36 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje Heterogén járműparkkal tervezünk, melyek teherbírása Q (j = 1,2,...,m j j ) A vevők a járműveket csak meghatározott időinterval- lumokban, ún. "idő-ablakokban" fogadhatják: [a i,b ] i (i=1,2,...,n), itt a az árufogadási idő kezdete és b i i annak a vége az i-edik vevőnél; Időablakok a járművekre is felvehetők, vagyis az egyes járművek különböző időszakokban és időtartamban dol- gozhatnak; A nap folyamán a járművek több fordulót is teljesít- hetnek, ha ezt a napi foglalkoztatási idő megengedi.

37 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje Telephely kijelölése egylépcsős elosztáshoz Ezt a feladatot telepítési problémának nevezzük. A legegyszerűbb telepítési probléma - a depó centrumának kijelölése - tulajdonképpen az egylépcsős disztribúciós struktúra hálózatát alakítja ki. A feladat megoldásra számos módszer ismert. Ezek közül az egyik legismertebb a Steiner-Weber modell, amelyben a keresett telephely bárhol lehet.

38 dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje A szállítási költség két tetszőleges pont között a távolsággal arányosan változik, azzal lineáris kapcsolatban van. A feladat az összes szállítási költség minimalizálása: ahol: c q i n i= 1 ( ) 2 x u + ( y v ) K( x, y) = c q Min. i i - a szállítás önköltsége (az egységnyi szállítási munka költsége); - az i-edik relációban továbbított árusúly (ez lehet be- vagy kiszállítás) u,v i i - az i-edik pont koordinátái; x, y - a keresett centrum koordinátái. i 2

39 x (2) =60,0 y (2) =44, R Az optimális depóközéppontot az iterációs lépések számának növelésével, tetszés szerinti pontossággal meg lehet közelíteni. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsm entje

40 D D 2 D A körzeti depókból ellátandó vevők többnyire a de- póknak a központtól távolabbra eső oldalán találhatók. dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje

41 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Köszönöm megtisztelő figyelmüket! dr. Tóth Lajos: Logisztika alapjai. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 3. Az elosztási lo 3. Az elosztási logisztika menedzsmentje gisztika menedzsmentje