Next Innovations Kft. Égésjavító egység - bemutatás Tartalom 1. A termék felépítése... 2 2. Az égésjavító eszköz hatása a motor működésére... 3 2.1 Kipufogórendszer... 5 2.2 Az olajfelhasználásra gyakorolt hatás... 5 2.4 A hűtővízre gyakorolt hatás... 6 2.5 Hidegindítás... 6 2.6 A katalizátor és a koromszűrő... 6 3. Tapasztalatok... 7 4. Teszteléssel kapcsolatos információk... 8 5. Milyen esetekben NEM szerelhető be az égésjavító eszköz... 9 6. Beszerelés, praktikus tanácsok... 10 7. Hasonló termékek... 10
1. A termék felépítése Az égésjavító eszközben az üzemanyag először egy mágneses szűrőn halad keresztül. Ezzel a papírszűrőn (a sztenderd szűrő) még átjutó 3-5 mikron nagyságú fémszennyeződések (például rozsdaszemcsék) kiszűrésre kerülnek. Ezek nagymértékben károsítanák a nagynyomású szivattyút, az adagolószelepeket és a porlasztókat, amely a teljesítmény visszaeséséhez vezetne. Használt szűrő fotója:
A belső felépítés: Az egység áramlási köre: Zömmel forgástestekből van kialakítva. A többnyire neodímium, szamárium - kobalt, állandó mágnesek, melyek különböző alakúak és méretűek. A házhoz való zárás O gyűrűvel van megoldva. Az áramlási tér fordulásait gyűrűk, terelők, gátak biztosítják. Az acél csavarok az áramlási hézagok beszabályozását (adott értéken való biztosítását) szolgálják. Három fő része: Alsó része egy tisztítható, mágneses szűrő Középen pólusváltó labirintus (előkezelő) van kialakítva Felső részében unipoláris mágneses tér (kezelő) található A mágnesek az előkezelőben váltakozó polaritással, a kezelőben azonos polaritással vannak elhelyezve. A fent megjelölt alkalmazási területeken berendezésem egy szűrőből, minimum egy előkezelőből, és egy kezelőből áll. A mágnes szűrőt követően az üzemanyag felváltva egy csak É-i majd csak D-i labirintusban halad tovább, ahol a mágneses tér extrém erős, 16.000 Gauss körüli. Ennek a sajátos környezetnek az üzemanyagra gyakorolt hatását legjobban a drót hajlításához lehetne hasonlítani. A megfelelően hajlítgatott üzemanyag szerkezete megváltozik, melynek eredményeképpen könnyebben porlaszthatóvá válik. Végül az üzemanyag két, azonos pólussal összefordított mágnes között hagyja el az égésjavító eszközt. Ennek következtében az üzemanyag részecskéi azonos töltést kapnak, így az égőtérbe jutva egymást taszítva, egyenletesen oszlanak el. A porlasztást követően az üzemanyagban azonnal elkezdődik a nagyobb cseppek képződése. Az égés közben a lángok körbenyalják a cseppeket, melyek, ha túl nagyok, a közepén elégetlen szénhidrogén (korom) marad. A tökéletesebb porlasztás azonban
nagyobb oxigénfelvételt tesz lehetővé, az égés folyamata gyorsabban és tisztábban zajlik, csökken az el nem égett szénhidrogén (korom) mennyisége, összességében tehát az égés hatékonyabbá válik. 2. Az égésjavító eszköz hatása a motor működésére Alapesetben a motorban a dugattyú a csapszegen meg van támasztva, amit a dugattyú billegő mozgása mellett a hajtókar ostorozó mozgása jobbra-balra rángat. A billegő mozgás oka, hogy az égőtérbe juttatott üzemanyag ott gyullad be, ahol ritkább koncentrációban található. Emiatt a dugattyú a hüvely falainak felváltva nekiütközik. Az ütközések következtében a horonyba bemennek a gyűrűk (mind a kompresszió, mind a lehúzó gyűrű). Ahogy a dugattyú eltávozik a faltól, viszi magával a gyűrűket, marad egy pár mikronos hézag, ami elég ahhoz, hogy robbanáskor egy kevés üzemanyag lejusson a karterba, ami kartergázt képez. Az égésjavító eszköz eredményeként a tökéletesebben porlasztott üzemanyag robbanásakor a dugattyú simán mozog, a billegő mozgás csökken. A gyűrűk ki tudnak tágulni, így képesek megtartani a kompressziót, ami csökkenő kartergázhoz vezet. Az égésjavító eszköz nélkül a dugattyú mellett olaj is feljut a motor égőterébe, ahol kokszot hagy hátra. Ahogy a koksz réteg vastagszik, egy-egy darab lepattog belőle. Ezek a lepattant darabok két úton távoznak az égőtérből: 1.) A kipufogó szelepen keresztül Ebben az esetben előfordulhat, hogy a koksz a tányér és az ülék közé szorul. Ez megsértheti a szelep felületét, ami csökkenti a zárás hatékonyságát, a szelep romlásnak indul. 2.) Behullik a dugattyú mellé Ebben az esetben a kokszdarabkát a dugattyú mozgása őrölni kezdi, közben kiszedve a honolást a hüvely falából. Így tönkreteszi a lehúzó és a kompressziós gyűrűt, koptatja a dugattyút. Őrlődést követően a kokszdarabka elkeveredik a kenőolajjal, ahonnan ezt ki kell szűrni. Az olajszűrőn a kisebb (3 mikronnál kisebb) koksz-szemcsék átférnek, bejutnak a csapágyakhoz. A tengely a forgással vibrál, ami beleüti az olajjal érkezett kokszdarabkákat a puha woodfémbe. Ez egy csiszoló papírra emlékeztető felületet alkot, percenként 1.000-1.200-szor köszörülve egyet a főtengelyen. A kokszdarabkák tehát megeszik a motor kopó alkatrészeit, egy idő után zajossá teszik a motort, ami később az olajat is elengedi. Ezzel szemben az égésjavító eszközzel kezelt üzemanyag hatására az olaj nem jut fel az égőtérbe, így kokszréteg sem tud kialakulni. Az égésjavító eszköz használatának
következtében idővel a már korábban kialakult kokszréteg is megszűnik, a motorok regenerálódnak (feltéve, hogy nincs gyűrűtörése, vagy a szimeringnél befolyó olaj problémája). Csökken az üzemanyag és az olajfogyasztás is, valamint nő a motor élettartama. Régi motorok esetében az üzemanyag-fogyasztás csökkenése a motor kitisztulásával párhuzamosan folyamatosan tapasztalható. Új motorok esetében a kezdeti felszerelést követően mért üzemanyag-megtakarításon felüli megtakarítás már nem várható, azonban lényeges, hogy a kopások és a kokszosodás nem következik be, azaz a fogyasztás a motor használatával nem indul növekedésnek. Megfigyelték továbbá, hogy az égésjavító eszköznek nagy nyomású common rail rendszeren is van hatása, hiszen a beködösített üzemanyagszemcsék ezek esetében is összetapadnak, amit a berendezés meggátol. Az üzemanyagban lévő szennyeződéseket pedig ebben az esetben is meg kell szűrni. 2.1 Kipufogórendszer Égésjavító eszköz nélkül számos esetben nagyobb fordulat mellett a kipufogó szelep nyitásakor is még láng van az égőtérben. Ekkor a kipufogó csövön keresztül nem csak korom távozik, hanem láng is megjelenik. Az égésjavító eszközzel kezelt üzemanyag esetében az égés korábban befejeződik, csökkentve ezzel a motorból kijutó meleget, tehát a motor hatásfoka nő. Az égésjavító eszköz felszerelésével a kipufogó hőmérséklete mérhetően, akár 40-70 fokkal is csökken. Ez mind a kipufogó-rendszert, mind a turbót (a beszívott levegő és a kipufogó közös tengelyen keresztüli hőátadása alacsonyabb) megóvja. A kipufogó csőben felrakódott korom keresztmetszet-csökkenést okoznak, csökkentve ezzel a motor légürítésének hatékonyságát. Az égésjavító eszköz felszerelésével tökéletesebben ég el az üzemanyag, nem jut éghető anyag a kipufogó csőbe, és a korábban keletkezett koromréteg is elkezd kiszáradni, majd lepattogni. Ennek eredményeként az égésjavító eszköz felszerelését követően a koromkibocsátás átmenetileg (akár néhány napig is) megnövekedhet. 2.2 Az olajfelhasználásra gyakorolt hatás Az égésjavító eszköz használata során körülbelül a harmadik-negyedik cserélt szűrő esetében válik láthatóvá a hatás. Az égésjavító eszköz nélkül a szűrő felvágás után láthatóan tele van iszappal, míg az égésjavító eszköz használata esetén a szűrő szinte üres marad. Ennek oka, hogy a korom nem jut le, a koksz pedig már kitisztult a rendszerből. (Amit az olaj ki tudott oldani a teknőből, azt a második-harmadik szűrőcseréig kioldotta.)
Ha a szűrő mégsem tiszta, akkor jó eséllyel gyanítható a gyűrűtörés. Az égésjavító eszköz bizonyítottan több esetben is segített észlelni a gyűrűtörést, mivel azt hallhatóvá tette. Mindemellett az égésjavító használatával csökken az esélye a gyűrűtörésnek, hiszen annak fő okozója a koksz, melynek mennyisége az égésjavító eszköz használatával nagymértékben csökken. 2.4 A hűtővízre gyakorolt hatás Az égésjavító eszköz használata esetén az égés gyorsabban zajlik le (egyenletesebb hőfokon). A motor szerkezete hidegebb, így a hűtővíz is. 2.5 Hidegindítás A hagyományos üzemanyag esetében a hüvely falán, amikor lent van a dugattyú, a felmelegedett gázolaj nagymértékben kicsapódik. A hideg anyag nehezebben porlasztódik. A hüvely falán lévő gázolaj felhígítja a dugattyú gyűrű által tolt kenőolajat. Így az első résen lefolyik az olajfilm. Ettől kezdve nincs tömítés. A dugattyú mellett lemegy az összepréselni kívánt levegő és ezért a motor nem indul. A hüvely falára azért tud gázolaj kerülni, mert a hüvely fala hideg, és a beporlasztott gázolaj meleg. Az előzőleg beporlasztott még be nem robbant gázolaj akkor csapódik ki, amikor a dugattyú lefelé halad. Amikor égésjavító eszközzel kezelt, azonos töltéssel rendelkező gázolaj kerül a hüvely falára, azok az égőtérbe visszataszítják a többi gázolajszemcsét, így a finomra porlasztott üzemanyag az égőtérben marad. A hüvely falára kerülő egy két csepp nem fogja tönkretenni az olajfilmet. A kompressziós gyűrűk mellett ott marad a sűrű olaj. Ennek hatására megmarad a nyomás. Körüljár egyszer a motor és már indul is. A modernebb motorok már könnyen elindulnak, de ezzel a berendezéssel a motor hamarabb eléri az üzemi hőfokot, így kisebb a hidegen járás okozta kopás is. 2.6 A katalizátor és a koromszűrő A koromszűrő csak a nagyobb darabokat tudja megszűrni, noha az apróbb szemű korom darabok a veszélyesek. Ezek az egészségre is károsak, mivel ha a tüdőbe bekerülnek, onnan többet nem jutnak ki. A szél ezeket a darabkákat autópályáktól akár 70 km-re is elviszi. A katalizátor amellett, hogy 5-6%-kal növeli a gépjármű fogyasztását, körülbelül ennyivel csökkenti a teljesítményt is. Ezzel együtt 10% veszteséget produkál. A katalizátor ellenére
ugyanúgy a levegőbe jut a nitrogén-oxid, mint katalizátor nélkül. A kipufogógáz egy részét visszavezetik a szívó oldalra, azért, hogy lehűljön a hengerben a hőfok. Ha lehűl a hőfok, kevesebb nitrogén-oxid távozik. Itt nincs idő, hogy oxidálódjon a nitrogén, mivel az égés rövidebb idő alatt megy végbe. Az égésjavító eszköz esetében mérhetően csökken a nitrogén-oxid kibocsátása. Üzemanyag-befecskendezés hatása az égésjavító eszközre Azon motorok esetében, ahol az előtöltés ( pilot befecskendezés vagy elő-befecskendezés) korán van beállítva (pl.: nem 7 foknál, hanem 10 foknál), a túl korai üzemanyag befecskendezés miatt a motor már az égésjavító eszköz beszerelését megelőzően is nagy előtöltéssel rosszul üzemel. Ha erre még rátesszük az égésjavító eszközt (amitől hamarabb ég el az üzemanyag), akkor ennek eredményeként mire felér a dugattyú a holtpontra, már akkora lesz a nyomás, hogy nem képes a főtengely átfordulni ( kopogásos égés ), vagyis az égésjavító eszköz fékezi a motor működését. Ilyenkor a kipufogó rendszerből hőhullámok szállnak ki, elnyújtott lesz a motor hangja, vagy akár kopogóssá is változhat. Ilyen esetben a motor elgyengül és a fogyasztása is megnövekszik. Ekkor az előtöltést a gyári értéken belül, de a szélsőértékhez közel kell beállítani. A motor nem működik megfelelő hatásfokkal akkor sem, ha az égésjavító eszköz beszerelése előtt a töltést/gyújtást az optimálishoz képest picit később kapja (a holtponthoz közelebb). Ebben az esetben az égésjavító eszköz beszerelését követően az égés már a megfelelő zónában fog lejátszódni. 3. Tapasztalatok Injektor csövek védelme Kombájnokon mintegy 8 db injektor cső van. Ezeknek már egy darabja is meghaladja az égésjavító eszköz árát. Ha csak 1 injektor csövet ment meg az égésjavító eszköz, már megérte az égésjavító. Ezen felül természetesen a kombájn is kevesebbet fogyaszt, nagyobb teljesítményt ad le, gyorsabban halad és csökken a füstje. Azonnali hatások egy John Deere esetében Az első hatás, hogy elkezd jobban füstölni. Ez egy héten belül megszűnik. Ezt követően érzékelhető, hogy csökken a fogyasztása, erősebb, jobban húz, csendesebb a hangja, a kipufogó rendszere tisztább, nem füstöl annyira.
Ha a gép el van olajosodva Ebben az esetben a gép kezdetben jobban füstöl, valamint lomhább lesz. Ilyenkor nyugodtan tovább kell hajtani az égésjavító eszközzel felszerelt járművet, ki fog tisztulni. Az égésjavító eszköz le-fel szerelésekor Az üzemanyag megőrzi a töltöttségét, amíg ellentétes mágnessel nem érintkezik. Ez azért érdekes, mert a tankban lévő üzemanyag hosszabb ideig megőrzi a töltöttségét. Azaz, ha az égésjavító eszköz leszerelésre kerül, a használata során tapasztalt kedvező tulajdonságok az adott tankban lévő üzemanyagnál még érzékelhetőek lesznek. Ismét olyan rosszul, mint az égésjavító felszerelése előtt, akár több ezer km vagy üzemóra megtétele után fog működni a motor, hiszen a koksz újra képződéséhez hosszú üzemidőre van szükség. 4. Teszteléssel kapcsolatos információk Általánosságban A fogyasztást, illetve a teljesítményt számos külső tényező befolyásolja. Ilyenek például az időjárási tényezők (nem mindegy, hogy milyen a levegő páratartalma, mekkora a légnyomás), de ilyen a kerekekben lévő nyomás is. A mérések pontosságát azonban leginkább a sofőrök képesek torzítani. További kedvezőtlen tény, hogy a sofőrök a legtöbb esetben ellenérdekeltek, félnek az üzemanyag-megtakarítási norma változásától. Fontos, hogy a megtakarítás nem minden esetben az üzemanyag-költségek csökkenésében érhető tetten, hanem például a gyorsabb munkavégzésben, vagy az elvégzett munka mennyisége lesz több. Az üzemanyag-megtakarítás azonban azonos tempójú munkavégzés esetén ilyenkor is meg kell jelenjen. Amennyiben a mérések szerint nincs fogyasztáscsökkenés Az eddigi méréseknél azokban az esetekben, amikor nem sikerült megtakarítást mérni, ez motorbeállítási okokra volt visszavezethető. Az előtöltéses motorok esetében (mint korábban említésre került), ha nem jó az előtöltés beállítása, fogyasztás csökkenés nem tapasztalható, esetleg fogyasztásnövekedést lehetett mérni, ezt a helyes beállítással ki lehet küszöbölni.
Mezőgazdaság Talajművelésnél nem mindegy, hogy a talaj mennyire nedves. Szikrázik az eke, vagy könnyen halad. Az égésjavító eszköz beszerelését megelőzően érdemes több napot kipróbálni, különböző időjárási feltételek között mérni. Befolyásoló tényező lehet a mezőgazdasági terület mérete és formája is. Hosszú egyenes sorok méréseit nem lehet összevetni olyan táblával, ahol sokat kell fordulni. Emellett a használt szerszám (eke mérete, élessége) is képes jelentősen befolyásolni a mért adatokat. A lényeg, hogy a megtakarítás ugyanolyan körülmények között, ugyanakkora terület művelése során mutatható ki. Kamionos mérések A kamionosok nem vezetnek minden esetben egyformán. (Fékutak tartása, a torz mérések érdekében a gáz és fék használata akár egyszerre is.). A legjobb megoldás, ha a tulajdonost is bevonjuk a mérésbe (esetleg a mérésnél az ő segítségét kérjük). A kamionok terhelése is rendszeresen változik, amit a méréskor szintén figyelembe kell venni. Az időjárás, szélirány, esős idő, keréknyomás, klíma vagy a fűtés, az ablak le van-e húzva, mind-mind befolyásolják a mért értékeket. A nemzetközi fuvarban lévő tempomattal közlekedő kamionok esetében könnyű kimutatni a megtakarítást. 5. Milyen esetekben NEM szerelhető be az égésjavító eszköz Kerámia betét hatása a berendezésre Ha olyan kerámia betét van, amit ciklusonként ki kell égetni, nincs semmi baj. A probléma akkor jelentkezik, amikor a kipufogó hőfoka emeli meg a kerámia betét hőfokát és önmagát égető konstrukcióról van szó. A probléma abból adódik, hogy az égésjavító eszköz a kipufogó hőfokát 50-70 fokkal lecsökkenti, így a kerámia betét nem izzik fel kellőképpen, így nem égeti el a belekerült kormot, így a kerámiabetét eltömődhet. Amennyiben a kerámiabetét hűtővízzel fűtött, vagy egyéb fűtőszállal, abban az esetben meg kell vizsgálni, hogy az adott jármű hosszú vagy rövid szakaszokon közlekedik-e. Rövid, szakaszonként üzemelő motor esetén az égésjavító eszköz beszerelése nem javasolt.
6. Beszerelés, praktikus tanácsok Beszerelés Az égésjavító eszközt a kisnyomású szivattyút követően, de a szűrő elé kell beszerelni. Ha van mód az előszűrő és a finomszűrő közé, de ha nincs, akkor a szűrők elé. A nagynyomású rendszerek esetében az égésjavító eszközt az előszűrő elé kell beszerelni. Az égésjavító eszközt függőlegesen kell beszerelni úgy, hogy a rajta levő nyíl felfelé mutasson. Az eszköz így légtelenítődik, nem lesz gyulladásveszélyes. A jelentős számú különböző típus és megoldás miatt előfordulhat, hogy a beszereléshez több ember, például lakatos is szükséges. Amerikai rendszerek esetében előfordul, hogy a kisnyomású rendszerekben is 40-70 bar-os nyomás van. Az égésjavító eszközre csatlakoztatott üzemanyag cső ezt a nyomást csak abban az esetben bírja, ha menetes csatlakozóval van ellátva. Ekkor szövet betétes csőre és olyan fegyverzetre (páncélra) van szükség, ami ezt a nyomást kibírja. Szűrőcsere Az égésjavító eszköz mágnese összegyűjti a 3-5 mikronnál kisebb szennyeződéseket. Ez bizonyos időközönként (2-3 évente, vagy 250e-300e km megtételét követően) tisztítást igényel, ellenkező esetben dugulást ugyan nem okoz, de romlik az égésjavító eszköz hatékonysága. Jelenleg a tisztítást a beszerelt égésjavító eszköz teljes cseréjével biztosítjuk. 7. Hasonló termékek A hosszú és alapos fejlesztőmunka eredményeként az eszköz hatékonysága nem hasonlítható össze más, általában pusztán az üzemanyag-vezetékre kívülről felszerelt termékekkel. Ez nemcsak a felépítéséből látszik, de igazolja a bejegyzett nemzetközi szabadalmi oltalom és a nemzetközi versenyeken szerzett számos elismerés. A kívülről felszerelt mágnesek nagyságrendekkel gyengébbek, valamint esetükben természetesen nem érvényesülhet az a komplex hatás sem, amit az égésjavító eszköz kifejt. A kívülről felszerelt mágnes további hátránya, hogy a szennyeződések egy részét ugyan megtartja, ezt azonban úgy éri el, hogy közben az üzemanyagcső átmérőjét a szennyeződés felhalmozása csökkenti, így a szennyeződés végső soron megnehezíti az üzemanyag áramlását. A kívülről felszerelt mágnes eltávolítása esetén a felgyűlt szennyeződés egyszerre indul meg a motor felé, ami jelentősen károsíthatja az útjába kerülő rendszereket.