Van megoldás
ISBN 978-963-85524-4-0 Kiadja a Barankovics Isván Alapívány Felelős kiadó: a Kuraórium Elnöke Nyomda: Onix Nyomda, Debrecen
Van megoldás Nyugdíjreform A családi ípusú adórendszer bemuaásakor jelezük, hogy a Barankovics Isván Alapívány, újabb szakmai anyagokkal jelenkezik. Sorozaunk kövekező köee, hazánk nyugdíjrendszerének áalakíására esz javaslao. Javaslaunk egyszerre kívánja szem elő arani a rendszer megvalósíhaóságá és szakmai koherenciájá. A kövekező köeben a kodifikál örvényjavaslao, valamin a háéranulmányoka muajuk be. A anulmányok rávilágíanak az orvosolni kíván problémákra és bemuaják az, hogy az álalunk javasol megoldások, hogyan képesek kezelni nyugdíjrendszerünk ellenmondásai. A kidolgozo örvényjavasla csomaggal szerenénk előmozdíani nyugdíjrendszerünk válozásá és a válozás megalapozó szakmai, ársadalmi közmegegyezés kialakulásá. Meggyőződésünk szerin a nyugdíjrendszer az egész ársadalom ügye, hiszen a jelenlegi nyugdíjasok elláásai, a mai akív korúak járulékai fedezik, a mai akív korúak reménybeli elláásai, a mai gyermekek fogják akív korukban megeremeni. Így, olyan reformra van szükség, mely a erheke a generációk, és a ársadalmi csoporok közö, mélányosan oszja szé. Ezér fonos, hogy olyan válozások jöjjenek lére, melyek a ársadalom dönő öbbségének igazságosságérzeével egybecsengenek, és képesek a öbbség ámogaásá elnyerni. Bohumil Hrabal Bambini di Praga 1947 című könyvének egyik vigéc szereplője mondja: Mi illúzióka árulunk az embereknek. Nyugdíja. Az iparosok kapnak egy papír, ők viszon a papírér pénz adnak nekünk. És ha elhiszik, hogy az, ami mondunk nekik igaz, akkor boldog jövőjük van. Mi nem illúziókra, hanem megvalósíhaó időskori bizonsági rendszerre eszünk javaslao, megíélésünk szerin olyan koncepció kínálunk, mely egyszerre szolgálja a működőképessége és a mélányosságo, azaz a közjó. Javaslaunk, min minden emberi mű minden bizonnyal néhány ponon korrekcióra szorul, kérjük az olvasó, hogy javaslaai juassa el hozzánk. 1 Van megoldás! Budapes, 2007. auguszus 28. Dr. Mészáros József Barankovics Isván Alapívány Kuraóriumának Elnöke 1 Barankovics Isván Alapívány Budapes 1088 Kálvin ér 8 II. em. 13 meszaros.jozsef@barankovics.hu 3
Taralom Nyugdíjreform javasla T/.. számú örvényjavasla, A Magyar Közársaság Alkományáról szóló 1949. évi XX. örvénynek a ársadalombizosíás működésének fennarhaóságá és kiszámíhaóságá szolgáló módosíásáról T/.. számú örvényjavasla, A jogalkoásról szóló 1987. évi XI. örvénynek a ársadalombizosíás működésének fennarhaóságá és kiszámíhaóságá szolgáló módosíásáról T/.. számú örvényjavasla, A Társadalombizosíási Tanácsról T/.. számú örvényjavasla a ársadalombizosíás működésének alapveő szabályairól és forrásairól T/.. számú örvényjavasla A ársadalombizosíási nyugelláásról T/.. számú örvényjavasla a ársadalombizosíás működésének alapveő szabályairól és forrásairól szóló 2007. évi. örvény, valamin a ársadalombizosíási nyugelláásról szóló 2007. évi örvény haálybalépéséről és az ámenei szabályok megállapíásáról, ovábbá egyes örvények ehhez kapcsolódó módosíásáról T/.. számú örvényjavasla a magánnyugdíj-pénzárakról, a magánnyugdíjpénzári szolgálaásokról és e szolgálaások fedezeéről T/.. számú örvényjavasla 2007. évi.. örvény, A személyi jövedelemadó meghaározo részének az adózó rendelkezése szerini felhasználásáról Nyugdíjreform javasla ésszerűsége Mészáros József: Az ígéreek örvényében (nyugdíjemelések válaszások elő) Mészáros József: Társadalombizosíási nyugdíjrendszerek é a ermékenység kölcsönhaása Gál Róber Iván: A nyugdíjrendszer elszigeelése a rövidávú poliikai dönésekől Banyár József - Mészáros József: Egy leheséges nyugdíjreform és indokai Banyár József: A köelező élejáradék leheséges működése és szabályozása
Nyugdíjreform javasla. Hazánk nyugdíjrendszere úgyneveze feloszó-kirovó rendszer, azaz a mindenkori akívak befizeései eremik meg a forrásá az időskori elláásoknak. Az ilyen ípusú rendszerek szere Európában a második világháború uán alakulak ki, amikor számos országban a háború elpuszíoa a nyugdíjrendszer vagyoná, aralékai. Az időseke, nem lehee elláás nélkül hagyni, így az akkori akív koroszályok befizeései, közvelenül irányíoák á a nyugdíjas koroszályok elláási fedezeéül. A nyugdíjrendszerek számos alapfelevésen nyugszanak: így a kiegyensúlyozo gazdasági növekedésen, a demográfiai egyensúlyon, az elláoi, bizosíoi kör homogeniásán, a magas akiviási ráán. Napjainkban a fejle világban a ársadalmi, gazdasági válozások jelenős mérékben áalakíoák a ársadalombizosíás környezeé. Az új feléelekhez a ársadalombizosíási rendszereknek is alkalmazkodniuk kell, ezér a fejle világ legöbb országában a közéle a nyugdíjrendszer válozásaiól hangos. Hazákban a rendszerválozás elmúl 17 évében a nyugdíjrendszer jelenős válozáson men kereszül, e válozások azonban nem hozak elegendő eredmény, illeve nem egységes koncepció alapján örének. A rendszerválozás idején a munkaerőpiac összeomlása eredményeképpen, arósan munkanélkülivé vál ömegek számára a ársadalombizosíás nyújoa a menőöve. Drámaian nő a nyugdíjasok, és a rokkannyugdíjasok száma. Az önkénes pénzári és a bizosíási rendszer kialakíása leheővé ee az öngondoskodás, de elszegényedő ársadalomban csak kevesen élek e leheőséggel. Az 1997-es nyugdíjreform csak részleges vol, számos eleme mindmáig nem kerül kidolgozásra. A reform kialakíoa a köelező magánnyugdíjpénzári rendszer fonosabb elemei, az akívak álal szerze nyugdíjvárományoka, - különösen a második pillérbe álépőké-, pedig leérékele. A magánnyugdíjpénzári rendszer kialakíása csak részlegesen örén meg, a pénzári rendszer inézménykereei végiggondolalanok és megíélésünk szerin kockázaosak. A pénzárakból származó elláások mindmáig nem kerülek kialakíásra, holo 2013-ól már elláásoka kell folyósíani. A magánnyugdíjpénzári rendszer és az állami rendszer kapcsolódása nem megoldo sem az elláások, sem a járulékok felei oszozkodás erüleén. 1997-ben a jogalkoók nem iszázák, hogy iszán öregségi rendszer kívánnak a magánnyugdíjpénzári rendszer kereei közö működeni, vagy rokkansági, özvegyi, árva elláásoka is kívánnak nyújani a bizosíoaknak. Mindmáig ámenei szabályozás lévén oldódik meg a megrokkanó magánnyugdíjpénzári agok, haláluk eseén pedig, háramaradoaik elláása, visszaléphenek az állami rendszerbe. A befizeendő járulékok felei oszozkodás is végiggondolalan, mivel az egyes pillérekben nem definiál ponosan az elláások köre és színvonala. Így a járulékok eloszása fölöi érdemi szakmai via sem alakulhao ki. 1990 óa elel időszakban a mindenkori kormányok a nyugdíjasok nehéz helyzeé szavazavásárlásra kívánák felhasználni, így a nyugdíjemelések köveék a poliikai ciklusok rendjé. 5
A jelenlegi jogszabályok szerin 2013 uán jelenős válozások kövekeznek be nyugdíjrendszerünkben, váloznak a nyugdíj-megállapíás szabályai, és adóköelessé válnak az elláások. A részlees szabályok kimunkálásával mindmáig adós a kormányza. Az a javaslacsomag melye elkészíeünk, az ado leheőségek közö igyekszik a nyugdíjrendszer számos problémájá, az összefüggéseke figyelembe véve kezelni, és olyan hosszabb ávon is megnyugaó megoldás adni, amely a ársadalmi mélányosság figyelembevéelével igyekszik fennarhaó rendszer alkoni. 6 A javasol rendszer legfonosabb elemei A nyugdíjrendszerből leheőség szerin kiküszöböljük a demagógiá Hazánk nyugdíjrendszerének egyik súlyos problémája, min az már jelezük, a poliikai oszály önkorláozásainak hiánya. Megoldási javaslaunk ké fonos eleme aralmaz: a nyugdíjrendszer jogszabályi környezeének válozaásá, illeve a rendszer paramerikus válozaásá. A nyugdíjrendszer érinő jogszabályok csak oly módon lennének válozahaóak javaslaunk elfogadása eseén, ha azoka, egymás köveő ké parlameni ciklusban is a képviselők jóváhagyják. Ezzel az inézkedéssel úgy gondoljuk, hogy a válaszások elői szavazavásárlási leheősége jelenős mérékben csökkeneni udjuk. A paramerikus válozások köré pedig kivonnánk a poliikusok dönései alól, ennek érdekében ársadalombizosíási anácso hívnánk lére, amely időről-időre felülvizsgálná és dönene a korhaár, a járulékkulcsok és a nyugdíjrendszer érinő más fonos paraméerek ügyében az igazságosság és a fennarhaóság érékeinek figyelembe véelével. Így a rendszer középávú működésé befolyásoló, szakmai megfonolságo igénylő dönések is kikerülnének a szavazaokér folyó küzdelem világából. Időskori szegénység elkerülése Javasoljuk az állampolgári alapnyugdíj bevezeésé 70 éves koról. Az alapnyugdíj méréke összekapcsolódna a minimálbérrel, és a családi pólék öszszegével. Javaslaunk szerin a 2013 uán megállapío nyugdíjak adóköelesek lennének, így a magasabb nyugdíjkaegóriákban az alapnyugdíj összegé fokozaosan visszavennénk az adóból. Hazánk jelenlegi nyugdíjrendszere egyszerre nyúj nyugdíja és szociális elláás. E ké elem gyakora keveredik, és iszázalan viszonyú, ronja a rendszer áláhaóságá, haékonyságá. Megíélésünk szerin a szociális elláás fonos eleme a ársadalombizosíásnak, de ez világos és áláhaó feléelek közö kell a rászorulóknak nyújani. A bizosíási elemek, és a szolidariási elemek összekeverése nem szolgája a közösség érdeké. Időskori munkanyugdíj Az öregségi nyugdíj alapjául az úgyneveze egyéni számlás (NDC) rendszer szolgál. E rendszer ugyan ovábbra is feloszó-kirovó elven működik, de
precízen nyilvánarja a bizosíoak befizeései, a befizeéseke kamaozaja, és az akív élepálya végén, az egyéni nyugdíjszámlán felhalmozo összeg válhaó á járadékra. E rendszer bizosíás-maemaikailag megalapozo számíásokkal haározza meg a járulék, és az elláás méréké. Így rugalmasabbá válha a nyugdíjkorhaár a jelenleginél. Az időskori elláás így az egyén álal eljesíe befizeések haározzák meg, ez minden bizonnyal öszönző erő jelenene a jelenleginél fegyelmezeebb járulékfizeésre. Rokkannyugdíj A rokkansági elláások napjainkban egyszerre jelenenek megélheés, a munkavégző képességüke énylegesen elveszeek, és a munkaerőpiacról kiszoruló, arós munkanélküliek számára. Megíélésünk szerin, míg az első csopor ényleges elláásoka igényel, addig a második csoporo a munkaerőpiacra kell visszainegrálni. Rokkansági elláás az új rendszerből csak az úgyneveze I. és II. rokkansági csopor kapna. A rendszer fedezeéül feloszó-kirovó elven beszede járulékok szolgálnak. Azoknak az akívkorúaknak akik rehabiliálhaóak, áképezheőek, a munkaerőpiacra örénő visszainegrálás nyújja a rendszer. Háramaradoi (özvegyi, árva) elláások Az özvegyi nyugdíj eseén, megkülönbözejük, az akív élepályaszakasz idején örén megözvegyülés, és az időskori megözvegyülés. Az akív élepálya eseén örén megözvegyüléskor, a jelenlegihez hasonló módon, korláozo időaramú, ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ebben az eseben az özvegy örökli az örökhagyó nyugdíjszámláján lévő összege, melye sajá öregségi nyugdíja megnyílásakor, annak részbeni fedezeéül használha fel (özvegyi nyugdíjra házasságban, vagy bejegyze éleársi kapcsolaban megözvegyül jogosul). Árvaelláás a jelenlegihez hasonló szabályok alapján kerülne megállapíásra. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj és az árvaelláás fedezeéül feloszókirovó elven kivee járulék szolgál. Az öregségi nyugdíj megállapíása uán megözvegyülek a jelenlegiől elérő módon kapják elláásuka. A házasársi közösségben vagy bejegyze kapcsolaban élők köelesek közös nyugdíjszámlá vezeni (akívkori válás eseén a számlán az együ ölö idő ala kelekeze felhalmozás összege feleződik). Az öregségi nyugdíj megállapíásakor készemélyes járadék megállapíására kerül sor, amely az özvegyi nyugdíja is jeleni. Mások ilyen elláásra nem jogosulak. Korhaár Napjaink nyugdíjrendszerének fonos viaémája a korhaár kérdése. Megíélésünk szerin, min a közösség, min az egyén érdekei, egy rugalmasabb nyugdíjkorhaár jobban szolgálná. Az egyéni számlás nyugdíjrendszer erre leheősége erem. Mivel a bizosíás maemaikailag korrek elláásoka állapí 7
meg, így a korhaár szemponjából semleges. Azok, akik minimum összegnél magasabb elláásra jogo szerezek, 62 éleévük uán nyugdíjba vonulhanak, mivel a rendszer bizosíásmaemaikailag korrek járadéko állapí meg ez öszönzi a ovább dolgozás. Az állampolgár alapnyugdíj 70 éves koról nyílik meg, ebben az élekorban a munkanyugdíj pillér szolgálaásai is megnyílnak mindenki számára, azok számára is, akik alacsony várománnyal rendelkeznek. A nyugdíjkorhaár paraméerének éréke függ a várhaó élearam válozásáól, így az a ársadalombizosíási anács állapíja meg. 8 Járulékok Az új ársadalombizosíási rendszer jelenős mérékben áalakíja a jelenlegi járulékok rendszeré. A munkanyugdíj (egyéni számlás rendszer) fedezeéül a bizosío befizeései szolgálnak, a járulék méréké a ársadalombizosíási anács állapíja meg (nagyságrendben 18% körül). A ársadalombizosíási alapnyugdíj az özvegyi, és rokkansági elláás fedezeéül szolgáló, feloszó-kirovó rendszerben beszede járulékoka, a munkálaók fizeik (a rokkansági elláás az Egészségügyi Alap része). Javaslaunk árendezi a munkálaói és munkavállalói járulékok jelenlegi rendjé. Az egyéni számlára kerülő befizeéseke a munkavállalók fizeik, míg szolidariási jellegű járulékoka a munkálaó. A járulékok kialakíásánál mind a kereszmeszei mind a hosszmeszei egyensúlyi pályá figyelembe vesszük. A munkálaói járulékok eljes körű megfizeésére a munkálaók azon munkavállalók eseében köelezeek, akik gyermeknélküli házarásban élnek. Azon házarások eseében, ahol gyermeke nevelnek, a kisebb jövedelmű házarásag járulékának csökkene mérékű megfizeésére köeleze a munkálaó. Egy gyermek eseén a járulékömeg 1/3-a, ké gyermek eseén a járulékömeg 2/3-a, három gyermek eseén a járulék eljes befizeése alól menesül a munkálaó. Ez az inézkedés egyszerre szolgálja a ársadalmi mélányosságok és a gyermekes anyák foglalkozaásá. A gyermekvállalók munkaerő-piaci helyzee lényegesen nehezebb min a gyermekeleneké, így a ársadalmi mélányosság az kívánja, hogy segísük e hárány csökkenésé. A gyermeke vállalók ráadásul a közösség gazdasági, ársadalmi és szociális fennmaradása érdekében is cselekszenek, így a gyermeknevelés ársadalmi elismerése fonos cél. Generációk közöi összefogás A gyermeke vállalók, a közösség gazdasági, ársadalmi és szociális fennmaradása érdekében cselekszenek, így gyermeknevelés ársadalmi elismerése fonos cél, ezér megeremjük a jövedelemadó adófizeőkől a szülők irányába örénő áualhaóságá. A nagyi pénz egyszerre szimbolikus jelenőségű, és hosszabb ávon segíhe a gyermeke nevelő szülő idős korának megkönnyíésében. Javaslaunk bevezeése uán a kezdei apaszalaoka kiérékelve későbbiekben figyelembe kívánjuk venni, a fogyaékos gyermeke nevelő, és alacsonyabb kereseű gyermeke (lányoka) nevelő szülők mélányos elismerésé.
A nyugdíjbizosíási inézmény rendszere A járulékoka az eddigiekhez hasonlóan az APEH szedi be és ualja a megfelelő számlára. Az alapnyugdíj, egyéni számlás munkanyugdíj, rokkansági elláások és háramaradoi elláások eseében, az elláások folyósíásá, megállapíásá, a szükséges iraok iraárózásá ovábbra is a már meglévő Országos Nyugdíjbizosíási Főigazgaóság és inézményei végzik. A magánnyugdíjpénzár inézményrendszere eseében, jelenős válozások kövekeznének be a javasla elfogadása eseén. A magánnyugdíjpénzárak speciális, külön örvény álal szabályozo, bizosíóinézeek lennének, mely bizosíóinézeeke a jelenlegi agok ényleges részvényársasági formában ulajdonolnának. Az új magánnyugdíjpénzári inézményrendszer kialakulására 2013-as szolgálaások megkezdése elő kerül sor. A magánnyugdíjpénzár és az állami rendszer különbsége a bizosío szemponjából már nem lesz dönő, hiszen mindké elem egyéni számlás elven fog működni. A magánnyugdíjpénzári rendszer reformja A 1997-es LXXXII. örvény a magánnyugdíjpénzáraka min befekeési szövekezeeke hoza lére. Nem haároza meg a jogalkoó a szolgálaások rendjé, sem az, hogy milyen elláási formákban köelesek a magánnyugdíjpénzárak szolgálaásoka nyújani (74/1997 OGY haároza). Megállapíhajuk ehá, hogy a magánnyugdíjpénzárak inézményrendszeré és szolgálaásainak köré a jogalkoó máig nem haároza meg ponosan. A jelenlegi állapo mindenki számára hárányos, a bizosíoak számára nem világos, hogy mi fognak kapni befizeéseikér, az inézmények öbbségé pedig a háérből nagy pénzügyi szolgálaók irányíják. Javaslaunk szerin a magánnyugdíjpénzárak a ovábbiakban iszán öregségi elláásoka nyújanak. A magánnyugdíjpénzárba befizee járulék a munkavállalói járulékömegből vonódna le, és a maradék járulék könyvelődik az egyéni nyugdíjbizosíási számlán. A magánnyugdíjpénzárak áalakulnak speciális bizosíóinézeekké, e bizosíóinézeek részvényársasági formában működnek. A ársaságok részvényei egy ámenei időszakban (5 év) csak korláozoan forgalomképesek. Az áalakulás megindulásakor a részvények ulajdonosai, a magánnyugdíjpénzárak agjai eddigi befizeéseik arányában junak a részvényömeg arányos részéhez. A agok felkínálhaják megvéelre részvényeike, ezeke azonban csak a öbbi ag vásárolhaja meg. Az eladó a véelára köeles a magánnyugdíjpénzárnál vezee számláján elhelyezni. Ez az összeg a későbbi elláásá növelhei. Reformunk célja az, hogy a magánnyugdíjpénzárak világos egyérelmű inézményi kereek és felelőségi szabályok melle működjenek. A magánnyugdíjpénzári rendszer eddigi lérejöéér az adófizeők jelenős áldozao hozak, hoznak. Mélányos ehá, hogy az inézmények hazai ulajdonban maradjanak, a magánnyugdíjpénzárakban meglévő öbb százmilliárdos őké a hazai ulajdonosok ellenőrizzék. 9
10 Öszefoglalás Javaslaunk, az időskori bizonság inézményrendszeré kívánja újraalkoni. Megíélésünk szerin a jelenlegi rendszer: széles ere ad a poliikai demagógiának, a bizosíási és a szolidariási elv keverésével nem öszönzi a rendszerben nyújo eljesíményre a polgároka, nem ismeri el a rendszer alapja, a szakképze fiaalság felnevelése érdekében e erőfeszíéseke, sem áláhaó érelmes szabályoka alkoó járulék, sem világos szabályok menén működő járadék poliiká nem folya. a második pillér, a magánnyugdíjpénzári rendszer, kialakulalan és rosszul meghaározo. a generációk közöi ehermegoszás eseleges, áláhaalan. Olyan rendszerre eszünk javaslao, mely: a rendszer szabályozásá, kiveszi a napi poliika dönései alól, a rendszer nem eseleges poliikai dönések, hanem szabályok arják egyensúlyi pályán, a közösség érdekében erőfeszíés evőke jualmazza: mind azoka, akik befizeéseikkel, mind azoka, akik gondos gyermekneveléssel ámogaják a rendszer fennmaradásá. a magukról gondoskodni képelen rászorulóka, ha már képelenek az egyéni eljesíményre ámogaja, a magánnyugdíjpénzári rendszer hiányzó szabályai megalkoja, és új érelmes felelősségi rendszer és ulajdonviszonyoka erem. olyan járulék és elláási szabályoka alko melyek a rendszer rövid, közép és hosszú ávú egyensúlyá szolgálják a generációk közöi mélányos ehermegoszás szabályai megalkoja és a rendszer e szerin működei. A ársadalombizosíás és a ársadalombizosíási nyugdíjrendszer áalakíásával, valamin egyes kapcsolódó szabályozási erüleek módosíásával öszszefüggő nyolc örvényjavasla négy fő csoporba sorolhaó. Az első csoporba arozó három örvényjavasla a ársadalombizosíás alkományos alapjainak válozaásá célozza. a. Az alkomány módosíására vonakozó javasla külön eljárási rende ír elő a ársadalombizosíási nyugelláásoka, valamin az azok fedezeé képező járulékoka és hozzájárulásoka szabályozó örvények elfogadására. Az új eljárási rend kereében az emlíe örvényeke csak ké egymás köveő Országgyűlés egyező akaraal udja módosíani, ezér az Országgyűlés álal elfogado ilyen örvény a közársasági elnök csak akkor írhaja alá és hirdehei ki, ha az a kövekező Országgyűlés az alakuló ülésé köveő 120 napon
belül válozaás nélkül megerősíi. Az eljárási rend bizosíhaja, hogy a örvénymódosíásoka ne a pillananyi poliikai érdekek, hanem a nyugdíjrendszer hosszú ávú kiszámíhaóságának elve vezéreljék. Az alkomány módosíására irányuló örvényjavasla elfogadásához az országgyűlési képviselők kéharmadának szavazaa szükséges. b. Ugyanebbe a csoporba arozik a Társadalombizosíási Tanács felállíásá és jogköreinek megállapíásá célzó örvényjavasla. A Társadalombizosíási Tanács az Állami Számvevőszékhez vagy a Nemzei Bankhoz hasonló függelen jogállású esüle lenne, amelynek célja, hogy a napi poliikai érdekek érvényesülése helye a ársadalombizosíási rendszer hosszabb ávú fennarhaóságá szolgáló szemponok érvényesülésé bizosísa. Ennek érdekében a Társadalombizosíási Tanács nem csupán javaslaéeli és véleményezési joggal, hanem ényleges dönési haáskörrel is rendelkezik. A Társadalombizosíási Tanács jogosul lenne például, örvény felhaalmazása alapján, rendeleében meghaározni a bizosíoaka erhelő nyugdíjbizosíási járulék és a foglalkozaóka erhelő nyugdíjbizosíási hozzájárulás összegé, ovábbá az öregségi alapnyugdíj korhaárá. c. A jogalkoásról szóló örvény módosíása rendelkezik arról, hogy a Társadalombizosíási Tanács rendelee (például a kormány rendeleéhez hasonlóan) jogszabály, ezér például az Alkománybíróság elő is megámadhaó. E örvényjavasla elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kéharmadának szavazaa szükséges. A második csoporba arozó három örvényjavasla a ársadalombizosíás egész rendszerének, és azon belül elsősorban a nyugdíjbizosíás rendszerének áalakíásá célozza. a. A ársadalombizosíás működésének alapveő szabályairól és forrásairól szóló örvényjavasla szerin a ársadalombizosíás (a nyugdíjbizosíás, az egészségbizosíás és a balesebizosíás) erüleén erősödik a bizosíási elv és az egyéni felelősség elve. A örvényjavasla szinén egységesen szabályozza a ársadalombizosíás fedezeé képező járulékok és hozzájárulások megállapíásának szabályai. A válozaás szerin a ársadalombizosíás fedezeé képező források ké nagy csoporba sorolhaók. Az első csoporba a bizosíási alapon beszede, a bizosío bevéelei erhelő járulékok aroznak, amelyek elsősorban a bizosíási elv érvényesülésé szolgálják, míg a második csoporo a jellemzően a foglalkozaó erhelő hozzájárulások képezik, amelyek alapveően a ársadalmi szolidariás elvének megvalósíása érdekében szükséges elláások fedezeé fogják bizosíani. A foglalkozaó erhelő százalékos nyugdíjbizosíási hozzájárulás méréke a örvényjavasla szerin a bizosío gyer- 11
mekeinek számáól függ, három kedvezményeze elaroal közös házarásban élő bizosío eseében a foglalkozaó már nem erheli az egészségbizosíási hozzájárulás. A örvényjavasla fennarja annak leheőségé, hogy a éeles egészségbizosíási hozzájárulás ekineében külön örvény kedvezményeke állapíson meg. b. A ársadalombizosíási nyugelláásról szóló örvényjavasla a 2013. január 1-jéől megállapíásra kerülő nyugdíjaka szabályozza. Eől az időponól kezdődően ugyanis a nyugelláás összegé már kizárólag a bizosío álal megfizee járulékok haározzák meg, ennek megfelelően a nyugdíjba vonulás időponja (az öregségi nyugdíj alsó korhaárá képező 62. éleéve köveően) rugalmasan megválaszhaó. A örvényjavasla ugyanakkor rendelkezik egy mindenki alanyi jogon megilleő, minimális összegű alapnyugdíj bevezeéséről is. Lényeges válozás, hogy a jelenleg balesehez köődő nyugelláásoka a 2013. január 1-jéől kezdődő jogszerzés eseén már az Egészségbizosíási Alap folyósíja, ezér a balesei áppénzre vonakozó szabályok megfelelően módosulnak. c. Az ámenei szabályoka aralmazó örvényjavasla szerin a 2012. december 31-éig nyugdíjba vonulók eseében a nyugdíjra vonakozó szabályozás válozalan marad. Így például a nyugdíj ovábbra is adó- és járulékmenes lesz. A örvényjavasla szinén ovábbra is bizosíja a izenharmadik havi nyugdíj folyósíásá. A 2013. január 1-jéől nyugdíjba vonulók eseében jelenős válozás, hogy a bizosíoa erhelő, a pénzbeli elláások fedezeé képező járulékok összege levonhaó a személyi jövedelemadó alapjából, ennek kövekezében azonban az ezek alapján fizee ársadalombizosíási pénzbeli elláások adóköelessé válnak. Annak kövekezében, hogy a nyugdíjbizosíási elláások fedezee a foglalkozaó erhelő nyugdíjbizosíási hozzájárulásról a bizosíoa erhelő nyugdíjbizosíási járulékra helyeződik á, szükségessé válha egyes jövedelmek, járandóságok összegének növelésére, ezér a örvényjavasla előírja, hogy az erre vonakozó szabályoka az Országgyűlés köeles megalkoni. A harmadik csoporba arozó örvényjavasla a magánnyugdíjpénzári rendszer áalakíásá célozza. Az áalakíás alapveő célja, hogy a magánnyugdíjpénzárak jelenlegi, a pénzári agok érdekei háérbe szoríó, a valódi ulajdonosi érdekelsége nélkülöző működésé felválsa a bizosíoak érdekei kiemelen kezelő, a valódi ulajdonosi érdekelsége megeremő működési rendszer. Ennek érdekében a jelenlegi magánnyugdíj-pénzárak 2010. december 31-éig köelesek lennének részvényársasági formában működő nyugdíjbizosíóvá áalakulni. Az áalakulás során kizárólag a jelenlegi agok szerezhenének részvény, amely a későbbiekben is kizárólag magánszemélyekre lennek áruházhaó. Eől elekinve a magánnyugdíj-pénzárakra 12
a jövőben a bizosíókra vonakozó szabályok lennének irányadók, vagyis a magánnyugdíj-pénzári szolgálaás a jövőben bizosíási szerződés alapján illené meg a kedvezményezeeke. A negyedik csoporba arozó örvényjavasla alapján a magánszemélyek leheősége kapnának arra, hogy a befizee személyi jövedelemadójuk 5 százaléká az álaluk meghaározo, nyugdíjas közeli hozzáarozójuk (például szülő, nagyszülő) javára ualják á. A örvényjavasla elfogadása eseén a gyermekek, az unokák leheősége kapnának arra, hogy közvelenül ámogassák a felnevelésükről gondoskodó szüleike, nagyszüleike, amely közveve hozzájárulha a gyermeknevelési hajlandóság erősödéséhez is. 13
T/.. számú örvényjavasla a Magyar Közársaság Alkományáról szóló 1949. évi XX. örvénynek a ársadalombizosíás működésének fennarhaóságá és kiszámíhaóságá szolgáló módosíásáról Budapes, 2007. auguszus 14
2007. évi.. örvény a Magyar Közársaság Alkományáról szóló 1949. évi XX. örvénynek a ársadalombizosíás működésének fennarhaóságá és kiszámíhaóságá szolgáló módosíásáról 1. A Magyar Közársaság Alkományáról szóló 1949. évi XX. örvény (a ovábbiakban: Alkomány) 19. -a kiegészül a kövekező (5) bekezdéssel: (5) A ársadalombizosíási nyugelláás, valamin a ársadalombizosíási nyugelláás fedezeé képező, örvényben meghaározo köelező befizeés árgyában az Országgyűlés álal elfogado örvény (ide nem érve a ársadalombizosíás pénzügyi alapjainak kölségveésére vonakozó örvény) kihirdeésének és haályba lépésének feléele, hogy az a kövekező Országgyűlés az alakuló ülésé köveő 120 napon belül módosíás nélkül megerősíi. 2. Az Alkomány 26. -a kiegészül a kövekező (7) bekezdéssel: (7) A ársadalombizosíási nyugelláás, valamin a ársadalombizosíási nyugelláás fedezeé képező, örvényben meghaározo köelező befizeés árgyában az Országgyűlés álal elfogado örvény (ide nem érve a ársadalombizosíás pénzügyi alapjainak kölségveésére vonakozó örvény) a közársasági elnök csak akkor írja alá, ha az a kövekező Országgyűlés az alakuló ülésé köveő 120 napon belül módosíás nélkül megerősíee. Ennek érdekében a közársasági elnök az Országgyűlés álal elfogado, az Országgyűlés elnöke álal aláír és hozzá megküldö örvény eseleges észrevéeleinek közlésével módosíás nélkül beerjeszi a kövekező Országgyűlés elé az alakuló ülés köveő 90 nap elelével. A kövekező Országgyűlés álal módosíás nélkül megerősíe örvény árgyában a közársasági elnök az (1), (4)-(5) bekezdés rendelkezései szerin jár el. 3. Az Alkomány VI. fejezeének címe helyébe a kövekező rendelkezés lép: Az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzei Bank és a Társadalombizosíási Tanács 4. Az Alkomány VI. fejezee a kövekező 32/E. -sal egészül ki: 32/E. (1) A Társadalombizosíási Tanács a ársadalombizosíással összefüggő, örvényben meghaározo dönési, javaslaéeli és véleményezési feladaoka elláó függelen esüle. (2) A Társadalombizosíási Tanács agjai a közársasági elnök javaslaára az Országgyűlés válaszja meg. (3) A Társadalombizosíási Tanács örvényben meghaározo dönési jogkörében, a örvény felhaalmazása alapján rendelee bocsá ki, amely örvénnyel nem lehe ellenées. A rendelee a hivaalos lapban ki kell hirdeni. 15
(4) Törvény felhaalmazása alapján a Társadalombizosíási Tanács dönési jogköre kierjed a ársadalombizosíási elláások összegének, valamin az elláások fedezeé képező, örvényben meghaározo köelező befizeések mérékének a örvényben foglal szabályok szerini meghaározására is. 5. (1) Az Alkomány 70/E. -ának (2) bekezdése helyébe a kövekező rendelkezés lép, és egyidejűleg a kiegészül a kövekező (3) bekezdéssel: (2) A Magyar Közársaság az (1) bekezdésben emlíe elláásokhoz való jog érvényesüléséről elsősorban a ársadalombizosíás úján gondoskodik. A ársadalombizosíás alapveően az egyéni felelősség elvén alapuló és bizosíási elven működő, örvényben megállapío szabályok szerin fennálló kockázaközösség. (2) Az Alkomány 70/E. -a kiegészül a kövekező (3) bekezdéssel: (3) A Magyar Közársaság a ársadalombizosíás melle az (1) bekezdésben emlíe elláásokhoz való jog érvényesülésé szociális inézmények működeésével, valamin örvényben meghaározo feléelek szerin ermészebeni és pénzbeli elláások folyósíásával bizosíja. Haálybalépés 6. (1) E örvény 2009. január 1-jén lép haályba. (2) Az Alkomány 70/E. -a (2) bekezdésének e örvény 5. (1) bekezdésével megállapío rendelkezésével összhangban álló örvény az Országgyűlés 2009. június 30-áig fogadja el. A örvény haálybalépésének időponjá és az ámenei szabályoka a jogállamiság elvé, így különösen a szerze jogok iszeleben arásának köveelményé, figyelembe véve kell megállapíani. 16
Indokolás a Magyar Közársaság Alkományáról szóló 1949. évi XX. örvénynek a ársadalombizosíás működésének fennarhaóságá és kiszámíhaóságá szolgáló módosíásáról rendelkező T/.. számú örvényjavaslahoz Álalános indokolás A ársadalombizosíás kereében fennálló nyugdíjbizosíásra vonakozó szabályozás módosíására már hosszabb ideje elsősorban napi poliikai megfonolások alapján kerül sor. Ennek kövekezében a ársadalombizosíási nyugelláásokra vonakozó szabályozás kiszámíhaalanná, igazságalanná és hosszabb ávon fennarhaalanná vál. A Magyar Közársaság Alkományáról szóló 1949. évi XX. örvénynek a ársadalombizosíás működésének fennarhaóságá és kiszámíhaóságá szolgáló módosíásáról rendelkező örvényjavasla (a ovábbiakban: Javasla) elsődleges célja, hogy a ársadalombizosíási nyugelláásoka és az azok fedezeé képező befizeéseke szabályozó örvények elfogadására vonakozó eljárási rend módosíásával megnehezíse a pillananyi poliikai érdekek érvényesíésé. Az eljárási rend javasol módosíása kövekezében a ársadalombizosíás kereében fennálló nyugdíjbizosíás működése kiszámíhaóbbá válik. A Javasla szinén rendelkezik a Társadalombizosíási Tanács felállíásáról. A Javasla szerin a Társadalombizosíási Tanács olyan függelen alkományos szerv, amelynek elsődleges feladaa, hogy a ársadalombizosíásra vonakozóan örvényben meghaározo dönéseke hozzon. A Javasla szerin a Társadalombizosíási Tanács, örvény felhaalmazása alapján, rendeleében haározhaja meg a ársadalombizosíási elláások, valamin az azok fedezeé képező, örvényen alapuló köelező befizeések összegé. E szabályozás bizosíja, hogy az Országgyűlés olyan örvény alkohasson az elláások, illeve köelező befizeések árgyában, amelynek alapján összegük hosszabb ávon is kiszámíhaóvá és ervezheővé válik. A Javasla elfogadásához a Magyar Közársaság Alkományáról szóló 1949. évi XX. örvény 24. -ának (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők kéharmadának szavazaa szükséges. Részlees indokolás az 1-2. -hoz A Javasla szerin a ársadalombizosíási nyugelláás, valamin a ársadalombizosíási nyugelláás fedezeé képező, örvényben meghaározo köelező befizeés árgyában örvény alkoni csak különleges eljárási rend kereében lehe. A különleges eljárási rend lényege, hogy az emlíe árgykörökben 17
csak ké egymás köveő Országgyűlés és csak egyező akaraal ud örvény alkoni. A különleges eljárási rend bizosíhaja, hogy a örvényi szabályozás elfogadásánál az országgyűlési képviselők valóban csak a ársadalombizosíás kereében fennálló nyugdíjbizosíás hosszú ávú működőképességé szolgáló szemponoka vegyék figyelembe. A különleges eljárási rend kereében az Országgyűlés álal elfogado örvény a közársasági elnök nem írhaja alá, hanem az köeles a kövekező Országgyűlés elé beerjeszeni. Ha a kövekező Országgyűlés a korábban elfogado örvény az alakuló ülésé köveő 120 napon belül válozaás nélkül nem erősíi meg, akkor a örvény nem lép haályba. Ellenkező eseben a megerősíe örvény a közársasági elnök köeles aláírni és kihirdeni, kivéve, ha annak valamely rendelkezésé alkományellenesnek arja, mivel akkor az Országgyűlés álal isméelen elfogado örvény véleményezésre megküldi az Alkománybíróságnak. A Javaslaban megfogalmazo különleges eljárási rend nem érini a ársadalombizosíás pénzügyi alapjai kölségveésének elfogadásá. a 3-4. -hoz A Javasla rendelkezik a Társadalombizosíási Tanács felállíásáról. A Társadalombizosíási Tanács a Javasla szerin olyan függelen alkományos esüle, amely a ársadalombizosíással kapcsolaos, örvényben meghaározo dönési, javaslaéeli és véleményezési feladaoka lá el. A Társadalombizosíási Tanács agjai a közársasági elnök javaslaára az Országgyűlés válaszja. A agok megválaszására vonakozóan sem minősíe, sem kéharmados öbbsége nem ír elő a Javasla. A Javasla szerin a Társadalombizosíási Tanács örvényben meghaározo dönési jogkörében a örvény felhaalmazása alapján jogszabály (rendelee) alko, amelye a hivaalos lapban ki kell hirdeni. A Javasla figyelembe véve a jogalkoásról szóló örvény azon rendelkezésé, amely szerin az állami pénzügyeke, az adóka és az adójellegű köelességeke örvényben kell szabályozni külön rendelkezik arról, hogy a ársadalombizosíási anácsi rendele, örvény felhaalmazása alapján, rendelkezhe a ársadalombizosíási nyugelláások, valamin az azok fedezeé képező, örvényen alapuló köelező befizeések mérékéről. az 5. -hoz A Javasla a ársadalombizosíás kiszámíhaó, fennarhaó működési feléeleinek megeremése érdekében egyérelművé eszi, hogy a ársadalombizosíás a szociális bizonsághoz fűződő jog érvényesíésének csak az egyik eszköze. A Javasla szerin a ársadalombizosíás egy olyan kockázaközösség, amely elsődlegesen az egyéni felelősség elvén alapul és alapveően bizosíási elven működik. A Javasla szerin a ársadalombizosíáson úlmenően az állam köeles a szociális bizonsághoz fűződő jog érvényesíése érdekében olyan egyéb inéz- 18
ményeke is fennarani és működeni, amelyek evékenysége során a ársadalombizosíás elsődleges működési alapelvei már nem felélenül érvényesülnek. a 6. -hoz A Javasla elfogadása eseén az alkománymódosíás 2009. január 1-jén lép haályba. A ársadalombizosíás új működési alapelveivel összhangban álló örvény azonban a Javasla szerin az Országgyűlés a szerze jogok iszeleben arásának a jogállamiság elvéből kövekező köveelményé figyelembe véve már 2009. június 30-áig köeles megalkoni. 19
T/.. számú örvényjavasla a jogalkoásról szóló 1987. évi XI. örvénynek a ársadalombizosíás működésének fennarhaóságá és kiszámíhaóságá szolgáló módosíásáról Budapes, 2007. auguszus 20