Dr. Nagy László EGYMI SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Dr. Nagy László EGYMI SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2017

2 1. A szakiskolai nevelés-oktatás céljai 2. Fejlesztési területek nevelési célok TARTALOM JEGYZÉK 3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés 4. Az iskolába történő jelentkezés rendje 5. Képzési szerkezet 6. A tanulók jutalmazásának formái, rendje 7. Javítóvizsga, osztályozóvizsga, szakmai vizsga 8. Hagyományőrzés 9. Tantárgyi rendszer 10. Rehabilitáció, habilitáció 11. Tantárgyak: 12. Szakmai program: - Magyar nyelv és irodalom - Osztályfőnöki óra - Szakmai alapozó ismeret - Természetismeret (biológia-kémia-fizika) - Műszaki rajz, vizuális nevelés - Német nyelv - Matematika - Testnevelés - Erkölcstan - Társadalmi ismeretek - Informatika - Pályaorientáció - Földrajz - általános célok, feladatok - a szakiskola kiemelt feladatai - szakképzés jogi háttere - személyi és tárgyi feltételek - szakmaszerkezet - szakiskolai óraterv OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához - szakiskola óraterve OKJ szerinti szakképesítés oktatásához - készségfejlesztő speciális szakiskola óraterve nem OKJ szerinti oktatáshoz udvaros

3 1. A szakiskola nevelés oktatási céljai A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák, tudatos gyakorlása. Kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskolai nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az ön álló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakiskolai oktatás felkészíti a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményes részvételre, a sikeres munkaerő-piaci és társadalmi integrációra. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók közismereti oktatásának a szakiskolai képzésben kiemelt célja támogatni a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását és a sikeres szakmai vizsgára való felkészülést, gyakorlási-kipróbálási lehetőséget adni a társadalmi beilleszkedés, az önálló életvezetési technikák, a társadalmi cselekvőképesség, a személyiségstruktúra megszilárdítására. A szakiskolai képzés gyakorlási-kipróbálási lehetőséget teremt a társadalmi normáknak megfelelő életmód, életvitel szervezéséhez, vezetéséhez. Támogatja a személyiség komplex, harmonikus fejlődését, az önismeret, az önbizalom és a megfelelő önértékelés megerősödését, segíti a kognitív funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás további fejlődését, teret enged a helyes és kívánatos társas kapcsolatok, viselkedési normák, szociális interakciók gyakorlásának. 2. Fejlesztési területek nevelési célok Erkölcsi nevelés terén a tanulók erkölcsi érzékének továbbfejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése zajlik. Segíti az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítását a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés segíti a magyar történelemre és hagyományokra, hazájára való büszkeség kialakulását, a más népek, azok kultúrája iránti érdeklődés és tisztelet megnyilvánulását azzal, hogy támogatja a tanuló aktív részvételét szűkebb környezetének megemlékezésein, a történelmi múlthoz kapcsolódó ünnepeken. A társadalom, a társadalmi jelenségek megítélése fókuszba kerül, a tanulót a pályaválasztási és önálló életkezdési ismeretei, motivációja segíti abban, hogy reális képet kapjon a társadalomban elfoglalt-elfoglalható helyéről. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén a tanuló iskolai keretek között gyakorolja a demokratikus jogokat és megismeri a demokrácia szabályait. Az iskola egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez mérten biztosítja a részvételét a helyi civil társadalom életében, azért, hogy fogékony legyen a társadalom jelenségei, problémái iránt. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése területén a serdülőkorban, mint a személyiség kialakulásának döntő szakaszában, az életkorból adódó problémák kezelése érdekében kiemelt szerepet kapnak a feszültségek, a szorongás, a stressz, a fáradtság oldásának technikái, annak felismerése és leírása, hogy a tanuló önmaga hogyan változik, alakul. Az elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről a felnőttkori önmaga megvalósításáról akkor lesznek reálisak, ha a tanuló képes a kudarcok tűrésére, tanulságaik feldolgozására, hasznosítására. A családi életre nevelést segíti, hogy a tanuló a középfokú oktatás időszakában megismeri a harmonikus családi mintákat és a családi együttélés szabályait.

4 A testi és lelki egészségre nevelés területén a támogatást nyújtó társadalmi, egészségügyi rendszerek megismerése, a konfliktusok kezelési lehetőségeinek, az érzelmi bizonytalanságoknak, a magánéleti krízishelyzeteknek a felismerése a felnőttkorba lépő fiatalok számára támpontokat nyújt az érzelmi élet válságaiban. A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén a szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakulása, az alkalmazás általánossá válása a mindennapi életben, a munka világában is támogatja a beilleszkedést. A fenntarthatóságot, környezettudatosságot segítik azok a helyzetek, amelyekben a tanuló felismerheti, hogy az emberiség összefogása szükséges a környezet épségének megóvása, a természet védelme érdekében. A pályaorientáció területén a tanuló reális önértékeléssel megismeri munkaerő-piaci lehetőségeit, a társadalmi munkamegosztás alapjait. Képességeinek, lehetőségeinek és érdeklődésének figyelembevételével pályát választ, megismeri és motiválttá válik a céljai elérése érdekében szükséges képességek fejlesztésében. A gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló felkészül a változó gazdasági környezet lehetőségeihez történő alkalmazkodásra, megismeri a családi munkamegosztást, gazdálkodást, felismeri, hogy milyen az ésszerű, beosztó felhasználás, takarékosság. A tanuló a pedagógiai folyamatban és a valóságban is kipróbálhatja az ügyintézés útjait, a segítségkérés lehetőségeit a lakhatás, a munkavállalás, a lakóhelyi, közösségi ügyintézés terén, tapasztalatokat szerezhet a döntései közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatainak mérlegelésében. A médiatudatosságra nevelés különös jelentőséget kap a médiumok használatának előtérbe kerülése, a tanulás, az önművelés területein történő felhasználása miatt. A médiatudatos magatartás a mindennapokban, a munka világában való tájékozódás szolgálatában azt jelenti, hogy a tanulónak megfelelő gyakorlata alakul ki az információhordozók megválasztásában, használatában, megismeri a hétköznapi élet során szerepüket az ismeretek, a fontos információk megszerzésében, óvatosabb lesz, fejlődik az információk hitelességének ellenőrzésében, vigyáz személyes adatainak védelmére, mértéktartó az eszközök használatában. A tanulás tanítása terület a tanuló számára lehetőséget ad az egyénre szabott, képességeknek megfelelő motivációra és a motiváció folyamatos fenntartására az ismeretszerzésben. Segít elfogadni és megismerni a környezet folyamatos változását, fenntartani az igényt és képességet a tevékenységekkel és munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére a munkaerő-piaci és társadalmi integráció elérése érdekében. 3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció területén a tanuló elsajátítja a társas, társadalmi érintkezéshez, kapcsolatfelvételhez és kapcsolattartáshoz szükséges kommunikációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szöveg- és véleményalkotási képessége. Igyekszik a hétköznapok helyzeteiben a magyar helyesírás szabályait követve írásos feladatok megoldására. Idegen nyelvi kommunikáció területén képes a tanult nyelv alapvető, mindennapi élethelyzetekben alkalmazható egyszerű fogalmait, kommunikációs fordulatait felismerni, alkalmazni. Matematikai kompetencia területén, a kognitív funkciók fejlesztésével, bővül a mindennapi élethelyzetekben szükséges, biztonságot nyújtó ismeretek köre. Fontos a gyakorlati ismeretek tevékenységekkel történő megerősítése a tér- és időbeli viszonyok, a mértékegységek, a pénzkezelés és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát érintő területeinek elsajátításában. A természettudományos és technikai kompetencia területén fejlődik a mindennapi

5 élethez köthető természeti jelenségek megfigyelésének és megértésének képessége. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerése. Digitális kompetencia területén képességeinek megfelelő szinten alkalmazza a tanuló az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Szociális és állampolgári kompetencia területén képessé válik a családi munkamegosztásban felnőtt szerep betöltésére, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Megerősödnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybevételével. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia területén felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja, kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, művészeti alkotások befogadására nyitott. A hatékony, önálló tanulás területén igénybe vesz minden új ismeretek, információk, megismerésére szolgáló kultúrtechnikai eszközt, melynek használatát képességeihez mérten elsajátította. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátításához, mer kérdezni és képes csoportos munkában részt venni. 4. Az iskolába történő jelentkezés rendje Az iskolába jelentkezés rendjéről, szabályairól a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 13. fejezete rendelkezik. A szakiskolában a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igény megállapító szakértői bizottság szakvéleménye alapján történhet. Az előzetes tanulmányok beszámítása egyéni elbírálás alapján történhet. 5. Képzési szerkezet 9. Előkészítő évfolyam évfolyam - Parkgondozó rész-szakképesítés évfolyam Kerti munkás rész-szakképesítés évfolyam - Asztalosipari szerelő rész-szakképesítés évfolyam Faipari gépkezelő rész-szakképesítés évfolyam Famegmunkáló rész-szakképesítés évfolyam - Textiltermék összeállító rész-szakképesítés évfolyam Lakástextil készítő rész-szakképesítés évfolyam Szobafestő rész-szakképesítés évfolyam Számítógépes adatrögzítő rész-szakképesítés évfolyam - Konyhai kisegítő rész-szakképesítés évfolyam - Kőműves és hidegburkoló szakképesítés (kifutó) évfolyam Kőműves szakképesítés évfolyam Burkoló évfolyam - Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés évfolyam - Udvaros (kifutó készségfejlesztő szakiskola)

6 6. A tanulók jutalmazásának formái, rendje Azt a tanulót, aki a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt mutat fel, azaz példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai vagy iskolán kívüli vetélkedőn, versenyeken vesz részt, azokon jól szerepel, vagy bármely módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Jutalmazás formái: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret - tárgyi jutalom 7. Javítóvizsga, osztályozóvizsga, szakmai vizsga, szintvizsga Az osztályozó vizsga és javítóvizsga szabályait a jogszabályok határozzák meg. Az osztályozó vizsgára bocsátáshoz a nevelőtestület határozatot hoz. A javítóvizsga időpontja a tanévet követő augusztus közötti időszak. Az időpont kijelölése az igazgató feladata. A javítóvizsga időpontjáról az iskola írásban értesíti a tanulót. A javítóvizsga teljesítéséhez az iskola a tanuló kérésére felkészítést szervez. Az osztályozó és javítóvizsga teljesítése vizsgabizottság előtt történik. A vizsgabizottság tagjait az igazgató jelöli ki. A tanuló a jogszabályi keretek betartásával kérheti, hogy vizsgáját független vizsgabizottság előtt teljesíthesse. Az osztályozó és javító vizsgán figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényből eredő eltéréseket. Komplex szakmai vizsga A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. Törvény és a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013.(VIII.28.) kormányrendelet szabályozza. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti. A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmények alapján a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A felkészülés és a vizsgáztatás során biztosítani kell a sajátos nevelési igényű vizsgázó számára a fizikai és infokommunikációs akadálymentességet. A vizsgán biztosítani kell a felkészülési időt, az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközöket. A sajátos nevelési igény jellegéből, illetve a tanuló szülői kérése alapján a vizsgaszervező kezdeményezi az írásbeli vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli vizsgatevékenységgel történő felváltását. A változást a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti.

7 Szintvizsga A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. Törvény szabályozza. A szintvizsgát a gazdasági kamara szervezi az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően. A szintvizsgát az első szakképzési évfolyamon, február első tanítási napjától, április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban kell megszervezni. Azon szakképesítéseknél, ahol a feladatbank tartalmaz speciális szintvizsga feladatokat, ott a szakiskolák számára kötelező azok használata. Ahol nincs külön SNI szintvizsga feladat, ott továbbra is a normál feladatokat kell használni. A szintvizsgát nem teljesítő tanulónak pótló, javító szintvizsgát kell tennie. A szakiskola köteles felvételkor, ill. iskolakezdéskor ismertetni a szintvizsga követelményeket a tanulóval. 8. A mulasztás következményeinek meghatározása Szakképző évfolyamon, ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a tanítási órák 20%-át, vagy egy adott tantárgyból a képzési szakaszokban a tanítási órák 30%-át, nem osztályozható, illetve a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. Ha a szakmai gyakorlatról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja az éves gyakorlati óraszám 20%-át, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A szakmai gyakorlatról való hiányzást kizárólag hosszan tartó betegség esetén - az évi gyakorlati óraszám 25 %-ban határozzuk meg. (2011. CLXXXVII. Törvény 39. (3), (5)). A 20 % feletti hiányzást a szorgalmi időben pótolni kell! 9. Hagyományőrzés Nemzeti öntudat, közösségi érzés, egészséges életre nevelés erősítése. Az iskolában megtartott ünnepségek, emléknapok: Október 6. Október 23. Február 25. Március 15. Április 16. Június 4. az aradi vértanúk napja az 1956-os forradalom ünnepe a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja az 1848-as forradalom ünnepe a holokauszt áldozatainak emléknapja a nemzeti összetartozás napja Területi, országos rendezvények Október Október november Március Április Megyei pályaválasztási vásár Nyílt nap Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Szakiskolák Országos Sporttalálkozója

8 Hagyományos iskolai rendezvények Szépen jól olvasó verseny Iskolai tanulmányi verseny Karácsonyvárás Farsangi jelmezbál Mezei futóverseny Iskolai vizes versenyek Akadályverseny DÖK-nap Tanulmányi kirándulások 10. Rehabilitáció, habilitáció Tanulóinknak a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény 6. melléklete alapján a heti tantárgyi órákon túl kötelező pedagógiai, gyógypedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk, mely órák száma: évfolyamon heti 4 óra, évfolyamon heti 5 óra. A rehabilitáció célja: komplex gyógypedagógiai fejlesztés. Feladatunk a sajátos nevelési igényű, enyhén értelmi fogyatékos fiatalok fogyatékosságukból eredő hátrányaik csökkentése, a tanítás-tanulás folyamatában mutatkozó fejletlen, vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, szocializáció segítése. A fejlesztés, az eszköztudás fejlesztésére, felzárkóztatásra, tanulási technikák elsajátítására, szociális képességek fejlesztésére, és az önálló életvezetésre irányul. Távolabbi cél a fiatalok eredményes társadalmi integrációja. A tanulók egyéni rehabilitációja fejlesztési terv alapján történik, amely a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye, valamint az egyéni szintfelmérések alapján készül. A fejlődés útja, módja a tanulók egyéni haladási, fejlődési tempójának függvénye. Az osztályszinten történő rehabilitációs órákon általános fejlesztés történik: beszédfejlesztés, gondolkodás, memória, szám-és műveleti fogalom, figyelem-koncentráció fejlesztése. A gyógypedagógusok fő feladata a szakiskolai tanulók rehabilitációs foglalkozásainak, óráinak megtervezése, megtartása. A 20/2012. EMMI rendelet 138. & (5) szerint a középfokú iskolában az előírt re/habilitációs órák számának legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy módosítani. 11. Tantárgyi rendszer Tantárgyak és óraszámok a 9. előkészítő évfolyamon Műveltségi terület Tantárgy Heti óraszám Éves óraszám Magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv idegen nyelv 2 72 Matematika matematika Ember és társadalom erkölcstan 1 36

9 állampolgári ismeretek 1 36 természetismeret (fizika-kémia Ember a természetben - biológia ) 2,5 216 Művészetek műszaki rajz, vizuális nevelés 2 72 Informatika informatika 2 72 Életvitel és gyakorlati pályaorientáció 1 36 ismeretek szakmai alapozó Testnevelés és sport testnevelés és sport osztályfőnöki 1 36 Összesen 35 Tantárgyak és óraszámok a évfolyamon Műveltségi terület Tantárgy 9-10 évfolyam / heti óraszám / 2 éves óraszám Magyar nyelv és magyar nyelv és irodalom irodalom Matematika matematika Ember és társadalom erkölcstan 1 71 Informatika informatika 1 71 Testnevelés és sport testnevelés és sport osztályfőnöki óra Közismereti szabad időkeret eloszlása évfolyamon 9. o. heti 1 óra 10. o. heti 2 óra Tantárgyak és óraszámok a évfolyamon Műveltségi terület Tantárgy 9. évf. 10. évf. 2 éves óraszám évf. 2 éves óraszám Magyar nyelv és magyar nyelv és irodalom irodalom Idegen nyelv idegen nyelv Matematika matematika Ember és társadalom erkölcstan Informatika informatika ,5 34 Testnevelés és sport testnevelés és sport osztályfőnöki ,5 714 Közismereti szabad időkeret eloszlása évfolyamon 9. évfolyamon 1 óra, 10. évfolyamon 2 óra, évfolyamon 1,5 óra

10 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Előkészítő évfolyam 9/E A tantárgy célja: A magyar nyelv és irodalom tantárgy a szakiskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia, a kommunikáció fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával hozzájáruljon sikeres kommunikációjukhoz, önkifejezésükhöz. Az anyanyelvi képzés meghatározó célja a megértés, a figyelem és a kifejezés képességeinek fejlesztése: a szöveghallás, a beszédértés, a szövegértõ olvasás, az értelmes, helyes és szép magyar beszéd, az írás és helyesírás készségének és képességének továbbfejlesztése kulturált nyelvi magatartás kialakítása. Fontos feladata a fenti célokat megvalósító szóbeli és írásbeli nyelvhasználati tevékenységek szervezése, és a szükséges ismeretek közvetítése. Tudatosítani a diákokban, hogy anyanyelve a nemzeti kultúra hordozója és alakítója, s a nemzeti azonosságtudat egyik elengedhetetlen feltétele. A szakképzõ iskolatípusban további meghatározó cél, hogy a diák sajátítsa el és használja igényesen szakterületének nyelvét. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az: erkölcsi nevelésben, a nemzeti azonosságtudatot, hazafias nevelésben, az állampolgárságra, demokráciára nevelésben az önismeret és a társas kultúra területén, a testi és lelki egészségre nevelés területén, családi életre nevelésben, felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén, a fenntarthatóság, környezettudatosság területén, pályaorientáció területén, gazdasági és pénzügyi nevelésben, médiatudatosságra nevelésben. Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Előkészítő 5 óra 180 óra Fejlesztési követelmények: a helyes artikuláció, beszédtechnikai elemek alkalmazása, aktív és passzív szókincs fejlesztése, társas kapcsolatokba a tanult elemek beépítése, tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő felismerése az ismerethordozó/terjesztő médiákból, a tanuló érdeklődésének megfelelő könyv választása. tanult helyesírási szabályok (mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek) alkalmazása, jól olvasható egyéni íráskép kialakítása, környezetében meglévő jelzések, képi információk megértése, a beszédkörnyezetnek megfelelő nyelvhasználat, az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályainak ismerete, néhány mondatos szöveg alkotása önállóan, vázlat alapján, hosszabb szövegből vázlat készítése lényegkiemelés,

11 a címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló készítése, látott, hallott, olvasott szöveg, műsorok értelmezése, műsor elemzése elemi szinten, saját élmények alapján, lehetőség szerint rendszeres hírlap-, folyóirat-olvasás, hírműsorok nézése, hallgatása, a továbbadandó hírek, információk valóságtartalmának mérlegelése, a médiából szerzett információ, reklámok kritikával, fenntartással fogadása. Ismeretek: a helyes beszédlégzés: levegőbeosztás, szünettartás, megfelelő beszédhang: hangterjedelem, hangszín, hangerő, a pontos artikuláció, kifejezőképesség, a kommunikáció céljának megfelelő beszéd, könyvtárhasználat, információszerzés különböző eszközei, tanulást segítő eljárások gyakorlása, szövegfeldolgozás, szépirodalmi részletek, művek szöveghű megtanulása, nyelvtani alapfogalmak rendszerezése, a mondatok szövegben betöltött szerepe, mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok, érzelmek kifejezése indulatszavakkal, helyesírási szótár használata, helyesírási ellenőrző program használata segítséggel számítógépen írás alkalmával, elbeszélés, élménybeszámoló készítése (saját tapasztalat vagy látott esemény alapján) szóban vagy írásban, magánjellegű és hivatalos szövegek stíluselemeinek, jellemzőinek megismerése (magánlevél, hivatalos levél, árajánlat, önéletrajz), olvasmányélmények, látott, hallott irodalmi alkotások felidézése, egyszerűbb színdarabrészletek, alkalmi irodalmi összeállítások előadása közönség előtt, kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató), könyvtárhasználat, internet-használat az információszerzésre, az információ valóságtartamának mérlegelése Fejlesztendő képességek, területek: akusztikus figyelem, szerialitás, rövid- és hosszú távú emlékezet, egyéni íráskép, finommotorika; téri tájékozódás: vonalközben való eligazodás, íráskép rendezése; emlékezet hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén; tanult nyelvtani szabályok alkalmazása, vizuális és auditív észlelés, figyelem, emlékezet: tanultak, olvasottak, látottak felidézése.

12 Tanulói tevékenység: adatkeresés, adatgyűjtés, vázlatok értelmezése, közös vázlatkészítés, lényegkiemelés aláhúzással megbeszélés alapján, összefüggések, cselekmény egymásra épülésének feltárása, kérdésfeltevés, válaszadás az olvasottakkal kapcsolatban, szavak betűrendbe rendezése, katalógus használata, készítése, szavak szófajokba sorolása, fontosabb jellemzői, helyesírásuk, igeragozás, igeidő használata, változtatása szükség szerint, mondatok alakítása tetszés szerint, mondatok helyesírása, szöveg alkotása, átalakítása önállóan, adott szempontnak megfelelően, az elkészített szöveg felolvasása, bírálata, megvitatása, javítása, levél írása adott témában barátnak, idős rokonnak, hivatalnak, tanárának, levél elolvasása után a stílus alapján annak megállapítása, hogy ki a címzett, a számítógép használatához kapcsolódó tevékenységek felelős. Tematikai egység Anyanyelvi ismeretek Összesen: Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 1. Kommunikációs készség fejlesztése 2. A mondanivaló árnyalt közlése a mondatokkal kapcsolatos ismeretek segítségével. Betűrendbe rendezés. Nyelvtani alapfogalmak rendszerezése: hangok, betűk (magánhangzók, mássalhangzók csoportosítása); szavak, szóelemek (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás) jellemzői; Mondatokkal kapcsolatos ismeretek (egyszerű, összetett, kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító). A mondatok szövegben betöltött szerepe. Mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok. Érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag) 20 óra 20 óra 40 óra Tematikai egység Írás, szövegalkotás Fogalmazási ismeretek Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 3. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően. Szöveg alkotása kép alapján Néhány mondatos szöveg alkotása önállóan, vázlat alapján. A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló készítése. 10 óra 4. Lényeges és Hosszabb szövegből vázlat 10 óra

13 Összesen: Tematikai egység Szövegek értő olvasása Összesen: Tematikai egység Kommunikáció - Médiaismeret lényegtelen körülmény megállapítása. 5. Helyesírás színvonalának javítása 6. Önellenőrzés fejlesztése 7. Az írás eszközjellegű fejlesztése. készítése lényegkiemelés. Az elkészített szöveg felolvasása, bírálata, megvitatása, javítása Elbeszélés, élménybeszámoló készítése (saját tapasztalat vagy látott esemény alapján) szóban vagy írásban. Magánjellegű és hivatalos szövegek stíluselemeinek, jellemzőinek megismerése (magánlevél, hivatalos levél, árajánlat, önéletrajz). 10 óra 10 óra 10 óra 50 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 8. A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás fejlesztése. 9. Aktív és passzív szókincs gyarapítása. 10. Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés megalapozása. A jellemző stílusjegyek alapján a hallott vagy olvasott szöveg jellegének felismerése. Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással. Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása. Kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató). Olvasmányélmények, látott, hallott irodalmi alkotások felidézése. Egyszerűbb színdarabrészletek, alkalmi irodalmi összeállítások előadása közönség előtt. 10 óra 10 óra 10 óra 30 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 11. Az információskommunikációs társadalom műfajai 12. Az információszerzés színterei (rádió, televízió, A hiteles információhoz jutás színterei, kommunikációs források. Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles, pletyka, rágalom). 10 óra 20 óra

14 informatika). 13. Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés megalapozása A médiából szerzett információ, reklámok kritikával, fenntartással fogadása. Látott, hallott, olvasott szöveg, műsorok értelmezése, műsor elemzése elemi szinten, saját élmények alapján. 20 óra 14. Internet-használat Kísérlet a valóság és a virtuális valóság szétválasztására. 15. Könyvtárhasználat Látogatás könyvtárban, tájékozódás katalógusban. Összesen: Éves óraszám összesen: 5 óra 5 óra 60 óra 180 óra Kulcsfogalmak, fogalmak: A magyar nyelv jellemzői, a magyar nyelv szépsége, a nyelv tisztasága, a nyelv védelme, a nyelv fejlődése, helyesírási szótár, helyesírási ellenőrző program, önálló írás, emlékezetből való írás, diktálás, nyelvtani szabály, fogalmazás, leírás, elbeszélés, hír, jellemzés, tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás, szómagyarázat, tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás, virtuális valóság, látszat, valóság, mimika, testbeszéd, gesztus, önismeret, hírforrás, cáfolat, megerősítés, termék, áru, érték, katalógus, keresőprogram, országos napilap, helyi lap, folyóirat, szaklap. A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén: Könyvtárt használ megadott szempontok alapján, lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására képes (esetleg tanári kérdések alapján), képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni, megadott szempontok alapján olvasható, áttekinthető írásműveket készít, az írást kommunikációs célokra használja, képes az olvasást az információszerzéshez és átadáshoz felhasználni évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy a speciális szakiskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia, a kommunikáció fejlesztésének legfontosabb

15 eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával hozzájáruljon sikeres kommunikációjukhoz, önkifejezésükhöz. A tantárgy célja: A tanuló készüljön fel a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességek elsajátítására, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra, rendelkezzen közvetlen környezetében az emberi-, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédképességgel, a beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése: a tiszta artikuláció, a kommunikációs biztonságérzet kialakítása, az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó képességekkel adekvát szövegalkotás, alakuljon ki eszköztudás, a kultúrtechnikák alkalmazásának gyakorlásával és használatával, jelentősen bővül aktív és passzív szókincse a felnőtt élet, a munkavállalás és végzés valamint a szakmai munka területén, irodalmi kifejezésformák befogadására nevelés, tudjon folyamatosan hangosan vagy magában olvasni, majd az olvasottakról tömörítve, a lényeget kiemelve beszámolni, legyen képes részben önállóan, részben tanári segítséggel elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket. Tegyen kísérletet ezek erkölcsi és életvezetési értelmezésére, legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására. A tantárgy feladatai: A tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése, a kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek továbbépítése, az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása, a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használata, a véleményalkotási képesség továbbfejlesztése, önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban, motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása, az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése, a korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása, szereplési biztonság kialakítása, a tanuló vegyen részt a dráma-, szerep és szituációs játékokban. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az: erkölcsi nevelésben, a nemzeti azonosságtudatot, hazafias nevelésben, az állampolgárságra, demokráciára nevelésben az önismeret és a társas kultúra területén,

16 a testi és lelki egészségre nevelés területén, családi életre nevelésben, felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén, a fenntarthatóság, környezettudatosság területén, pályaorientáció területén, gazdasági és pénzügyi nevelésben, médiatudatosságra nevelésben. Évfolyam osztály osztály Heti óraszám 2-1,5 óra 1,5 óra 2 Tanéves óraszám 126 óra 102 óra Fejlesztési követelmények: Betűrendbe rendezés, helyes mondatalkotás, szövegalkotás szabályainak alkalmazása, tanult helyesírási szabályok (mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek) alkalmazása, tanári útmutatás alapján szöveget alkot a tanuló, a szövegeket kiegészíti, módosítja, beszédhangok rendszerével, szófajokkal, mondatalkotással kapcsolatos ismeretek, a magyar helyesírás szabályainak alkalmazása, jól olvasható egyéni íráskép, környezetében meglévő jelzéseket, képi információkat megérteni, a beszédkörnyezetnek megfelelő nyelvhasználat, önéletrajz írása tartalmi és formai követelményeknek megfelelően (kézírásos, számítógépen írott). Az írás közben felmerülő helyesírási, értelmezési probléma esetén tanári segítséggel, a tanuló saját és mások írásmunkáinak ellenőrzése, javítása a tanult nyelvtani szabályoknak megfelelően, mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással, szövegből adott szempontok alapján részletek, az eltérő vélemény meghallgatása, megvitatása, ha indokolt, elfogadása, számítógép mint információs eszköz használata, a kapott ismeretek értelmezése, a médiából szerzett információk, reklámok kritikával, fenntartással fogadása. Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek: Akusztikus figyelem, szerialitás, finommotorika, téri tájékozódás: vonalközben való eligazodás, íráskép rendezése, emlékezet hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása, emlékezet rövid távú: diktálás utáni írás, figyelem, vizuális észlelés, auditív észlelés.

17 Ismeretek: A mondatok szövegben betöltött szerepe, mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok, érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag, gyengédség), tájékoztatás, leírás stíluselemei, az írott beszéd felelőssége, pontos és szabatos megfogalmazás, helyesírás, a helyesírási szabályok felelevenítése, tudatosítása, szövegértés, szövegalkotás, vázlat készítése (lényegkiemelés, szövegbővítés), egyszerű szöveg megértése, adott szempont szerinti alakítása, szöveg alkotása, leírás készítése kép vagy adott téma alapján, elbeszélés, élménybeszámoló (saját tapasztalat vagy látott esemény alapján) szóban vagy írásban, önéletrajz írásának gyakorlása (tartalmi és formai elemek megismerése), olvasmányélmények, látott, hallott irodalmi alkotások felidézése, a szépirodalmi alkotások megjelenési formái (vers, próza, dráma, mese, mítosz, monda, regény, novella, elbeszélés), művek és alkotók megismerése (korosztálynak megfelelő irodalmi alkotások, filmek, színdarabok választása), egyszerűbb színdarabrészletek, alkalmi irodalmi összeállítások előadása közönség előtt, kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató). Tanulói tevékenység: Szavak szófajokba sorolása, szófajok fontosabb jellemzői, helyesírásuk, igeragozás, igeidő használata, változtatása szükség szerint, mondatok helyesírása, mondatbővítés, szűkítés, összevonás, veszélyt és tiltást jelentő szavak és jelzések (pl. közlekedési táblák, tiltó jelzések, piktogramok) felismerése, megnevezése, megfogalmazások különböző stíluselemekkel (szaknyelv, argó, sms stb.), az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos javítása, értékelése, másolás, tollbamondás, ellenőrzés, javítás, gyakorlás változatos formában, írás a számítógépen, hibajavítás a helyesírási program használatával, szöveg alkotása, átalakítása önállóan, adott szempontnak megfelelően, az elkészített szöveg felolvasása, bírálata, megvitatása, javítása, ismert szövegről vázlat készítése (lényegkiemelés), vázlatpontok alapján szöveg bővítése (bőbeszédűség, felesleges körülmény kiszűrése) a célközönségnek megfelelően, levél írása adott témában barátnak, idős rokonnak, hivatalnak, tanárának stb., levél elolvasása után annak megállapítása stílus alapján, hogy kinek íródott, a számítógép használatához kapcsolódó tevékenységek felelős alkalmazása (blog, SMS, , csetelés), saját önéletrajz írása (munkahelyi pályázat, ösztöndíj, segély kérése) a célnak megfelelően.

18 Tematikai egység Anyanyelvi ismeretek Összesen: Tematikai egység Írás, szövegalkotás Fogalmazási ismeretek Összesen: Tematikai egység Irodalmi szöveg olvasása 9. osztály Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 1. Kommunikációs készség fejlesztése 2. A mondanivaló árnyalt közlése a mondatokkal kapcsolatos ismeretek segítségével. Betűrendbe rendezés. Nyelvtani alapfogalmak rendszerezése: hangok, betűk (magánhangzók, mássalhangzók csoportosítása); szavak, szóelemek (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás) jellemzői; Mondatokkal kapcsolatos ismeretek (egyszerű, összetett, kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító). A mondatok szövegben betöltött szerepe. Mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok. Érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag) 10 óra 10 óra 20 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 3. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően. 4. Lényeges és lényegtelen körülmény megállapítása. Szöveg alkotása kép alapján Néhány mondatos szöveg alkotása önállóan, vázlat alapján. A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló készítése. Hosszabb szövegből vázlat készítése lényegkiemelés. 10 óra 10 óra 20 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 5. A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás fejlesztése. 6. Aktív és passzív szókincs gyarapítása. A jellemző stílusjegyek alapján a hallott vagy olvasott szöveg jellegének felismerése. Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással. Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása. Kreatív szövegalkotás 6 óra 6 óra

19 Összesen: Tematikai egység Kommunikáció - Médiaismeret (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató). 12 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 7. Az információskommunikációs társadalom műfajai 8. Az információszerzés színterei (rádió, televízió, informatika). A hiteles információhoz jutás színterei, kommunikációs források. Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles, pletyka, rágalom). A médiából szerzett információ, reklámok kritikával, fenntartással fogadása. 10 óra 10 óra Összesen: Összesen éves óraszám: Tematikai egység Anyanyelvi ismeretek Összesen: Tematikai egység Írás, szövegalkotás Fogalmazási ismeretek 10. osztály 20 óra 72 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 1. Kommunikációs készség fejlesztése 2. A mondanivaló árnyalt közlése a mondatokkal kapcsolatos ismeretek segítségével. Betűrendbe rendezés. Nyelvtani alapfogalmak rendszerezése: hangok, betűk (magánhangzók, mássalhangzók csoportosítása); szavak, szóelemek (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás) jellemzői; Mondatokkal kapcsolatos ismeretek (egyszerű, összetett, kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító). A mondatok szövegben betöltött szerepe. Mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok. Érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag) 8 óra 8 óra 16 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 3. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően. Szöveg alkotása kép alapján Néhány mondatos szöveg alkotása önállóan, vázlat alapján. A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló 10 óra

20 Összesen: Tematikai egység Irodalmi szöveg olvasása Összesen: Tematikai egység Kommunikáció - Médiaismeret 4. Lényeges és lényegtelen körülmény megállapítása. készítése. Hosszabb szövegből vázlat készítése lényegkiemelés. 10 óra 20 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 5. A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás fejlesztése. 6. Aktív és passzív szókincs gyarapítása. A jellemző stílusjegyek alapján a hallott vagy olvasott szöveg jellegének felismerése. Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással. Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása. Kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató). 4 óra 4 óra 8 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 7. Az információskommunikációs társadalom műfajai 8. Az információszerzés színterei (rádió, televízió, informatika). A hiteles információhoz jutás színterei, kommunikációs források. Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles, pletyka, rágalom). A médiából szerzett információ, reklámok kritikával, fenntartással fogadása. 5 óra 5 óra Összesen: Összesen éves óraszám: Összesen a 2 évre: Tematikai egység Anyanyelvi ismeretek 11. osztály 10 óra 54 óra 126 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 1. Kommunikációs készség fejlesztése 2. Az elfogadható színvonalú helyesírás megalapozása. Igékkel és névszókkal kapcsolatos egyszerűbb szabályok ismerete. Tanult helyesírási szabályokat igyekszik alkalmazni a tanuló. 6 óra 8 óra

21 Összesen: Tematikai egység Írás, szövegalkotás Fogalmazási ismeretek Összesen: Tematikai egység Irodalmi szöveg olvasása Összesen: Tematikai egység Kommunikáció - Médiaismeret 14 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 3.. Az írás eszközjellegű használatának fejlesztése. 4. Lényeges és lényegtelen körülmény megállapítása. Szöveg alkotása kép alapján Néhány mondatos szöveg alkotása önállóan, vázlat alapján. A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló készítése. Hosszabb szövegből vázlat készítése lényegkiemelés. 8 óra 8 óra 16 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás fejlesztése. Tanult irodalmi művek felidézése, ismert memoriterek elmondása. Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással. Aktív és passzív szókincs gyarapítása. Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása. Kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató). 5 óra 8 óra 13 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 7. Az információskommunikációs társadalom műfajai 8. Az információszerzés színterei (rádió, televízió, informatika). A hiteles információhoz jutás színterei, kommunikációs források. Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles, pletyka, rágalom). A médiából szerzett információ, reklámok kritikával, fenntartással fogadása. 6 óra 5 óra Összesen: Összesen éves óraszám: 11 óra 54 óra

22 Tematikai egység Anyanyelvi ismeretek Összesen: Tematikai egység Írás, szövegalkotás Fogalmazási ismeretek Összesen: 12. osztály Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 1. Kommunikációs készség fejlesztése 2. A mondanivaló árnyalt közlése a mondatokkal kapcsolatos ismeretek segítségével. Nyelvtani alapfogalmak rendszerezése: szavak, szóelemek (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás) jellemzői; Mondatokkal kapcsolatos ismeretek (egyszerű, összetett, kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító). A mondatok szövegben betöltött szerepe. Mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok. Érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag) 8 óra 8 óra 16 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 3. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően. 4. Lényeges és lényegtelen körülmény megállapítása. Szöveg alkotása kép alapján Néhány mondatos szöveg alkotása önállóan, vázlat alapján. A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló készítése. Hosszabb szövegből vázlat készítése lényegkiemelés. 7 óra 7 óra 14 óra Tematikai egység Irodalmi szöveg olvasása Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 5. A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás fejlesztése. 6. Aktív és passzív szókincs gyarapítása. Tanult irodalmi művek felidézése, ismert memoriterek elmondása. Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással. Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása. Kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató). 6 óra 6 óra

23 Összesen: Tematikai egység Kommunikáció - Médiaismeret 12 óra Sorsz. Témakör Tartalom Óraszám 7. Az információskommunikációs társadalom műfajai 8. Az információszerzés színterei (rádió, televízió, informatika). A hiteles információhoz jutás színterei, kommunikációs források. Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles, pletyka, rágalom). A médiából szerzett információ, reklámok kritikával, fenntartással fogadása. 3 óra 3 óra Összesen: Összesen éves óraszám: Összesen a 2 évre: 6 óra 48 óra 102 óra Kulcsfogalmak, fogalmak: Érzelmek kifejezésére szolgáló szavak (öröm, bánat, harag, gyengédség), szöveg, mondatfajták, szavak fajtáinak nevei, önálló írás, emlékezetből való írás, diktálás, nyelvtani szabály, fogalmazás, leírás, elbeszélés, hír, jellemzés, tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás, virtuális valóság, látszat, valóság, szómagyarázat, mimika, testbeszéd, gesztus, önismeret. Hírforrás, cáfolat, megerősítés, termék, áru, érték, katalógus, keresőprogram, országos napilap, helyi lap, folyóirat, szaklap. A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén: A tanuló képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni, képes meggyőzni, kulturáltan érvelni, kérdezni, együttműködni beszédpartnerével, véleményt elfogadni, lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására képes (esetleg tanári kérdések alapján), képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni, olvasható, áttekinthető írásműveket készíteni, tudja az írást kommunikációs célokra használni, képes az olvasást az információszerzéshez és átadáshoz felhasználni, képes a média által bemutatott valóságképet kritikával fogadni,

24 könyvtárhasználat megadott szempontok alapján, fogékony a művészeti élményekre évfolyamon A magyar nyelv és irodalom tantárgy a szakiskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia, a kommunikáció fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával hozzájáruljon sikeres kommunikációjukhoz, önkifejezésükhöz. A tantárgy célja: A tanuló készüljön fel a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességek elsajátítására, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra, rendelkezzen közvetlen környezetében az emberi-, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédképességgel, a beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése: a tiszta artikuláció, a kommunikációs biztonságérzet kialakítása, az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó képességekkel adekvát szövegalkotás, alakuljon ki eszköztudás, a kultúrtechnikák alkalmazásának gyakorlásával és használatával, jelentősen bővül aktív és passzív szókincse a felnőtt élet, a munkavállalás és végzés valamint a szakmai munka területén, irodalmi kifejezésformák befogadására nevelés, tudjon folyamatosan hangosan vagy magában olvasni, majd az olvasottakról tömörítve, a lényeget kiemelve beszámolni, legyen képes részben önállóan, részben tanári segítséggel elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket. Tegyen kísérletet ezek erkölcsi és életvezetési értelmezésére, legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására. A tantárgy feladatai: A tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése, a kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek továbbépítése, az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása, a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használata, a véleményalkotási képesség továbbfejlesztése, önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban, motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása, az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése, a korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek

25 szintetizálása, szereplési biztonság kialakítása, a tanuló vegyen részt a dráma-, szerep és szituációs játékokban. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az: erkölcsi nevelésben, a nemzeti azonosságtudatot, hazafias nevelésben, az állampolgárságra, demokráciára nevelésben az önismeret és a társas kultúra területén, a testi és lelki egészségre nevelés területén, családi életre nevelésben, felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén, a fenntarthatóság, környezettudatosság területén, pályaorientáció területén, gazdasági és pénzügyi nevelésben, médiatudatosságra nevelésben. Évfolyam 9-10 osztály Heti óraszám 1,5 óra 2 tanéves óraszám 106,5 óra Fejlesztési követelmények: Betűrendbe rendezés, helyes mondatalkotás, szövegalkotás szabályainak alkalmazása, tanult helyesírási szabályok (mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek) alkalmazása, tanári útmutatás alapján szöveget alkot a tanuló, a szövegeket kiegészíti, módosítja, beszédhangok rendszerével, szófajokkal, mondatalkotással kapcsolatos ismeretek, a magyar helyesírás szabályainak alkalmazása, jól olvasható egyéni íráskép, környezetében meglévő jelzéseket, képi információkat megérteni, a beszédkörnyezetnek megfelelő nyelvhasználat, önéletrajz írása tartalmi és formai követelményeknek megfelelően (kézírásos, számítógépen írott). Az írás közben felmerülő helyesírási, értelmezési probléma esetén tanári segítséggel, a tanuló saját és mások írásmunkáinak ellenőrzése, javítása a tanult nyelvtani szabályoknak megfelelően, mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással, szövegből adott szempontok alapján részletek, az eltérő vélemény meghallgatása, megvitatása, ha indokolt, elfogadása, számítógép mint információs eszköz használata, a kapott ismeretek értelmezése, a médiából szerzett információk, reklámok kritikával, fenntartással fogadása. Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek: akusztikus figyelem, szerialitás,

26 finommotorika, téri tájékozódás: vonalközben való eligazodás, íráskép rendezése, emlékezet hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása, emlékezet rövid távú: diktálás utáni írás, figyelem, vizuális észlelés, auditív észlelés. Ismeretek: A mondatok szövegben betöltött szerepe, mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok, érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag, gyengédség), tájékoztatás, leírás stíluselemei, az írott beszéd felelőssége, pontos és szabatos megfogalmazás, helyesírás, a helyesírási szabályok felelevenítése, tudatosítása, szövegértés, szövegalkotás, vázlat készítése (lényegkiemelés, szövegbővítés), egyszerű szöveg megértése, adott szempont szerinti alakítása, szöveg alkotása, leírás készítése kép vagy adott téma alapján, elbeszélés, élménybeszámoló (saját tapasztalat vagy látott esemény alapján) szóban vagy írásban, önéletrajz írásának gyakorlása (tartalmi és formai elemek megismerése), olvasmányélmények, látott, hallott irodalmi alkotások felidézése, a szépirodalmi alkotások megjelenési formái (vers, próza, dráma, mese, mítosz, monda, regény, novella, elbeszélés), művek és alkotók megismerése (korosztálynak megfelelő irodalmi alkotások, filmek, színdarabok választása), egyszerűbb színdarabrészletek, alkalmi irodalmi összeállítások előadása közönség előtt, kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató). Tanulói tevékenység: Szavak szófajokba sorolása, szófajok fontosabb jellemzői, helyesírásuk, igeragozás, igeidő használata, változtatása szükség szerint, mondatok helyesírása, mondatbővítés, szűkítés, összevonás, veszélyt és tiltást jelentő szavak és jelzések (pl. közlekedési táblák, tiltó jelzések, piktogramok) felismerése, megnevezése, megfogalmazások különböző stíluselemekkel (szaknyelv, argó, sms stb.), az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos javítása, értékelése, másolás, tollbamondás, ellenőrzés, javítás, gyakorlás változatos formában, írás a számítógépen, hibajavítás a helyesírási program használatával, szöveg alkotása, átalakítása önállóan, adott szempontnak megfelelően, az elkészített szöveg felolvasása, bírálata, megvitatása, javítása, ismert szövegről vázlat készítése (lényegkiemelés), vázlatpontok alapján szöveg bővítése (bőbeszédűség, felesleges körülmény kiszűrése) a célközönségnek megfelelően, levél írása adott témában barátnak, idős rokonnak, hivatalnak, tanárának stb.,