A Bank of China (Hungária) Zrt. tájékoztatója. nyilvánosságra hozatali követelményeknek megfelelően

Átírás

1 A Bank of China (Hungária) Zrt. tájékoztatója az Európai Parlament és Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU számú rendeletében (CRR) előírt nyilvánosságra hozatali követelményeknek megfelelően A jelen Tájékoztató a CRR szerkezetét követi december 31. vonatkozásában A nyilvánosságra hozatali követelmények hatálya (CRR 431. cikk) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény rendelkezése alapján a Bank egyedi alapon évente eleget tesz az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU számú rendelete (a továbbiakban: CRR vagy Rendelet) nyolcadik részében meghatározott nyilvánosságra hozatali követelménynek. A Bank of China (Hungária) Zrt Igazgatóságának a Rendelet 435. cikkének (1) pontja szerinti nyilatkozta: A Bank általános kockázati profilja A Bank követi a Bank of China Limited (a továbbiakban Head Office, vagy Tulajdonos, vagy BOC) irányelveit, amelyet a konzervatív kockázatvállalás jellemez. A Bank célja, hogy megvalósítsa stratégiai célkitűzését, miszerint meg kell találja a helyes arányt a kockázatvállalás és a nyerség között. A Bank üzleti tevékenységét profit orientált módon a nagyvállalati hitelezésre és kereskedelem finanszírozásra fókuszálja, hogy előmozdítsa a gazdasági kapcsolatokat Kína és Közép-Kelet Európa között. A Bank évi tevékenysége az üzleti stratégia mentén valósult meg, a Bank nyereségesen működött és valamennyi kintlévősége problémamentes. Az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutató a 2017 év végi adatok alapján 0,17% volt. A Bank tevékenységét jellemző további mutatószámok (ideértve a likviditási mutatókat is) az alábbi táblázatban találhatók: 1

2 FŐBB MUTATÓSZÁMOK Adatok: százalékban A mutató megnevezése és számítási módja Eszközarányos nyereség (ROAA) = adózott eredmény / átlagos mérlegfőösszeg Tőkearányos nyereség (ROAE) = adózott eredmény / átlagos saját tőke Likviditási ráta = forgóeszközök / rövidlejáratú kötelezettségek Befektetett eszközök aránya = befektetett eszközök / eszközök összesen Saját tőke aránya = saját tőke / források összesen Likviditásfedezeti ráta (LCR) = likvid eszközök / nettó kiáramlás 0,28 0,17 1,67 1,48 81,27 88,97 33,75 37,55 11,79 11,55 369,55 224,99 A Bank egyszemélyes zártkörű részvénytársaság, alapításának időpontja április 30. A Bank egyszemélyes tulajdonosa: Bank of China Limited (Kína , Peking, Fuxingmen Nei Dajie 1.), szavazati hányada 100% ben a Bank fióktelepeket létesített Ausztriában és a Cseh Köztársaságban: Bécsi Fiók: Börseplatz 6, 1010 Wien, Prágai Fiók: Na Florenci 2116 / 15, Praha 1 Nové Mésto, A prágai fiók 2015-ben, a bécsi fiók 2016-ban kezdte meg működését ban a Bank leányvállalatot alapított Szerbiában: Bank of China Srbija: Zoran Djindjic boulevard 2a, Belgrade. Az alapítási folyamat részeként a Bank 2016 decemberében átutalta a szerb leányvállalat 15 millió EUR alaptőkéjét (4.713 millió Ft). A szerb leányvállalat a 2017 januárjában megkezdte működését, hitelezési tevékenységet azonban ebben az évben még nem folytatott. A fentieknek megfelelően a Bank tőkekövetelmény számításába és a nyilvánosságra hozott adatok vonatkozásában a magyarországi tevékenységén kívül figyelembe vette a prágai és a bécsi fiók működéséből származó információkat. A Bank a Head Office által kifejlesztett kockázat kezelési rendszert alkalmazza és létrehozta a Risk Management Osztályt. A kockázatkezelési szabályzatok és eljárások arra irányulnak, hogy a Bank eleget tegyen a prudenciális követelményeknek a magyar, az EU-s és kínai jog szerint, valamint a felügyeleti elvárásoknak

3 A Bank Igazgatósága minden évben áttekinti és jóváhagyja a Bank kockázati étvágyát (Risk Appetite), továbbá a kapcsolódó kockázat vállalási szabályzatokat, például a hitelezési, a piaci és likviditási kockázatot. A Risk Managment Osztály a Risk Appetite nevű documentumban rögzített főbb kockázati indikátorokat rendszeresen méri, elemzi és jelenti a Bank vezetésének és a megfelelő osztályoknak. A kockázatok kezelése minden osztály tevékenységének központi eleme. A Bank különböző eszközökkel él ezzel kapcsolatban: limiteket állapít meg ügyfelekre és tranzakciókra, minősítéseket alkalmaz, továbbá fedezeteket von be. A kockázatkezelésnek lényeges eleme a kockázatvállalás menetének szabályozottsága. A Head Office a kockázati profilt illetően az egész Csoportra vonatkozóan komplex szabályozást dolgozott ki és a Bank a maga Kockázati Politikáját ennek keretében készíti el, megfelelően alkalmazva az ott megfogalmazott célokat. A Bank a kockázat kezelés területén belső szabályzatait követi, amelyek szabályozzák a kockázatvállalás és -kezelés eljárásait, a döntéshozatal szabályait és jóváhagyási szinteket, az elfogadható fedezeteket és biztosítékokat az üzleti kapcsolat létesítésekor, továbbá az üzleti kapcsolat fennállása alatt végzendő adósság minősítési eljárásokat. A hitelezési kockázat kezelése A hitel-jóváhagyási folyamat célja, hogy csökkentse a hitelezési kockázatot. A hitelezési kockázat kézben tartásának fontos eleme a limit-rendszer. A Bank limiteket állapított meg országokra, iparágakra, partnerekre és ügyfelekre. Meghatározott limitet a nagykockázat vállalásra, valamint a kapcsolt vállalkozások csoportjára. E limitek további célja, hogy kezelni lehessen a koncentrációs kockázatot (is). A Bank előnyben részesíti azokat a kitettségeket, ahol erős fedezet támogatja a tranzakciót és elfogad bank-garanciát (beleértve a BoC testvérintézeteitől kapott garanciákat is), készpénz fedezetet, jelzálog fedezetet, zálogjogot és kezességet. A Bank részletesen kidolgozta a kockázatnak és a fedezeteknek az értékelésére vonatkozó szabályzatait, amelyek figyelembe veszik az eszköz jellegét, rendelkezésre állását és végrehajthatóságát. Ez az eljárás fontos része a kockázatvállalási folyamatnak. A rendszeres kockázat monitoring a kinnlevőség teljes futamideje alatt nemcsak az adós pénzügyi és kereskedelmi pozícióját vizsgálja, de az adott tranzakcióval és fedezetekkel kapcsolatos fejleményeket is. A Bank nem vesz részt hitelderivatíva üzletekben. A Bank a kintlévőségekkel kapcsolatos adatok rögzítésére és karbantartására átültette a Head Office által kialakított eljárásokat, valamint használja a Head Office által erre a célra kifejlesztett IT alkalmazást. Piaci kockázat A Bank konzervatív módon közelít a piaci kockázatokhoz: alapvetően nem foglalkozik saját számlás FX kereskedéssel (proprietary trading) és a kamatkockázatot is minimalizálja. A Bank nem nyújt befektetési szolgáltatásokat. A Head Office limiteket állapított meg a banki könyvi, valamint a kereskedés könyvi tranzakciókra ben a Bank betartott minden piaci kockázatra vonatkozó limitet. A Bank Risk Management Osztálya felelős a piaci kockázatok kezeléséért. A Middle Office folyamatosan jelent a Bank vezetésének a piaci kockázatokkal kapcsolatos kinnlevőségekről és az azokat érintő fejleményekről. A Bank a piaci kockázatok mérésére szóló módszert és limit-rendszert alkalmaz

4 Speciálisan kifejlesztett al-rendszerek állnak rendelkezésre a piaci kockázat monitoringjára is. A rendszer által biztosított lehetőségek optimális kihasználása érdekében folyamatos képzésen vesznek részt a Bank munkatársai. Ezek a rendszerek elegendő információt nyújtanak minden, a kockázatkezelésért felelős személy és részleg számára, a rájuk vonatkozó döntési kereteken belül. A Head Office és a Bank folyamatosan fejlesztik a vonatkozó IT rendszereket, hogy megfeleljenek a Bázeli Egyezmény, az EU, Magyarország és Kína szabályozói követelményeinek a treasury tranzakciók kockázataival kapcsolatban is. A Bank szigorúan szabályozza a Treasury partner és tranzakciós limitjeit, amit Csoport szinten is monitoroznak. Partner kockázat Head Office globális partner kockázati limit rendszert állított fel és a Bank ezt betartva folytatja tevékenységét. A treasury műveleteket illetően a Bank legtöbbször a BoC Csoport többi tagjának szolgáltatásait veszi igénybe, ezzel is minimalizálva a partnerkockázattal esetleg járó kedvezőtlen irányú kockázatokat. A Bank nem kötött netting megállapodásokat a beszámolás évében december 31-én a Banknak nem volt olyan tranzakciója, ami a CRR értelmében partnerkockázati számítást tett volna szükségessé. Működési kockázat A Bank az alapmutató módszert alkalmazza a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározásához. Az ilyen célra elkülönített tőke mindig jelentősen több volt a Bank által elszenvedett működési kockázatoknál. A Bank többféle biztosítást kötött működési kockázatainak csökkentésére (vagyon biztosítást, felelősség biztosítást, stb.). Nyilatkozat Jelen dokumentum elfogadásával a Bank of China (Hungária) Zrt Igazgatósága a Rendelet 435. cikkének (1) pontja szerint nyilatkozik a Bank kockázatkezelési rendszerének megfelelőségéről, amely biztosítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az alkalmazott kockázatkezelési rendszer a Bank profilját és stratégiáját tekintve megfelelő és a Bank kockázati profilja az Igazgatóság által jóváhagyott kereteken belül van. Nem lényeges, védett és bizalmas információk (CRR 432. cikk) A CRR 432. cikk (1) bekezdés értelmében az intézmények - egy vagy több tétel tekintetében eltekinthetnek a CRR-ben előírt nyilvánosságra hozatali követelménytől. A Bank a beszámolási évet illetően nem élt ezzel a lehetőséggel. A Bank azokat az információkat hozza nyilvánosságra, amelyek a tevékenysége tekintetében relevánsak. A nyilvánosságra hozatal módja és gyakorisága (CRR 433., 434. cikk) A Bank a CRR-ben előírt információkat évente hozza nyilvánosságra és a honlapján teszi közzé

5 Kockázatkezelési célkitűzések és szabályok (CRR 435. cikk) A Bankot érintő főbb kockázati típusok a következők: 1. Ügyfél-hitelezési (nem-teljesítési kockázat) 2. Működési kockázatok 3. Piaci kockázat 4. Reziduális kockázat 5. Koncentrációs kockázat 6. Országkockázat 7. Partnerkockázat 8. Banki könyvi kamatlábkockázat 9. Likviditási kockázat A Bank tevékenységének legnagyobb kockázata az ügyfelek hitelezésével kapcsolatban mutatkozik, ezért a vonatkozó kockázatok kezelése kiemelt figyelmet érdemel. 1. Ügyfél-hitelezési kockázat 1.1. Hitelezési kockázat kezelésének stratégiája A Bank a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel számszerűsíti. A Bank biztonságos és nyereséges működése érdekében kialakította az ügyfél-hitelezés és kockázatvállalás feltételeit, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, a Tulajdonos üzleti elképzelései és előírásai, valamint a Felügyelet ajánlásai alapján - szükség szerint - módosít. Az ügyfélhitelezés alatt értendő minden kockázatvállalás, amelynek eredményeképpen a Bank fizetési kötelezettséget vállal ügyfele miatt és fennáll annak lehetősége, hogy az ügyfél nem a szerződés szerint teljesíti fizetési kötelezettségét. A Bank akkor nyújt hitelt vagy vállal kezességet, bankgaranciát, egyéb bankári kötelezettséget, ha annak teljes megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján és a rendelkezésre álló fedezetekkel biztosítottnak látszik. A Bank elsősorban ingatlan, bankgarancia vagy készpénzfedezet mellett nyújt hitelt a helyi piacon, nemzetközi szindikált hiteleknél pedig főképpen a Tulajdonos által vizsgált és preferált üzletekben vesz részt. A hiteleket az adósok a beszámolási évben is rendben törlesztették. A döntéshozók az illetékes vezérigazgató helyettes, vagy a Hitel Bizottság és a Credit Approval Officer együttesen vagy a Tulajdonos, akik értékhatár vagy üzlettípus szerint hoznak döntést. A ockázatvállalásnál a vezérigazgatónak vétójoga van. A döntéshozó határozatában rögzíti a kockázatvállalás feltételeit. A kockázatvállalási előterjesztéseket véleményezik az üzleti területtől független szervezeti egységek. A kockázatok nyomon követése a kockázatvállalást jóváhagyó döntésre épül. A kockázat vállalási szerződések megkötésekor és a hitelek folyósításakor a Bank ellenőrzi a szerződéskötési és a folyósítási feltételek teljesítését. A Bank rendszeresen ellenőrzi, hogy az ügyfél eleget tesz-e fizetési és adatszolgáltatási kötelezettségének. A mulasztásokat a Bank szankcionálhatja. Mivel valamennyi adós rendben eleget tesz fizetési kötelezettségeinek, a Bank még nem alkalmazott szankciókat

6 1.2. Hitelezési kockázat kezelésének folyamata Ügyfél- és ügyletminősítés A Bank döntéshozó testületei részére a nagyvállalati kockázatvállalási előterjesztéseket a Vállalatfinanszírozási Osztály készíti el és az attól szervezetileg független Risk Management Osztály értékeli az előterjesztést, amelynek során: a) ellenőrzi hogy az előterjesztés megfelel-e a banki szabályzatoknak; b) elemzi az ügyfél, az ügylet és felajánlott fedezetek, biztosítékok kockázatait; megvizsgálja az ügyfél mérlegadatai alapján az ügyfél kockázati csoportba sorolását és ügyfél limitét; c) az elemzés összegzéseként állást foglal, hogy a Risk Management Osztály a rendelkezésre álló információk alapján az ügyletet milyen szerződéses feltételek mellett támogatja. Ügyfél- illetve ügyfélcsoport limit Az egy ügyféllel, illetve ügyfélcsoporttal szemben vállalható maximális kockázat mértékének meghatározására a Bank ügyfél- illetve ügyfélcsoport limit rendszert alkalmaz. Az egyes ügyfelek illetve ügyfélcsoportok limitjét az ügyfélminősítési kategória, az ügyfél/ügyfélcsoport ágazatának gazdasági helyzete, biztosítéki rendszere határozza meg. A Bank legfeljebb az ügyféllimit erejéig vállal kockázatot az ügyféllel/ügyfélcsoporttal szemben. A Kínában bejegyzett vállalatok számára nyújtott és BOC csoporton belüli együttműködés által szabályozott ügyleteket a Vállalatfinanszírozási Osztály kezeli. Ezeknek az ügyleteknek a jóváhagyása egyszerűsített keretek között történik: ha a Risk Management Osztály meggyőződött arról, hogy az ügyletre vonatkozó szükséges adatokat a Bank megkapta és az ügylet mögött megvan a BOC csoport vagy adott pénzintézetek kötelezettség vállalása (esetleg készpénz fedezete), akkor az illetékes vezérigazgató-helyettes jóváhagyja azt Szerződéskötést és hitelfolyósítást megelőző lépések A Bank ügyfeleivel kötendő szerződéseket azok aláírása előtt a Jogi és Compliance Osztály és a Risk Management Osztály egyaránt ellenőrzi az alábbiak szerint: i) a szerződéskötéshez szükséges érvényes határozat értelmében a szerződéskötési feltételek teljesültek-e, ii) valamennyi, a határozatnak megfelelő szerződés elkészült-e, iii) a szerződés(ek) adatai teljes körűek, valósak és egymással konzisztensek-e, iv) a szerződések a határozatban szereplő valamennyi adatot, rendelkezést és kikötést helyesen tartalmazzák-e. Amennyiben a szerződés, vagy a kapcsolódó szerződések bármelyike nem minősül kifogástalannak, a Jogi és Compliance Osztály, ill. a Risk Management Osztály észrevételeiről tájékoztatja a Vállalatfinanszírozási Osztályt és kezdeményezi a szükséges módosításokat Javaslattétel az eszközök minősítésére Elsődlegesen a Vállalatfinanszírozási Osztály feladata a javaslattétel a Bank döntéshozói számára az ügyféleszközök és mérlegen kívüli tételek negyedéves és rendkívüli minősítésére, az értékvesztés és céltartalék mértékére a Risk Management Osztály és a Credit Approval Officer - 6 -

7 felülvizsgálatát ill. ellenjegyzését követően. A Bank fennállása alatt valamennyi ügyfél a Bankkal szemben fennálló összes kötelezettségét időben teljesítette, ezért értékvesztés elszámolásra és work-out tevékenységre nem került sor. A Bank az ügyfelekhez tett kihelyezéseit, a szerződéses fizetési feltételek teljesítését havonta ellenőrzi és erről tájékoztatást ad a Bank illetékesei számára. A teljes ügyfélportfolióra kiterjedő értékelés időben kiszűri a tényleges és várható kockázatokat. A Vállalatfinanszírozási Osztály a lejáratok előtt figyelmezteti az adósokat, hogy időben rendelkezésre álljon a kamatfizetéshez és tőketörlesztéshez szükséges fedezet. Amennyiben szükségessé válna, a Vállalatfinanszírozási Osztály és a Risk Management Osztály intézkedne a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos tennivalókról. Amennyiben a késedelem és/vagy a várható veszteség a banki követelés átminősítésére és értékvesztés-elszámolásra, vagy céltartalék-képzésre adna okot, a Vállalatfinaszírozási Osztály tesz javaslatot a behajtással kapcsolatos tennivalókra és az értékvesztés/céltartalék mértékére a Risk Management Osztály véleményezését követően a Credit Approval Officer számára. A 2 millió USD fölötti értékvesztés/céltartalék képzés a tulajdonos jóváhagyását igényli. A negyedéves eszközminősítési folyamatot követően a Vállalatfinanszírozási Osztály a Risk Management Osztály és a Credit Approval Officer véleménye alapján jelentést tesz a Management részére, amennyiben szükség van átminősítésre és céltartalék képzésre Fedezetértékelés A kockázatok felmérése mellett a Bank mind a döntés előkészítési, mind a nyomon követési szakaszban rendszeresen értékeli az ügyfél vagy harmadik személy által felajánlott, illetve a szerződésben biztosított hitelezési kockázatmérséklő eszközöket (fedezeteket). A fedezetértékelésről ill. az alkalmazott hitelkockázat mérséklési technikákról bővebb információt a Hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazása (453 cikk) című fejezet tartalmaz Kisvállalati és lakossági hitelezés Tekintettel arra, hogy a Bank mindössze két magyarországi fiókot működtet, a lakossági és kisvállalati hitelezés szerény volumenben történik. E tevékenység is a fenti elvek mentén zajlik: a Fiók fogadja be és vizsgálja meg az ügyfél kérelmét. Kisvállalati hitelezés esetében a jóváhagyási folyamat megegyezik a nagyvállalati hitelezésnél leírt jóváhagyással. Lakossági hitelezés esetében a Risk Management Osztály értékeli az előterjesztéseket és terjeszti tovább a Credit Approval Officer elé jóváhagyás végett. 2. Működési kockázatok A működési kockázatról szóló részletes tájékoztatást lásd a Működési kockázat (CRR 446. cikk) című fejezetben. 3. Piaci kockázat A Banknak év végén euróban, font sterlingben, japán jenben, USA-dollárban, kínai jüanban, cseh koronában, valamint szerb dinárban volt nyitott pozíciója. A cseh korona pozíció a Bank 2015 folyamán megnyílt prágai fióktelepéhez, míg a szerb dinár pozíció a 2016 decemberében megnyílt szerb leányvállalatához kapcsolódott. A piaci kockázatra számított tőkekövetelményt és további - 7 -

8 részleteket a Piaci kockázatnak való kitettség (CRR 445. cikk) című fejezet tartalmazza. 4. Reziduális kockázat Az ügyfelekkel szembeni kihelyezési kockázatokat a Bank azzal is csökkenti, hogy a hitelfedezetek, biztosítékok befogadásakor a fedezeti kört és értékeket óvatosan határozza meg. Az ügyfelek számára történő kihelyezések előterjesztői bemutatják a fedezetek tényleges piaci értékét, továbbá az esetleges behajtással együtt járó kiadásokat befolyásoló tényezőket, és az ügyfélminősítés függvényében meghatározott fedezeti követelménynél nagyobb fedezeti szorzót állapíthatnak meg. A hosszabb lejáratú kihelyezéseket biztosító ingatlanfedezeteknél az ingatlanok rendszeres újraértékelése szükséges a törvényi előírásoknak megfelelően. A kockázatvállalási ügyletek fedezeteit a Bank a hitelgondozási tevékenység során rendszeresen ellenőrzi; a reziduális kockázatokat a negyedéves ügyletminősítés keretében azonosítja. 5. Koncentrációs kockázat A koncentrációs kockázat bármely olyan egyedi (közvetlen és/vagy közvetett) kitettségként, illetve kitettségek csoportjaként határozható meg, amely képes arra, hogy akkora veszteséget okozzon, amely a Bank zavartalan működését vagy tevékenységének folytatását veszélyezteti. Koncentrációs kockázat származhat: 1) nagymértékű egyedi (esetlegesen kapcsolódó) kitettségek (a kapcsolódó meghatározásának olyan tágnak kell lennie, hogy beletartozzanak például a közös tulajdonon/vezetőségen/garancianyújtókon keresztül kapcsolódó kitettségek); és 2) olyan partnerek csoportjai tekintetében fennálló jelentős kitettségek, amelyek szerződésszegési valószínűségét közös okok határozzák meg, például: - gazdasági szektor; - földrajzi elhelyezkedés; - pénznem; - termék; - hitelkockázat-mérséklési intézkedések (ideértve többek között az egyetlen biztosítéknyújtó tekintetében fennálló, közvetett hitelkitettséggel kapcsolatos kockázatokat). A koncentrációs kockázat kezelésének alapvető eszközei a limitrendszerek. A limitrendszerekről szóló szabályzatokat a Bank Igazgatósága hagyja jóvá. Az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni nagy-kockázatvállalásnál a Bank a jogszabályi előírásokat követi. A Bank folyamatosan vizsgálja kitettségeinek ügyfélcsoport és ágazati koncentrációját. A BOC csoport, illetve kínai pénzintézetek által nyújtott egyedi kötelezettségvállalások révén az esetleges külföldi vállalati kihelyezés a Bank számára pénzintézeti kockázattá válhat. A Bank kiemelt figyelmet fordít a nagykockázati limitek betartására. A Bank nem alkalmaz országon belül régiós limiteket

9 6. Országkockázat A Bank nemzetközi műveleteihez ország-limiteket határoz meg mindazon országokra, amelyekben egyszeri vagy folyamatos kihelyezése és kitettsége van (pl. Bank of China fiók, illetve leánybank, kitettséget eredményező tranzakcióban érintett partnerbank vagy hiteladós van az adott országban). Az országlimit a Banknak az adott országban bejegyzett pénzügyi intézményekkel és ügyfelekkel szemben vállalható kockázatok összesített mértéke. Az ország limitek meghatározásakor a Bank 2017-ben is a Moody's ország-minősítéseire támaszkodott. Fentieken túl a limitek meghatározásakor a Bank figyelembe vette - a Head Office előírásait, - a sajtóban az adott országról megjelenő információkat, makrogazdasági adatokat, - egyéb információkat, pl. gazdaságkutató intézetek, más bankok/cégek elemzéseit. 7. Partnerkockázat A Bank likvid forrásait időről időre rövid lejáratra kihelyezi más bankokhoz, részben a BoC csoporton belül. A Bank a kihelyezéseinél és a származtatott üzleteknél - rövidlejáratú FX swap ügyletek - a partnerkockázatot elsősorban a limitrendszeren keresztül minimalizálja. Az üzletek tőkekövetelménye nem befolyásolja érdemben a Bank tőkemegfelelési mutatóját. 8. Banki könyvi kamatlábkockázat Részletes ismertetését lásd a A nem a kereskedési könyvben szereplő kitettségek kamatláb kockázata (CRR 448. cikk) című fejezet alatt. 9. Likviditási kockázat A likviditási kockázat kezelésével összefüggésben a CRR 435. cikk (1) bekezdése alapján nyilvánosságra hozandó minőségi és mennyiségi információk A likviditási kockázat kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A likviditás a Bank azon képessége, hogy az eszközei növekedését, lejáró kötelezettségeit anélkül tudja finanszírozni, illetve teljesíteni, hogy emiatt jelentős, nem tervezett veszteség érné. Az MNB likviditásról szóló ajánlásában szerepel, hogy a rövid távú források hosszú távú kihelyezése, azaz a jövedelmezőség érdekében végrehajtott lejárati transzformáció, a lejárat előtti tömeges forráskivonás, a források megújíthatósága, a forrás költségek változása, valamint a környezeti hatások és más piaci szereplők magatartásának bizonytalansága jelentik a likviditás kockázatait. A Bank likviditási kockázatai alapvetően két kategóriába sorolhatók: a) Lejárati: a lejárati összhang hiányával összefüggő likviditási kockázat; b) Strukturális: a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával összefüggő kockázat. A Bankot a konzervatív likviditási kockázatvállalás jellemzi. A Bank alapvető célja a likviditáskezelésével kapcsolatos előírások és iránymutatások betartása, az azonnali és mindenkori fizetőképesség (likviditás és szolvencia) biztosítása. A hatékony likviditáskezelés biztosítja, hogy a Banknak elegendő likvid eszköze, vagy ahhoz való megfelelő hozzáférési lehetősége legyen az esedékes fizetési kötelezettségek teljesítésére. A likviditási kockázat kezelése két funkcionális területre oszlik: a likviditáskezelés és a likviditási - 9 -

10 kockázatok ellenőrzése. A likviditáskezelés operatív és stratégiai szempontból a Treasury részéről történik. A likviditási kockázat ellenőrzését a Pénzügyi Osztály végzi. Az Igazgatóság gyakorolja a likviditási politikával kapcsolatos döntéshozatali jogokat és megfelelő felügyeletet gyakorol az átfogó likviditási kockázatkezelési folyamatra. A forrásbevonás konkrét feltételeit a piaci körülmények változásával összhangban a Bank Eszköz- Forrás Bizottsága határozza meg. A likviditási tartalékpolitika célja, hogy mindenkor megfelelő szintű likvid eszközök álljanak a Bank rendelkezésére a váratlan pénzkiáramlások fedezetéül. A likviditási kockázat kezelési funkció struktúrája és szervezeti felépítése (hatáskör, felhatalmazás, egyéb megállapodások) A likviditási kockázatkezelés irányítási struktúrája az Igazgatóságot, a Felügyelő Bizottságot, a Vezetőséget, az Eszköz-Forrás Bizottságot (ALCO) és a Bank funkcionális részlegeit foglalja magában. Az Igazgatóság vizsgálja, elfogadja és jóváhagyja a likviditási stratágiát és a meghatározza a likviditási kockázatvállalás elfogadható mértékét. Az Ügyvezetés feladata a likviditási stratégia végrehajtásának megfogalmazása és felügyelete az Igazgatóság által jóváhagyott elfogadható likviditási kockázati szintnek megfelelően. A Ügyvezetés meghatározza továbbá a likviditási kockázatkezelés szervezeti kereteit és tisztázza az egyes osztályok felelősségét. A Pénzügyi Osztály létrehozza a likviditási kockázati limitekre vonatkozó indikátor rendszert, meghatározza, méri, nyomon követi a Bank likviditási kockázatát, stressz teszteket végez, és ezek eredményéről tájékoztatja az Eszköz-Forrás Bizottságot. A Treasury 1 végrehajtja a Bank likviditási kockázatkezelési politikáját, kezeli a Bank deviza pozícióját, részt vesz a stressz tesztekben és javaslatot tesz a kockázatkezelési stratégiára és eljárásokra. A likviditási kockázat jelentési és mérési rendszerének hatóköre és sajátosságai A Bank az üzleti jellegének, méretének, összetettségének és kockázati politikájának figyelembe vételével likviditás-kockázati limiteket határoz meg, amelyek a Bank éves üzleti tervéhez kapcsolódnak és évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A Pénzügyi Osztály felelős a likviditási kockázatra vonatkozó különböző mutatók méréséért, ellenőrzéséért. A limitek túllépése esetén a Pénzügyi Osztály a limitsértés tényét jelenti a Vezetőségnek, feltárja az okokat, valamint gondoskodik a helyzet helyreállításáról. A likviditási kockázat tendenciájának előrejelzése érdekében a Bank korai figyelmeztető indikátorokat határoz meg, amelyek szigorúbbak a hatósági likviditási mutatókra vonatkozó határértékeknél. Amikor a likviditási helyzet egy korai figyelmeztető jelzőszám megsértését idézi elő, a Pénzügyi Osztály értesíti a kapcsolódó banki részleget a limitsértésről és az indikátor rosszabbodásának elkerülése érdekében segítséget nyújt a likviditási helyzet helyreállításában. A vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat az intézmény kockázati rendszerének 1 A treasury szolgáltatást a Fióktelep számára a Bank of China Limited Magyarországi Fióktelepe Treasury Osztálya nyújtja, a munkatársai révén, a Bank vezetősége adott területért felelős tagjának felügyelete mellett, a vonatkozó SLA-k szerint

11 megfelelőségéről beleértve a likviditási kockázatot jelen dokumentum 4. oldalán olvasható. A likviditásfedezeti ráta nyilvánosságra hozatala során alkalmazandó tábla a CRR 435.cikk (1) bekezdés f) pontja alapján nyilvánosságra hozandó mennyiségi információkról Alkalmazási szint egyedi, értékek millió forintban értendőek Súlyozott érték összesen (átlag) Negyedév vége (Év, hónap, nap) Az átlag számítása során figyelembe vételre került megfigyelési időszakok száma MÓDOSÍTOTT ÉRTÉK ÖSSZESEN 21. LIKVIDITÁSI PUFFER ÖSSZES NETTÓ LIKVIDITÁS KIÁRAMLÁS LIKVIDITÁSFEDEZETI RÁTA (%) 246,23% 203,70% 191,90% 258,14% II. Kockázatok azonosítása, mérése, a figyelemmel kísérésüket biztosító szervezeti egységek és funkciók leírására A kockázatok feltárása és azonosítása a Bank valamennyi munkavállalójára, szervezeti egységére és vezető állású tisztségviselőjére ró feladatot. Amennyiben a Bank valamelyik munkavállalója/szervezeti egysége észlel és azonosít egy kockázatot, köteles annak kezelését azonnal megkezdeni a belső szabályzatok szerint. Vállalatfinanszírozási Osztály A kockázatvállalási előterjesztésekben bemutatja az ügyfél-, az ügylet- és a biztosítéki rendszer kockázatait, javaslatot tesz a kockázatok kezelésére, üzleti kondíciókra. Negyedéves jelentések és minősítések keretében a Risk Management Osztállyal egyetértésben tesz javaslatot az ügyletek minősítésére, a hozzájuk kapcsolódó esetleges értékvesztés / céltartalék elszámolásra. Risk Management Osztály Feladata a Bank döntéshozó testületei részére a hitel, befektetési és egyéb kockázatvállalási előterjesztések és szerződés tervezetek kockázati szempontú véleményezése, ügyfelek adósminősítésének véleményezése, fedezetértékelés- és ügyletminősítés vizsgálata. A kockázatvállalási előterjesztések alapján javaslatot tesz az ügyféllimit nagyságára, és a kihelyezési szerződésekben alkalmazandó kockázatmérséklést szolgáló pénzügyi feltételekre. Részt vesz a kockázatvállalási szerződések véleményezésében a jóváhagyási határozatok feltételrendszere mentén, majd validálja a szerződéseket a Jogi és Compliance Osztály jóváhagyását követően. Véleményezi a Bank döntéshozó testületei számára készülő, a minősítendő eszközök és mérlegen kívüli tételek negyedéves és rendkívüli minősítését, az értékvesztés és céltartalék mértékére vonatkozó előterjesztéseket. Amennyiben szükségessé válna, a Vállaltfinanszírozási Osztállyal közösen javaslatot tenne a kétes vagy rossz minősítésűvé váló kintlévőségek behajtására, javaslatokat tenne a kapcsolódó ügylet, ügyfél, fedezet átminősítésére, az értékvesztés és céltartalék összegére. Rögzíti a hitel-megállapodásokat a könyvelési rendszerben, amennyiben azokat megfelelően aláírták a belső előírásokkal összhangban. Ellenőrzi és jóváhagyja a hitel-lehívásokat

12 Véleményezi és felügyeli az ország limitek mértékét és használatát. Jogi és Compliance Osztály Elsődleges feladata az ügyfelekkel történő szerződéskötést megelőzően az ügyfél-azonosító folyamat (KYC) keretében a céginformációk ellenőrzése az ügyfélreferensek által összeállított számlanyitási dokumentációk alapján, amelyek évente felülvizsgálatra kerülnek. Véleményez majd validál valamennyi kockázatvállalási szerződést, javaslatot téve a szerződésekben alkalmazandó kockázatmérséklést szolgáló jogi feltételekre, figyelembe véve a jóváhagyási határozat feltételeit, kikötéseit. Bankfiók Gondoskodik az ügyfelek adatainak pontos, naprakész vezetéséről, lebonyolítja az ügyfelek számláival kapcsolatos tranzakciókat, segíti a Compliance Officer tevékenységét. Belső Ellenőrzés Folyamatos ellenőrzéssel támogatja a menedzsment kockázat-csökkentési törekvéseit. Adminisztráció Kezeli az esetleges reputációs kockázatokat, közreműködik a Bank PR tevékenységének megszervezésében és a Bank működéséhez szükséges (nem IT) technikai feltételek kialakításában. Pénzügyi Osztály A Banknál előforduló, működési kockázatból fakadó veszteségek (késedelmi kamat, kötbér, mulasztási bírság stb.) rögzítése, az esetleges hibákról, tévedésekről az érintett vezetők értesítése, hogy a jövőben hasonló hibák elkerülhetőkké váljanak. Ezen veszteségadatok elkülönített nyilvántartása lehetővé teszi a működési veszteségek évenkénti változásának figyelemmel kísérését. A hosszú távú likviditási kockázat kezelése szintén a Pénzügyi Osztály feladata. Operations Osztály / Loan Administration A pénzforgalom (forint és deviza átutalások) lebonyolítása az ügyfelek megbízásai alapján, valamint a banki beleértve a Treasury fizetési műveletek elvégzése és az azokkal kapcsolatos kockázatok lehetőség szerinti megelőzése, a bekövetkezett tévedések hatásának minimalizálása. A hitelműveletekkel kapcsolatban, ellenőrzi és lebonyolítja a hitel-lehívásokat. Az Operations Osztály követi figyelemmel, hogy a hitelfelvevők eleget tesznek-e a hitelszerződés feltételeinek. Lebonyolítja a fizetéseket a hitelfelvevő és a hitelezők között, amikor a Bank a Paying Agent. További feladata az Osztálynak, hogy figyelemmel kísérje az adósok esedékes fizetési kötelezettségeit, kiküldje a megfelelő emlékeztetőket, továbbá az értesítéseket a lebonyolított fizetésekről és kamat-megállapításokról. Informatikai Osztály Biztosítja a Bank informatikai rendszereinek működését, meghatározó szerepe van az informatikai alkalmazásokkal összefüggő működési kockázatok felmérésében és az IT kockázatkezelési terv kidolgozásában

13 Treasury A Treasury kezeli a Bank rövid távú likviditását és a felmerülő piaci kockázatokat. III. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre 1. Ügyfélminősítés A Bank ügyfélminősítést végez minden ügyfélre, akivel kockázatvállalási szerződést köt, vagy arra, aki a kockázatvállalást részben vagy egészben pl. garanciával biztosítja. A minősítés elsődlegesen a Bank használatában lévő belső minősítési rendszerben történik, de alapulhat a Felügyelet által elismert nemzetközi hitelminősítő intézetek besorolásán, vagy a Head Office minősítésén is. Az ügyfél minősítési kategóriája befolyásolja az ügyfél hitelezhetőségét, limitjét, a fedezeti követelményeket és a kockázatvállalás árát. 2. Fedezetértékelés A Bank a döntés előkészítési, majd a nyomon követési szakaszban folyamatosan értékeli az ügyfél által biztosított fedezeteket. Az alkalmazott fedezettségi arány tekintettel van az esetleges behajtás során felmerülő jogi, behajtási költségekre is. 3. Ügyletminősítés és értékvesztés-elszámolás, illetve céltartalék-képzés A Bank az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és ország-kockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. A Bank a 39/2016 (X.11.) MNB rendelet alapján eszközeit legalább negyedévente minősíti és besorolja azokat a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség kategóriák valamelyikébe, mindkét kategórián belül elkülönítve az átstruktúrált követeléseket. A 39/2016 (X.11.) MNB rendelet alapján történő eszközminősítésen kívül a Bank további öt eszközminősítési kategóriát is alkalmaz, mely eszközminősítési kategóriákhoz az alábbi értékvesztés/céltartalék képzési sávokat rendeli: Megképezendő céltartalék % Problémamentes 0 Külön figyelendő 1-10 Átlag alatti Kétes Rossz A Bank mind az egyedi, mind pedig a csoportos értékelés alá vont tételek esetén a fenti említett eszközminősítési kategóriákat alkalmazza. 4. Ügyletkockázati súlyok és azok tőkekövetelményének meghatározása A Bank az ügyletek, illetve a kitettségek kockázati súlyának és tőkekövetelményének meghatározásához minden kitettséget kitettségi osztályba sorol és a besorolástól függően alkalmazza a tőkekövetelmény meghatározására vonatkozó szabályokat

14 IV. Kockázatmérséklésre, fedezet alkalmazásra vonatkozó mérési módszerek és alkalmazási körük, valamint hatékonyságuk ellenőrzése 1. Kockázatvállalási szabályzat A szabályzat tartalmazza a Bank lehetséges hitel jellegű kockázatvállalási szolgáltatásait, és az adott típusú kockázat-vállalásra vonatkozó általános előírásokat, a nagykockázat-vállalás speciális szabályait, a vállalt kockázatok ellenőrzésének rendjét. 2. Ügyfélminősítési szabályzat Az ügyfélminősítést el kell végezni a kockázatvállalás megtörténte előtt (alapminősítés) és a szerződés futamideje alatt legalább évente egyszer. A Bank az ügyfélminősítés során az egyes ügyfeleket a szabályzatban meghatározott minősítési kategóriákba sorolja. A szabályzat tartalmazza az ügyfélminősítéshez szükséges információk körét, az ügyfélminősítés menetét és az ügyfél hitelképességének függvényében követendő banki magatartást. 3. Fedezetértékelési szabályzat / Fedezetrögzítési Szabályzat Ezen szabályzatok határozzák meg azokat a szempontokat, amelyeket a Bank a fedezetek értékelésénél alapul vesz a fedezet típusától függően, valamint a fedezetek értékében és érvényesíthetőségében bekövetkező változások esetén alkalmazandó eljárásokat. A Bank azt a biztosítékot fogadja el, amely értékelhető, jogilag érvényesíthető, értékálló, továbbá likvid és az érvényben lévő jogszabályok lehetővé teszik fedezetbe vonását. 4. Ügyletminősítési és értékelési szabályzat Általános elvek: - a Bank eszközeit és mérlegen kívüli tételeit negyedévente minősíti (kivéve a lakossági ügyleteket, amelyek minősítése havonta történik); - minősítési kötelezettség alá tartoznak a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelések, követelésjellegű aktív időbeli elhatárolások; befektetések, értékpapírok (a továbbiakban: befektetések), függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségek (a továbbiakban: mérlegen kívüli kötelezettségek). 5. Értékvesztés elszámolási és céltartalék-képzési szabályzat Az ügylet- és eszközminősítés alapján a megfelelő eszközminősítési kategóriába, illetve értékelési csoportba történő besorolással értékvesztést kell elszámolni az értékpapírok, befektetések, követelések, valamint az egyéb eszközök után. Céltartalékot kell képezni a hitelintézetek könyvvezetését szabályozó jogszabályokban felsorolt függő és jövőbeni kötelezettségekre is. A Bank - amennyiben szükség lesz rá - egyedi ill. csoportos értékelés alapján határozza meg az értékvesztés vagy visszaírás elszámolását és a céltartalék képzését, felszabadítását, felhasználását. V. Prudenciális szabályok alkalmazása A Bank 2017 végén nem tartozik összevont alapú felügyelet alá. A Bank of China Srbija 2017 januárjában kezdte meg működését, ezért a Bank a 2017-es üzleti évről készít először konszolidált éves beszámolót. Beszámolója megbízható és valós képet ad vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A Bank nem alkalmaz hitel derivatívákat. A Bank nem alkalmaz nettósítást. A Banknak nincs a CRR 128.cikkelye értelmében kiemelkedően magas kockázatú tétele, ugyanakkor az MNB ajánlása alapján a második pillér alatti tőkekövetelmény számítás során plusz

15 tőkét különített el a bullet típusú ügyletek és a devizában nyújtott hitelek után. A Bank nem foglalkozik sem értékpapírosítással, sem értékpapír ügyletekkel (eltekintve HUF államkötvények vásárlásától). A vezető testülettel kapcsolatos információk (CRR 435. cikk 2. pont) A Bank vezető testülete (Igazgatósága) 2017 elején 5 főből állt, majd az év folyamán egy fő esetében személyi változás történt. A tagok közül egy fő más részvénytársaságoknál is igazgatósági tisztséget tölt be, illetve egy korlátolt felelősségű társaságnál ügyvezető, azonban ezek a pozíciók nem okoznak összeférhetetlenséget. Továbbá, két fő igazgatósági tisztséggel rendelkezik a Bank of China Srbija A.D. Beograd-nál is, illetve ügyvezető pozícióval rendelkeznek a Bank of China Limited Magyarországi Fióktelepénél. A vezető testület tagjainak kiválasztására vonatkozó politika a tagok szakértelmén, képességein és tapasztalatain alapul, nevezetesen; szükségeltetik legalább egyetemi végzettség, 15 év szakmai tapasztalat a bankszektorban vagy megfelelő pénzügyi intézménynél, a tag ismerje a banki kockázatkezelést, értse és tudja megvalósítani a Bank üzleti stratégiáját, tudjon jól angolul és felhasználóként kezelje jól a számítógépet. A vezető testület tagjainak kiválasztásánál a szakmai szempontokon túl fontos körülmények: legyenek kínai és nem-kínai tagjai az igazgatóságnak, továbbá legyenek belső és külső igazgatósági tagok, és hogy legyen diverzitás a testület tagjai között év végén két kínai és három magyar tagja volt az Igazgatóságnak, ebből a belső igazgatók száma kettő, míg a külső tagok száma három volt. A Bankban működik kockázatkezelési bizottság, amely az elvi kérdéseket vizsgálja és e bizottság 2017-ben hét alkalommal ülésezett. Az Igazgatóság során összesen öt ülést tartott, a Felügyelő Bizottság pedig hatot. Az ülésekre a napirendi pontokhoz kapcsolódóan előterjesztések készülnek. Az Igazgatóság belső tagjait a különböző szervezeti egységek (Vállalatfinanszírozási osztály, Risk Management Osztály, Pénzügyi Osztály, stb.) folyamatosan - napi, heti, havi, negyedéves rendszerességgel tájékoztatják táblázatos és szöveges formában a felügyeleti és tulajdonosi jelentések mellett. Alkalmazási kör (CRR 436. cikk) A Banknak a december 31-i fordulónapon nincs prudenciális célokból történő konszolidációra vonatkozó kötelezettsége. Számviteli konszolidációba bevont, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalat: Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A számviteli konszolidációba teljeskörűen bevont társaság a Bank of China Srbija. A nyilvánosságra hozott információk a Bank magyarországi tevékenységén kívül tartalmazzák a prágai és a bécsi fióktelep adatait is. A szerb leányvállalatba történt befektetés CET1 tőke 10%-ának megfelelő részét a Bank levonta a szavatoló tőkéjéből. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt-be történő befektetés prudenciális szempontból sem konszolidálásra, sem szavatoló tőkéből történő levonásra nem került. A Garantiqa befektetést a Bank a tőkekövetelmény számítás során vette figyelembe

16 A szavatoló tőke azonnali átadásának vagy a kötelezettségek anyavállalat és leányvállalatai közötti visszafizetésének aktuális vagy előre jelezhető lényeges gyakorlati vagy jogi akadályai nincsenek. Szavatoló tőke (CRR 437. cikk) A Bank szavatoló tőkéje december 31-i vonatkozási dátumon a következő elemekből áll: A BANK SZAVATOLÓ TŐKÉJE Sorkód Megnevezés Összeg millió forint 1. SZAVATOLÓ TŐKE ALAPVETŐ TŐKE (TIER 1 VAGY T1 TŐKE) ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE (CET1 TŐKE) CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok Befizetett tőkeinstrumentumok Névértéken felüli befizetés (ázsió) Eredménytartalék Egyéb tartalék (-) Egyéb immateriális javak (-) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE) JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE) T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök Az elsődleges alapvető tőkeelemek, az egyéb alapvető tőkeelemek, a járulékos tőkeelemek, valamint a CRR , 36., 56., 66. és 79. cikk szerint a Bank szavatoló tőkéje tekintetében alkalmazott szűrők és levonások: az immateriális javak miatti levonások értéke 33 Millió Ft. a Bank a 36. cikk (1) bekezdésének i) pontja alapján a szavatoló tőkéjéből le kell vonja a szerb leányvállalat által kibocsátott elsődleges alapvető tőke részét képező tőke-instrumentumok összegét. A 48. cikk (1) bekezdése alapján azonban a 36. cikk (1) bekezdésének i) pontja szerint előírt levonások végrehajtása során a Bank nem köteles levonni a befektetésnek az elsődleges alapvető tőkeelemei 10%-át meg nem haladó részét, amennyiben ez a le nem vont rész nem haladja meg a CRR 36. cikk (2) bekezdése szerinti küszöbértéket. A

17 befektetés szavatoló tőkéből levont részének kiszámítását a következő táblázat szemlélteti: BEFEKTETÉS SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT RÉSZÉNEK SZÁMÍTÁSA millió forint Sorkód Megnevezés Összeg ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE befektetésbe történt levonás nélkül (CET1 TŐKE) Befizetett tőkeinstrumentumok Névértéken felüli befizetés (ázsió) Eredménytartalék Egyéb tartalék (-) Egyéb immateriális javak -33 Befektetés teljes összege CET1 tőke 10%-a cikk (2) bekezdés szerinti küszöbérték (CET1 tőke 17,65 %-a) Befektetés CET1 tőkéből levont része Az alárendelt kölcsöntőke teljes összege Millió Ft (30 millió USD), amelyet a Bank teljes összegben figyelembe vett a szavatoló tőke meghatározásakor. A Bank által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok és járulékos tőkeinstrumentumok főbb jellemzőinek leírása: A Bank jegyzett tőkéje Millió Ft, amely kizárólag a Bank of China Ltd. (székhelye Peking, Kína, 1 Fuxingmen Nei Dajie (az Tulajdonos ) pénzbeli hozzájárulásából áll. A jegyzett tőkét három névre szóló törzsrészvény testesíti meg, amely egy A sorozatú Millió Ft névértékű, egy B sorozatú 100 ezer Ft névértékű és egy C sorozatú Millió Ft névértékű részvényből áll. A B és C sorozatú részvényeket a Tulajdonos névértéken felül jegyezte, a névértéken felül fizetett összeg tőketartalékként került nyilvántartásra és része a Bank szavatoló tőkéjének. A Bank jegyzett tőkéjének nincsenek olyan tulajdonságai - pl. korlátozott figyelembe vétel, - amelyek a CRR alapján különleges előírás hatálya alá esnének. Az eredménytartalék a számviteli előírásokban meghatározott, a Bank korábbi éveket érintő eredményét foglalja magában, az egyéb tartalék az általános tartalékot tartalmazza, amely évente, az év végi adózás utáni eredmény 10 százalékával növekszik. Alárendelt kölcsöntőke: a Tulajdonos utolsó negyedévében a Bank rendelkezésére bocsátott 30 Millió USD alárendelt kölcsöntőkét határozatlan futamidőre. A szavatoló tőke kiszámítása során nem volt olyan elem, amellyel kapcsolatban a Banknak a CRR-ben előírt korlátozást kellett volna alkalmaznia. A Bank a tőkemegfelelési mutatóját a CRR szabályai alapján számolja

18 Tőkekövetelmények (CRR 438. cikk) A Bank az első pillér alatt a sztenderd módszert alkalmazza a kockázataihoz tartozó tőkekövetelmény kiszámítására, amelyet a kettes pillérben az építőkocka elvének megfelelően további kockázatokra számított tőkekövetelménnyel egészíti ki. Ennek keretében elegendő tőkét biztosít az ország-kockázatokra. A Bank általában befektetési kategóriába tartozó országokban vállal lényeges kockázatot. A koncentrációs kockázat viszonylag jelentős, azonban az elszámolási kockázat és a reputációs kockázat alacsony. A reziduális kockázat méréséhez a Bank fennállása alatt nem tett szert tényleges tapasztalati számokra, mivel valamennyi adós rendben eleget tett kötelezettségeinek, így nem került sor biztosíték érvényesítésére. A Bank a forrásbevonási és hitelezési tevékenysége során arra törekszik, hogy az alkalmazott kamatbázisokat, átárazási periódusokat összhangban tartsa, ezért a Banknál a kamatláb-kockázatra elegendő csekély pótlólagos tőke képzése. A stressz-tesztek a rövid átárazási periódusnak köszönhetően alacsony kockázati kitettséget számszerűsítenek. A Bank alacsonyan tartja a deviza nyitott pozíciókat, és a Felügyelet által kidolgozott és előírt módszer szerinti stressz tesztek alkalmazásával folyamatosan méri a devizaárfolyamok extrém mértékű elmozdulása esetén várható veszteségeket. Az alacsony nyitott pozíció miatt a stressz-tesztek alacsony potenciális veszteséget valószínűsítenek. Tekintettel a Bank sajátosságaira, miszerint: - a szavatoló tőke a mérleg-főösszegnek 15%-át teszi ki, valamint - az anyabanknak rendkívül erős a likviditási pozíciója, a Bank likviditási kockázata csekély, így a Banknál nem indokolt erre a kockázatra jelentős pótlólagos tőke képzése. A stratégiai döntéseket a Tulajdonos hagyja jóvá, ezért a Bank a stratégiai kockázatokra nem képez elkülönítetten pótlólagos tőkét. A Bank egyebek között a nehezen számszerűsíthető kockázatokra (pl. a reputációs kockázatra) képezi a tőkepuffert. A Bank által alkalmazott kockázatkezelési rendszer alkalmas és megfelelő az összes lényeges kockázat meghatározására, számszerűsítésére, kezelésére és nyomon követésére. A CRR 112. cikkben meghatározott egyes kitettségi osztályokba tartozó, kockázattal súlyozott kitettség értékeket és a hozzájuk tartozó, 8 százalékkal számolt tőkekövetelményt az alábbi tábla szemlélteti:

19 A BANK KOCKÁZATI KITETTSÉG ÉRTÉKEINEK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNYNEK BEMUTATÁSA millió forint Sorkód Megnevezés Kockázati kitettség érték Tőkekövetelmény 1. TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK _HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK Sztenderd módszer (SA) Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül Központi kormányzatok vagy központi bankok Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Intézmények Vállalkozások Lakosság Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek Nemteljesítő kitettségek Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek Fedezett kötvények Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatokkal szembeni követelések Kollektív befektetési formák (KBF) Részvényjellegű kitettségek Egyéb tételek Értékpapírosítási pozíciók (SA) _ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE _POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE _MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) A Bank december 31-re vonatkozó, különböző szavatoló tőke szinteken számított tőkemegfelelési mutató értékei (%-ban): CET1 tőkemegfelelési mutató 17,69 T1 tőkemegfelelési mutató 17,69 Teljes tőkemegfelelési mutató 27,

20 Partnerkockázati kitettség (CRR 439. cikk) A Banknak december 31-én nem volt olyan ügylete, amelyre a CRR szerint partnerkockázatot kellett volna számolnia. A Bank likvid forrásait időről időre rövid lejáratra kihelyezi más bankokhoz, részben a BoC csoporton belül. A Bank a kihelyezéseinél és a származtatott üzleteknél - rövidlejáratú FX swap ügyletek - a partnerkockázatot elsősorban a limitrendszeren keresztül minimalizálja. Ezeknek az üzleteknek a tőkekövetelménye nem befolyásolja érdemben a Bank tőkemegfelelési mutatóját. Tőkepufferek (CRR 440. cikk) A Bank december 31-én nem rendelkezett olyan kitettséggel, amelyre annak földrajzi elhelyezkedése alapján anticiklikus tőkepuffert kellett volna képeznie. A Bankot nem minősítették sem globálisan, sem egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetnek, ezért nem kellett ilyen minőségben tőkepuffert képeznie, valamint a hatályos jogszabályok szerint nem kellett rendszerkockázati tőkepuffer-követelménynek sem megfelelnie. A Bank december 31-én a teljes kockázati kitettségértéke 1,25 százalékának megfelelő, 950 millió forintos tőkefenntartási puffert képzett. A globális rendszerszintű jelentőség mutatói (CRR 441.) A Bankot nem minősítették globálisan rendszerszinten jelentős intézménnyé. Hitelkockázati kiigazítások, késedelmes és értékvesztett kitettségek (CRR 442. cikk) A Bank valamennyi eszköze teljesítő, nem-átstrukturált, problémamentes kitettség, az ügyfeleknek a Bank felé lejárt kötelezettsége idáig nem volt, ezért a Bank a korábbi évekhez hasonlóan a évben sem számolt el értékvesztést kitettségeivel kapcsolatban. A Bank az ügyfél esetleges késedelmes teljesítésével és a követelés minőségének romlásával kapcsolatos problémák kezelésénél szükséges lépéseket belső szabályzataiban rögzíti. A Bank nem teljesítő kitettségként kezeli: a) a 90 napon túli késedelemben lévő kitettséget, ha a késedelmes rész jelentős, b) az olyan kitettséget, amely esetében az adós pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a fedezetek realizálása nélkül az adós nem lesz képes az ügyletből származó kötelezettségeinek összegét teljes egészében visszafizetni, függetlenül attól, hogy a követelés késedelmes-e, illetve, hogy a késedelem milyen régóta áll fenn, c) azon kitettséget, amely a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a648/2012/eu rendelet módosításáról szóló június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR) 178. cikke szerint nem teljesítő követelésnek (defaulted) minősül, vagy d) azon kitettséget, amellyel kapcsolatban az alkalmazott számviteli szabályozás szerint