Az Eötvös Loránd Tudományegyetem felnttképzési tevékenységérl (Hozzászólás a 2007.11.29-i, Hol tartanak a felsoktatási intézmények a lifelong learning megvalósításában? c. MELLearN workshophoz) Given their central role, the creation of a Europe of knowledge is for the universities a source of opportunity, but also of major challenges. Indeed universities go about their business in an increasingly globalised environment which is constantly changing and is characterised by increasing competition to attract and retain outstanding talent, and by the emergence of new requirements for which they have to cater. Yet European universities generally have less to offer and lower financial resources than their equivalents in the other developed countries, particularly the USA. Are they in a position to compete with the best universities in the world and provide a sustainable level of excellence? This question is particularly topical as enlargement draws nearer, considering the frequently difficult circumstances of universities in the accession countries as regards human and financial resources. 1 Az Európai Unió 2006-ot az egész életen át tartó tanulás évének nyilvánította. Ez mintegy betetzését jelentette annak a karriernek, amelyet az oktatás-tanulás ügye mintegy másfél évtized alatt befutott az EU-ban. Az egész életen át tartó tanulás azért áll az európai döntéshozók érdekldésének a homlokterében, mert az oktatás, képzés színvonala és hatékonysága a gazdasági versenyképesség kulcseleme, a jóléti társadalom megrzésének záloga, az európai tudásalapú társadalom kiépítésének feltétele. 2 Az európai Memorandum az egész életen át tartó, tanulásról 3, s az azt követ nemzeti dokumentumok, így magyar kormány lifelong learning stratégiája 4 is részét képezi az Oktatás és Képzés 2010 c. dokumentumban, az oktatási rendszerek átfogó korszersítésérl, az egységes európai oktatási térségrl megfogalmazottaknak. A felsoktatás felnttképzési feladatainak áttekintésekor figyelembe kell venni, hogy a közvélemény a felnttképzést a hátrányos helyzet társadalmi csoportok felemelésével, fként a közoktatást és els szakképzést pótló funkciójával azonosítja, miközben meghatározó jelentsége van az egyre nagyobb tömegeket jelent, a tudástársadalom alapját képez diplomások továbbképzésének. Még a felsoktatási szakemberek is hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a felsoktatás számszerségében és jelentségében az egyik legnagyobb felnttképz szektor Magyarországon, ahol - az európai államokhoz hasonlóan - az iskoláskorú népesség negyven százaléka végez felsoktatási tanulmányokat. A növekv számú diplomás felntt tömeg pedig joggal várja el az alma matertl egész életen át tartó karrierjéhez szükséges korszer, naprakész, minségbiztosított képzési kínálat biztosítását. Az új évezred kezdetén kormányzati szinten már általánosan elfogadott az a tény, hogy az egyetemek tevékenységében a felnttoktatás jelents és növekv szerepet játszik. 5 Igaz ez akkor is, ha köztudott, hogy a felnttképzés jogi szabályozása a felsoktatásban tanuló felntteket gyakorlatilag kizárja a felnttképzési törvény hatáskörébl, mert az csak az iskolarendszeren kívüli képzések világára terjed ki. Pedig a lifelong learning szellemének 1 Communication from the Commission of 5 February 2003 - The role of the universities in the Europe of knowledge [COM(2003) 58 final - Not published in the Official Journal] 2 A felnttképzésben résztvevk aránya az EU-ban átlagosan 40 %, Magyarországon 12 %. 3 Memorandum on Lifelong Learning, European Commission, Brussels, 30.10.2000 5 Veres Pál: Az egész életen át tartó tanulás és a felnttképzés helyzete és fejlesztése a felsoktatásban. I. Magyar Lifelong learning Konferencia. (Konferencia kötet) 119.p. 2005. Debrecen. 1
megfelelen értelmezett egyetemi felsoktatás jelents hányada felnttképzésnek tekinthet. (Így az els részids diplomás képzés (esti, levelez, távoktatás), újabb diplomás képzés, kiegészít alapképzés, felsfokú szakképzés.) A magyar felsoktatásban hagyományosan az egyetemek elitképz jellegének megfelelen - sokkal kisebb jelentség és mérték az iskolarendszeren kívüli felnttképzési tevékenység, az iskolarendszeren kívül szervezett OKJ szakképzési programok, a tanfolyamok, az u.n. rövid kurzusok, a kompetencia programok, valamint a felnttképzési szolgáltatások (elzetes tudásszint és kompetenciamérések, pályaorientációs és korrekciós tanácsadás, képzési szükségletek felmérése, képzési és karrier tanácsadás, elhelyezkedési tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása). A felsoktatás nem készült fel e feladatokra, a legtöbb intézményben csak hallgatói jogviszonyú képzés folyik és nem fordítanak figyelmet a gazdaság szempontjából igen fontos, az egyetem szempontjából pedig forrásteremt iskolarendszeren kívüli felnttképzésre. Az intézmények több mint felében, így az ELTÉ-n sincs olyan önálló, a felnttképzés tervezésével, szervezésével, foglalkozó szervezeti egység, amely akár az alapképzésben megjelen tanegységeket - rövid kurzusokként felkínálhatnák az érdekldknek. E szervezeti egység hiányában az érdekldés fókuszán kívül es kérdés, vagy hiányzik az egyetemi oktatók andragógia módszertani felkészítése, lassú a korszer, az info-kommunikációs technikákat preferáló felnttképzési formák bevezetése. Pedig egyre nagyobb az igény a potenciális felntt hallgatók és a munkaadók igényei alapján meghirdetett rövid, a munkaerpiac változásaihoz igazodó felnttképzési formák iránt, amelyeket végzett hallgatóink - az egyetemi kínálatok híján - a felnttképzési szabadpiacon vásárolnak meg. Az FMM 2004. évi felmérése alátámasztotta azon megfigyelésünket, hogy a frissen végzettek körében természetes igény a tanulmányok folytatása, a végzett hallgatók 60 %-a a végzés után egy éven belül már részt vett valamilyen képzési formában. A friss diplomásfelntt tanulók kisebb része csak tanul, a többség munka mellett folytat tanulmányokat, amelynek költségeit a felmérés szerint felerészben a munkaadók fedezik. A továbbtanulás célja rendszerint fként a képzettség és a munkakör közötti eltérések megszüntetése. 6 Jelenleg különösen népszerek a közgazdasági-üzleti, informatikai és nyelvi tanulmányok. Mindennek alapja lehet az a jelenség, hogy a felsoktatás kibocsátó szerkezete és a munkaer-piaci munkakör kínálat szükségseren eltér egymástól. Ez nem(csak) a felsoktatás köztudott rugalmatlanságának tudható be, hanem annak a ténynek, hogy még szakirányú elhelyezkedés esetén is számos aktuális, egyéni, speciális körülmény dönti el, hogy a szakembert éppen milyen munkakörben alkalmazzák. Az éppen hiányzó ismeretek biztosítása pedig mindenkor a felnttképzés, diplomások esetében a felsoktatás feladata lenne. További oka lehet annak, hogy a felnttképzés iskolarendszeren kívüli formái nem szervülnek igazán az egyetemeken, az a tény, hogy az egyetemek egy jelents része nem rendelkezik PR és marketing stratégiával és nem is végeznek ilyen tevékenységet. Ezáltal a hazai és egyre inkább nemzetközivé váló oktatási piacon jelents hátrányba kerülnek. A felsoktatás a felnttképzési piac kihívásainak csak akkor tud megfelelni, ha a személyi és tárgyi feltételekben, a képzések formájában, kínálatában, tartalmában és módszereiben az oktatási piachoz hasonlóan - alkalmazkodni tud a társadalom változó szükségleteihez és a felntt tanulók egyéni igényeihez. 6 Veres Pál: Az egész életen át tartó tanulás és a felnttképzés helyzete és fejlesztése a felsoktatásban. I. magyar Lifelong learning Konferencia. (Konferencia kötet) 120.p. 2005. Debrecen. A továbbtanulás motívumai az FMM 2004. évi vizsgálata szerint a következk: kiegészít szakismeret megszerzése, speciális szaktudás megszerzése, idegen nyelvtudás fejlesztése, személyes érdekldés, új szakképzettség elsajátítása. 2
Mind az európai, mind a magyar lifelong learning dokumentumok els helyen említik a képzk képzésének szükségességét és fontosságát és nevesítik a velük szemben megfogalmazott, az új pedagógiai paradigmából adódó kulcskompetenciákat. E követelmény fokozottan érinti a pedagógusképz felsoktatási intézményeket, ahol alapfeladat a képzk képzése, akik modellszerepüknél fogva multiplikálják az új kompetenciákat, és nagyban hozzájárul(hat)nak az élethosszig tartó tanulás szemléletének elterjesztéséért. A felsoktatási intézményeknek új stratégiájuk kialakításakor figyelmet kellene fordítani arra, hogy a felsoktatásban is meggyökeresedjen az élethosszig tartó tanulás gondolata és szemlélete, illetve megteremtdjék a felsoktatásban dolgozók felnttképzés módszertani továbbképzésének lehetsége. Különösen fontos lenne ez a pedagógusképz felsoktatásban, így az ELTÉ-n, ahol a pedagógusképzés valamennyi szintje jelen van. 7 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem felnttképzési tevékenységérl - MELLearN kezdeményezésre - készített, 2006. évi elemzés kimutatta, hogy egyetemünkön nincs olyan szervezeti egység, vagy személy, akinek teljes rálátása lenne a összegyetemi felnttképzésre, amely karonként, rendszerint tanszékeken, vagy a rektor irányítása alatt álló szervezeti egységekben szervezdik. Az egyetem nyolc karán, a különféle diszciplínák mentén folyó képzés más és más oktatási gyakorlatot jelent, így a felnttképzés vonatkozásában sem lehet általános és minden karra egyaránt értelmezhet jellemzést adni. A felnttképzés szokásos felosztását tekintve, az ELTE felnttképzési gyakorlatában más felsoktatási intézményekhez hasonlóan - az iskolai rendszer képzési formák dominálnak (esti és levelez tagozaton folyó alap- és kiegészít, illetve szakirányú továbbképzési szakok). Az iskolarendszeren kívüli felnttképzési formák (rövid képzések, tanfolyamok, kompetencia fejleszt tréningek stb.) és a felnttképzési (karrier) szolgáltatások ad hoc szeren szervezdnek, mennyiségében nem jelentsek, nem képezik részét az egyetemi képzési stratégiának, marketingpolitikának. 2006-ig az ELTE nem készített lifelong learning stratégiát, nem adott ki felnttképzéssel kapcsolatos egyetemi rendeletet és nem rendelkezik a felnttképzéssel (is) foglalkozó egyetemi és fiskolai oktatók andragógiai képzésérl. Az egyetem valamennyi karán, felnttképzési módszertani kultúra vonatkozásában - íratlan szabályként - elégségesnek tekintik a felsoktatásban és a kutatásban eltöltött évek során, önképzés útján megszerzett felnttképzési gyakorlatot. Így a munkaköri leírások a felsfokú végzettség, a tudományos fokozat, a felsoktatási gyakorlat és az idegennyelvtudás vonatkozásában írnak el követelményeket, andragógiai követelmények sehol nem jelennek meg. A felsoktatás hagyományainak megfelelen oktatói (felnttképzési) módszereken az eladások tartását és karonként más-más profilú gyakorlati képzés (szemináriumok, laboratóriumi gyakorlatok, tanítási gyakorlatok stb.) vezetésére való alkalmasságot értik. Az újszer, gyakorlatorientált kompetenciaalapú képzések, a csoportmunkán alapuló tréningek, a coaching, a tutori és mentori munka, a terepmunka vezetése nem tekinthet általános 7 E kérdésfelvetések alapján kezdeményezte 2006. nyarán a MELLearN Hálózat, 24 felsoktatási tagszervezete körében azt a vizsgálatot, amely a Felnttoktatói kompetenciák megjelenése a felsoktatásban címet viselte. A MELLearn Hálózat a kérdívek feldolgozásával a magyar felsoktatás felnttképzési helyzetképét kívánta felvázolni és elemezni a 24 tagszervezet adatait és az ELTE 2004. november 24-én hasonló témában szervezett szakmai workshopján. 3
követelménynek és gyakorlatnak, ezek csak azokon a szakokon fordulnak el, ahol ezek alkalmazása a szakok jellegébl adódik. (Pl. PPK, TÁTK). Az ELTE 2001. évi intézményi stratégiai dokumentumát vizsgálva megállapítható, hogy a dokumentum sem a f feladatok cím, sem a megvalósításról szóló fejezetekben nem foglalkozott a felnttképzési törvény szerint értelmezett felnttképzés témakörével, a lifelong learning gondolatával, az egyetem abbéli feladataival. Hiányzott az egyetemi oktatók (andragógiai és szakmai) szervezett továbbképzése, és a felnttképzési tv. alapján értelmezett szolgáltatások 8 teljes köre. Nem foglalkozik az anyag sem a kompetencia alapú képzés lehetségével és szükségességével, sem a távoktatás és az e-learning típusú oktatás kérdéskörével, csupán egyetlen helyen jelenik meg az erre vonatkozó igény felmérésének és a tervek kidolgozásának a gondolata, általános követelménye. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elmúlt évi tevékenységét és dokumentumait közöttük az új egyetemi stratégiai tervet - áttekintve megállapítható, hogy jelents elrelépés történt, fként a lifelong learning stratégia elfogadása és megvalósításának szándéka területén. Szem eltt tartva az ELTE kutatóegyetem jellegét, a K+F tevékenységben a hangsúly a minségen van. Stratégiai cél az alapkutatások terén elért pozíciók további ersítése, a curiosity-driven típusú nemzetközi színvonalú és a mission-driven típusú, több tudományághoz kapcsolódó projektek támogatása. Többek között az oktatás és a tanár XXI. századi társadalmi szerepére irányuló kutatások, a társadalmi szempontból releváns kérdések megoldását megalapozó közoktatás-fejlesztési, társadalom- és kultúraismereti programok létrehozása. A jelenleg kidolgozás alatt lév egyetemi fejlesztési terv külön fejezetben foglalkozik az. egész életen át tartó tanulás kérdéskörével, ezen belül az élethosszig tartó tanulás intézményi szolgáltató rendszerének kialakításával. Az ELTE olyan rendszer kidolgozását tervezi, amely segítségével folyamatos visszajelzést tud szerezni a képzések hatékonyságáról, munkaerpiaci keresettségérl. A rendszer mködésébe be kívánják vonni a gazdálkodó és költségvetési szervezeteket, ezáltal lépéseket tenni a gazdaság és az egyetemi oktatás közötti távolság enyhítésére, az egyetem és a gazdaság szereplinek együttmködése, az átjárás elmozdítására. 8 A 2001. évi CI. törvény a felnttképzésrl az alábbi szolgáltatásokat írja el: elzetes tudásszint mérés, pályaorientációs és korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás, valamint elhelyezkedési tanácsadás és álláskeresési technikák oktatása. A tanítási paradigma rugalmatlan rendszerével és kevéssé tanulóbarát módszereivel sokszor akadályozza a felnttek tanulásban való részvételét és a tanulásuk sikerét. A gátak akkor bonthatók le, ha a képz intézmények, adott esetben a felsoktatási intézmények nagyobb figyelmet fordítanak a tanulók szükségleteire, az oktatás szervezésekor alkalmazkodnak a diákok életviteléhez. Flexibilis és moduláris képzési kínálatát közel viszi a felntt tanulóhoz térben és idben, hogy bárki, bármikor beléphessen a képzés világába. A tanulás stratégiáknak magába kellene foglalniuk az on line és off line tanulást, az önirányító tanulást, a probléma-alapú- tanulást és a csoportban történ tanulást. A felsoktatásban megvalósuló felnttoktatásnak is hasonlóan a szabadpiac kínálatához - fel kellene ismerni, hogy minden tanulónak egyéni céljai és szükségletei vannak. A felsoktatásnak erre kellene reagálni átlátható és rugalmas képzési kínálattal, résztvevbarát tanulási környezettel, egyénre szabott tanulási utak, flexibilis és moduláris programcsomagok kínálatával. A tanulás stratégiának magába kellene foglalnia az on line és off line tanulást, az önirányító tanulást, a probléma-alapú- tanulást és a csoportban történ tanulást. 4
Szem eltt tartva és megrizve az ELTE kutató egyetem jellegét, fontos figyelmet fordítani a képzések tatalmának folyamatos, munkaer-piaci igényekhez történ igazítása és együttmködéseken alapuló K+F tevékenység végzése. A lifelong learning stratégia szempontjából elrelépést jelenthet, hogy az egyetem marketing stratégiájában helyet kap az ösztönz érdekeltségi rendszeren alapuló OKJ képzések számának növelése, angol nyelv nyári kurzusok indítása. Az ELTE szervezeti rendszerének átalakítása során a kutatási-képzési és marketing stratégia megvalósítása korszer, innovációs menedzsment szervezeteket hozott létre (Tudományszervezési, pályázati és Innovációs Központ, Tudás és TechnológiaTranszfer Iroda, Publikációs Almanach), amelyek révén teret nyerhet a korszer egyetemi pályázati kultúra és projektmenedzsment, a hatékony lobbi tevékenység. E szervezeti egységek a célorientált együttmködéseket kezdeményeznek és folytatnak a tudomány, a gazdaság, a politika képviselivel, az egyetemen keletkezett tudás piacra vitele, a kutatások üzleti hasznosítása, a tudásszolgáltatások fejlesztése, további egyetemi tudásközpontok létrehozása vonatkozásában. Az új elképzelések és kezdeményezések körében azonban még nem körvonalazódik határozottan néhány, a lifelong learning stratégia megvalósulása szempontjából fontos terület: így a felnttképzési szolgáltatások megvalósításának mikéntje (pl. az elzetesen megszerzett tudás beszámítása és ebbl adódóan a képzési id lerövidítésének és a résztvevi költségek csökkentésének lehetségei; az egyetemi felnttképzés módszertani megújításának fontossága mind az ismeretátadás, mind a self directed tanulás segítése vonatkozásában, a hátrányos helyzet hallgatók segítésének felnttképzési lehetségei.) Az ELTE felnttképzi azonban meg vannak gyzdve arról, hogy az új stratégiai fejlesztési terv megteremti a korszer egyetemi felnttképzési rendszer kialakításának feltételeit. A többi pedig az oktatáspolitikai döntésektl, az egyetemi kezdeményezésektl és az azokat megvalósítani képes és szándékozó oktatókon múlik. Bp. 2009. november 18.. Kraiciné Szokoly Mária fiskolai docens ELTE PPK Andragógia Tanszék 5