Raktárak telepítési kérdései

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszék Raktárak telepítési kérdései Összeállította: Bóna Krisztián egyetemi tanársegéd Ellenőrizte: Dr. Molnár László egyetemi docens Budapest, március

2 2 Tartalomjegyzék 1. A raktárak telepítéséről általában A raktárak telepítési helyének megválasztása A centralizált, decentralizált telepítés problémái Az ipari raktárak telepítése Az ipari raktárak üzemrészek közötti anyagáramlásba illesztése Az elosztóraktárak telepítése Irodalomjegyzék...8

3 3 1. A raktárak telepítéséről általában 1.1. A raktárak telepítési helyének megválasztása Raktárak telepítési helyének megválasztására új raktárak létesítésével vagy meglevő raktárak bővítésével (növekvő raktározási igények felmerülésével) összefüggésben kerülhet sor. Új raktárak létesítésekor a telepítendő raktár leendő kapcsolataira alapozott optimálisnak tekinthető telepítési hely kijelölése, meglevő raktárak bővítése esetén a bővítésre számításba vehető raktárak közül az optimális lehetőség kiválasztása jelenti a feladatot. A telepítési vagy bővítési hely megválasztását számos (részben nem számszerűsíthető) tényező befolyásolja, így az optimális telepítési hely csak sokoldalú komplex vizsgálatok alapján jelölhető ki. A telepítési hely megválasztásakor figyelembe veendő szempontok az alábbiakban foglalhatók össze: (1.) A raktár, illetve tároló lehetőség szerint annak az anyagáramlásnak centrumában legyen, amely üzemen belül vagy a körzet felől feléje, illetve a raktárból kifelé irányul. Így kedvező anyagáramlással, a legkisebb anyagmozgatási, illetve szállítási teljesítménnyel lehet a raktárt kiszolgálni. (2.) A raktárt kedvezően lehessen bekötni az üzemi út, illetve a közlekedési hálózatba. (3.) A telepítési hely lehetőség szerint közművesítve legyen (villamos energia, víz, csatornahálózattal, azaz kommunális szolgáltatásokkal rendelkezzék). (4.) A telepítési hely illeszkedjék a meglevő települési struktúrába, a környezetvédelmi és egyéb szempontoknak megfeleljen. (5.) A telepítési hely körzetéből a munkaerő igény kielégíthető legyen. A telepítési hely megválasztását nagymértékben befolyásolja a raktár funkciója is. Az üzemi raktárak rendszerint a termelési egységekhez kapcsolódnak, így csupán az üzem területén belüli elhelyezést kell megoldani. A mezőgazdasági raktárak a mezőgazdasági termelő üzemek alapanyagainak tárolására (vetőmagtárolás, műtrágyatárolás stb.), készletgyűjtésre vagy feldolgozó üzemi (keveréktakarmány gyártás) célokra épülhetnek. A rendeltetésüktől függően más-más telepítési feladatok adódnak. A kereskedelmi raktárak telepítésekor elsősorban az ellátási funkcióból kell kiindulni. A korszerű nagykereskedelmi raktárak a gyors és szakszerű áruterítés és a gazdaságos üzemeltetés céljából ma már szakosítva (pl. élelmiszer, ruházat, bútor stb. raktárak) épülnek, de ugyanakkor több szakosított raktár egy komplex raktártelepet képez. A közlekedési raktárak részben saját üzemi raktárak (a közlekedésüzem fenntartásához szükséges anyagokat, alkatrészeket stb. tárolják), részben a fuvarozás tárgyát képező áruk ideiglenes tárolását végzik (átmenő raktárak). A kétféle raktár rendeltetése különböző, telepítési helyük eltérő. Az üzemi raktárak a közlekedésüzemi fenntartóhelyekre (közúti közlekedési vállalatok, járműjavítók stb.), az átmenő raktárak forgalmi csomópontokra települnek. A közraktárak telepítésekor az ellátandó körzetbe való centrális telepítés az elsődleges szempont. Igen gyakori azonban a vasúti, a közúti és a vízi szállítás csomópontjaiba való telepítés. A telepítési hely megválasztására felállított célfüggvények rendszerint csak a számszerűsíthető paramétereket tartalmazzák. A nem számszerűsíthető jellemzők (ún. imponderábiliák) valamilyen értékelemzéses módszer alkalmazásával juttathatók kifejezésre.

4 A centralizált, decentralizált telepítés problémái A raktár funkciójától függetlenül a tárolandó készlet egy nagy befogadóképességű, illetve két vagy több kisebb befogadóképességű raktárban is elhelyezhető. Körültekintő, komplex összehasonlító vizsgálat az aktív és a passzív hatások mérlegelése, értékelése kívánatos annak eldöntésére, hogy egy vagy több raktár telepítésével oldjuk meg a raktározási feladatot. Az értékelésbe a következő jellemzőket célszerb bevonni: (1.) a tárolandó készlet nagysága és összetétele a készlet megosztásának lehetősége; (2.) az input-output kapcsolatok milyensége, az intenzitások mértéke; (3.) az anyagmozgató rendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (4.) a tárolási rendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (5.) a létesítmények lehetséges korszerűségi színvonala; (6.) az árunyilvántartási- és információrendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (7.) a kommunális ellátottság lehetséges színvonala; (8.) a munkaerő-szükséglet, munkaerő-összetétel; (9.) bővítési lehetőség; (10.) a szállítási és a raktározási költségek. A fenti tényezők mérlegelése alapján nyílik lehetőség az adott (termelési, térbeli elosztási) folyamat egy-egy csomópontjaként telepítendő raktárak optimális nagyságának meghatározására is. A méretek növelésének gazdaságosság fokozó hatása mint elvi alap a nagyobb raktárak létesítésének irányába mutat. A megfelelő nagyságú és jó kihasználással üzemelő raktárak gépesítési lehetősége és fajlagos mutatói kedvezőbbek. A raktár befogadóképességének növelése azonban a szállítási távolságok, tehát a szállítási költségek növelésével jár, ezért a túlzott mértékű centralizáció a teljes folyamat hatékonyságát csökkentheti. A különböző funkciójú raktárak közül az ipari (üzemi) és az elosztó raktárak sajátos telepítési problémáit tekintjük át. 2. Az ipari raktárak telepítése Az ipari (üzemi) raktárak feladata az üzem szempontjából kiinduló termék (alapanyag) meghatározott mennyiségének tárolása (alapanyag raktárak), egyes technológiai műveletek után szükségessé váló átmeneti (műveletközi) tárolás (műveletközi vagy félkésztermék raktárak) és az üzem szempontjából elkészültnek tekinthető termékek tárolása (késztermék raktárak). Az alapanyag, a félkész és a késztermék raktárak telepítésekor a legelőnyösebb kiszolgálási rendszer magvalósítási lehetőségéből kell kiindulni, azaz az árut lehetőleg a legrövidebb úton, a legkisebb anyagmozgatási teljesítménnyel lehessen rendeltetési helyre juttatni. Az alapanyag raktárakat az első üzemrész, illetve technológiai munkahely közelében, a félkész termék raktárakat a termelési utak találkozási helyének közelében, míg a késztermék raktárakat az üzem legutolsó munkahelyének (általában szerelő részlegének) közelében célszerű elhelyezni. Az ipari raktárak telepítése akkor kíván külön vizsgálatot, ha több üzemrészt kell kiszolgálni, illetve több helyről kell feltölteni. Ebben az esetben már különösen térben kiterjedt fekvése nagy ipari üzemek esetében a centralizált és a decentralizált (a termelés folyamatával összehangolt több kisebb befogadóképességű) raktárak létesítésének problémája vetődik fel.

5 5 A centralizált (központi) raktár ugyanazon üzem területén több üzemrészt szolgál ki (1. ábra). Az azonos tárolási feladat mellett centralizált telepítéssel általában gazdaságosabb raktárüzemet lehet kialakítani; az anyagmozgató gépek és a raktártér jobban kihasználható, a raktárkészlet jobban áttekinthető, az átvétel és az ellenőrzés központosított, a raktári dolgozók szervezettebben foglalkoztathatók stb. Hátránya a raktár és az üzemrészek közötti nagy távolság és a termelési folyamat igényeihez való nehézkesebb alkalmazkodás. a.) b.) 1. ábra: A centralizált a.) és a decentralizált b.) telepítésű ipari raktárak kapcsolatrendszere A decentralizált raktárak a kapcsolódó üzemrészekhez telepíthetők (1. b.) ábra). Decentralizált telepítéssel lényegesen rövidíthetők az anyagmozgatási távolságok, jobban lehet alkalmazkodni a termelő üzemrészek munkamenetéhez; a raktári anyagmozgatást végző gép az első munkahelyet közvetlenül kiszolgálhatja. Az ezáltal elérhető előnyök sok esetben ellensúlyozzák azokat a hátrányokat, amelyek a rosszabb kihasználással és az adminisztrációs munka növekedésével kapcsolatosak. Sokszor fennáll a kompromisszum lehetősége a két szélső eset között. Ekkor megtartva a központi raktár elvét a felhasználó üzemrész közelében vagy az üzemrész erre a célra kijelölt területén (ún. kézi raktárban) tárolják és közvetlenül (rugalmasan) hozzáférhetővé teszik a gyakran igényelt kiinduló anyagokat.

6 Az ipari raktárak üzemrészek közötti anyagáramlásba illesztése A decentralizált telepítésű, valamint egyetlen üzemet vagy üzemrészt kiszolgáló raktárak helyének, illetve helyzetének megválasztásakor a kiszolgálandó üzem (üzemrész) anyagáramlási irányát, illetve sajátosságait is figyelembe kell venni. Többfázisú több utas termelési folyamat esetén alkalmazható a 2. ábrán bemutatott elrendezési forma. 2. ábra: Többfázisú termelési folyamathoz kapcsolódó raktárak elrendezése Egyfázisú, egyutas termelési folyamat esetén szokásos a 3. ábrán látható elrendezés. 3. ábra: Egyfázisú termelési folyamathoz kapcsolódó raktárak elrendezése

7 7 Többszintes üzemi épület esetén célszerű a raktárt és a munkahelyeket úgy telepíteni, hogy a nehézségi erő az anyagmozgatásban hasznosítható legyen 4. ábra). 4. ábra: A raktárak elrendezése többszintes üzemi épületben 3. Az elosztóraktárak telepítése Az elosztóraktárak telepítéséről általában. Az elosztóraktárak rendszerint távol fekvő termelő üzemekből kapják a termékéket és térben kiterjedt fogyasztói körzetet látnak el termékekkel, tehát a termelők (források) és a fogyasztók (nyelők) közötti kapcsolatot teremtik meg. Egyegy termékcsoport térbeli elosztási folyamatában egy nagy, vagy több kisebb befogadóképességű raktár kapcsolható be (5. ábra), így elsőként itt is a centralizált vagy decentralizált telepítés problémája merülhet fel. 5. ábra: A centralizált a.) és a decentralizált b.) telepítésű elosztóraktárak kapcsolatrendszere

8 8 Centralizált telepítés esetében, a raktár nagyobb befogadóképességéből, forgalmából stb. adódóan, általában a fajlagos raktározási költségek (k r ), decentralizált telepítés esetében a fajlagos szállítási költségek (k sz ) a kisebbek (6. ábra). A korlátozó feltételeket is figyelembe véve (legalább egy, legfeljebb m számú raktár létesíthető) kijelölhető az a vizsgálati sáv, amelyen belül az együttes fajlagos költségek (k) minimumát keresve az optimálisnak tekinthető centralizáció meghatározható. 6. ábra: A fajlagos raktározási (k r ), szállítási (k sz ) és az együttes költségek (k) alakulása a centralizáció függvényében Az elosztóraktárak telepítése tehát olyan összetett feladattá válhat, amelynek során égész raktárhálózat optimális struktúráját kell kialakítani; vizsgálni kell a raktárak nagyságát, a számításba vehető telepítési helyek számát, a szállítás és a raktározás költségeit, továbbá egymáshoz kell rendelni a termelőhelyeket, elosztóraktárakat és felhasználókat (fogyasztókat). Ez az összetett feladat általában az optimális logisztikai rendszerek tervezésének részeként jelenik meg. Egyszerűbb esetben egy-egy termelőhelyi körzetből begyűjtő, majd a fogyasztói körzetet ellátó raktár telepítési helyét kell meghatározni. Ekkor a telephely kiválasztás lényegében egy - vagy többkörzetes centrumkeresési feladatra vezethető vissza (lásd a Logisztikai rendszerek tervezése IV. című tantárgyban). 4. Irodalomjegyzék [1.] Prezenszki J.: Raktározástechnika. Tankönyvkiadó. Budapest, 1988.