A három magyar egészségfinanszírozási pillér (OEP, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás)

Hasonló dokumentumok
Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák

A három magyar egészségfinanszírozási pillér (OEP, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás)

A három magyar egészségfinanszírozási pillér (OEP, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás)

A három magyar egészségfinanszírozási pillér (OEP, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás)

Az önkéntes egészségpénztár, mint pénzügyi intézmény Esetttanulmány: Patika Egészségpénztár április 22, Budapesti Corvinus Egyetem

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál

HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások

Az évi XCVI. tv. alapján működő önkéntes egészségpénztár, mint pénzügyi intézmény Esettanulmány: Patika Egészségpénztár

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar költségvetés két legnagyobb társadalombiztosítási alfejezete:

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései október 19.

A Patika Corvinusos madártávlatból

2015. március 17. dr. Lukács Marianna

Nyugdíjbiztosítás. Egészségbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás. Egészségbiztosítás

Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárakban rejlő lehetőségek

Új Pillér. Bemutatkozik a független Patika-csoporthoz tartozó hatcsillagos prémiumpénztár

2015. március 13. dr. Lukács Marianna

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, valamint önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ,

Ön miben jobb, mint a többiek?

Új Pillér. Bemutatkozik a független Patika-csoporthoz tartozó hatcsillagos prémiumpénztár

Pénzben megtérülő befektetés a partnereknek nyújtott minőségi szolgáltatás Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Tanszék 2014.

A Földön élő két bármelyik ember. Ön miben jobb, mint a többiek?

Nyugdíjbiztosítás. Egészségbiztosítás

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek

Az önkéntes egészségpénztárak prevenciós szerepe az OEP szolgáltatási kiadásainak csökkentésében

ÜZLETI JELENTÉS ÉV BESZÁMOLÓJÁHOZ

Pénzben megtérülő befektetés a partnereknek nyújtott minőségi szolgáltatás

Ön miben jobb, mint a többiek?

Magánnyugdíjpénztár mint a magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplője

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI január 1-től

2019-ben a pénztári célzott támogatás a legkedvezőbb egészségcélú céges juttatás

- A magán egészségbiztosítás (öngondoskodás) egyik formája

ÚJ PILLÉR ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR

ÚJ PILLÉR ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR

ÜZLETI JELENTÉS ÉV GAZDÁLKODÁSÁRÓL

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató)

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában

DANUBIUS Gyógyüdülők Országos Egészségpénztára

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Jövőre a célzott szolgáltatás az új munkáltatói hozzájárulás

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ,

Szja bevallás a 2012-es évről

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon

PATIKA ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ

Amit az egészségpénztárról tudni kell

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK március 24., március 31. 1

ÚJ PILLÉR ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T ÉV

egészségbiztosítás Lehetőségek és megoldások FESZ Kongresszus, Visegrád

Az önsegélyező pénztárak szolgáltatásainak változásai

2019-ben a pénztári célzott támogatás a legkedvezőbb egészségcélú céges juttatás

Cafetéria Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla évente Ft-ig. - Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla évente 225.

Béren kívüli juttatások (adó- és járulékteher összesen: 34,22%)

A Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár bemutatkozik leendő Munkáltatójának év

Dr. Szebelédi Ferenc Pénztári konzultáció március 12.

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI január 1-től

Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek

A nyugdíjrendszer közgazdasági vonatkozásai

Egészségpénztárak. A korszerű ellátásszervezés szolgálatában

Az OEP és az. kapcsolata.

EGÉSZSÉGÜGYI VÁLLAKOZÁSOK INDÍTÁSÁNAK SPECIÁLIS KÉRDÉSEI

A nyugdíjrendszer közgazdasági vonatkozásai

ÚJ PILLÉR ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

A SZJA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Mi változik 2019-ban? Készítette: Szűcs Krisztina

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

ÜZLETI JELENTÉS ÉV BESZÁMOLÓJÁHOZ

BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013.

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

PATIKA ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

A Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár bemutatkozik leendő Munkáltatójának év

Az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások február 19.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Biztosítás/Társadalombiztosítás

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó

A pénztárakkal kapcsolatos évi törvénymódosítások

Békés Megyei Kormányhivatal

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

Tartalomjegyzék 3 MOE012_130x205mm_ko MOE012_130x205mm_ko nyv.indd 1 nyv.indd :05: :05:03

Egészségügyi ellátórendszerek és egészségpolitikák a világban

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás

1. a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek

_ : 2010 EGA 0 0. Képviselői önálló indítvány

Tájékoztató a évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

ÚJ PILLÉR ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR


ÚJ PILLÉR EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság- és pótlékszámlák, adónemek:

TRADÍCIÓ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

ÖtletAdó. Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok

A nyugdíjrendszer közgazdasági vonatkozásai

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására

A béren kívüli juttatások, mint nyugdíj-kiegészítés és öngondoskodás saját cégünkből

CAFETERIA Béren kívüli és más juttatások

Átírás:

A három magyar egészségfinanszírozási pillér (OEP, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás) 2014. november BCE, Biztosításmatematika szakirány dr. Lukács Marianna BCE c. egyetemi docens

az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/ Budapesti Corvinus Egyetem

Egészségfinanszírozási pillérek Magyarországon http://www.penztarszovetseg.eu/kozleme nyek/egeszsegfinanszirozasi_pillerek.pdf Létszám, bevétel, kiadások, vagyon www.oep.hu és www.felugyelet.mnb.hu) : társadalombiztosítás üzleti betegségbiztosítás önkéntes egészségpénztár Mi mire való intézményi funkciók Működési problémák Jövőbeni szerepek

Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával V á r h a t ó e ü. - i k i a d á s o k V á r a t l a n T e r v e z h e t õ É l e t k o r

A szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató Üzleti nyugdíjbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Üzleti betegségbiztosítás

A felnőtt lakosság éves TB-n kívüli egészségfogyasztásának megoszlása Magyarországon (2011) Összesen: 2 311 milliárd forint Egészségügyi ellátás 381 milliárd forint Egészségmegtartók: 935 milliárd forint Önkéntes Egészségpénztár 60 milliárd forint Betegség melletti egészségmegtartás: 935 milliárd forint GfK: Egészséggazdasági Monitor 2011, N=3000, felugyelet.mnb.hu weboldal

Az intézményesített egészségbiztosítási formák bevétele (2012) Forrás: www.felugyelet.mnb.hu, www.oep.hu

60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat az ellátások forrásairól Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie: 1. a kötelező és általános társadalombiztosítás, 2. az állami-önkormányzati szociális ellátás, 3. a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, 4. az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, 5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségbiztosító pénztár.

A három magyar pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapján művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek Önkéntes egészségpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik egészségének megőrzése céljából

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény célja 1. egyéni kockázatok társadalmi kezelése 2. nonprofit működés 1. egyéni/csoportos kockázat egyéni/csoportos kezelése 2. veszélyközösség védelme 3. profitszerzés 1. a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása 2. a mindenkori TB kiegészítése 3. non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve társadalmi ekvivalencia csoportos ekvivalencia egyéni ekvivalencia A biztosítás természete biztosítotti kényszer magánjogi szerződés tagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelező önkéntes önkéntes

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó az egyéni kockázatelbírálás; díjfizetésre épülő kockázatközösség az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve a természetbeni szolgáltatás elve a költségtérítés elve a költségtérítés elve Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása biztosítási díjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama

A költségtérítés (költségkiegyenlítés) elve 1. A biztosított igénybe veszi a szolgáltatást az egészségügyi ellátást nyújtó intézményben és kiegyenlíti a kezelés költségeit 2. A biztosított benyújtja a számlát a magán betegségbiztosítóhoz 3. A magán betegségbiztosító a kötvény alapján rendezi a kárt, vagyis kifizeti a számlát vagy annak azt a részét, amire a biztosítási kötvény érvényes Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Biztosított Biztosító

A természetbeni szolgáltatás elve 1. A biztosított által az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménynél igénybevett szolgáltatás költségeit vagy annak részét a biztosító az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény részére az azzal kötött szerződés alapján megtéríti. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Biztosított Biztosító

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre alapvetően teljes ellátás egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve kárfelosztó kockázatkezelő megtakarító A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára nincs hatással befolyásolja nincs hatással

Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) 1. Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások 2. Táppénz 3. Gyógyszer 4. Baleset 5. Megelőzés (prevenció) 6. Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza

OEP: állandósult deficit (adatok: www.oep.hu) 10 millió igénybe vevő 2012: 1 744,6 milliárd bevétel, 1 791,5 milliárd kiadás Hiány: 2005-374 milliárd, 2006-111 milliárd 2007: első ízben szufficites gyógyszerkiadások radikális visszafogása 2010: nominálértékben csökkenő bevétel, 2012-ben 47 milliárdos hiány

Az OEP működési problémái Szociális feladatok ellátása (rokkantság, gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások) Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 5,4%-a - valószínűleg részben szociális feladatokat lát el Közalkalmazotti státusz: nincs mód a feladat és teljesítmény szerinti differenciálásra Az OEP helyszíni ellenőrzésének hiánya Az egészségügyi intézmények önkormányzati tulajdonosi ellenőrzése A modern szociális állam hiánya: a szolgáltatások között nem jelenik meg az ápolás és a prevenció

Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

Az önkéntes pénztárak jogszabályi háttere Az önkéntes egészségpénztárakat szabályozó törvény: az 1993. évi XCVI. tv. (nem vonatkozik a HPT, a GT, a PTK és a BIT) A pénztári működésre vonatkozó részletszabályok különkülön kormányrendeletekben gazdálkodás és befektetések könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettség MNB adatszolgáltatási kötelezettség saját tulajdonban álló egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok

Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás) Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék Optika Gyógyászati segédeszköz Orvosi ellátás, fogászat Nem kártyával keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás) Sporteszközök Természetgyógyászat

Adókedvezménnyel közel havi 93 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 62,5 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 30 450 forint) Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 500 ezer forint) a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (30 450 forint) 35,7%-os adó terheli (16% SZJA + 14% EHO, szorozva 1,19 béren kívüli juttatások szorzójával) Egyéni befizetés Adókedvezmény önkéntes egészségpénztárak a befizetett összeg 20%-ának visszaigényléséről rendelkezhet a tag az adóbevallásban oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra az évente visszaigényelhető adókedvezmény maximális mértéke 150 000 Ft (mindhárom pénztártípusra nyugdíj, egészség, önsegélyező együttesen). Az egészségpénztárra vonatkozó különös SZJA-kedvezmények Prevenciós szolgáltatás: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-ára SZJA-kedvezmény Lekötés: a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül

Önkéntes egészségpénztárak: az 50-60 milliárdos szektor (2002 2013: taglétszám, bevétel, szolgáltatások, vagyon - www.felugyelet.mnb.hu)

Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

Mióta van üzleti betegségbiztosítás Magyarországon? Amióta biztosítást lehet kötni, tehát már a XX. században Vonatkozó jogszabályok: PTK: 2013. évi V. törvény (új PTK) BIT: 2003. évi LX. törvény SZJA: 1995. évi CXVII. törvény

Mi a betegségbiztosítási szerződés kötési folyamata? Leendő ügyfél Ajánlatattétel, benne az esetleges önrészek Biztosító társaság: Leendő ügyfél egészségügyi kockázatelbírálása Esetlegesen kockázati felár Esetlegesen az ajánlat elutasítása az ajánlatot tevő ügyfél egészségi állapota miatt Kötvényesítés (a szerződés egyedi jellemzői) A kárkifizetéskor figyelembe veendő feltételek: Kötvény ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek)

Üzleti betegségbiztosítási termékek Költségtérítő biztosítások A betegségből adódó teljes kockázatokra A betegségből adódó részleges kockázatokra Összegbiztosítások A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés) Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás Speciális betegségbiztosítások A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás

Adókedvezmény betegségbiztosítások Céges befizetés 2012. januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli havonta a minimálbér 30%-ig a kifizetések a munkavállaló számára adómentes Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény

Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (2002 2013. I. félév: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések - www.felugyelet.mnb.hu)

Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere Kevés a biztosítók számára megfelelő színvonalú és mennyiségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények száma (kapacitáskorlát) A magyar lakosság rossz egészségi állapota kockázatelbírálás

Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér Co-payment Prevenció Kötelező ápolási pénztár Betegségbiztosítási félpillér A nagy költséggel járó betegségek gyógyítási költségeinek finanszírozása Munkahelyi csoportos betegségbiztosítások OEP táppénz-kassza Alappillér: társadalombiztosítás Adó és járulékfizetésből finanszírozott Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között) Minden időtávon pénzügyi egyensúly

Az első pillér (OEP) szerepe: kiszámíthatóság és egyensúly 1. Racionális egyensúly: bevételek és kiadások Járulékfizetési szigor Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése 2. Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes egészségpénztárnál sikerült) 3. Az egészségügy finanszírozására vonatkozó magyar s az EU irányelvei között ellentmondás (EU: az egészség befektetés; Magyarország: csökkenő ráfordítás az egészségügyre) feloldása: A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható

A második pillérek (pénztár és biztosítás) szerepe: prevenció és az OEP stabil kiegészítése 1. Önkéntes egészségpénztár Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co-payment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) szorosan együttműködve az állami programokkal (pl. Népegészségügyi Program) (az OEP-ben nem megjelenő szolgáltatások finanszírozása): ápolás; akár az egészségpénztár részeként 2. Üzleti betegségbiztosítás: a fizetőképes és befogadható egészségi kockázattal rendelkezők részére a nagy költséggel járó betegségek gyógyítási költségeinek finanszírozása 3. Ápolás: hiányzó pillér az OEP szolgáltatásaiban akár az egészségpénztár részeként (Az OEP mindenkori szolgáltatásainak helyettesítése) akár önálló, negyedik pénztártípusként történő létrehozása

Ajánlott irodalom egészség I. Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009. Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000. Dr. Lukács, Marianna: Egészségfinanszírozási pillérek 2007: http://www.penztarszovetseg.eu/kozlemenyek/egeszsegfinanszirozasi_pillerek.pdf Dr. Kovács Erzsébet - Szüle Borbála - Fliszár Vilmos - Vékás Péter (2011): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest. Kaló Zoltán-Inotai András-Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II., Az egészségügy piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése, 2010. CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.macro%20balance%20and%20growth.pdf Dr. Bodrogi József (szerk.): A magyar egészségügy, Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép, Semmelweis, Budapest, 2010. Botos Katalin: Matuzsálemek kora, Nyugdíj, gazdaság, társadalom, Kairosz, 2012. Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy és piacgazdaság, Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 1998. Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon, Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 2001.

Ajánlott irodalom egészség II. Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis, Budapest, 2008. Dr. Lukács Marianna: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája 2008 http://www.es.hu/index.php?view=doc;18967 Kovács Erzsébet (2001): Biztosítási és pénzügyi számítások. AULA, Budapest Dr. Lukács Marianna Dr. Bánfi Tamás: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? 2008 http://www.patikapenztar.hu/sajtoszoba/02_mi_irtuk/2008/2008-06-08_verseny-a-sorban-allasert-es-ahalapenzert.pdf Kovács Erzsébet (1997): Kárstatisztikai elemzések. AULA, Budapest Kollányi Zsófia-Imecs Orsolya: Az egészség befektetés, Az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítőképességre és az életminőségre, Demos