ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

Előadás áttekintése 1. Az ágazat gazdasági jelentősége (Világ/EU/Mo.) 2. Az ágazat vállalatgazdasági jelentősége (előnyhátrány) 3. Az ágazat termelési alapjai 4. Az ágazat hozamai és termelési értéke 5. Az ágazat ráfordításai és termelési költségei 6. Az ágazat jövedelmi helyzete 7. Az ágazat fejlesztési lehetőségei 8. A sertéshús ágazat közös piaci szabályozása

AJÁNLOTT, ILLETVE FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: www.akii.hu www.fvm.hu www.vht.hu www.agrarkapu.hu www.mezohir.hu Felhasznált források: FAO, Ofival; FVM, AKII, KSH, Ádám J., Éder T., Széles Gy., Nyárs L., Kalmár S., Gere Zs. Gere T., Popp J., Marton I. Udovecz G., Tóth P.

A VILÁG HÚSTERMELÉSÉNEK MEGOSZLÁSA (2005) Világtermelés: 265 millió tonna Marha- és borjúhús 23% Kecske- és juhhús 5% Egyéb 2% Sertéshús 39% Baromfihús 31% Forrás: FAO, 2006

A világ sertéshús-termelésének megoszlása 2007-ben (prognózis: 2017-ben) Világtermelés 2007-ben: 103 millió tonna 2017-ben: 125 millió tonna Kanada 2% (2%) Brazília 3% (4%) Oroszország 2% (2%) Egyéb 15% (16%) Kína 49% (49%) US A 9% (9%) Forrás: OECD-FAO (2008) EU-27 20% (18%)

Kína: sertésvágás

Forrás: OECD-FAO (2008) A világ jelentős sertéshús-exportőr és -importőr országai 3 2,5 Világkereskedelem: 5,7-ről 7,9 millió tonnára nő (2007-2017 között) a világtermelés arányában 5,5%-ról 6%-ra nő millió tonna (hasított súly) 2 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 Kanada USA EU-27 Brazília Kína Korea Mexikó Oroszország Japán export 2005-2007 átlag export 2017 import 2005-2007 átlag import 2017 Megjegyzés: Brazília és az USA versenyképességének javulása szembetűnő (alacsonyabb tak.- + energiaár) EU nemzetközi versenyképessége csökken (Oroszország, Japán), egységes piacon pedig nő

Brazilia: sertéshús export és világpiaci részesedés alakulása export, millió t világpiaci részesedés, % 0,8 18 0,6 15 12 0,4 9 0,2 6 3 0,0-1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006* Megjegyzés: 2006 becslés Forrás: USDA, 2006

A VILÁG SERTÉSHÚSTERMELÉSE Gabonaágazat fejlettsége Sertéságazat fejlődése Ázsiában található a legtöbb sertés, több mint félmilliárd db, míg Afrikában a legkevesebb néhány tízmillió db A világ sertéshústermelése évente mintegy 5-6%-al növekszik Fogyasztás: 13 kg/fő/év (világátlag) A világ összes sertéshústermelésének mintegy 49%-át Kína adja Az ázsiai régióban főleg európai és amerikai fajtákkal és technológiákkal termelnek Brazíliában a fogyasztás csökkent, mert a népesség gyorsabban nő mint a termelés A világ sertéshús-kereskedelmét meghatározza: EU, Kanada, USA, Brazília (a világ legnagyobb sertéshús exportőre az EU ezen belül is Dánia a meghatározó) Brazília csak a 90-es évek végétől meghatározó a nemzetközi kereskedelemben (főbb piacok: Oroszország, Hong-Kong, Szingapúr, Argentína) Az EU főbb piacai: KKE, Oroszország, Japán, Dél-Korea

A nemzetközi és hazai botrányok A nemzetközi és hazai botrányok igen erősen érintették az ágazatot (a következmények nélküliség csak látszólagos, az ipar megfizet a botrányokért)

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI BETEGSÉGEK HATÁSA A HÚSTERMELÉS ALAKULÁSÁRA Az állategészségügyi betegségek: sertés influenza (H1N1 vírus), száj- és körömfájás, madárinfluenza (H5N1 vírus), BSE befolyásolják a hús fogyasztásának és külkereskedelmének alakulását importkorlátozás a fogyasztási szerkezet változása az egyes húsfélék között a fogyasztók reagálása az állategészségügyi betegségek potenciális humán-egészségügyi következményeire fontos szempont a betegség kitörésének földrajzi helye és lefolyásának időtartama, valamint a globális export koncentrációja a globális húsexport közel 3/4-ét 5 exportőr ország adja: állategészségügyi betegségek megjelenése befolyásolja a külkereskedelem és árak alakulását az élőállat és állati eredetű termékek külkereskedelmének aránya meghatározza, hogy adott ország mennyiben lehet érintett állategészségügyi betegségben multiplikátorhatás: az állategészségügyi betegség kihat a hústermékpálya többi szereplőjére például a takarmány-feldolgozók és élelmiszeripar termelésére a pénzügyi és gazdasági veszteségek jelentősek

A kiskereskedelmi árharc minőségromboló hatása A rendkívüli árverseny által generált minőségromlás az egyes termékszegmensekben (vörös- és szárazáruk)

Kihívások, melyekre a választ együtt kell megadni A sertéshús termékek imázsa folyamatosan sérül Egészséges életmód propaganda hatása. (zsír, só, egyéb fűszer és élvezet mentes életmód minta erősödése) Az európaiak 20%-a állította azt, hogy az előző évben valamikor fogyókúrázott (Magyarországon 15%) Az EU-ban a populáció fele túlsúlyos (BMI > 25%), negyede pedig szélsőségesen kövér (BMI>30) Az életmódváltáson gondolkodók 20%-a mondta azt, hogy kevesebb húst fog enni

Vegetarianizmus terjedése.

Állatjóléti érzékenység erősödése a tartás és szállítás területén

A technológiai fejlődés fogyasztói félreértése A modern technológia által alkalmazott eljárások és adalékanyagok folyamatos kritikája. (általános élelmiszeripari probléma) Ilyen képek helyett

Ilyen képeket láthat a fogyasztó termelésről

EU sertéshús exportjának megoszlása Ország 2004 2005 2006 2007 2008. jan-szept. tonna % tonna % tonna % tonna % tonna % 2008/2007 jan.-szept. Oroszország 418 176 23,5 485 437 25,0 687 402 32,9 647 057 33,9 580 591 29,9 +34% Hong-Kong 157 424 8,8 139 578 7,2 138 554 6,6 243 203 12,7 360 759 18,6 +100% Japán 360 621 20,3 305 731 15,8 249 380 11,9 232 951 12,2 189 355 9,8 +7% Kína 53 167 3,0 70 788 3,7 53 785 2,6 86 291 4,5 109 856 5,7 +84% Ukrajna 21 203 1,2 47 814 2,5 9 789 0,5 2 757 0,1 136 857 7,1 - Dél-Korea 111 770 6,3 117 671 6,1 142 599 6,8 137 443 7,2 91 337 4,7-12% USA 86 454 4,9 72 843 3,8 67 048 3,2 66 527 3,5 46 892 2,4-5% Horvátország 41 939 2,4 59 964 3,1 56 785 2,7 56 171 2,9 43 416 2,2 +14% Ausztrália 29 145 1,6 28 126 1,5 29 579 1,4 34 583 1,8 30 175 1,6 +15% Fülöp-szigetek 28 066 1,6 20 896 1,1 23 321 1,1 34 217 1,8 35 718 1,8 +29% Fehéroroszorsz 30 247 1,7 48 506 2,5 59 586 2,9 10 529 0,6 37 512 1,9 - Angola 29 379 1,6 34 356 1,8 40 757 2,0 48 637 2,5 32 901 1,7-5% Extra EU 25/27 %--os változás 1 780 568 1 938 455 +9% 2 089 363 +8 1 910 762-9 1 939 765 +42.3 Forrás: EU Commission/DG Agri

EU sertéshús importjának megoszlása Ország 2004 2005 2006 2007 2008. jan.-szept. tonna % tonna % tonna % tonna % tonna % USA 4 890 21,6 3 532 16,3 5 380 16,6 9 065 21,0 17 583 39,9 Chile 4 261 18,8 4 994 23,0 7 568 23,4 12 347 28,6 11 313 25,6 Svájc 8 331 36,8 4 933 22,7 8 934 27,6 10 476 24,2 8 708 19,7 Horvátország 1 594 7,0 2 189 10,1 3 930 12,1 2 863 6,6 2 846 6,4 Szerbia 0,0 716 3,3 523 1,6 1 217 2,8 1 061 2,4 Oroszország 84 0,4 280 1,3 313 1,0 280 0,6 348 0,8 Kanada 61 0,3 79 0,4 252 0,8 2 660 6,2 40 0,1 Extra EU 25/27 %-os változás 22 612 21 730-4 32 368 +49 43 217 +34 44 120 +42.3 Forrás: EU Commission/DG Agri

EGY FŐRE JUTÓ SERTÉSHÚSFOGYSZTÁS AZ EU-BAN (2004) 60 54,9 52,3 50 40 35,3 41,8 41,4 45,7 42,2 kg/fő/év 30 23 28,4 20 10 0 Franciaország EU-15 Egyesült Királyság Ausztria EU-25 Németország Cseh Lengyelország Köztársaság Magyarország Forrás: Ofival 2004, KSH 2005, Nyárs L. 2005.

A húsfogyasztás alakulása az EU-ban Fogyasztás (kg/fő): ebből sertéshús 50%, baromfihús 25%, marhahús 18% 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Marha-borjú Sertés Baromfi juh/kecske összesen

EU: a sertéshús-termelés és fogyasztás alacsonyabb lesz, mint az 1990 -es években Termelés, fogyasztás, kereskedelem (millió t) 30,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 6,0 25,0 5,0 Termelés, fogyasztás 20,0 15,0 Termelés Fogyasztás 4,0 3,0 Külkereskedelem 10,0 Export 2,0 5,0 Import 1,0 0,0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 Forrás: EU Bizottság (2008) 0,0

A sertéshús felvásárlási ára nemzetközi összehasonlításban (2007-2008) 200 175 /100kg 150 125 100 január május szeptember január május szeptember Németország Dánia Lengyelország Magyarország Forrás: AKI, PÁIR

AZ EU SERTÉSHÚSTERMELÉSE Németország, Spanyolország, Franciaország és Dánia a legnagyobb termelők 23 millió tonna (vágott súlyban) 1,3 millió tonna export 18 millió tonna belső fogyasztásra 42 kg/fő éves fogyasztás az egy gazdaságra jutó átlagos sertéslétszám 100-110 db 50 ha-os farm max. 31,5 ÁE. 1000 db sertés hektáronként max. 3 szervestrágya-termelő egység (1 egység = 7 férőhely)

Magyarország: az élősertés és a sertéshús exportjának és importjának alakulása (2000-2007) 120 000 100 000 húsexport 80 000 tonna 60 000 húsimport élőállat import 40 000 20 000 élőállat export 0 2000 2003 2004 2005 2006 2007 Sertéshús export Sertéshús import Élősertés export Élősertés import Megjegyzés: 2007. évi külkereskedelem: export: 240 millió ; import 177 millió (volumen szaldója: 0) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

Sertésállomány 1970-es évek közepén 7 millió db sertés 1980-as évek közepén 10 millió db sertés, mely megegyezett a dániai létszámmal, de ott 2,5-szörösére nőtt azóta a létszám, míg nálunk 1/3-ára zsugorodott 1989. évi 8,6 millió db-ról a létszám 20 év alatt 3,383 millió db-ra csökkent és ugyanezen időszak alatt a kocalétszám 675 ezer db-ról 230 ezerre csökkent (évente átlagosan 3,3%-os csökkenés) Okok: korszerű nagyüzemi termelés átmeneti visszaesése technológiai fejlesztések elmaradása integrált kisüzemi termelés visszaszorulása piacvesztés (export és hazai) a kistermelők többsége nem tud ellenőrzött az EU által elvárt minőséget és eredetigazolást biztosítani

1. Sertésállomány alakulása 6 000 5 000 5 035 4 669 5 522 4 931 5 479 5 335 4 834 4 822 5 082 4 658 ezer db 4 000 4 059 3 853 3 987 3 871 3 709 3 000 2 000 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008. aug. Forrás:MGSZH

Forrás: KSH, 2007.

Sertésállomány alakulása gazdálkodási formánként (augusztus 1.) 3000 2800 2600 2400 2200 1000 egyed 2000 1800 1600 1400 1200 1000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Egyéni gazdálkodók Gazdasági szervezetek Forrás: KSH

Hatékonyság: Lemaradás: Kisebb szaporulat; Lassú tömeggyarapodás Gyenge takarmányhasznosítás Hosszú hízlalási idő Elnyújtott kocaforgó Gyenge élőmunka hatékonyság Kellene: 800 g/nap átlagos testtömeg-gyarapodás 2,7-2,8 kg/kg FCR

Takarmányhasznosulás Európa sertéstenyésztésében (kg/kg) NL SV DN ES UK IR FR DR BR CA US HU 0.0 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5

Önmagában tehát az üzemszerkezet, vagyis az üzemméret alapján lehetnénk versenyképesek az EU-n belüli versenytársakkal szemben. Az EU 15-ben a sertéstartó gazdálkodások száma 1997 és 2003 között 1,1 millióról 644 ezerre esett. Hollandia 21 ezer 11 ezer Dánia 19 ezer 11 ezer Spanyolo. 285 ezer 65 ezer Németo. 205 ezer 103 ezer Magyaro. 435 ezer Ugyanezen időszak alatt, az üzemenkénti átlagos állománylétszám 105-ről 189-re emelkedett. Hollandia 722 1040 Dánia 604 1100 Spanyolo. 68 371 Németo. 118 254 Magyaro 11

TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN A világ és Európa sertéságazatára az elmúlt 10 évben egyaránt jellemző volt: a folyamatos kismértékű létszámnövekedés, a sertéstartók számának csökkenése, következésképp az állományi koncentráció növekedése, a sertéshús fogyasztás kismértékű növekedése, illetve stagnálása. Mi jellemező ugyanekkor hazánkban? míg Magyarország és az EU-15 gabonapiacán hasonló helyzet alakult ki, addig a sertésállomány ellentétes irányban változott, létszámcsökkenés, állományi koncentráció csökkenés, fogyasztás csökkenés.

AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI I. Tényleges hatások A sertéshús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött. Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is A magyar termelőknek a múltbelinél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán Az EU előírásoknak megfelelni nem képes vágóhidak bezárnak Forrás: Nyárs L. 2005.

2. AZ ÁGAZAT VÁLLALAT- GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE Előnyök - Hátrányok

ELŐNYÖK Szapora és viszonylag gyorsan fejlődő állatfaj Takarmányértékesítése kedvező Abrakfogyasztó, de egyes tömegtakarmányokat, élelmiszeripari melléktermékeket és hulladékokat is jól hasznosíthat Sokféle technológiai megoldást elvisel A nagyméretű, korszerű telepek jól gépesíthetőek, kedvező az élőmunka termelékenység A sertéshízlalás kisüzemi formája hamar elsajátítható kiegészítő tevékenységet biztosíthat A befektetett forgóeszközök megtérülése viszonylag gyors, rendszeres árbevételt eredményezhet, segíti a likviditási gondokat Konjunkturális ágazat

HÁTRÁNYOK Tőkeigényes ágazat (álló és forgótőke) Alacsony támogatási színvonal (EU csak horizontális támogatások) Az átlagnál kockázatosabb ágazat (állategészségügy) Az intenzív fajták intenzív tartási és takarmányozás technológiát, komoly felkészültséget igényelnek A hígtrágya elhelyezése környezetvédelmi problémákat okozhat Piacfüggő ágazat. Az input-output árak rövid távú ingadozása nehezen kiszámítható (sertésciklus)

3. BERENDEZKEDÉS, AZ ÁGAZAT TERMELÉSI ALAPJAI Vállalkozási forma, szervezeti keretek Takarmánytermő területigény Telepek, épületek, technológiai berendezések, tenyészállatok Forgóeszközök Munkaerő, menedzsment

SZERVEZETI KERETEK Állami és nem állami tulajdonú Rt.-k Korlátolt felelősségű társaságok, Betéti társaságok Szövetkezetek Őstermelők, egyéni gazdálkodók Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) - termelői - feldolgozói érdekegyeztetés - törvények előkészítése - nyilvántartás, szabályozás - közösségi marketing

KISÜZEM HÁZTÁJI GAZDASÁG NAGY- ÉS KÖZÉP ÜZEMEK nincs hígtrágya gond olcsóbb technológia alacsonyabb beruházási költségek melléktermékek egyszerűbb felhasználása nagyobb állategészségügyi kockázat szórványmunkaidő felhasználása őstermelői lét, járulékok stb. rugalmasabb reagálás a megváltozott körülményekre (pl. árak, értékesítési gondok) jobb minőségű végtermék magasabb értékesítési árak alacsonyabb fajlagos költségek nagy tételben való beszerzések kisebb állategészségügyi kockázat minőségi takarmányozás tervszerűbb, átgondoltabb gazdálkodás jobb genetikai háttér integrátori előnyök kihasználása

LEGGYAKORIBB HAZAI SERTÉSTELEP TÍPUSOK Régi telepek AGROKOMPLEX BÁBOLNAI MEZŐPANEL ISV OUT DOOR 250 koca/10-12 ha Nagyüzemi telepítési és beruházási költségek: 1,5-2,5 millió Ft/koca Istálló bérleti díj: 500-1500 Ft/m 2 Telepek (több mint 100 koca) átlagéletkora 25 év de az EU(15) 10 év 22% elfogadható 61% javításra szorul és 17% alkalmatlan

EXKLUZÍV LEHETŐSÉG

A világ legzsírosabb sertése

Világrekorderek!

Több, mint 70 % fehéráru!

Makkoló csürhe

A kocák hagyományos félszabad tartása

Fecskehasú mangalica

Hagyományos etetési módszerek

Szőke és vörös kocák

És télen is megél a mangalica

Nyíribrony F1 telep fiaztató

Modern fiaztató technológia

Ultramodern malacnevelés (ez a lényeg)

A serrano sonkagyár

Magas minőségű sonka és lapocka érlelés Segoviában

Természetes klímájú útóérlelő (3 éven át )

Alimentaría Expo

36 hónapos érlelésű végtermék

Mangalica a Hypercor-ban

Pick Mangalica Pároskolbász

A Mangalica szektor Non Plus Ultrája:

Mangalica, mint Prémium Élelmiszer alapanyag: Előállításában hazánk világmonopóliumot élvez, így nem másolható Központilag ellenőrzött, jól definiált a genetikai bázis Erősen integrált a piac, jól szervezhető és ellenőrizhető a termelés Tőkeerős nagy termelők és gyártók, kereskedők működnek együtt Értékesítési biztonság, prémiumpiac kell a még nagyon sérülékeny mangalica szektornak, mely piaci oldalról tartja el az egyébként kihalásra itélt fajtát A tenyészállat előállítást és termelést ösztönző támogatások nem növelik a fajta iránti keresletet, csak a kínálatot, és most a keresletet kell élénkíteni. A mangalica már több, mint 15 éve nemzetközi K+F programok résztvevője, az ÁTKI-val közösen magyar, német, lengyel, spanyol, japán kutatók dolgoznak vele, kiváló kutatási indikátor állat. Főleg szaporodásbiológiai és termelési oldalról foglalkoznak vele, de jól definiálható húsminőségbeli eltérés is van a többi sertésfajtához képest, itt van még mit tenni

TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK Megnevezés Ár (ezer Ft) Malacetetők (száraz) 3 20 Hízóetetők (száraz) 20 30 Malacetető kombinált 8 45 kg-ig 20 45 Hízóetető kombinált 25-150 kg-ig 25 50 Kocavályúk 4 5 Higiénikus fiaztató kutricák 100-150 Almos fiaztatók 60-80 Malacnevelő battériák 50 80 MR-10 alapkeret komplett 30-40 Egyedi kocaállás 40-80 Malacetető vályúk 3 4 Battéria önetetők 10 12

A sertéstenyésztés folyamatábrája 1.szakasz: Újszülöttől 12. Baby starter folyamatos 13. Súlymérés a 21 napon 14.,,Vas"- injekció a 21. napon malacnevelőig 1. Fiaztatás 3. Újszülött malac ellátása 2. Halva született, Életképtelen malac megsemmisítés 4. Légút szabaddá 5. Köldökzsinór fertõtlenítése 15. Vakcina légzõszervi megbeteg. ellen 16. Beteg malacok gyógysz. ellátása 17. Vitamin injekció 11. Szopós malac 30-32 napos korig 18. Elválasztás 30-32 napos kb. 7-8,5 kg 19. Mérés 6. Farok kurtítás 7. Fogelszedés 8. Fülcsipkézés 9. Vaskészítmény adagolás orálisan 21. Malacmentõ 12. Baby-starter kiegészítés 5,5-6kg alatti 20. Súly és ivar szerinti szétválasztás 5,5-6kg feletti 10. Infralámpás melegítés 22. Átszállítás malacnevelõbe Falkásítás

A Sertéstenyésztés folyamatábrája 2.szakasz: Malacnevelő, kiválasztásig 27. Starter Keveréktakarmány 28. Teremhõmérséklet 22 C 29.elsõ APP vakc. légzõszervi megbeteg.ellen 40-42 napos 30. második APP vakcina 54-56 napos 35.Orbánc Vakcina 80-90 napos 22. Átszállítás malacnevelõbe Falkásítás 23. Választott malac 1. 42-44 napos korig 26. Választott malac 2. 55-65 nap. kb15 kg 31. Választott malac 3. 80-90 nap.30-35 kg 34. Mérés 80-90 napos 24. Prestarter Keveréktakarmány 25. Teremhõmérséklet 26-30C 32. Malac starter 33. Teremhõmérséklet 18C 36. Áthajtás

A sertéstenyésztés folyamatábrája 3.szakasz: Kiválasztástól értékesítésig 39. Hízó Ivar szerint szétválasztva tenyésztésre nem alkalmas 37. Ultrahangos vizsg. 4,5-5 hó. 80-110 kg 38 Minõsítés 41. Sertés nevelõ takarmánykeverék 42.Terem-hõmérs. 18-20 C tenyésztésre alkalmas 40. Növendék Ivar szerint szétválasztva 43. Parvo vakcina tenyésztésre kiválasztott kocasüldõknek 45. Hím ivarú egyedek szükség szerinti ivartalanítása 46. Várakozási idõ 6 hét 44. Nem értékesített növendék 6-6,5 hónapos kb.120 kg 51. Saját tenyésztésbe fogás 49. Négyesmentesség vizsg. 48. Értékesítés vágóállatként 47. Mérés 50. Értékesítés tenyészállatként

A SERTÉSÁGAZAT JELLEMZŐ FORGÓESZKÖZEI Tenyész- és hízlalási alapanyag Takarmány, víz Energia Gyógyszerek Fertőtlenítőszerek Fogyóeszközök

ÁLLATÉRTÉKEK Tenyészkoca 50-80 eft/db Tenyészkan 100-150 eft/db Malac (15 kg/db-ig) 8-12 eft/db Malac (15-25 kg/db) 10-15 eft/db Süldő 15-20 eft/db Sperma 1-2 eft/adag

A termelést befolyásoló főbb tényezők Tartástechnológia Genetika Állategészségügy Management Takarmányozás Cél: vágóhídi igények kielégítése

Genetika használat Magyarországon 500 000 450 000 400 000 456 000 Eltérő statisztikák Hiányzó adatok 140 000 120 000 350 000 300 000 250 000 200 000 380 000 383 000 345 000 391 000 379 000 348 000 343 000 381 000 320 000 296 000 276 000 290 000 259 000 246 000 100 000 80 000 60 000 150 000 100 000 50 000 0 17 939 17 939 33 994 33 994 32 357 32 357 35 939 35 939 44 064 44 064 36 691 36 691 28 994 28 964 32 013 32 013 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008. aug. Anyakoca-állomány(db) MgSzH Kocasüldő utánpótlás (db) MgSzH Kocasüldő utánpótlás tenyészszervezetek alapján (db) 33 343 33 343 27 154 27 769 29 724 37 504 23 992 31 427 24 412 48 834 23 051 40 000 20 000 0

Genetika használat Magyarországon Elmélet: 2006. év Statisztika-Tények: Anyakoca állomány 290.000 db Koca selejtezés 40% Hibrid 43.860 db 38% 58% 4% Egyéb 67.000 db Süldő igény 116.000 db/év Fajtatiszta 4.974 db - a magyar kocaállomány 60 %-ról nincs megbízható genetikai információ - az ellenőrzött állomány 10 elismert fajtához tartozik - az ellenőrzött állományban a hibridfajták használata meghatározó (90%) - a tenyésztés nem koncentrálódott, mindenki ért hozzá (ellentétben:dánia) Heterogén vágó alapanyag, hatékonysági problémák.

A törzskönyvileg ellenőrzött sertés állomány mindössze mintegy 11%!

Forrás: Kalmár S. 2004.

EU NORMÁK SERTÉSEK ELHELYEZÉSÉRE Élőtömeg Terület 10 20 kg 0,20 m 2 20 30 kg 0,30 m 2 30 50 kg 0,40 m 2 50 85 kg 0,55 m 2 85 110 kg 0,65 m 2 110 kg < 1,00 m 2

MUNKAERŐ Fiaztató 30-40 koca/fő Kocaszállás 100-250 koca/fő Hízlalda - alacsony gépesítettség 100-300 hízó/fő - magas gépesítettség 500-1000 hízó/fő 400 kocás telep 10-25 fő

4. AZ ÁGAZAT HOZAMAI ÉS TERMELÉSI ÉRTÉKE Hozam Termelési érték

A SERTÉSHÚSTERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI ÉRTÉK Hozamok Értékesítési árak TÉ-t növelő egyéb bevételek Biológiai alap Tartástechnológia Takarmányozástech. Állategészségügy Ráf.-ok színvonala Munkaszervezés Humán tényezők Egyéb ráfordítások Minőség (S EUROP) Termék jellege Egyöntetűség Integráció Kereslet - Kínálat Értékesítés ideje Támogatások Biztosítási kártérítés Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb bevételek

A HAZAI SERTÉSTENYÉSZTÉS FONTOSABB MUTATÓI Kocaforgó 2,0-2,2 Fialási átlag (db) 9,0-10,5 Egy kocára jutó választott malac (db) 18-22 Hízó fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 2,8-3,6 Malac fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 1,7-2,3 Telepi fajlagos tak. felhasz. (kg/kg) 3,0-4,2 Elhullási arány összes (%) 10-20 Értékesítet hízó/koca/év (db) 16-22 Értékesített hízó/koca/év (kg) 1 700-2 300 Vágási minőség (színhús %) 48-55

HAGE RT. HAJDÚSZOBOSZLÓI SERTÉSTELEP 2750 átlagkoca Fialási % 79,51 Fialási átlag 10,35 Élve született malac/koca/év 23,73 Választott malac/koca/év 21,39 Értékesített hízó/koca/év 19,29 Hízó tömeggyarapodás (g/nap) 639,00 Hízó fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 2,98 Telepi fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 3,25

60 % 50 40 30 2001 2002 2003 2004 2005 20 10 0 S E U R O P Színhús %

SERTÉSHÚS MINŐSÉGI KATEGÓRIÁK (HASÍTOTT SERTÉS) Kategória Színhús % Hazai termelés S 60 felett - E 55-59 15,3% U 50-54 33,8% R 45-49 30,6% O 40 44 14,7% P 40 alatt 5,6%

ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRAK Nagymértékű ingadozás az egyes években Nagymértékű ingadozás éven belül Kismértékű ingadozás területileg A minőség függvényében (SEUROP) csökkenő Kategóriánként mintegy 9%-os árcsökkenés S legmagasabb ár P legalacsonyabb ár (kivéve a mangalicát)

A VÁGÓSERTÉS ( E MINŐSÉGI KATEGÓRIA) VÁGÓHÍDI BELÉPÉSI ÁRA AZ EU NÉHÁNY TAGÁLLAMÁBAN 490 Ft/kg hasított hideg súly 440 390 340 290 240 2006. 1 5 9 13 17 21 25 29 33 37 41 45 49 2007. hét 1 5 EU átlag Magyarország Lengyelország

Forrás: AKI 2009

Forrás: AKII 2009

EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES TERMELÉSI ÉRTÉK (közepes színvonalú termelés) TÁRSAS 580-690 ezer Ft/koca EGYÉNI 500-600 ezer Ft/koca

5. AZ ÁGAZAT RÁFORDÍTÁSAI ÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGEI Ráfordítás Termelési költség

A SERTÉSHÚSTERMELÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI KÖLTSÉG Ráfordítások Anyagok Energia Malac Munkaidő Gépi üzem Fogyóeszközök Termelési eszközök Egyéb ráfordítások Ráfordítások árszínvonala Saját előállítású ráfordítások ára Vásárolt ráfordítások ára Beszerzés ideje Beszerzés volumene Kapcsolatok TK-t növelő egyéb kiadások Kamatok, faktordíjak Pénzügyi műveletek költségei Biztosítási díjak Tagsági díjak Illetékek Egyes adók Egyéb kiadások

A TERMELÉSI KÖLTSÉGEK SZERKEZETE! Megnevezés Megoszlás % Anyagköltség 75-80 ebből: takarmány 65 75 Személyi jellegű költség 3 5 Amortizáció 1 1,5 Fenntartás 1 1,5 Segédüzemi költség 1 2 Egyéb költség 1 2 Általános költség 10 13

A sertéshizlalás önköltségéne szóródása (piacmeghatározó gazdaságok átlaga) Ft/kg 350 300 250 200 150 100 50 0 219 centrumtól jobbak 2003 2007 350 299 300 288 251 250 238 centrum centrumtól rosszabbak Ft/kg 200 150 100 50 0 centrumtól jobbak centrum 324 centrumtól rosszabbak Forrás: Az AKI tesztüzemi ágazati adatgyűjtése alapján készült számítások

A sertéshizlalás ágazati eredménye önköltség kategóriánként (piacmeghatározó gazdaságok átlaga) Ft/kg 30 20 10 0-10 -20-30 -40-50 -60-70 22 centrumtól jobbak 2003 2007 30 25 20 10 0-10 -20-13 -30-40 -30-50 -49-60 -70 centrum centrumtól rosszabbak Ft/kg centrumtól jobbak centrum -65 centrumtól rosszabbak

Néhány költségelem az összes termelési költség %-ban Megnevezés Sertéshízlalás Kocatartás Tenyészállatok értékcsökkenése - 3,0-6,5 Takarmányköltség 42-53 51-61 Állat eü. Ktg. 1,2-1,7 3,2-4,0 Term. és mest. termékenyítés - 0,3-1,5 Értékcsökkenés 1,7-2,8 2,1-2,8 Forrás: Az AKI adatai alapján (2004-2005) és saját kalkuláció

KÖLTSÉGEK Üresen álló koca: Koca a laktációban: Kanok éves tartási költsége: 200-240 Ft/nap 750-850 Ft/nap 150-180 eft/év

EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES TERMELÉSI KÖLTSÉG (közepes színvonalú termelés) TÁRSAS 480 550 ezer Ft/koca EGYÉNI 460-510 ezer Ft/koca Hízó önköltség: 240-320 Ft/kg

VÁGÓSERTÉS: KÖLTSÉG ÉS BEVÉTEL ALAKULÁSA (PIACMEGHATÁROZÓK) 1000 Ft/t (élősúly) 350 300 250 200 150 100 50 0 232,8 Ft/kg 264,2 Ft/kg 268,2 Ft/kg 287,5 Ft/kg 280,7 Ft/kg 277,0 Ft/kg 275,9 Ft/kg 272,8Ft/kg 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Jövedelem: -11 041 Ft/t Termelés értéke Nemzeti támogatás Költség

A bruttó fogyasztói ár összetétele A teljes vertikumban: 21,52 % Költség arányos jövedelem % Áfa 13 % 97,56 Forgalmazás 18 % -34,85 Feldolgozás 20% 1,85 Alapanyagtermelés 49% Forrás: Juhász A. 2005.

6. AZ ÁGAZAT JÖVEDELMI HELYZETE Jövedelem Jövedelmezőség

EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES JÖVEDELEM (közepes színvonalú termelés) NETTÓ JÖVEDELEM TÁRSAS 0-120 ezer Ft/koca NETTÓ JÖVEDELEM EGYÉNI 0-90 ezer Ft/koca Jövedelemtartalom: 0-25 Ft/kg Jövedelmezőségi ráta: 0-10% Az áringadozás nagyban befolyásol!

VÁGÓSERTÉS: KÖLTSÉG ÉS BEVÉTEL ALAKULÁSA (társas vállalkozások) 350 300 259 020 Ft/t 271 441 Ft/t 281 750 Ft/t Jövedelem: -681 Ft/t 1000 Ft/t (élősúly) 250 200 150 100 50 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Termelés értéke Közvetlen támogatás Költség Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

7. AZ ÁGAZAT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Versenyképesség Célok

A VÁGÓSERTÉS-TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA (2002) Megnevezés Magya r- ország Kanad a Dánia Hollandi a Németország Francia -ország Egyesült Királysá g Egy kocára jutó választott malacok száma (db/év) 15,8 19,17 23,20 22,90 21,22 21,26 21,54 Tömeggyarapodás (g/nap) 520 748 804 768 732 789 657 Takarmányhasznosítás (kg/kg) Vágási súly (kg/élő testtömeg) 4,03 2,69 2,7 2,62 2,94 2,81 2,62 102 113 101 112 116 113 88,9 Forrás: AKII 2005, Danish Bacon and Meat Council 2003, Nyárs L. 2005.

Ft/kg A VÁGÓSERTÉS ÖNKÖLTSÉGÉNEK ALAKULÁSA NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

Élve született malacok száma/alom Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

Elhullási ráta Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

Egy kocára jutó vágásra átadott disznók száma Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

1kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyisége kg 30 kg-tól vágásig Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

Napi tömeggyarapodás 30 kg-tól vágásig Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

Sertéstenyésztési költségek Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

A betegségekkel okozott veszteség Betegség Takarmányértékesülés csökkenés % Heveny forma Napi testtömeg csökkenés % Elhullási arány mértéke E. Coli okozta b. 3 3-5 Malacok 1% Aujeszky betegség 3-6 3-10 Malacok 25-35, hízók 4-8% Micoplasma t.gy. 6-12 3-10 Kocák 1-4%, utónevelés 5% Actinobacillus t.gy. 3-12 5-25 Malacok és hízók 2-15% Torzító orrgy. 3-6 3-10 Választás után 1-5 %-al megemelkedik Serésdisenteria 6-15 10-15 Választás után 1-4 %-al megemelkedik Steptococcosis 1,5 0,75-3 Választás után 4-12 %-al megemelkedik Forrás: Bíró-Ózsvári (2006)

A REPRODUKCIÓ TARTALÉKAI Megnevezés Jó Átlagos Gyenge Tartalék% * Fialási átlag, db 11.5 9.0 8.0 27 Fialási gyakoriság 2.3 2.1 1.8 9,5 Választási átlag(28 napra), db 9.5 8.5 7.8 11,7 Vemhesülés, % 85.0 78.0 74.0 9,7 Malacelhullás, % 6.0 7.5 10.0 25 Két fialás között eltelt idő, nap 156 165 200 5,7 Egy kocára jutó évi 24,9 20 18 24,5 szaporulat Központi mesterséges termékenyítés aránya: D 100%, NL 85%, G 70%, H 12%

NÖVEKEDÉSI ERÉLY, TÖMEGGYARAPODÁS TAKARMÁNYÉRTÉKESÜLÉS TARTALÉKAI Megnevezés Országos átlag EU Tartalék %* Született malac/koca/év (db) 20,06 22-24 10-20 Választott malac/koca/év (db) 18,26 20-22, 26 10-20 Hízó/koca/év (db) 14,6 18-20 23-36 Elhullás választásig (%) 11,3 5-8 30-50 Napi testtömeg-gyarapodás (g) 564 700 20-25 1 kg hízósúly előállítására felhasznált takarmány (kg/kg) Összes értékesített kg-ra felhasznált telepi takarmány (kg/kg) 4,57 3 2,65 35 4,5 3,5 30

TARTALÉK AZ ELHULLÁSOK CSÖKKENTÉSÉVEL Termelési mutatók Optimális érték Elfogadható érték Tartalék % Malacelhullás választásig (%) 8-12 12-18 40-60 Választás utáni elhullás (%) 2 3 30 Választott malac/koca/év 21,6 18 15 Koca elhullás/év (%) 2.2 3 25-30 Hízó elhullás/év (%) 1.5 2.5 30-40

AZ ÁGAZAT VERSENYKÉPESSÉGE JAVÍTÁSÁNAK ALAPVETŐ FELADATAI A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés és hizlalás modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával; Az elsődleges feldolgozás versenyképességének javítása közösségi beruházási támogatások segítségével, ezáltal kiszámítható felvevőpiac megteremtése; A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban; A termékpálya szervezettségének javítása, hosszútávú szerződéses kapcsolatok kiépítése, a piaci zavarok elhárítására kölcsönös biztosítási alapok létrehozása.

PAICI TENDENCIÁK ÉS MAGYARORSZÁG

Az ágazat fejlesztési lehetőségei Az egy kocára vetített hízó kibocsátásunk évi 3-4 hízóval kevesebb Mo.: 17, EU (15) 22) Fajlagos takarmány felhasználásunk előállított hízó kilogrammonként 1 kg-mal több Tény: Hízlalási súlygyarapodásunk 77 160 g/nappal gyengébb, míg Hízóink színhús százaléka 3-7%-kal kevesebb az EU, illetve a fejlett sertéstartó országok hasonló mutatóinál

Az ágazat fejlesztési lehetőségei Sertéstermékeink minősége és egyöntetűsége nem látszik biztosítani az elvárásokat Komparatív előnyeink csökkentek, Termékeink élelmiszerhigiéniai státusza a minőségbiztosítási és márkás hús rendszerek nélkül nagyrészt nem igazolható Az állatvédelmi és környezetvédelmi feltételek üzemeink nagy részénél csak részben tarthatóak be

Ezért az alapvető cél: megfelelő minőségű, egységes és egyöntetű, a piacon értékesíthető árfekvésű, élelmiszeriparilag és eredetét illetően igazolhatóan megfelelő státuszú és a környezetvédelmi és állatvédelmi előírásoknak megfelelően előállított termék

Versenyhátrányok a sertéshizlalásban Hazai tenyészanyag heterogén, kevés a tenyésztő, kicsi az állomány, kicsi a szelekciós bázis; Magas szintű genetika 20-25 éves istállókban nem hizlalható állategészségügyi okok miatt; Környezetvédelmi előírások teljesítése recesszióban nagy versenyhátrányt okoznak; Sertéstartáshoz földterületre van szükség (trágyaelhelyezés, takarmánytermelés) Magyar felvásárlási árakat a német és holland termelői ár határozza meg; Hatósági állatorvosi költség túl drága; Magas vagyonvédelmi költség (termelési érték 0,5%-a is lehet) Földrajzi hátrány: Drágább fehérjeforrás (szállítási költség), drágább export harmadik országokba; Fűtési-hűtési költség magas, nagyobb a hőmérséklet évi ingadozása, mint számos versenytársunknál Gazdaságpolitikai probléma: Idegen tőke kamata magas (14-15%); Szervezetlen termékpálya (kocasüldőt gyakran a hizlalók állítják elő, ezt szokták meg) Fenti problémák miatt több munkaerőt kell alkalmazni; Fizetési határidő általában több, mint 1 hónap

EU sertéshús piacrend könnyű piacszabályozású termékpálya A sertéshúst gabonaalapú termékként kezeli A közösség önellátó sertéshúsból (export) Anticiklikus intézkedések a piac stabilizálása érdekében Árszabályozás - piaci beavatkozások (magántárolás, intervenció) Harmadik országokkal folytatott kereskedelem (exporttámogatások, védővámok) Hasított testek közösségi kereskedelmi osztályokba sorolása (S EUROP)

Az EU piacszabályozási irányításának 2007. évi átalakítása - Az EU mezőgazdasági piacszabályozási rendelete az 1234/2007/EK Tanácsi Rendelet (Single CMO, KPSZ rendelet). - A Single CMO 2008. július 1. óta lépett életbe az állati termékek esetében. A korábbi 5 (sertéshús, baromfihús és tojás, marha- és borjúhús, juh- és kecskehús, tej és tejtermékek) Irányító Bizottság (Management Committee) egy bizottságként működik, mely a Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság Állati termékek szekció nevet kapta. - Az ágazati szabályozás megmaradt, de több területen horizontális rendeletek megalkotására is sor került (pl. vágott test minősítési rendelet)

Piacszabályozási eszközök - Laza szabályozás, közvetlen támogatások általános tilalma - Magántárolás - Export visszatérítés - Import kvóták, szabályozása, vámok - Nemzeti támogatások korlátozott lehetőségek, kötelező EU notifikáció

Magántárolás - EU-27 piaci átlagára referenciaár alá esik - Referenciaár: 1509,39 EUR/t - A Bizottság javaslatára az Irányító Bizottság dönt - Általában mennyiségi korlát 100 000 t - 3, 4, 5 hónapos magántárolási támogatás, mely legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról az Irányító Bizottság dönt. - Havi támogatás, tört hónap, korábbi, vagy későbbi kitárolás esetén napi összegek - Utoljára 2007. október 29-e és december 4-e között került alkalmazásra. HU: 1335 t.

Export visszatérítések - A Bizottság javaslatára az Irányító Bizottság dönt - Piaci helyzet értékelése alapján, ha az EU-27 átlagára az adott termékcsoport esetében jelentősen eltér a 3. Országokban jellemző áraktól - Legjellemzőbb termékek: friss, hűtött és fagyasztott sertéshús, egyes feldolgozott, mellék-, és késztermékek - Jelenleg csak az egyes feldolgozott mellék-, és késztermékekre van érvényben - 2007. december 4-e és 2008. augusztus 7-e között friss, hűtött és fagyasztott húsokra érvényben volt.

EU sertéshús piacrend - ALAPÁR (E osztályra vonatkozik és 60-120 kg) - a kiegyensúlyozott piaci helyzet ára - jelző ár funkció - REFERENCIAÁR (súlyozva számított belső piaci ár) - INTERVENCIÓS ÁR (referenciaár az alapár 103%-a alá esik) - intervenciós felvásárlás ára - nem lehet alacsonyabb mint az alpár 78%-a és nem haladhatja meg annak 92%-át - Magántárolás támogatása - Export-visszatérítés (referenciaár és világpiaci ár különbözete) - Import korlátozás

Piaci rendtartás Árszabályozás (magántárolás, intervenciós támogatás) Külkereskedelem szabályozása SEUROP rendszer

Árszabályozás: Alapár E minőségi osztály (55 és 59 % közötti színhústartalom) A hasított test tömege 60 és 120 kg között EU: sertések 75 %-a (elvárás) Az alapár és a mindenkori piaci ár határozza meg a piaci beavatkozásokat Ár: 1,2 euró/kg (No.)

Intervenciós felvásárlás Intervenciós ár: alapár 78 és 92 %-a között Marhahús rendszere alapján Gyakorlatban 70-es évek elején utoljára!

Magántárolási támogatás Amennyiben a referenciaár az alapár 103 %-a alá csökken Kedvezményezett: kereskedő, vágóhíd Tárolás: 4-6 hónap Majd export

Külkereskedelem Mint a baromfi hús Export-visszatérítés (igazgatási bizottságok) Import védővám, kedvezményes, illetve pótvám

Árinformációk Piaci beavatkozási jelentések Statisztikai adatszolgáltatás Előrejelzés

Import kvóta szabályozás - WTO/GATT megállapodások alapján, kétoldalú (EU és 3. ország között létrejött) megállapodások szabályozzák - Import engedélyek évente felülvizsgálatra kerül - A kvóták kihasználtságát az Irányító Bizottság folyamatosan figyeli - Legjelentősebb importőrök: USA (39,8%), Chile (25,6%), Svájc (19,7%) 2008 január-szeptember időszakban. Ukrajna jelentős növekedést ért el, már 7,1%-kal részesül az importból. - Friss és fagyasztott hús aránya meghatározó

Nemzeti piacszabályozás, támogatások - Korlátozott lehetőségek - Magyarországon 2004 május 2007 április között: haszonállat támogatás (1800 Ft/db) - 2007 decemberétől állatjóléti támogatás állatjóléti többletvállalásokra adható, több jogcímen - Állategészségügyi költségek, hatósági díjtételek csökkentése, támogatása - Egyéb támogatások részben EU-ós forrásból: állattartó telepek korszerűsítése, gépvásárlás, nem termelő tevékenységhez kapcsolódó támogatások

Előadás összefoglalása A sertés ágazat meghatározó szerepet tölt be az Európai Unió állati termék előállításában, mindamellett, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók a technológiában, a fajtában, a hozamokban és az előállítás önköltségében, miközben a felvásárlási árak szórása ezektől jóval kisebb. Magyarországon a sertéshús előállító gazdák többsége a jelenlegi felvásárlási árak mellett veszteségminimalizálásra kényszerül, jövedelmet nem, vagy csak kismértékben tudnak realizálni.

Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a sertéshús előállítás világgazdasági jelentőségét! Ismertesse a sertéshús előállítás nemzetgazdasági jelentőségét! Mutassa be a sertéshús előállítás vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait! Ismertese a sertéshús előállítás termelési alapjait! Ismertesse a sertéshús előállítás ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait! Mutassa be a sertéshús előállítás jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A juhászati ágazat és termékpálya gazdasági kérdései Előadás anyagát készítették: Dr. Szűcs István Dr. Nábrádi András Dr. Pupos Tibor