Logisztika alapjai 6. Logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszerek és eljárások

Átírás

1 BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 6. Logisztikai menedzsment egyes területein alkalmazott módszerek és eljárások dr. Tóth Lajos egyetemi docens

2 A vállalat sikeres működéséhez az ismert menedzs- ment stratégiák egész sokaságát kell együttesen al- kalmazni, figyelembe véve azokat a sajátos keretfel- tételeket, amelyek között az adott vállalat a piacon tevékenykedik. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai -

3 PR - (public-relation) menedzsment Konszenzus a politikával és a szakszervezetekkel Controlling-menedzsment Átláthatóság, aktualitás Költség-menedzsment Költségminimalizálás Idő-menedzsment Rövid fejlesztési- és átfutási idők Karbantartás-menedzsment Termelőeszközök megbízhatóságának növelése Termelés-menedzsment Rugalmasság, termelékenység, jó kihasználás Vállalati menedzsment Logisztikai-menedzsment Készletek, átfutási idők csökkentése, logisztikai szolgáltatások (szállítási) színvonal növelése Marketing-menedzsment Megbízható kereslet Innováció-menedzsment Innovatív vállalat Környezet-menedzsment Környezetkímélő gyártási eljárások és termékek Humánerőforrás-menedzsment Képzett, motivált munkaerő Minőség-menedzsment Minőségi termékek, szolgáltatások, elégedett vevők Információs-menedzsment A szükséges információk rendelkezésre állása

4 A logisztikai menedzsment által befolyásolható logisztikai változók a következők: a logisztikai feladat, a műszaki megoldás, a szervezet, a munkaerő. A vállalaton belüli (intern) korlátozó tényezők hatá- rozzák meg azokat a kereteket, amelyek között a válla- lati logisztikai rendszer kialakítható, illetve működtet- hető, irányítható. Ilyenek pl.: - a vállalati politika, - a vállalat nagysága, -a meglévő vállalati infrastruktúra.

5 A vállalaton kívüli (extern( extern) ) korlátozó tényezők körébe sorolhatók: a társadalmi-politikai-jogi keretfeltételek, a közlekedési infrastruktúra, a beszerzési, értékesítési piac, stb. A logisztikai menedzsment által befolyásolható logisztikai változók áttekintése A logisztikai menedzsment által befolyásolható logisztikai változók Logisztikai feladat Műszaki megoldás Szervezet Munkaerő A megoldás színvonala A rendelkezésre álló idő és költség Hardver (szállítási, raktározási, csomagolási, információ feldolgozási technikák) Szoftver (számítógépi szoftver, döntéselőkészítési, elemzési technikák) Belső vállalati szervezeti felépítés Más szervezetekkel való kapcsolatok (vertikális és horizontális kooperáció) A logisztikához való viszony (motiváció, a logisztika elfogadottsága, elvárások) Logisztikával kapcsolatos ismeretek (képzés, információellátottság)

6 A stratégiai tervezés feladata minden olyan hosszú- távra szóló döntés meghozatala, amely rövid távon egyáltalán nem vagy csak jelentős veszteségek árán revidiálható. Ide sorolható döntések a hosszútávú logisztikai célkitűzések meghatározása mellett pl.: az elosztási hálózat/rendszer vertikális és hori- zontális struktúrájának megválasztása, az ellátási stratégia megválasztása, a logisztikai szervezet elhelyezése a vállalati szervezetben, a logisztikai outsourcing-gal gal kapcsolatos döntések.

7 A taktikai tervezés feladata a stratégiai szinten kitűzött célok elérési módjának megtervezése, ezen belül: a logisztikai rendszerek kialakítása és fejlesztése, ide értve az általános diszpozíciós elveket is (pl. a járattervezés, a készlettervezés területén), a szükséges erőforrások előkészítése (beruházások), a feladatok meghatározása, a tevékenységi körök lehatárolása a logisztikai szervezetben, a logisztikai feladatok megoldásában együttműködő partner vállalatok (pl. a logisztikai szolgáltatók) megválasztása.

8 Az operatív tervezés és irányítás feladata a lo- gisztikai feladatok végrehajtásának rövidtávú ter- vezése és irányítása, ezen belül: az előkészített erőforrások (logisztikai termelési té- nyezők) diszpozíciója (eszköz-feladat összerendelés), a logisztikai szervezet működtetése, az együttműködés megvalósítása a kiválasztott part- nerekkel.

9 A logisztikai menedzsment feladatai: A logisztikai menedzsment két alapvető feladata: a stratégiai és taktikai tervezés: röviden a stratégiai menedzsment, az operatív tervezés és irányítás: röviden az operatív menedzsment. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai -

10 A stratégiai menedzsment folyamata szerint Visszacsatolások a stratégia értékelése alapján Stratégiai tervezés Vállalati tervezés Erőforrás biztosítás és allokáció A működés irányítása Szervezet alakítás A stratégia értékelése Teljesítmény dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai -

11 A stratégiai menedzsment feladatai: a logisztikai stratégiák kialakítása (tervezése tervezése) a vállalati stratégiával összhangban, annak rész- stratégiáiként, a logisztikai stratégiák megvalósítása, alkalma- zása, a logisztikai stratégiák értékelése. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai -

12 Az egyéb logisztikai menedzsment feladatok körébe a következők sorolhatók: a vállalati logisztikai szervezet kialakítása, fejlesztése és működésének irányítása, logisztikai rendszerek fejlesztésével kapcsolatos döntések előkészítése, hatékonysági vizsgálatok, a logisztikai fejlesztések lebonyolításának mene- dzselése, részvétel a beszerzéssel, termeléssel, értékesítéssel és hulladékkezeléssel kapcsolatos vállalati fejlesztési döntések meghozatalában, illetve a fejlesztési koncep- ciók véleményezése a logisztikai szempontok érvény- re juttatása érdekében.

13 A főbb vállalati részstratégiák a következők: beszerzés (ellátás), termelés, értékesítés (elosztás), innováció, személyzeti (humánpolitikai), pénzügyi, hálózatfejlesztési, logisztikai. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai -

14 A vállalati stratégiát meghatározó főbb tényezők, a kialakítás menete m Teljesítmények, követelmények, eredmény elvárások Belső erősségek és gyengeségek Társadalmi értékek, elvárások Teljesítmények, követelmények, eredmény elvárások Jelenlegi vállalati stratégia A piaci lehetőségek és kihívások összevetése a belső erősségekkel és gyengeségekkel A stratégiai választási lehetőségek megfogalmazása Az új vállalati stratégia kialakítása MEGVALÓSÍTÁS Külső környezet értékelése (piac, technológia, stb.) Piaci lehetőségek és kihívások Vezetők személyes aspirációi, értékrendje

15 A logisztikai stratégia fejlesztési folyamata VEVŐ ORIENTÁLTSÁG Mit vár a vevő? VERSENY ORIENTÁLTSÁG Mit csinál a konkurencia? Saját helyzet (pozíció) meghatározása Hogyan elégíti ki eddig a vállalat a vevő igényeit? Logisztikai teljesítményekkel szembeni elvárások Hogyan javítható a vevői igények kielégítése? A számításba vehető logisztikai stratégiaiváltozatok feltárása A stratégiai elemek mely kombinációjával javítható költségtakarékos módon a vevői igények kielégítése? Az erőforrások felmérése Melyek: - a meglévő - a beszerzendő - a továbbfejlesztendő erőforrások? Értékelés A megvalósításra javasolt stratégia-változat kiválasztása Intézkedési terv Milyen tevékenységeket, milyen ütemezésben kell végrehajtani a stratégia megvalósításához? 1. ELEMZÉS 2. CÉLKITŰZÉS 3. A LOGISZTIKAI STRATÉGIA FEJLESZTÉSE

16 Az elemzési fázisban a következő kérdésekre kell választ adni: mit kíván a vevő? melyek az elvárásai? milyen problémái vannak jelenleg, illetve lesznek a közeljövőben? milyen igényeket támaszt a problémák megoldását illetően? mit csinál a konkurencia? milyen stratégiai elveket követ? hogyan tudja a vevők igényeit kielégíteni? mit csinálunk mi (az adott vállalat)? milyen stratégiai elveket követünk? hogyan tudjuk - a konkurenciához képest - jobban vagy rosszabbul a vevők igényeit kielégíteni?

17 A vállalati logisztika főbb területeinek megfelelően megkülön- böztethetők: ellátási (beszerzési), termelési (gyártási), elosztási (értékesítési), hulladékkezelési logisztikai stratégiák. A logisztikai folyamatok szerint beszélhetünk pl.: szállítási, készletezési (készletgazdálkodási), tárolási (be- és kitárolási), komissiózási stratégiákról.

18 Logisztikai stratégiai döntések: centralizáció - decentralizáció, halogatás - spekuláció, közvetlen - közvetett. dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai -

19 Centralizáció - decentralizáció: A centralizáció - decentralizáció kérdése az ellá- tási, a termelési és az elosztási logisztika területén egyaránt felvetődik. Az elosztási logisztika területet véve példának a vertikális struktúra jelenti a raktározási (elosztási) lépcsők számát, a horizontális struktúra pedig a raktárak számát (raktározási) elosztási lépcsőnként.

20 A halogató (késleltető) stratégia alkalmazása ese- tén a terméket a logisztikai lánc kezdetén viszonylag sokáig "semleges" (vevőhöz való hozzárendelés nélküli) állapotban tartják. A spekulatív stratégia alkalmazása esetén viszont a termék a prognosztizált vevői keresletre alapozott információk alapján viszonylag korán a logisztikai lánc végére (pl. a késztermék raktárba) kerül.

21 Jelmagyarázat: A szétválasztó pont logisztikai láncban való elhelyezkedése különböző termelési/logisztikai koncepciók esetében B e s z á l l í t ó k - anyagáramlás fő iránya - prognózison alapuló tevékenységek: -vevői rendelésektől függő tevékenységek: SzP4 Alapanyag raktározás V Á L L A L A T Gyártás SzP3 Szerelés SzP2 Készáruraktározás SzP1 Szerelés a vevői rendelések szerint Gyártás a vevői rendelések szerint Beszerzés és gyártás a vevői rendelések szerint V e v ő k Kiszállítás a vevői rendelések szerint

22 Közvetlen - közvetett anyagáramlási kapcsolat: A fel- és leadóhelyek közötti közvetlen anyagáramlás (szállítás) ideálisan elégíti ki a folyamatorientáltság követelményét, tulajdonképpen logisztikai ős-stratégi stratégi- ának tekinthető. Mégis gyakran célszerű lehet az anyagáramlás meg- szakítása, a különböző anyagáramok szétválasztása vagy összefogása céljából.

23 Összefogás esetén sorozatgyártás analógiájára a szállítandó árukból nagyobb szállítási sorozatokat (egységeket) képeznek annak érdekében, hogy az áruegységre jutó (fajlagos) szállítási költségeket lecsökkentsék. Nem szabad azonban a gazdaságossági vizsgálatoknál megfeledkezni arról, hogy az anyagáram megsza- kítása ugyanakkor a raktározási, a rakodási és a ren- delés-lebonyolítási lebonyolítási költségek növekedésével jár együtt. Az anyagáramok összefogásának három formája különböztethető meg.

24 A legegyszerűbb az időbeli összefogás ez a szállí- tások késleltetését jelenti mindaddig, amíg a gazda- ságos szállítási sorozatnagyságot (a gazdaságosan egyszerre szállítható árumennyiséget) el nem érték. Az anyagáramok térbeli összefogásának egyik módja a gyűjtő-terítőjáratok terítőjáratok képzése. A járművek egy járat során több feladási helyről gyűjthetik össze, illetve több leadási helyre oszthat- ják szét az árut.

25 A JIT olyan filozófiaként definiálható "amelynek cél- ja valamely terméket vagy szolgáltatást az anyagá- ramlás és a hozzá tartozó információáramlás terve- zésével, irányításával és ellenőrzésével oly módon előállítani, hogy a vevők igényei ár, minőség és szál- lítási szolgáltatás tekintetében idő-, anyag-, munkará- fordítás- és energiaveszteség nélkül kielégíthetők le- gyenek".

26 Az előkészítés módjától függően a következő JIT-változatok különböztethetők meg: a JIT-Sequence esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrésze- ket pontosan a felhasználás sorrendjében készítik elő. Ez megoldható a fel- használási hely közelében történő (sorrend-orientált) komissiózással vagy a felhasználási helyhez közeli, szinkron gyártással, a JIT-Block esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrészeket meghatározott logisztikai egységekben (egységrakományokban) készítik elő. Az egységek összeállíthatók kisebb tárolóládákba való átrakással a felhasz- nálási hely közelében, vagy az alkatrészeknek már az előállításuk helyén (vagy egy közbenső helyen) kisebb ládákba helyezésével, a JIT-Mix esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokból/alkatrészekből pontosan a felhasználás időpontjában igényelt összetételben állítják össze e a logisztikai egységeket. Minél hosszabb távra és minél pontosabban prog- nosztizálhatók az igények és minél megbízhatóbban oldhatók meg a szállí- tások, annál nagyobb távolságra lehetnek egymástól a fel- és leadási helyek, azaz a beszállítók és a felhasználók telephelyei.

27 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai -