A gyermek fül-orrf orr-gégészet aktualitásai Katona Gábor dr. Iskolaorvosi-védőnői továbbképzés, 2009. nov.2.
Pharyngitis
A pharyngitis kialakulása Fertőző ágens Károsító tényezők Dohányf nyfüst, szennyezett levegő, mucociliáris clearance defectusa,, lokális lis IgA hiány Host faktorok Életkor, alapbetegség, g, krónikus fertőzés, hospitalizáci ció
Kórokozók 3 éves kor alatt főként vírusokv RSV, Infl.. A és s B, Parainfl., HSV tél Adeno,, EBV, CMV, Entero v. - nyár Idősebbek: baktérium 20% alatt Str. haemolyticus, Neisseriák, Mycoplasmák, Chlamydiák Gombák immundefektus, ATB után
Streptococcus haemolyticus
Tünettan Streptococcus angina Hirtelen kezdet Torokszárazs razság Fájdalom Láz Nyelés s nehézs zség Elüls lső nyaki nyirokcsomó duzzanat Vírus angina Nátha Orrfolyás Köhögés Rekedtség Confluáló lepedék Hátsó nyaki nyirokcsomó duzzanat
Diagnózis Klinikai kép Bakteriológiai tenyésztés PCR vizsgálat Str. antigén kimutatás gyorsteszt Szenzitivitás: 90%, specificitás: 100% Laborvizsgálat: vérkép, We, CRP
Differenciál-diagn diagnózis Adenovírus rus-angina Mononucleosis infectiosa Herpangina Kéz-láb-száj betegség Morbilli Diphtheria Herpes-stomatitis stomatitis HIV Influenza járványos időszak Parainfluenza, RSV fertőzés - pseudocroup Mycoplasma, chlamydia pneumoniae - idősebbek N. gonorrhoeae sexuálisan aktívak N. meningitidis meningitis mellett Plaut-Vincent angina - féloldali Gombák Candida albicans alapbetegség! Kawasaki betegség egyéb tünetek
Szisztémás s kezelés Csak A-haemolyzáló Streptococcus okozta heveny angina esetén n kell!! Cél: megelőzés! Rheumás láz Tovaterjedő fertőzés Utóbetegs betegségek gek (kiv( kiv: glomerulonephritis) Módszer: eradikáci ció
Otitis media
Definíci ciók Otitis media: : a középfk pfül l gyulladása, tekintet nélkül l az etiológi giára vagy a pathogenezisre Acut otitis media: gennyes középfk pfül-fertőzés s a gyulladás s acut jeleivel és s tüneteivel t Otitis media effusioval: : a középfk pfül l gyulladása folyadék/v k/váladék gyülemmel lemmel,, acut tünetek t nélkn lkül Bluestone,, Klein:Otitis Media in Infants and Children 2nd.ed. W.B.Saunders,, 1995
Az otitis mediaval foglalkozó közlemények száma 1957-67 1970-270 1980-375 1990-402 2000-495 2005-613 Medline
Epidemiologiai adatok FDA: 10 éves kor alatt az orális antibiotikum felírások több t mint 50%-a a otitis media miatt történik 2-5 éves kor között k az orvosi vizitek vezető oka az otitis media: 34,6% Egészs szségesek (2-5 éves korúak) szűrésekor sekor 5-105 %-ban mutattak ki középfk pfül effusiot Bluestone: Pediatric Otolaryngology 3rd ed. W.B.Saunders, 1996
A felnőtt tt- és s a gyermek fülkf lkürt anatomiai különbségei
Otitis Otitis prone gyermek (<( < 3 év) I. KözépfK pfülgyulladás s mentes csoport (20%) II. Alkalmi, epizódszer dszerű otitisek (75%) 1-3 acut otitis media évente III. Otitis prone csoport (15%) 3-4-66 acut otitis media évente 2-32 éves korig Rizikócsoport rizikófaktorokkal, AOM esetén n agresszív v kezelés, tünetmentes t időszakban profilaxis szüks kséges (?)
Rizikófaktorok Nem (fiú) Recurrens otitis mediaban szenvedő testvér Az első AOM fellépésének ideje (korai kezdet - < 1 éves kor) Anyatej-tápl plálás s hiánya Passzív v dohányz nyzás Korai közössk sségbe járás j s (bölcs lcsőde)
Az AOM kezelése Fájdalomcsillapítás 15-20 mg/kg paracetamol (max 4x naponta) 10 mg/kg ibuprofen (max 3x naponta) Antibiotikumok Adjuváns terápia Decongestansok,, helyi melegítés, homeopathia? Sebészi kezelés súlyos, szövődm dményes eset! Paracentézis zis, tympanocentézis zis, myringotomia
Az AOM kezelési algoritmusa CDC (Center for Disease Control) ) ajánl nlás.
A hallássérülések ssérülések sek korai felismerése se és s ellátása
A hallás s fejlődéstana I. Cochlea születéskor már kifejlett Hallóideg, agytörzs myelinizáció, szinkronizált idegvezetés: 2-3 éves korig ABR : korral változó I.P. latencia-csökkenés
A hallás s fejlődéstana II. Corticalis maturáció: 2-3 éves korra fejeződik be hallás-figyelem jelentősége! Hallókéreg vastagodás újszülöttben fele a felnőttkori vastagságnak Neurofilamentumok penetrációja a kéreg mélyebb rétegeibe Comissuralis kapcsolatok kiépülése a corpus callosumon keresztül
A sensorineurális nagyothallás prevalenciája Kétoldali, súlyos, s veleszületett letett sensorineurális nagyothallás s előfordul fordulási gyakorisága: ga: 2 ezrelék Magyarországon gon az éves élveszületések száma: 90 000 körülik Ez évi 180 gyermeket jelent országosan
SNHL :Előfordulási fordulási gyakoriság - etiológia Gyermekkori percepciós halláscsökkenés 2/1000 Perinatalis okok 20% Postnatalis okok 10% Örökletes okok 70% Non-syndromás 70% Syndromás 30% Domináns Recesszív X-hez kötött Mitochondriális 10-15% 80-85% 1-2% 1-2 %
A halláss ssérülés s korai felismerése se Lehetőleg már m újszülöttkorban, de legkésőbb 6 hónapos h korig Gyanújelek, rizikófaktorok Célzott vizsgálatok (szülők, védőnők, v gyermekorvosok gyanúja alapján) Szűréssel (rizikócsoportok szűrése, se, teljes körűk újszülöttkori objektív v szűrőprogram)
Rizikófaktorok Joint Committee on Infant Hearing -2000 NICU/SBCU 48 órás s anamnesis Családi halmozódás s /genetika: legsúlyosabb lyosabb Craniofaciális anomália
Kivizsgálás congenitalis SNHL esetén Anamnesis Kornak megfelelő, szubjektív v audiometria Objektív v audiometria OAE BERA ASSR Képalkotó vizsgálatok CT, MR Labor Genetika Szakkonzíliumok Neurológia Gyermekgyógyászat gyászat Szemészet
Normál újszülöttek Objektív hallássz sszűrés
Újszülöttkori objektív v hallássz sszűrés Otoakusztikus emisszió TEOAE DPOAE Agytörzsi akusztikus kiváltott válasz v audiometria (BERA)
Az otoakusztikus emisszió I. A külső szőrsejtek (OHC) modulációja teszi lehetővé a hangmagasság g finom érzékelését A A belsőfülben lben lévől külső szőrsejtek mechanikus mozgása során n keletkező energia, amely a hallójáratban kimutatható, az otoakusztikus emisszió Ép p OHC esetén észlelhető ez általában ép hallást jelent (kiv: auditoros neuropathia)
Az otoakusztikus emisszió II. A OAE lehet spontán és s hang által kiváltott A kiváltott OAE az inger formája szerint lehet tranziens TEOAE és disztorziós DPOAE Mindkét t kiváltott OAE alkalmas a belsőfül állapotának megítélésére, és s ezen keresztül a hallás s becslésére
Az ILO92 és s az Echocheck készülék
OAE alkalmazása gyermekkorban Újszülöttkori hallásszűrés generális szűrés Percepciós s hypacusis differenciál l diagnosztikája Frekvencia szelektív v vizsgálat (DP) Szubjektív v audiometria objektív v kiegészítése se Ototoxikus hatások monitorozása (pl: meningitis,, gyógyszerek, gyszerek, keringési zavarok) Tudományos kutatás
Normális BERA görbeg
BERA mérés m s a Heim Pál P l Kórházbanrházban
A BERA hullámok eredete I.: N. acusticus (VIII.) II.:Nucl. cochlearis ventralis et dorsalis III.:Oliva superior IV.:Lemniscus lateralis V.:Colliculus inferior VI.: Corpus geniculatum mediale VII.:Radiatio thalamo-corticalis
BERA alkalmazása gyermekkorban Nem kooperáló gyermekek hallásvizsgálata lata Hallásszűrés - a kiszűrtek verifikálása Percepciós s hypacusis differenciál-diagnosztikája diagnosztikája Szimuláció, aggraváció, psychogén siketség diagnosztikája Trauma: agytörzsi érintettség g vizsgálata Agytörzsi laesiok monitorozása Hallókészülék-rendelés s előtti vizsgálat
ASSR Auditory steady-state state potentials (A.S.S.R.) Amplitudó és s frekvencia-modul moduláció + kiváltott válaszv Frekvencia-specifikus hallásk sküszbszb meghatároz rozás s lehetősége Heim Pál P l Gyermekkórh rház: MASTER II. rendszer: egyidőben két t fül f l mérése, m 4-44 frekvencián
A korai hallás-gondoz gondozás s céljac Language acquisition,, beszéd-észlel szlelés, s, nyelv-megragad megragadás kialakítása Nyelvi kifejezőképess pesség, expresszivitás s fokozása Non-verb verbális kognitív v képessk pességek fejlesztése se A beszédérthet rthetőség g / speech/ intelligibility / / javítása Szignifikáns ns különbsk nbség g a 6 hónapos h kor előtt hallókész szülékkel rehabilitáltak ltak javára a később k ellátottakkal szemben Downs -1995, Yoshinaga-Itana et al - 1996, Markides -1986
Korai ellátás Biztos diagnózis feláll llítása minél l előbb Vezetéses HL formák k elkülönítése, kezelése Hallókész szülék-ellátás s kétoldali, k 30-40 db-t meghaladó SNHL esetében Digitális, programozott készk szülék k illesztés Hallásnevel snevelés, s, szurdopedagógiai giai gondozásba vételv Megfelelő oktatás s intézm zmény kiválaszt lasztásasa CI jelöltek ltek kiválaszt lasztása, sa, műtéti m ti programba vételev
A jövő/ j / jelen feladatai I. A teljes körű, k, objektív v szűrés általánossá tételetele A kiszűrtek biztos diagnosztizálása sa a lehető legkorábban
A jövő/jelen j feladatai II. A gondozásba vétel v és s ellátás s az első 6 hónap h folyamán n mindenkinél Általános felvilágos gosítás s szülők, orvosok, védőnők v k részr szére
Köszönöm m a figyelmet!