ADATLAP Az óvoda megnevezése: Általános Iskola és Óvoda Címe: 8194 Vilonya, Papkeszi u. 5/a Telefon/Fax: 88/490-120 A program neve: Tevékenységközpontú óvodai nevelés /adaptáció/ Alapítói jogokkal felruházott irányító szerve: Vilonya Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 8194 Vilonya Kossuth Lajos utca 18. Tevékenységének jellege: Közszolgáltató szerv fajtája: Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: közszolgáltató közintézmény önállóan működő Szakágazati besorolása: 8510 Szakfeladatai: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 851011 Óvodai nevelés ellátás 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (logopédia) 1
I. Bevezetés Nevelői hitvallásunk: tudod e, hogy a kezdet a legfontosabb, általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket formálni, s ilyenkor vésődik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk. /Platón 31/813-8141/ 1. Bemutatkozás (történeti áttekintés) Vilonya 630 lelkes kistelepülés. A Balatontól 10 km-re, Veszprémtől 15 km-re a Sukori-hegy dolomitszikláira épült. Határán átfolyik a Séd patak. A honfoglalás kora óta lakott település. Erődtemploma a XIII: században épült. Lelkésze 1621-től ismert. Református iskolájának tanítóit 1714-től feljegyezték. Csodálatos, hogy egy ilyen kis település mennyire ragaszkodott a történelem viharai közt is iskolájához, tanítójához! A rendszerváltozás után az egyházak visszaigényelték egykori tulajdonukat, így a település hosszú idő után először iskola nélkül maradt. A község képviselőtestülete elhatározta, iskolát épít a falunak. A Gózon Imre tervei alapján felépült négy tantermes iskolát 2001. január 7-én vették birtokukba az alsó tagozatos gyerekek. Az épület úgy készült, hogy kis átalakítással alkalmas legyen óvodás korú gyermekek fogadására is, akik a Papkeszi Vilonya községek önkormányzatai által fenntartott Colorchémia lakótelepi óvodába jártak. Sajnos a busszal történő közlekedés miatt a szülők többsége nem tudott munkát vállalni. Egyre erősebbé vált az igény, hogy helyben fogadjuk az óvodáskorú gyermekeket. Az átminősítő eljárás, majd az előírásoknak megfelelő átalakítás után 2002. április 30-án elkészült az óvodai szárny is, és a szakhatóságok engedélyezték az 1 óvodai csoport működését. Vilonya Község Képviselőtestülete oktatási intézmény közös fenntartását ellátó társulást hozott létre Berhida Nagyközség Képviselőtestületével. Így a peremartongyártelepi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (8182 Berhida Peremartongyártelep, Ibolya u. 4.) tagintézményeként működik 2002. szeptember 1-től egy óvodai csoporttal. Tevékenységi köre az általános iskolások 1 4. osztályos helybeli képzése mellett az óvodáskorú gyermekek nevelése, napközbeni ellátása. Az étkeztetést a berhidai Süni Napköziotthonos Óvodából szállított étellel oldjuk meg, az óvoda melegítőkonyhával rendelkezik. A helyi igényekhez igazított nyitva tartással igyekezünk segíteni a szülőknek abban, hogy gyermekeik miatt ne érje őket hátrány a munkahelyükön. Reméljük, ezzel csökken a településen a munkanélküliek száma. A szülők többsége fizikai munkás. Többnyire egygenerációs családokban, családi házakban élnek. A szülők viszonylag nehéz anyagi körülményeiből következően növekvő tendenciát mutat a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma. 2
2. A helyi óvodai program feltételrendszere Óvodánk szerkezetét az alábbi táblázat mutatja be: Csoport száma Maximális gyermeklétszám Óvodapedagógusok száma Dajkák száma 1 30 2 1 Rendszeres gyermekellátást végzők száma - Időszakos gyermekellátást végzők száma 1 fő gyermekorvos 1 fő védőnő 1 fő fogorvos Időszakos felnőtt ellátást végzők száma 1 fő foglalkozás egészségügyi orvos 1 fő asszisztens A működéshez, a feladatok megvalósításához rendelkezünk a megfelelő számú és végzettségű dolgozóval. Az egy csoporttal üzemelő óvodában a nevelőmunkát két óvónő végzi, felsőfokú iskolai végzettséggel. A dajka is rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek gondozását 2003. januárjától Berhida Város Családsegítő Szolgálata látja el. Az iskolaorvosi vizsgálatokat, az egészségügyi szűréseket Dankáné dr. Csontai Erzsébet háziorvos, valamint Székelyné Kendi Ildikó védőnő végzi. A fogorvosi szűrést Peremartonban dr. Németh Attila fogszakorvos látja el. A dolgozók munka-alkalmassági vizsgálata dr. Dézsi Zoltán Csaba feladata. A tárgyi feltételek: Közlekedési útvonalaktól távol, nagy telken épült esztétikus, az óvoda-iskola épülete új, a legutolsó építési követelményeknek megfelel. Külön orvosi szoba, elkülönítő, rokkantak számára feljáró kiépítve, akadálymentesített a közlekedés. A legalapvetőbb felszerelési és berendezési tárgyak adottak, fejlesztésükön folyamatosan munkálkodunk. Kedvező a tárgyi feltétel a mindennapos testneveléshez, hiszen rendelkezünk tornaszobával, amelynek felszerelését úgy alakítottuk ki, hogy méretét tekintve alkalmas legyen az óvodások számára is. Az udvar többfunkciós: sportlétesítmények az egyik felén, a másik fele játszótér. A parkosítás elkezdődött. Az alapellátáshoz, a gyermekek tevékenységéhez szükséges eszközökkel, felszerelésekkel rendelkezünk. 3
II. A HELYI ÓVODAI PROGRAM Intézményünkben a programválasztásnál nagy szerepet játszott az óvodapedagógusok képzettsége, az óvoda adottságai, a szülők elvárásai. Ezeket figyelembe véve döntött testületünk a minősített, Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptálása mellett, kiegészítve azokkal a helyi sajátosságokkal, hagyományokkal, melyek óvodánkra jellemzőek. Programunk híven tükrözi a gyermekekért érzett felelősségünket, szeretetünket, az együttnevelés iránti elhivatottságunkat, mely meghatározza a nevelőmunkánkat. 1. Az óvodai nevelés elvei, célja, feladata 1.1. Gyermekkép A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés az érzés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermek óvodás éveinek végére szeretetteljes, megértő, elfogadó légkörben, ügyes, jó önértékelésű, erős, kitartó, kiegyensúlyozott, önálló személyiséggé válik. Megismeri önmagát, vannak céljai, tesz ezek megvalósításáért. Helyi nevelési programunk óvodai gyakorlati tapasztalataink felhasználásával, a már jól bevált, hagyományos értékeinket megőrizve, a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptációja alapján készült, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülve. A készítésnél figyelembe vettük a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is. 1.2. Programunk alapelvei Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy önállóságot ad a gyermekeknek. A családi nevelés segítése, tiszteletben tartása. Programunk során törekszünk arra, hogy a gyermekek érzelmileg kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben, sok élménnyel gazdagodva élvezzék az óvodában töltött éveiket. Minden gyermek a saját képességének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető, mely folyamatban fontos szerepet játszik az óvoda összes dolgozója, valamint a társas kapcsolatok alakulása. A sajátos nevelési igényű gyermekek (enyhén értelmi fogyatékos és enyhébben hallássérült- nagyothalló) személyiségének fejlesztése, egyéni sajátosságaik és fejlődési ütemük mindenkori figyelembe vételével. Megkülönböztetés nélküli együttnevelés és elfogadás alkalmazása az óvodai élet során. A felnőttek példamutató tetteikkel, cselekedeteikkel a feltétel nélküli szeretetet sugározzák a gyermekek felé. A nevelés során építünk az eddigi pedagógiai eredményeinkre, különösképpen a gyermekek kooperációs kommunikációs- és mozgáskultúrájának fejlesztésében, az egészséges életmód alakításában, a környezet- és természetvédelemben. Az egész napos nevelés biztosításával az alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, a hátránykompenzálás és a tehetséggondozás. A gyermeket, mind fejlődő személyiséget, gondoskodás és különleges védelem illeti meg az óvodában. 4
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben óvodánk kiegészítő szerepet vállal. A családi nevelés segítése és tiszteletben tartása a családok sajátosságait és szokásait figyelembe véve. A családokkal való együttműködés során segítségnyújtás az adott családhoz megfelelően illeszkedő módszerek alkalmazása. Az általunk megálmodott önálló arculatú intézmény számára komoly alapot biztosít az óvodai nevelés csodálatos világa, a mindig megújulni képes inger gazdag környezet, és az óvodás korosztály érdeklődése, spontán tudásvágya, feltétel nélküli elfogadó és beleérző képessége. Kiemelt feladatnak tekintjük: a gyermekek gondozását, az egészséges életvitelre nevelést, játék- és tanulási tevékenységeket, társas- és közösségi tevékenységeket. 1.3. Nevelési célkitűzéseink A gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg saját értékeiket, erősségeiket. Szerezzenek sok pozitív tapasztalatot, éljenek meg sok élethelyzetet, melyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális, és intellektuális fejlődésükhöz. Tanulják és tapasztalják meg az együttműködésben az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit. Legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani. Legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal. Szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, az őket körülvevő környezetet. Tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket. Legyenek érzékenyek mások problémáira és fogadják el társaik másságát. Alakuljon ki igényük az egészséges életvitel iránt (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások). Sajátítsák el az önkifejezés különböző módjait (mozgás, művészeti tevékenységek). Rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához és a tudáshoz szükséges képességekkel és készségekkel (önálló, problémamegoldó gondolkodás), a megismeréshez szükséges logikai műveletek végzésének képességével. Tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat (pl.: a környezet megfelelő átalakítása a csoportszobában, udvaron). Személyiségük szabad kibontakozásában a játék váljék az önkifejezés és a szocializáció fő tevékenységformájává. Igényeljék a játékot, megőrizve személyiségüket, kreativitásukat, ötletességüket. Az integrált óvodai nevelésben résztvevők (gyermekek, felnőttek) képviseljenek olyan morális érzelmi normákat, melyek követendő példák lehetnek a társadalom valamennyi tagja számára. A gyermekek egyéni, differenciált személyiségfejlesztése oly módon, hogy a gyermek érezze, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Befogadó, gyermekközpontú légkör, az egyenlő hozzáférés biztosítása valamennyi gyermek számára. A különböző képességek, fejlődésbeli eltérések, egyéni adottságok, valamint a szociális helyzet figyelembe vétele. Komplex képesség- és készségfejlesztés. 5
Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások, alapkompetenciák fejlődésének közvetett segítése. A környezettudatos magatartás kialakulásának elősegítése, a pedagógiai tevékenységrendszer, valamint a tárgyi környezet segítségével. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó és a hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek kulturális értékeinek, hagyományainak tiszteletben tartása, az önazonosság megőrzésének elősegítése, ápolása, erősítése, átörökítése. Az emberi valamint az alapvető szabadságjogok védelme. 1.4. Az esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Alapvető, hogy az intézmény biztosítsa a valamennyi szolgáltatásához való egyenlő hozzáférést, hangsúlyt helyezve az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálására. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, nevelőtestületi határozat alapján az alábbi térítésmentes szolgáltatásokat biztosítjuk a gyermekek számára. Bábműsorok az óvodapedagógusok előadásában kéthavonta, színház jelleggel. Zenés ovis torna heti rendszerességgel (Napsugár torna) valamennyi óvodapedagógus a saját csoportjának délután a tornateremben. Kiemelt figyelmet fordítunk Az óvodai jelentkezések elbírálásakor a HH-s illetve HHH-s gyermekek felvételére. A nevelőmunka során a gyermekek egyéni fejlesztésére. Az óvodapedagógusok szakmai továbbképzésére. A partnerkapcsolatok építésére, a kapcsolattartásra a szülőkkel, a szakmai segítőkkel és a társadalmi környezettel. A migráns gyermekek kultúrájának, szokásainak, hagyományainak megismerésére, és igyekszünk lehetőséget biztosítani annak gyakorlására. 1.4.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve A testi, érzékszervi,értelmi, beszéd,- és más fogyatékos gyermekek óvodai nevelését végző óvoda nevelési programját az óvodai nevelés alapprogramja, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak szerint készíti és fogadja el. Óvodánk 2010 szeptemberétől felvállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált együttnevelését a többi gyermekkel egy csoportban. TEÁOR szerinti besorolás: 85101-2. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelésének felvállalását erősíti a helyi nevelési programunk filozófiája. A sajátos nevelési igényű gyermekek jogai: A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5. életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben részt vesz.(képzési kötelezettség) A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végé- 6
ig tart. A képzési kötelezettség meghosszabbításáról a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű gyermek szülőinek joga és kötelezettsége A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa. Óvodánkba felvehető gyermekek sérülésmértékét illetően Beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek Enyhébb,- és középfokban hallássérült gyermek Enyhe értelmi fogyatékos gyermek Autista Óvodánkba emeleti elhelyezés miatt nem vehető fel sérülésmértékét illetően Látás fogyatékos Mozgásszervi sérülés, mozgás fogyatékos A sérült gyermekek integrált nevelésének feltételei Legfeljebb 2 sérült gyermek csoportonként Az óvodapedagógus önkéntes vállalása, ismereteinek szakirányú kiegészítése A sérülés típusának megfelelő speciális fejlesztést végző pedagógus (logopédus, fejlesztőpedagógus) A sérült gyermek teljes személyiségének fejlesztése a speciális fejlesztés mellett Az óvodai felvétel kritériumai A szakértői bizottság szakvéleménye Az autizmus sérülésmértékének tág spektruma miatt 3 hónapos próbaidő, hallás és egyéb fogyatékos gyermekeknél 1 hónap próbaidő. A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakmai csoport együttes véleménye dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról. Elutasítás esetén a gyermeket a további fejlesztés érdekében, újból a szakértői bizottsághoz kell irányítani. A sérült gyermekek specifikus fejlesztésének elvei Az enyhébb,-és középfokban hallássérült, nagyothalló gyermek a beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetén 30-40 db, középsúlyos esetben 46-65 db, súlyos esetben 65-90 db hallásveszteséget mutatnak. A nagyothalló óvodáskorú gyermek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képes. Beszédfejlődése késve, általában spontán, esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermek különböző mértékben közelíti meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A fentiek feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció szituatív alkalmazása, szükség esetén a beszédértést segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció- fejlesztés rendszerébe. 7
A beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros, vagy szenzomotoros problémája, illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a grammatikai fejletlenségben nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósul meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése alapozhatja meg a tanulási zavarok megelőzését, speciális terápiák alkalmazásával. (diszlexia prevenció, diszkalkulia prevenció, grafomotoros fejlesztés, stb ) Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés az óvodában. A spontán tanulás, társakkal történő együttműködés, a kommunikáció fejlődését segíti számtalan élmény és minta, amelyet a kortárs csoportban megél. Az óvodai nevelés során a gyermek szükségletei szerint folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről kell gondoskodni, hogy a tankötelezettségi korra elérje azt az iskolakészültséget, amellyel tanulmányait elkezdheti. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek részéről külön (szegregált ) óvodai csoport létrehozása kizárólag az óvodai nevelés keretében történő, kötelező iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson résztvevő, az a komplex - gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermek számára javasolt. Autista, pervazív fejlődési zavarban a gyermek az agyi működésben súlyos, az alapvető fejlődési területeket érintő, átható és egész életen át tartó fogyatékosságban szenved. Az autizmus skálája a súlyos fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. Az autizmust, gyermekpszichiáter szakorvos diagnosztizálhatja. Speciális, egyénre szabott, rövid,- közép,- és hosszú távú tervekre alapozott fejlesztési program szerint tanulnak, melynek célja a gyermek egyéni képességei szerinti elérhető legmagasabb önállósági szint elérése. Esetükbe, a műveltségi területek helyett fejlesztési területek kijelölésére kerül sor, melyben legfontosabb szempont a tanított képesség gyakorlati alkalmazhatósága. Az idő, a tanítási helyzetek, a tevékenységek gondos, pontos, a gyermek által átlátható strukturálása, speciális és egyéni motivációs rendszer kidolgozása szükséges. Az autista, autisztikus gyermek nevelésének- gondozásának, 3 pedagógiai szakasza van. Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem határozható meg: Elemi adaptív és szociális viselkedés kialakítása, kommunikáció, önkiszolgálás, kognitív fejlesztés, viselkedésproblémák kezelése; Az elsajátított ismeretek bővítése, az önállóság fejlesztése; Készségek szinten tartása, fejlesztése. Általános elvek A sérült kisgyermekek harmonikus személyiségfejlődését, eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő másságát elfogadó környezet segíti. A sérült gyermek iránti elvárást sérülésének jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Sérült kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet, ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. A sérült kisgyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. Ki kell alakulni az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. 8
A különleges gondozási igény kielégítését specifikus módszerek, terápiák, speciális eszközök segítik. A segédeszközök elfogadtatása, használata és megőrzésére nevelés folyamatos feladata. A nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővülnek a kompenzációs lehetőségek. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző szakértői vizsgálat javaslataira kell építeni. A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek fejlesztését, a sérülés típusának megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének céljai a normál pedagógiai célokkal megegyezőek, csupán az egyéni állapottól függően térnek el attól. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy az egyes területeken korlátozott gyermekek is a lehető legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd később a társadalomnak. Célunk a megfelelő érzelmi biztonságon túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, a szociális, értelmi érettség kialakítása, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére. Fejlesztő munkánk irányai Segítjük a gyermekeknek feldolgozni és megérteni: A tárgyi világot a gyermekekhez közelálló tevékenységeken keresztül. Az emberi környezet nyújtotta információt a játékokban, mesékben, szerepekben és közösségi eseményekben való részvételen keresztül. A logikai és matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon, számoláson, sorba rakáson, válogatáson és csoportosításon keresztül. A kimondott szó rajzoláson, dramatizáláson, szöveghallgatáson és a kifejezőkészség gyakoroltatásán keresztül. Speciális fejlesztő munkánk a személyiségfejlődés valamennyi területét (test, társas, érzelmi, és kognitív) megcélozza, elősegítve ezzel: A testi fejlődést, kis és nagymozgásokon keresztül A társas és érzelmi fejlődést viták és ellentétek elsimításán és tiszteletén, kezdeményezéseken és elfogadáson, megegyezésen, az anyagok megbecsülésén és a közös munkán keresztül. A kognitív fejlődést problémamegoldó helyzeteken, logikai feladatokon, a gondolkodás megszervezésén és a véleménymondás bátorításán keresztül. Az érzelmi biztonság, a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk: Az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására. Speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíteni az egyre pontosabb észlelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíteni a verbális, nonverbális kommunikáció kialakulását A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek: Elég időt kapjanak környezetük felfedezésére Lehetőséget kapjanak egy- egy téma sokoldalú megismerésére 9
Biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket, követhessenek el hibákat és oldjanak meg konfliktusokat. Alkalmat kapjanak választásra az egyes foglalkozások közül. Helyet kapjanak munkáik kiállítására. A speciális fejlesztés épít: A sajátos nevelési igényű gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz, ez spontán létrejövő húzóerőt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, csökken a függőségi beállítódásuk, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata. Az ép gyermek részéről a gyermeki előítélet mentességére építünk. Ezzel természetes elfogadó attitűd kialakulásának alapjait kívánjuk kialakítani. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése. Az óvodapedagógus feladatai: A problémák észlelése/szűrés Szülők tájékoztatása/bevonása. Megfelelő szakember megkeresése/szakvizsgálat kezdeményezése Az óvodapedagógus és a speciális fejlesztő együttműködése, az egyéni fejlesztési terv szerinti differenciált foglalkoztatás 1.5 Intézkedési területek A nevelőmunka területén A gyermekek differenciált személyiségfejlesztése. Komplex képesség- és készségfejlesztés a különböző fejlődésbeli eltérések, egyéni adottságok, valamint a szociális helyzet figyelembe vételével. Személyi feltételeket illetően A pedagógus továbbképzések területén a fejlesztő pedagógiával kapcsolatos továbbképzéseken való részvételre ösztönzés. A tárgyi körülmények terén Képességfejlesztő eszközök folyamatos beszerzése. Az informatikai struktúra bővítése, számítógép és internet hozzáférés biztosítása az óvodapedagógusok számára. Az épület folyamatos, külső, belső felújítása, korszerűsítése. Tárgyi eszközök, berendezési tárgyak folyamatos karbantartása, illetve felújítása, cseréje. A gyermekek mindenek feletti érdekének képviselete A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett gyermekek érdekében a jelzőrendszert működtetünk a társszervek felé. Közreműködünk a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Megelőzzük a gyermekek testi és mentális egészségét veszélyeztető tényezőket. Felmérjük a gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét. Figyelemmel kísérjük, dokumentáljuk a gyermekek egyéni fejlődését. 10
Az igazolatlan mulasztásokat jelezzük a szülő felé, bekérjük az igazolást. Az esetleges krízishelyzetek miatti magatartásbeli, viselkedésbeli változásokat megbeszéljük a szülőkkel. A probléma felmerülésekor jelezzük azt az óvoda gyermekvédelmi megbízottjának. A nevelőmunka folyamán biztosítjuk az egyéni bánásmódot, a differenciált fejlesztést minden egyes gyermek számára. A szülőket tájékoztatjuk, meggyőzzük a segítő szolgáltatásokról. Pedagógiai eszközökkel, különböző rendezvények szervezésével, szülői fórumokkal (orvos, védőnő, pszichológus fejlesztő pedagógus meghívásával) elősegítjük az életvezetési szemléletváltást. A nevelést elősegítő könyveket kölcsönzünk a szülők számára. 2. A tevékenységközpontú óvodai nevelés területei, célja, feladata: A családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, gyermekközpontú, a nevelési funkciók kiteljesítésére törekvő óvodai élet biztosítása, a teljes gyermeki személyiség és egyéni sajátosságok fejlesztése és kibontakoztatása a gyermekek egyéni fejlődési ütemének megfelelően. 2.1. A tevékenységközpontú óvodai nevelés feladatai Jó kapcsolatteremtő és együttműködő képességű, kreatív, önállóan is tevékenykedni tudó, kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelése. Esély biztosítása minden gyermek számára az önmagához viszonyított fejlődésre, hiányainak pótlására, hátrányainak kompenzálására saját fejlődési tempója szerint. A társadalmi gyakorlatra, az életre való felkészítés. Az egészséges életvitel iránti igény kialakítása, az anyanyelvi, érzelmi nevelés, a természetszeretet megalapozása, hagyományok őrzése. Élményekben gazdag, bizalomra épülő környezet, egy boldog gyermekkor biztosítása. A szülőkkel korrekt nevelőpartneri viszony kialakítása. Szociális és értelmi képességek egyéni, életkor specifikus alkalmazása az életkorhoz és a gyermek egyéni képességéhez igazodó műveltségtartalmak közvetítése. A program alapján fontosnak tartjuk a gyermeki személyiség maximális tiszteletét, szeretetét, a másság elfogadását, az egyéni képességek figyelembevételét, a gyermeki öntevékenység kialakítását, a nyitott, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet megteremtését, az óvoda valamennyi dolgozójának feltétel nélkül elfogadó gyermekszeretetét, nevelőmunkánk tudatos és tervszerű végzését, az óvoda és a környezetében élő emberek, a társintézmények harmonikus együttműködési formáinak megtartását, illetve bővítését. 2.2. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek fejlődő személyiség, ezért sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. E szükségletek kielégítésében, a gyermeki nevelhetőség alakulásában a gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van (család, óvoda). Az óvoda feladata a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása, a tevékenységre ösztönző egészséges élettér biztosítása, melyben a gyermekeket különleges védelem illeti meg. 11
2.3. Az egészséges életmódra nevelés Célunk: Az egészséges életvitel iránti igény kialakítása, testi, lelki és szociális jólét egységének biztosítása. Feladatunk: Megteremtjük az aktív és passzív pihenés lehetőségét. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítunk az egész nap folyamán, a mozgást igénylő tevékenységek után nyugodtabb elfoglaltságra adunk lehetőséget. Megóvjuk a gyermekek testi épségét, megelőzzük a balesetek és veszélyes helyzetek kialakulását. Nagyobb figyelmet fordítunk a betegségből visszatérő, ill. a viselkedési zavarokkal küzdő gyermekekre, valamint a sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló, autista) gyermekekre. A dajkával együttműködve rögzítjük a csoport szokásait, alkalmazzuk az egyéni bánásmódot, munkánkat igényesen és példamutatóan végezzük. Megismertetjük a szülőkkel az óvodai szokásokat és megpróbáljuk megnyerni őket a helyes életmód elsajátítására. Az egészségügyi szokások kialakításánál törekszünk a következetességre. Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a gyermekek fejlődéséről, ha szükséges szakember segítségét kérjük. Kihasználjuk a mindennapi testmozgás, edzés lehetőségét. Kialakítjuk a kultúrált étkezés, testápolás szokásait, segítjük a szabályok elsajátítását. Segítjük az integrált óvodai nevelés során, hogy a sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló, autista) gyermekek elsajátíthassák a beszédet nem igénylő, saját személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési, étkezési, önkiszolgálási szokásokat. Az önállóságra törekvés terén a gyermeknek minden esetben csak annyi segítséget adunk, amennyi a fejlődése érdekében feltétlenül szükséges. A sajátos nevelési igényű (nagyothalló) gyermekeknél vállaljuk a hallókészülék működésének napi ellenőrzését, a készülék megóvását, a szülővel való kooperatív együttműködést. A nevelés során figyelembe vesszük az ép, vagy kevésbé sérült területeket, melyek megerősítésével, a gyermekeket sikerélményhez juttatjuk, ezáltal bővül a fejleszthetőség lehetősége, mely nagyban befolyásolja a gyermekek mentális állapotát. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek ismerik a tisztálkodási eszközöket, azokat önállóan és helyesen használják. Betartják a megbeszélt szabályokat a mosdó használatakor. Képesek az önálló fésülködésre és zsebkendő használatra. Öltözködésnél és vetkőzésnél alkalmazzák a helyes sorrendet. Az adott időjárási, hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően önállóan választják ki a megfelelő ruhadarabokat. Össze tudják hajtani ruhaneműjüket, és a helyükre teszik azokat, meg tudják kötni a cipőfűzőt. Jól begyakorlottak az önkiszolgálással kapcsolatos készségeik. Helyesen ítélik meg az étkezésnél kiszedett étel mennyiségét, tudnak kultúráltan étkezni, ügyelnek a helyes testtartásra. Ismerik az evőeszközöket és azok helyes használatát. Képesek segítség nélkül teríteni, a kivitelezésben az igényességre törekednek. Megbecsülik a felnőttek és társaik munkáját, igényük van a környezetük tisztántartására. 12
A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével. 2.4. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Célunk: Olyan óvodai légkör megteremtése, amely sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé. Feladatunk: Fejlesztjük a gyermekek szociális érzékenységét, a szeretet és kötődés képességét. Fejlesztjük a mások iránti tisztelet, megbecsülés, elfogadás érzését. Fejlesztjük az élménybefogadás képességét. Fejlesztjük az érzelmek kifejezésének képességét. Fejlesztjük az ösztönök és az érzelem irányítását. Tompítjuk, leépítjük az érzelmi zavarokat. Kielégítjük a társas a gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának. szükségletét. Lerakjuk a szülőföldhöz való pozitív érzelmi kötődés alapjait. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek viselkedésében megjelenik a gondoskodás, figyelmesség, önzetlenség, együttműködés, segítőkészség, toleránsak egymással. Érdeklődnek társaik iránt, a tevékenységekben szívesen működnek együtt, segítik egymást. Figyelmesen hallgatják a felnőttek és egymás közléseit. Nyitottak az új élmények befogadására. Rendezni tudják egymás közötti konfliktusaikat. Képesek túlzott érzelmi reakcióik csillapítására. Kialakul bennük a közösségben való együttműködéshez szükséges szokás és normarendszer. Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való érzelmi kötődés alapja. Tudnak rácsodálkozni a természetben a szépre, a jóra, tisztelik, becsülik azt A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével. 2.5. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében Célunk: A gyermekek belső szükségleteinek kibontakoztatása, élmények nyújtása, a sokoldalú, komplex tevékenységformák kialakulásának segítése. Feladatunk: Biztosítjuk a minél változatosabb, többfajta tevékenység egyidőben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszköz, ötletek). A tevékenységek megszervezésében támaszkodunk a gyermekek tapasztalataira, aktuális élményvilágukra, ötleteket merítünk belőlük. 2.6. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében Célunk: A tevékenységközpontú nevelés során olyan képességek fejlesztése, amelyek a társadalomban létező pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Feladatunk: Folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára az egyéni, sajátos képességeik kibontakoztatásához szükséges tevekénységek gyakorlásának lehetőségeit, feltételeit. 13
Folyamatos megfigyelés útján tiszta képet alkotunk a gyermekek meglévő képességeiről, ennek ismeretében törekszünk a képességek fejlesztésére. A kiemelkedő képességű, a részképességek fejlődésében elmaradott, illetve a sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeket differenciált, egyénre szabott fejlesztési terv alapján neveljük. Minden gyermek képességét önmagához, a saját lehetőségeihez viszonyítva igyekszünk fejleszteni. A szokások begyakorlásánál egyéni segítséget adunk a gyermekeknek. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél megteremtjük az egyéni hiányosságok leküzdéséhez szükséges feltételeket, ezzel lehetővé téve a sikeres életvezetés kialakítását. 2.7. A tudatos fejlesztés feltételei Az óvodás korú gyermekek fejlesztése a nevelési folyamatban, a nevelési céloknak megfelelően valósul meg. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A tudatos fejlesztést jelentősen befolyásolják az objektív és szubjektív feltételek. 2.7.1. Az objektív feltételek Az óvoda épülete, berendezései, tárgyai, az óvoda udvara, a gyermekeket körülvevő környezet adott. Nevelési célkitűzéseink megvalósítását elősegíti óvodánk udvara, melyet nagy kiterjedésű füves terület tesz játszásra és mozgásra alkalmassá, elősegítve az egészséges életvitel iránti igény alakítását. 2.7.2. Szubjektív feltételek Az óvodapedagógus személyiségének kulcsfontosságú szerepe van a nevelés egész időtartama alatt. Modell, minta a gyermekek számára, személyisége elfogadó, segítő, támogató attitűdön alapszik. Különösen meghatározó óvodás korban, hiszen kezdetben a gyermekek kritikátlanul, válogatás nélkül utánoznak a hozzá érzelmileg közel álló felnőtt kedvéért. Rendkívül fontos az óvodapedagógus részéről a tapintatos közelítés a családhoz és az ott közvetített értékek tiszteletben tartása. Az óvodapedagógus a csoport tagja, vezető szerepe személyiségéből és tudásából fakad. A gyermeki alapszükségletek, a biztonság és szeretetigény kielégítése derűs, bizalomteli, nyugodt, elfogadó légkört teremt. Az óvodapedagógus és a gyermekek aktív együttműködése azt jelenti, hogy a pedagógus engedjen teret a gyermekek önkifejező, önérvényesítő törekvésének. Nekik, a gyermekeknek éppúgy lehet véleményük, elképzelésük, ötletük, javaslatuk, mint a felnőttnek. A gyermekeket saját környezetük, tapasztalataik, élményeik befolyásolják, ezekre az élményekre, tapasztalatokra kell építenünk és megterveznünk a gyermekek tevékenységét. Az óvodapedagógus és a dajka együttműködése meghatározó a nevelési folyamat sikerességében. A dajka a pedagógiai munka közvetlen segítője, éppúgy, mint az óvodapedagógus, hatást gyakorol a gyermekekre. Nevelési elképzeléseinkről tájékoztatjuk dajkánkat, hogy ebben a folyamatban ő is közvetlenül és tevékenyen vehessen részt. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánjuk megvalósítani az egyéni fejlesztését. A dajka, gyermek együttműködése azt jelenti, hogy a pedagógiai munka közvetlen segítőjeként hatást gyakorol a gyermekekre teljes lényével, magatartásával, beszédstílusával. Az óvoda környezetében élő emberek hatást gyakorolnak az óvoda nevelőmunkájára. Helyi nevelési rendszerünk kialakításánál figyelembe vesszük az óvoda környezetében élők véleményét, javaslatait. Célkitűzéseinket az igénybevevők /család/ érdekeinek, elképzeléseinek és szükségleteinek megfelelően próbájuk kialakítani. 2.8. Játék és tanulási tevékenység 14
A játék a 3 7 éves korú gyermekek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenység, általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek. A játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat. A játék tehát egy olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan ki kell használnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. A gyermekek fejlődésük során képessé válnak a bonyolultabb játékokban való részvételre, majd a tudatosabb tevékenységek, szervezett tanulás elfogadására, vállalására, így a játék a tanulás legmeghatározóbb színtere lesz. Célunk: Játékra épülő komplex személyiségfejlesztés, a gyermekek alapkompetenciáit és kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységek biztosítása a játékban rejlő tanulási lehetőségek kiaknázása. Feladatunk: A gyermekekben olyan tulajdonságokat alakítunk ki, melyek később segítik a társadalomba való beilleszkedésüket. Helyes magatartásmódra nevelünk, a társas kapcsolatok, kultúrált konfliktusmegoldás, alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes vállalását alakítjuk. Megismertetjük a játéktevékenységen keresztül a külső világ elemeit (érzékszervek, értelmi képességek fejlesztése). Gazdagítjuk a különböző játékformák (gyakorló, funkció, szimbolikus, szerep, szabály) tartalmát és minőségét. Elősegítjük a szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játékok megjelenését. Fejlesztjük a gyermekek mozgását és mozgáskoordinációját. Fejlesztjük a gyermekek kifejezőképességét, kommunikációját. Törekszünk a több érzékszervet igénybe vevő tapasztaltatásra és sokoldalú cselekedtetésre. A komplex tevékenységek rendszerén keresztül eljuttatjuk a gyermekekhez azt, ami számukra a világból megismerhető, befogadható, melyet a tanulás játékba való integrálása segít a legjobban. A gyermekeket élményhez juttatjuk a játék és a tanulás során. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeket szeretetteljes közeledéssel, figyelemfelkeltő játékeszközökkel bevonjuk a tudatosan tervezett játéktevékenységbe. A játékot támogató környezetet teremtünk építve a gyermek előző élményeire, tapasztalataira, ismereteire. Biztosítjuk a személyre szabott pozitív értékelést. A fejlesztés várható eredményei az óvodás kor végére A gyermekek képesek kitartóan egyazon játékban részt venni. Szükségletüknek és életkoruknak megfelelő játékot választanak. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Élvezik a szabályjátékokat és képesek a szabályok betartására. Részt vesznek az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Bekapcsolódnak a közös játékokba. Önállóak, kezdeményezőek a tevékenység során. Pozitív beállítódásuk alakul ki társaik iránt. Képesek élményeik eljátszására, elfogadják társaik ötleteit, javaslatait. Az adott tevékenységhez helyesen választják meg az anyagot és eszközt. Tudnak együttműködni társaikkal és az óvodapedagógussal. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével. 15
2.9. Társas és közösségi tevékenység A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztése rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. Célunk: Olyan tulajdonságok, képességek, készségek formálása, melyek segítségével a gyermekek könnyebben eligazodnak a napi életben. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű valamint a kiemelkedő képességű gyermekek befogadása a közösségbe, egyenlő társként. Feladatunk: Az anyás beszoktatás biztosításával elősegítjük a gyermekek óvodai életbe való beilleszkedését. Türelmes, megértő bánásmóddal megkönnyítjük a szülőktől való elválást. Gazdagítjuk a gyermekek személyiségét, elősegítjük és erősítjük a társas kapcsolatokat. Fejlesztjük az érzelmi, erkölcsi tulajdonságokat (pl. együttérzés, figyelmesség, egymás segítése, önzetlenség stb.). Fejlesztjük az akarati tulajdonságokat (pl. önállóság, kitartás, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat). Alakítjuk az egymás iránti bizalom, a toleranciaképesség a különbözőségek elfogadását, tiszteletben tartását. Családias, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó, demokratikus légkör biztosítunk. Rugalmas napirendet alakítunk ki, mely lehetőséget ad a változatos tevékenységek végzésére. Hangsúlyt fektetünk a gyermekek egyéniségének kibontakoztatására, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, a sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló), illetve a kiemelkedő képességű gyermekekre. Szükség esetén igényeljük a megfelelő szakember közreműködését (pl. logopédus, pszichológus, gyógytornász, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus). Kialakítjuk a csoport szokásrendszerét, a közös hagyományrendszert (pl. születés- és névnapokról való megemlékezés, szüreti nap, karácsonyvárás, farsangvárás, egészségnap, gyermeknap, stb.), melyek erősítik az összetartozás érzését. Olyan észszerű korlátokat állítunk, olyan viselkedési szokásokat alakítunk ki a közösségben, melyeknek a gyermekek meg tudnak felelni. Olyan szokásrendszert alakítunk ki, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek ne zavarják egymás tevékenységét, de ugyanakkor erősödjön együttműködési képességük, egymásra való figyelésük, fejlődjön konfliktusmegoldó, toleranciaképességük. Önállóságuk, döntési képességük, őszinteségük, nyíltságuk kibontakoztatásán munkálkodunk. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél elősegítjük a spontán tanulást és a kommunikációt. A közösség természetes tagjaként képességeiknek megfelelő feladatokkal látjuk el őket. Folyamatosan biztosítjuk a szülők óvodai életbe való betekintésének lehetőségét, mellyel erősítjük az együttműködést és a pozitív nevelőpartneri viszony kialakítását a gyermekek nevelése érdekében. Az óvodapedagógussal való előzetes egyeztetés alapján a szülő bármikor beléphet a csoportba. 16
Segítjük a gyermekek szociális érzékenységének, fejlődését, én tudatának alakítását. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képessége terén szokássá válik a kérés, köszönés, megszólítás, válaszolás. Ragaszkodnak társaikhoz, a csoporthoz tartozó felnőttekhez, érdeklődnek barátaik iránt, örülnek a közös sikereknek, szívesen tevékenykednek a csoport érdekében. Alkalmazkodnak a szokásokhoz, szabályokhoz, figyelmeztetik egymást ezek betartására, igényükké válik a közös célokért való együttműködés. Szeretettel fogadják a csoportba érkező vendégeket. Egyéni céljaikat képesek alárendelni a csoport érdekeinek, értékelik saját tetteiket, konfliktushelyzetekben társaikkal megegyeznek. A megkezdett tevékenységet képesek befejezni, kialakul feladattudatuk. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével. 2.10. Munkatevékenység Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kertmunka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez munkavégzést, azaz tevékenykedést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Célunk: A gyermekek felkészítése az életre, olyan személyiségjegyek kialakítása, melyek a tanulás alapfeltételei (pl. feladatvállalás, feladattudat, felelősségérzet stb.). Feladatunk: A család és az óvoda munkatevékenységgel kapcsolatos elvárásait közelítjük az együttnevelés érdekében. Lehetővé tesszük a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését. Megteremtjük az alkalmat, helyet, időt, eszközt az önkiszolgáló, valamint a közösségért végzett munkatevékenységre, melyek során biztosítjuk az önállóságot. Kiegyensúlyozott, nyugodt légkör megteremtésére törekszünk a feladatvégzés ideje alatt is. Megtanítjuk a gyermekeknek az egyes munkafázisokat, ha erre szükség van. Figyelembe vesszük, hogy az elvégzendő feladatra képesek-e a gyermekek, se pszichésen, se fizikailag nem terheljük túl őket. Figyelünk arra, hogy a kiadott eszközök ne veszélyeztessék a gyermekek testi épségét. Váltakoztatjuk a gyermekeknél a könnyebb és nehezebb feladatokat, hogy ne fáradjanak ki. Röviden, érthetően fogalmazzuk meg, hogy mit miért kell elvégezni. Kihasználjuk a gyermekek tevékenység iránti érdeklődését. Munkavégzésünkben arra törekszünk. hogy mindig modell értékű legyen. Személyre szabottan adunk segítséget, de csak annyit, amennyivel továbblendítjük a tevékenységben a gyermekeket. Dicsérjük, buzdítjuk őket, hogy ezzel is fenntartsuk érdeklődésüket, és a későbbiek során szívesen térjenek vissza a feladatok folytatásához. 17
Figyelmünk a munka folyamán nem csak a csoportra irányul, hanem az egyes gyermekekre is. Folyamatosan biztosítunk munkalehetőséget. Állandó helyen tartjuk a munkaeszközöket, melyet a gyermekek is jól ismernek, és adott időben elő tudják venni azokat. A munkához való pozitív hozzáállást alakítunk ki a gyermekekben. Tudatosan szervezzük meg az egyes munkafázisokat. Aktív tevékenységek során alakítjuk ki a munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, készségeket és képességeket. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére Képesek a saját személyükkel kapcsolatos munkafeladatok önálló elvégzésére. Önként feladatot vállalnak, s annak elvégzése során törekednek az önállóságra. Rendelkeznek elemi önismerettel, hogy mire képesek. Ismerik azokat a munkaeszközöket, amelyekkel dolgoznak, és tudják, hogy a nem rendeltetésszerű használatuk veszéllyel jár. Vigyáznak saját és mások testi épségére. Elvégzik a kapott és vállalt megbízatásaikat, a visszatérő és rendszeres feladatok elvégzésének aktív részesei. Szívesen segítenek egymásnak, ha szükség van rá. Gondozzák a környezetükben lévő növényeket, vigyáznak környezetük rendjére, tisztaságára. Kialakulnak a másokkal való együttműködés kompetenciái (kitartás, önállóság, felelősség, én tudat). A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével. 2.11. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogy hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Célunk: A gyermekek önállóságának és döntési képességének fejlesztése többféle tevékenység lehetőségének változatos biztosításával. Feladatunk: Megtanítjuk a gyermekeknek, hogyan használhatják fel szabadidejüket. A felkínált lehetőségek közül (pl. bábozás, festés, rajzolás, zene, tánc, mozgás, társasjáték, mese, vers, barkácsolás stb.) a gyerekek szabadon választhatnak. A csoportszobában és az udvaron is biztosítjuk a választás lehetőségét, ami a döntés gyakorlására készteti a gyermekeket. Lehetőséget adunk a gyermekeknek a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, ösztönözzük újabb baráti kapcsolatok kialakítását, segítjük a közösséghez való alkalmazkodást. Keressük a lehetőségét, hogyan biztosíthatnánk nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek. 18
A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítjük, időszakonként átgondoljuk a változtatások lehetőségét és szükségességét. Egyszerű, önmagunk és a gyermekek alkotta eszközökkel segítjük elő a gyermekek fantáziájának fejlődését. A nap folyamán lehetőséget keresünk és kínálunk az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra. 2.12.Óvodánk funkciói a.) b.) Szociális funkció Nevelési funkció.szociális funkció Az óvoda a családi élet kiegészítője, de csak a családdal együtt éri el a gyermek személyiségének megfelelő fejlesztését. Nagyobb hangsúlyt kell fordítani a családok életének megismerésére. Milyen szinten áll a gyermek óvodába kerülésekor, milyen környezetből jön? Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gyermek fejlődését, melyekről feljegyzéseket készítünk. Nálunk az óvodába beírt gyermekek 50%-a 3 vagy több gyermeket nevelő családból érkezik, ahol csak az apa a kereső. (18 beírt gyermek közül 13 nagycsaládos.) Az anyagi problémák rányomják bélyegüket a család életére, hangulatára, szokásaira, ezért az egyéni bánásmód különös jelentőséget kap. Nevelési funkció Igaz, az óvoda az iskolára készít elő, de ezt nem tanítással oldjuk meg, hanem elsősorban neveléssel. Évről évre nő a beszédhibás és fejletlen beszédkészséggel óvodába érkező gyermekek száma. 1.) Ezért kiemelt figyelmet és nagy gondot kell fordítani az anyanyelvi nevelésre, akár szakemberek (logopédus, nevelési tanácsadó) bevonásával is. Egyre kisebb korra kerül a durva beszéd állandósulása, az idegen szavak indokolatlan használata. Szókincsük gyakran nem felel az meg életkoruknak megfelelő elvárásnak. Ez köszönhető az ingerszegény környezetnek, a TV, videó túlzott használatának. Az óvodai dolgozók, elsősorban az óvónők példamutató, szép, választékos beszéde ellensúlyozhatja ezt a hiányt. 2.) Az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőségű. Ezen belül biztosítani kell: a gyermek testi szükségletének kielégítését, az egészség védelmét az egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés szokásainak kialakítását. Az óvodai nevelés végső célja: az iskolai alkalmasság Az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a test séma kialakulásának. 19
Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, növekszik a figyelem időtartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztás átvitele. A szemléletes és a képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára is érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, különböző mondatszerkezeteket és mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, ismeri a viselkedés alapvető szabályait, szociális érettsége lehetővé teszi, hogy fokozatosan fejlődve együttműködjön tanítójával, kapcsolatot teremtsen gyermektársaival, a felnőttekkel, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban, ez megnyilvánul a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének erősödésében. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek estében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt ideális fejlettségi szint. Sajnos elég sok gyermek kerül ebbe a kategóriába. Az elmúlt évben ez a gyermekek 33 százalékát jelentette településünkön. Az iskolába lépés kritériumait az Országos Alapprogram alapján határozzuk meg. A rugalmas beiratkozást az oktatási törvény szabályozza. A szülőkkel való egyeztetés után amit folyamatos tájékoztatás előz meg, döntünk a beiskolázásról. Amennyiben szükséges, a döntéshez igénybe vesszük Várpalotán a Nevelési Tanácsadó, vagy a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság szakvéleményét. Az iskolaigazgató dönt a gyermek iskolába lépésének időpontjáról, az iskolai felvételről. 3. Gyermekvédelem az óvodában Óvodai nevelőmunkánkban nagy hangsúlyt fektetünk az együttműködésre más intézményrendszerekkel, a problémákkal küzdő családok segítésére. A gyermekek személyiségfejlődésében meghatározó a család szerepe. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a kedvezőtlen szociális helyzetben lévő gyermekek intézményi nevelését biztosítani tudjuk. Elsődlegesnek az óvodai gyermekvédelem preventív jellegét tartjuk. 3.1. Gyermekvédelmi munkánk célja A gyermekek védelme, a gyermeki jogok érvényre juttatása. A család működésének erősítése, az eredményes gyermeknevelés lehetőségeinek megismertetése és tudatos alkalmazása a családokkal együttműködve. A családban adódó problémás helyzetek megoldásának segítése tapintatos, toleráns, elfogadó nevelői magatartással, szem előtt tartva a szülői felelősség és kötelezettség elsődlegességét. 3.2. Gyermekvédelmi munkánk feladatai 20