TERÜLETHASZNÁLAT
TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW
MA
MA
FEJLŐDÉS
KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS!
MODELL 1.
MODELL 2.
ELMÉLET GYENGE: Az összes tőke ne csökkenjen Környezet Gazdaság Társadalom Társadalom ERŐS: A környezet diktálta határokat be kell tartani: közvetlen hozzáférés a gazdasághoz, esetleg a társadalomhoz van
KULCSSZAVAK 2. Modal split = jellemző módválasztási arány (utazások!)
KULCSSZAVAK 3. Modal shift = a jellemző módválasztási arány eltolódása, átrendeződése egy beavatkozás(csoport) miatt
ÖSSZEFÜGGÉS 1. Modal split az USA városaiban
KULCSSZAVAK 4. A területhasználat a beépítés típusa, a terület felhasználásának módja.
HÁTTÉR 1. TERVEZÉS (Planning ÉS Design) A múlt, a jelen és a jövő közlekedési IGÉNYEKKEL kapcsolatos problémáinak feldolgozása és a társadalom érdekének megfelelő megoldások felismerése (a környezeti, gazdasági, társadalmi és technológiai fejlődés ismeretében!) ELEMZÉS ÉS PROBLÉMAMEGOLDÁS TÖBB IDŐTÁVRA
HÁTTÉR 2. POLITIKA: policy, és NEM politics
HÁTTÉR 3. POLITIKA (policy!): konkrét döntések is kellenek: hol legyenek közlekedési folyosók? Melyik folyosó milyen módokat szolgáljon ki? Hol legyenek megállóhelyek, átszállási kapcsolatok (módokon belül és közöttük IS! P+R, B+R, K+R!)
HÁTTÉR 4. NEM EGY KÖZLEKEDÉSI MÓDOT FEJLESZTÜNK! Hanem keressük az optimális keveréket: intermodalitás kombinált szállítás interoperabilitás, stb. EZ ÁLTALÁNOS SZEMLÉLET: igaz a kooperációra, a tulajdonviszonyokra és formákra, a szektorpolitikákra POSZTMODERN tehát ELSŐSORBAN a szervezés ÉS a technológia fejlesztése. (lásd: energetika)
TERÜLETHASZNÁLAT Forrás: G. Wulfhorst
ÖSSZEFÜGGÉSEK KÖZLEKEDÉS Rövidtávú, (középtávú) hatás Középtávú, (hosszútávú) hatás Lars Lundqvist TERÜLETHASZNÁLAT Hálózat Közlekedési és áruszállítási kínálat, hálózattervezés és üzemeltetés Indirekt szabályozók Beruházás, díjpolitika, menetrend, stb. Területfejlesztés (Területhasználati kínálat, településforma, városszerkezet, területhasználati minták) Városi körülmények Kereslet Utazások gyakorisága és célja, módja és útvonala, áruszállítási döntések, járműtulajdonlási döntések Zsúfoltság, szennyezettség, környezetminőség, területigények, elérhetőség, torlódás, stb. Városi szereplők döntései háztartások, cégek, szervezetek, stb. Társadalmi igények Területhasználati igények, aktivitási mintázatok választéka, helyben maradás és elköltözés
MIT TUDUNK? - EU A közlekedési kereslet növekedése néhány éve meghaladja a GDP növekedését A legutóbbi bővítés új kihívásokat hozott az integráció tekintetében Az ágazat üvegházhatású gázkibocsátásának növekedése miatt egyre jobban gyorsítja a klímaváltozást Az energiaárak továbbra is emelkednek, különösen a közlekedésben használt fosszilis tüzelőanyagoké Az egyenletes áru- és személyforgalom elsősorban nagyvárosok környezetében egyre nehezebben biztosítható A közlekedési infrastruktúra védelme a terrorizmussal szemben egyre nagyobb jelentőséggel bír (A6-0190/2007 EP-jelentés)
Newman & Kenworthy, 1999 ÖSSZEFÜGGÉS 2. A közlekedési energiafelhasználás és a népsűrűség összefüggése
Párizs, 1 km magasból
Budapest, 1 km magasból
Tokyo, 1 km magasból
Houston, 1 km magasból
ESZKÖZÖK HATÁSAI 1. 1. Gazdasági eszközök Motorizáció Saját szgk. használata Mutatók Közösségi közlekedési teljesítménye Üzemanyagfelhasználás Üzemanyagadók emelése Csökkenés Csökkenés Növekedés Csökkenés Kibocsátási díjak emelése Mozgás kevéssé szennyező autók felé Enyhe csökkenés Kétséges Enyhe csökkenés Gépjárműadók emelése Kisebb autók felé Nincs közvetlen hatás Nincs közvetlen hatás Csökkenés Használt autók kivonása Járműpark csökkenése Enyhe csökkenés Kis növekedés Csökkenés Torlódási díjak bevezetése Enyhe csökkenés Helyben csökkenés (DE másutt kérdéses!) Növekedés Csökkenés Parkolási díjak emelése Enyhe csökkenés Helyben csökkenés (DE kétes összhatás!) Enyhe növekedés Csökkenés (eltérítő hatással) Közösségi közlekedési támogatások emelése Enyhe csökkenés Csökkenés (városi szinten) Növekedés Enyhe csökkenés
ESZKÖZÖK HATÁSAI 2. 2. Szabályozási eszközök Motorizáció Saját szgk. használata Mutatók Közösségi közlekedési teljesítménye Üzemanyagfelhasználás Emissziós szabályozások Csekély hatás Csekély hatás Csekély hatás Növekedés Útépítés Lehetséges növekedés Növekedés Enyhe csökkenés Növekedés Forgalomcsillapítás Nincs közvetlen hatás Csökkenés, lakóterületeken Nincs közvetlen hatás Összességében növekedés Autóhasználati korlátozások Csökkenés Csökkenés Növekedés Csökkenés Parkolás korlátozás Enyhe csökkenés Csökkenés az érintett területen Kis növekedés Csökkenés (eltérítő hatással) Területhasználati tervezés Csökkenés (megfelelő politika mellett) Csökkenés (megfelelő politika mellett) Növekedés (megfelelő politika mellett) Csökkenés (megfelelő politika mellett) Zajkibocsátási szabályozás Csekély hatás Csekély hatás Csekély hatás Csekély hatás Biztonsági szabályozások Csekély hatás Kétséges hatás Csekély hatás Növekedés
ÖSSZEFÜGGÉS 3. Városi területek attraktivitása
FEJLESZTÉS HATÁSAI 1. Forrás: Hajós Balázs
FEJLESZTÉS HATÁSAI 2. Forrás: Hajós Balázs
Forrás: Y. ZACHAVI, 1973 ÖSSZEFÜGGÉS 4. A közlekedési időköltség és a GDP összefüggése
VÁROSOK BMW Institut für Mobilitätsforschung
MÓDSZER TRANSPORTATION DEMAND MANAGEMENT (TDM) A közlekedési KERESLET befolyásolásával (és nem az igények kielégítésével) oldjuk meg a problémákat. Élhető városokat építünk autós városok helyett, és erre STRATÉGIÁT dolgozunk ki. A stratégia kidolgozásának módszere az ELÉRHETŐSÉG-TERVEZÉS.
ELÉRHETŐSÉG-TERVEZÉS 1. Idő-izokrónok Nem-motorizált tervezés Városi és elővárosi (átszállásmentes!) GIS LUPTAI (Land Use and Public Transport Accessibility Index) (Queensland Transport, AU)
ELÉRHETŐSÉG-TERVEZÉS 2. Forrás: State of Queensland, 2005
ELÉRHETŐSÉG-TERVEZÉS 3.
ELÉRHETŐSÉG-TERVEZÉS 4.
FONTOSABB PÉLDÁK A Guide to Land-Use and Land-Cover Change
HOL VAN?
VÉGE Köszönöm figyelmüket! schuchmann@uvt.bme.hu