AZ ÜZLETI INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁSI ÉS MÓDSZERTANI INTÉZET KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE DR. PÁL TIBOR*

127 AZ ÜZLETI INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁSI ÉS MÓDSZERTANI INTÉZET KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE DR. PÁL TIBOR* A pénzügyi, a számviteli, a statisztikai, valamint az üzleti előrejelzéssel fglalkzó szakmai területek a gazdálkdási gyakrlatban egyaránt megjelenő, egymással többnyire szrs egységet képező, kölcsönös hatáskat eredményező és meghatárzó szegmensekként jelennek meg. A Misklci Egyetem Gazdaságtudmányi Karán az Üzleti Infrmációgazdálkdási és Módszertani Intézet amely tanszéki struktúrájában is megfelel a felsrlt diszciplínáknak elsősrban lyan kutatási témákat preferál, amelyek esetében az elméleti összefüggésekből levezethető következtetések a várható üzleti alkalmazásk srán gyakrlati eredményeket indukálhatnak. Intézetünk széleskörű szakmai kapcslatrendszerére támaszkdva - többek között a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, az Állami Számvevőszékkel, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, a Közpnti Statisztikai Hivatallal, nemzetközi könyvvizsgáló cégekkel, valamint bankkkal, biztsítóintézetekkel kötött együttműködési megállapdásk alapján - lehetőségünk nyílik közös kutatáskra a magyarrszági számviteli, pénzügyi szabályzás, illetve pénzügyi ellenőrzés területén. Az együttműködések eredményeképpen jelentős számú szakkönyv és kapcslódó publikáció, szakmai előadás született, valamint hagymánnyá vált az Intézet, évente neves személyiségek részvételével megrendezésre kerülő - a kutatási területeket is jól reprezentáló - szakmai napja. Célrendszerünk megfgalmazásánál a business schl jellegű képzési, és az ehhez illeszkedő kutatási tevékenység célként történő kijelölése azért is jelentős, mivel Intézetünkben - az egyetemi Dktri Iskla keretein belül - közel 10 éve segítjük Ph.D. hallgatók felkészülését. A pénzügyi, számviteli, statisztikai és üzleti előrejelzési szakterülethez kötődően jelentős számban kerültek kapcslatba Ph.D. hallgatóink a szűkebb szakterületekkel, végeztek a képzést is segítő kutatómunkát. Az Intézet kutatási tevékenységén belül jelentős hangsúlyt kapnak azk az ktatás-fejlesztési, ktatás-módszertani kérdések, amelyek az egyes szakmai területek kutatási tevékenységének ktatásba történő beillesztésének lehetőségeivel, azk gyakrlati megvalósításával fglalkznak. Ezek részben kutatási prjektekhez - HEFOP, ESZA -, részben belső feladatkhz kapcslódnak. * intézeti igazgató, egyetemi dcens

128 Dr. Pál Tibr Az Intézet szakmai területeihez kötődő kutatási feladatk, illetve azk végrehajtása több frmában jelennek meg. Egyrészt az Intézet részt vesz lyan egyetemi, kari prjektek, pályázatk megvalósításában, amelyek elősegítik szakmai, tudmánys céljaink elérését. Másrészt a szrsan az Intézet szakmai területeihez kapcslható pályázatk esetében önálló megvalósításra, illetve szakmai partnerek felkutatásával és a velük történő megállapdás alapján közös munkára törekszünk. Az előzőeken túl nagyn fntsnak tekinthetők az Intézet ktatóinak, munkatársainak, Ph.D. hallgatóinak azn egyéni kutatásai, amelyek az Intézet szakmai feladataihz kötődő, de esetenként más szervezeti frma, felvállalt szakmai feladat, tisztség által felkínált lehetőségeihez kapcslódnak. Számvitel tanszéki kutatásk, a kutatásk eredményeinek megjelenése A Tanszék ktatási, tudmánys, illetve kutatási feladatainak ellátásában - a business schl jellegből következően - a gyakrlat rientált felfgásra, az elméletileg megalapztt, a gazdálkdási tevékenység srán hasznsítható ismeretek ktatására, tvábbá az ezeket megalapzó elméleti kutatáskra kncentrál. A tanszék ktatói gyakrlati tevékenységük srán megszerzett tapasztalataikat ktatómunkájukban kamatztatják, valamint ennek megfelelően a tanszék nagy hangsúlyt fektet a gyakrlati élet szereplőivel - vállalatk, bankk, szakmai kamarák - történő együttműködésre, flyamats kapcslattartásra. A következő területekre bnthatjuk a tanszék fő kutatási irányait, illetve mutathatjuk be a kapcslódó publikációs tevékenységet: A számviteli infrmációkkal, a számviteli infrmációs rendszerek működtetésével összefüggő területek Témakörök: A számviteli infrmációk hatásmechanizmusa, könyvviteli elszámlási kérdések a gyakrlatban Költségelszámlási rendszerek az üzleti gyakrlatban A területekhez kapcslódóan a tanszék munkatársai az elmúlt időszakban elsősrban ktatásfejlesztési kérdésekkel fglalkztak, amelynek eredményeképpen önálló tanszéki szakkönyvek jelentek meg: Bevezetés a számvitelbe, Ecnmix, Misklc, 2003. Tvábbi kiadás: 2005. Pénzügyi számvitel, a mérlegtételek elszámlása, Ecnmix, Misklc, 2007.

Az Üzleti Infrmációgazdálkdást és Módszertani Intézet. 129 A tanszék munkatársai tvábbi kiadványk létrehzásában vettek részt: Számvitel 2001. A számviteli törvény váltzásai, MKVKOK, Budapest, 2000. A számviteli törvény magyarázata, HVG-ORAC, Budapest, 2001, Tvábbi kiadásk: 2002, 2004-2005. 2007. Számvitel-elemzés, MKVKOK, Budapest, 2001. Számviteli rendszerek és speciális eljárásk, Ecnmix, Misklc, 2004. A társasági adó kapcslata a számvitellel, Nvschl, Budapest, 2004. A számvitel és az adózás aktuális kérdései - készletek, Nvschl, Budapest, 2004. A számvitel és az adózás aktuális kérdései - követelések, Nvschl, Budapest, 2005. A számvitel és az adózás aktuális kérdései számviteli váltzásk, Nvschl, Budapest, 2006. A számvitel és az adózás aktuális kérdései számviteli váltzásk, Nvschl, Budapest, 2007. Témakörök: A számviteli előrejelzések lehetőségei és krlátai Kis- és középvállalkzásk vezetői számvitele Mezőgazdasági vállalkzásk számvitele különös tekintettel a növénytermesztés elszámlási sajátsságaira Támgatásk számvitele Hitelintézeti számvitel Kereskedelmi áruk számvitele Nn-prfit szervezetek számvitele Speciális céghelyzetek számvitele Önálló tanszéki szakkönyvek jelentek meg: Számviteli rendszerek és speciális eljárásk, Ecnmix, Misklc, 2004. Számviteli rendszerek, Ecnmix, Misklc, 2007. Speciális számviteli eljárásk, Ecnmix, Misklc, 2007. A vállalkzásk üzleti tevékenységéhez kötődő rendszeres könyvviteli, beszámlókészítési munka mellett a gyakrlatban időről időre találkzunk öszszetett, pénzügyi és jgi vnatkzáskat egyaránt felmutató sajáts számviteli kérdésekkel. A vállalkzásk knszlidációjának, átalakulásának, felszámlásának, végelszámlásának számviteli kezelése, az ellenőrzés, önellenőrzés elszámlásai, a támgatásk kezelése mind speciális kutatási feladatkat jelentenek.

130 Dr. Pál Tibr A kutatás eredményeképpen a felvetett és megválaszlt kérdéseket külön-külön tárgyalva, a megjelent kiadványk magukban fglalják a vállalkzási gyakrlatban megjelenő sajáts számviteli kérdéseket. Témakör: A környezeti számvitel kérdései A Nyugat-Magyarrszági Egyetem gndzásában megjelent kötet egyik fejezeteként publikálta a tanszék a környezeti számvitel kérdéseivel fglalkzó tanulmányt Pénzügyplitikai stratégiák a XXI. sz. elején - A környezetvédelem, valamint a pénzügyi számviteli rendszer kapcslata A gazdálkdásra ható tényezők száma, struktúrája flyamatsan módsul, így a magát bjektívnek beállító szemlélődőnek is újabb és újabb helyzetekben kell elméleti és módszertani megldáskat keresnie elemzése srán. Kevéssé vitatható, hgy napjainkban a környezeti (környezetvédelmi, környezetgazdasági) szempntk szerinti számbavétel és tervezés egyre nagybb súllyal szerepel a döntések előkészítésekr, mindaználtal nem csökken a finanszírzhatóságt előtérbe helyező vélemények szerepe sem. A megfelelő összhang, a kmprmisszumkat is magába fglaló megldásk keresése felveti lyan új, sk esetben szkatlan, interdiszciplináris jellegű eljárásk alkalmazását, új fgalmi megközelítések használatát, amelyek eddig nem jellemezték a közgazdasági gndlkdást. A számviteli infrmációs rendszerek jelenlegi fejlettségi szintjén már lehetőség nyílik, hgy ráirányítsuk a figyelmet néhány perspektivikus, kncepcinálisan is jelentősnek tekinthető területre. Témakör: Államháztartási számvitel Az államháztartás súlypnti területét képező helyi önkrmányzatk, illetve kistérségi társulásk feladataival fglalkzó módszertani kutatásk eredménye jelent meg, lyan módszertani segédlet frmájában, amely kmmentárkkal segíti a gazdasági prgram, a költségvetési rendelet, az évközi rendeletmódsítás, zárszámadási rendelet, illetve a vagynkimutatás előkészítését. A helyi önkrmányzatk, többcélú kistérségi társulásk feladatai a tervezéstől a zárszámadásig

Az Üzleti Infrmációgazdálkdást és Módszertani Intézet. 131 Témakör: Nemzetközi számviteli kérdések A számviteli infrmációkkal, a számviteli infrmációs rendszerek működtetésével összefüggő területekhez kötődő szakkönyvek mellett jelentős számú szakcikk, tansegédlet, illetve knferencia-előadás készült el. A kutatási eredmények az egyetemi ktatásban és a felsőfkú szakképzés területén is felhasználásra kerülnek, nem csak a Misklci Egyetemen, hanem más felsőktatási intézményekben (Nyugat-Magyarrszági Egyetem, Pécsi Tudmányegyetem, Nyíregyházi Főiskla), illetve szakképző isklákban. A Nemzetközi számvitel tankönyv a Budapesti Crvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudmányi Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskla tankönyve is. Nemzetközi számvitel az IFRS-ek rendszere, MKVKOK, Budapest, 2006. A könyvvizsgálat módszertani kérdéseihez, a könyvvizsgálói feladatk szervezéséhez, a könyvvizsgálati intézményrendszer köztestületi irányításáhz kötődő területek Témakörök: A könyvvizsgálati standardk alkalmazása a gyakrlati tevékenység srán Kis- és középvállalkzásk könyvvizsgálatának sajátsságai A könyvvizsgálat köztestületi feladatai, különös tekintettel az ktatási, tvábbképzési kérdésekre A tanszéki kutatásk módszertani kérdésekre irányulnak, az eredmények egyrészt a könyvvizsgálati feladatk ellátásáhz kapcslódó szakcikkekben és knferencia-előadáskban jelenik meg, másrészt igen jelentősnek tekinthető az a gyakrlati alkalmazásban is bemutatható eredmény, amely a hazai könyvvizsgálati munkával összefüggő köztestületi feladatk közül a kamarai ktatási és tvábbképzési tevékenység keretén belül jelennek meg. Szakcikkek, előadásk: A könyvvizsgálóvá válás flyamata, Magyar Könyvvizsgálói Almanach, Figyelő Rt. Budapest, 1998. Az kleveles könyvvizsgálói képesítésről, Számvitel és könyvvizsgálat, 1998/7-8

132 Dr. Pál Tibr Könyvvizsgáló-tvábbképzés. A standardk ktatása, Audit Figyelő, 1998. április, Figyelő Rt., Budapest A következő évezredben kötelező, Audit Figyelő, 1999. március, Figyelő Rt., Budapest A számvitel 200l-es váltzásai és a könyvvizsgálat, Magyar Könyvvizsgálói Almanach 2000, MKVK, Budapest, 2000. Könyvvizsgálói klevél egységes jgsítvány, Számvitel-adókönywizsgálat, Budapest, 2001/9 Az rszágs könyvvizsgálói knferenciák tapasztalatai, Hírlevél, A Magyar Könyvvizsgálói Kamara lapja, a Számvitel-adó-könyvvizsgálat melléklete, MKVK, Budapest, 2005/12 A Magyar Könyvvizsgálói Kamara feladatai az kleveles könyvvizsgálói képzés újjászervezésében, VI. Országs Könyvvizsgálói Knferencia, Balatnszéplak, 1998. A minőségbiztsítás krlátai és lehetőségei a könyvvizsgálat gyakrlatában, MicrCAD Knferencia, Misklc, 2000. Az ktatás-képzés jövőképe a hazai könyvvizsgáló-képzés és tvábbképzés területén, IFAC Nemzetközi Knferencia, Budapest, 2001. Könyvvizsgáló: Tanácsadó vagy ellenőr? Dialógus a gazdaságfejlesztésről és a turizmusról" IV Reginális tanácsadási knferencia, Misklc, 2004. A számviteli standardalktás aktuális kérdései, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Győr, 2006. Magyar Nemzeti Szánviteli Standardk, XIV Országs Könyvvizsgálói Knferencia, Eger, 2006. A könyvvizsgálói feladatk szervezéséhez, a könyvvizsgálati intézményrendszer köztestületi irányításáhz kötődő területek elsősrban a könyvvizsgálói szakma, illetve a könyvvizsgálatt irányító köztestület, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara feladatrendszerén belül jelentenek eredményeket. A kamarai tevékenység egyik alapvető részét képezi az ktatási, tvábbképzési, valamint az ezekhez kapcslódó szakmai és szervezési feladatk ellátása. Az itt elvégzendő munka, az ide kapcslódó területek kérdéseinek megfelelő színvnalú megválaszlása a szakmai igényesség magas fkát annak következtében feltételezi, hgy a képzésekkel összefüggő kmplex tevékenység a számvitel mellett egyidejűleg több - önmagában is összetett - szakterület átfgó ismeretét, tapasztalatainak célztt felhasználását követeli meg. A kutatásk szerint a kamara előtt álló időszakban - hsszabb távn is - előtérbe kell helyezni a

Az Üzleti Infrmációgazdálkdást és Módszertani Intézet. 133 kamarai tagság szakmai ismereteinek flyamats gyarapításáhz történő szervezett hzzájárulás minél hatéknyabb frmáinak működtetését, szükség szerinti tvábbfejlesztését. A gazdaság és a társadalm igényeinek megfelelő, szakmáját magas szinten művelő könyvvizsgálónak mind képesítésének megszerzésekr, mind ismereteinek bővítése srán tapasztalnia kell annak a szakmai háttérnek flyamats támgatását, amelyet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara képvisel. Az ezzel összefüggő feladatk színvnalas ellátását a kamarának kell megldania, egyrészt támaszkdva arra a szakmai körre, amelyet maga köré gyűjt, másrészt együttműködve azkkal a felsőktatási és más intézményekkel, szakmai szervezetekkel, amelyekkel közös szakmai célkat tud megfgalmazni és megvalósítani. A kamarának önállóan is képesnek kell lennie köztestületi feladatainak ellátására, meg kell felelnie a kamarai tagság elvárásainak, de ki kell használnia azkat a lehetőségeket is, amelyeket a részére előnyös - más szervezetekkel közös munkák kínálnak fel. A könyvvizsgálókat szakmailag érintő ktatásiképzési tevékenység túlnő a kamara keretein, ezen a rendkívül összetett, lykr ellentmndáskat hrdzó területen lyan megldáskat kell találni, amelyek kielégítik a könyvvizsgálók elvárásait, nem krlátzzák az indkltnál jbban a kamara lehetőségeit, sőt adtt, az elmúlt időszakban létrehztt alapkra támaszkdva hzzájárulnak a kamara előtt álló feladatk megldásáhz. Pénzügy tanszéki kutatásk, a kutatásk eredményeinek megjelenése A Pénzügy Tanszék kutatási prfiljában a vállalkzásk, költségvetési intézmények és a pénzügyi intézmények üzemgazdasági prblémái állnak. A kutatásainkat elsősrban az ktatási munkánk jbbá tétele, szakmaiságának erősítése végett végezzük, ezért dminálnak benne a gyakrlatrientált, mikrgazdasági témakörök. Ebben segítségünkre vannak az egyetemen kívüli tanácsadói munkánik, és a vállalati, biztsítói, banki szakemberek számára szervezett előadásk tapasztalatai is. Tanszékünk specialitása, hgy kiemelt figyelmet szentel a nyugdíjpénztáraknak és biztsítóknak. Munkatársaink több szakkönyvet írtak ebben a témakörben (Paczlai-Bzsik: Nyugdíjpénztárak; Bzsik-Krándi-Németh: Pénzügyi és biztsításmatematikai ismeretek; Fellegi: Pénzügytan; Luttenberger: Pénzügyi tervezés), amit az egyetemi képzésen felül több OKJ-s képzés alaptankönyveként is használnak. Az Intézetünk szervezésében megrendezésre kerülő szakmai napra, mindig egy meghatárztt témakörre összpntsítva, térségünk vezető

134 Dr. Pál Tibr banktisztviselőivel együttműködve készítünk publikációkat, melyeket hnlapunkn közzé is teszünk. Tanszékünk jelenleg 7 Ph.D. hallgató kutatási témáját felügyeli és támgatja. Témakör: Költségvetési intézmények gazdálkdásának ellenőrzése (dr. Vigvári András) A kutatási tevékenység két területre kncentrálódtt az elmúlt években. Egyfelől az ASZ FEMI keretében az Állami Számvevőszék Közpénzügyi Téziseinek megalapzását szlgáló kutatásk flytak. Ennek keretében a közpénzmenedzsment nemzetközi gyakrlatát és a hazai gyakrlat összehasnlító elemzését végezte el kllégánk, ezek alapján különböző ajánláskat tett. Főbb knklúzió, hgy a közszektr refrmk alapvető feltétele a közpénzügyi menedzsment (Államháztartási törvény) újraszabályzása. Kutatásai másik iránya a magyar önkrmányzati rendszer pénzügyi refrmjával kapcslats, ennek középpntjában a pénzügyi rendszer vnatkzásában a frrásszabályzás, az önkrmányzati eladósdás kérdései, valamint a költségvetésen kívüli feladatellátás vizsgálata állt. Kutatásvezetője vlt a Reginális Fejlesztés Operatív Prgram 3.1.1 A helyi közigazgatás krszerűsítése és kapacitásépítése képzési prgramk, tanácsadás és infrastrukturális fejlesztések révén" című közpnti prgram Képzési prgramkat megalapzó kutatásk Helyi önkrmányzatk vagyngazdálkdása című témának. A kutatás eredményei rövidesen a COMPLEX Kiadónál Családi ezüst?" címmel tanulmánykötetben is megjelennek. A vnatkzó kutatási témában megjelent publikációk: Kistérségi frráskrdináció és pénzügyi tervezés. In: Kistérségi tervezési módszertan, (szerk. Németh Jenő) Belügyminisztérium IDEA Prgram, Magyar Közigazgatási Intézet, Országs Területfejlesztési Hivatal, TÖOSZ, 2006. 327-337.. A decentralizáció és önkrmányzati pénzügyi rendszer. In: Decentralizáció, transzparencia, elszámltathatóság, Belügyminisztérium IDEA Prgram, Magyar Közigazgatási Intézet, 2006. 175-197.. A leggyengébb láncszem. A helyi önkrmányzatk finanszírzási rendszerének refrmja. In: Vissza az alapkhz! Tanulmányk a közpénzügyi rendszer refrmjáról. Új mandátum Kiadó,42-66..

Az Üzleti Infrmációgazdálkdástés Módszertani Intézet. 135 A nemzetgazdasági tervezési rendszer szervezeti és intézményi rendje, (dr. Sántha Györggyel közösen) In: Vissza az alapkhz! Tanulmányk a közpénzügyi rendszer refrmjáról, Új mandátum Kiadó, 191-209.. A magyar gazdaság versenyképességét szlgáló közszektrhz vezető út egy lehetséges frgatókönyve. In: Vissza az alapkhz! Tanulmányk a közpénzügyi rendszer refrmjáról, Új mandátum Kiadó, 229-247.. Plitika, gazdaság és refrmkényszer a helyi önkrmányzati szektrban, 1990-2004. A helyi hatalm és az önkrmányzati választásk Magyarrszágn 1990-2002. In: Böhm Antal (szerk) MTA Plitikai Tudmányk Intézete, Budapest, 2006. Allamrefrm, közpénzügyi refrm. Nemzetközi trendek és hazai kihívásk, Báger Gusztávval közösen, ASZ FEMI tanulmány, 2007. Finanszírzási refrm vs. Feladatrefrm. Néhány szempnt az önkrmányzati rendszer refrmjáhz, Magyar Közigazgatás, 2006. márciusáprilis, 232-247.. Önkrmányzati refrmk, de hgyan? Fejlesztés és finanszírzás, 2006. 2. szám. 42-51.. A közpénzügyi refrmk megvalósításának egy lehetséges útja, Pénzügyi Szemle, 2006. 2. szám 127-146.. Refrmérett önkrmányzati rendszer. Helyzetelemzés és a helyzetből kivezető út, CEO 2006. 2. szám mellékleteként 1-12.. Frrásabszrpció és önkrmányzati pénzügyi rendszer, Előadás a XIV Országs Jegyző-Közigazgatási Knferencián, Siófk, 2006. Allamrefrm.közigazgatási refrm, KÖZSZÖV 42-57.. Ami a csúcstalálkzóból kimaradt. Magyar mdell felülvizsgálatra szrul. Önkrmányzati refrmk és pénzügyi rendszer, Bank&Tőzsde 2007. 1. szám melléklete, 51-55. Elszámltathatóság a közszférában. Új fügefalevél? Figyelő 2007 33. szám 20-2l.. Témakör: Pénzügyi szlgáltatók (dr. Bzsik Sándr) A 2000-es évek másdik felében két irányban flytak a kutatásk: Az első kutatás célja a magyar bankrendszer fejlődésének áttekintése a 2000-es években a rendelkezésre álló banki pénzügyi beszámlók alapján. Arra keresi a választ, hgy milyen gyrsan halad a magyar pénzügyi rendszer e legfntsabb szegmensének felzárkózása az Európai Unió régi tagrszágainak pénzügyi rendszereihez és ez a felzárkózási ütem hgyan visznyul a többi csatlakzó

136 Dr. Pál Tibr szereihez és ez a felzárkózási ütem hgyan visznyul a többi csatlakzó középkelet-európai rszágéhz. A fejlődést négy szempnt szerint vizsgálja: 1. Hgyan alakult a pénzügyi közvetítés és ebben a hitelintézetek jelentősége az elmúlt években? 2. Hgyan alakult a bankrendszer kckázati kitettsége? 3. Hgyan váltztt a bankrendszer szereplőinek száma és a bankrendszer kncentrációja? 4. Milyen tényezők beflyáslták a bankk jövedelmezőségének alakulását, mennyiben javult a bankrendszer hatéknysága és a bankk versenyképessége? A másdik kutatás egy elnyert PSZAF-s pályázat kapcsán a nyugdíjpénztárak gazdálkdásának vizsgálatára irányult. Talán egyedülállóan a mi karunkn van külön szabadn választtt tantárgy szentelve a Nyugdíjpénztárak" témakörnek, amit a Felügyelet ezen a területen dlgzó munkatársa jegyez. Az ktatás színvnalának emelése érdekében jegyzetírásra vállalkztunk, ami átfgja mind az önkéntes, mind a kötelező magánnyugdíjpénztárak gazdálkdási szabályait. A bevezető fejezet a nyugdíjrefrmról és a magánnyugdíjpénztárak szerepéről szól a hsszú távú befektetések piacán, amit a Tanszékünk munkatársa végzett el. A pályázati frrásnak köszönhetően a tankönyv nemcsak a hallgatóink rendelkezésére áll, de tudtunk belőle küldeni minden lyan magyar és határkn túli felsőktatási intézménybe is egy-egy példányt, ami közgazdászképzéssel fglalkzik. A fenti témakörökben megjelent publikációk és szakkönyvek: Nyugdíjpénztárak (Paczlai Szablccsal társszerzőként): A közgazdasági-módszertani képzés fejlesztéséért" Alapítvány, 2007. A magyar bankrendszer fejlődése 2000 és 2004 között, (Pénzügyplitikai Stratégiák a XXI. század elején), Akadémia Kiadó, 2007. Vállalati pénzügy - XXI. századi enciklpédia srzat Közgazdaságtan, Pannnica Kiadó, 2005. Pénzügyi számításk Pénzügyi és biztsításmatematikai ismeretek, Babikszi, 2004. Javaslatk az adórendszer refrmjára és a meglevő adórendszer egyszerűsítésére, Álláspntk, 2004. VII/1. szám A magyar lakáshitelezés nemzetközi összehasnlításban, Hitelintézeti Szemle, 2002/VI.

Az Üzleti Infrmációgazdálkdástés Módszertani Intézet. 137 Témakör: Gazdasági j ellegű j gszabályk hatásvizsgálata (Fellegi Miklós) Két preferált kutatási terület körvnalazódtt ki ebben az esetben az elmúlt években. Az egyik terület annak a hatásvizsgálati módszertannak a kialakítása, amivel a törvénykezés gazdaságra gyakrlt eredménye lemérhető. A terület hangsúlysabb szerepeltetésével az a cél, hgy az egyetemi képzésben választható tárgyként megjelenjen a későbbiekben. Két területen látni fntsságát: egyrészt a közgazdász, másrészt a jgász képzésben. Pillanatnyilag Magyarrszágn úgy születnek meg nagy hrderejű gazdasági vnatkzású döntések, hgy az érvényben levő jgi szabályzás ellenére nem előzi meg őket hatásvizsgálat, amely feltárhatná a kritikus területeket, alternatívákat nyújthatna az elmzdulás irányait illetően, természetesen a várható következmények, az érintett csprtk, stb. feltárásával. A tantárgy tanításáhz szükséges segédanyag kidlgzása megtörtént, egyetemi jegyzetté való kibővítése lehetséges. A másik terület az adórendszer átalakítása, szűkebben véve a helyi adók szerepének növelése. Az adórendszer egészét tekintve elsősrban adóelméleti kutatásról van szó. Méltánys adórendszer, igazságsabb teherelszlás, prgresszivitás mértéke, stb. A helyi adók tekintetében a magyar adórendszerből hiányzó láncszem" a vagynadó, vagy szűkebben fgalmazva az ingatlanadó beillesztésének, beilleszthetőségének kérdése áll a kutatás hmlkterében. Erre vnatkzóan elméleti és empirikus kutatás is történt és történik jelenleg is. A legtöbb adat a nagybb megyei jgú várskról áll rendelkezésre (Misklc, Debrecen, Pécs, Győr, Szeged). A kutatás egyik fnts kérdése, hgy milyen adókat képes az ingatlanadó kiváltani? Tvábbi, nem elhanyaglható fntsságú kérdés, hgy lehet-e úgy elvégezni az adórendszer átalakítását, hgy szélesedjen az adóalap, elmzdulás történjen a gazdaság kifehéredésének az irányába, és a jelenleginél igazságsabb" legyen az adóteher elszlás? A tárgykörben megjelent publikációk és jegyzetek: Pénzügytan, Perfekt Kiadó, 2004. Hllandia és az újnnan csatlakztt rszágk, JATEPress, Szeged, 2005. The Netherlands n the Hungárián Scale, V Nemzetközi Knferencia Misklc-Lillafüred, 2005. Közgazdasági kktél" recenzió a 21. századi enciklpédia Közgazdaság című könyvéről. Pannnica Kiadó, Bp. 2006.

138 Dr. Pál Tibr Témakör: A vállalati tőkeszerkezet alakulása Magyarrszágn 1992-2003 között (Szemán Judit) A kutatás középpntjában a vállalati pénzügy területén belül a vállalatfinanszírzás kérdései állnak. A vállalati finanszírzás kérdésköre az 1960-as évektől tart széles körű tudmánys érdeklődésre számt. Mdigliani-Miller [1958] híres írásával kezdődött meg a vita arról, hgy a vállalat értékét csak az eszközök által generált pénzáram határzza meg, vagy beflyással bír a tulajdnsi értékre a vállalat frrásszerkezete, a frrásk között az idegen és saját frrásk aránya is. S vajn létezik-e egy lyan ptimális tőkeszerkezet, amellyel a vállalat maximalizálni tudja piaci értékét. Az ezzel kapcslats könyvtárnyi szakirdalm elsősrban anglszász szerzők tllából származik, s az empirikus kutatásk is elsősrban a világ fejlettebb rszágaiban levő vállalatk tőkeszerkezetét vizsgálja. Visznylag kevés figyelem juttt ezidáig a kevésbé fejlett rszágkra, ezen belül Közép- Kelet-Európára és Magyarrszágra. Ezért izgalmas körüljárni, hgy Magyarrszágn melyek azk a tényezők amelyek beflyáslják a vállalat idegen tőke- saját tőke arányának megválasztását. A kutatás célja annak vizsgálata, hgy a klasszikus beflyásló tényezők mellett, melyek azk a speciális tényezők, amelyek kifejezetten a Közép-Kelet- Európái rszágk s ezen belül a magyarrszági vállalatk tőkeáttételét beflyáslják. A vizsgálatkhz egy vállalati adatbázis áll rendelkezésre, amely évente átlagsan 4700 vállalat adatát tartalmazza az 1992-2003 közötti időszakban. Vizsgálandó speciális szempnt az, hgy van e beflyásló szerepe a tőkeáttételben a vállalat tulajdnsi struktúrájának, vagyis a külföldi tulajdnsi jelenlét egyben azt is jelenti-e, hgy a vállalat frrásaiban magasabb az idegen frrásk aránya, mint azknál a vállalatknál, ahl magyar a többségi tulajdns. A magyar vállalatkról azt lehet tudni, hgy a vállalat finanszírzását elsősrban belső frrásból próbálják megldani, s ha nem képződik elegendő belső frrás, akkr frdulnak a külső finanszírzók felé, elsősrban hitelfelvétel reményében s legvégső esetben részvénykibcsátás révén. Ezt a szigrú finanszírzási hierarchia srrendet mndja ki a hierarchia elmélet is (Pecking Order Tehry). Kérdés, hgy mennyire érvényesült ez az elmélet a magyar vállalati szektr esetében és hgy az adózásnak milyen szerepet szánnak a magyar vállalatk vezetői, amikr tőkeszerkezet plitikájukat kialakítják. Mivel a hitel kamata eredménycsökkentő és ezáltal adóalap csökkentő hatású, így a hitelfelvétel előnyös a vállalat számára.

Az Üzleti Infrmációgazdálkdástés Módszertani Intézet. 139 Minél nagybb az érvényes társasági adókulcs, annál nagybb az adópajzs, vagyis a hitelfelvétel miatti adóalap csökkentés. Mdigliani-Miller II. tétele éppen ezt a szempntt ragadja ki, amikr kimndja, hgy a vállalat értéke akkr maximális, ha teljes mértékben hitelből finanszírzzák. A tőkeszerkezetet kutató vizsgálat arra is keresi a választ, hgy a hitelfelvétel adómegtakarító hatását mennyire tartják szem előtt a vállalat vezetői amikr hitelt vesznek fel. A hiptézisvizsgálat eredményei több területen is hzhatnak új eredményt: Megismerhetjük, hgy a fejlett piacgazdaságkban érvényesülő trendek és elméletek igazlhatók-e az átmeneti gazdaságnak tekinthető magyar gazdaság vállalataira is. Ennek segítségével fény derülhet, hgy a fejlett rszágkban követett magatartásminták Magyarrszágn is érvényesülnek-e. A vizsgálat célja, hgy felhívja a vállalatvezetők figyelmét a tőkeszerkezet fntsságára és szempntkat adjn a tudats tőkeszerkezet plitika kialakításáhz. A meghatárzó tényezők megismerése ugyanis javíthatja a pénzügyi vezetők finanszírzási döntéseit, azk tudatsságát, így hzzájárulhat a vállalat tőkeköltségének csökkentéséhez, a vállalati vagyn maximalizálásáhz. A témakörben megjelent publikációk: Hiptézisek és tapasztalatk a vállalati tőkestruktúráról, Gazdaságtudmányi Közlemények, a Misklci Egyetem Kiadványa, 2005. Using VAR t Determine the Value f a Cmpany (társszerző), Thery, Methdlgy, Practice Club f Ecnmies in Misklc 2005, Vlume 3. Number 1. Misklci Egyetem Kiadványa, 2005. A tőkeszerkezettel kapcslats főbb elméletek tesztje magyar vállalati panel példáján (társszerző), V Nemzetközi Knferencia, Misklc- Lillafüred, 2005. Sme Déterminants f Crprate Capital Structure in Hungary, Transactins f the Universities f Ksice, a Kassai Egyetem Kiadványa, 4/2006 A vállalati tőkeszerkezet beflyásló tényezői, Dktrandusz Fórum, Misklc, 2005. Az Üzleti Statisztika és Előrejelzési Tanszék kutatásai, és a kutatásk eredményeinek megjelenítése Az Üzleti Statisztika és Előrejelzési Tanszék kutatási prfiljában alapvetően a közgazdaságtani módszertan gyakrlati rientáltságú fejlesztése és alkalmazása

140 Dr. Pál Tibr áll. Száms gazdasági és társadalmi prblémakört vizsgáltunk, értelmeztünk, elemeztünk és jeleztünk előre a Tanszékünk fennállása óta. Mivel a népesedési helyzet, a társadalmi fejlettség és a gazdasági fejlődés egymással összefnódva, kölcsönhatásban érvényesül, kiemelt hangsúlyt frdítunk a társadalmi, gazdasági flyamatk közötti k-kzati kapcslatk feltárására, a kölcsönhatásk kimutatására is. A közgazdaságtani módszertan gyakrlati alkalmazása témakörben végzett kutatásk: Áramszlgáltató Rt. fgyasztói körében végzett kutatás A kutatás célja a villamsáram fgyasztás tendenciáinak megállapítása, a fgyasztói szkásk váltzásainak, illetve kainak feltárása vlt. A kutatást megalapzó adatfelvétel kérdőív segítségével lebnylíttt lekérdezésen alapult. A vizsgálat eredményeként átfgó képet kaptunk a villamsáram fgyasztás teljes vevői struktúrájáról, a lakásfűtési módk összetételéről, a villams energiát felhasználó eszközök krszerűségéről, illetve a vállalat által a fgyasztók számára nyújttt infrmációk hatéknyságáról. Fgyasztási mdell ellenőrzése A kutatómunka célja egy már meglévő fgyasztói mdell matematikaistatisztikai módszerekkel történő ellenőrzése vlt. A kutatómunka a következő lépéseket ölelte fel: A fgyasztás ellenőrzéséhez mintavételi terv készítése, illetve a statisztikai minta meghatárzása a matematikai-statisztikai követelményeknek megfelelően. A mintába került fgyasztók fgyasztásának rendszeres ellenőrzése, melynek alapján úgynevezett fgyasztási függvények, illetve azk egyes pntjainak a becslése. A fgyasztói mdellek adatainak ellenőrzése hiptézisvizsgálat módszerével. A közgazdaságtani módszertan gyakrlati rientáltságú fejlesztése témakörben végzett kutatásk: Kutatás-fejlesztési prjekt mérési biznytalanság meghatárzása céljából Kutatás-fejlesztési szakértői munka srán a kutatás céljai a következők vltak:

Az Üzleti Infrmációgazdálkdástés Módszertani Intézet. 141 Annak feltárása, hgy egy zárt hálózat egészén, illetve azn belül áramlásmérésekkel határlt részhálózatkn mekkra mérlegkülönbség tekinthető természetesnek a mérési adatk biznytalanságából fakadóan. A mérlegadatk statisztikai elemzése. Annak felmérése, hgy milyen beflyásló tényezők hatnak a mérleg egyenlegének alakulására, illetve ezen beflyásló tényezők hatásának kimutatása több éves hisztrikus adatk elemzésével. A kutatás srán meg kellett határzni a mérőrendszerek elméleti eredő mérési biznytalanságát. Matematikai mdell kidlgzása egy jól definiált határfeltételekkel rendelkező hálózat mérlegegyenlegének számítására. Az innváció-menedzsment tevékenység által érintett környezeti és eredmény-állapt értékelési rendszer és kiinduló állapt kutatása Az egyszerűbb összehasnlítható mintavételezésnek köszönhetően a szftver használata már megkönnyíti a tudásteremtés mérhetőségét, lehetőséget biztsítva a tudmány és a technlógiai teljesítmény mutatói váltzásának nymn követésére. A szftver segítségével standardizált statisztikai mintavételezési eljárásk elősegítik a strukturális váltzásk mérhetőségét, mivel könnyebben értelmezhetővé válik a hzzáadtt érték váltzása, a képzési és fglalkztatási mutatók átrendeződése valamint a kereskedelmi mutatók szerkezete. A szftverrel így már megvalósítható az a számítástechnikai alapkn nyugvó tudástranszfer, amely szükséges a különböző régiós fejlesztési prgramkhz történő sikeres integrációhz. A szftver adta egységes mintavételi eljárásk megalapzzák a régió vállalkzásai innvációs K+F tevékenységét meghatárzó feltételrendszer elemezhetőségét, ezáltal a tényleges mérési és értékelési mdellek kidlgzását. Demgráfiai témakörben végzett kutatásk illetve a demgráfiai, gazdasági flyamatk közötti k-kzati kapcslatk feltárására irányuló kutatásk Természetes népmzgalmi események a gazdasági - társadalmi tényezők tükrében A népmzgalmi események, mint társadalmi jelenségek szervesen összekapcslódnak a társadalm többi szegmensével. A népesség összetétele hatással van a gazdaságra, és természetesen a népmzgalmi jelenségek alakulásában is meghatárzó szerepet játszik a gazdasági, társadalmi környezet. A gazdasági fejlettség társadalmi, kulturális, és egészségügyi szűrőkön keresztül fejti ki a hatását. Ebből is adódik, hgy ha meg akarjuk ismerni és érteni egy rszág, régió, területi

142 Dr. Pál Tibr egység demgráfiai flyamatait igen nagy segítségünkre lehet a társadalm gazdasági, szciális helyzetének ismerete. A kutatás célja a magyar népesedési flyamatk tendenciáinak, és az azkat beflyásló gazdasági-társadalmi tényezőknek a bemutatása, és a gazdasági, társadalmi, demgráfiai fejlődés összefüggéseinek a feltárása vlt. Demgráfiai kihívásk ( A demgráfiai flyamatk társadalmi-gazdasági beágyazttsága" NKFP prjekt része) Az 1990-es évek a plitikai, gazdasági és társadalmi rendszerváltás látványs időszaka vlt, amely a demgráfiai jelenségek és magatartásk gyrs váltzásával járt együtt. A családalapítás és gyermekvállalás területén szkatlan és új demgráfiai jelenségek tűntek fel, amelyek krábban egyáltalán nem vagy csak évtizedekkel ezelőtt, más társadalmi környezet mellett frdultak elő. Ezzel egyidejűleg felgyrsultak azk a demgráfiai flyamatk, amelyek népesedési helyzetük alakulását tvábbra is kedvezőtlen irányba mzdíttták. A kutatás célja részben annak megállapítása vlt, hgy melyek azk az új, várhatóan tartósan fennmaradó demgráfiai jelenségek, melyek a rendszerváltás következményei, és mely tényezők kzzák a népmzgalmi eseményeknél tapasztalható jelentős területi különbségeket? Kutatásunk középpntjában Brsd-Abaúj-Zemplén megye állt. A kutatás részét képezte egy, a megye kórházaiban készített nagymintás reprezentatív felmérés is. A felmérés srán az 1990-2001 között született csecsemők és édesanyjuk demgráfiai adatait vizsgáltuk és elemeztük. Érbetegségek epidemilógiai vizsgálata, avagy a symptmás és asymptmás érbetegségek vizsgálata egy átlag ppulációban Misklcn" érsebészeti felmérés statisztikai elemzése Az érrendszeri megbetegedések világszerte vezető helyen állnak a megbetegedési és halálzási adatk alapján. A magyarrszági laksság körében krábban nem vlt felhasználható pnts infrmáció az érbetegségek előfrdulási gyakriságáról, mivel ilyen jellegű vizsgálat addig nem történt. Ezért vlt elengedhetetlenül szükséges egy lyan Magyarrszágn végzett epidemilógiai vizsgálat, amely elegendő számú reprezentatív laks bevnásával képet adhat a tünetmentes és tünetekkel járó verő- és gyűjtőeres megbetegedések előfrdulási valószínűségéről. Ezt a felmérést a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Érsebészeti Osztálya végezte el, azzal a céllal, hgy Magyarrszágn egyedülállóként betöltse ezt az űrt. A statisztikai elemzés srán összefüggéseket mutattunk ki az étkezési-, életmódbeli-, élvezeti szkásk és a megbetegedés előfrdulási gyakrisága között. Vizsgáltuk tvábbá, hgy mennyire kórjelzők az aktuálisan meglévő

Az Üzleti Infrmációgazdálkdást és Módszertani Intézet. 143 labratóriumi eltérések és egyidejűleg fennálló társbetegségek. (Pl.: hyperlipidemia, hyperchlsterinaemia, diabetes mellitus, hypertnia, stb.) Társadalmi flyamatk, illetve a társadalmi, gazdasági flyamatk közötti k-kzati kapcslatk feltárására irányuló kutatásk Brsd-Abaúj-Zemplén megye gazdasági-társadalmi helyzetének áttekintése (Miniszterelnöki Hivatal megbízásából) Az észak-magyarrszági térség ezen belül Brsd-Abaúj-Zemplén megye társadalmi gazdasági helyzetének vizsgálata kiemelt fntsságú kérdéskör. Az európai uniós tagságunk szempntjából is rendkívül fnts a kettészakadt rszág jelenlegi állaptának megszüntetése, illetve a különbözőségek mérséklése. A kutatásunk a térség gazdasági-társadalmi flyamatainak knkrét tényeken alapuló vizsgálatát fglalta magában és ennek alapján knkrét, a társadalmi-gazdasági döntéshzók számára közvetlenül alkalmazható következtetéseket és álláspntkat kívántunk kialakítani. A vizsgálat első szakaszában a közpnti és helyi adatfrráskból, krábbi kutatáskból megszerezhető adatbázist, illetve az erre épülő megállapításkat összegeztük. A vizsgálat másdik szakaszában saját empirikus felméréseinkre alapzva végeztünk elemzéseket, melyek a következő területeket ölelték fel: 1. A régió gazdasági-társadalmi-demgráfiai helyzete 2. A régió egészségügyi helyzete 3. A régió nemzetiségi és etnikai (kisebbségi) népességének helyzete 4. A bűnözési helyzet alakulása Vizsgálatunk elsősrban Brsd-Abaúj-Zemplén megyére irányult, törekedtünk aznban arra, hgy a reginális helyzetképről is infrmációt adjunk. A laksság életszínvnalát beflyásló tényezők vizsgálata A kutatás célja a laksság életszínvnalát beflyásló tényezőkkel kapcslats flyamatk és a közöttük érvényesülő k-kzati kapcslatk feltárása, az eredmények értékeléséből adódó előrejelzés készítése. Célja tvábbá annak kimunkálása, hgy a makrgazdasági flyamatk elemzésében alkalmaztt matematikai-statisztikai módszerek hgyan kerülnek alkalmazásra a reginális összehasnlítás területén. A szegénységet beflyásló tényezők elemzése különböző statisztikai módszerekkel. A kutatás srán meghatárzásra kerülnek, hgy melyek azk a tényezők, amelyek szignifikáns hatást gyakrlnak a jövedelemre, mint a szegénységet legjb-

144 Dr. Pál Tibr ban kifejező váltzóra. Valamint a szegénységet szignifikánsan beflyásló tényezők (a munkanélküliek aránya, a 60 évesnél idősebb népesség aránya, valamint a hárm vagy több gyermeket nevelő családk aránya) egymás közötti kapcslatának elemzése. A kutatás célja ezen kívül a szciális ellátó rendszer működésének elemzése összehasnlítva az alanyi jgn és a rászrultság alapn járó támgatási frmákat. Szükséges tvábbá a váltzásk hatásainak, illetve azk pzitív és negatív vnásainak feltárása. A kutatás jövőbeni iránya, egy nemzetközi elemzés végrehajtása, melyben Magyarrszág, valamint a környező keletközép-európai rszágk gyakrlatának összehasnlítása történik. Az alkhl-, a kábítószer-fgyasztás és a bűnözés összefüggései a statisztikai adatk tükrében Kutatásunkat a Pigmallin Prjekt keretében, az ERÜBS adatbázisa alapján a ME Büntetőjgi és Kriminlógiai Tanszékével közösen végeztük. Elemzéseink srán vizsgáltuk, hgy az egyes életkri szakaszkban mely kk beflyáslják különös súllyal az elkövetőket, mely bűncselekménytípusknál jellemző az alkhl, illetve a kábítószer közrehatása, valamint azt, hgy milyen területi különbségek mutatkznak a szubjektív kk tekintetében. Önellátó területi gazdálkdás kialakítása A mdern államrendszer legjellemzőbb tulajdnságai: a laksság területi rendezettsége, amely determinálja az emberi tulajdnságkhz köthető plitikai mzgásteret, valamint a gazdaság területi elszlása, amely lényegében behatárlja a laksság életminőségét. Természetesen a két említett fgalm egymással szrs összefüggésben áll, aminek köszönhető, hgy az állam a területhez kötődő preferenciáit ezek összehanglásával flytnsan beflyáslja. A kutatás célja megállapítani, hgyan építhetők fel lyan struktúrák, melyek képesek a területi elkülönültség által lehatárlt társadalm különböző preferenciáinak flytn váltzó szintjeit összehanglni és harmnikus rendben tartani. Ebben várhatóan különleges szerepe az államszervezetnek és az azt meghatárzó döntési és infrmációs rendszernek van. A kutatás célja tvábbá rámutatni, hgy azk a kérdések, amelyek a reginalitás, az önkrmányzatiság és az államirányítás körül skasdnak tudmánys módszerek nélkül ma már nem megldhatóak, valamint a falusi összefgásra építve egy mintát mutatni a falu összetartását és fenntartását meghatárzó falugazdaság leírására. Ebben közpnti erőnek látjuk a helyi önkrmányzatt, amelyet lyan helyzetbe kell hzni, hgy irányítási- és infrmációs rendszerének krszerűsítésével képessé váljn az önfenntartás stratégiájának krdinált kidlgzására és annak megvalósítására, természetesen figyelembe véve azt a többhasznsságú

Az Üzleti Infrmációgazdálkdástés Módszertani Intézet. 145 rendszert, melyben több egymástól független gazdasági szereplő saját gazdasági döntéseinek krdinálása történik, és amely elsődlegesen infrmációs rendszerváltztatást és befektetést igényel. Az előzőekből kiindulva a kutatás flyamán sr kerül: a falugazdaság fgalmi rendszerének tisztázására, az önfenntartó gazdaság paramétereinek és összefüggéseinek meghatárzására, a szereplők és azk tevékenységeinek összehanglására, az előzőeket támgató falu infrmációs rendszer kiépítésére, - a döntési rendszer meghatárzására.