MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ZSÁMBÉKI PREMONTREI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 2072 ZSÁMBÉK, PIAC KÖZ 8. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG JÓVÁHAGYÁSÁNAK DÁTUMA: 2008. április 7. FENNTARTÓI JÓVÁHAGYÁS DÁTUMA: 2008. április 8. TERVEZETT FELÜLVIZSGÁLAT DÁTUMA: évente áprilisban
TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 4 1.1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 4 1.2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI... 5 1.3. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE... 7 2. MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM... 8 2.1. PARTNERKÖZPONTÚ MŐKÖDÉS... 8 2.1.1. Legfontosabb partnereink... 8 2.1.1.1. Közvetlen partnerek... 8 2.1.1.2. Közvetett partnereink... 8 2.2. MINİSÉGÜGYI ELİZMÉNYEK... 9 2.2.1.Kompetenciafejlesztés...10 2.3. FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK... 102 2.3.1. A közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárások... 122 2.3.2. A neveléssel kapcsolatos elvárások... 133 2.3.3. Az oktatásszervezéssel, intézménymőködéssel kapcsolatos elvárások... 133 2.3.4. Egyes intézménytípusokra vonatkozó speciális elvárások... 133 2.3.4.1. Szakközépiskola... 133 2.3.4.2. Szakiskola... 143 3. MINİSÉGPOLITIKA... 155 3.1. MINİSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT... 155 4. MINİSÉGPOLITIKAI CÉLOK... 177 5. MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER... 199 5.1. A VEZETÉS SZEREPE, FELELİSSÉGE A MINİSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN... 20 5.1.1. Jogi szabályozók hozzáférhetısége, megismerése, betartása... 21 5.1.2. A hozzáférhetıség biztosítása... 21 5.1.3. A megismerés biztosítása... 21 5.1.3.1. A jogi dokumentumok megismerésének helyi eljárás rendje... 21 5.1.3.2. A külsı és belsı jogi szabályozók betartásának biztosítása intézményünkben... 222 5.2. FOLYAMATOK ÉS SZABÁLYOZÁSOK RENDSZERE... 222 5.2.1. Partnerkapcsolatok irányítása... 222 5.2.1.1. Cél... 222 5.2.1.2. A partnerkapcsolatok mőködtetése... 222 5.2.1.3. A partnerekkel történı kommunikáció:... 222 5.2.1.4. Szabályozás az eljárásokban... 233 5.2.2. Tervezés... 233 5.2.2.1. Cél... 233 2/37
5.2.2.2. Alkalmazási terület... 233 5.2.2.3. Stratégiai tervezés... 233 5.2.2.3.1. A folyamat lépései Pedagógiai Program... 233 5.2.2.3.2. A folyamat leírása IMIP... 244 5.2.2.4. Éves tervezés... 255 5.2.2.4.1. A folyamat leírása... 255 5.2.3. Intézményi értékelés, mérés... 266 5.2.3.1. Cél... 266 5.2.3.2. Alkalmazási terület... 266 5.2.3.3. Az emberi erıforrás biztosítása és fejlesztése... 277 5.2.3.3.1. A fejezet tartalma:... 277 5.2.3.3.2. A fejezet tartalmára vonatkozó belsı szabályozás... 288 5.2.3.4. A pedagógiai munka értékelésének menete... 288 5.2.3.4.1. Alapelvek:... 288 5.2.3.4.2. Cél:... 288 5.2.3.4.3. A pedagógus teljesítményértékelési rendszer eljárásrendje... 288 5.2.3.4.4. A pedagógus értékelés dokumentumai... 299 5.2.3.4.5. A pedagógusok teljesítményértékelési szempontrendszere... 309 5.2.3.4.6. Az intézményvezetı teljesítményértékelésének speciális területei:... 322 5.2.4. Ellenırzés... 333 5.2.4.1. Cél... 333 5.2.4.2. Alkalmazási terület... 333 5.2.4.3. Az érintettek köre... 344 5.2.4.4. Hivatkozott dokumentumok... 344 5.2.4.5. A folyamat lépései... 344 5.2.4.6. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok... 354 5.2.5. Nevelés, oktatás... 354 5.2.5.1. Cél... 354 5.2.5.2. Feladat... 354 5.2.6. Folyamatos fejlesztés... 366 5.2.6.1. Cél... 366 5.2.6.2. Feladat... 366 6. ZÁRADÉK... 377 3/37
1. Az intézmény bemutatása 1.1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk szakközépiskola és szakiskola, melynek elsıdleges feladata Zsámbék és a környezı települések szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzető, nyolc általános iskolát végzett fiataljai számára az általános mőveltséget megalapozó, érettségi- és szakmai vizsgára felkészítı nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Az intézmény alapfeladatának tekinti a szakirányú továbbtanulásra való felkészítést, és szilárd szakmai ismeretek elsajátíttatását. Célunk olyan szakemberek kibocsátása, akik megfelelnek a munkaerıpiac idıszerő követelményeinek, önképzésre, továbbképzésre, átképzésre alkalmasak. Az iskola alapfeladatának tekinti az oktatás mellett a nevelést, e két tevékenység nem választható szét. A követelmények teljesítése csak következetes felkészítı munka eredménye lehet. A munkával való nevelés személyes példamutatáson kell, hogy alapuljon. Feladatunk a tanulók segítése a tanulásban, a felzárkóztatásban, illetve a tehetséggondozásban.. Ehhez nyújt segítséget az iskolánkban megvalósuló kompetencia alapú képzés. Abból a felismerésbıl fakadóan, hogy a hátrányos helyzető fiatalok integrálásában a legfontosabb tényezı, hogy tanáraik tiszteljék az emberi méltóságukat, arra törekszünk, hogy elfogadó közösségre leljenek az iskolában. Az iskola tanulóit felekezeti hovatartozásra vagy hitbéli meggyızıdésre való tekintet nélkül veszi fel. Az iskola nevel enyhén értelmi fogyatékos, értelmileg ép és tehetségesebb gyermekeket, de biztosítja differenciált fejlesztésüket. Sajátos oktatási feltételeket teremt a cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak csökkentésére. A képességeinek kompetencia alapú fejlesztésére! 4/37
1.2. Az intézmény adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola Az iskola alapítója és fenntartója: Alapítója a Gödöllıi Premontrei Perjelség és a Premontrei Nıi Kanonokrend Fenntartója a Premontrei Nıi Kanonokrend Az iskola felügyeleti szerve: Fenntartó: Premontrei Nıi Kanonokrend Szakmai felügyelet: Magyar Katolikus Püspöki Kar Törvényességi felügyelet: Pest Megye Önkormányzat Fıjegyzıje Székhelye: 2072 Zsámbék, Piac köz 8. Telephelyek: 2072 Zsámbék, Petıfi u. 13. 2072 Zsámbék, Magyar u. 15. Az iskola mőködési területe: Zsámbék és bejárással elérhetı környéke Jogállása: Az iskola önálló jogi személy, amely vagyonával és költségvetésével önállóan gazdálkodik. Az intézmény vezetıje az igazgató, aki képviseli az intézményt, és az intézmény dolgozói felett munkáltatói jogot gyakorol. Alapító Okirat kelte: 1996. május 2. 5/37
Az intézmény típusa Többcélú intézmény: összetett iskola a) Szakközépiskola: 4 (5) általános mőveltséget megalapozó évfolyam + 2 szakképzési évfolyam. b) Szakiskola: 2 általánosan képzı évfolyam + szakképzı évfolyamok a képzés központi programja és az OKJ alapján. Alaptevékenysége: a) Szakközépiskolai képzés 9-12 (13). évfolyamokon informatika és vendéglátás-idegenforgalom szakirányokon. b) Szakközépiskolai érettségire épülı képzés 13-14. évfolyamokon c) Szakiskolai képzés Az intézmény képviselıje: Az iskola igazgatója 6/37
1.3. Az iskola rövid története A Gödöllıi Premontrei Perjelség és a Premontrei Nıi Kanonokrend 1996. május 2-án megalapította a Zsámbéki Szakmunkásképzı és Speciális Szakiskolát. Az alapító attól a felismeréstıl vezetve határozta el az iskola alapítását, hogy Zsámbék és környékének lakosai között számtalan fiatal kallódik, mivel megbízható családi háttér és kellı anyagi bázis híján nem tudták megszerezni azokat az ismereteket, készségeket és képességeket, amelyekkel értelmes és felnıtt emberhez méltó módon élhetik életüket. Szakképesítés híján nem találnak megfelelı munkát, s ezért remény sincs helyzetük javulására. Emberi kapcsolataikat éretlenül és szegényesen alakítják, nem találják életük értelmét. Az iskola féléves mőködése után 1997 márciusában a nevelıtestület és a fenntartó arra a felismerésre jutott, hogy hátrányos helyzető tanulói között vannak olyanok, akik tehetségük és szorgalmuk alapján a szakmunkás-tanulókkal szemben támasztott követelményszint felett is képesek teljesíteni, és négy év tanulás után a középiskolai érettségi vizsgán is meg fognak tudni felelni. Ekkor jött létre a Zsámbéki Premontrei Szakképzı Iskola. A Pedagógiai Program és a Helyi tanterv 1999-es módosításával a szakközépiskolai képzésben bevezettük az Országos Közoktatási Intézet által kidolgozott, minısített közismereti és szakmacsoportos alapképzési tanterveket. 2000-2001. tanévtıl a speciális szakiskolai tagozat megszőnt, ezután az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat intézményünk szakiskolai osztályba integrálta, különleges gondozásukra és felzárkóztatásukra új tanulás-szervezési megoldásokat vezetett be. 2001-tıl intézményünkben a Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskolában az általános mőveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és a felsıfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint munkába állásra, a szakképzı évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítı nevelés és oktatás folyik. 7/37
2. Minıségirányítási Program Az iskola minıségirányítási programot dolgoz ki. Bevezeti a Comenius 2000 I. intézményi modellt. 2003 és 2006 között részt vesz a Szakiskolai Fejlesztési Programban, ennek keretében önértékelést végez, és teljes körő minıségirányítást (TQM) épít ki. 2006-2007. tanévben bevezeti, és a továbbiakban mőködteti a Szakképzési Minıségirányítási Keretrendszert. A minıségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma. 2.1. Partnerközpontú mőködés Az intézmény célkitőzése, hogy a társadalmi és helyi igényeknek megfelelı oktatási nevelési szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében biztosítja a partnerkapcsolatú mőködést, melynek elemei: partnerlista létrehozása, folyamatos frissítése, újragondolása; a partnerek igényeinek, elégedettségének folyamatos mérése; a felmérések eredményei alapján az intézmény mőködésének folyamatos javítása, az intézményi célkitőzések folyamatos ellenırzése. 2.1.1. Legfontosabb partnereink 2.1.1.1. Közvetlen partnerek a tanárok; a diákok; a szülık; a gazdasági dolgozók; a technikai dolgozók; a fenntartó (Premontrei Nıi Kanonokrend). 2.1.1.2. Közvetett partnereink Gödöllıi Premontrei Perjelség; 8/37
Premontrei Napköziotthon, Zsámbék; Szent Norbert Karitatív Alapítvány; Zsámbéki Római Katolikus Egyházközség; Pro Vobis Mőhely, Mány; Zsámbék Nagyközség Önkormányzata; Zsámbéki Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat; Zichy Miklós Általános Iskola, Zsámbék; Zsámbéki Premontrei Keresztelı Szent János Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény; Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet; Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet; Pest Megyei Közigazgatási Hivatal; Pest Megyei Munkaügyi Központ és annak Zsámbéki Kirendeltsége; Zsámbéki Mővelıdési Ház; külsı gyakorlóhelyek; helyi (térségi) vállalkozók, vállalkozások; az iskolát a szakképzési hozzájárulással támogató gazdálkodó szervezetek. 2.2. Minıségügyi elızmények Intézményünk 3/2002. (II. 15.) OM rendelet A közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl értelmében az Oktatási Minisztérium által kidolgozott Comenius 2000 Közoktatási és Minıségfejlesztési Program analógiájára jelentıs erıfeszítéseket tett a partnerközpontú mőködés megvalósítására. A 2002-2003. tanév elején megtörtént a nevelıtestület felkészítése a minıségbiztosítási folyamatra. Az intézményvezetés felkérésére megalakult a minıségirányítási csoport, amely a minıségügyi rendszer kiépítését, mőködtetését koordinálja a nevelıtestület és az alkalmazotti kör támogatásával, aktív részvételével. 9/37
A 2003-2004. tanévben elkészítettük intézményünk nyitott önértékelését, ez tartalmazza a Szakiskolai Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérı szintjét. Elkészült az intézmény Önértékelı Jelentése a vezetés, a stratégiai tervezés, az erıforrások, a partnerek elégedettségével kapcsolatos és a kulcsfontosságú eredmények kritériumrendszerre. 2004-2005. tanévben a Szakiskolai Önértékelési Modell II. Fejlesztési szintjéhez tartozó követelményrendszer alapján végeztük el az önértékelést. Ennek alapján intézkedési terveket készítettünk. 2005-2006. tanévben megkezdtük a Szakképzési Minıségbiztosítási Keretrendszer bevezetését. Ez lehetıséget teremt az intézményvezetés támogatására úgy, hogy nem követeli meg új módszerek és modellek alkalmazását, csupán a meglévı rendszerünket teszi teljessé, egységessé, annak érdekében, hogy az intézményben azonos követelményrendszer kerüljön kialakításra, mely az Európai Unió elvárásaira épít, de az iskola érdekeit veszi elsıként figyelembe. A Keretrendszer tehát nem jelent egy új minıségfejlesztési rendszert vagy eszközt, csupán egy olyan követelményrendszert, amelynek elemei könnyen beilleszthetık a már mőködı minıségfejlesztési rendszerbe. A minıségfejlesztı munka fontos jellemzıi a fokozatosság, az emberi léptékő tempó és a racionális adminisztráció, továbbá a partnerközpontúság, a mérési- és értékelési elemek hangsúlyozott megjelentetése. Ezeket az elemeket a továbbiakban is meg szeretnénk ırizni. A belsı erıforrások közül kiemelendı a nevelıtestület tagjainak pozitív viszonyulása és együttmőködése, az iskolavezetés nyitottsága az innovatív kérdések tekintetében. Az intézményi minıségbiztosítást a fenntartói minıségcélokkal és minıségfejlesztési rendszerrel összhangban, annak megvalósítása érdekében tervezzük. 2.2.1. Kompetenciafejlesztés " Ott kell elkezdeni, ahol a másik tart" (Ruth Bang) Feladatunknak tekintjük a jó iskola megszervezését. Egy iskola akkor jó ha azt lehet megtanulni benne, amire valóban szükségünk van. Ez pedig az ami még nincs a birtokunkban, amit korábban nem tudtunk. Tehát iskolánk feladatának tekintjük az életre való felkészítést de ami oktatásinevelési tevékenységünk célja az egyéniség minden oldalú harmonikus fejlesztése, amely egy önálló és önrendelkezı személyiség kialakulásához vezet, aki a maga eszményiségével és egyedülállóságával az emberiséget gazdagítja. Iskolánkban a kompetencia alapú képzésl biztosítja 10/37
a bátor és megbízható, kíváncsi és barátságos, figyelmes és gondolkodó ember kialakulását. Olyan felnıtté nevelünk akinek van öntudata és átlátja a dolgokat. A gondolkodás képességével felvértezve olyan tudásra tegyen szert amely legyızi az életünk során jelentkezı nehézségeket és meg tudja oldani az újabbnál újabb feladatokat. Tehát a kompetenciafejlesztésünk alapja a gondolkodás fejlesztése, ezen belül az értı olvasás biztonságának kialakítása valamint bizonyos matematikai kompetenciák fejlesztése. De ezt nem egy átlagos köntösbe bújtatjuk, hanem a fejlesztésben a gyermek egyéniségét pillanatnyi fejletségi szintjét vesszük alapul. Innen indulva juttatjuk el a csak "rá" jellemzı egyéniségig. Kívánatos iskolai gyakorlatunk jellemzıi: 1. Az értelmezésben az egyéni jelentések megteremtését tesszük lehetıvé, így nagyobb teret engedünk a különbözı helyes válaszoknak. 2. A tudásszerzése aktív- produktív folyamat legyen 3. A tanítás- tanulás folyamatközpontú legyen engedjen teret az egyéni tanulási utaknak. 4. A tudás reflektív jellegő problémamegoldó legyen. 5. A tudás legyen kihívó, ideiglenes jellegő. Sarkaljon a holtig tartó tanulásra. 6. Hangsúlyos szerepet kapjon az intelligencia fejlesztése a kooperáció az empátia és a tolerancia. 7. Döntéseinkkel úgy nevelünk, hogy az mindig közös a tanulókéval. Fejlesztjük a konszenzus képességét. A tanár tudásszervezı módszereiben az egyéni és páros munka, a kooperáció, a projekt és a multimédea- használata szerepel. Iskolai gyakorlatunkat a következı módszerekkel, technikákkal érjük el. Ötletbörze felhasználása. Kiindulási pontunk a diákok elızetes vagy személyes tudásának elıhívása. Olyan technikákat alkalmazunk, amelyek segítik a diákokat abban, hogy olvasás és szöveghallgatás ideje alatt hogyan tegyenek szert hasznos információkra. Alkalmazzuk a diákok aktív bevonásának eszközeit még az elıadás típusú órákon is. 11/37
Bátorítjuk az értelmes osztálytermi vitákat alkalmazva a háttérirányítás eszközeit. Használjuk a diákok tudásának fejlesztésére az olyan nyílt végő kérdéseket amelyekre nem adható egyetlen helyes válasz. Szakmai órák tartásánál nagy számba építjük be a grafikus szervezık rajzok, és diagrammok értelmezését, használatát. A tananyag megértésének elısegítésére alkalmazzuk a tanulók beleérzı képességét gondolatiknak szabadságot adunk, a helyes értelmezést ezeknek segítségével alakítjuk ki. Ösztönözzük és bátorítjuk a tanulói kérdésfeltevést. Alkalmazzuk a kooperatív tanulás eszközeit. Felhasználjuk az írást mint a gondolkodás fejlesztésének alapvetı elemét. Felhívjuk a diákok figyelmét egy téma több szempontú megfontolására. Olyan módszereket alkalmazunk amelyek megtanítják a tanulókat egymás gondolatainak tiszteletére. Erısítjük a projektmunkát 2.2. Fenntartói elvárások /Részlet a fenntartói minıségirányítási programból/ 2.2.1. A közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárások Az intézmények tegyenek lépéseket az alapkészségek, a kulcskompetenciák fejlesztésére. Fektessenek nagyobb hangsúlyt az egyéni tanulási utak támogatására, ennek intézményi módszertanának kialakítására, biztosítva az esélyegyenlıséget a különbözı családi háttérrel rendelkezı, és a különbözı helyzetben lévı gyermekek számára. Törekedjenek az intézmények az informatikai kultúra színvonalának emelésére, a pedagógusok körében a felhasználói tudás fejlesztésére, a tanulók számára az információszerzéshez és a tanuláshoz szükséges feltételek biztosítására, az informatika gyakorlat- és felhasználó-központú oktatására. Jelenjen meg a környezet figyelembevételével az intézményi pedagógiai programokban, helyi tantervekben az egészségnevelés és a környezet-tudatos gondolkodás fejlesztése. 12/37
Segítsék, támogassák és fektessenek hangsúlyt iskoláink az egész életen át tartó tanulásra, nyújtsanak oktatási kínálatot, szakmai programot a hátrányos helyzető felnıttek részére is. Fejlesszék a munkaerı-piaci beilleszkedést a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével. 2.2.2. A neveléssel kapcsolatos elvárások Fektessenek nagyobb hangsúlyt a prevenciós tevékenységekre, a veszélyeztetett és tanulási problémákkal küzdı gyermekek, tanulók idıbeni felismerésére, megfelelı ellátására, a deviáns viselkedés kialakulásának megelızésére. Legyenek figyelemmel a gyermekvédelmi munkára, a gyermekvédelmi felelısök, osztályfınökök szakmai továbbképzésére, az egyes intézmények és más gyermekvédelmi szervezetek közötti együttmőködésre, a kommunikáció és az információáramlás javítására. A különféle mővészeti ágak bevonásával, a vizuális és zenei kultúra értékeinek közvetítésével segítsék az esélyegyenlıséget, társaik elfogadását. Nyújtsanak támogatást a társadalmi együttélés szabályainak elsajátíttatására, a tolerancia, empátiakészség, mások iránti tisztelet és a beilleszkedési képességek fejlesztésére. 2.2.3. Az oktatásszervezéssel, intézménymőködéssel kapcsolatos elvárások Biztosítsák az intézmények a megfelelı személyi feltételeket, a feladatfinanszírozáshoz szükséges pontos, megbízható adatszolgáltatást, az együttmőködést, az intézményen belüli rendszermőködtetık közötti felelısség és hatáskörmegosztást. Minden intézményben mőködjön diákönkormányzat, amely képviselıin keresztül aktívan részt vesz az intézményi és a fenntartói döntés-elıkészítésben, és legitimen képviseli a diákság érdekeit. Minden intézmény tegyen lépéseket afelé, hogy alkalmas legyen az EU projektekbe való részvételre. Minden intézmény határozza meg, szabályozza és dokumentálja az intézményi kulcsfolyamatokat. 2.2.4. Egyes intézménytípusokra vonatkozó speciális elvárások 2.2.4.1. Szakközépiskola A pályaorientációs szakaszban biztosítsa a szakmacsoportok, a szakmai alapozó képzési szakaszban a szakmák bemutatását, választhatóságát. 13/37
Új ismeretek, új technológiák és új módszerek alkalmazása és beépítése a pedagógiai-szakmai munkába, széles körő, konvertálható szakmai tudásra felkészítés a nemzetközi együttmőködés és a munkaerı szabad áramlásának biztosítása érdekében. A munkaerı mobilitás tényleges érvényre juttatása érdekében a szakmához kapcsolódó szakmai idegen nyelvi ismeretek és a szakmai mobilitáshoz szükséges kommunikációs oktatás fejlesztése. 2.2.4.2. Szakiskola A felzárkóztatás hatékonyságának növelése, a lemorzsolódás csökkentése. Neveltségi szint, viselkedési kultúra és a nyelvi kompetencia fejlesztése. A szakmai képzés színvonalának emelése érdekében a szakmai módszertani kultúra fejlesztése. A szabad szakmaváltás elısegítése. Sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. 14/37
3. Minıségpolitika 3.1. Minıségpolitikai nyilatkozat Iskolánk a Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola elkötelezi magát minden belsı és külsı tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben igyekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintı kihívásokhoz. Nyitottak vagyunk a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, a folyamatos kapcsolattartásra, információcserére. A partnerek együttes igényeinek megfelelı nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk: jó kapcsolatot alakítunk ki a helyi és a környezı települések általános iskoláival, különös tekintettel a hátrányos helyzető tanulókra; a szülık felé a hagyományos és rendszeres kapcsolattartáson túl mőködtetjük a Szülıi Munkaközösséget; együttmőködünk a szakmai és szolgáltató szervezetekkel a képzés folyamatos megújítása érdekében; biztosítjuk a folyamatos kapcsolatot a Pest Megyei Munkaügyi Központtal és annak Zsámbéki Kirendeltségével, valamint a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottsággal a régió munkaerı-piaci igényeinek naprakész ismerete érdekében. Intézményünk elsısorban a tanulók igényeinek kíván megfelelni. Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelıen mőködünk. Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlıdésük elısegítését, támogatását, egyidejőleg a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdı diákok felzárkóztatását. A tanulókat olyan ismeretek birtokába juttatjuk, amely segíti ıket a pályaválasztásban, továbbtanulásban. Minıségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Intézményvezetésünk elkötelezett a már életbe léptetett minıségirányítási rendszer mőködtetésében, és biztosítja a hatékony mőködéshez a feltételeket. 15/37
A minıségi munka alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belsı és külsı képzése, a minıségirányítási rendszer mőködtetése és folyamatos fejlesztése. Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minıségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelıssége. Minıségpolitikánk lehetıvé teszi a környezettıl való elınyös különbözıség elérését, mely intézményünk jövıjének záloga. Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola nevelıtestülete 16/37
4. Minıségpolitikai célok A minıségpolitikai célok a mőködési jellemzık meghatározott szinten tartását (minıségbiztosítás) és javítását (minıségfejlesztés) szolgálják. A célok mellett mindig szerepelnek azok a megjelölések, amelyek a megvalósulás feltételei (kritériumai), mutatói (indikátorai) és a megvalósítási idıtartam. A felelısök és egyéb megjelölések az éves munkatervben szerepelnek. A fı célok hosszabb idıszakban is maradandóak általában. Amennyiben a körülmények indokolják, az iskolavezetés a célokat módosítja. 1. Minıség iránt elkötelezett vezetés CÉL Sikerkritérium Indikátor Jól mőködı intézmény Alkalmazottak elkötelezettsége, törekvése 2. Mőködı partnerkapcsolatok 3. Nyitottság a szakma elméleti és gyakorlati fejlıdése iránt 4. A tanulók képességeinek fejlesztése 5. Tanulók induló tudásszintjének felmérése egy komplex feladatsoron (olvasás-szövegértés, matematika) 6. Fejlıdésmérések a 10. és 12. évfolyamon Kapcsolat a családokkal (szülıi értekezletek, fogadó órák, családlátogatások), a tanulókkal, a fenntartóval és egyéb partnereinkkel A könyvtár állományának bıvülése, technikai fejlıdések, továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, rendszeres innovatív kezdeményezések, belsı tanácskozások Fejlesztı programok a tanórán és tanórán kívül, kapcsolat a szakszolgálatokkal, versenyeken való részvétel Alkalmas feladatsor, objektív mérés Alkalmas feladatsor, objektív mérés 17/37 Mutatószámok alakulása, emlékeztetık, jegyzıkönyvek tartalma Programokra, beszerzésre fordított összeg, elıadók, konferenciák száma, munkamódszerek változása, korszerősödése Részképesség-hiánnyal küzdı tanulók száma, fejlesztésben résztvevık, szakkörök és résztvevık száma, versenyek és eredmények, vizsgaeredmények, felvételi eredmények Feldolgozott és archivált adatok Feldolgozott és archivált adatok
7. Pedagógusértékelési rendszer mőködtetése Jobban, elkötelezettebben dolgozó pedagógusok Feldolgozott és archivált pedagógusértékelések 8. Tanórán kívüli tevékenységek fejlesztése 9. Pályázatírás szintjének fenntartása Hasznos programok, széleskörő részvétel Figyelı és koordináló rendszer fenntartása, továbbfejlesztése Iskolaújság, rendezvények, iskola napok Pályázatok száma, sikerességi mutató 10. Technikai fejlesztések Pályázatok, költségvetés, szakképzési hozzájárulás Új eszközök, és megoldások 11. Szervezeti kultúra fejlesztése, az intézményi folyamatok szabályozása 12. A tanulókkal kapcsolatos adminisztráció javítása 13. Éves tervezés a minıségbiztosítás szintjén az általános céloknak megfelelıen Stratégiai tervezési folyamat, intézményi ismételt önértékelés és partnerkikérdezés, beiskolázási tevékenység Felelıs-megjelölés A program elkészülése az éves munkaterv részeként, szükség esetén intézkedési tervek Mérések és mutatók eredményei, mőködési javulások Hibázások, hiányosságok számának csökkenése A program megvalósulása. Az éves munkaterv felértékelıdése 14. Kompetenciafejlesztés Fejlesztési tervek megvalósításával iskolánk kompetencia- mérési eredményei érjék el az országos átlagot Vezetés, tanárok, tanulók elkötelezettsége az ügy iránt. 18/37
5. Minıségfejlesztési rendszer A 2005-2006. tanévben intézményünk elkezdte a Szakképzési Minıségbiztosítási Keretrendszer bevezetését. A Magyar Köztársaság Kormánya 2005. májusában a Szakképzésfejlesztési Stratégia 2005-2013 kapcsán elfogadta az 1057/2005 sz. Kormányhatározatot, miszerint biztosítani kell, hogy 2008. december 31-ig a szakképzést folytató intézmények alkalmazhassák az Európai Unió szakképzési minıségbiztosítási keretrendszerének (SZMBK) figyelembevételével kialakított minıségbiztosítási rendszert. Ennek teljesítése érdekében a meglévı minıségfejlesztési rendszerünket elsı lépésben áttekinthetıvé, alkalmazhatóvá tesszük. A Szakképzési Minıségbiztosítási Keretrendszer alatt a Modell (Közös kritériumok) Önértékelés (Módszertan) Külsı értékelés (Monitoring) Mérés (Indikátorok) négyesbıl álló rendszerét értjük. SZMBK Modell Modell (Közös kritériumok) Mérés (Indikátorok) Önértékelés (Módszertan) Külsı értékelés (Monitoring) A Keretrendszer elemei A Keretrendszer kidolgozásakor, a közös alapvetı minıségkövetelmények és az indikátorok meghatározásakor a szakképzés minıségének kérdésével foglalkozó európai szintő munkát meghatározó szakmapolitikai prioritások és szempontok vannak fókuszban, melyek az alábbiak: a munkaerı jobb foglalkoztathatósága, a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang, 19/37
a szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása (különösen a munkaerıpiac hátrányos helyzető csoportjai számára). A fentiekben jelzett célokhoz kapcsolódnak azok a kulcskérdések, amelyek a Keretrendszer 1. elemében, a Modellben fogalmazódnak meg, valamint azok az indikátorok, amelyek a Keretrendszer 4. elemét jelentik. A Keretrendszerhez tartozó SZMBK Modell az alábbi elemeihez kapcsolódóan fogalmaz meg kulcskérdéseket. 1. Tervezés A Tervezéshez kapcsolódó kulcskérdések elsısorban a szakképzéssel kapcsolatos célok, célkitőzések meghatározására, egyértelmőségére kérdeznek rá, illetve a célok mérési módjára. Itt szükséges megvizsgálni az intézmény oktatási-nevelés tervezéséhez kapcsolódó folyamatokat. 2. Megvalósítás Annak vizsgálata történik, hogy a tervezéshez kapcsolódó tevékenységeket milyen módon és milyen alapelvek érvényesítésével valósítja meg az intézmény. 3. Mérés és Értékelés A mérési folyamatok mellett szükséges meghatározni a mérési folyamatok szabályait, a partnerek bevonását a mérési, értékelési folyamatokba, valamint a mérések gyakoriságát. 4. Felülvizsgálat (Visszacsatolás és fejlesztés) Ezek a minıségi alapkövetelmények arra vonatkoznak, hogy az intézmény hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények alapján történı visszacsatolást, mit tesz annak érdekében, hogy az rendszeres legyen, és hogyan biztosítja a nyilvánosságot. Továbbá, azt is át kell gondolni az intézménynek, hogy a kitőzött célokat hogyan vetik össze a mérési, értékelési eredményekkel. 5. Módszertan Ennek kapcsán kell bemutatni az intézménynek, hogy milyen minıségbiztosítási megközelítést alkalmaz, hogyan történik az önértékelés ebben a rendszerben és milyen eszközöket, eljárásokat alkalmaz a minıségfejlesztésben. Itt történik annak átgondolása, hogy mely partnereket vonunk be a minıség fejlesztésébe, és hogyan történik a partnerek motiválása a feladatok elvégzése érdekében. A Módszertan kapcsán kell bemutatni az intézmény által alkalmazott külsı értékelési módot is. 20/37
5.1. A vezetés szerepe, felelıssége a minıségfejlesztési programban Az intézmény vezetése kinyilvánítja a minıség iránti elkötelezettségét, biztosítja a mőködés rendjét, a folyamatos fejlesztésekhez szükséges erıforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelıen. Az iskola vezetése szervezetet hoz létre és mőködteti a minıségfejlesztési rendszert. Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit a külsı és belsı jogrendszer és szabályozók elıírásainak betartásával, a Minıségpolitikai nyilatkozat, a Pedagógiai Program felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a három évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal. Felügyeli a minıségfejlesztési rendszer mőködését. 5.1.1. Jogi szabályozók hozzáférhetısége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az iskola teljes mőködését szabályozó jogi dokumentumok, különbözı szintő rendeletek, az intézmény belsı szabályozói hozzáférhetık legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. 5.1.2. A hozzáférhetıség biztosítása Az intézményi mőködést szabályozó külsı jogrendszer elemei, a törvények és a különbözı szintő rendeletek megtekinthetık a CD jogtárban. A jogtár tartalma folyamatosan frissítve, aktualizálva van. Nyomtatott formában az Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny biztosítja az információk hozzáférhetıségét. 5.1.3. A megismerés biztosítása 5.1.3.1. A jogi dokumentumok megismerésének helyi eljárás rendje A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkezı információk tartalmát elsıként az igazgató tekinti át. A mőködést befolyásoló fontos információt a tanári szobák faliújságjain közzéteszi. Amennyiben az elıírások tartalma megkívánja, vezetıi, munkaközösségi, vagy munkatársi értekezletek keretében a nevelıtestület elé tárja. Ezen kívül biztosítja az alkalmazottak részére az újonnan megjelenı jogszabályok ismertetését. 21/37