A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-5502/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) ( ) Ügyfél 2011. január 25-én érkeztetett, a CIB Bank Zrt.-t (székhelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14., továbbiakban: Bank) érintő kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban, Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Bank számára a folyamatos szerződések esetében az évente legalább egyszeri, teljes körű írásbeli kimutatás küldésére vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. II. A folyamatos szerződések esetében az évente legalább egyszeri, teljes körű írásbeli kimutatás küldésére vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Bankkal szemben 200.000 Ft, azaz kétszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a Bank panaszkezelését illetően jogszabálysértést nem állapított meg. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s Ügyfél 2011. január 25-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: I. Ügyfél előadta, hogy a Banktól 2011. január 19-én felszólító levelet kapott, melyben ( ) Ft összegű tartozás rendezésére szólította fel. Ügyfél az üggyel kapcsolatban 2011. január 20-án telefonon kereste meg a Bankot, mely során arról tájékoztatták, hogy a tartozás egy 1997-ben nyitott betétszámla számlavezetési díjból és annak késedelmi kamataiból adódik. Ügyfél kifogásolta, hogy a Banktól 1997 óta felszólító levelet, illetve egyenlegértesítőt nem kapott. II. Ügyfél továbbá kifogásolta, hogy panaszát a Bank munkatársa nem rögzítette telefonon, annak megtételére csak levélben vagy személyesen biztosított lehetőséget számára. A Psztv. 64. alapján a Felügyelet ellenőrzi: a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. - ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: A Felügyelet a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy a Bank és az Ügyfél között 1997. augusztus 22-én ( ) számon nyilvántartott bankszámlaszerződés jött létre. I. A Bank nyilatkozata szerint Ügyfél 1998 júliusát követően nem kezdeményezett a számláján tranzakciót, betétösszeg ismétlődő lekötésére nem került sor. A Bank álláspontja szerint az Ügyféllel kötött bankszámlaszerződés alapján az Ügyfél tájékoztatásra és a kivonat küldésre nem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), hanem a pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés 3. (2) és 5. (3) bekezdései irányadóak, melyek az alábbiakat rögzítik:
3. (2) Ha az R. alapján a pénzforgalmi bankszámla vezettetésére nem kötelezett egyéb szervezettel, valamint a természetes személlyel kötött bankszámlaszerződésben nincs kifejezett utalás arra, hogy a bankszámlát az R. 2. -ának (1)-(2) bekezdése, illetve 2/B. -a alapján nyitották meg, a bankszámlát lakossági bankszámlának kell tekinteni. 5. (3) A lakossági bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a hitelintézet a számlatulajdonost a bankszámlaszerződésben meghatározott határidőben (időszakonként), de legalább havonta egy alkalommal értesíti bankszámlakivonattal. Ha a meghatározott időszakban, illetőleg a hónapban nem történt terhelés, illetve jóváírás, elegendő, ha a hitelintézet a számlatulajdonost bankszámlakivonattal a legközelebbi terheléssel, illetőleg jóváírással érintett időszakban értesíti. A Bank előadta, hogy az Ügyféllel kötött szerződésben az Ügyfél a bankszámlakivonatok bankfiókban való átvételéről rendelkezett, ezért a szerződés értelmében a Bank azokat nem postázta ki Ügyfél részére. A Bank előadta továbbá, hogy a hatályos szabályok alapján mindaddig, amíg terhelések és jóváírások voltak a bankszámlán, a Banknak fennállt a bankszámlakivonat készítési kötelezettsége. Arra való tekintettel, hogy az Ügyfél utoljára 1998-ban használta a számláját, és az akkor hatályos fent hivatkozott MNB rendelkezés és az azt követő hatályos jogszabályok alapján a Banknak bankszámlakivonat készítési kötelezettsége a következő terhelés, jóváírás esetén állt fenn. A Bank álláspontja szerint a mindenkor hatályos pénzforgalmi jogszabályok alapján eleget tett a bankszámlakivonat készítési kötelezettségének, figyelemmel arra, hogy az Ügyfél részére az év utolsó hónapján, decemberben készített bankszámlakivonatot. A Bank nyilatkozatában elismerte, hogy Ügyfél részére ezen írásbeli kimutatást nem küldte meg, csak 2011. január 14-én és 2011. február 9-én kelt leveleiben szólította fel a bankszámlaszerződésen fennálló tartozása megfizetésére. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során a Bank éves kimutatás közlési kötelezettsége vonatkozásában az alábbiakat állapította meg: A Psztv. 66. (1) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A fentiek alapján a Felügyelet a fentiek alapján a jogsértés bekövetkezésétől számított három éven belül jogosult vizsgálat lefolytatására, így a kérelem vonatkozásában az éves elszámolási kötelezettség betartásának ellenőrzésére a 2008 évtől kezdődően jogosult. Ennek megfelelően a Felügyelet az előbbiekben jelzett időpontot megelőző banki magatartást nem értékelte. A vizsgált időszakot tekintve egyrészt irányadó szabályokat fogalmaz meg a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet) 5. (1) és (4) bekezdései, amelyek a következőket tartalmazzák: (1) A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a hitelintézet a számlatulajdonost közérthető formában, a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal, a (3)-(4) bekezdésekben előírt gyakorisággal kiállított bankszámlakivonat útján tájékoztatja. A bankszámlakivonat a számlatulajdonossal kötött megállapodástól függően elektronikus úton is továbbítható.
(4) A nem pénzforgalmi bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a hitelintézet a bankszámlaszerződésben meghatározott határidőben (időszakonként), de legalább havonta egy alkalommal bankszámlakivonatot készít, és azt - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére haladéktalanul továbbítja. Ha a meghatározott időszakban, illetőleg a hónapban nem történt terhelés, illetve jóváírás, elegendő, ha a hitelintézet a legközelebbi terheléssel, illetőleg jóváírással érintett időszakban készít bankszámlakivonatot. Ha a bankszámlán kizárólag költségterhelés, illetve kamatjóváírás miatt történt terhelés, illetve jóváírás, a hitelintézet évente egyszer, a naptári év végét követő hó 15. napjáig értesíti a számlatulajdonost bankszámlakivonattal. Az MNB rendeletet a tárgykört érintően, 2009. november 1-ji hatályba lépéssel felváltotta ugyanakkor a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pftv.) szabályozása. Ennek alapján a jelzett időponttól a vonatkozó rendelkezéseket a Pftv. 23. -a, 24. -a (1)-(2) bekezdései, továbbá a 26.-27. -ai tartalmazzák, a következők szerint: 23. (1) A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésen alapuló fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését követően, vagy ha a fizető fél a fizetést nem a fizetési számlán keresztül bonyolítja, a fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni: a) a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról, és esetlegesen a kedvezményezett adatairól, b) a fizetési művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegéről, c) tételesen a fizető fél által a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, d) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint e) a fizetési megbízás átvételének napjáról vagy a terhelés értéknapjáról. 24. (1) A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy - a 23. -ban foglalt haladéktalan tájékoztatástól eltérően - a 23. (1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél részére legalább havonta egy alkalommal átadja vagy rendelkezésre bocsátja, oly módon, hogy a fizető fél az adatokat az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse. (2) Ha a fizető fél fogyasztó, kérelmére a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél részére havonta legalább egy alkalommal papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen átadja a 23. -ban meghatározott adatokat. 26. (1) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a keretszerződésen alapuló fizetési művelet teljesítését követően a következő adatokról köteles a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni: a) a fizetési művelet és a fizető fél kedvezményezett általi beazonosíthatóságát lehetővé tevő hivatkozásról, valamint a fizetési művelettel továbbított egyéb információkról, b) a fizetési műveletnek a kedvezményezett fizetési számláján jóváírt devizanemben meghatározott összegéről, c) tételesen a kedvezményezett által a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, d) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint e) a fizetési számlán történő jóváírás értéknapjáról.
(2) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a 8. (1) és (2) bekezdésében meghatározott módon köteles a kedvezményezett rendelkezésére bocsátani. 27. (1) A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy - a 26. -ban foglalt haladéktalan tájékoztatástól eltérően - a 26. (1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató a kedvezményezett részére legalább havonta egy alkalommal átadja vagy rendelkezésre bocsátja, oly módon, hogy a kedvezményezett az adatokat az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse. (2) Ha a kedvezményezett fogyasztó, kérelmére a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a kedvezményezett részére havonta legalább egy alkalommal papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen átadja a 26. -ban meghatározott adatokat. A Hpt. vizsgált időszakban hatályos 206. (1) bekezdése kimondja, hogy: (1) Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére a) legalább évente egy alkalommal, valamint b) a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni. A fenti rendelkezések értelmezése alapján megállapítható, hogy az MNB rendelet a terhelésekről, továbbá a jóváírásokról való tájékoztatás mellett rendezi azt a kérdést is, hogy e bankszámla forgalmak hiánya esetében az évi egyszeri tájékoztatást miképpen kell az Ügyfél számára megadni. Ebből következik, hogy az MNB rendelet a Hpt. szabályaihoz képest speciális előírásokat fogalmazott meg az évi egyszeri tájékoztatás vonatkozásában. E tekintetben a Hpt. Pftv. hatályba lépéséig hatályos 206. (4) bekezdése kifejezetten meg is jelölte azt, hogy a pénzforgalmi számláról való tájékoztatás adásának módját, rendszerességét az MNB elnökének rendelete szabályozza. Megállapítható ugyanakkor, hogy az évi egyszeri elszámolás küldési kötelezettség vonatkozásában a Pftv. külön szabályokat már nem tartalmaz, tehát a Pftv. az éves elszámolás küldésére vonatkozóan nem határoz meg a Hpt.-től eltérő előírásokat. A Felügyelet véleménye szerint a Pftv. szerint havi rendszerességgel küldendő, fizetési műveletekhez kapcsolódó tájékoztatást tehát kiegészíti a Hpt. 206. -a szerinti, legalább évi egyszeri elszámolási kötelezettség. A Pftv. és a Hpt. szerinti tájékoztatási kötelezettség kapcsán ugyanakkor nem csupán azok gyakoriságában, tartalmában van különbség, hanem abban is, hogy a tájékoztatást milyen módon kell az Ügyfél rendelkezésére bocsátani. Míg a Pftv. e tekintetben az átadás kötelezettségét fogalmazza meg, addig a Hpt. a kimutatás küldési kötelezettséget fogalmazza meg. Ennek megfelelően a Bank a Hpt. szerinti éves kimutatás küldési kötelezettségének csak úgy felelhet meg, ha a tájékoztatást az Ügyfél címére effektíve megküldi. A fentiekből megállapítható, hogy a Pftv. 2009. november 1-ji hatályba lépésével a Pftv. és a Hpt. tájékoztatás adási, továbbá kimutatás küldési kötelezettségei egymással párhuzamosan állnak fenn a Bank vonatkozásában kérelmezett ügyben, amelyre tekintettel a Bank legalább ügyleti évenkénti kimutatás küldési kötelezettségének eleget kellett volna tegyen 2009. november 1. napjától következően.
Az iratok és nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a Bank a legalább ügyleti évenkénti egyszeri kimutatás küldési kötelezettségének 2009. november 1. napjától nem tett eleget, hiszen csupán bankszámla kivonatokat bocsátott az Ügyfél rendelkezésére, bankfiókban történő átvétel mellett. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Bank megsértette a Hpt. 206. (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat azzal, hogy 2009. november 1-jét követően nem küldött Ügyfél részére éves írásbeli kimutatást. II. A Felügyelet a rendelkezésére álló hanganyagból megállapította, hogy a Bank behajtási osztályának munkatársa az Ügyféllel 2011. január 20-án folytatott telefonbeszélgetés során jelezte: telefonon keresztül így nincs lehetősége rögzíteni a panaszt. A Bank munkatársa az Ügyfél kérésére a CIB24 telefonos ügyfélszolgálatra irányította tovább hívását, azonban a vonal megszakadt. Ügyfél ezt követően nem hívta fel a CIB 24 telefonos ügyfélszolgálatot panasza rögzítése érdekében. A Bank Panaszkezelési szabályzata a telefonon keresztül történő panasztétellel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: A CIB24 telefonos ügyfélszolgálat munkatársai a 06 40 242 242 telefonszámon éjjel-nappal fogadják hívását, mely panaszt azonnal kivizsgáljuk, és szükség szerint azonnali intézkedéssel orvosoljuk. Amennyiben Ön a szóbeli panaszra adott válaszunkkal nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges a panaszbejelentésről jegyzőkönyvet készítünk. Panaszát a Panaszbejelentő jegyzőkönyv felvételétől számított 30 naptári napon belül megválaszoljuk és ezzel egyidőben megküldjünk Ön részére a Panaszbejelentő jegyzőkönyv egy másolati példányát. A telefonos ügyfélszolgálatunkon bejelentett panaszt rögzítjük és a hangfelvételt 1 évig megőrizzük. A kérelemre egy alkalommal az Ön által kiválasztott bankfiókban térítésmenetesen biztosítjuk a panaszbejelentés hangfelvételének visszahallgatását, vagy a hangfelvételről készített másolat tartós hanghordozón személyesen történő átadását. Az Ügyfél és a Bank között lezajlott telefonbeszélgetés időpontjában a Bank panaszkezelési eljárására a Hpt. 215/B. -ban foglalt szabályok voltak az irányadóak. A Hpt. 215/B. (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézmény köteles biztosítani, hogy az Ügyfél panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban közölhesse: 215/B. (1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A telefonon közölt szóbeli panaszok fogadásával és azok kezelésével, megválaszolásával kapcsolatban a Hpt. 215/B. (2) bekezdésének b) pontja és a (3)-(6) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 215/B. (2) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, folyamatosan fogadja. (3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. (4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. (5) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. (6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy az Ügyfél 2011. január 20-án telefonon megtett panaszának kivizsgálását, orvoslását a Bank behajtási osztályának munkatársa nem tudta elintézni, ezért a Bank panaszkezelési szabályzatban rögzített eljárásrendje értelmében Ügyfelet a CIB24 telefonos ügyfélszolgálathoz irányította át, annak érdekében, hogy szóbeli panasza a Bank által rögzítésre, kivizsgálásra és írásban megválaszolásra kerüljön. A Bank behajtási osztályának munkatársa Ügyfél hívását átkapcsolta a CIB24 telefonos ügyfélszolgálathoz, azonban a hívás megszakadt. Tekintettel arra, hogy Bank Ügyfél megkeresését nem elutasította, hanem azt a panaszkezelést végző CIB 24 telefonos ügyfélszolgálathoz irányította, a Bank panaszkezelését illetően a Felügyelet jogszabálysértést nem állapított meg. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 64. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet az éves egyenlegközlő megküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése kapcsán megállapította, hogy a Psztv. 62. (1) bekezdése alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása indokolt, tekintettel arra, hogy a Bank tevékenysége során a Hpt. 206. (1) bekezdését megsértve járt el. A Hpt.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Bankkal szemben a jogsértő magatartás további folytatását megtiltotta, annak érdekében, hogy a Bank a továbbiakban tevékenysége során
legyen tekintettel a folyamatos szerződések esetében az évente legalább egyszeri, teljes körű írásbeli kimutatás küldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre. Egyúttal a jogszabálysértésre való tekintettel a Felügyelet 200.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a Bankot. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapozta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók időszakos tájékoztatásával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a folyamatos szerződések esetében legalább évente egyszer teljes körű írásbeli kimutatás küldését írja elő. Következésképp ezen jogszabályi rendelkezés megsértése megfosztja az ügyfeleket a szerződésükkel kapcsolatos tájékozott döntéshozatal lehetőségétől. A Felügyelet a bírság kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy a Bank 2009. november 1. napját követően nem küldött írásbeli kimutatást az Ügyfélnek. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. c) pontjában, valamint a 64. -72. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. június 8. dr. Kolozsi Sándor s. k., a PSZÁF főosztályvezetője