S. pyogenes etiológiai szerepe. Tonsillopharyngitis 2014.10.20. Légúti infekciók csoportosítása. Légúti fertőzések bakteriális kórokozói.



Hasonló dokumentumok
Fontosabb légúti kórokozók I.

Légúti pathogének és azok antibiotikum rezisztenciája

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Laryngitis subglottica

VÉDŐOLTÁSOK SPENGLER GABRIELLA MÁRCIUS 10.

Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése. Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, január 15.

A LABORBAN ELÉRHETŐ GYORSTESZTEK ÉRTELMEZÉSE

A szepszis antibiotikum-terápiája

INFEKTOLÓGIA. Bakteriális és viralis gastroenteritisek (kórokozó, diff. dg.) Mononucleosis infectiosa és az EBV fertőzések Helminthiasisok

REGIONÁLIS BAKTERIOLÓGIAI LABORATÓRIUM. Klinikai bakteriológiai és kórházhigénés részleg

Irányelv. Az otthon szerzett pneumóniák antimikróbás kezelése egészséges immunitású felnőttekben

GYERMEK-TÜDŐGYÓGYÁSZAT

MIKR-MM-09 Változat: 07 Kiadva:

LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM. (Kómár emléknap, Budapest MÁOK Pest megye)

Corynebacterium, Haemophilus, Bordetella, Legionella. Dr. Ghidán Ágoston

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Pneumónia

Meningitis tünetei. Neisseriaceae. Neisseriaceae, Legionellaceae, Brucellák. Tenyésztés. Antigén szerkezet. Szabó Judit

1 I. csoport. A betegnek nincs alapbetegsége és 65 év alatti

Laryngitis subglottica

Pneumóniák kisded- és gyermekkorban

Chlamydiaceae család Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák

ANTIBIOTIKUM-TERÁPIÁS KONSZENZUSNYILATKOZAT

Védőoltások. DTPa, MMR, IPV DR. MOSOLYGÓ TÍMEA SZTE-ÁOK ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET március 10.

SZÉKELY ÉVA JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ II. BELKLINIKA, ÁPRILIS 16.

A széklet nagy úr. Gayerhosz Katalin. Szent László Kórház - Gyermekinfektológiai Osztály Központi Mikrobiológiai Laboratórium.

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin

Az otthon szerzett pneumóniák antibiotikum kezelése

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZENT-GYÖRGYI ALBERT KLINIKAI KÖZPONT

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

GRAM-NEGATÍV COCCUSOK

Irányelv. Az influenza klinikuma, kezelése és a megelőzés lehetőségei

NOSOCOMIALIS PNEUMONIÁK ANTIMIKROBÁS KEZELÉSE FELNÕTTEKNÉL

J.1.sz.táblázat. A nem specifikus és specifikus járványokban megbetegedettek és meghaltak száma 2010-ben. véráramfertőzés

Az otitis media megelőzésének és kezelésének új lehetőségei

AZ OTITIS EXTERNA MÁSKÉPPEN: MIKROBIOLÓGIA ÉS ANTIBIOTIKUM-KEZELÉS

TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK

Dr. Ruzsics István 1, Dr. Vigvári Szabolcs 2, Dr. Sárosi Veronika 1, Dr. Illés Balázs 1, Dr. Kiss Gabriella 3 Dr. Verzár Zsófia 2

MIKOR ADJUNK ANTIBIOTIKUMOT?

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.

A mikrobiológiai diagnosztika folyamata, feltételei és a leletek értelmezése

PNEUMONIÁK ÉS ANTIBIOTIKUMOK

Invazív mintavételi módszerek helye a nozokómiális pneumóniák diagnosztikájában

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

Pseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív

BAKTERIOLÓGIAI ÉS MIKOLÓGIAI SZOLGÁLTATÁSI JEGYZÉK

Irányelv A heveny tonsillopharyngitis antimikróbás kezeléséhez

Reactiv, (?)pelvicus syndroma

Karbolfukszin vagy Gram-festés. aznap. Gram-festés + gomba tenyésztés n. Tenyésztés HK automatában: aerob + anaerob.

I/3 Lemez agar táptalaj: (bouillon, 1-3% agar-agar)

BAKTERIOLÓGIAI ÉS MIKOLÓGIAI SZOLGÁLTATÁSI JEGYZÉK

Légúti fertőzések. Dr. Méhes Leonóra DEOEC Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszék. V. évfolyam, I. félév, Infektológia,

alumínium-hidroxidhoz adszorbeálva 0,3-0,4 mg Al 3+

Neisseriaceae, Legionellaceae, Brucellák. Szabó Judit

ANTIBIOTIKUM TERÁPIÁK Szekvenciális terápia

Újszülöttkoriszepszis. Dr Szabó Miklós PhD november 20.

Tüdı syndromák: pneumonia,pleuritis, ptx. Dr. Dankó Katalin, MTA doktora DEOEC. III.sz.. Belklinika, Klinikai Immunológia Tanszék

**** Főcsoport: 04 Légzőrendszeri betegségek

A vizsgálatok árai tartalmazzák a mintavevőt és a szakmai konzultáció lehetőségét. Az egészségügyi szolgáltatás tárgyi adómentes.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

Gyermekkori pneumoniák antibiotikum kezelése és szövődményei

SPÓRAKÉPZİ BAKTÉRIUMOK ANAEROB BAKTÉRIUMOK. Anderlik P.

AZ OTTHON SZERZETT PNEUMÓNIÁK ANTIMIKROBÁS KEZELÉSE EGÉSZSÉGES IMMUNITÁSÚ FELNÕTTEKNÉL

11. Szelektív toxicitás, kemoterápiás index és az antibakteriális kemoterápia alapelvei

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

Immunszupprimáltak, transzplantáltak és immunkompromittáltak infekciói. ORFI, 2016 Kádár János

2. Melyik virulenciafaktor felelős a Listeria monocytogenes intracelluláris terjedéséért? A ActA B CagA C Yop D pertactin

Térd- és vállízületi infekciók klinikuma, diagnosztikai nehézségek Dr. Farkas Péter, Dr. Nagy Judit. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!

Lázas állapotok megítélése és kezelése a különböz! rizikótényez!j$ csoportok esetén

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A felsőlégúti infekciók bakteriológiai diagnosztikájáról

Antibiotikumok a kutyapraxisban

Légúti idegentestek. Réti Csaba dr. MRE Bethesda Gyermekkórház Budapest. Kávészünet Siófokon május 11.

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

Semmelweis Egyetem antibiotikum alkalmazási protokoll

ASZTMÁS-E A GYERMEK. Dr. Kovács Lajos. Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest

Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika Budapest Mertz Katalin

BUKTATÓK A PULMONOLÓGIÁBAN. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika, Budapest

Endocarditis infektológiai szempontok: ajánlások és lehetőségek

Az antimikróbás terápia ellentmondásai

MIT, MIKOR, MIÉRT? GYAKORLATI ANTIBIOTIKUM- TERÁPIA A KISÁLLATPRAXISBAN

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2006 számú akkreditált státuszhoz

A tigecyclin in vitro hatékonysága Magyarországon multicentrikus tanulmány 2006

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

Légzőszervi megbetegedések

A kutya vírus okozta tüdıgyulladásai. Szopornyica során kialakuló pneumonia. Szopornyica Adeno Herpes Parinfluenza 2

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI INFEKCIÓK

I. Steril táptalajok

Pulyka légzőszervi betegségek

Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése

A LÉGZŐRENDSZER BETEGSÉGEINEK BNO KÓDJAI 1

20. évfolyam 1. KÜLÖNSZÁM február 12. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT MÓDSZERTANI LEVELE

ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág )

Normál baktériumflóra Nosocomiális fertőzések. Szabó Judit

A védőoltásokról. Infekciókontroll képzés szakdolgozóknak. HBMKHNSzSz Dr. Kohut Zsuzsa Járványügyi osztályvezető

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA


Átírás:

Légúti fertőzések bakteriális kórokozói Szabó Judit Orvosi Mikrobiológiai Intézet Légúti infekciók csoportosítása Felső légúti - nátha, influenza (virális eredetű) - tonsillopharyngitis - otitis media - sinusitis - laryngitis, epiglottitis - diphtheria Alsó légúti - pertussis - bronchitis acuta - bronchiolitis - krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) - pneumonia Légúti fertőzést okozó, gennykeltő baktériumok Légúti fertőzést okozó, de nem gennykeltő baktériumok pharyngitis tonsillitis S. pyogenes + sinusitis otitis epiglottitis bronchitis pneumonia pharyngitis tonsillitis sinusitis otitis epiglottitis bronchitis pneumonia L. pneumophila atípusos S. pneumoniae + + + + S. aureus + + + K.pneumoniae &Eneterobacteriaceae + H. influenzae + + + + Pseudomonas spp. + + + M. catarrhalis + + M. pneumoniae + + atípusos C. pneumoniae + atípusos C. burnetii atípusos Speciális tüneteket okozó baktériumok: Corynebacterium diphteriae Bordetella pertussis Mycobacterium tuberculosis Tonsillopharyngitis szezonális halmozódás cseppfertőzéssel terjednek főleg gyermekkorban 70 %-át vírusok okozzák, ezekben antibiotikum adása felesleges és káros! a baktériumok közül a legfontosabb a S. pyogenes, ezt penicillin vagy cephalosporin származékokkal kell kezelni (penicillin allergia esetén makrolidekkel). A kezelés időtartama 10 nap, a javulás a terápia 3-4. napján várható. Kezelés hiányában poststreptococcális megbetegedések alakulhatnak ki! Tünetmentes hordozás előfordulhat, ezt nem kell kezelni, kivéve, ha a közösségben halmozódás figyelhető meg, ilyenkor törekedni kell a hordozó állapot felszámolására S. pyogenes etiológiai szerepe a pharyngitisek 5-40 %-át okozza 3 éves kor alatt nem fordul elő 5-15 éves korban: 25-40 % 15-35 éves korban: 10-20 % 35 év felett: 5-6 % téli, kora tavaszi halmozódás fiatal zárt közösségeken járványok az akut reumás láz 9 napon belül megelőzhető a hordozás egészségeseknél kb. 6 % 1

Gonorrhoeás pharyngitis ritka STD kórkép elsősorban fiatal, szexuálisan aktív felnőtteknél speciális transzportközeg (szenes Stuart, Amies) szükséges szelektív táptalaj (kísérőflóra gátlása) a penicillin és fluorokinolon csak érzékenység vizsgálat alapján adható Torokváladék mintavétele beteg fejének rögzítése nyelv lapoccal történő lenyomása a beteg e hangot ad, maximálisra nyitott szájjal, közben vattapálcával a tonsillák, tonsillacsonk, hátsó garatív letörlése A minta transzport közegben szobahőn 24-48 óráig tárolható Otitis media 5 éves kor alatt gyakori láz, fülfájás, hányás, irritabilitás, fülfájás, jellegzetes otoszkópos kép Kórokozók: Streptococcus pneumoniae Haemophilus influenzae Moraxella catarrhalis Streptococcus pyogenes Gram-negatív coccobacillus Haemophilus influenzae poliszacharid tok (szerológiai tipizálás) Patogenezis, klinikai tünetek: pyogen fertőzések invazív fertőzések: meningitis, epiglottitis, sepsis, pneumonia, arthritis, cellulitis : b típus felső légutak nem invazív fertőzései: toknélküli vagy nem b típusok Diagnózis: tenyésztés: csokoládé agaron (vancomycines csokoládé táptalaj) (X és V factor) IFA, latex agglutináció Terápia: ceftriaxon (meningitis, egyéb súlyos, szisztémás fertőzések) amoxicillin-clavulánsav, trimethoprim-sulfamethoxazol Megelőzés: vakcina: b típusú tok poliszacharid diphtheria toxoidhoz vagy más fehérjéhez kötötten rifampicin: meningitises beteggel közvetlen kontaktusba kerültek chemoprofilaxisa Otitis media mikrobiológiai vizsgálat nem kötelező szövődmény: mastoiditis, meningitis terápia: amoxicillin/clavulansav kombináció vagy 2. generációs cephalosporin (makrolid nem ajánlott, mert a pneumococcusok fele rezisztens) megelőzés: H. influenzae b toktípust tartalmazó vakcina HIB ( GSK) S. pneumoniae 13 valens (a 13 leggyakoribb toktípust tartalmazó vakcina) Prevenar 13 (Pfizer) további vakcinák: Pneumovax (MSD), Synflorix (GSK) 2

Bakteriológiai mintavétel indikációja csökkent védekezésű betegek középfül fertőzése mastoiditis, meningitis, vagy egyéb intracraniális szövődmények esetén 2-3 sikertelen antibiotikum kúra után fennálló, vagy recidiváló otitis media esetén Mintavétel tympanocentezis után a kicsurgó váladékot felfogni (6 %-os pozitivitás) vakuténeres mintavétel (46 %-os pozitivitás) spontán perforációt követő váladék esetében gyakran kell kontamináns flórával számolni Vakuténeres mintavétel hallójárat megtisztítása szívóval dobhártya dezinficiálása és érzéstelenítése sárga vakuténeres tűt becsavarni a csőtartó harangba védőhüvely segítségével a tűt 45 C-os szögben meghajlítani a natív csövet a helyére tenni, de nem rányomni átszúrni a dobhártyát a tű lumenét a dobüregben tartva a csövet a csőtartóba nyomni anyagfeldolgozás: natív minta esetén 2 órán belül transzport közeg esetén 24 óráig Sinusitis maxillaris Iskoláskorúakan, felőttekben gyakoribb Hajlamosít: nasalis intubálás immunkomprimált állapotok cysticus fibrosis Kórokozók: megegyeznek az akut otitis media kórokozóival intubáltaknál, nasogastricus szondát viselőknél kórházi Gram-negatív pálcákra kell számítani odontogén eredet esetén gyakoriak az anaerobok (polimikrobás fertőzés) Terápia: amox/clav, levofloxacin, moxifloxacin Minta sinusitisben sinus aspirátum (76 %-ban mutatható ki kórokozó) orrváladék nem releváns (sinus váladékkal csak 64 %-os egyezés) szignifikáns csíraszám: 10 3 /ml 1000x nagyításban látóterenként 20 vagy több granulocyta krónikus sinusitisben gyakran nem mutatható ki kórokozó (ezekben az esetekben ajánlott felxibilis endoszkópos mintavétel) gombák esetén a hisztológia szenzitívebb Sinus aspirátum vétele az elülső orr és az alsó orrkagyló alatti terület dezinficiálása után lokálisan érzésteleníteni a punkció helyét (alsó orrkagyló alatti terület) az antrum középső falát átszúrni 12-es tűvel a sinus tartalmát fecskendőbe szívni ha szükséges, 1- ml steril fiziológiás sóoldattal át lehet mosni a sinust a fecskendőt lezárva, vagy a a tartalmát anaerob transzport közegben kell beküldeni 3

Mintavétel indikációi korrekt, kellő ideig alkalmazott antibiotikum terápia kudarca esetén pansinusitisben szövődmény esetén csökkent védekezőképességű betegeknél recidiváló sinusitis-ben kórházban szerzett sinusitis-ben súlyos tünetek, toxikus állapot esetén Laryngitis, epiglottitis 2-6 éves gyerekek súlyos infekciója belégzési nehézség, stridoros légzési hang, rekedtség, ugató köhögés többségét vírus okozza Baktériumok: H. influenzae S. pneumoniae S. aureus Croup score* Tünet 0 pont 1 pont 2 pont inspiriumban hallható hang normális érdes gyengült stridor nincs inspiriumban in-exspiriumban köhögés nincs rekedt sírás ugató köhögés légzéskor behúzódás nincs suprasternalis suprasternalis és intercostalis cyanosis nincs szabadlevegőn javul 40 % oxigén mellett is észlelhető Mintavétel, terápia teendő: légszomj megszüntetése, légúti szűkület csökkentése releváns minta a hemokultúra légúti minta vétele nem ajánlott (fulladás veszély) *7 pont felett kórházi megfigyelés ajánlott! Corynebacterium diphtheriae Gram-pozitív pálca, Babes-Ernst (volutin) szemcsékkel, melyek metakromáziásan festődnek (Neisser festés) diphtheria (torokgyík) kórokozója Cseppfertőzéssel terjed, inkubációs idő 2-4 nap Patogenezis, klinikai tünetek: exotoxint termel (diphteria toxin: fehérjeszintézist gátol, ADPribozilálja az EF-2-t, temperált fág kódolja) lokális gyulladás a torokban, gégén szürkészöld, fibrinből, elhalt leukocitákból, vörösvértestekből álló álhártya (ritkán fulladást okozhat, ha leszakad) komplikáció: fulladás, toxicus cardiomyopathia, myocarditis, arythmia, keringési rendellenesség, perifériás mozgató idegek károsodása, bénulás (többnyire átmeneti) (a toxin a vérárammal terjed!) 4

Diphtheria Mo.-n csak behurcolt esetek vannak álhártya hiányozhat, utánozhatja a streptococcus pharyngitist mikrobiológiai minta: álhártya, nasophyaryngeális váladék tenyésztés Clauberg vagy Löffler szelektívdifferenciáló táptalajon Neisser festés a toxin termelés kimutatása (Elek próba, ELISA, immunkromatográfia, PCR) IgG ELISA 4x titer emelkedés VERO sejteken antitest neutralizációs módszerrel funkcionális ellenanyag vizsgálat végezhető Elek teszt Clauberg táptalaj Terápia: antitoxin antibiotikum ajánlott, de nem elégséges (penicillin G, erytromycin) Megelőzés: diphtheria toxoid (tetanus toxoiddal és acellularáris pertussis vakcinával kombináltan) 2, 4, 6 hónapos korban, majd 3 és 6 éves korban Pertussis B. pertussis B. parapertussis B. bronchiseptica magas kontagiozitású, elhúzódó légúti betegség csecsemőkben magas a letalitás incidenciája Mo.-n alacsony (évente 10-20 eset) oltott felnőttekben atípusosan zajlik (elhúzódó, hányással befejeződő köhögési rohamok) Gram-negatív coccobacillus pertussist (szamárköhögés) okoz Terjedés: Bordetella pertussis cseppfertőzéssel terjed, inkubációs idő 7-14 nap Patogenezis, klinikai tünetek: pílusaival hozzákötődik a légutak csillós epithelsejtjeihez, csökkenti a csillóaktivitást, a sejtek el is pusztulnak (de nem invazív) pertussis toxin: adenilát ciklázt stimulál (ADP-ribozilálja a G protein gátló alegységét) elsősorban újszülötteket és kisgyermekeket fertőz akut tracheobronchitist okoz, rohamokban jelentkező, húzó jellegű köhögés (paroxizmus szakasza), több hetes rekonvaleszcencia Diagnózis: táptalajra köhögtetés, vagy orrgaratból vett tamponos minta tenyésztés Bordet-Gengou táptalajon direkt IFA PCR Terápia: erythromycin, és tüneti kezelés Megelőzés: acelluláris vakcina (5 tisztított antigén, toxoidot is tartalmaz) 5

Bronchitis acuta a vezető tünet a köhögés, amely 7-10 napon belül lezajlik, de az esetek 20-30 %-a hetekig, hónapokig tarthat elsősorban vírusok okozzák, a baktériumok közül a Mycoplasma pneumoniae és a Chlamydophila pneumoniae a diagnózis a klinikai képen alapul, köpettenyésztés nem javasolt a kezelés általában tüneti, antibiotikum nem szükséges Bronchiolitis leggyakrabban az RSV vírus okozza akut, exspiratorikus dyspnoéval járó fertőzés 2 év alatti gyerekeknél, leggyakrabban 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél fordul elő tünetei: láz, tachypnoe, megnyúlt kilégzés, kínzó köhögés, croup mellkas rtg: interstitialis rajzolat, peribronchiális beszűrődésekkel terápia: elsősorban tüneti COPD krónikus, progresszív tüdőbetegség, akut exacerbációkkal 3 stádium: egyszerű broncitis, komplikált bronchitis, krónikus bronchialis gennyedés a légúti epithel súlyosan károsodik, amelyet mikrobák kolonizálnak és direkt illetve indirekt módon tovább károsítják a szöveteket A leggyakoribb kolonizáló baktériumok: H. influenzae S. penumoniae M. catarrhalis Az exacerbációkat általában vírusok, valamint a M. pneumoniae és C. pneumoniae okozzák, komplikált krónikus formákban Gram-negatív bélbaktériumok, P. aeruginosa Diagnózis: spirometria, exacerbáció esetén köpetminta vizsgálata Terápia: légúti fluorokinolonok Pneumonia Otthon (területen) szerzett pneumonia (CAP) Nosocomialis pneumonia (HAP) Tünetek: láz, köhögés, köpetürítés, dyspnoe, mellkasi fájdalom Fizikális vizsgálattal: kopogtatási és hallgatózási eltérések Diagnózis: kétirányú mellkas rtg (az első 24-72 órában nincs mindig infiltrátum, a gyógyulás után még sokáig lehet residuális árnyék), mikrobiológiai vizsgálat speciális esetekben (aspergillosis, tuberculosis, Pneumocystis jirovecii) CT Gyulladásos markerek: CRP, procalcitonin, fehérvérsejtszám változása (balra tolt vérkép, leukocytosis) Mikrobiológiai mintavétel Légúti váladék köpet, Gram-festéssel leukocyta/laphámsejt arány vizsgálata BAL 10 000 baktérium/ml védett BAL 1000 baktérium/ml Hemokultúra Szerológiai vizsgálatok (vizelet ag. kimutatás, IgM ELISA) Haemophilus influenzaeokozta tüdőgyulladásban szenvedő beteg köpete: polimorfonukleáris leukociták és apró, Gramnegatív coccobacillusok 6

Otthon szerzett pneumoniák S. pneumoniae H. influenzae K. pneumoniae M. catarrhalis Atípusos pneumóniák: Mycoplasma pneumoniae Chlamydophila pneumoniae Coxiella burnettii Legionella pneumophila lobáris pneumonia Mycoplasma pneumoniae Inkubációs idő: 2-3 hét torokfájás, fejfájás, gyengeség, kínzó, nem produktív köhögés, láz nem magas (sétáló pneumonia) Szegényes fizikális hallagtózási lelet és a rtg képen látható masszív beszűrődés között nagy eltérés Diagnózis: 10-14 nap után IgM ELISA Kezelés: újabb típusú makrolidek (azithromycin), tetracyclin, légúti fluorokinolonok (moxifloxacin, levofloxacin) Legionella pneumophila Kontaminált víz aeroszolizációja és inhalációja (légkondincionáló, permetező, díszkutak, párásítók, zuhanyrózsák) Inkubációs idő: 2-10 nap Magas láz, dyspnoe, fejfájás, hasmenés, hányinger, hányás, neurológiai tünetek, 20 %-os letalitás Diagnózis: vizelet antigén (csak az 1. szerotípus, 70 %-os szenzitivitás), köpetből, bronchusmosó folyadékból antigén kimutatás direkt IFA módszerrel Terápia: makrolidek, légúti fluorokinolonok Nosocomialis pneumonia A kórházi felvételt követő 48-72 órán túl kialakuló pneumonia és kizárható, hogy a beteg az inkubációs periódus alatt került kórházba Kórokozóspektruma más: Gram-negatív pálcák, multirezisztens(mrsa, ESBL, MACI, MPAE) törzsek Összes hospitalizált beteg 1 %-a ITO-n kb. 10 % Letalitása: 30-50 % Kórokozóspektrum különböző rizikófaktorok Fiatal felnőttkor Időskor Alkoholizmus COPD Cysticus fibrózis Aspiráció Kórokozók S. pneumoniae, M. pneumoniae, vírusok S. pneumoniae, H.influenzae, C. pneumoniae, anaerobok S. pneumoniae, M. tuberculosis Gram-negatív pálcák (H. influenzae, bélbaktériumok) P. aeuginosa, S. aureus anaerobok Diabetes mellitus S. pneumoniae Szteroid kezelés Neutropenia gombák Gram-negatív pálcák, Gram-pozitív coccusok, gombák Csökkent imunitás Gram-negatív pálcák, gombák, vírusok (HSV, CMV, VZV) Splenectomia S. pneumoniae, H. influenzae, K. pneumoniae Kórházi környezet Gram-negatív pálcák, MRSA, legionellák 7