SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYEK International economics Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2004/2005. tanévtől Előadó: Dr. Csáki György főiskolai tanár Budapest 2005.

2 1. A tárgy címe és jelzése: Nemzetközi gazdaságtan (International economics) 2. A tárgy célja, oktatásának módja, a tárgy jellege: Olyan nemzetközi gazdaságtani és valutáris-pénzügyi alapismeretek nyújtása a hallgatóknak, amelyek elsősorban a mikro- és makroökonómiai, valamint pénzügyi ismereteikre alapozva - kiegészítik és integrálják is eddig megszerzett ismereteiket, ugyanakkor hatékonyan segíthetik a mindennapok nemzetközi üzleti gyakorlatában való eligazodást. Az oktatott tananyag a nemzetközi versenyképességi és kereskedelempolitikai alapismertek, a nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködés alapelveinek és intézményi kereteinek tárgyalásán túl különösen nagy figyelmet szentel a nemzetközi tényezőáramlás kérdéseinek. 3. A tárgy tartalmának, felépítésének vázlatos ismertetése: A tárgy tananyaga öt részből, 26 fejezetből tevődik össze, melyeket az alábbiakban 14 előadásra felosztva foglalom össze: 1. A nemzetközi gazdaságtan tárgya. A világgazdaság fejlődésének, a világgazdaság történetének főbb szakaszai. A nemzetközi gazdaságtan fejlődésének főbb elméleti irányzatai a merkantilizmustól a neokeynesiánus és neoliberális nemzetközi gazdaságtanig. 2. A nemzetközi munkamegosztás és szakosodás alapelvei a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök az abszolút és a komparatív előnyök elmélete, a kölcsönös előnyök értelmezése az abszolút és a komparatív előnyök rendszerében. A komparatív előnyök klasszikus elméletének korlátai, valamint és neoklasszikus értelmezésük és ábrázolásuk. 3. A komparatív előnyök elméletének neoklasszikus továbbfejlesztése, a Heckscher-Ohlinmodell, a modell Samuelson-féle továbbfejlesztése, a Leontieff-paradoxon, a H-O-S-modell elméleti korlátai és hiányosságai. A nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök újabb elméletei- 4. A versenyképesség modern elméletei a termékegységre jutó bérköltség, az export relatív egységértéke, a megnyilvánult komparatív előnyök. A Porter-féle versenyképességi elmélet: értékrendszer, értéklánc, versenyképességi gyémánt. 5. A nemzetközi kereskedelemre vonatkozó alapvető nézetek a protekcionizmus és a szabadkereskedelem mellett felhozott érvek rendszere. A protekcionizmus eszköztára: embargó, kvóták, vámok és nem vámjellegű kereskedelmi korlátok. 6. A nemzetközi kereskedelempolitika alapelvei és érvényesülésük a II. világháború után: a GATT és a WTO kereskedelempolitikai alapelvei és működése. A Dohai forduló eddigi eredményei. 7. A globalizáció világgazdasági előzményei, általános jellemzői, fő kérdései az ezredfordulón: viták a globalizációról, a globaléizáció hátrányos regionális és nemzetgazdasági - következményeiről. A globalizáció gazdaságon kívüli elemei. 8. A fejlődő országok helye és szerepe a globalizálódó világgazdaságban, az elmaradottság legfőbb jellemzői, a centrum-periféria-viszony alakulása a világgazdaság fejlődésének különböző szakaszaiban. Differenciálódás a fejlődő országok között. 9. A transznacionális társaságok működésének jellemzői a globális optimalizáció területei és eszközei, a globális profitmaximálás lehetőségei és eszközei. 10. A Dunning-féle eklektikus befektetési elmélet, a nemzetközi működőtőke-áramlás alapkérdései és történelmi tendenciái a stratégiai szövetségek, mint a transznacionális társaságok közötti együttműködés új jelensége. 2

3 11. A nemzetközi működőtőke-áramlás új jelenségei a kilencvenes években és az új évezred első éveiben: fúziós és felvásárlási hullám a kilencvenes években, drámai visszaesés ban. Regionális tendenciák a nemzetközi működőtőke-áramlásban: a befektetési TRIÁD, Közép- és Kelet-Európa, valamint egyes ázsiai országok helye a nemzetközi működőtőkeáramlás térképén. 12. A nemzetközi pénzügyi rendszer működésének alapkérdései. Alapfogalmak, a nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődésének fő szakaszai: az aranystandard-rendszer, az aranydevizastandard rendszere és a lebegő árfolyamok korszaka. 13. Devizapiacok, árfolyam-típusok árfolyam-elméletek és árfolyam-politikák. Az árfolyamváltozások mérése. A valuta-árfolyamok négy egyenletből álló modellje. Az árfolyamok szerepe a gazdaságpolitikában és hatásuk a makrogazdasági egyensúlyra és fejlődésre. 14. A külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és a teljes körű fizetési mérleg összeállítása, a hiányok és többletek lehetséges okainak elemzése. A folyó és a teljes körű fizetési mérleg gazdaságpolitikai fontossága. A GNP-GNI és a külkereskedelmi mérleg kapcsolatrendszere, a megtakarítás/beruházás viszonyának alakulása és a külkereskedelmi mérleg közötti összefüggés egy nyitott gazdaságban.. 4. A tárgy kapcsolatai más tárgyakkal, kötelező előtanulmány(ok): A tárgy tematikája is jól mutatja, hogy erősen kötődik az alapozó közgazdaságtani (mikro- és makroökonómiai) ismeretekhez. Ebből kifolyólag a tárgy előtanulmányi követelménye a Közgazdaságtan című tantárgy. Az előtanulmányok alatt megszerzett mikro- és makroökonómiai tudás a nemzetközi gazdaságtanból tanultak ismeretével olyan szakemberek képzését alapozhatja meg, akik a világgazdasági kapcsolatok alapos ismeretével a magyar nemzetgazdaság számára hasznos meghatározó szakemberekké válhatnak rendelkezve mindazon alapismeretekkel, amelyek megalapozhatják az Európai Uniós ismeretek megértését, elsajátítását. Kötelező előtanulmány: Közgazdaságtan (makrogazdaságtan) 5. A tárgy oktatási módszere: A tantárgy oktatása évfolyam-előadások formájában történik. A tárgy óralátogatása nem kötelező. A tárgy elismeréséhez az alábbi követelménynek kell megfelelni: a félévet írásbeli kollokvium zárja. A félévet írásbeli kollokvium zárja, amely magában foglalja a kötelező irodalom és az előadásokon elhangzottak ismeretét. 6. Kötelező (és legfontosabb ajánlott) irodalom: Kötelező irodalom: Csáki György: A nemzetközi gazdaságtan alapjai. Napvilág, Ajánlott irodalom: Csáki György, 2004: Külföldi közvetlen befektetések 2001 után: egy korszak vége? Fejlesztés és Finanszírozás. 1. szám, oldal. Csáki György Szalavetz Andrea, 2004: A működőtőke-vonzási képesség mint a versenyképesség mércéje. Külgazdaság, XLVIII. évfolyam, oldal. 3

4 Halmai Péter Elekes Andrea, 2003: A nemzetközi agrás-kereskedelempolitikák új körvonalai Cancun előtt. Külgazdaság, 46. évfolyam, 10. szám, oldal. Jancsik András, 2003: A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem liberalizációja. Külgazdaság, 46. évfolyam, 2. szám, oldal. Török Ádám, 2004: Felzárkózás és versenyképesség. Stratégiai dilemmák az EU Lisszaboni Programjának megvalósulásával kapcsolatban kísérlet egy vitaindítóra. Európai Tükör, 3. szám, oldal. Vígh-Mikle Szabolcs, 2002: A nemzetközi pénzügyi rendszer reformja. Külgazdaság, 45. évfolyam, 6. szám, oldal. World Investment Report The Shift towards Services. United Nations, Mew York & Geneva, Félévi (hetenkénti) ütemezés: 1. A nemzetközi gazdaságtan tárgya. A világgazdaság fejlődésének szakaszai. A nemzetközi gazdaságtan elméleti irányzatai 2. A nemzetközi munkamegosztás és szakosodás alapelvei, a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök az abszolút és a komparatív előnyök elmélete. 3. A komparatív előnyök elméletének neoklasszikus továbbfejlesztése, a Heckscher-Ohlin-modell, a modell Samuelson-féle továbbfejlesztése, a Leontieff-paradoxon. 4. A versenyképesség modern elméletei. 5. Protekcionizmus és szabadkereskedelem. A protekcionizmus eszköztára: vámok és nem vámjellegű kereskedelmi korlátok. 6. A nemzetközi kereskedelempolitika alapelvei, nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködés a II. világháború után. 7. A globalizáció általános jellemzői, fő kérdései az ezredfordulón. 8. A fejlődő országok helye és szerepe a globalizálódó világgazdaságban. 9. A transznacionális társaságok működésének jellemzői globális optimalizáció, globális profitmaximálás. 10. A Dunning-féle eklektikus befektetési elmélet, a nemzetközi működőtőke-áramlás alapkérdései. 11. A nemzetközi működőtőke-áramlás új jelenségei a kilencvenes években és az új évezred első éveiben. Regionális tendenciák a nemzetközi működőtőke-áramlásban. 12. A nemzetközi pénzügyi rendszer működésének alapkérdései, a nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődésének fő szakaszai. 13. Devizapiacok, árfolyam-típusok árfolyam-elméletek és árfolyam-politikák. 14. A külkereskedelmi mérleg és a teljes körű fizetési mérleg, a GNP és a külkereskedelmi mérleg kapcsolatrendszere. 8. Tételsor: 1. A világgazdaság fejlődésének főbb szakaszai, mi jellemezte a világgazdaság fejlődését az I. világháború előtt? A két világháború között? A II. világháború után? 2. Mi a nemzetközi kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságok és a világgazdaság fejlődésében? Milyen típusú előnyöket különböztetünk meg a nemzetközi munkamegosztásban? 3. Mit mond ki a komparatív előnyök klasszikus elmélete? Melyek a komparatív előnyök szerinti szakosodás klasszikus modelljének leegyszerűsítő feltevései és korlátai? 4. Hogyan fejleszti tovább a Heckscher-Ohlin-modelln a komparatív előnyök klasszikus elméletét? Hogyan egészíti ki Samuelson a Heckscher-Ohlin-modellt és milyen paradoxont tárt fel azzal kapcsolatban Leontieff? 4

5 5. Melyek a nemzetközi versenyképesség legjellemzőbb modern elméletei? Melyek a legismertebb keresleti és kínálati oldali versenyképességi mutatószámok és a külkereskedelmi áruszerkezeti mutatók? 6. Fejtse ki a vállalatok és a nemzetgazdaságok versenyelőnyeit a Porter-paradigma alapján! 7. Melyek a szabadkereskedelem és a protekcionizmus mellett felhozott leggyakoribb érvek? Melyek a protekcionizmus leggyakrabban használt eszközei? 8. Ismertesse a nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködés kialakulását a II. világháború után: a GATT létrejöttét, működését és az általa képviselt legfontosabb kereskedelempolitikai alapelveket! 9. Melyek voltak az Uruguay-forduló legfontosabb eredményei - a WTO kialakulása, felépítése: foglalja össze működésének első tapasztalatait és problémáit! 10. Melyek a globalizáció általános jellemzői és mi jellemzi elmélyülését az 1990-es évektől napjainkig? 11. Melyek a fejlődő országok általános jellemzői, mi a fejlődő országok helye és szerepe napjaink világgazdaságában? 12. A nemzetközi tényezőmobilitás fogalma, tartalma és főbb változatai: a munkaerő nemzetközi mozgása, a környezetvédelem mint globális kérdés. 13. Mik a technológia nemzetközi áramlásának fő kérdései, melyek a nemzetközi technológiatranszfer fő kérdései? 14. Melyek a nemzetközi tőkeáramlás alapvető típusai, melyek a transznacionális társaságok működésének jellemzői? 15. Melyek a külföldi közvetlen befektetések motivációi és az abból származó előnyök a Dunning-féle eklektikus elméletben? 16. Melyek a stratégiai szövetségek alapvető jellemzői? Hogyan alakulnak ki a globális oligopóliumok, mi jellemzi a tudásalapú ologopóliumokat? 17. Melyek a működőtőke-export ás import potenciális előnyei és hátrányai? 18. Mi jellemzi a működőtőke-áramlás és a nemzetközi kereskedelem, illetve a nemzetközi kölcsöntőke-áramlás kapcsolatrendszerét? 19. Mi a valuta és a deviza? Melyek a valuta-/deviza.árfolyamok általános jellemzői? Melyek a devizapiacok általános jellemzői? 20. Melyek a legelterjedtebb árfolyam-rendszerek? Melyek az árfolyam-alakulás alapkérdései, melyek a legelterjedtebb árfolyamelméletek? 21. Melyek a teljeskörű nemzetközi fizetési mérleg alkotóelemei? Mi jellemzi a valuta-árfolyam és a nemzetközi fizetési mérleg kapcsolatát? 22. Milyen kapcsolat áll fenn a nemzetközi kereskedelmi/fizetési mérleg egyensúlya és a nemzeti jövedelem között? 23. Melyek voltak az aranystandard rendszerének és működésének alapvető jellemzői? 24. Milyen főbb elvi alapokon nyugodott az aranydeviza-standard rendszere? Mi a kulcsvaluta és melyek a kulcsvalutával szemben támasztott követelmények? 25. Mi jellemezte/jellemzi a Bretton-Woods-i rendszer működését és alapvető intézményi kereteit? 26. Mutassa be a Nemzetközi Valutaalapot, tevékenységének fő jellemzőit! 27. Jellemezze a Világbank-csoport tagszervezeteit, ismertesse tevékenységüket! 5