A nem tapintható emlődaganatok sebészete



Hasonló dokumentumok
Új elvek a sebészi ellátásban Az emlőrák korszerű sebészi kezelése

Az ôrszem (sentinel) nyirokcsomó jelentôsége in situ emlôcarcinoma sebészi kezelésében

Diagnosztikai problémák onkoplasztikai műtétek után a radiológus szemszögéből


A nem tapintható emlôtumorok és az ôrszemnyirokcsomók izotópos jelölése

Kettős férfi emlőrák és a beteg utógondozása

SENTINEL NYIROKCSOMÓ SZCINTIGRÁFIA EMLŐRÁKBAN- MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Az emlő betegek ellátása során elért eredmények, tapasztalataink

Radioisotope-guided surgical techniques for the treatment of early breast cancer

Új lehetőségek a tumoros emlőanyagok patológiai feldolgozásában

Változások az emlő sebészetében

A mammográfiás szűrővizsgálat és Z0011 vizsgálat hatása az emlőrák sebészetére (és komplex kezelésére). Kecskeméti tapasztalatok.

Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén

III./8.1. In situ emlőcarcinomák

Emlőbetegségek komplex diagnosztikája

A korai emlőrák lokoregionális kezelésének fejlődése

Emlő- és nőgyógyászati onkológia. Hideghéty Katalin Palkó András Ungár László

A göbös pajzsmirigy kivizsgálása, ellátása. Mészáros Szilvia dr. Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika

Nem tapintható emlődaganatok műtéti kezelésével szerzett tapasztalataink

Szövettan kérdései Ami a terápiát meghatározza és ami segíti Dr. Sápi Zoltán

DR. HAJNAL KLÁRA / DR. NAHM KRISZTINA KÖZPONTI RÖNTGEN DIAGNOSZTIKA Uzsoki utcai kórház. Emlő MR vizsgálatok korai eredményei kórházunkban

III./8.3. Lokálisan előrehaladott emlőrák. A fejezet felépítése

AZ EMLÔRÁK KORSZERÛ SEBÉSZI KEZELÉSE

Radioizotópos sebészeti lehetőségek a korai emlőrák kezelésében

A patológia modern eszközei a diagnosztikában és a terápiában

A debreceni Kenézy Emlôcentrumban ban végzett emlôszûrés és klinikai mammográfia eredményei

Aktuális kérdések az emlőrák sebészetében. Ph. D. Tézis. Maráz Róbert, M.D.

A sejt és szövettani diagnosztika modern eszközei a diagnosztikában és terápiában. Cifra János. Tolna Megyei Balassa János Kórház, Pathologia Osztály

A KÜLÖNBÖZŐ KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK SZEREPE AZ EMLŐRÁK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN ÉS KÖVETÉSÉBEN

Az ôrszemnyirokcsomó-biopszia alkalmazhatósága és jelentôsége neoadjuváns kemoterápia után emlôrákban

A vesedaganatok sebészi kezelése

Radioizotópos sebészeti lehetőségek a korai emlőrák kezelésében. Doktori (PhD) értekezés

Magyar Radiológusok Társasága XXVIII. Kongresszusa Június 23-25

XIII./5. fejezet: Terápia

Szegedi Emlőrák Szimpózium Szeged, szeptember Részletes tudományos program

A terhesség és a laktáció alatt kialakult emlőrák sebészeti vonatkozásai

Ultrasound biomicroscopy as a diagnostic method of corneal degeneration and inflammation

Bár az emlőrák elsősorban a posztmenopauzális nők betegsége, a betegek mintegy 5,5%-a 40 évesnél, 2%-a 35 évesnél fiatalabb a diagnózis idején. Ezekbe

MaMMa ZRT. 20. JUBILEUMI KONFERENCIÁJA

Emlődaganatok multidiszciplináris kezelése. Polgár Cs. Országos Onkológiai Intézet, Semmelweis Egyetem ÁOK, Onkológiai Tanszék

Korai tripla negatív emlődaganat gyógyszeres kezelése. Rubovszky Gábor Magyar Szenológiai Társaság Tudományos Ülése Kecskemét, 2018.április

pt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján)

Az FNA a leggyakrabban használt módszer a pajzsmirigy nodulusok tisztázásában Az FNA használata előtt a pajzsmirigy műtétek 14%-ban volt malignitás

A sugárterápia változó szerepe és indikációi a mammográfiás szűrés bevezetése óta

Dr Csőszi Tibor Hetenyi G. Kórház, Onkológiai Központ

Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei SZOLID TUMOROK LIMFOGÉN METASZTÁZISAINAK VIZSGÁLATA. Dr. Tóth Dezső

Gyomortumorok őrszemnyirokcsomó-jelölésének prospektív, összehasonlító vizsgálata submucosus kontra subserosus jelölés

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A nem operatív patológiai emlôdiagnosztika eredményei

A tüdőcitológia jelentősége a tüdődaganatok neoadjuváns kezelésének tervezésében

Áttekintés az emlőrák megbetegedések és a gyógyítás helyzetéről Magyarországon beleértve a 2001 óta folyó mammográfiás szűréseket. Dr.

Szolid tumorok limfogén metasztázisainak vizsgálata

A kecskeméti komplex mammográfiás központ tapasztalatai

patológi Klinikum Az emlımirigytumorok szövettani csoportosítása: Malignus tumorok Benignus tumorok Dysplasiák/hyperplasiák

San Antonio Breast Cancer Symposium. Dr. Tőkés Tímea

MODERN KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA, PATOLÓGIAI-RADIOLÓGIAI ELEMZÉS

EREDETI KÖZLEMÉNY EREDETI KÖZLEMÉNY

III./8.2. Korai emlőrák

67. Pathologus Kongresszus

PROSPECTIVE ASSESSMENT OF THE RISK OF BACTEREMIA IN CIRRHOTIC PATIENTS AFTER EUS WITH AND WITHOUT FNA

III. Szegedi Emlőrák Szimpózium Szeged, szeptember

Emlőpatológia. II. Sz. Patológiai Intézet Semmelweis Egyetem

A korai emlőrák egyénre szabott kezelése

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az emlő jó- és rosszindulatú daganatainak sebészi kezelése. Készítette: A Sebészeti Szakmai Kollégium

III./10.3. A hímvesszőrák. Bevezetés. A fejezet felépítése. A./ Etiológia. B./ Patológia. Nyirády Péter

20 éves a Mamma Klinika

GRADING. Az emlő invazív és in situ carcinomái. Kulka Janina Semmelweis Egyetem II. sz. Pathologiai Intézet

A váladékozó emlő képalkotó diagnosztikája és szövettani háttere tapasztalataink 40 betegünk kapcsán

Túlélés elemzés október 27.

Emlômegtartó kezelés korai invazív emlôrákban: a lokális recidíva kezelése utáni túlélés prognosztikai faktorai

A jó és rosszindulatú emlődaganatok elemzése 40 év alatti nőknél.

Multidiszciplináris együttműködés, team-munka. Kahán Zsuzsanna SZTE Onkoterápiás Klinika

Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban

Emlődaganatok gyógyszeres kezelés. Dr.Tóth Judit DE OEC Onkológiai Tanszék

SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK

PUBLICATIONS. doctorandus: Júlia Vízkeleti

2015. szeptember 11. (Péntek)

TUMORTÉRFOGAT-MEGHATÁROZÁS SZEREPE AZ EMLŐRÁK SEBÉSZETI KEZELÉSÉBEN MEASUREMENTS IN SURGICAL TREATMENT OF BREAST CANCER

A malignus melanóma új TNM-klasszifikációja (AJCC, 2009) és az őrszemnyirokcsomó-biopszia patológiai jelentősége

Lehetőségek és korlátok a core-biopszián alapuló limfóma diagnosztikában

SZAKMAI IRÁNYELVEK AZ

SZAKMAI IRÁNYELVEK AZ EMLŐDAGANATOK SZŰRÉSÉBEN

Lohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében

TERÁPIÁS PROBLÉMÁK ONKOPLASZTIKAI MŰTÉTEK UTÁN A SUGÁRTERAPEUTA SZEMSZÖGÉBŐL. Dr. Takácsi-Nagy Zoltán

Daganatsebészet. Klinika onkológia kurzus. Dr. Végső Gyula

Az MR szerepe az emlôszûrést követô klinikai kivizsgálásban

STUDENT LOGBOOK. 1 week general practice course for the 6 th year medical students SEMMELWEIS EGYETEM. Name of the student:

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Gyorsított részleges emlőbesugárzás a korai emlőrák kezelésében

A nukleáris medicina szerepe a malignus emlődaganatok preoperatív diagnosztikájában

A fejezet felépítése. A.) Általános nevezéktan

Pajzsmirigy carcinomák nyaki nyirokcsomó metastasisainak percutan ethanol infiltrációs ( PEI ) kezelése

Trochantertáji és femurdiaphysis szimultán törések kezelése hosszú IMHS-szeggel

Intrapulmonális metasztázisok prognosztikai jelentôsége operált tüdôrákos esetekben

Többes malignus tumoros eseteink elemzése. Mihály O, Szűcs I, Almási K KEMÖ Szent Borbála Kórháza Tatabánya

Átírás:

A nem tapintható emlődaganatok sebészete Lázár György SZTE ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged A Magyar Szenológiai Társaság Tudományos Fóruma, Kecskemét, 2013. május 17-18.

Paradigma váltás Maximálisan tolerálható kezelés Minimális, de hatásos kezelés

Daganat kimetszés SNB Kiterjesztett műtétek, Nyirokcsomó disszekciók Neoadjuvans Adjuvans kezelés Lokális betegség In situ / korai rák Daganat szűrés Előrehaladott, áttétes daganatok Tüneteket okozó daganatok Szisztémás betegség

Korai emlődaganat/rákmegelőző elváltozások sebészi kezelése A nem tapintható emlődaganat jelölése és onkológiailag megfelelő eltávolítása (emlőmegtartó műtét) Az axilláris nyirokcsomó státusz felmérése őrszem nyirokcsomó biopszia segítségével

Nem tapintható emlődaganatok (Korai emlőrák, DCIS) Dróthorog jelölés (WGL) + sentinel nyirokcsomó biopszia Radioizotópos lokalizáció (ROLL) + sentinel nyirokcsomó biopszia

Dróthorog jelölés Uh vagy röntgen vezérlés Felső negyedekben, centrális régióban lévő elváltozások esetén cranio-caudális, alsó negyedekben lévő elváltozások esetén laterális irányú jelölés szükséges Pontos lokalizáció (<5 mm) Kontroll kétirányú rtg Sebész, radiológus konzultáció Szövettani specimen orientációs jelölés; intraoperatív, kétirányú radiológiai specimen kontroll ; Tumorágy jelölés fém klippekkel

Nem tapintható emlőelváltozások eltávolítása izotópos jelöléssel Dróthorog jelölés alternatívájaként kifejlesztett módszer (Luini 1998) Őrszem nyirokcsomó együttes eltávolítására alkalmas módszer

Nem tapintható emlőelváltozások eltávolítása izotópos jelöléssel UH/Rtg vezérléssel 99mTc jelölt kolloidot fecskendezünk intratumorálisan a műtét előtt minimum 4 órával Preoperativ lymphoscintigraphia Sentinel nyirokcsomó meghatározás esetén: Patent-kék festék subareoláris befecskendezése műtét előtt 10 perccel Emlő excisio és őrszemnyirokcsomó biopszia gamma szonda segítségével Szövettani specimen orientációs jelölés; Intraoperatív, kétirányú radiológiai specimen kontroll ; Tumorágy jelölés fém klippekkel

Dróthorog jelölés hátrányok A preoperativ jelölés technikailag nehéz lehet Drótmigráció Több fájdalmat, diszkomfortot okoz a betegnek Sebészi eltávolítás technikailag nehéz lehet

Radioizotópos lokalizálás (ROLL) előnyök Jelölés technikailag egyszerűbb és rövidebb Kevesebb fájdalommal és diszkomforttal jár Precízebb sebészi eltávolítást tesz lehetővé Javítja a sebészi eltávolítás pontosságát Csökkenti az eltávolított specimen volumenét Csökkenti a redo műtétek számát Őrszem nyirokcsomó eltávolítására is alkalmas

Radioizotópos lokalizálás (ROLL) hátrányok Kiterjedt meszesedésekre nem alkalmas Kevés az izotóp diagnosztikai központ/részleg (Magyarország)

Roll vs dróthorog jelölés Szerzők Év Betegek (n) Pozitív reszekciós szél (%) ROLL WGL ROLL WGL Luini et al. 1999 30 30 0 0 NS Rampaul et al. 2004 48 47 NA NA NA Rönkä et al. 2004 64 14 8.5 28.6 0.03 Gallegos-Hernandez et al. 2004 65 67 16.9 35.8 0.014 Zgajnar et al. 2004 51 92 29.4 55.2 0.005 Nadeem et al. 2005 65 65 17 43 0.001 Thind et al. 2005 70 70 16.2 40 0.002 Strnad et al. 2006 21 12 NA NA NA Moreno et al. 2008 61 59 10 12.5 NS Medina-Franco et al. 2008 50 50 11.1 37.5 0.04 Martinez et al. 2009 66 68 10.6 17.6 NS Takács et al. 2012 245 69 15.9 23.2 NS Izotóp lokalizációs jelölés (ROLL radioguided occult lesion localisation); Dróthorog jelölés (Wire Guided Localization, WGL); randomizált tanulmány; NSnem szignifikáns; NA nincs adate p

Lovrics PJ, Goldsmith CH, Hodgson N, McCready D, Gohla G, Boylan C, Cornacchi S, Reedijk M.Source A: Multicentered, Randomized, Controlled Trial Comparing Radioguided Seed Localisation to Standard Wire Localisation for Nonpalpable, Invasive and in situ Breast Carcinomas. Ann Surg Oncol. 2011 Pozitív reszekciós margó (nincs különbség) RSL - rövidebb műtéti idő, sebészek egyszerűbb technikának tartják

Retrospektív vizsgálat Dróthorog jelölés (DH) 134 nem tapintható malignus, malignus gyanús emlőelváltozás miatt végzett dróthorog jelölés/excizio (1997 2001). ROLL 324 nem tapintható malignus, malignus gyanús emlőelváltozás miatt végzett izotóp /excizio (2004 2008).

DH vs. ROLL DH (%) ROLL (%) P Betegek (n) 134 100 324 100 Komplett excíziók (n) 132 98.5 323 99.7 NS Benignus elváltozások (n) 65 48.5 79 24.4 0.001 Malignus elváltozások (n) 69 51.5 245 75.6 NS Lokalizációs idő (átlag ±SD, perc) RTG jelölés Ultrahang jelölés (átlag idő ±SD, perc) 40.7±3.75 21.9±3.35 20.7±2.74 5.5±1.53 0.025 0.05 Sebészi kimetszés (átlag idő ±SD, perc) 31.9±4.8 29.6±5.0 NS

DH vs ROLL (malignus elváltozások) DH (N=69) ROLL (N=245) Átlagéletkor (év) 59 58,3 NS Eltávolított specimen volumen (átlag±sd, cm 3 ) Tumor patológiai mérete (átlag±sd, mm) Pozitív sebészi margó (betegszám, %) Reziduális tumor (betegszám, %) Sebfertőzés (betegszám,%) 89.5±116.3 105.6±85.3 NS 12.4±8.6 14.3±11.3 0.05 16 (23.2%) 6 (8.7%) 2 (2.9%) 39 (15.9%) 21 (8.6%) 2 (0.8%) P NS NS NS NS: Not significant

Lokális tumor recidíva prediktív faktorai Sebészi szél státusza Fiatal életkor Nagy tumor DCIS Kiterjedt intraductalis komponens jelenléte Pozitív axilláris nyirokcsomók

Sebészi szél jelentősége Negatív szél - lokális recidíva rizikója 2 7% Pozitív szél - a rizikó 22% fölé is emelkedhet (DiBiase et al. 2002, Freedman et al. 1999, Park et al. 2000, Tartter et al. 2000)

Sebészi szél, ROLL csoport N=245 (100%) ROLL P Pozitív sebészi szél Negatív sebészi szél Betgek (n) 39 (15.9%) 206 (84.1%) Átlagéletkor (év) 55 59 NS Eltávolított specimen volumen (átlag±sd, cm 3 ) Tumor méret (átlag±sd, mm) Extenziv DCIS jelenléte 111.9±113.8 104.4±79.1 NS 21.3±19.6 13±8.2 0.0005 8 (20.5%) 12 (5.8%) 0.004 Multifokalis lézió 5 (12.8%) 11 (5.3%) 0.0023 NS: Not significant

Sebészi szél -dróthorog csoport N=69 (100%) DH P Pozitív sebészi szél Negatív sebészi szél Betegek (n) 16 (23.2%) 53 (76.8%) Átlagéletkor (év) 58.4 60.6 NS Eltávolított specimen volumen (átlag±sd, cm 3 ) 66.4±40.3 96±127.1 0.002 Tumor méret (átlag±sd, mm) 17±11.6 11.2±7.4 0.05 Extenziv DCIS jelenléte 2 (12.5%) 2 (3.8%) 0.05 Multifokális lezió 1 (6.3%) 1 (1.9%) NS NS: Not significant

Pozitív reszekciós szél arányát növeli tumor méret extenzív in situ tumor jelenléte multifokális tumorok eltávolított specimen volumen

Következtetések DH és ROLL módszer egyaránt alkalmas nem tapintható emlődaganatok eltávolítására ROLL technikának számos előnye van: rövidebb lokalizációs idő, pontosabb sebészi eltávolítás, technikailag egyszerűbb, őrszemnyirokcsomó eltávolításának lehetősége, kevesebb diszkomfort, jobb kozmetikai eredmények. Nem tapintható invazív tumoroknál ROLL technikát javasoljuk a daganat eltávolítására. Dróthorog jelölést nagy kiterjedésű microcalcificatiók (DCIS), radial scar eltávolítására javasoljuk, ahol őrszem nyirokcsomó biopszia elvégzését nem tervezzük.

A viták nem tartanának olyan sokáig, ha csak az egyik oldal tévedne. F. La Rochefoucauld

Roll vs dróthorog jelölés Szerző Év Betegszám Pozitív reszekciós szél % p ROLL WGL ROLL WGL Luini et al. 1999 30 30 0 0 NS Rampaul et al. 2004 48 47 NA NA NA Ronka et al. 2004 64 14 8.5 28.6 0.03 Gallegos-Hernandez et al. 2004 65 67 16.9 35.8 0.014 Zgajnar et al. 2005 51 92 29.4 55.2 0.005 Nadeem et al. 2005 65 65 17 43 0.001 Thind et al. 2005 70 70 16.2 40 0.002 Strnad et al. 2006 21 12 NA NA NA Moreno et al. 2008 61 59 10 12.5 NS Medina-Franco et al. 2008 50 50 11.1 37.5 0.04 Martinez et al. 2009 66 68 10.6 17.6 NS ROLL radioguided occult lesion localisation; WGL wire-guided localisation; randomized trial; NS not significant; NA data not available

Pathological features of WGL and ROLL roups Type of specimen ROLL WGL LCIS DCIS Papillary in situ breast cancer DCIS with microinvasion 3 4 Invasive ductal carcinoma 156 54 Invasive lobular carcinoma 18 3 Mucinous cc. Tubular cc. Papillary cc. Phylloid tumor Mixed cc. Medullar cc 3 43 3 7 2 1 9-5 2 1

Literature results on SLN positivity rate in pure DCIS patients Reference N SLN positivity Intra, M 18 223 7 3.2 Pendas, S 16 87 5 5.7 Klauber-De More, N 2 76 9 11.8 Intra, M 8 508 9 1.8 Zavagno, G 5 102 1 1 Kelly, TA 11 134 3 2.2 Török, K 13 40 2 5 Farkas, EA 19 44 0 0 Wilkie C 21 552 27 5 %

Literature results on SLN positivity rate in DCIS mic patients Reference N SLN positivity Klauber-De More, 31 3 10 N 2 Wilkie C 21 51 7 14 Camp R 20 43 (DCIS + DCIS mic) % 7 16

The aim of this retrospective study was to determine the rate of sentinel lymph node (SLN) positivity in patients with a final diagnosis of ductal carcinoma in situ (DCIS).

Patients (2002 October-2007 January) 57 patients in whom the final histologic diagnosis was in situ breast cancer underwent radiocolloid localized wide excision. Simultaneous SLN biopsy was planned in 54 patients (54/57, 95%) and simple excision in 3 patients (3/57, 5%).

Methods/Localisation Radio guided occult lesion localization (ROLL) Within 24 hours before operation 150 MBq 99mTc labelled colloid (Scenti-Scint, in a total volume of 0,4 cc) was injected into the lesion under sonographic or stereotactic guidance Lymphoscintigraphy 5 hours later

Methods/Surgery Wide excision with a gamma detecting probe Specimen mammography Sentinel node biopsy (blue dye and radioisotope methods)

SLN evaluation serial sectioning (250 um) haematoxylin and eosin staining cytokeratin immunohistochemical staining

Preoperative assessment mammography ultrasound breast investigation fine-needle aspiration (FNA) cytology or core-needle biopsy (CNB)

SLN evaluation serial sectioning (250 um) haematoxylin and eosin staining cytokeratin immunohistochemical staining

Results Preoperative histological assessment 52 patients (52/57, 91%) underwent FNA cytology 3 patients (3/57, 5%) underwent CNB 2 patients (2/57, 3,5%) preoperative histologic results were not available

Results of preoperative histologic diagnosis Results of fine needle aspiration cytology. Cod e N % No cells detected C1 24 46.2 Benign disease C2 3 5.8 Atypical disease C3 2 3.8 Suspected malignancy C4 8 15.4 Malignant cells C5 15 28.8 Core biopsy Benign disease B5 1 33 Malignant disease B5 2 67

Final pathologic diagnosis Histologic type N % LCIS 5 8.8 DCIS mic 8 14 Pure DCIS 44 77.2

Success rate of SLN biopsy Number of cases % Number of SLN Localised SLNs 49 92.5 76 Axillary sampling average: 1.6 range:1-4 4 7.5 16 average: 4

Complementary surgical treatment Surgery Number of cases Residual disease Mastectomy 6 6 Reexcision 5 2 11 ( 19.3 % 11/57) 9 ( 14 % 8/57)

Histological status of axilary lymph nodes No metastases were detected in the SLNs. The histologic examinations did not reveal metastases in the axillary lymph nodes in the patients who underwent axillary sampling.

Case histories (2 patients) histology: extended high-grade DCIS mic the final histologic diagnosis identified two invasive focus in the specimen in both patients (1.2 and 1.5 mm) metastases were detected in the SLNs, but in both cases these were only ITC metastases

Conclusions - Discussion Not recommend SLN biopsy in all patients with DCIS.

Conclusions - Discussion SLN biopsy can be necessary in certain circumstances: If the preoperative histologic diagnosis indicates a microinvasive focus in the sample, then SLN is necessary simultaneously. If the final histologic examination indicates an invasive or microinvasive focus, SLN biopsy should be recommended as a second step. If the indication is an extended DCIS tumour, and the patients must be treated with mastectomy. - If the DCIS tumour is of high-grade with comedo necrosis, or palpable, or a mass is detected by mammography, SLN biopsy may be considered, because the risk of the presence of an invasive component is increased.

Quarrels would not last long if the fault were on only one side. F. La Rochefoucauld