Kötelezı érvényő szabályzat sablonok Eszközök és források értékelési szabályzata Tartalomjegyzék: 1. Általános értékelési szabályok 2. Az eszközök értékelése Közös szabályok Az eszközök beszerzési ára 2.2. A befektetett eszközök értékelése 2.2.1. Az immateriális javak értékelése 2.2.2. A tárgyi eszközök értékének meghatározása a mérlegben 2.3. A készletek értékelése 2.3.1. A vásárolt készletek értékelése 2.4. A követelések értékelése 2.4.1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból 2.4.2. Az egyéb követelések értékelése 2.5. A pénzeszközök értékelése 2.6. Aktív idıbeli elhatárolások értékelése 3. A források értékelése 3.1. A saját tıke értékelése 3.2. A céltartalék értékelése
A vállalkozó a számviteli törvény elıírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelıen, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a választási lehetıségeket kihasználva, az eszközök és források értékelését az alábbiak szerint szabályozza. 1. Általános értékelési szabályok A vállalkozó az értékelésnél a vállalkozás folytatása, az egyedi értékelés és az óvatosság elvébıl indul ki. Az elızı évi mérleg készítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor kerülnek megváltoztatásra, ha a változtatást elıidézı tényezık tartósan, legalább egy éven túl jelentkeznek, és emiatt a változások állandónak, tartósnak minısülnek. Az értékelés során figyelembe kell venni minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévı eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig bekövetkezett és ismertté vált. A befektetett eszközök meghatározott körénél alkalmazható felértékelési lehetıséggel valamint a piaci érték alkalmazásával a vállalkozás nem kíván élni. 2. Az eszközök értékelése Közös szabályok Az eszközök beszerzési ára A befektetett eszközök könyvekbe való felvételekor azt a nyilvántartási árat határozzuk meg, amelyen az eszközt illetve az eszköz állományában bekövetkezett változásokat a fıkönyvi számlán könyveljük. Ennek megfelelıen a bekerülési érték része: o az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár o szállítási és raktározási költség, amennyiben az eszközre felosztható o alapozási, szerelési, üzembehelyezési költség o közvetítıi költségek 2
o bizományosi díjak o beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó) o vámköltségek o fizetendı illetékek o vámárut terhelı vámköltségen kívüli vámtételek o az elızetesen felszámított, de le nem vonható forgalmi adó o jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak o egyéb hatósági, igazgatási, szolgáltatási, eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj, szakértıi díj) o az eszköz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön, bankgarancia díja o kezelési költség, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék o a szerzıdés közjegyzıi hitelesítésének díja o a raktárba történı beszállításig, üzembehelyezésig felmerült kamat o a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, az üzembehelyezésig felmerült biztosítási díj tényleges összege o a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerő használatához szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési árban érvényesített értéke o a vásárolt vételi opció díja o a beruházás tervezés, a beruházás elıkészítés és lebonyolítás, az új technológia elsajátítás díjai, közvetlen költségei A bekerülési értéket csökkenti: o a próbaüzemelés során elıállított termék, nyújtott szolgáltatás értéke o a beruházásra adott elıleg és a beruházásra elkülönített pénzeszköz után az elszámolásig illetve felhasználásig kapott kamat összege, maximum a bekerülési értékben elszámolt kamat összegéig Nem minısül a bekerülési érték részének: o a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adó o az ellenérték arányában megosztott, elızetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada 3
o a vásárolt eszközre fel nem osztható szállítási költség (pl. árubeszerzés) o a hitel, a kölcsönszerzıdésben nem nevesített eszközök beszerzése esetén az ehhez kapcsolódó korábbiakban felsorolt költségek A bekerülési érték részét képezı tételeket a számviteli törvény elıírásai szerint a felmerüléskor (legkésıbb az üzembehelyezéskor) kell számításba venni a számlázott összegben. Amennyiben az üzembehelyezésig, a raktárba történı beszállításig a számla nem érkezett meg, a fizetendı összeget a hatóság nem állapította meg, akkor az adott tétel értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerzıdés, jogszabályi elıírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy késıbb módosított fizetendı összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele idıpontjában kell módosítani, ha a különbözet összege az eszköz értékét jelentısen módosítja (lásd: számviteli politika). A tárgyi eszköznél értéket növelı beszerzésként kell figyelembe venni: o a bıvítéssel o a rendeltetés megváltoztatásával o átalakítással o élettartam növelésével o a kapacitás, a pontosság helyreállításával kapcsolatos munkák költségeit. A készleteknél a raktárba kerülésig felszámított szállítási költség a bekerülési érték (beszerzési ár). Nem tartozik az értéket növelı beszerzések közé a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka. Az importbeszerzés értéke: Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó forintérték az importtermék, anyag, áru, illetve import szolgáltatás értéke. 4
Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítéskor) érvényes, a választott hitelintézet által meghirdetett és alkalmazott devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagán átszámított forintérték az importtermék, anyag, áru illetve importszolgáltatás értéke. A pénzintézetek által nem jegyzett deviza, valuta esetén a szabadpiaci árfolyam az irányadó. A nem pénzügyi betétként kapott eszköz apport, társasági szerzıdésben meghatározott, a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló értéke bekerülési értéknek minısül. A térítés nélkül kapott eszközök bekerülési értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt eszközök esetében az eszközöknek az állománybavétel idıpontjában meglévı piaci értéke. A piaci érték megállapításánál az adott eszköz új értékébıl kell kiindulni, csökkentve azt az eszköz elhasználtsági fokával és figyelembe véve az eszköz piaci keresettségét. A bekerülési érték megállapítható árszakértıi becslés alapján is. 2.2. A befektetett eszközök értékelése 2.2.1. Az immateriális javak értékelése a) Az immateriális javakat beszerzéskor / elıállításkor a beszerzési / elıállítási értéken kell a mérlegbe felvenni. o A vagyoni értékő jogok bekerülési értéke a megszerzésükért fizetett összeg, az apport érték, átalakulás esetén a vagyonmérleg szerinti érték. o A szellemi termékek bekerülési értéke a fizetett ellenérték, saját elıállítás esetén az elıállítás közvetlen költsége. b) Az immateriális javak értékelése: 5
Az immateriális javak bruttó értékét az elszámolt értékcsökkenéssel lecsökkentve, nettó értékkel kell a mérlegbe felvenni az alábbiak szerint: o A vagyoni értékő jogok beszerzési árát 6 év alatt számolja el a vállalkozás, lineáris leírási kulccsal o A szellemi termékek bekerülési értékét 3 év alatt számoljuk el amortizációként. A vagyoni értékő jogok és szellemi termékek nettó értékének megállapításához figyelembe kell venni a számviteli törvényben nevesített terven felüli leírások összegeit is. Az immateriális javak esetében maradványértékkel nem számolunk. 2.2.2. A tárgyi eszközök értékének meghatározása a mérlegben a) A tárgyi eszközök bekerülési értéke A tárgyi eszközöket a könyvekben bekerülési értéken kell beszerzéskor állományba venni. A bekerülési érték tartalmát a 2.2.1. pont részletesen ismerteti. A tárgyi eszköz állományt növelı beszerzésén túlmenıen lehetséges a meglévı állomány értéknövekedése is (2.2.1.) b) A tárgyi eszközök értékének meghatározása A tárgyi eszközöket a mérlegben nettó értéken kell szerepeltetni. A mérlegben kimutatott érték meghatározásakor a bekerülési értéket az alábbiak szerint meghatározott értékcsökkenéssel kell csökkenteni: o Ingatlanok: Az épületek amortizációjának elszámolása lineáris módszerrel történik. Az alkalmazott leírási kulcs 2%. A jármővek után 20%-os leírási kulcs kerül érvényesítésre. o A kettıszázezer forint egyedi beszerzési, elıállítási érték alatti adótörvényben nevesített eszközök esetén az amortizáció elszámolása 50%-os lineáris leírási kulccsal történik. 6
o Minden egyéb tárgyi eszköz esetén a leírási kulcs a TAO tv.-ben foglaltak szerint kerül meghatározásra. Vállalkozásunk sajátosságait figyelembe véve a tárgyi eszközök esetében maradványértéket nem állapítunk meg. Az üzembe nem helyezett, rendeltetésszerően használatba nem vett tárgyi eszközök bekerülési értékét a beruházások között kell kimutatni. Tárgyi eszközök esetén is napra arányosan kerül érvényesítésre az értékcsökkenési leírás. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök esetén terven felüli leírást a számviteli politikában meghatározott módon érvényesítünk. Nem számolunk el értékcsökkenést o az építési telkek, földterületek után o a befektetési céllal vásárolt ingatlanok után. 2.3. A készletek értékelése 2.3.1. A vásárolt készletek értékelése A vállalkozás a vásárolt készleteket beszerzéskor azonnal költségként számolja el. Leltározási kötelezettségének december 31.-i fordulónappal tesz eleget. (Lásd: Leltározási szabályzat) Ezen készletek értékelésére az utolsó beszerzési árakon kerül sor. 2.4. A követelések értékelése A mérlegbe csak az adós által elismert követelés állítható be. Az adós által el nem ismert követelést még peresítés esetén sem lehet a mérlegbe beállítani. 2.4.1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból 7
A belföldi vevıkkel szembeni követelést a számlázott, elismert összegben kell a mérlegben szerepeltetni, csökkentve azt az elszámolt értékvesztés összegével. 2.4.2. Az egyéb követelések értékelése A jegyzett, de még be nem fizetett tıke értékét (a mérlegben a saját tıke részeként kell kimutatni), valamint az egyéb követelések értékét a könyvekben, a mérlegben mindenkor a még teljesítendı összegben kell kimutatni. 2.5. A pénzeszközök értékelése A forint pénzeszközt a mérlegben könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. 2.6. Aktív idıbeli elhatárolások értékelése Aktív idıbeli elhatárolásokat a mérlegben könyv szerinti értéken kell szerepeltetni, számításokkal, bizonylatokkal alátámasztottan. 3. A források értékelése 3.1. A saját tıke értékelése A saját tıke a jegyzett, de még be nem fizetett tıkével csökkentett jegyzett tıkébıl, tıketartalékból, eredménytartalékból, lekötött tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményébıl tevıdik össze. Figyelembe véve a számviteli törvény saját tıkére vonatkozó elıírásait, a mérlegben könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. 3.2. A céltartalék értékelése A vállalkozás céltartalékot a várható kötelezettségekre képez, ha a képzés jogcíme fennáll. 8