KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.505/6/2016. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 22-24., a továbbiakban: beszerző) Személyek szállítása 2015. évben tárgyú beszerzése ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 19. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben 2.000.000.- Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeit a beszerző maga viseli. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerző beszerzési eljárásaiban, valamint a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a hivatalbóli kezdeményezés, valamint a beszerző írásbeli nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg. A beszerző személyek szállítására 2015. évben nettó 405.376.241.- Ft-ot fizetett ki. A kifizetésből 351.094.461.-Ft-ot a migránsok, míg 54.281.780.-Ft-ot a megerősítő erők szállítására teljesített a következők szerint: Sorszám 1. 2. Kiadás jellege Kifizetett összeg nettó áfa bruttó Migránsok szállításával kapcsolatos dologi kiadások 351 094 461 Ft 94 795 504 Ft 445 889 965 Ft Megerősítő erők szállításával kapcsolatos dologi kiadások 54 281 780 Ft 14 656 081 Ft 68 937 861 Ft Összesen: 405 376 241 Ft 109 451 585 Ft 514 827 826 Ft A beszerző a szállítási szolgáltatást a következő egyéb érdekeltektől szerezte be: 1. DAKK Dél-Alföldi Közlekedési Központ 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103 Zrt. 2. Ati Pécs Kft. 7630 Pécs, Hengermalom u. 4. 3. Bus Life Kft. 7630 Pécs, Hengermalom u. 4. 4. Szeri Busz Kft. 6724 Szeged, Hétvezér u. 61. 5. Fazekas Busz Kft. 6726 Szeged, Csanádi u. 15. VI/33. 6. Szalai Busz Kft. 6100 Kiskunfélegyháza, Béla király u. 7. 7. Györkei-Busz Kft. 6721 Szeged, Juhász Gyula u. 8. 8. Bajnóczi-Trans Kft. 5900 Orosháza, Szentetornyai u. 2/c. 9. Sz-Trans Bt. 6600 Szentes, Nagyörvény u. 65. 10. Barta István egyéni vállalkozó 5820 Mezőhegyes, Orgona u. 4. 11. Duplabusz Kft. 2529 Annavölgy, Rózsa F. u. 10. 12. Bell Ingatlan Kereskedelmi és Szolg. Kft. 6600 Szentes, Csaba u. 1. 13. MM Busz Kft. 6725 Szeged, Alkony u. 16. 14. Macsári János egyéni vállalkozó 5520 Szeghalom, Kinizsi u. 68/2. 15. Alföld Travel-Sport Kft. 6600 Szentes, Vekerhát 3. 16. Special-Contact Kft. 1164 Budapest, Simongát u. 2. 17. RIGÓ Kereskedelmi és Szolg. KFT. 6724 Szeged, Leányszállás köz 8. 18. Dobó Rezső 6727 Szeged, Irinyi J. 21. 19. Szegedi Fegyház és Börtön 6724 Szeged, Mars tér 13. 20. Tóth István 6750 Algyő, Szeder u. 11. 21. Zsiday-Galgóczy Klára 6723 Szeged, Retek u. 12.
3 22 MMG GROUP KFT 6753 Szeged, Major u. 19. KMKK Középkelet-Magyarországi 5000 Szolnok, Nagysándor József u. 24. 23. Közlekedési Központ Zrt 24. Tardosi Varroda Kft. 3920 Tiszatardos, Kossuth L. 61. 25. Tamás Busz Kft. 9200 Mosonmagyaróvár, Timföld-gyári u. 15. 26. Gyuriktrans Kft. 5838 Magyardombegyház, Zalka u. 2. 27. Kisházi György 5838 Magyardombegyház, Zalka u. 2. A beszerző az alábbi egyéb érdekeltekkel kötött szerződést szállításra vonatkozóan: Sorszám Szállítási szerződést kötött egyéb érdekeltek Szerződésköté s dátuma 1 Alföld Travel-Sport Kft. 2015.09.17 2 Ati Pécs Kft. 2015.09.07 3 Bajnóczi-Trans Kft. 2015.09.10 4 Barta István egyéni vállalkozó 2015.09.15 5 Bell Ingatlan Kft. 2015.09.16 6 Bus Life Kft. 2015.09.15 7 Duplabusz Kft. 2015.09.15 8 Fazekas Busz Kft. 2015.08.03 9 Györkei-Busz Kft. 2015.09.15 10 Macsári János egyéni vállalkozó 2015.09.17 11 DAKK Dél-Alföldi Közlekedési Központ Zrt. 2015.01.05 12 MM Busz Kft. 2015.09.15 13 Special-Contact Kft. 2015.09.17 14 Szalai Busz Kft. 2015.09.14 15 Szeri Busz Kft. 2015.09.15 16 Sz-Trans Bt. 2015.09.19 Megjegyzés 2008.01.12-én kötött alapszerződés módosítása A hivatalbóli kezdeményező 2016. június 20. napján adta postára hivatalbóli kezdeményezését, amely a Döntőbizottsághoz 2016. június 22. napján érkezett meg. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezésben rögzítette, hogy kezdeményezői jogosultsága a Kbt. 140. (1) bekezdés b) pontján alapul és a Kbt. 140. (2) bekezdésében szabályozott, a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidők nyitva állnak. A hivatalbóli
4 kezdeményező a Kbt. 152. (2) bekezdés c) pontja alapján kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását. A hivatalbóli kezdeményező indokolásként előadta, hogy a helyszíni ellenőrzést végző számvevői a 2015. évi zárszámadás - Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése keretében a beszerzőnél folyamatban lévő ellenőrzés során az l. számú mellékletként csatolt helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv alapján 2016. május 12-én szereztek tudomást az alábbiakról. Az ellenőrzött szervezet személyek szállítása tárgyban a 2015. évben a 2. számú mellékletként csatolt kimutatás adatai alapján a közbeszerzési értékhatárt meghaladó ősszegű kifizetéseket teljesített úgy, hogy az adott beszerzéseket közbeszerzési eljárás lefolytatása nem előzte meg. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy az l. számú mellékletként csatolt helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvhöz fűzött, az ellenőrzött szervezet által a közbeszerzések mellőzése indokaként bemutatott körülmények megítélése szerint nem mentesítették az ellenőrzött szervezetet a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól. A Kbt. 120. -ának h) pontja ugyanis előírja, hogy a Kbt.-t nem kell alkalmazni többek között az uniós értékhatárt el nem érő, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3., 5., 7. és 9. pontjai kapcsán megvalósított beszerzésre. A fentiek alapján az ellenőrzött szervezet észrevételeiben hivatkozott humanitárius katasztrófa elkerülésének céljából megvalósított beszerzések közül csak az uniós értékhatárt el nem érő, a személyek elhelyezésére vonatkozó szolgáltatás megrendelésénél mellőzhette jogszerűen a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Az uniós értékhatárt elérő, a személyek szállítására vonatkozó beszerzések esetében a rendkívüli sürgősségre tekintettel a Kbt. 94. (1) bekezdés d) pontja alapján az ellenőrzött szervezetnek hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kellett volna lefolytatnia. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a beszerző a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik és a személyek szállítására vonatkozó beszerzések 2015. évi megvalósításával megsértette a Kbt. 119. -a alapján a Kbt. 5. -ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának a kötelezettségét. A hivatalbóli kezdeményező a jogsértésekről való tudomásszerzés időpontjaként 2016. május 12-ét jelölte meg, a jogsértés megtörténtének időpontja kapcsán előadta, hogy az 2015. évben folyamatosan történt.
5 A hivatalbóli kezdeményező csatolta a kezdeményező irathoz a 2016. május 12. napján kelt helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvet, valamint az illegális bevándorlással kapcsolatban 2015-ben, a közbeszerzési értékhatárt meghaladóan teljesített dologi és felhalmozási kiadásokról készített kimutatást. A Döntőbizottság 2016. június 23. napján D.505/2/2016. számú végzésével megindította a jogorvoslati eljárást. A beszerző írásbeli észrevételében előadta, hogy a jogorvoslati eljárást megindító 505/2/2016. számú végzést tudomásul vette, az abban szereplőket nem vitatja. A hivatalbóli kezdeményezéssel kapcsolatban bemutatta az illegális bevándorlás 2015. évi robbanásszerű növekedését, mint a beszerzések indokát és ismertette a beszerzési igény alapját képező környezetet, valamint a kapcsolódó jogi hátteret, az alábbiak szerint. A Rendőrség az Alaptörvény 46. cikk (1) bekezdésében és a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. (2) bekezdés 10. pontjában meghatározott feladata szerint őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja annak jogellenes átlépését, továbbá ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat. A beszerzőnél 2015. évben a személyek szállítására vonatkozó megrendelések számát a drasztikusan növekvő számú illegális bevándorlók BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által működtetett Ideiglenes Befogadó Állomásokra történő szállítása indokolta. A Rendőrség ezt a feladatot, mint alaptevékenységét köteles ellátni a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. Korm. rendelet és a beszerző alapító okirata rendelkezéseinek megfelelően. Az országos sajtó által publikáltak és az Országos Rendőr-főkapitányság által naponta közzétett adatok alapján a migránsok létszáma váratlanul és drasztikusan emelkedett, annak mértékét előre kiszámítani nem tudta. Ezt támasztja alá az adatszolgáltatása részeként csatolt kimutatás a migránsok létszámáról. A beszerző előadta, hogy a személyszállítási szolgáltatásra saját kapacitása teljes igénybevétele mellett a vele szakmai együttműködésben álló Dél-Alföldi Közlekedési Központ Zrt.-t (a továbbiakban: DAKK Zrt.) kérte fel, mely soron kívüli buszkiállást biztosított 2015. januárban. A beszerző személyszállítási megrendeléseit az elfogott migránsok száma és az elfogások időpontja is jelentősen befolyásolta, hiszen az idegenrendészeti őrizet ideje alatt (24 óra) kellett az idegenrendészeti eljárásokat lefolytatni. Ezen időintervallumban kellett
6 az elfogott migránsokat az elfogás helyéről a befogadó állomásokra szállítani, napszaktól függetlenül. A fenti körülmények miatt a DAKK Zrt. kérte, hogy más közlekedési szolgáltatót is vonjon be a beszerző a szállításba, mivel önmagában ekkora létszám ellátására nem rendelkezett szállítási kapacitással. A beszerző előadta, hogy 2015-ben összesen mintegy 25 különböző közlekedési szolgáltató jogi személynél volt megrendelői pozícióban, mivel nem egyszer extrém, rendkívüli szállítási igényeket csak ennyi szolgáltató bevonásával tudta biztosítani (pl. 1,5 órán belüli kiállás 250 fő szállítására Vámosszabadiba). Kizárólagos szolgáltató igénybevétele fel sem merülhetett a rendkívüli méreteket öltő szállítási igények miatt. Az igénybe vett külső szolgáltatókkal, azonos kondíciókkal 2015 szeptemberétől kötötte meg a vállalkozási szerződéseket. 2015. szeptember elején a gyorstelepítésű drótakadály, illetve az ideiglenes biztonsági határzár telepítése elkezdődött, melynek ténye (híre) tovább növelte a Magyarországra belépni szándékozó migránsok számát. Lényegében eddigre már nem volt Magyarországon olyan szállítási vállalkozó, akit a beszerző ne keresett volna meg szállítási igényével. A migránsok nyugati határra való szállítása ekkor már elérte a napi 5 000 fő feletti létszámot. A beszerző álláspontja szerint a hivatalbóli kezdeményező kezdeményezésében hivatkozott Kbt. 94. (2) bekezdés d) pont szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása sem tette volna lehetővé az előre nem tervezhető szállítások időben történő igénybevételét. Ennek indoka, az hogy egy közbeszerzési eljárás előkészítésének (dokumentáció, műszaki, szerződéses feltételek, becsült érték meghatározása, jelzés a Közbeszerzési Döntőbizottság részére az választott eljárási formáról és annak indokairól) és a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet szerinti engedélyeztetésnek az időszükséglete nem volt összeegyeztethető a halasztást nem tűrő igények kielégítésével. A Kbt. 94. (2) bekezdés d) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén is kötelező lett volna a Kbt. 96. (2) bekezdés alapján a Kbt. 48. szerinti műszaki leírást készíteni, illetve a Kbt. 99. (l) bekezdés szerint a tárgyaláson szerződésbe foglalni. A Kbt. 99. (2) bekezdés előírása szerint az ajánlatkérő csak a teljesítésre alkalmas gazdasági szereplőnek küldhetett tárgyalási meghívót. Az ismertetett helyzetben (adott esetben éjjel) felmerülő azonnali feladatellátás esetében ezen előírás (az alkalmasság előzetes megítélése) sem volt teljesíthető, különös tekintettel arra, hogy a feladat valamennyi körülménye nem volt ismert (az embercsempészek által a határra érkező illegális bevándorlók száma, nemenkénti, és kor szerinti összetétele, vallási hovatartozása, stb.). Ezáltal a
7 Kbt. 99. (2) bekezdés utolsó mondatában foglalt kötelezettség (a beszerzés mennyiségének pontos meghatározása) sem volt teljesíthető. A beszerző hangsúlyozta, hogy amennyiben közbeszerzési eljárást folytatott volna le, úgy az annak eredményeként kötött szerződést folyamatosan és a Kbt.-be ütköző módon az állandóan változó igényekhez, létszámhoz igazodóan módosítani kellett volna. A beszerző előadta továbbá, hogy a migrációs nyomás folytán kialakult helyzet kezelésével összefüggő beszerzések Kbt. keretei között való kezelésének az előre való tervezhetőség hiánya, a folyamatosan változó igények azonnali kielégítésének szükséglete okán való lehetetlenségét bizonyítja, hogy a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2015. szeptember 15-i módosításával a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásával közvetlenül összefüggő beszerzéseket, mint az ország alapvető érdekével összefüggő beszerzéseket a közbeszerzési törvény hatálya alól a jogalkotó kivette. Fentiek alapján látható, hogy a beszerzési igény felmerülése az ajánlatkérő kompetencián túlmutató volt, azáltal is, hogy pl. a szállítás megszervezése sok esetben a környező országok aktuális napi külpolitikai döntéséhez kellett igazítani. A kialakult humanitárius katasztrófa (vis maior) helyzet a közbeszerzési eljárás bármely formájának alkalmazását ellehetetlenítette. Sajnálatos módon a beszerző illetékességi területén a migráció okozta válsághelyzet a jogszabályi környezet változását megelőzően már jelentkezett, így az arra való reagálás a Kbt. keretei között nem volt lehetséges. A Kbt. alkalmazását a jogorvoslati eljárást megalapozó beszerzések esetében megelőzte a közrend, közbiztonság, mint magasabb rendű és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésben is elismert értékek. A beszerző előadta, hogy a fentiekben ismertetett tények és körülmények mellett, bár a közbeszerzési eljárás mellőzésével, de a közpénzek gazdaságos, átlátható és ellenőrizhető elköltésére törekedett, továbbá a jogorvoslati eljárásban vizsgált szolgáltatás megrendeléseket a saját költségvetése terhére bonyolította, nem vett igénybe támogatást. A Döntőbizottság elöljáróban rögzíti, hogy a kezdeményező a beszerző 2015. évi beszerzései vonatkozásában, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának jogsértő mellőzése miatt nyújtotta be kezdeményezését, így a Döntőbizottság a Kbt. ezen időszakban hatályos rendelkezései alapján vizsgálja azt. A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a beszerző jogszerűen mellőzte-e a közbeszerzési eljárás lefolytatását.
8 A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 5. -a alapján közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. Következésképpen a közbeszerzési eljárás kötelező alkalmazásának négy konjunktív feltétele van: 1. ajánlatkérőként meghatározott szervezetek folytatják le, 2. visszterhes szerződés megkötése céljából, 3. megadott tárgyú beszerzés megvalósítása érdekében, 4. megadott értékű beszerzés megvalósítása érdekében. Ezen konjunktív feltételek közül, bármely feltétel nem teljesülése megdönti a közbeszerzési eljárás alkalmazásának kötelezettségét, emiatt a Döntőbizottság az egyes feltételek meglétét külön-külön vizsgálta. A Döntőbizottság elsőként azt vizsgálta, hogy a beszerző a Kbt. 6. -a alapján ajánlatkérőnek minősül-e. A Kbt. 6. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, adatok alapján megállapította, továbbá a beszerző maga is elismerte, hogy a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, így a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A Döntőbizottság másodikként azt vizsgálta, hogy a beszerzés vonatkozásában a visszterhesség megállapítható-e. A beszerző 405.376.241.-Ft kifizetést teljesített személyek szállítására vonatkozó szolgáltatások megrendelése kapcsán 2015-ben. A Döntőbizottság fentiek alapján megállapította, hogy a beszerző és az egyéb érdekeltek viszonyában a szolgáltatás megrendelésével ellenszolgáltatás állt szemben, ezért a beszerzés visszterhesnek minősül.
9 A Döntőbizottság harmadikként azt vizsgálta, hogy a beszerzés tárgya beleillik-e a közbeszerzési tárgyak valamelyikébe. A Kbt. 7. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A Kbt. 7. (4) bekezdése szerint szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző által mellékelt szerződések tárgyát képező személyszállítás a Kbt. 7. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás megrendelésnek minősül. A Döntőbizottság negyedikként a beszerzés értékét vizsgálta, valamint azt, hogy a beszerzés értéke meghaladta-e a közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. 11. (1) bekezdésének első mondata szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. -okban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. A Kbt. 14. (1) bekezdése alapján a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A (2) bekezdés szerint a szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi szolgáltatások esetében a következőket kell figyelembe venni: a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat; c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat. A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezései és a rendelkezésre álló dokumentumok vizsgálata alapján megállapította, hogy a beszerző 2015-ben, a
10 jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező szolgáltatásokat összesen nettó 405.376.241.-Ft értékben szerezte be. Előbbieket követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a beszerzés értéke meghaladta-e a közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. 10. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). A Kbt. 10. (2) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Kbt. 10. (3) bekezdése szerint az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó a (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. A Kbt. 10. (4) bekezdése szerint az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi. C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 70. (1) bekezdés d) pontja szerint a Kbt. 10. (1) bekezdés b) szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár 2015. január 1-jétől 2015. december 31-éig szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint. A Kvtv. 71. (4) bekezdésének b) pontja szerint a Kbt. 10. (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás megrendelésére vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2015. január 1-jétől 2015. december 31-éig a Kbt. 6. (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérők esetében 207.000 euró (60.690.330.-Ft).
11 Előbbiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett 2015. évi szolgáltatás megrendelések értéke (405.376.241.-Ft) meghaladta a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatárt (60.690.330.- Ft). A Kbt. 19. -a alapján az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. Fentiekből következően a Döntőbizottság rögzíti, hogy a beszerző a hivatalbóli kezdeményezés keretében vizsgált szolgáltatás megrendeléseket abban az esetben valósította volna meg jogszerűen, ha a Kbt. Második Része szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként köt szerződést. A beszerző jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 19. -ára tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a Kbt. 134. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 152. (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét. A Kbt. 152. (4) bekezdés a) pontja szerint a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet) 5. (1) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. (4) bekezdése alapján a jogsértés megállapítása mellett bírságot köteles kiszabni. A bírság összege a Kbt. 152. (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka. A Kbt. 152. (5) bekezdése szerint a Döntőbizottság a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, a Kbt.-be ütköző magatartás ismételt
12 tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Kbt. 152. (4) bekezdés a) pontja alapján a Döntőbizottság a Kbt. jogtalan mellőzésének megállapítására tekintettel köteles volt a beszerzővel szemben bírságot kiszabni. A Döntőbizottság a bírság összegének megállapítása során figyelembe vette a 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdésében foglaltakat, mely szerint a bírság összege a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka lehet, továbbá a Kbt. 152. (5) bekezdése szerint mérlegelte az eset összes körülményét. A beszerző terhére értékelte, hogy a jogsértés közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg és elérte az uniós közbeszerzési értékhatárt, amely súlyos jogsértésnek minősül. A beszerző javára értékelte ugyanakkor, hogy a jogtalan mellőzés a beszerző jogszabályokban rögzített alaptevékenysége ellátása érdekében történt. Mindezek alapján a rendelkező részben meghatározott összegű bírságot tartotta indokoltnak a beszerzővel szemben. A Döntőbizottság jelen határozatában a Kbt. 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapított meg, melyre tekintettel a Kbt. 164. (1) bekezdése alapján pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Döntőbizottság a Kbt. 134. (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. (1) bekezdés de) pontja szerint a Ket. 157. (2) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt. 134. (2)-(7) bekezdésein alapul. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. -a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Csongrád megye területén található - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes.
13 A Kbt. 160. (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2016. július 18. Dr. Petró Szilvia sk közbeszerzési biztos Tomasovszki Tamás sk közbeszerzési biztos Dr. Szathmári Réka sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 22-24.) 3. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 4. Irattár