H + H + X H 2 + X 2 NO + O 2 = 2 NO 2

Hasonló dokumentumok
H + H + X H 2 + X 2 NO + O 2 = 2 NO 2

Ezt kell tudni a 2. ZH-n

Metabolikus utak felépítése, kinetikai és termodinamikai jellemzésük

3. előadás Reaktorfizika szakmérnököknek TARTALOMJEGYZÉK. Az a bomlás:

Az enzimkinetika alapjai

15_sebessegi_egyenlet.pptx

A BELS ENERGIÁRA VONATKOZÓ ALAPVET EGYENLET. du=w+q

REAKCIÓKINETIKA ELEMI REAKCIÓK ÖSSZETETT REAKCIÓK. Egyszer modellek

Reakciókinetika és katalízis

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 idő t 1/2 A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

Szervomotor pozíciószabályozása

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Reakciókinetika és katalízis

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot

Kiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számok, nevezetes konstansok

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1

Enzimkinetika. Enzimkinetika

[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás

SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI

Digitális Fourier-analizátorok (DFT - FFT)

A feladatok megoldása

16_kinetika.pptx. Az elemi reakciók sztöchiometriai egyenletéből következik a reakciósebességi egyenletük. Pl.:

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

Enzimaktivitás szabályozása

Tizenegyedik gyakorlat: Parciális dierenciálegyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

1. Egyensúlyi pont, stabilitás

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz

VEBI BIOMÉRÖKI MŰVELETEK KÖVETELMÉNYEK. Pécs Miklós: Vebi Biomérnöki műveletek. 1. előadás: Bevezetés és enzimkinetika

Tornyai Sándor Fizikaverseny Megoldások 1

Enzimkinetika. Enzimkinetika. Michaelis-Menten kinetika. Biomérnöki műveletek és folyamatok Környezetmérnöki MSc. 2. előadás: Enzimkinetika

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév. Kémia I. kategória 2. forduló. Megoldások

Reakció kinetika és katalízis

6. HMÉRSÉKLETMÉRÉS. A mérés célja: ismerkedés a villamos elven mköd kontakthmérkkel; exponenciális folyamat idállandójának meghatározása.

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007)

VEBI BIOMÉRÖKI MŰVELETEK

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A CSOPORT 4 PONTOS: 1. A

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Kémiai reakciók sebessége

A hidegzömítés alapesetei és geometriai viszonyai a 4.6. ábrán láthatók ábra A hidegzömítés alapesetei, zömítés (l/d) viszonyai

v=k [A] a [B] b = 1 d [A] 3. 0 = [ ν J J, v = k J

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

Kiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számok, nevezetes konstansok

Reakciókinetika és katalízis

Digitál-analóg átalakítók (D/A konverterek)

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Általános kémia vizsgakérdések

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

ELEKTROKÉMIA GALVÁNCELLÁK ELEKTRÓDOK

DEnzero 2014/1. Debrecen január december 31.

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)

Potenciális energia felület

Kémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye

Általános Kémia, BMEVESAA101

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

FOGALOMGYŰJTEMÉNY. kémia: az anyag összetételével, és annak változásával, foglalkozó tudomány.

2011/2012 tavaszi félév 3. óra

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Proporcionális hmérsékletszabályozás

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Mőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Reakciókinetika. Fizikai kémia előadások biológusoknak 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. A reakciókinetika tárgya

5. Laboratóriumi gyakorlat

számot a Z felosztáshoz tartozó integrálközelít összegnek nevezzük. Jelöljük Z-vel a s i -számok leghosszabbikát.

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata

3. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek

Miért hasznos az enzimgátlások tanulmányozása?

Makroökonómia. 8. szeminárium

Oktatási segédlet REZGÉSCSILLAPÍTÁS. Dr. Jármai Károly, Dr. Farkas József. Miskolci Egyetem

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

9. évfolyam feladatai

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

Furfangos fejtörők fizikából

BAYES-ANALÍZIS A KOCKÁZATELEMZÉSBEN, DISZKRÉT VALÓSZÍNŰSÉG ELOSZLÁSOK ALKALMAZÁSA 3

Kémiai reakciók 2 H 2 + O 2 = 2 H 2 O. Molekuláris szinten molekulamodellekkel:

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!

Kémiai alapismeretek 6. hét

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

A metabolizmus energetikája

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Átírás:

ÖSSZETETT REAKCIÓK MECHANIZMUSA I. Györeació - Gyöö, atomo ombinációja, reombinációja semleges moleuláá. - Gyaorlatilag nem igényel ativálási energiát. - Azonban az ütözésü inetius energiája ismét szétlöheti a reatánsoat. - A reatánso fölös energiáját egy harmai részecse X veheti fel, s eor a reació trimoleulássá váli: H + H + X H + X - X lehet maga a reacióeény fala is. A fal reaciósebességre gyaorolt hatását falhatásna nevezzü. Ez ülönösen isebb nyomásoon jellemző. Ugyanis a gyööne a falhoz ell iffunálni a reació végbemeneteléhez, s a özepes szaba úthossz forítottan arányos a nyomással. Harmarenű reació Péla: nitrogén-monoxi oxiációja nitrogén-ioxiá Sebességi egyenlete: NO + O NO [ NO ] [ NO] [ O ] A reació trimoleulás? Nem, ugyanis eor a reació a szoásos Arrheniustípusú hőmérsélet-függést mutatná. A reaciósebessség azonban csöen a hőmérsélettel! A helyes mechanizmus ét lépésből áll.. lépés: előegyensúly NO N O X/

A folyamat egyensúlyi állanója: K [ N O ] [ NO]. lépés: bimoleulás ütözés Sebessége: N O + O NO [ NO ] [ N O ][ ] O. Az egyensúlyra vezető reació aataiból a initrogén-ioxi oncentrációját ifejezhetjü és behelyettesíthetjü a nitrogén-ioxi épzőéséne sebességi egyenletébe. [ NO ] [ NO] [ ] K O. Mivel a imerizáció exoterm lépés, ezért a hőmérsélet növelése csöenti a reació egyensúlyi állanóját. Ezzel szemben Arrhenius-típusú hőmérséletfüggést mutat. Azonban, ha K nagyobb mértében csöen a hőmérsélettel, mint ahogy növeszi, aor a reaciósebesség összességében csöen a hőmérsélettel. Ezt igazolja a tapasztalat. ÁBRA: RM. 8.. (részlet) X/

Pontosabb (és általánosabb) tárgyalás: összetett reació hőmérséletfüggése Teintsü a összetett reaciósebességi együtthatót! E A exp RT A E A exp RT E exp RT A A A E exp E RT + E A Ha E tot E E + E > 0, aor a reació sebessége növeszi a hőmérsélettel. tot E exp RT tot Ha E tot E E + E < 0, aor a reació sebessége csöen a hőmérsélettel. Ebben az esetben az összetett reació ativálási energiája negatív! ÁBRA: Atins 5.9. X/

Enzimreació Michaelis-Menten mechanizmusa Mechanizmus egy onszeutív előegyensúly + bomlási reació reaciórenszert tételez fel, ahol nem hanyagolju el a öztitermé átalaulásána sebességét! E: enzim S: szubsztrátum ES: enzim-szubsztrátum omplex P: termé E + S ES P + E ÁBRA: Atins 5.4. X/4

A orábban levezetett egyenlete alapján használva a steay-state özelítést, ifejezzü az ES oncentrációt [ ES ] [ E][ S] +. Az enzim teljes oncentrációja: [E]+[ES][E] 0. Átrenezés után: [ ES ] + [ ES ] [ E] 0[ S] + [ S] ([ E] [ ES ])[ S] 0 +. [ E] [ S] + [ S] [ E] [ S] [ S] 0 0 K + M + ahol a Michaelis-állanó: + K M. A termé épzőéséne sebességi egyenletébe beírva: [ P] [ ES] [ P] [ E] 0[ S] K [ S] Az egyenlet alapján a termé eletezéséne sebessége egyenesen arányos az enzimoncentrációval. M + [ P] [ S] [ ] [ E ] 0 K S A termé eletezéséne sebessége bonyolult apcsolatban áll a szubsztrátum oncentrációjával. M +., X/5

- Ha [S]>>K M aor [ P] [ E] 0[ S] [ E] 0[ S] [ ] [ ] [ E] 0 K + S S, M s a inetia [S]-re nullarenű lesz. Eor olyan nagy S oncentrációja, hogy minen enzim ötött állapotban van. A sebesség független [S]-től. Eor a maximális sebesség: v max E [ ] 0 ÁBRA: Atins 5.5. - Ha [S]<<K M, aor [ P] [ E] [ S] 0 [ E] 0[ S] K K, azaz a sebesség egyenesen arányos [S]-sel. M X/6 M

A teljes sebességi egyenlet linearizálható a övetező alaba: [ P] [ E] 0[ S] K [ S] M + v K M +. [ E] 0 [ S] [ E] 0 /v-t ábrázolva /[S] függvényében a mereeség K M /v max, a tengelymetszet /v max lesz. Ez a Lineweaver-Bur-ábrázolás. ÁBRA: Atins 5.6. Előnye, hogy az enzime gátlásána allosztérius vs. ompetitív jellege elönthető az ábrázolásból. Az enzime tipius atalizátoro. Az enzime hatásána csöentését az enzime gátlásána nevezzü. A gátláso ét típusa az irreverzibilis gátlás és a reverzibilis gátlás. X/7

- Irreverzibilis gátlás A biológiai ativitás már nem állítható vissza a gátlás után. Ilyen hatáso: o Hőezelés teljes térszerezet megváltioztatása o Kémiai átalaítás (elsőleges szerezet orlátozott bontása, atíx olallánco ovalens móosítása) - Reverzibilis gátlás A atalizátor műöését gátló anyago, inhibitoro, oozzá. Ha az inhibitor és a szubsztrát vetélei az enzim atív helyéért, azaz a ötés helye ugyanaz, a gátlás neve: ompetitív gátlás. Az enzimatius reació sebességét a szubsztrátum és az inhibitor oncentrációviszonyai szabjá meg. ÁBRA: Gombötő-Sajgó 85. ábra X/8

Ha a gátlószer és a szubsztrátum nem ugyanarra a helyre ötői, aor nincs versengés, a gátlás nem-ompetitív. ÁBRA: Gombötő-Sajgó 86. ábra A nem-ompetitív gátláso özé tartozi az allosztérius gátlás. Ilyenor az inhibitor egy több alegységből álló enzimre hatva megváltoztatja egy alegység szerezetét, s ez a változtatás gátlólag hat az összes többi alegységre. Negatív ooperációs hatásént is ismert a jelenség. X/9

Katalitius reació A atalizátor nem vesz részt a émiai reacióban, csa új potenciális energia ösvényeet nyit meg a reatáns völgyből a termée potenciális energia völgyébe, s ezáltal csöenti a reació ativálási energiáját. A reació során így csa a inetiai viszonyo változna meg, a termoinamiai tulajonságo nem. Ha az A anyag átalaulását B anyaggá a C atalizátor atalizálja, azaz a atalízis egyenlete a A + C B + C alaú, aor általában a reaciósebességi egyenlet alaja: [ A] r [ A][ C]. A atalizátor renűségéne (gyaran nem egész szám!) meghatározását a pszeuo-zérusren mószerrel vagy a ezeti sebessége mószerével lehet elvégezni. Megjegyzés: Mivel a atalizátor oncentrációja onstans, ezért az beolvasztható a sebességi együtthatóba. Speciális típusú atalitius reació az autoatalitius reació. Az autoatalitius reacióban a reació során épzőött anyag tölti be a atalizátor szerepét. Így pélául a sematius A B reacióra, ahol B atalizálja A bomlását aor a sebességi egyenlet egy lehetséges formája: [ A] [ A][ B] A atalizátor oncentrációja nem onstans, nem olvasztható be a sebességi együtthatóba. X/0

Az autoatalitius reació egy inubációs iő után felgyorsulna. A reació lassan ugyan, e pélául a jelen lévő szennyező anyago hatására elinul, aztán a termé, a atalizátor, megjelenése után felgyorsul. ÁBRA: RM. 8.8. Péla: Az oxálsav és a álium-permanganát özötti reació, melyne bruttó egyenlete: KMnO 4 + 5C O 4 H + H SO 4 MnSO 4 + 0CO + 8H O + K SO 4 A reacióban a Mn + iono veszne részt atalizátorént. A atalizátor fázisától függően beszélhetün homogén és heterogén atalízisről. - Homogén atalízis Ha a atalizátor azonos fázisban van a reatánsoal, homogén atalízisről beszélün. Péla: CO + ½ O CO A atalizátor NO. A atalízis mechanizmusa: X/

NO + ½ O NO NO + CO CO + NO A reació vázlatos energia iagramja: ÁBRA: RM 8.. A szerves émiából jól ismert sav- vagy bázisatalízissal végbemenő reació is a homogén atalitius reació özé tartozna. Savatalízis esetén a szubsztrátum egy protont vesz fel. Péla: észtere szolvolízise, eto-enol tautomerizáció. Bázisatalízis esetén a szubsztrátum a le egy protont a atalizátorna. Péla: egyes izomerizációs, halogénezési reació. - Heterogén atalízis Ha a atalizátor egy mási fázisban van mint a reatánso, heterogén atalízisről beszélün. L. heterogén reació inetiája. X/

Oszcillációs reació A reatánso, öztitermée és termée oncentrációja min iőben, min térben perióiusan változna. Előforulásu iparban, bioémiai renszereben. - Iőbeli perioicitás a biológiában: szívműöés - Térbeli perioicitás a biológiában: perióius mintázato ialaulása. Egy egyszerű moell: A Lota-Volterra mechanizmus A émiai reació: A sebességi egyenlete: A + X X + X X + Y Y + Y Y B [A] [X] [B] [A][X] [X][Y] [Y] - Az első ét reació autoatalitius. - A anyag oncentrációja állanó. Ezt ívülről aagolással érjü el, vagy nagy feleslegben alalmazzu. - B nem vesz részt a inetiában. - X és Y oncentrációja a változó. - A ifferenciálegyenlete (általában numerius) megolása [X] és [Y] iőbeli függvényét aja. X/

- Kvalitatív értelmezés: o Ha A-ból X eletezi, aor A átalaulása felgyorsul (autoatalízis), X oncentrációja megnő, A oncentrációja csöen. o A renszerben is mennyiségben lévő Y reagál X-szel, Y oncentrációja megnő, X oncentrációja csöen. o Ha X oncentrációja csöen, csöen az első reació sebessége is, maj a másoié is. o Ha a másoi sebessége lecsöent, ismét lehetőség van X termelésére az első reació által, s ezzel a cilus ezetén vagyun. o Szemléltetés: oncentráció-iő görbé vagy oncentrációoncentráció zárt görbé (trajetóriá). ÁBRA: Atins 6.., 6.4. További moelle: - brüsszelátor moell - oregonátor moell X/4

Térbeli mintázatépzőés, állóhullámo aor jönne létre, ha a reacióban részt vevő anyago iffúziós együtthatója ülönböző. ÁBRA: Atins 6. X/5