TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69. PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69. PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

2 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ Szerzők: Szecsei Anna Mária Tóth Erika Szerkesztette: Tóth Lászlóné Véleményezték: Dr. Bártfainé Gelencsér Teréz Dr Kállayné Őry Csilla Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely A továbbképzési füzet az Országos Szakképzési Tanács támogatásával valósult meg. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható. 2

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 5 A továbbképzési füzet célja 5 Tanulási útmutató 5 A képzés struktúrája 6 I. Modul: A pedagógiai kommunikáció általános jellemzői 7 A tananyag célja 7 Követelmények 7 Fogalomgyűjtemény 7 Tananyag 8 A pedagógiai kommunikáció elmélet kialakulása 9 A pedagógiai kommunikáció fogalma 10 A pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületek 10 A pedagógiai kommunikáció sajátosságai 11 Az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzői 12 Összefoglalás 13 Feladatok 14 II, Modul: Befolyásolás kommunikáció által 15 A tananyag célja 15 Követelmények 15 Fogalomgyűjtemény 15 Tananyag 16 Befolyásolásra törő kommunikáció? 16 Kényszerítés és kínálat 16 Új befolyásolási alaphelyzet, a tömegkommunikáció 16 Meggyőzés 17 Befolyásolási technikák 18 Formái 18 A befolyásolási technikák hatásai 18 A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői 19 Összefoglalás 20 Feladatok 20 III. Modul: A pedagógusok kommunikációja 21 A tananyag célja 21 Követelmények 21 Fogalom gyűjtemény 21 Tananyag 22 A verbális kommunikáció 22 A tanári beszéd és stíluselemei 22 Az egyértelműség biztosítása 23 A megértés biztosítása 23 A ritualizáció 23 Az anyanyelvi kultúra és a pedagógiai kommunikáció 23 A kérdéskultúra 23 Az írott szöveg 25

4 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikációs gátak 27 Non-verbális kommunikatív viselkedés 28 A tekintet és a pedagógiai kommunikáció 28 Paralingvisztikai kommunikáció 30 Testkommunikáció a pedagógiában 30 Andragógia és kommunikáció 32 Összefoglalás 33 Feladat 34 IV. Modul: A pedagógiai kommunikáció jellemzői az egyes kommunikációs színtereken 35 A tananyag célja 35 Követelmények 35 Fogalom gyűjtemény 35 Tananyag 36 Kommunikáció a tanítási órán belül elméleti oktatás 36 A pedagógiai kommunikáció csoportosítása 36 A pedagógus élő beszéde 36 Előadás 36 A megbeszélés, mint kommunikáció 36 Vita 39 Pedagógiai értékelés és kommunikáció 41 A gyakorlati oktatás sajátosságai 42 A távoktatás speciális kommunikációs vonatkozásai 44 A szemléltetés és a vizuális kommunikáció 45 Az Internet, mint a kommunikáció sajátos formája 46 Összefoglalás 50 Feladatok 51 Felhasznált irodalom 52 4

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 5 BEVEZETŐ Akik emberekkel foglalkoznak, és személyiségfejlesztést is végeznek, egyik legfontosabb képességük, sőt munkaeszközük a kommunikáció. A pedagógusok szakmai tevékenységük révén sokféle interperszonális kapcsolat szereplői legtöbbször a tanár-diák, tanár-tanár és a közoktatásban a tanár-szülő kapcsolat dominál. A szakképzés során kiegészülnek ezek a kapcsolatok a gyakorlóhelyen dolgozó szakemberekkel folytatott kommunikációval - így az egészségügyi szakképzések esetén a betegekkel, kliensekkel, gyakorlatvezetővel, vagy tanulóápolóval folytatott kommunikációval is. A kommunikáció elengedhetetlen munkaeszköze a pedagógusnak, napi tevékenységeik során állandóan alkalmazzák minden formáját és csatornáját. A pedagógusképzésben sokáig kevés figyelmet szenteltek a kommunikációs készségek fejlesztésének. A képzési idő alatt is kevés alkalom kínálkozik a leendő pedagógusnak kommunikációja kipróbálására. Egészen más dolog társaságban kötetlenül beszélgetni, mint konkrét témát pedagógiai módszerekkel feldolgozni. A továbbképzési füzetben igyekeztünk összefoglalni a pedagógiai kommunikáció sajátosságait és alapelveit. A téma rendkívül szerteágazó és sokrétű. Néhány példa segítségével próbáltuk felvillantani a jellemző kommunikációs megnyilvánulásokat, ugyanakkor feltételeztük, hogy az olvasó rendelkezik kommunikációs alapismeretekkel. A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA Kiadványunkkal segítséget szeretnénk nyújtani a pedagógusoknak, szakértőknek, vizsgáztatóknak és a téma iránt érdeklődő szakembereknek ahhoz, hogy a kommunikáció e sajátos területének megismertetésével jó kommunikátorrá válhassanak. Rámutatni arra, hogy az oktató-nevelő munka eredményessége a tanár pedagógiai kommunikációs képességén, a korszerű oktatási módszerek alkalmazásán is múlik. A hatékonyság növeléséhez a pedagógusok napi kommunikációs gyakorlatát tudatosabbá kell tenni. A tananyagban talál néhány piktogramot, az értelmezéshez az alábbi magyarázat szolgál segítségül: Problémafelvetés, vagy kérdés. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre. Figyelem! Feltétlenül olvassa el! Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat, vagy példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk! Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést!

6 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Pedagógiai kommunikáció A pedagógiai kommunikáció általános jellemzői Befolyásolás kommunikáció által A pedagógusok kommunikációja A pedagógiai kommunikáció jellemzői az egyes kommunikációs színtereken 6

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 7 I. MODUL A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a pedagógiai kommunikáció elméletének kialakulását, fogalmát, jellemzőit és kapcsolatát más tudományterületekkel. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - leírni a pedagógiai kommunikációelmélet kialakulását, - felsorolni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületeket, - meghatározni a pedagógiai kommunikáció fogalmát, - meghatározni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó fogalmakat, - ismertetni a pedagógiai kommunikáció sajátos jellemzőit, - ismertetni az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzőit. FOGALOMGYŰJTEMÉNY FOGALOM Interakció Intraperszonális kommunikáció Interperszonális kommunikáció Kommunikáció Kongruens Konvencionális Pedagógus Pedagógiai kommunikáció MEGHATÁROZÁSA Kölcsönös viszony, ráhatás. Belső beszéd. Személyek közötti kommunikáció. Közlés. Érzelmek, gondolatok kicserélése és megosztása megfelelő jelrendszer, ill. szimbólumok segítségével, melyek a beszélgető felek közös fogalmi tapasztalatai reprezentálják. Nemcsak szavakkal, hanem különböző impulzusokkal történhet. 1 Hiteles, őszinte. Egyezményes, viselkedési elvárások. Paidagógosz = fiúk nevelője, a klasszikus ókorban a fiúkat az iskolába és hazakísérő, esetleg munkájukra figyelő, többé-kevésbé művelt rabszolgák elnevezése. Az oktatási rendszer különböző fokozatai-, intézménytípusaiban dolgozó, a gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó személyek közös elnevezése. 2 A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása. 3 1 Módra Tiborné, Liebhard László, Gerdei Zsófia: Kommunikáció az egészségügyben. Moduláris tankönyvek 4. Budapest, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005. 2 Báthory Zoltán, Falusi Iván: Pedagógiai lexikon. Budapest, Kereban Könyvkiadó, 1997. 3 Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. (122. oldal)

8 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ TANANYAG A kommunikáció nem csupán magától értetődő dolog, hanem a viszonyulás kiépítésének alapja, figyelmesség, meghallgatás, intuitív felismerés és gondolkodás, ugyanakkor elfogadás, beleérzés, hitelesség, határozottság és tisztelet kifejezése is egyszerre. Saját kommunikációs készségeink ismerete hozzátartozik önismeretünkhöz. Pedagógusként éppen olyan fontos a kommunikáció tesztelése, mint pl.: a műszerésznek műszerei ellenőrzése, hiszen csak jó szerszámmal lehet színvonalasan dolgozni. Önnek milyen a kommunikációs készsége? Kapott már visszajelzést róla? Egy teszt részletét ajánlunk figyelmébe. Állítás Szinte soha Ritkán. Néha Elég gyakran Az esetek túlnyomó többségében Magyarázás közben megkérdem a hallgatóságtól, hogy tud-e követni? Az emberek nem értik meg mondandómat. Gondolataimat képes vagyok érthetően megmagyarázni. Nehézséget jelent számomra a véleménynyilvánítás, ha mások nem értenek velem egyet. Ha nem értek egy kérdést, visszakérdezek. Nem értem meg az embereket. Mások szemszögébõl is könnyen tudom szemlélni a dolgokat. Úgy teszek, mintha figyelnék, még akkor is ha gondolataim máshol kalandoznak. Érzelmeimet nehezen tudom kifejezni. Ha fontos mondandóm van, közbeszólhatok. Beszélgetés közben érzékelem, hogy mások hogyan éreznek. Amikor tudom, hogy a másik mit akar mondani, nem hagyom hogy a mondatot befejezze. Annyira beleélem magamat saját mondandómba, hogy elfelejtkezem a hallgatóságról. Stb. Kérjük olvassa el az állításokat és mindegyiknél jelölje az Önre jellemző gyakoriságot X-el. (A teszt kitöltése után a kiértékelésből megtudhatja, milyen kommunikációs készségekkel rendelkezik. Ha valóban szeretné kitölteni ezt a tesztet és megtudni az értékelését, nyissa meg a test.queendom.com/necc/communication_skills oldalt az interneten.) 8

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 9 A pedagógiai kommunikációelmélet kialakulása 4 Pukánszky Béla írta az ókori Egyiptomi nevelésről: A gyermekek lelkére a szavak közvetítésével próbáltak hatni, erkölcsi szózatok, intelmek útján. 5 A szó uralta az iskolai nevelést évszázadokon át. Comenius fogalmazta meg, a XVII. században, hogy: a szellemet aligha táplálták valahol is a dolgok velejével: jórészt csupán a szavak és vélemények héjával (levegőverdeséssel és szajkózással) a dolgok léhájával és pelyvájával terhelték őket. 6 A XVIII-XIX. században az iskolai nevelésben nagy változások következtek be, de továbbra is megmaradt a verbalizmus, a klasszikus retorika vezető szerepe. Az erkölcsi, vallási, és tudományos nevelés leghatékonyabb módjának a verbális oktatást tartották. A nevelés célja az ékes beszéd, bizonyítás- és cáfolás-technikák, a grammatika, a stilisztika, valamint a poétika oktatása volt az általános képző iskolákban (pl. középiskola). A szavak uralták az oktató tevékenységét és szótudás, szövegtudás alapján mérték a tanulók teljesítményét. A XX. században a pedagógiára egyre nagyobb hatást gyakoroltak más tudományok is: pl. a pszichológia, szociálpszichológia, kulturális antropológia, humánetiológia, információelmélet és a kommunikációelmélet. A pedagógia egyre nagyobb figyelmet szentelt a verbális csatornák mellett a non verbális kommunikációnak és a környezeti hatásoknak. Manapság az élőbeszéd, a non verbális kommunikáció, az írás, a kép, a közvetítő média szerepét és összekapcsolásuk lehetőségeit is kiaknázzák. A pedagógiai színtereken folyó kommunikáció számos különleges vonással rendelkezik. Ennek felismerése segítette a pedagógiai kommunikációelmélet kialakulását a XX. században. A korszerű oktatás tevékenységközpontú, és készségfejlesztő, szemben a hagyományos ismeretátadó iskolával. A tanulók ma már másfajta kommunikációt várnak el a pedagógusoktól, mint az előző évszázadokban. A tanár-diák viszonyban egyre inkább a partnerség a domináns az aláfölérendeltség helyett. Különösen igaz ez a felnőttképzésekben. A mai tanulók kommunikációs készsége másfajta színtereken fejlődik (a fejlődés iránya nem minden esetben pozitív), mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. A tanulóközpontú pedagógia újfajta kommunikációt igényel. Napjainkban az informatikai forradalom a pedagógiai kommunikációt is alakítja. 4 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. 5 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. 6 Comenius; Komenský, Jan Amoš (1992 [1657]): Didactica Magna. (ford. Geréb György). Budapest, Seneca Kiadó (88. oldal)

10 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A pedagógiai kommunikáció fogalma A pedagógiai kommunikációelmélet egy viszonylag önálló kutatási terület, ágazat, melynek tárgya egy sajátos kommunikáció, nem egyszerűen a nevelési intézményekben ill. helyzetekben folyó, a kommunikáció általános jegyeivel jellemezhető kommunikáció. Arra a kérdésre, hogy mivel is foglalkozik a pedagógiai kommunikációtan Zsolnai József meghatározása válaszol: A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a pedagógiai alapviszony lényegiségét kifejező kódhasználat szerepcserék, információcserék, illetve a kommunikációs aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok, amelyek manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban, mimikában, öltözködésben stb. A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása. 7 A pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületek A kommunikációelméleti (pszichológia, kibernetika, információelmélet) és neveléstudományi területeken (pedagógia, didaktika, pedagógiai pszichológia) túl más tudományok kutatási eredményei is forrásként felhasználhatók a pedagógiai kommunikáció értelmezése során, továbbá több területen érintkeznek egymással. A nyelv a nevelés-oktatás elsőrendű közege, hiszen az emberi gondolkozás, cselekvés elképzelhetetlen a nyelv alkalmazása nélkül. A pedagógiai kommunikáció a nyelvtudományok közül több területen kapcsolódik a pszicho- és a szociolingvisztikához. A pszicholingvisztika 8 a beszélt és írott nyelvvel is foglalkozik. Többek között az alábbi területek eredményeit hasznosítja a pedagógiai kommunikáció: - beszédreprodukció, - beszédészlelés, - beszédmegértés, - nyelvelsajátítás. A szociolingvisztika 9 vonatkozásában a réteg-specifikus nyelvi kódokat célszerű kiemelni, mely az iskolai előmenetelre és a társadalmi rétegződésre hatással van. A kommunikációs szocializáció ugyanis befolyásolja az iskolai teljesítőképességet, és a tanulási- tanítási folyamatok vissza is hatnak rá bizonyos mértékben. (Korlátozott kód, kiterjesztett kód.) A nevelés szociológia és a szociálpszichológia előtérbe kerülésével egyre elterjedtebbé vált az a szemlélet, hogy a nevelésben döntő szerepet játszanak a szociális interakciók. A pedagógiai folyamatokban olyan kommunikációs láncolatok zajlanak, melyek során interakciók alakulnak ki. 7 Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. (122. oldal) 8 Az a tudományág, amely a nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mentális mechanizmusait vizsgálja. 9 Az a tudomány, amely a társadalmi rétegződés és a nyelvhasználat összefüggéseit tanulmányozza. 10

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 11 A pedagógiai kommunikáció célja A kommunikatív kapcsolat alapvető célja a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt kibontakoztató szándék. Sajátossága, hogy a pedagógiai kommunikáció a pedagógiai céloknak alárendelt és pedagógiailag szabályozott, intézményesült kommunikáció. A pedagógiai kommunikáció történhet a kognitív (intellektuális) és a pszichomotoros (kézügyességgel kapcsolatos, manuális) képességek fejlesztése céljából, és attitűdformáló hatásból, valamint az affektív (érzelmi) terület fejlesztése végett. A tanuló szabad akaratának (volucionális terület) befolyásolása már nehezebb feladatot ró a tanárra. A célok eléréséhez alkalmazható eszközök nem speciálisak ugyan, de a választás és a felhasználás módja jellegzetes. A pedagógiai kommunikáció sajátosságai 10 A pedagógiai kommunikáció egyik sajátossága, hogy pedagógiailag szabályozott, és a pedagógiai céloknak alávetett, így a pedagógus kommunikációja tervezett, és az irányított figyelemre támaszkodik. Elsődleges tárgya a nevelők és tanulók, valamint a tanulók egymás közti interakciójának kommunikatív mozzanatai. A kapcsolat jellege általában nem egyenrangú, de a tanulók életkorának előrehaladtával a szimmetrikus kommunikációhoz közelítő magatartásminta valósul meg, így válik az andragógiai kommunikáció komplementerré (nem alá- fölé rendeltséget jelentő) partnerviszonyban zajló interakcióvá.. A pedagógus személyiségéből adódó beállítódásai befolyásolják kommunikációját is. A pedagógiai kommunikáció szinterei 11 A pedagógiai kommunikáció elsődleges színtere az iskola vagy a képző hely (lehet elméleti és gyakorlati képzés is). A pedagógiai kommunikációt jelentősen befolyásolja a kommunikációs környezet (az iskola épületének helye, belső terei, tantermei, szaktantermei, folyosói, nagyterme, aulája). Fejlesztő hatása miatt is fontos, hogy harmonikus, világos, esztétikus, megnyugtató és derűs környezetet teremtsenek, a helyiségek céljának megfelelő specialitások figyelembe vételével. A tantermek berendezései, és azok elrendezése segítheti a pedagógus tevékenységét. A pedagógiai kommunikáció hatékonysága szempontjából a tanterem asztalainak és székeinek térbeli elhelyezése meghatározó. A mozgathatóság biztosításával kialakítható az adott feladatokhoz ideális tér. Egészen más kommunikációs üzenetet közvetít a kerek-asztal jellegű elrendezés, amely a közepes méretű csoportok esetén ajánlott. Az asztalok, székek elrendezése kör formában, elipszis alakban is történhet. Ez esetben a csoport minden tagja lát mindenkit, a szimmetrikus tanár-diák viszonyt segíti, és a kirekesztettség érzése elkerülhető. A hagyományos padsorokba rendezés, a tanár fehér köpenye, az egyoldalú tegeződés az aláfölérendeltségi viszonyt erősíti. A kommunikáció másik fontos és sajátos színtere a gyakorlóhely, melynek megválasztását az akkreditált gyakorlóhelyek segítik, segíthetik bizonyos területeken. A gyakorlóhelyeken a kommunikációs helyzet szereplői közé bekerülnek az ott dolgozó szakemberek, egészségügyi képzéseknél a betegek, kliensek is. 10 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. 11 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002.

12 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A pedagógus kommunikációja eljut ma már a tanulók otthonába is a távoktatás keretei között. A papír alapú oktatási anyagok is úgy készülnek, hogy a tanár folyamatosan megszólítja benne a tanulókat, igyekszik jelen lenni a tanulási folyamat során. Az e- learning formában megjelenő oktatási anyag további lehetőségeket ad a személyes megnyilvánulásokra a tanár részéről. Az interaktív forma lehetővé teszi a kölcsönös és azonnali kommunikációt, oda-visszajelzéseket, kérdések feltevését és megválaszolását is. Mégsem helyettesíti a személyes jelenlét varázsát. (A jövőben mindinkább a papír alapú és az elektronikus tananyag megfelelő arányú keveréke látszik járható útnak, kiegészítve a pedagógus időnkénti személyes jelenlétével.) A tanár-szerep és a kommunikáció 12 A tanár pedagógiai, nevelési filozófiája a tanítás során alkalmazott kommunikációt jelentősen befolyásolja. A nevelési filozófiát gyakran befolyásolja a tanár iskolai szocializációs tapasztalata, vagyis az, ahogyan őt nevelték tanuló évei alatt (pl.: ha tetszett neki tanára humora, valószínűleg ő is próbál humoros lenni; vagy ha bármilyen szempontból kivételeztek vele, igyekszik objektív maradni). Jó esetben az elsajátított neveléstudományi ismeretei alapján saját filozófiát alakít ki, rosszabb esetben saját élményei alakítják filozófiáját. Külső tényezőként az iskola vezetői, az ellenőrző személyek, az adott oktatási intézmény tradíciói, a rendelkezések, rendeletek is befolyásolhatják. Az előzőekben leírtakon túl a legjelentősebben az alábbi három felfogás valamelyike hat a kommunikációra Zrinszky László szerint: 1. A tanítás rendszeres és módszeres ismeretközvetítés. 2. A tanítás személyközi kapcsolatok sorozata, mely a tanulók öntevékenységét és a szükséges tudás (előírt követelmények) elsajátítását segíti. A pedagógusnak megfelelő légkört kell teremteni, és ügyelni kell a tanulási célok megvalósulására. 3. A tanítás komplex folyamat, melynek lényege, hogy a tananyag elsajátítása mellett a szociális tanulás és az emberek közötti kapcsolatok építése között a pedagógus megtalálja a dinamikus egyensúlyt. A tanár rátermett személyiséggel, jó pedagógiai kommunikációval, és megfelelő oktatási módszereket alkalmazva képes olyan légkört kialakítani a diákokkal, ahol szívesen tanulnak, beszélnek gondolataikról, problémáikról, érzéseikről. A tanár segíti feltárni készségeiket, képességeiket, erősítheti az önértékelésüket és önbecsülésüket. Az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzői 13 A pedagógus kommunikációs tevékenységét és annak hatékonyságát mennyiségi és minőségi mutatók jellemzik. A mennyiségi mutatók az alábbiak lehetnek: 1. A tanári közlések mennyisége, az egyes csatornák egymáshoz viszonyított aránya. 2. A tanulói beszéd mennyisége. a. tanár - diák közötti kommunikáció. b. tanulók közötti kommunikáció. 3. A tanulók írással, rajzolással (stb.) töltött ideje. 4. A média és a taneszközök alkalmazásának időtartama. 5. Az előző pontok kommunikációs tevékenységének tanórán belüli aránya. 12 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. 13 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. 12

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 13 A minőségi mutatók az alábbiak lehetnek: 1. A kommunikáció célszerűsége, odaillősége. 2. A kommunikáció adekvátsága (tanár személyiségéhez, a tanulók igényeihez, életkorához, előzetes felkészültségükhöz, a tananyag és a követelmények elsajátításához igazítása). 3. A kommunikáció centruma a tanuló, a téma, vagy a tanár. Mindhárom szükséges. A meghatározó az, hogy melyik a domináns. 4. A tanári kommunikáció által közvetített tanári attitűd, mely ideális esetben rokonszenvet, toleranciát, felelősségérzetet, és lelkesedést, diszkriminációmentességet sugároz. 5. A tanulói kommunikáció szabadságfoka, melyet elősegít a véleménynyilvánítás motiválása. 6. A tanulói kommunikáció irányítástechnikája, mely kihívást jelenthet a tanárnak. Ez a gátlásos, visszahúzódó tanulók aktiválását, megfelelő szerephez juttatását és a nagyhangú, erőszakos tanulók kezelését foglalja magába. A kommunikáció kétféle típusú lehet a tanár diák viszonylatban (mint minden tipizálás, ez is csakáltalában igaz; inkább egyik típushoz közelít, inkább másik típushoz közelít a valóságban): - autoriter tanár: antidemokratikus - fejlesztő tanár: demokratikus Az első esetén az információ, az értékrend, a viselkedésminta csak egy irányban hat, a diák csak befogad és elfogad. A második esetben a diák személyisége alakul; mérlegeli, értékeli a hatásokat, de ő is befolyásolja a tanárt, köztük együttmunkálkodás, együttműködés jön létre. A tanár értékrendje, világszemlélete ugyan stabil, de toleránsan fogad más, lényegesen vagy csak kissé különböző szemléletet. A diák értékrendje nem konfrontálódik, hanem alakul, formálódik. A demokratikus kapcsolatrendszer erősödik, melynek jellemzői: - egymás személyiségjegyeinek tudomásulvétele, - odafigyelés a másikra, - kitartás, nyíltság, - új kérdezési technikák, - a lényegre koncentráló technikák, - az ellenkezés vállalása, érvelés. ÖSSZEFOGLALÁS A korszerű oktatás tevékenységközpontú, és készségfejlesztő, szemben a hagyományos ismeretátadó iskolával. A tanulók kommunikációs, problémamegoldó és szociális képességeit fejleszteni kell. A tanulóközpontú pedagógia újfajta kommunikációt igényel. A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a pedagógiai alapviszony lényegiségét kifejező kódhasználat, szerepcserék, információcserék, illetve a kommunikációs aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok, amelyek manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban, mimikában, öltözködésben stb.

14 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A pedagógiai kommunikáció kapcsolata más tudományterületekkel: A kommunikációelméleti (pszichológia, kibernetika, információelmélet) és neveléstudományi területeken (pedagógia, didaktika, pedagógiai pszichológia) túl más tudományok kutatási eredményei is forrásként felhasználhatók a pedagógiai kommunikáció értelmezése során. Így a pszicholingvisztika és a szociolingvisztika eredményeit is. A kommunikatív kapcsolat alapvető célja a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt kibontakoztató szándék. Alapintézményeit a család és az iskola alkotja. Résztvevői a nevelők és a növendékek. A pedagógus kommunikációja szabályozott és tervezett, az irányított figyelemre támaszkodik. A pedagógiai kommunikáció elsődleges színtere az iskola vagy a képző hely (lehet elméleti és gyakorlati képzés is). A pedagógiai kommunikációt jelentősen befolyásolja a kommunikációs környezet (az iskola épületének helye, belső terei, tantermei, szaktantermei). Az andragógiai kommunikáció sokféle színhelyen és kommunikációs környezetben folyik. A tanár pedagógiai és nevelési filozófiája a tanítás során alkalmazott kommunikációt jelentősen befolyásolja. A pedagógus saját filozófiáját külső tényezőként az iskola vezetői, az ellenőrző személyek, az adott oktatási intézmény tradíciói, a rendelkezések, rendeletek alakíthatják. A pedagógus kommunikációs tevékenységét és annak minőségét, hatékonyságát mennyiségi és minőségi mutatók jellemzik. FELADATOK - Határozza meg a pedagógiai kommunikáció fogalmát! - Soroljon fel a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományok közül négyet /4/! - Sorolja fel a pedagógiai kommunikáció lehetséges színtereit! - Sorolja fel az iskolai kommunikáció mennyiségi mutatóit! 14

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 15 II. MODUL BEFOLYÁSOLÁS KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTAL A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó sajátos befolyásolási módszereket és azok hatásait. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - felsorolni a befolyásolás eszközeit, - ismertetni a tömegkommunikáció jellemzőit a pedagógiai kommunikáció szempontjából, - értelmezni a meggyőzés szakaszait és eredményességének kritériumait, - ismertetni a befolyásolási technikákat, - ismertetni a befolyásolási technikák hatásait. FOGALOMGYŰJTEMÉNY FOGALOM Andragógia Dedukció Heurisztikus Identitás Indukció Interakció Verbális kommunikáció/csatorna MEGHATÁROZÁSA Felnőttoktatás tudománya. Latin eredetű szó. Levezetés; következtetés az általánosból az egyes esetekre, az egészből a részletekre. 14 Görög latin eredetű szó. Rávezető, kitaláló módszer; más természetű esetekre alkalmazott logikai módszerek, tudományos alapú ötletekre és tapasztalatokra épülő. 15 Önismeret Az egyik alapvető logikai módszer, következtetés egyes esetekről az általánosra. 16 Kölcsönös viszony, ráhatás. Szóbeli közlés (lehet írásos is) 14 Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000. 15 Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000. 16 Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000.

16 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ TANANYAG Befolyásolásra törő kommunikáció? 17 Az emberi kommunikáció egyik sajátossága és törekvése a befolyásolás. A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési formája között szoros összefüggés van. Megjelenési formái: - kényszerítés és kínálat, - tömegkommunikáció, - meggyőzés. Kényszerítés és kínálat A személyközi és a mediális kommunikációban benne van a hatáskeltés. A nevelésben, oktatásban a következő kommunikációs fajták legfőbb célja a befolyásolás: - parancs és utasítás, pl. Oldd meg a feladatot! Kísérd el a beteget! - alku, pl. Ha kiselőadással készülsz, javíthatsz az osztályzaton! - vita, pl. egy vitaindító kiselőadás után a tanulók összevethetik tapasztalataikat. - elfogadás, pl. munka- és balesetvédelmi szabályok elfogadása és betartása. A befolyásolás sikerét meghatározza az, hogy a partner üzeneteit megfelelően értelmezik-e (dekódolják). Új befolyásolási alaphelyzet, a tömegkommunikáció 18 A tömegközlés és a személyközi kommunikáció egymással összefügg. A tömegkommunikáció jelentős változásokon ment át. Az elektronikus tömegközlési eszközök által emberek millióihoz jut el az információ. Az információ a nevelés, a pedagógiai kommunikáció szempontjából egyre fontosabb tényezővé válik. Az információ, mint új érték jelent meg a világon, mely alakítani, formálni tudja az emberek tudatát. Az információk sokasága jut el az emberekhez, és nekik el kell igazodni köztük. A globális információ-áradatra az emberek tömege nincs felkészülve. Egymásnak ellentmondó információkat kaphatnak (pl. a gyógyszer és alkoholreklámok szemben állnak az egészséges életmóddal). Az információk alapján gyakran döntés elé kerülnek az emberek. Ehhez azonban meg kell érteni az adott információt. A világot uraló állandó és folyamatos, vagy akciószerű manipuláció jelenléte, befolyása újabb kihívást jelent, melyre az iskolának, pedagógusoknak fel kell készíteni a tanulókat. Segíteni kell a tanulókat abban például, hogy el tudják dönteni, a világ olyan-e, amilyennek a média (TV, mozi, stb.) mutatja, vagy olyan, amilyennek az iskolában, a tanárok magyarázataiból megismeri, továbbá, hogy milyen filmeket, műsorokat válasszon a kínálatból. Marx György szerint az az ország, amely megtalálja a pedagógiai megoldást erre, az lesz a jövő évszázadban a szuperhatalom. 17 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. 18 Marx György: A pedagógus szerepe az információ korában. Új pedagógiai szemle, 44. évfolyam, 1994. 5. szám, 13-16. o. 16

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 17 Meggyőzés A meggyőzés a befolyásolás azon módja, amelyben az érvelés dominál, és ennek segítségével próbál másokat valamilyen belátásra bírni. A kommunikáció a meggyőzés kialakítására, megerősítésére vagy megváltoztatására irányul. Ez általában hosszadalmas folyamat. A valódi meggyőzést követően, annak megváltoztatása nehéz, sok energiát igényel. Ellenkező esetben csak a vélt vagy valódi elvárásokhoz történő alkalmazkodásról, esetleg felületes elfogadásról, vagy a meggyőzés kezdeti fázisáról beszélhetünk. A meggyőződések fejlődése három tipikus szakaszra osztható fel. 1. A szituatív jellegű elfogadás fázisa: - a helyzet hív elő valamilyen elgondolást, - interiorizáció (belsővé tétel) nem következett be, - nem működik meggyőzésként problémás helyzetekben. 2. A stabilizálódás fázisa: - kevésbé függ a konkrét szituációtól, - az akarat még nincs oly mértékben jelen, hogy a felmerülő akadályt legyőzze. 3. Az alapelvvé válás fázisa: - kialakul a stabil, valódi meggyőzés. A meggyőző kommunikáció folyamatát, egyben eredményességét McGuire az alábbi 12 pontban foglalta össze: 1. elérjen a kommunikáció. 2. odafigyeljek rá. 3. kedveljem meg, keltsen érdeklődést. 4. értsem meg, hogy mi az. 5. ismerjem meg a mikéntjét. 6. fogadjam el (attitűdváltozás). 7. véssem az emlékezetembe és /vagy értsek egyet vele. 8. információ-keresés és visszaszerzés. 9. döntés a visszakeresett információ alapján. 10. a döntésnek megfelelő magatartás. 11. a kívánt tettek megerősítése. 12. megszilárdulás. Az ismeretek elsajátítása során a meggyőzés egyik fontos feltétele, hogy a tanulók megértsék azt a logikai utat, mely bizonyos eszmék, elvek kialakulásához vezet. A meggyőzést feltétlenül fontos megkülönböztetni a rábeszéléstől. A meggyőzés folyamán logikai érvek segítségével törekszik a pedagógus tartós hatás elérésére, feltételezve a viszontérvelést is. A rábeszélés pedig azonnali eredményt szeretne elérni, akár a korrekt érvelést is mellőzve, és nem válogat az eszközökben. A meggyőzés lényegi eleme, hogy az egyén interiorizálja belsőjévé teszi a megismert tényeket, dolgokat. Tehát kialakul a meggyőződése. A meggyőzés alapja a felek közti pozitív érzelmi kapcsolat.

18 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ Befolyásolási technikák 19 Formái: - kijelentés, - leírás, - elemzés, - értékelés. 1. A kijelentés jellemzői: - alátámasztás nélküli, vagy tekintélyre alapozott kijelentéseken alapul; - nem alakul ki valóságos meggyőzés; - vagy az evidenciák szintjén marad, ez esetben nincs is szükség érvelésre; - gyakran objektív tájékoztatásnak álcázzák a befolyásolás rejtett eszközeként alkalmazva. 2. A leírás jellemzői: - a kijelentésnél részletezőbben mutatja be az adott folyamatokat, de megmarad a felületesség szintjén; - az idő síkján történéseket, a tér síkján ábrázolásokat tartalmaznak; - a verbális eszközök mellett az ikonikus és az audiovizuális eszközöket is jelentős mértékben alkalmaznak; - ugyancsak gyakran álcázzák objektív tájékoztatásnak (lásd fent); - leírás és az elbeszélés folyamatában egyaránt utal a lényegre és értékel is; - speciális formája a művészeti ábrázolás, mivel a lényegre a művészet erejével rávilágít. 3. Az elemzés jellemzői: - a jelenségkapcsolatokon túl, mélyen a dolgok, folyamatok lényegét vizsgálja; - minden esetben eljárás együtteseket jelent, melyek feltétlenül együtt járnak, de önmagukban nem elég informatívak pl.: - sajátos és közös vonások megállapítása, - indukció-dedukció, - analízis-szintézis, - absztrakció-konkretizáció. 4. Az értékelés jellemzői: - az elemzésekhez kapcsolódik; - az értékelő közlések hátterében mindig bizonyos értékrend, konkrét értékvonatkoztatás áll. A befolyásolási technikák hatásai: - A túlságosan nyilvánvaló befolyásolási szándék ellenállást válthat ki, ezért a direkt nevelési metodika egyre inkább háttérbe szorul. - Felfokozott ellenállást, dühöt vált ki az érintettekből az eltitkolt befolyási szándék felismerése, a manipuláció. - Legcélravezetőbb, ha nem rejtegeti a pedagógus a befolyásolási szándékát, ugyanakkor nem kritizálja az érintett személy eddigi nézeteit, beállítódását. 19 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. 18

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 19 - Az életkori összefüggések figyelembe vétele nagyon fontos: - a gyermekek esetén a valódi meggyőzés nehézkes, hiszen attitűd-rendszerük kiépülése folyamatban van, az alig tudatos, érzelmi reakciók dominálnak; - a serdülőkorban a meggyőző kommunikáció már sikeres, azonban az önállósodási, énazonosság-keresési törekvések befolyásolhatják; - a felnőttek többsége igyekszik megőrizni attitűdjeit, ha mégis elkerülhetetlen, akkor kimagyarázó indoklással élnek. A fiatal felnőtteknél könnyebben elérhető az attitűdváltás, mint az idősebbeknél. A meggyőzés ezen jellemzőit érdemes szem előtt tartani az egészségügyi szakképzések területi gyakorlatai során is mind a gyakorlatvezetőnek, mind a tanulónak. Gondoljanak csak a beteg tanítására pl.: az életmódjával kapcsolatos váltásokra, vagy a diéta korlátozásainak elfogadtatására. Ezekben az esetekben meg kell(ene) győzni a beteget. Az eredményes meggyőzésnek egyik alapfeltétele, hogy mondjuk el a betegnek, mi a szándékunk. Kérdezzük meg, mit tud ő pl. az adott diétáról. Vegyük figyelembe életkorát, és ha idős a beteg, ne higgyük azt, hogy egy beszélgetés után már nem fog zsírral főzni soha többet. Fogadjuk természetesen, ha elkezdi a beteg magyarázni, miért szereti jobban a sertészsírt az étolajnál. Ne kritizáljuk nézeteit. Legyünk türelmesek, és a diéta pozitív oldalait emeljük ki. Csak akkor kezdjük el győzködni a beteget, ha előtte már jó kapcsolatot alakítottunk ki vele és elfogadott minket. A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői: 20 - nyomon követi, és irányítja a befogadóban létrejövő pszichés folyamatokat, - optimális az ismétlési arány, - optimális a variációs arány: a kondicionáláshoz szükséges állandóság és a kifáradás elkerüléséhez, a figyelem éberen tartásához szükséges változatosság aránya ideális, - időzítés, ütemezés, megfelelő - a csoport-egyén viszonya szempontjából: - az egyén részvételének biztosítása a csoportdöntésekben (pl. a csoport szabályainak megalkotása közösen) - a csoport normáival ellentétes kommunikációval kevésbé befolyásolhatók azok a személyek, akik a csoporthoz ragaszkodnak (pl. gyülekezeti tag nehezen beszélhető rá a kábítószerek kipróbálására) - nehezen változtathatók azok a vélemények, amelyeket egy általa elfogadott, mértékadó csoportban ismertet - néhány emberből álló kisebbség is képes befolyásolni a csoportot, ha következetesen szembeszáll a többség véleményével (pl. a hangadók elcsábíthatják a többieket az utolsó óráról moziba). A meggyőzés akkor eredményes, ha a partnerek visszajelzéseit nyomon tudjuk követni. Ennek egyik legfontosabb eszköze a nyelvi kifejeződés. A meggyőzés folyamatában a visszacsatolások átgondolt rendszerére van szükség. Annak optimális sűrűségét több tényező is befolyásolja: - a téma nehézsége, bonyolultsága, újszerűsége, - a partner adott témában korábban (esetlegesen) megszerzett tájékozottsága, - a partner képességének fejlettsége, - az egyetértés, vagy az ellenállás mértéke, - a meggyőző és a meggyőzendő partner közötti kapcsolat, - a meggyőzési helyzet. 20 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002.

20 PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési formája között szoros összefüggés van. Megjelenési formái: - kényszerítés és kínálat, - tömegkommunikáció, - meggyőzés. Befolyásolási technikák formái: - kijelentés, - leírás, - elemzés, - értékelés. A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői: - nyomon követi, és irányítja a befogadóban létrejövő pszichés folyamatokat, - optimális ismétlési arány, - optimális variációs arány: a kondicionáláshoz szükséges állandóság és a kifáradás elkerüléséhez, a figyelem éberen tartásához szükséges változatosság ideális aránya, - időzítés, ütemezés, - a csoport-egyén viszonya szempontjából: - Az egyén részvételének biztosítása a csoportdöntésekben - A csoport normáival ellentétes kommunikációval kevésbé befolyásolhatók azok a személyek, akik a csoporthoz ragaszkodnak. - Nehezen változtathatók azok a vélemények, amelyeket egy általa elfogadott, mértékadó csoportban ismertet. - Néhány emberből álló kisebbség is képes befolyásolni a csoportot, ha következetesen szembeszáll a többség véleményével. FELADATOK - Sorolja fel a befolyásolás eszközeit! - Ismertesse a tömegkommunikáció jellemzőit a pedagógiai kommunikáció szempontjából! - Értelmezze a meggyőzés szakaszait és eredményességének kritériumait! - Ismertesse a befolyásolási technikákat! - Ismertesse a befolyásolási technikák hatásait! 20