Pályatanácsadás Magyarországon és a nagyvilágban

Pályatanácsadás Magyarországon és a nagyvilágban

2 1. Pályafejlődés Magyarországon A pályafejlődés modellje a rendszerváltozás óta drámai átalakuláson ment át. A második világháború utáni évtizedekben a pályafejlődésnek kétféle trendjét fogadta el a hivatalos társadalmi normarendszer. Az egyik egy korán már az általános vagy a középiskola éveiben megérlelődött pályaválasztási elhatározáson alapult. A fiatal erre készült, továbbtanulási tervei ehhez formálódtak és egész felnőtt életében ehhez maradt hűséges, lehetőség szerint ugyanazon a munkahelyen. A hűségjutalom, a törzsgárdatagság szokásai is ezt szentesítették. Az így kiválasztott pályán lehetett fölfelé haladni, magasabb szintre lépni és továbbtanulni, de a pálya elhagyását, sőt még a gyakori munkahelyváltást is negatív értékelés, gyanakvás kísérte. Az ún. vándormadarak nem illettek bele egy centralizált irányítású világba. A hivatalos elvárások mellett a biztonságra törekvő családi ambíciók is ezt a pályaképet erősítették, melyben benne volt a politikai változásoktól nem sújtott pályák preferálása (orvos, mérnök és egyéb műszaki pályák), de a megbízható pályán állhatatosan kitartó megbízható szakemberek ideálja is. A pályafejlődés másik trendjéhez az ideológiai szempontoktól vezérelt pályaváltások tartoztak, amelyekre főleg a politikai fordulatok éveiben került sor. Az előző korszakban felelős pozíciót betöltők helyére az új korszak számára megbízható emberek kerültek. A szakértelemnek ebben nagyon kevés szerepe volt. A károk, amelyeket ezek a döntések okoztak, nehezen felmérhetőek. Az egyéni sorsokban számos felszínre nem került, más tünetek alatt rejtőző foglalkozási neurózis és egyéni krízis kísérte az ilyen megalapozatlan megbízatásokat. Az elmúlt évtizedek történetéhez érdekes kiegészítést adhatna pályalélektani szempontból az ilyen jellegű pályaváltások feltárása, ez azonban mindig csak egy szűk réteget érintett, így mélyebb elemzése jelen tanulmánynak nem feladata. A pályafejlődés modellje a 90-es években gyökeresen megváltozott. A változások a következőkben jellemezhetők: Megjelent a pályaváltás, mint kényszer, amelyre a gazdasági szerkezetváltás miatt került sor, átmenetileg vagy tartósan munkanélküliségbe kényszerítve szakképzett és szakképzetlen dolgozók tömegeit. A munkanélküliek száma lényegesen magasabb Kelet- Magyarországon, mint Budapesten, lényegesen magasabb a szakképzetlenek, mint a szakképzettek körében, és lényegesen magasabb a pályakezdő fiatalok, mint a harmincas éveikben járók körében. Sokkhatásként érte a magyar társadalmat, hogy ez lehetséges. Társadalmi és egyéni szinten egyaránt nehezen feldolgozható élményként. Ennek hatására a

3 konvertálható szaktudás megszerzése jelszóból valósággá vált képzettségek különféle szintjén, hiszen azok tudnak más munkakörre vagy akár más pályára váltani, akiknek sokoldalú szakképzettsége, más területeken is alkalmazható tudása ezt lehetővé teszi. A munkanélküliség valóban új jelenség volt a második világháború utáni Magyarországon. A munkanélkülieknek máris többféle típusa alakult ki. A negyven évesnél idősebb, életüket egy-egy nagyvállalatnál eltöltött, hirtelen munkanélkülivé vált emberek talaj vesztettnek érzik magukat. Ez nem csupán anyagi probléma, hanem életük értelmének elvesztése. Önbizalomhiány, szégyenérzet, önmaguk hibáztatása jellemzi őket, amely szélsőséges indulatokkal és társadalmi elégedetlenséggel, becsapottság-élménnyel párosul. Nagyrészük nehezen vállalkozik a felkínált átképzésre. Súlyos depressziót élnek át. Úgy érzik, minden romba dőlt, amire életüket felépítették. Megjelent a pályaváltás, mint az újrakezdés, a vállalkozás, az eddig őrizgetett tervek és álmok megvalósításának lehetősége. A kényszerű váltás frusztrációja mellett ez a tendencia kevésbé publikus és kevésbé ismert, de konstruktív erőként ez is jelen van. A kibontakozó piacgazdaság újszerű kihívást jelentett az üzleti élet, a vállalkozási lehetőségek fel forduló a legkülönfélébb műveltségi szinten élő rétegek számára. A vállalkozás elveszítette korábbi negatív csengését. A szocializmus építésének utolsó éveiben, a nyolcvanas évek végén még némi fenntartás és gyanakvás kísérte az üzleti élet felé fordulókat. Mára ez is gyökeresen megváltozott. 2. Pályafejlődési tanácsadás A korábban főként fiatalokkal foglalkozó magyarországi pályaválasztási tanácsadás célkitűzés-rendszere is kibővült a társadalmi-gazdasági változások következtében megfogalmazódott új feladatokkal, különösen a felnőtt pályaalakulás új gondjaival, ide értve a munkanélküliség okozta pályakríziseket és a pozitív lehetőségeket kínáló kihívások alkalmazkodási feladatainak segítését. A magyarországi szóhasználatban a pályatanácsadás fogalma fejezi ki mind a pályaválasztáshoz, mind a pályafejlődéshez nyújtott szakszerű segítséget. A pályaválasztási tanácsadást világszerte egyre inkább felváltja a pályafejlődési tanácsadás, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson az egyén pályáján jelentkező választási, döntési helyzetek pályaváltási, pályakorrekciós feladatok, krízisek, adaptációs nehézségek megoldásában az életpálya alakulásának valamennyi szakaszában (Life Long Guidance, LLG).

4 3. Pályatanácsadás Az 1970-1976 közötti időszak a magyarországi pálya tanácsadás fejlődésének az elmúlt 50 év alatti legvirágzóbb korszaka, melynek nyitánya az 1029/1971-es kormányhatározat volt. A hetvenes évek elején az ifjúság számára nyújtott pályatanácsadásnak egy európai szinten működő rendszere jött létre Magyarországon a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésével és irányításával, melyben az akkori oktatási tárca is nagyon aktívan vett részt az iskolai pályaorientáció területén. Elméleti megalapozottság és metodikai felkészültség szempontjából egyaránt magas színvonalú munka folyt a pályaválasztási tanácsadó intézetekben (ahol pszichológusok, pedagógusok, közgazdászok és szociológusok, sőt a legtöbb megyében orvosok dolgoztak együtt) és a velük országosan kiépített hálózat keretében kapcsolatban lévő általános és középfokú iskolában, valamint az ún. üzemi, munkahelyi pályaválasztási felelősök révén számos munkahelyen. Meghatározó szerepe volt a fejlődésben a finnországi szakmai tapasztalatoknak. A kiválóan felépített és kiválóan működő finn pályatanácsadó rendszer struktúráját és metodikáját követte a hetvenes éves pályatanácsadása Magyarországon. Ez a pozitív hatás napjainkig érvényes, ide értve Pulkkinen L.(2003) longitudinális vizsgálati eredményeit. A hetvenes években megteremtett metodikai kultúra és szakértelem nem veszett el. Ezeken a hagyományokon épülve számos új elemmel, valamint a legújabb nemzetközi tapasztalatokkal gazdagodva, az utóbbi évtizedben megkezdődött az ezredforduló feladatainak megfelelő pályatanácsadási rendszer felépítése, bizonyos értelemben újjáépítése. Ehhez nélkülözhetetlen volt a pályákról és választás előtt állóknak önmagukról szóló információk rendszerének kidolgozása és széleskörű közreadása az iskolai és iskolán kívüli szinteken egyaránt. Az elmúlt évtizedben a munkaügyi tárca a Világbank támogatásával kidolgozta és adaptálta a nemzetközi összehasonlításban legkorszerűbbnek nevezhető pályainformációs rendszert (Foglalkozási Információk Kézikönyve, a számítógéppel támogatott pályatanácsadás különféle módszerei, ezek között is kiemelkedő a magyarországi viszonyokra adaptált CHOICES), évtizedes lemaradást hozva be ilyen módon. Ez a program tovább folytatódott a következő években is és hozzáférhetővé vált az ifjúság minden rétege számára. Ez az eszközrendszer a felnőtt munkavállalók számára is alkalmazható.

5 A munkaügyi tárca emellett létrehozta a munka- és pályatanácsadás országos intézményhálózatát, amely közvetlenül is foglalkozik a hozzájuk tartozó vagy hozzájuk forduló felnőttek és fiatalok problémáival. Különösen jelentős a ma már országos hálózatként működő FIT-rendszer (Foglalkozási Információs Tanácsadók). DRAPELA V. L. (1987) tanulmányában elemezte a tanácsadás kelet-európai modelljét. feltárta a tanácsadási rendszerek ideológiai meghatározottságát. Leírta, hogy a kelet-európai országok a Szovjetuniót követték ebben a témakörben is. A tanulmány nem sorolja ezek közé Magyarországot. A magyarországi pályaválasztási tanácsadás ugyanis sok tekintetben másként alakult. Ennek egyik oka az volt, hogy a pályatanácsadást a pszichológia keltette életre az ötvenes évek után és a pszichológiának Magyarországon a többi kelet-európai országhoz viszonyítva viszonylag sikerült megőriznie ideológiai függetlenségét. A másik ok az volt, hogy a pályatanácsadást olyan szakemberek alapozták meg elméletileg és metodikailag, akik ismerték és közvetítették a legmagasabb színvonalú pszichológiai iskolák eredményeit. A harmadik ok az volt, hogy a magyarországi pályaválasztási tanácsadás szakemberei szoros szakmai kapcsolatot alakítottak ki különösen a nyolcvanas évek közepétől a pályaválasztási tanácsadás nemzetközi szervezeteivel: az IAEVG-vel és az IRTAC-kal (International Round Table for the Advencement and Counselling), valamint a legjelentősebb külföldi szakemberekkel és szakmai műhelyekkel (DEEN, N., STERN, E., WIEGERSMA,; BORGEN, W., AMUNDSON, N., Jenschke, B., Marques, J.F., Watts, A., Ertelt, J., Persson, S., A magyarországi tanácsadó képzés koncepciójának és metodikájának kialakításában nagyon jelentős szerepe volt a kanadai UBC egyetemen, az utrechti, az amsterdami egyetemen szerzett, valamint a belgiumi, a svédországi és németországi tapasztalatoknak. 4. Kutatások A hazai pályalélektan képviselői számára közös szakmai forrást jelentett Csirszka János munkássága. 1963-ból származik az a gondolata, hogy az ember-pálya megfelelési viszony nem egyirányú csupán, hanem kölcsönös, azaz mind a pálya mind az ember, mint követelmény és lehetőség áll egymással szemben (Csirszka, 1963). Valójában az egyoldalú, a teljesítmény-teszteredményeket túlzott mértékben érvényesítő korábbi pályaválasztási

6 tanácsadási gyakorlattal jelentett szembefordulást ez a szemléletmód és egyben szemléleti azonosságot a pályalélektani legjelentősebb nemzetközi tendenciáival. A pályalélektani kutatások fejlődése az elmúlt évtizedekben tükrözte a pályaválasztási tanácsadás társadalmi szerepének és elismertségének színvonalát. A hetvenes évekre jellemző a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő fejlődést Csirszka J. (1985), Rókusfalvy P. (1969), Völgyesy P. (1976), Szilágyi K. (1996, 2000), munkássága alapozta meg. Az életpálya-tanácsadás továbbfejlesztését az elmúlt tíz évben jelentős további kutatások segítették elő. Székely V. (2000), Kiss I. (2009), Ritoók, M., (2008), Borbély - Pecze.T.B. (2010)., Lisznyai S., Ritoók M., Puskás-Vajda Zs.: (2010) A témának további lendületet ad az iskolai pszichológushálózat igénye arra, hogy munkatársai felkészültek legyenek a pályaválasztási tanácsadás feladataira. Ennek nyomán jelentős módszertani útmutatók készültek az iskolapszichológusok munkájának segítése céljából. Kiss. I. (2004) 5. Nemzetközi tendenciák A pályaválasztási tanácsadás mára valamennyi kontinensen széleskörűen elterjedt tevékenységgé vált. Számos országban szoros szakmai kapcsolat alakult ki a pályaválasztás és a nevelési tanácsadás intézményei között. Az 1951-ben alakult: IAEVG (International Association for Educational and Vocational Guidance) célkitűzéseiben együtt szerepel a pályaválasztási és nevelési tanácsadás szakmai- metodikai-szervezeti fejlesztésének elősegítése valamennyi kontinensen. A fiatalok és a felnőttek pályafejlődésének támogatása egyaránt fontos célja a szervezet célkitűzéseinek. Évente megrendezett nemzetközi konferenciáin is ez a szemléletmód jelenik meg. Az IAEVG 1993-ban Budapesten rendezte meg világkonferenciáját az ELTE BTK Pszichológiai Intézet szakembereinek közreműködésével. A konferencia fő témája a munkanélküliség problémája volt. Az IAEVG nemzetközi munkacsoportja Repetto, E. vezetésével 2003-ban dolgozta ki a nevelési és pályaválasztási tanácsadás gyakorlati szakembereinek nemzetközi komptenciájára vonatkozó összegező tanulmányát (International Competencies for Educational and Vocational Practioner). A tanácsadó szakemberek kategóriájába nemcsak a

7 tanácsadó pszichológusok tartoznak, hanem jó néhány más alapképzettségű tanácsadó is (pl. munkavállalási tanácsadó, pályaelemző, tanácsadó tanár, szociálismunkás, stb.) is. A kompetencia területek a tanulmány szerint alap- és speciális kompetenciákra oszthatók föl. Az alapkompetenciák pl. az etikus viselkedés normáinak érvényesítése, a kliens kulturális jellemzőinek figyelembe vétele és tiszteletben tartása, a kliens fejlődésének elősegítése. A speciális kompetenciák, pl. nevelési tanácsadás, a pályafejlődés elősegítése, a szorosabb értelemben vett tanácsadó munka, a tevékenységéhez szükséges információs háttér megteremtése, kutatás és értékelés stb. Nemzetközi tendenciaként fogalmazható meg a nevelési és pályatanácsadás differenciálódása az egyes speciális kompetenciákhoz kapcsolódva és ugyanakkor a nevelési és pályatanácsadásban egyaránt jelentkező közös kompetencia-jegyek erősödése. Az elmúlt húsz évben a felsőoktatási intézményekben végzett tanácsadás jelentős fejlődésnek indult, melynek az életpálya építésben, és a pályafejlődés elősegítésében is fontos szerepe van. A FEDORA European Forum For Student Guidanceszervezettel való kapcsolat, a módszertani konzultációk szempontjából különösen jelentős volt mindmáig (Rott, G., Figge, P., Kalantzi-Azizi, A., Bell, E., Van Esbroeck, R., 6. A pályatanácsadás új perspektívái Az elmúlt években a pályatanácsadás területén új korszak kezdődött Magyarországon. Borbély-Pecze T. B. (2010) megfogalmazását idézve: A nemzetközi ajánlások az oktatás és a munka világa közötti újragondolt a felnövekvő generációk életpálya-menedzselési kompetenciával történő felvértezését, az elveszett híd újraépítését várják az életpálya tanácsadástól Az EU, OECD, ILO és az UNESCO dokumentumainak elemzésére támaszkodva Borbély-Pecze Tibor Bors és munkatársai kidolgozták és működési szinten létrehozták a nemzeti életpálya tanácsadás programját. Ebben nemcsak az említett nemzetközi forrásokra támaszkodtak, hanem a hazai pályatanácsadás elmúlt évtizedeinek eredményeire is. A TÁMOP 2.2.2. A pályaszocializáció eredményeinek tartalmi és módszertani fejlesztése címet viselő kiemelt program alapvető célja az életpálya-tanácsadói tevékenység strukturálttá és egységessé tétele Magyarországon (Répáczki R., 2009). A program 2008 végén indult és napjainkig számos területen ért el kiemelkedő eredményeket.

8 Megtörtént az egységes országos életpálya-tanácsadói hálózat kiépítésének megalapozása. Jelenleg közel 50 tanácsadó tevékenykedik a hálózat keretein belül, de a cél a hálózat kiterjesztése, országos szintű egységesítése. (Répáczki, 2009). A programnak nagyon fontos része az iskolák pályaorientációs tevékenységének fejlesztése és a pedagógusok felkészítése erre a feladatra. A pályatanácsadás az elmúlt évtizedekben egy-egy területen el tudott érni európai szintű eredményeket. Támogató, fejlesztő országos háttér hiányában azonban nem tudta megőrizni ezeket rendszer-szinten. Az elmúlt két évben létrehozott eredmények alapján remélhető, hogy a következő években továbbfejlődnek a most született kezdeményezések. Ennek inspirálásában és megvalósításában nagyon fontos szerepet tölt be az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) és a jelen konferencia.

9 Irodalom Borbély-Pecze T.B. (2010): Életút támogató pályaorientáció Doktori disszertáció tézisei ELTE Borbély-Pecze T.B. (2009): A tanácsadás múltja, jelene, kérdései Életpálya-tanácsadás I. évf. I-II. szám (10-15) Csirszka J., (1963), A pályaválasztási szaktanácsadás, mint tudományos tevékenység Pszichológiai Tanulmányok, V., Akadémiai Kiadó, Csirszka J.,(1985), A személyiség munkatevékenységének pszichológiája Akadémiai Kiadó, 349 old. Drapela V. J., (1987) Guidance in Eastern Europe: From Ideological Formation to an Emerging Service Model International Journal for the Advancement of Counselling (209-224). Kiss I. (2004): Kellemes problémák. Pályaszocializáció In: N. Kollár K, Szabó É szerk. Pszichológia pedagógusoknak Osiris, Bp. 2004. 496-517. Kiss I. (2009) Életvezetési kompetencia PhD disszertáció, ELTE (kézirat) Lisznyai S., Ritoók M., Puskás-Vajda Zs.: (2010) Az életpálya tanácsadás lehetséges lélektani indikátorai magyar és nemzetközi háttérkutatások alapján Életpálya-tanácsadás II. évf. 3-4. 23-27 Pulkkinnen L., (2003). What can we learn from social development in a 35-years longitudinal study? Psychology in dialogue with related disciplines 8 th European Congress of Psychology Vienna, Austria, Abstract book 8-9. Repetto, E., Malik, B., Ferrer, P., Manzana, N., Hiebert, B., (2003) International Competencies for Educational and Vocational Guidance Practioners, Final Reports IAEVG, Bern, 13 old. Répáczki R. (2009): Hazai vizeken Életpálya-tanácsadás I. évf.i-ii. szám (8-9) Ritoók M. (2006): Pályalélektani, a pályaválasztás pszichológiája In: Bagdy E., Klein S. szerk.: Alkalmazott pszichológia

10 Budapest, Edge, 50-66. Ritoók M (2008): Pályafejlődés, pályafejlődési tanácsadás Budapest, ELTE Eötvös Kiadó Rókusfalvy P., (1969), Pályaválasztás, pályaválasztási érettség Tankönyvkiadó, Székely V., (2000), A munkanélküliség lélektani hatásainak vizsgálata PhD disszertáció, ELTE, (Kézirat) Szilágyi K., (2000), Munka-pályatanácsadás mint professzió, Kollégium Kft, Völgyesy P., (976) A pályaválasztási döntés előkészítése, Tankönyvkiadó,