Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló az IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét
Tartalomjegyzék 1 Az érintett tevékenység megnevezése... 2 2 Az érintett tevékenység megvalósításának időintervalluma... 2 3 Az érintett tevékenység helyszíne... 2 4 Az érintett tevékenységben résztvevők... 2 4.1 A tevékenységben résztvevők... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.2 Az összegző beszámolót készítők... 2 5 A tevékenység bemutatása... 3 5.1 A tevékenység megvalósításának előzményei... 3 5.2 Az elvégzett tevékenység részletes bemutatása... 3 5.2.1 A tevékenység célja... 3 5.2.2 A tevékenységhez kapcsolódó feladatok, feladatrendszerek... 3 5.2.3 A tevékenység során felmerült kockázati tényezők, problémák, nehézségek, azok megoldása... 3 5.2.4 A tevékenység során felmerült sikertényezők, támogató elemek... 4 5.2.5 A tevékenységhez kapcsolódó munkaformák, módszertani elemek... 5 5.2.6 A tevékenységhez kapcsolódó eszközök, azok használatára vonatkozó információk, tudások... 5 5.2.7 A tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs javaslatok... 5 5.3 A tevékenység intézményi implementációjának lehetőségei... 5 5.4 A tevékenység multiplikációs, disszeminációs lehetőségei... 5 6 Költségvetési tényezők... 6 7 Az elvégzett tevékenység összegzése... 6 8 Mellékletek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1 Az érintett tevékenység megnevezése Infokommunikációs technológia bevezetése és alkalmazása a 9-10. évfolyam földrajz oktatásában 2 Az érintett tevékenység megvalósításának időintervalluma 2009. szeptember 1-től 2010. június 15-ig 3 Az érintett tevékenység helyszíne Piarista Iskola Kecskemét, Piaristák tere 5. OM száma: 027949 4 Az érintett tevékenységben résztvevők A Piarista Iskola 9-10. évfolyamos diákjai Tamásiné Suba Adrienne gimnáziumi tanár 4.1 Az összegző beszámolót készítő Tamásiné Suba Adrienne
5 A tevékenység bemutatása 5.1 A tevékenység megvalósításának előzményei Az iskola a Támop keretében már a 2009 nyarán beszerezte a tanári laptopokat, előkészítette az IKT-s tanári továbbképzéseket, amelyeket 2009 októberében le is bonyolított. 5.2 Az elvégzett tevékenység részletes bemutatása 5.2.1 A tevékenység célja Célunk az infokommunikációs eszközök, módszerek bevezetése és rendszeres alkalmazása a tanórákon, az órákra való készülés során és a tanórán kívüli oktatási, nevelési tevékenységekben. A tanári és tanulói informatikai ismeretek, készségek fejlesztése. A hatékonyabb szemléltetés, ismeretátadás segítségével a tanulást élményszerűbbé tenni, a tanulók motiváltságát növelni, a diákok tudását fejleszteni. 5.2.2 A tevékenységhez kapcsolódó feladatok, feladatrendszerek Anyaggyűjtés: internetet, oktató CD-ket használtam órai készülések, projektmunkák során. Szemléltetés az órákon: interaktív tábla hiányában laptopot, projektort és e-beam eszközt használtam. Ilyenkor a tankönyvhöz mellékelt digitális tananyagot, internetes tartalmakat és saját készítésű anyagokat alkalmaztam. Számonkérések alkalmával szövegszerkesztővel készített feladatlapokat kellett megoldani a diákoknak. Remélem, a digitális táblák megérkezésekor feleltető rendszerek beszerzésére is mód nyílik, ami új lehetőséget kínál a számonkérésre. 5.2.3 A tevékenység során felmerült kockázati tényezők, problémák, nehézségek, azok megoldásai Legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy nem érkeztek meg az iskolába az interaktív táblák, ezek hiányában az iskola egyetlen e-beam eszközét, a tanári laptopot és az iskolai mobil projektorokat tudtam használni. Ez azt jelentette, hogy minden órára, különböző termekbe nekem kellett ezeket az eszközöket eljuttatni. Az összeszerelés időt vitt el, és mivel nem mindig ugyanazokat a projektorokat használtam, számomra az összeszerelés is többször okozott gondot. Szerencsére ebben én is fejlődtem, no meg a gimnazista diákok közül is majdnem mindig akadt egy-két ügyes fiú, aki tudott segíteni. De a cipekedés, az összeszerelés mindig időigényes, amit leginkább a tömbös órákon vállaltam be, ott megérte a befektetés. A szimpla 45 perces órákon ott alkalmaztam IKT-s eszközöket, ahol a teremben rögzített projektor volt, ott fél perc alatt be lehetett üzemelni a tanári laptopot. Tanulói laptopok a gimnáziumban még nem álltak rendelkezésemre, így inkább frontális magyarázatoknál volt lehetőség projektor beiktatásával a tanári laptopon lévő anyagok ismertetésére. Remélem, a tanulói laptopok megérkezése sokkal aktívabb részvételt tesz lehetővé a tanórákon a diákok számára. Nehézséget jelentett az is, hogy egyelőre még kevés digitális tananyag áll rendelkezésre, és ezek beszerzése drága. Bár a tanév végén tudtunk egy kisebb összeget ilyen taneszközök beszerzésére fordítani, ezt a következő években folytatni kell. A saját magam által készített tananyagok összeállítása nagyon időigényes munka, egyegy órára 60-90 percet igényelt egy jó digitális tananyag összeszerkesztése, és bár ezek jól alkalmazhatók, sőt a következő tanévben is használhatók, mégis mindig mérlegre kellett tennem, tudok-e ennyi időt fordítani minden egyes másnapi órámra.
És mi van, ha tankönyvet váltunk, akkor újra kezdődik az anyagok szerkesztése? Már pedig a mai könyveket 4-5 évente lecserélik, vagy jelentősen átdolgozzák. Ez személyes tapasztalatom, a régi borzasztó energiámat felemésztő saját tananyagomat két évig tudtam használni, aztán egy tankönyvcsere után olyan jelentősen át kellett volna dolgoznom, ami munkát nem tudtam vállalni. Földrajzból különösen jól hasznosíthatók a természeti folyamatokat bemutató rövid mozgóképes fájlok. Ezekből igazán kevés van, még a tankönyvkiadók által készített digitális tananyagokban is, ilyeneket készíteni pedig idő és számítástechnikai ismeretek hiányában én egyáltalán nem tudok. Gondolom, az oktatási tárca és a tankönyvkiadók feladata lesz ösztönözni az ilyen anyagok elkészítését, ami a természettudományos tárgyak oktatásában különösen hasznos lehet, hiszen számos folyamatot, kísérletet nincs mód elvégezni az iskolában, de ilyen formán lehetséges volna a diákokkal való megismertetésük. Ha a természettudományos oktatásra valóban nagyobb hangsúlyt kíván a közoktatás fordítani, akkor erre nagyobb figyelmet és több forrást kell biztosítani. A gimnázium épületének nagyobb részében volt jól használható wifi. De több tanteremben nem elég erős a fogható jel, vagy egyáltalán nem volt vezeték nélküli internet. Jó lenne, ha a jövő tanévben az iskola egész épületében jól használható wifi állna rendelkezésünkre. Több iskolában is láttam a folyosókon elhelyezett számítógépeket, amelyeket a diákok szabadon tudnak használni, megfontolásra ajánlom az iskola vezetőségének, hogy nálunk is legyen erre lehetőség. Digitális eszközök egyre gyakoribb alkalmazása az oktatásban (minden előnyön túl) felveti azt a kérdést, nem függünk-e túlságosan is a technikától? Míg évtizedekkel ezelőtt a diákok figyelmét a tanár személyisége, a tananyag érdekessége képes volt lekötni, ma már ez kevés. Magasabban van a tanulók ingerküszöbe, szabadidejüket gépek előtt töltik, lassan már a kétdimenziós mozgókép is kevés lesz számukra. És mi történik áramszünet, vagy adatvesztés esetén? Tudunk gyorsan váltani, ha akár csak 10 perc esik ki az órából és a feleltetést, a szemléltetést gépekre alapoztuk? 5.2.4 A tevékenység során felmerült sikertényezők, támogató elemek Minden nehézség ellenére összességében sikeresnek értékelem a programot. Sokat fejlődtünk mi, pedagógusok az IKT továbbképzésen, korszerűbbé vált pedagógiai eszköztárunk, színesebb, tartalmasabb órákat tudtunk tartani. Diákjaink is profitáltak a változásokból, hiszen az információ szerzésének, felhasználásának új módszereit tanulták, tapasztalták meg, láthatták, hogy az informatika nem csak játék, nem csak informatika óra tananyaga, hanem átszövi az élet minden területét. Láthattak bennünket olykor nehézségekkel küzdeni, de azt is megtapasztalhatták 30-40-es években járó tanáraiktól, hogy továbbképzésekre járunk, folyton tanulunk mi is. Nem vagyunk készen, mi is igényeljük a változást, készek vagyunk a megújulásra. Az élethossziglani tanulásról nem csak beszélünk, hanem mi magunk is végezzük. Nem mellékes dolog, mennyi korszerű IKT eszközzel gyarapodott és a jövőben remélhetőleg még fog gazdagodni az iskola és mi, programban résztvevő pedagógusok. Ha adózott jövedelmünkből kellett volna megvásárolni az általunk használt laptopokat, bizonyára jóval kevesebb ilyen eszköz volna most a tantestületben. Remélem, a tanárok jutalmazásának eszköze is lehet a jövőben, hogy szolgálati jelleggel számítástechnikai eszközzel tud ellátni bennünket az iskola.
5.2.5 A tevékenységhez kapcsolódó munkaformák, módszertani elemek IKT eszközök alkalmazásával az összes eddigi munkamódszert tudjuk használni. A frontális tanítást kiegészíthetjük digitális tábla használatával. Tanulói laptopok alkalmazásával az egyéni, páros, csoportos (kooperatív) munkamódszerek is jól folytathatók, amelyek során a diákok az adatgyűjtéshez, a tananyag feldolgozásához, bemutatásához használhatják a gépeket. 5.2.6 A tevékenységhez kapcsolódó eszközök, azok használatára vonatkozó információk, tudások Internetet, tanári laptopot, e-beam-et, projektort, digitális naplót, digitális fényképezőgépet használtam leggyakrabban a munkám során. Ezeket részben már korábban is ismertem, másrészt az iskolai IKT továbbképzéseken volt módom továbbfejleszteni tudásomat. Az iskolai IKT mentor, Rapcsák Csaba továbbképzése igen hasznos volt, sőt a tanév folyamán többször is személyesen ellátogatva adott módot a felmerülő problémák megoldására. A legnagyobb nehézséget az interaktív táblák megismerése jelentette, amit a továbbképzés előtt még nem tudtunk kipróbálni, és a 30 órás tanfolyamon is csak a legelemibb tudnivalókat tudtuk elsajátítani. És mivel az iskolában egyetlen tábla sem állt rendelkezésünkre, ezen ismereteket, ha végre tényleg megérkeznek az interaktív táblák, alaposan át kell ismételni, de lehet, hogy újra kell tanulni. 5.2.7 A tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs javaslatok Az IKT eszközök alkalmazását a digitális naplóban és az iskolai eszközfoglalási jegyzékben dokumentáltuk. Az előbbi használata a Támop miatt volt szükséges, igazolandó, hogy teljesítettük az IKT eszközök alkalmazását az órák 25%-án. Gondolom, ahogy megérkeznek az iskolai interaktív táblák, és lassan minden tanterem fel lesz szerelve ilyen eszközökkel, ezek használata is természetes lesz, és éppen úgy nem kell az ilyen eszközök alkalmazását lejegyezni, mint ma azt, hogy krétával jegyzetet írtam a táblára. 5.3 A tevékenység intézményi implementációjának lehetőségei Gimnáziumunk tantestületének többsége fogékony az IKT eszközök alkalmazására. Áttörést az hozhat az oktatásban, ha megérkeznek az új interaktív táblák, amelyeknek minden tanterembe ott kell majd lennie. Nyilván az is nagy előrelépés lesz, ha minden pedagógus rendelkezik majd saját laptoppal, ehhez nagy segítséget nyújtott az idei nyáron és nyújthat a jövőben is, ha a tanári munka jutalmazását számítógépes eszközökkel oldj meg az iskolavezetés. Intézményi szinten szükséges lesz újabb továbbképzések szervezésére, különösen az interaktív táblák használatát kell majd megtanítani. Javaslom, hogy az iskolánkba kihelyezett továbbképzéseket szervezzünk, mert akkor annak témáját, idejét saját szükségletünkhöz tudjuk igazítani, és talán el tudjuk kerülni a színvonaltalan képzéseket is, amelyekből azért az előző évben (ha nem is informatikai témában) volt néhányban részünk. 5.4 A tevékenység multiplikációs, disszeminációs lehetőségei Az IKT eszközök alkalmazása számos területen alakította át munkánkat. Húsz évvel ezelőtt, amikor a pedagógusi pályámat kezdtem, számos dolgot még másként csináltam. Az órai készüléshez ma már a tankönyveken túl leginkább internetes tartalmakat használok. A szemléltetéshez a laptop és a projektor a leggyakoribb segítségem.
Dolgozatokat szövegszerkesztővel készítem, a régi dolgozatok a számítógépen tárolom. A röpdolgozatok kérdéseit sokszor csak projektorral vetítem ki, elkerülve a fénymásolást. A diákoknak szánt anyagokat az iskolai honlapon teszem közzé, megspórolva rengeteg oldal kinyomtatását, fénymásolását. Elektronikus naplóban rögzítjük a jegyeket, hiányzásokat, órai munkánkat, amelyeket a szülők naprakészen tudnak követni. Nagyon hálásak is azok, akik rendelkeznek internet hozzáféréssel és rendszeresen nyomon tudják követni gyermekeik előmenetelét. A szülőkkel való kapcsolattartásban egyre gyakoribb az e-mailes kommunikáció. A diákok házi feladatuk elkészítéséhez, projektmunkájuk kivitelezéséhez is használják a számítógépet, internetet. 6 Költségvetési tényezők Ez a legnagyobb kérdőjel. Lesz elegendő pénz a magyar közoktatásban az IKT eszközök megvásárlására és folyamatos korszerűsítésére? 7 Az elvégzett tevékenység összegzése Én magam nagyon sok új ismerettel lettem gazdagabb a tanév folyamán. Remélem, hogy a következő tanévben még sokat fejlődök az IKT eszközök alkalmazásában. De az óráim mindenképpen érdekesebbek, hatékonyabbak lettek, amit bizonyára fokozni fog az interaktív táblák és a tanulói laptopok használata. 2010. augusztus 5. Készítette: Tamásiné Suba Adrienne