Nemzetközi zi politikai

Átírás

1 Nemzetközi zi politikai gazdaságtan gtan 7. A nemzetközi zi kereskedelmi rendszer Ismétl tlés Elmúlt lt órákon: Első blokk: nemzetközi zi együttm ttműködés s kérdk rdései Nemzetközi zi kapcsolatokban meghatároz rozó tényezők: hatalom Nemzetközi zi együttm ttműködés: hegemón, rezsim, globális lis kormányz nyzás Második blokk: új j gazdasági gi elméletek letek Technológia Iparpolitika Új j gazdaságf gföldrajz SKE 2 Mai óra Nemzetközi zi kereskedelmi rendszer vizsgálata Szabadkereskedelem versus protekcionizmus: okok és s következmk vetkezmények Elméleti leti megalapozás Gyakorlat napjainkra: nemzetközi zi kereskedelmi rezsim 3 4 Szabadkereskedelem és protekcionizmus Közgazdasági gi elmélet: let: szabadkereskedelem felsőbbrend bbrendűsége Gazdasági gyakorlat: protekcionizmus felsőbbrend bbrendűsége Inga: : 1870: szabadkereskedelem : 1948: protekcionizmus es évek: fokozatos liberalizáci ció 1970-es es-1993: új j protekcionizmus millenium: újabb liberalizáci ció 2000-: :? 5 Érvek a szabadkereskedelem mellett (1) Abszolút és s komparatív v előny nyök k tana (szakosodás, s, munkamegosztás) s) Optimális forráskihaszn skihasználás, s, hatékonys konyság Kölcsönösen sen előny nyös, jólét j t növeln velő Technológia giaáramlás és s ezáltal a fejlődés előseg segítése Világb gbéke előseg segítése Feltételez telezések: Cél l a jólét j t maximalizálása Export célja: c fedezet az import számára 6 1

2 Érvek a szabadkereskedelem mellett (2) Protekcionizmus elbukik a költsk ltség-haszon elemzésen Protekcionizmus káros k hatása a jövedelemelosztj vedelemelosztásrasra Vám nagysága P P T P W A B C D S A+B+C+D: a fogyasztók vesztesége A: az országban termelő vállalatok nyeresége C: vámbevétel Költség-haszon elemzés: B+D (ktsg) Kérdés Tehát: a közgazdask zgazdasági gi érvrendszereket vizsgálva elmondható,, hogy a protekcionizmus alapvetően en költséges és s haszontalan Akkor mégis m miért van az, hogy egy-két t ország kivétel telével (napjainkban Hong-Kong) egy ország sem alkalmaz teljes szabadkereskedelmet? Egyéb b gazdasági gi célokc Politikai okok Társadalmi okok D S 1 S 2 D 2 D 1 Q 7 8 Protekcionizmus melletti érvek (1) Cél l nem a fogyasztói i jólétj rövid távút emelése Hazai felnövekv vekvő iparágak védelme: v List és Hamilton Gazdasági nacionalizmus Stratégiai iparágak védelme, v nemzeti iparpolitika Kritikai elméletek: letek: Prebisch és Singer Kereskedelmi imperializmus Foglalkoztatottak védelmev Etikai kérdk rdések Protekcionizmus melletti érvek (2) Endogén kereskedelemi elmélet let Politikai magyarázat Érdekcsoportok a társadalomban Kis érdekcsoportok hatékonyabban képviselik az érdekeiket 9 10 Érdekcsoportok (1) Termelési tényezt nyezők k tulajdonosai és s a nemzetközi zi kereskedelem H-O O modell: Egy ország g azon termékek termelésére re és s exportálására ra szakosodik, amelyek a relatíve bőségesen b rendelkezésre álló tényezőben intenzívek; azaz egy tőkegazdag t ország tőkeintenzív termékeket fog exportálni Kereskedelem azoknak kedvez, akik a helyi szinten bővében b ben vannak a tényezt nyezőnek, nek, és s azokat károsítja, akik a szűkössel ssel bírnak. b Jövedelemeloszlásrasra vonatkozó hatás s (Stolper( Stolper- Samuelson tétel) tel) Érdekcsoportok (2) Gazdasági szektorok és s a nemzetközi zi kereskedelem Termelési tényezt nyezők k nem mobilak Munkanélk lküliség, kihasználatlan kapacitások Az exportra termelő és s az importtal versenyző szektor A protekcionizmus költsk ltség-haszon elemzése

3 A kereskedelem hatásai: téveszmt veszmék és valóság g (1) Az amerikai nagyarány nyú folyó fizetési mérleg hiány a többi t állam tisztességtelen kereskedelempolitikája miatt alakult ki Valóság: amerikai makroökon konómiai tényezők k az okok CA=(X-M)+ M)+iNFA CA=GNP-(C+I+G) CA=SN-I A kereskedelem hatásai: téveszmt veszmék és valóság g (2) Alacsony bérűb országokb gokból érkező import felelős a növekvn vekvő bérkülönbségekért az USA-ban, valamint a magas nyugat-eur európai munkanélk lküliségért Valóság: a növekvn vekvő különbségek a gazdaság átalakulásából l adódnak dnak Automatizálás, technológiai fejlődés, magasan képzett munkaerő iránti igény növekedn vekedése Szolgáltat ltató szektor növekedn vekedése, ipari foglalkoztatás s csökken kkenése Rugalmatlan munkaerőpiacok, jóléti j állam, restriktív v gazdaságpolitika gpolitika (EMU) Protekcionizmus káros k hatásai Hatékonys konyság g csökken kkenése Elzárt piacon a vállalatok v nem fejlődnek Export csökken kkenése, aranyáraml ramlási mechanizmus: kezdetben exp nő => valuta felért rtékelődik => csökken kkenő versenyképess pesség Input költsk ltségek növekedn vekedése Nemzeti jövedelem j újraosztásasa A komparatív v előny nyök k modellje tökéletes állapot feltételez telezése Infrastrukturális, fogyasztási si eltérések figyelmen kívül k l hagyása A kereskedelem költsk ltségeitől l eltekint Nemzetközi zi tényezt nyezőáramlástól l eltekint A H-O H O modell hiányoss nyosságaiból l fakadó új felismerések sek (1) Az emberi tőke t fogalma Leontief-paradoxon -> > rávilr világított a humánt ntőke minősége és s a méretgazdasm retgazdaságosság g bevonásának nak szüks kségességére. Iparon belüli li kereskedelem bővüléseb mivel magyarázhat zható?? H-O H O szerint nem létezhetl nemzeti ízlés, termékdifferenci kdifferenciálás, méretgazdaságosság 17 A H-O H O modell hiányoss nyosságaiból l fakadó új felismerések sek (2) Nemzetközi zi kereskedelem és s a külfk lföldi ldi beruházások összefonódásasa Korai elméletek: letek: TNC-k jelentősége, a tőkemegtérülés és s kockázatv zatváltozás s miatt Nem a kamatláb b a meghatároz rozó elem a döntésekben Vállalaton belüli li kereskedelem jelentősége TNC beruházásai milyen mértm rtékben meghatároz rozóak ország ágazati szerkezetére, re, azaz szakosodására? 18 3

4 Komparatív v előny nyöktől l a kompetitív előny nyökig Vernon féle f termékéletciklus hipotézis Hazai termelés és fogyasztás Export Hazai fogyasztás Import Bevezetés Növek. Érettség Hanyatlás Idő Állam szerepe a porteri modellben A háborh ború utáni kereskedelemi rezsim Intézm zmények: GATT, WTO, UNCTAD Bretton Woods: : ITO GATT: Általános Vámtarifa V és s Kereskedelmi Egyezmény Miért van szüks kség g GATT-ra, WTO-ra ra? Közgazdasági gi értelemben szabadkereskedelem jó De: nemzetközi zi együttm ttműködés s nehézs zsége GATT és s WTO: lehetővé teszi az együttm ttműködést Tárgyalások, ismétl tlődő játék és s szankciók GATT Szerződés, de állandó székhellyel rendelkező intézm zményesült szervezet lett (Genf) Korlátozott hatás- és s felelőss sségi kör k r (fórum) Vámok és nem-tarif tarifális kereskedelmi akadályok felszámol molása kvóták, k, dömping, d exporttámogat mogatás s tiltása kivétel a mezőgazdas gazdaság: g: speciális státusz tusz Fő funkciója a szerződő felek közötti k vitás kereskedelmi kérdk rdések rendezésének nek hivatalos fórum biztosítása sa (multilaterális lis kereskedelmi tárgyalások)

5 GATT Alapelvek: Diszkrimináci ció kizárása legnagyobb kedvezmény elve nemzeti elbánás s elve viszonosság vitás s kereskedelmi kérdk rdések konzultáci ciós megoldása nyilvánoss nosság, átláthatóság Tárgyalási fordulók Multilaterális lis tárgyalt rgyalási fordulók Legjelentősebbek: Kennedy-fordul forduló ( ): 67): LDC-kkel kedvezőbb elbánás Tokió-fordul forduló ( ): 79): átfogó,, nagymért rtékű vámcsökkentések Uruguay-fordul forduló ( ): 94): WTO létrehozl trehozása, tárgyalások kiterjesztése se GATT: korlátok Feldolgozóipari termékekre Agrárterm rtermékek nem Szolgáltat ltatáskereskedelem nem Textilipar csak kis mértm rtékben Korlátozott hatásk skör r a vitarendezésben: nincsenek szankciók Az UNCTAD megalakulása 1964-ben jött j létre, l részben r az ITO-t helyettesítend tendő Feladata a nemzetközi zi kereskedelem előmozd mozdítása, különös k s tekintettel a fejlődő és átalakuló országok érdekeire tekintettel Kiemelten foglalkozik a TNC-kel (nemzetközi zi viselkedési si kódex k Code of Conduct) Mögötte áll a G77 csoport (Prebisch) UNCTAD törekvt rekvések Összhangban az 1974-es ÚNGR programmal Általános Preferencia Rendszer Integrált Áruprogram Fejlődő országok cserearányroml nyromlását kompenzálja A WTO Nemzetközi zi szervezet, állandó fórum Székhely: Genf 153 tagállam (legújabb Ukrajna és s ZöldZ ld-foki Szigetek), plusz megfigyelők Minden más m s nemzetközi zi szervezettől l függetlenf IMF-fel és s Világbankkal együtt alakítja ki működési m mechanizmusát!

6 A WTO GATT kiterjesztése : Kiterjedtebb szabályok Nemzetközi zi kereskedelem szabályainak újabb területekre való kiterjesztése: se: GATS (Által( ltalános Szolgáltat ltatáskereskedelemi Egyezmény) TRIMS (Trade Related Investment Measures) TRIPS (Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights) Kereszt-szektor szektorális megtorló mechanizmus Kifinomult működési m rend WTO vitarendezési eljárási rendje 1. Konzultáci ciók 2. Vitarendezési bizottság g feláll llítása (Dispute( Settelment Body) 3. Vizsgálat 4. Közbenső jelentés s (mi a vita alapját t adó helyzet) 5. Vizsgálati bizottság g végsv gső jelentése 6. Végső jelentés s körözése k a DSB tagok közt k (Vitás s KérdK rdések Rendezésének nek Testülete) 7. Fellebbezési lehetőség 8. Vizsgálóbizotts bizottság g jelentés s v. fellebbezés s elfogadása. 9. Végrehajtás 10. Kártérítésben való megállapod llapodás 11. Megtorlás Az Uruguay-Round után Megváltozott nagyhatalmi érdekek Szolgáltat ltatásorientált és csúcstechnol cstechnológiai gazdaság Új j területeken liberalizáci ció,, más m területeken protekcionizmus A kereskedelmi rezsim új struktúrában működikm A WTO képes k lesz megfelelni 150 állam igényeinek? Az Uruguay-Round után Nyugtalanító kérdések sora Mezőgazdas gazdaság, g, textilipar: magas vámok, v exporttámogat mogatások (fejlett országok) Szolgáltat ltatások: komoly kereskedelmi akadályok (fejlődő országok) Munkaügyi előírások: ILO és s USA Környezetvédelmi kérdk rdések Emberi jogi kérdk rdések Az Uruguay-Round után A milleniumi forduló kudarca (Seattle( Seattle,, 1999) Ambiciózus tervek Nagyhatalmi érdekellentétek, tek, eltérő napirendek Utcai káosz k és s felfordulás Újabb lendület? let? Doha-i forduló elindítása (2001) Doha Development Agenda Cancun: : szeptember 6. WTO Miniszteri Konferencia: Hong Kong Újabb kudarc: Fejlődő és s fejlett világ szembenáll llása

7 Fejlődő országok: a G20 csoport Napjaink Dohai-fordul forduló kudarca Ellentétek tek a fejlődő és s a fejlett világ g közöttk Ellentétek tek a fejlett világon belül Regionalizáci ció Hazai politikai célkitc lkitűzések lassan elsőbbs bbségbe kerülnek Új j kereskedelmi agenda USA javaslata új kereskedelmi agendára ra : szabadkereskedelem ellenzése Helyette un. tisztességes /fair/ kereskedelem Globális lis kérdk rdések, önös érdekek? Új j kereskedelmi agenda Munkaügyi, emberi jogi, környezetvédelmi kérdések kezelése -> diszkriminálhat lható-e? Társadalmi dömping d kezelése: monetáris, fiskális, szociális, környezetvédelmi WTO korlátozza tozza-e e az állami szuverenitást? st? WTO kritika Fejlődő országok leszakítása, sa, a WTO a fejlett országok és s a multik érdekeit képviselikk Különösen éles kritika: GATS, TRIPS, TRIMS Kritika részben r jogos: Zöld szoba Veszélyek WTO-e a hibás, miért lépnek l be fejlődő országok? Összefoglalás Közgazdasági gi elmélet: let: szabadkereskedelem Gyakorlat: protekcionista tendenciák Elméleti leti alapok és s gyakorlati válaszokv Nemzetközi zi kereskedelemi rezsim: Történet Jelen Kihívások

8 Előretekint retekintés Következő hetekben: Nemzetközi zi monetáris és s pénzp nzügyi rendszer TNC-k Gazdasági fejlődés és s az állam Integráci ciók Állam szerepe a globalizálódó világban 43 8