BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közgazdasági Tanszék A vezetés alapjai, mesterfogásai ~ A vezetés művészetéről a holnap vezetőinek Írta: Dr. Pulay Gyula tanszékvezető egyetemi docens 2. változatlan kiadás P a t r o c i n i u m 2010.
TARTALOMJEGYZÉK oldalszám BEVEZETÉS... 7 1. VEZETŐ VAGY MENEDZSER? NETÁN ELÖLJÁRÓ?...9 2. MIT JELENT VEZETŐNEK LENNI?...12 2.1. A VEZETŐI SZEREP...12 2.2. ÁLARC, ÉN-IDEÁL...15 2.3. AZONOSULÁS A VEZETŐI ÉLETSZEREPPEL...16 2.3.1. A pozitív belső azonosulás: az én-ideál megtalálása...16 2.3.2. A hibás (negatív) belső azonosulás: szereptévesztés... 17 2.3.3. Sikeres külső azonosulás: az új arc megtalálása...19 2.3.4. Téves külső azonosulás: ál-álarc...20 3. MILYEN VEZETŐ LEGYEK?...22 3.1. VEZETŐI STÍLUS...22 3.2. A MUNKAHELYI LÉGKÖR...23 3.3. VEZETÉSI STÍLUSOK...24 3.4. MELYIK A LEGEREDMÉNYESEBB VEZETÉSI STÍLUS?...32 4. HOGYAN LEGYEK SIKERES VEZETŐ?...34 4.1. A VEZETÉSTUDOMÁNYI ISKOLÁK...34 4.2. A VEZETÉSTUDOMÁNY KLASSZIKUS IRÁNYZATA...35 4.2.1. Tudományos menedzsment...35 4.2.2. Adminisztratív menedzsment...36 4.2.3. Strukturalista iskola... 37 4.3. A VEZETÉSTUDOMÁNY NEOKLASSZIKUS IRÁNYZATA...38 4.3.1. Az emberi kapcsolatok tana...38 4.3.2. Magatartástudományi iskola...39 4.4. A VEZETÉSTUDOMÁNY MODERN IRÁNYZATA...43 4.4.1. A vezetés kontingenciaelméleti megközelítése...43 4.4.2. A vezetés rendszerelméleti megközelítése...46 5. MITŐL LESZEK SIKERES VEZETŐ?...49 5.1. VEZETŐI KOMPETENCIÁK...49 5.2. AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA SZEREPE A VEZETÉSBEN...53 5.2.1. Személyes kompetenciák...55 5.2.2. Szociális kompetenciák... 57 5.3. FEJLESZTHETŐK-E A VEZETŐI KOMPETENCIÁK?...59
6. MIT KEZDJEK A VEZETŐI HATALOMMAL?... 61 6.1. A VEZETŐI HATALOM... 61 6.2. FELHATALMAZÁS (EMPOWERMENT)...65 6.2.1. Az empowerment fogalma...65 6.2.2. A felhatalmazáshoz szükséges értékrend kialakítása...66 6.2.3. A felhatalmazás megadásához szükséges munkavállalói kompetenciák...70 7. HOGYAN TEHETEK SZERT VEZETŐI TEKINTÉLYRE?...76 7.1. A VEZETŐI TEKINTÉLY KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA...76 7.2. A TUDÁSBÓL FAKADÓ TEKINTÉLY...78 7.3. A JÓAKARAT, MINT A VEZETŐI TEKINTÉLY LEGFONTOSABB FORRÁSA...80 7.4. A JÓ ERKÖLCSÖN ALAPULÓ TEKINTÉLY...82 7.5. A TELJESÍTMÉNYEN ALAPULÓ TEKINTÉLY...84 8. HOGYAN KOVÁCSOLJAK KÖZÖSSÉGGÉ INDIVIDUUMOKAT?... 87 8.1. A SZERVEZETI ÉS AZ EGYÉNI TELJESÍTMÉNY KAPCSOLATA... 87 8.2. VEZETŐI MEGKÖZELÍTÉSMÓDOK A SZERVEZETI ÉS AZ EGYÉNI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA...89 8.3. AZ EGYÉNI TANULÁS ÉS A TUDÁSMEGOSZTÁS ÖSSZEHANGOLÁSA......90 8.3.1. A tanulás és a tudásmegosztás hatékonyságának optimalizálása...90 8.3.2. A tanulásra és tudás megosztásra ösztönző szervezeti kultúra kialakítása...91 9. HOGYAN VÁLHATOK ELFOGADOTT VEZETŐVÉ?...95 9.1 ELFOGADÁS, MEGBECSÜLÉS, SZERETET A VEZETŐ-BEOSZTOTT KACSOLATBAN...95 ELFOGADOTT, ÉRTÉKES, ALKALMAS BEOSZTOTT... 97 9.2.1. Az elfogadottság érzésének erősítése...97 9.2.2. Az értékesség érzésének erősítése...101 9.2.3. Az alkalmasság érzésének erősítése...103 9.3. ALKALMAS, ÉRTÉKES ÉS ELFOGADOTT VEZETŐ...107 9.3.1. Hogyan válhatok alkalmas vezetővé?...107 9.3.2. Hogyan válhatok értékes vezetővé?...110 9.3.3. Mikor vagyok elfogadott vezető?...113 Felhasznált irodalom...116
Bevezetés A fiatal fogorvos részvéttel a hangjában közli a pácienssel: ki kell húznom az ön fogát. A páciens szemlátomást megrémül. Nem kell ettől úgy félni nyugtatgatja az orvos. De doktor úr nekem ez lesz az első foghúzásom rebegi páciens..nekem is bátorítja a fogorvos. Ezt a könyvet elsősorban azoknak írtam, akik még soha nem húz tak fogat, azaz nem voltak még vezetők, de előbb vagy utóbb kinevezik őket. A fogorvos-hallgatókat több éven keresztül készítik fel az első foghúzásra. Ma már sok cég is hosszú programokat szervez majdani vezetői képzésére, de még mindig gyakori, hogy egy tehetséges fiatal máról holnapra vezetői beosztást kap. A pénteken kinevezett vezető számára sok ezer könyv áll rendelkezésre, hogy hétfő reggelig megtudja Nagy Sándor makedón birodalomalapítótól Bill Gatesig ki, miért lett sikeres vezető, és elmélyedjen a tudományos, az empatikus, a holisztikus stb. vezetés rejtelmeiben, megismerkedjen a projekt-, a minőség-, a tudás-, és még hosszan folytathatnám, menedzsmenttel. Ez a könyv sokkal kevesebbre vállalkozik. Feltesz néhány kérdést, amire egy frissen kinevezett vezető kíváncsi lehet, és megpróbál ezekre a szakirodalom és a szerző saját vezetői tapasztalatai alapján válaszokat találni. Igen, válaszokat és nem egy biztos választ, hiszen bárkire érvényes, legjobb válaszok a vezetésben nem léteznek. Mindenkinek saját magának kell megszenvednie azért, hogy megtalálja azokat a vezetői stílusokat, módszereket, amelyek neki és az általa vezetett szervezetnek leginkább megfelelnek. Persze azért szenvednek majd a beosztottai is. A szenvedés ideje lerövidíthető, ha valaki már beosztottként, sőt diákként elkezd készülni a majdani vezetői szerepre. Ezért hasznos, hogy ez a könyvecske egyetemi tananyagként jelenhetett meg. A könyv címe a vezetés művészetébe ígér betekintést. Ez első látásra nagyképűségnek tűnhet. Valójában a címadás a témakör lehatárolását szolgálja. A vezetés ugyanis egyszerre tudomány, szakma és művészet. A vezetésnek, mint szakmának az áttekintésére egy ilyen vékony könyv nem vállalkozhat. A vezetés, mint tudomány rengeteg hasznos elméletet dolgozott ki, de számos alapvető kérdésre (még) nem tud egzakt választ adni. A vezetésben tehát nagy tere marad az intuíciónak, az egyéni tapasztalatnak, a helyes arányok kikísérletezésének, a szubjektív tényezőnek. Ettől lesz a vezetés több is, kevesebb is, mint a tudomány: művészet. Művészet, mivel a vezetés sikere is döntő módon az arányok helyes megválasztásán múlik: szigort és szabadságot, realitásérzéket és szárnyalni tudást, meghallgatást és meggyőzést, és még sok minden mást kell a vezetőnek sehol sem rögzített aranyszabályok mentén elegyítenie 7
ahhoz, hogy különféle helyzetekben, sokféle munkatárssal együttműködve eredményt tudjon elérni. Művészet, abban az értelemben, ahogy a főzés is művészet, és nemcsak a mesterszakács lehet művésze, hanem a jó háziasszony, háziférfi is. Persze azért a főzés néhány mesterfogását nekik is el kell sajátítaniuk. Így van ez a vezetés művészetével is. A sikeres rögtönzés egyik pillére a tehetség, a másik viszont az ismeret. Ez utóbbi megszerzéséhez kíván e könyv segítséget nyújtani. 8
1. Vezető vagy menedzser? Netán elöljáró? Menedzser lesz-e az, akit vezetővé neveznek ki? Vezető-e az, akinek a menedzser szó is szerepel a munkaköre megnevezésében (pl. logisztikai menedzser, humánmenedzser)? A vezetés- vagy menedzsmenttudomány művelői már erre az alapvető kérdésre sem adnak egybehangzó választ. Az első felfogás azt vallja, hogy a menedzsment megegyezik a vezetéssel, a menedzser pedig a vezetővel. A második felfogás szerint, a menedzsment a tágabb fogalom, és ennek az emberek közvetlen irányításával foglalkozó része a vezetés 1. A két felfogásból számos, a menedzsmenttel összefüggő fogalom eltérő értelmezése következik, és másképpen osztályozzák a menedzsment funkcióit is. Ebben nyújt eligazítást az 1. sz. táblázat. 1. sz. táblázat A menedzsment funkciói a vezetés két eltérő felfogása szerint Menedzsment = vezetés Tervezés Szervezés Közvetlen irányítás (Koordinálás) Ellenőrzés Menedzsment vezetés Tervezés Szervezés Irányítás (kontroll, szabályozás) Vezetés A tervezés (célok kitűzése és elérésük módjának eldöntése) és a szervezés (feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése) mindkét felfogás szerint a menedzsment alapvető funkciói közé tartozik. Ezt követően azonban a két felfogás között a menedzsment tartalmát illetően is némi különbség mutatkozik. Az első felfogás a vezető és munkatársai kapcsolatából a beosztottak közvetlen irányítását, valamint a különböző szervezeti egységek (dolgozói) munkájának koordinálását emeli ki. Ezzel szemben a második felfogás a vezetést a menedzsment önálló funkciójának tartja, és az emberek viselkedésének befolyásolását, a hatalomgyakorlást érti alatta. Ebben a csoportosításban a menedzsment harmadik funkciója a kontrollálás. Ez a folyamatoknak olyan irányítását jelenti, amelynek során a menedzser nyomon követi, hogy a tervezés által kitűzött célok teljesülnek-e, és szükség esetén beavatkozik a folyamatba. A kontroll tehát az ellenőrzést is magában foglalja, ezért ebben a csoportosításban 1 Nem egyszerű fordítási problémáról van szó, hiszen az angol vezetéstudomány is különbséget tesz a management és a leadership, valamint a manager és a leader között. A problémáról lásd bővebben Pataki Béla [1995] 9