A közoktatás Magyarországon a 21. század első évtizedének végén

Átírás

1 Csapó Benő A közoktatás Magyarországon a 21. század első évtizedének végén Problémák és perspektívák Köztársasági Elnöki Oktatási Konferencia Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, május 20. SZTE NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET MTA-SZTE KÉPESSÉGKUTATÓ CSOPORT

2 Az alacsony oktatási teljesítmény magas költsége A PISA eredmények javításának hosszú távú gazdasági hatása OECD, 2010

3 A GDP-re gyakorolt hatás: ha az adott ország elérné a finn szintet Magyarország 584%

4 Az oktatás fejlesztésének elhanyagolása mérhetetlen károkat okoz

5 Az oktatás rendkívül bonyolult rendszer A lényeges összefüggések megértése nélkül meghozott döntéseknek súlyos következményei vannak

6 Elhibázott döntések hosszú sora vezetett a jelenlegi magyarországi helyzet kialakulásához A deklarált célok érdekében végzett erőfeszítések hatását kioltották a spontán folyamatok

7 A deklarált célok és a gyakorlat ellentéte A tanárképzés egységes egyetemi szintre emelése Középiskolai tanárok képzése főiskolákon A pedagóguspálya presztízsének javítása Tantárgy nélküli tanári mesterszakok alapítása Egységes, széles körű műveltség közvetítése, kompetencialapú oktatás 130-nál több érettségi tárgy, 80-nál több tanári szakképzettség A pályaválasztás flexibilitása, a döntés későbbre halasztása Korai döntési kényszer, kétszintű érettségi, felemás Bologna Iskolák közötti különbségek csökkentése, deszegregáció, integráció Iskolaválasztás, felvételi a 4., 6., és 8. évfolyam után

8 A pedagógus A pálya vonzereje A pedagógusok kiválasztása A pedagógusok képzése A pedagógusok fejlődése, továbbképzése

9 A SZTE BTK-ra 2009-ben felvett nappali tagozatos hallgatók száma angoltanár franciatanár latintanár magyartanár médiaismeret tanár némettanár olasztanár pedagógiatanár történelemtanár spanyoltanár összesen

10 A SZTE TTIK-ra 2009-ben felvett nappali tagozatos hallgatók száma biológiatanár 2 fizikatanár 2 földrajztanár 9 informatikatanár 2 kémiatanár 1 környezettan-tanár 0 matematikatanár 4 összesen 20

11 Tanítóképzés: az intézmények mérete (2008-as felvételi adatok) Általános orvos: 4 intézményben 896 fő Tanító: 16 intézményben 602 fő TA TB TC TD TE TF TG TH TI TJ TK TL TM TN TO TP OA OB OC OD

12 Tanítóképzés: a felvételi ponthatárok (2008-as felvételi adatok) Általános orvos: min. 416 pont Tanító: min. 162 pont TO TP TH TL TK TF TB TE TN TC TG TJ TI TD TM TA OA OB OC OD

13 Tanítóképzés: az intézmények mérete (2009-es felvételi adatok) 400 Általános orvos: 4 intézményben 906 fő Tanító: 14 intézményben 595 fő TA TB TC TD TE TF TG TH TI TJ TK TL TM TN OA OB OC OD

14 Tanítóképzés: a felvételi ponthatárok (2009-es felvételi adatok) 450 Általános orvos: min. 420 pont Tanító: min. 160 pont TO TP TH TL TK TF TB TE TN TC TG TJ TI TD OA OB OC OD

15 A pedagógusképzés helyzetének javítása a legsürgetőbb feladat: minden további fejlődés előfeltétele

16 A közoktatás értékelési rendszere Nemzetközi mérések (PISA, TIMSS, PIRLS) Országos felmérések (kompetenciamérések) Érettségi vizsga Formatív és a diagnosztikus értékelés

17 Az érettségi vizsgával szemben támasztott követelmények A módszer összhangban van funkcióval Stabil, pontos skálát használ Objektív Érvényes (validitás) Megbízható (reliabilitás) Motivál a magasabb teljesítményre Hatékony: idő, költség

18 A magyar közoktatás teljesítménye az utóbbi másfél évtizedben stagnál, egyes területeken romlik

19 A természettudomány és matematika tanításának problémái A műszaki és tudományos pályák utánpótlás gondjai

20 A természettudomány és matematika teljesítmények változása: a TIMSS vizsgálatok eredményei Matematika 4. évf. Természettudomány 4. évf. Matematika 8. évf. Természettudomány 8. évf

21 A kora gyermekkori fejlődés meghatározó szerepe A lemaradás már az iskolába lépés előtt elkezdődik Az intézményes támogatás jelentősége Védőnői hálózat, bölcsőde, óvoda A támogató rendszer ott hiányzik, ahol arra a legnagyobb szükség lenne

22 Szakképzés a tudás-gazdaság számára A problémák nem ott keletkeznek, ahol észrevehetővé válnak Az alapkészségek hiányából származó problémák Motiváció, szocializáció, tanulási készségek fejlesztése

23 A negatív tendenciák megfordítása nem lehetséges okos (tudományosan megalapozott), egymással összehangolt döntések hosszú sorozata nélkül

24 A fejlesztés fő irányainak kijelöléséhez soha korábban nem állt rendelkezésre ennyi tudás

25 A tudomány szerepe a társadalmi fejlődés elősegítésében: a bizonyítékokra alapozott oktatáspolitika

26 Scientific Research in Education, 2002 Tudományos kutatás az oktatásban Committee on Scientific Principles for Education Research Editors: Richard J. Shavelson and Lisa Towne National Research Council

27 Evidence in Education, OECD, 2007 Evidence in Education: Linking Research and Policy Bizonyíték az oktatásban: A kutatás és az oktatáspolitika összekapcsolása

28 Fenton Whelan: Lessons Learned, 2009 Lessons Learned: How Good Policies Produce Better Schools Hogyan eredményezhet a jó oktatáspolitika jobb iskolákat

29 A Szárny és teher ajánlásai és a nemzetközi fejlesztési trendek

30 Whelan hét pontja Kevesebb, de jobb tanárt alkalmazni A legjobb embereket megnyerni a tanári pályára Minden iskolába hatékony vezetést Magas követelményeket támasztani, mérni, hogy elérték-e Biztosítani a szükséges eszközöket, felelősségre vonhatóvá tenni, bátorítani az együttműködést Beruházni a tanárok szakmai tudásának és készségeinek fejlesztésébe A méltánytalanságok folyamatos kezelése

31 Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.

32 Köszönöm a figyelmet!