A tejágazat makroökonómiai jellemzése

A tejágazat makroökonómiai jellemzése Források: Európai Bizottság tejgazdasági jelentései, agrárpiaci kilátások jelentések, AKII tanulmányok, KSH adatbázis, MOSZ: Tejtermelés és tejpiac helyzetének átfogó jelentése, 2011 Koller Attila vezérigazgató előadása (Tolnatej) 1 A faji sajátosságok Későn érő állatfaj. Hosszú generációs intervallum. Egyet ellő állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó ágazat. Ingadozó termelés éven belüli ciklus. Napi termelés Speciális termék sajátos kitermelés és nehéz kezelhetőség 2

A kettőshasznosítású fajták jellemzői Fajta neve Szimentáli Magyar tarka Feketetarka lapály Vöröstarka lapály Színez ődés vörös-sárga vörös-sárga feketetarka vöröstarka tarka tarka Tehén élősúlya, kg 650-750 600-700 600-700 550-650 Bika élősúlya, kg 1100-1300 900-1300 1000-1200 900-1000 Tehén marmagassága, cm 138-142 135-140 140 140 Származási helye Svájc Magyarország Keleti-tenger partvidéke Keleti-tenger partvidéke Üsző tenyésztésbe-vételi időpontja (hó) és súlya 20-22 380-400 18-22 400 17-18 330-340 16-18 320-340 (kg) Tejtermelés, kg 4500-5000 4000-5000 5500-6000 5000-5500 Tejzsír % 3,7-4,0 3,7-4,0 3,8-4,0 4,0-4,1 Tejfehérje % 3,1-3,4 3,2-3,5 3,2-3,3 3,3-3,4 Gépi fejésre való jó közepes jó jó alkalmasság Ellés lefolyása közepes közepes-nehéz közepes közepes Növekedési erély, g/nap 1200-1300 1200-1300 1000-1150 1200-1300 Vágási % 60-63 60-62 59-60 60 3 A tejtermelő fajták jellemzői Fajta neve Holstein-fríz Jersey Ayrshire Hungarofríz Színez ődés feketetarka egyszínű szürke-barna sötét pirostarka feketevöröstarka Tehén élősúlya, kg 600-700 350-450 500-550 550-600 Bika élősúlya, kg 900-1200 600-700 650-750 800-900 Tehén marmagassága, cm 140-145 120-125 125-130 - Származási helye USA, Kanada Jersey szigete Skócia Magyarország Üsz ő tenyésztésbe vételi időpontja (hó) és súlya (kg) 16-18 360-380 13-14 250-290 16-17 290-300 16-17 350-370 Tejtermelés, kg 7000-8000 4000-6500 4000-5300 4500-5000 Tejzsír % 3,5-3,7 5,0-6,0 4,0-4,5 4,2-4,5 Tejfehérje % 3,1-3,4 3,8-4,5 3,2-3,6 3,4-3,6 Gépi fejésre való kiváló kiváló kiváló kiváló alkalmasság Ellés lefolyása közepes könnyű könnyű könnyű Növekedési erély nagy kicsi kicsi közepes Vágóérték közepes gyenge gyenge közepes 4

és a belőlük fakadó ökonómiai sajátosságok Hosszú improduktív időszak. Magas beruházási igény. Hosszú megtérülési idő. Hozamérzékenység. Nehezen viseli el az ökológiai és ökonómiai változásokat hosszú táv! Tej: korlátozott szállíthatóság és eltarthatóság. Elsődleges cél a belső fogyasztás fedezése. A ciklusos termelés miatt minden évben tejfelesleg képződik levezetés problémája. 5 ~600 millió tonna A világ tejtermelése Ennek több mint felét 10 ország termeli meg 6

A tejtermelés módjai Óriási változatosság Dél-Ázsia Gazdaságok mérete Termelési módok Ágazati politika tekintetében Nyugat- Európa Óceánia USA Kelet-Európa 7 A világ tejelő tehénállományának megoszlása 2000-ben 18% 3% 10% 9% 4% Európai Unió FÁK KKE Dél-Am erika És zak- és Közép-Am erika 33% 9% 14% Ázs ia Afrika Óceánia 8

Világ tejelő tehénállományának megoszlása 2010 256 millió tehén (FAO becslés) 55%-a a top-10 tejtermelő országokban A legtöbb Indiában (46 millió) Kína a 4.helyen ( 12 millió) EU (más besorolás): 23 millió tejelő tehén (2011), a legnagyobb állomány Németországban, a legkisebb Máltán. 9 http://www.ifcnnetwork.org/media/downloads/diary-map- http://chartsbin.com chartsbin.com/view/1492 10

A világ tejtermelésének megoszlása 2003-ban Egyéb 27% 21% EU-25: 24% (2014: 19%) Törökország 2% India 14% Ausztrália 2% Új-Zéland 2% Lengyelország 2% Ukrajna 2% Brazília 4% Pakisztán 5% Oroszország 6% USA 13% 11 A világ tejtermelésével kapcsolatos megállapítások Csökkenő szarvasmarha létszám, ezen belül meghatározó mértékben csökkenő tejelőtehén létszám. Növekvő fajlagos hozamok, változatos kép Növekvő tejtermelés 12

Az EU és az USA tejtermelése millió tonna 150 140 130 120 110 100 90 80 70 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 EU-25 - Európai Bizottság 2003 EU-15 - Európai Bizottság 2003 USA - OECD 2004 USA - FAPRI 2004 forrás: AKII 13 év A tejágazat világpiaci kilátásai 2007-2013 között A sajt és a teljes tejpor kereskedelmének bővülése; A sovány tejpor és vaj piacának stagnálása Az exportértékesítés továbbra is korlátozott; A világpiaci árak az időszak elején nőnek, majd csökkennek. Mérsékelt növekedés a termelésben 14

Az EU tejágazata 15 Emlékeztető: A CAP szabályozás Kvótarendszer 2015-ig (2008-ban kvótanövelés!) Ártámogatás Jövedelemtámogatás Intervenciós ár 20% Jövedelemtámogatás 2004-2007 között a történelmi kvótajogosultság alapján (kg) Jövedelemtámogatás 2007 decoupled cross-compliance gazdákodóhoz/területhez kötött cross-compliance fenntartható fejlődés környezet termékminőség állatjólét 16

17 18

Az EU-15 tejágazatának főbb jellemzői 18 %-át adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének. Mintegy 20 millió tejelő tehén. ~120 milliárd literes tejkvóta (ennek +15%-val rendelkeznek az új tagállamok). 6200 kg/év/tehén fajlagos hozam. 300 kg átlagos fejenkénti éves tej- és tejtermék fogyasztás. Egységes piaci szabályozás. Fő termelők: Franciaország, Németország, Egyesült Királyság. 19 20

Az EU-25 tejtermelése 23 millió tejelő tehén (2011) A teljes kvóta: 119,8 (2005/06)+ 18,5=138,3 mt 25%-át Németország, 20%-át Franciaország adja. Lengyelország egymaga adja a 2004-ben csatlakozott 10 tagállam tejtermelésének több mint felét.(a 4. helyet foglalja el a tagállamok sorrendjében) Magyarország 2 milliárd liter körüli tejtermelésével a 15. helyen áll a 25 tagállam között. 21 A kvótarendszer 22

Az EU-27 tejtermelése (1000 t) Piaci év Tejtermelés Változás (%) 1999 132 241-2000 132 026-0,16 2001 133 081 0,80 2002 134 086 0,76 2003 135 069 0,73 2004 133 969-0,81 2005 134 672 0,52 2006 132 206-1,83 2007 132 604 0,30 2008 133 848 0,94 2009 135 472 1,33 2010 138 219 2,03 2011 140 000 1,29 23 Az EU-25 tejtermelése a csatlakozáskor (2004!) A kibővített EU tejtermelése a lakosság növekedéséhez hasonlóan körülbelül 20 %-kal, a tejkvóta 15 %-kal növekedett. Az EU-15-ben a tejtermelés 95, az EU-10-ben 72 %-át vásárolja fel a tejipar. Az EU-10-ben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 4 100 kilogramm, ami az EU-15 átlagos tehenenkénti tejhozamának hozzávetőleg kétharmadát teszi ki. 24

A tej minősége Magyarországon és a Cseh Köztársaságban a tej 98 %-a megfelelt az EU higiéniai szabványainak, ezzel szemben Lengyelországban ez az arány csupán 50 % volt. Az EU minőségi, higiéniai követelményeinek nem megfelelő lengyel tej és tejtermék a 2006 végéig tartó átmeneti időszakban csak a belső piacon volt értékesíthető. 25 Az EU-15 tej- és tejtermék piaca (2003): Feldolgozói értékesítés 116 millió tonna, import 5 millió tonna Export piaci áron 1% Export támogatással 11% Intervenciós készlet 1% Belföldi felhasználás támogatással 8% Belföldi felhasználás piaci áron 79% forrás: AKII 26

A termelés szerkezete napjainkban Az Európai Unióban a 100 db marhánál is több állatot tartó telepek a dominánsak, a legtöbb szarvasmarha, vagyis az állatok több mint 52%-a ezeken a telepeken található. Ha az üzemek darabszámát nézzük, ezek a nagy létszámú telepek 13%-át teszik ki az összes tejtermelő gazdaságnak. A farmok átlagos tehénlétszáma 30 körül alakul, de nagy eltérések: EU-15: 52 db, EU-10: 18 db, EU-2: 2 db) 27 EU-10 Az 1-2 darab marhás telepeken az állatállomány mindössze 3%-át tartják, mivel azonban rendkívül sok ilyen üzem található, a gazdaságok számát tekintve ezek 32%-ot tesznek ki. Az állatállomány közel 25%-át 50-99 darab marhás telepeken tartják, ezek közel 20%-ot képviselnek az üzemek közt 28

Érdekesség EU-10 (2007) Legalacsonyabb átlagos tehénlétszám/ gazdaság: Románia, 4 db (!) Legmagasabb: Szlovákia, 190 db Magyarország: 54 db 29 Tejátvételi árak (2002/2003) euró/100 kg Belgium: 29,6 Dánia: 31,9 Egyesült Királyság: 24,4-26,2 Finnország: 36,1 Hollandia: 30,5-30,6 Írország: 28,3-28,6 Németország: 27,4-29,4 Olaszország: 39,3 Svédország: 32,0 Uniós átlag: 30,6 Magyarország: 28,3 (2008 április: ~33) Lengyelország: 25,0 Egyesült Államok: 24,8 Új-Zéland: 14,8 30

Tejátvételi árak EU (euro/100 kg) 2007: átlagosan 26,93 (EU-27) 2012 aug.: 25,4 (EU-27); 26,81 (EU-15); 24,00 (EU-10) Magyarország: 28,45 Szlovákia: 27,47 Románia: 24,79 Ciprus: 51,83 Németország: 29,71, top-5 (D, F, UK, NL, PL): 30,98 31 32

33 34

A CAP új reformja (Single Farm Payment) és várható hatása az EU tejágazatára A módosított kvóta-rendszer 2014/15-ig fennmarad. Aszimmetrikus árcsökkentés (a vaj intervenciós árát 4 év alatt összesen 25%-kal, a sovány tejpor árát 3 év alatt 15%kal csökkentik. A tejtermeléssel összefüggő kifizetéseket 2008-tól kötelezően kell alkalmazni, de lehetséges a korábbi alkalmazás is. A vaj intervenciós mennyiségét is csökkentik, 4 év alatt 70.000 tonnáról 30.000 tonnára. A tej irányárát megszüntetik. A kompenzáció rögzített: 11,81 euró/t 2004-ben, 23,65 euró/t 2005-ben. 2006-tól 35,5 euró/t. Görögország kvótája megnő 120.000 tonnával. 35 A CAP reformja (Single Farm Payment) és várható hatása az EU tejágazatára (egy lehetséges szkenárió) A tejárak csökkenése, mely a termelői árat a termelés átlagos önköltsége alá csökkentené 2010-re, támogatások hiányában számottevően csökkentené a termelés volumenét. A kisebb, kevésbé hatékony gazdaságok kénytelenek lesznek felhagyni a termeléssel, kvótájukat a nagyobb gazdaságok szerzik meg. Ugyanazt a tejmennyiséget kevesebb gazdaság termeli meg. A kvótát megszerző gazdaságok az állománylétszám növelésével növelik termelésüket a 150 tehénnél többet tartó gazdaságok a kibocsátást szándékozik növelni. A növekvő termelékenység eredményeként az EU termelési szintje nem változik, a belső fogyasztást mintegy 15%-kal továbbra is meghaladja majd. A világpiacon nem csökken az EU feleslegek okozta feszültség. 36

A tehéntej hasznosítási irányai 37 Belső kereslet várhatóan nő a sajt és egyéb magasabb hozzáadott értékű tejtermékek iránt. Az ömlesztett tejtermékek termelése a támogatás és a piaci árcsökkenés következtében várhatóan visszaesik. Az export teljesítmény várhatóan visszaesik. 38

Bizottsági előrejelzés A sajt-termelés és -fogyasztás növekedése (meghaladja 2013-ban a 9 millió t-t) várható, míg a vajtermelés és sovány tejpor előállítás volumene csökken. A sajtexport viszont csökkenhet, ha a 2005- ben indult trendnek megfelelően a belső fogyasztás-növekedés meghaladja az termelés növekedését. 39 A csökkenő vajtermelés mellett a vajexport is csökken - ennek oka részben a kisebb világpiaci igény, illetve az Új- Zélandról és Ausztráliából generálódó egyre erősebb verseny. 40

Magyarország tejszektora 41 A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon (ezer db) 1600 1400 1200 1000 800 600 szarvasmarha-állomány ebből:tehén 400 200 0 1990. 1992. 1994. 1996. 1998. 2000. 2002. 42

43 A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon forrás:ksh 44

A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon 1990: 1.571.000 szarvasmarha 1990: 630.000 tehén Fajtaszerkezet váltás: 1972- tej- és húshasznú specializált állomány a hagyományos kettőshasznosítású fajta helyett. Részmegvalósulás: tejhasznú állomány kialakult, húshasznú állomány 45 Tejszektor 2000-2008 év Szarvasmarh a létszám 1000 db Ebből 2 évnél idősebb tejelő tehén 1000 db Tehéntej termelés Millió kg Tehéntej felvásárlás Millió kg Tehéntej felvásárlási ár /100 kg Tehéntej felvásárlási ár Ft/100 kg 2000. 805 376 2080,5 1686,2 24,2 63,0 2001. 783 355 2079,8 1674,0 26,7 68,5 2002. 770 350 2067,8 1736,0 26,7 64,8 2003. 766 362 1977,3 1636,8 28,2 71,4 2004. 723 363 1844,8 1544,9 25,9 62,9 2005. 721 347 1878,0 1495,7 24,8 64,3 2006. 700 326 1796,0 1296,8 24,4 63,8 2007. 710 322 1800,0 1434,8 28,7 72,7 2008. 695 324 863,0* Forrás:KSH * 2008 jan-júl 46

Szarvasmarha állomány (ezer db) Év Szarvasmarha 2009 703 2010 706 2011 692 2012 733 Forrás: KSH 47 Tehénállomány megoszlása (1000 db) 2008 2009 2010 2011 Tehénállomány 325 312 309 321 Ebből húshasznú 61 64 69 71 tejhasznú 226 211 193 204 kettőshasznosítású 38 37 47 46 48

A szarvasmarha állomány és tejtermelés alakulása 50

1900 1880 A cím beírásához kattintson ide 1860 1840 1820 1800 tejtermelés/tehén/liter 6781 1780 tejtermelés/tehén/liter 6693 1760 1740 51 2004 2005 2006 2007 2008 A szarvasmarha-állomány megoszlása az ezredforduló után 70%-a az 50 tehénnél többet tartó gazdaságokban található. 811 nagygazdaság (200 tehénnél többet tartó, vagy napi 1000 liternél többet termelő gazdaság) és 25 ezer kistermelő. 2006-ra: 520 társas vállalkozás és mintegy 6000 magántermelő. A termelés 85 %-a a a nagygazdaságokból származik. 52

A cím beírásához kattintson ide Szarvasmarhát tartó Ebből : tehenet tartó Egy tartó gazdaságra jutó sz.marhák száma Év gazdasági szervezet egyéni gazdaság gazdasági szervezet egyéni gazdaság gazdasági szervezet egyéni gazdaság 2005 847 24 261 764 17 570 560 9,6 2006 906 19 170 804 14 808 531 11,5 2007 898 18 908 799 13 260 540 11,6 2008 870 18 206 780 13 433 545 12,5 53 Gazdaság szerkezet Szarvasmarha állomány 63%-át gazdasági szervezetek, 37%-át egyéni gazdaságok tartják (2012). Kismértékű növekedés az egyéni gazdaságok arányában (2010-ben 34% volt a részesedésük). Átlagos állománylétszám: 469 db a gazdasági szervezeteknél, 13 db az egyéni gazdaságoknál. 54

A tejtermelés 2004-2010 között (millió l) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1845 1878 1796 1794 1792 1712 1592 Forrás: KSH 56

Az ágazat jellemzői A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 13%-át, az állattenyésztés bruttó termelési értékének 30%-át adja. Az 1990. évhez képest 2002-ben a bruttó termelési volumenindex mindössze annak 66%-a. A fajlagos tejhozam sokáig alatta maradt az EU átlagnak (5722 liter) 1988-ban még 111%-a volt az EGK átlagnak, 2005-ben azonban már ismét meghaladta azt (6300 kg) A megtermelt tej 98%-a extra minőségű. 57 Az ágazat jellemzői a tej ára 1993-ig a tej hatósági áras termék volt (maximális árat határoztak meg rá a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. 1993-tól bevezették a garantált árat: ez jövedelmet legfeljebb az átlagosnál lényegesen hatékonyabb termelők számára tartalmazott mértékét az adott évre kalkulált átlagos termelési költség 90%-a körül határozták meg, 1998-tól az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70%-át el nem érő minimum árként rögzítették, melyhez kvóta is társult. 58

Az ágazat jellemzői a tej ára Irányár: az áringadozások középpontját jelentő árcentrum. Intervenciós ár: az irányár alapján jogszabályban megállapított olyan legalacsonyabb, illetve legmagasabb ár, amelyet, ha a piaci ár elér, vagy meghalad, az agrárpiaci rendtartás eszközei alkalmazásra kerülnek. 59 Az ágazat jellemzői a tej ára 2003. évi XVI. törvény (Agrárpiaci Rendtartás) Alapár, irányár, minimumár és intervenciós felvásárlási ár. 2004. januártól az állami szabályozás kivonult az ágazatból eltűnt az irányár, megszűnt a termelői támogatás - megállapodás végül 2004. február 25-én a Kormánnyal. 60

A tej felvásárlási árának változása (Ft/l) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 61 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2004. A tej felvásárlási átlagára nemzetközi összehasonlításban, 2004 március Ft/kg 80 74,1 71,5 70 60,7 61,4 60 57,5 50 41,8 43,5 40 30 20 10 0 Cseh Köztársaság Szlovákia Magyarország Lengyelország Románia Ausztria Németország 62

2005. március Ft/kg 80 70 60 65,82 70,45 62,18 57,28 72,05 66,33 50 40 30 48,63 Magyarország Cseh Köztársaság Szlovákia Lengyelország Románia Ausztria Németország 20 10 0 63 Magyarország Szlovákia Románia Németország Felvásárlási ár extra min. nyerstej (Ft/kg) 2008 2009 2010 2011 81,2 60,3 69,2 84,3 Forrás: AKII első 7 havi átlagár 2011: a 84,3 Ft/kg 18 %-kal haladja meg a 2010. évi átlagárat. (A tejtermelés költségeinek döntő hányadát kitevő takarmányköltségek ezt jóval meghaladó mértékben nőttek, a kukorica első 7 havi átlagára például 40%-kal haladja meg a 2010. évi átlagárat.) 64

Felvásárlási árak és takarmányárak alakulása forrás: KSH 65 A nagyobb tejfeldolgozók piaci részesedése nettó árbevétel szerint, % 20 részesedés (%) 16 12 8 4 1998 2001 2002 0 Nutricia Sole Danone Parmalat Tolnatej Pannontej Veszprémtej cég neve 66

Nyerstej felvásárlási árak (Ft/l) 90,00 80,00 70,00 zsír 3,63 fehérje 3,23 zsír 3,66 fehérje 3,24 60,00 50,00 40,00 30,00 zsír 3,75 fehérje 3,33 2004 2005 2006 2007 2008 2009 1-3hó 20,00 10,00 0,00 67 2004 2005 2006 2007 2008 2009 1-3hó http://internetfigyelo.blogter.hu /397079/a_tejipari_gyartok gyartok_es es_markak _etikai_rangsora 68

Tejipar 85 80 75 70 Tejfeldolgozók száma Magyarországon 65 60 2004 2005 2006 2007 2008 69 Top-5 feldolgozó 2006-ban Nettó árbevétel 2006 (ezer Ft) Tolnatej 14 354 738 Bongrain 21 675 014 Danone 26 596 844 Friesland 44 199 820 Sole Mizo 50 977 277 70

Fogyasztói tej árak, 2011. 09. (Ft/l, 1,5 %-os) Lidl Penny M Tesco Aldi Spar CBA Hazai tej 169-179 169 169 219 Import tej 149* (német) 149** (szlovák) 169 (német) 140 (cseh) 159 (szlovák) 149 (német) 159 (szlovák) Forrás: MOSZ saját gyűjtés, mintavételezés időpontja 2011. 09. 12-13. *Akciósan 136Ft/l, ** Akciósan 129Ft/l 179 (cseh) 71 Félzsíros dobozos tej fázisárai 2011 első félévében (Ft/l,áfa nélkül) Forrás: AKII 72

A termelői fázis, vagyis a nyerstej termelői árának részesedése a tej fogyasztói (ÁFA-t nem tartalmazó) árából Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 46 %. Németországban ez az arány meghaladja a 70 %-ot. Magyarországon a tej termelői árára literenként 103 forint, míg Németországban 37 forint rakodik a feldolgozói és kereskedelmi fázisban. 73 Tejipar előtti kihívások I. Piaci kihívások a) Kereslet visszaesése világgazdasági válság súlyosabban érinti Magyarországot mert magas államadósság magas költségvetési hiány anticiklikus gazdaságpolitika hiánya Ø állami költekezés ø adócsökkentés ø kamatszint csökentés 74

A fogyasztói vásárlások csökkenése 2008/2009-ben 75 Kihívások a tejipar előtt b) Import nyomás magas az import aránya európai piac rendezetlen külföldi tulajdonú láncok kelet közép európai piacokkal biztosítják hazai iparuk támogatását kvótaszabályozás lazulása miatti többlettermelés csökkenő kereslettel találkozik Piacszabályozó eszközök gyenge hatásfokú működése 76

Gyengébb forintárfolyam Egységes fellépés az import és hazai áruk minőségvizsgálata során 77 A tejipar előtti kihívások Kereskedelmi láncok erőfölénye az értékesítés volumenében (%) 1. hipermarketek Hipermarket 24 25 23 27 Szupermarket 2. diszkontok Diszkont Cash&carry 15 15 17 17 18 18 22 Kisbolt-lánc 3 3 3 22 3. szupermarketek Független kisbolt Drogéria Egyéb 15 14 14 15 15 14 2 2 2 9 9 9 78 2006 2007 2008 2013 1 13 7 4 4

Tej, és tejtermékek külkereskedelme Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta (értékben kifejezve, egyre növekvő mértékben) nettó importőr tej és tejtermékekből.. A tavalyi évben az import értéke meghaladta a 85 milliárd forintot, miközben exportunk a 47 milliárd forintot sem érte el. 2012: fordulat egyezség a forgalmazókkal az árképzést illetően, utána jelentős növekedés a folyadéktej piacán. A közel 40 milliárd forintos negatív egyenleg négyszerese a csatlakozás évében mért importtöbbletnek. 79 Tejtermékek külkereskedelme 80

2011 első félévében 45 milliárd forint értékben importáltunk tejet és tejtermékeket, miközben az exportunk mindössze 29 milliárd forint volt. Időarányosan, 2010 első fél évéhez viszonyítva, az idei év január-június időszakában mind az import, mind az export értéke 20%-kot meghaladó mértékben nőtt. Annak ellenére, hogy a tej és tejtermék importunk értéke 35-45 %-kal meghaladja ez export értékét, exportunk mennyiségben 2004 óta folyamatosan túlszárnyalja az import nagyságát. 81 A 2010. évi 400 millió kilogrammos export közel 90 %-át a tej (jelentős mértékben teljes nyerstej) adta, míg az importban a tej (dobozos) mennyiségi aránya alig 60 %, az exporthoz képest jóval magasabb a feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű termékek aránya. 82

A legtöbb importtermék 2010-ben Németországból (26 milliárd forint értékben), Szlovákiából (16 milliárd forint értékben) és Lengyelországból (16 milliárd forint értékben) érkezett Magyarországra. A Németországból származó import döntő hányadát a magas hozzáadott értékű termékek (sajt, túró, joghurt stb.) tették ki, míg Szlovákiából főleg dobozos tartós tej érkezett Magyarországra. 83 Tej- és tejtermék exportunk fele 2010-ben 2 országba irányult, legjelentősebb exportpartnerük (Olaszországot is megelőzve) Románia volt, az ide irányuló 12,1 milliárd forintos kivitel több mint 50%-át a tej (dobozos és nyerstej) tette ki, de közel 6 milliárd forint értékben magasabb hozzáadott értékű terméket is sikerült elhelyeznünk a román piacon. Az ide irányuló exportunk tavaly több mint 25 %-kal bővült 2009-hez képest. Olaszországba lényegében csak nyerstejet exportálunk, a 2010. évi 9 milliárd forint értékű kivitellel szemben 2009-ben még közel 12 milliárd forintnyi export irányult ide. 84

Szabályozás, támogatások Különleges hátrányokhoz kapcsolódó támogatás (válságos időszak a tejtermelőknél): megtermelt és ténylegesen értékesített tej után 2010: 9,55Ft/kg, 2011: 9,7 Ft/kg feltétel min. 1 ha SAPS terület Tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás: tehén után igényelhető 2011-ben max. 55 ezer Ft/év/állategység (6-7 Ft/l) Tej top-up: 2010: 6 Ft/kg 2012-től moduláció miatt csökken 85 Állategység számítás az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerint. Kérődzők, lófélék 1 db állat/állategység állat db. Állategység Két évnél idősebb bika, tehén és más szarvasmarhafélék, hat hónapnál idősebb lófélék 1,0 0 Szarvasmarhafélék hat hónapos kortól két éves korig 0,6 0 Hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélék 0,4 0 Szamár, öszvér 0,6 0 Juh 0,2 0 Kecske 0,2 0 Sertésfélék Tenyészkoca >50 kg 0,5 0 Egyéb sertés 0,3 0 Baromfifélék Tojótyúk 0,014 0 Egyéb baromfi 0,030 0 86 Összes állategyég: 0

Egyes állatbetegségek megelőzése és leküzdése támogatás, Állati hulla elszállítás és ártalmatlanítás Állattartó telepek korszerűsítése 87 Ágazati hírek, 2004 EU: Válságban a tejtermelés a nagy kereskedelmi láncok az önköltség alatti áron értékesítik termékeiket. Árversenyt a feldolgozók között, akik egyre kevesebbet fizetnek a tejátvételért. pl. Real üzletlánc Németország: 33 eurocentért kínálta a tej literjét (kb 80 Ft). Az átlagos kereskedelmi ár 58 cent, a termelőtől 28 centért veszi át a feldolgozó 88

Ágazati hírek, 2005 2005-ben Németországban 7000 termelő hagyott fel a tevékenységgel. Ausztria: a tejátvételi ár: 26-28 eurocent, a gazdák szerint a költségeket 40 eurocent fedezné. Nagy-Britannia: a termelők 70%-ának nincs nyeresége. 89 Magyarország 2005 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest 30 millió literrel csökkent a feldolgozott tej mennyisége Magyarországon. 2004-ben már 120 millió literrel kevesebb tejet dolgoztak fel, mint 1 évvel korábban. Az alacsony átvételi árak miatt a termelők 2/3-a tartósan veszteséges. Az átlagos literenkénti átvételi ár 2006 elején 65 Ft körül alakul, nyár közepére csökkenés várható. 90

2007 végén 2008 elején még literenként 95 forint körül volt a tej felvásárlási ára, addig 2009-ben 55-60 forintot kapnak a tej literjéért. Az önköltség pedig literenként eléri - termelőtől függően - a 75-85 forintot. Ezért megkezdődött az állatok levágása. 91 Önköltség és bevétel (társas vállalkozások) 100 80 1000 Ft/t 60 40 20 0 2000 2001 2002 2004 2005 Termelés értéke Nemzeti kiegészítõ támogatás Önköltség 92

2004 A nyerstej termelői ára 2004-ben Extra Menny. ezer kg Átlagár Ft/l Osztályon kívüli Menny. ezer kg Átlagár Ft/l Összesen Menny. ezer kg Átlagár Ft/l I. hó 121945 62,01 1921 40,60 123867 61,68 II. hó 112671 61,87 1226 44,62 113897 61,69 93

A főbb tejtermékek feldolgozói értékesítési átlagára 2004-ben 2004 Polytej, 2,8 % zsírtart. 1 liter Dobozos tej 2,8 % zsírtart. 1 liter Dobozos tartós tej Érlelt keménysajt 2,8 % zsírtart. 1 liter I. hó 113,60 132,14 136,95 1246,66 II. hó 111,24 122,52 124,34 1232,25 95 A cím beírásához kattintson ide A hazai tejtermelésben (2008) az éves termelési költség nagysága 600-700 ezer forint/tehén. 96

A tejelő tehén-állomány megoszlása az önköltség nagysága szerint, % (2003) százalék 100 80 60 40 20 0 54 Ft/l 68 Ft/l 61 % 80 Ft/l 20 % 18 % Átlagosnál jobb Átlag környezete Átlagosnál rosszabb 97

A tejtermelés költségarányos jövedelmezőségének alakulása az integrált árutermelő kisgazdaságokban (Ft) 60 50 40 30 20 10 0 99 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001.

Jövedelmezőség Ha a jövedelmi értéket tej literre vetítjük, akkor ez az érték -10-(+)10 Ft/liter. Az egy tehénre jutó éves nettó jövedelem -60- (+)120 ezer Ft/tehén, míg a költségarányos jövedelmezőség -10- (+)15% között alakul. 102

Belföldi értékesítés termékcsoportonkénti részaránya, tejegyenértékben (2002) Egyéb 7% Savanyított tejkészítmény 10% Fogyasztói tej 37% Forrás: AKII 103 Sajt és túró 46% Tejegyenérték A feldolgozás során előállított tejtermékhez felhasznált folyadéktej mennyiségét kifejező mértékegység, általában meghatározott tejzsír (esetleg fehérje) alapon számítva. 104

A tej- és tejtermékek fogyasztása Jelentősen visszaesett fogyasztás: 1990-ben még 200 liter/fő/év, jelenleg 165 liter/fő/év, ebből 30-35 liter import alapanyagból készült - EU 300 kg/fő/éve átlagfogyasztás Franciaországban évente átlagosan 18kg/fő a joghurtfogyasztás, Magyarországon 5 pohár(!)/fő. A fogyasztás növelése reális cél? 105 Erősségek: A hazai tejágazat SWOT elemzése Javuló hatékonyság, nagyüzemi tejtermelés túlsúlya. Megfelelő takarmánybázis. Javuló tejhozam. Viszonylag olcsó munkaerő. Erősödő vállalati koncentráció. Gyengeségek Gyenge életképességű kisüzemek. Túlkínálat a termelésben, feleslegek. Alacsony jövedelmezőség. Alacsony specializáció. Alacsony érdekérvényesítő képesség. Kihasználatlan kapacitások a feldolgozásban. Kis méret a feldolgozásban. Marketing munka színvonala. Termelők közötti alacsony horizontális koordináció. 106

Lehetőségek A hazai tejágazat SWOT elemzése Növekvő világpiac. Kvótával biztosított termelés. Feldolgozott termékek kereslete nő. Következetes szabály- és törvényalkalmazás. Belföldi fogyasztás növekedése fogyasztói preferenciák kedvező változása Közeli felvevő piacok. Fokozott közösségi és egyéni marketing munka. Veszélyek Csökkenő népesség Romló fizetőképesség Valutaárfolyam ingadozása Finanszírozási nehézségek Növekvő energiaköltségek Növekvő környezetvédelmi kiadások Kevés beruházás és innováció Kihasználatlan kapacitások a feldolgozóiparban Csökkenő termelés Tej gyenge pozíciója a többi italfélével szemben Koncentráció a kiskereskedelemben Külpiaci nyomás, túlkínálat, olcsó, minőségi import. Tartósan alacsony hazai fogyasztás, telített nemzetközi fogyasztási szint. Sokkoló piaci verseny. Külföldi vállalatok jobb marketinglehetőségei, kapcsolatrendszerei, háttere. 107 Az EU csatlakozás megállapodás Közel 2 milliót tonnás kvótát kaptunk - a hazai kvótát 2002-ben 96%-os kihasználtsággal teljesítettük, 2003-ban 2004-ben és 2005-ben a kihasználásunk egyenletesen romlott. Jelenleg (2011) 70%-os a kihasználtság! 108

2006-os történések ~ 400 ezer liter nyerstej is elhagyhatta 2006-ban az országot Olaszország és Szlovénia irányába, mivel ennek az exportlehetőségnek a jövedelmezősége átlagosan mintegy 10 forinttal volt jobb literenként a belföldi értékesítésnél. 109 A tejhiány miatt viszont 2006 augusztus óta emelkednek a felvásárlási árak is, ami az áfa emelésével összeadódva fokozza a feldolgozók nehézségeit. A képet a 2005- öshöz képest gyengébb forint miatt egyre kevésbé motivált import is színesítette. Eközben több tejipari menedzser is széket váltott. Távozott a Sole-Mizo, a Friesland, a Parmalat és a Veszprémtej vezetője is. 110

Az elmúlt években a magyarországi szarvasmarhaállomány folyamatosan csökkent. Ezzel együtt a tehenészeti telepek száma is mérséklődött. Napjainkban 520 társas vállalkozás és mintegy 6000 magántermelő termel tehéntejet Magyarországon. A konszolidáció azonban nem ért véget. Az elmúlt tíz évben a tejelő tehenek száma 23 százalékkal csökkent Magyarországon, és elérte a 321 ezret. Ennek kétharmadát a társas vállalkozások tartják. A tényleges tejhasznú marhaállomány, melyre a magyarországi tejgazdaság építhet azonban csak 210 ezer egyedből áll. Ennek 97 százaléka Holstein-Fríz (HF) vérségű tehén. 111 A tejelő tehenek és a vállalkozások számának fogyása miatt nem csodálkozhatunk azon, ha az 1990-es 2787 millió literről a magyarországi tejtermelés 2005-re 1700 millió literre csökkent, 2006-ban pedig mindössze 1300 millió literes felvásárlást regisztrálhattunk. A tejtermelés összetétele azonban kiváló minőségre utal. Az extra minőségű tej aránya például a felvásárlásban már meghaladja a 98 százalékot. Az átlagos tejhozam Magyarországon felette van az EU átlagának, 6300 kg/tehén (Eurostat 2005). Az említett, bázisállománynak is nevezhető 210 ezer HF-nél azonban az átlag 8600 kg. 112

113 A csökkenő tejfelvásárlás a tejtermékkivitel csökkenésében jelenik meg, miközben az import bővülése fedi le a piac bővülését. A tejés tejtermékimport jelentősen növekedett az elmúlt években. 2005-ben több mint 254 ezer tonna tej és tejtermék érkezett az országba. A legnagyobb tételek Németországból, Ausztriából, Szlovákiából és Lengyelországból jöttek. Az import térnyerése ugyanakkor 2006- ban lassan folytatódhatott. 114

Kilátások A tejtermékek fogyasztásának emelkedését lehet prognosztizálni, ami középtávú előrejelzés szerint, 2013-ra a fogyasztás fejenkénti évi 175-180 literes szintjét fogja eredményezni. Mindez komoly növekedésre utal, ám a fogyasztás még így is elmarad majd az 1980-as évek szintjétől. A növekedés hajtóerőit arra vezethetjük vissza, hogy a 2007-es és a 2008-as megtorpanás után javul a lakossági fizetőképesség (hát ez nem jött be), a feldolgozók pedig erősödő marketingaktivitással, innovációkkal jelennek meg. A fogyasztást növeli majd az egészséges életmód iránti igény is. 115 A nagy gazdaságok piaca növekszik majd leginkább. Előrejelzés szerint az elkövetkező 2-3 évben a tejtermelők száma mintegy 3000 körüli szintre fog csökkenni, melyből 400 lesz nagy telep. A feldolgozók száma is tovább fog csökkenni. A globális cégek szűkítik kínálatukat, csak magas feldolgozottságú termékekre fognak koncentrálni, erős marketingtámogatással. 116

A cím beírásához kattintson ide http://gazdasagiradio.hu/cikk/84082/ 117