Miért lettél ilyen? A bántalmazás hatása a személyiségfejlődésre 2012 május Sasvári Emese
A bántalmazásról általában gyermekbántalmazás: minden olyan erőszakos behatolás, mellyel egy gyereket elnyomnak, korlátoznak testi vagy érzelmi eszközökkel, és ezzel törést okoznak a gyermek természetes fejlődésében a bántalmazás típusai: fizikai bántalmazás, fizikai elhanyagolás, szexuális bántalmazás, érzelmi bántalmazás, érzelmi elhanyagolás
A testi sértésekről készíthető látlelet. Így aztán az is megállapítható, hogy hány napon belül gyógyulnak. De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról, egy vállvonogatásról vagy egy röhögésről, hogy meddig lehet utána életben maradni, s miféle belső vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember? Ancsel Éva
A bántalmazás rizikófaktorai I. kultúrális tényezők: az agresszió társadalmilag elfogadott mértéke szocioökonómiai tényezők: szegénység, munkanélküliség, rossz lakásviszonyok szülők részéről rizikófaktor: szülők múltja (bántalmazott volte), pszichés érintettsége (alkoholista, drogos, pszichiátriai beteg), családi állapot (fiatal, egyedülálló anyák), személyiségjellemzők (impulzus kontroll, frusztrációs tolerancia), neveléshez való viszony (korlátozó szülői attitűd vs megengedőbb hozzáállás), szülő ismeretszintje (mi elvárható a különböző életkorokban)
A bántalmazás rizikófaktorai II. a gyerek oldaláról rizikófaktor: életkori sajátosságok (csecsemőkor, dackorszak, kamaszkor), fejlődési rendellenesség, fogyatékosság a családok részéről tényező: nem tisztázott határok és szerepek
A következmények súlyossága: nehéz pontosan bejósolni, változó egyénenként kompenzáló tényezők (gyermek életkora, megküzdési stratégiái, személyiségjegyek, támogató felnőtt) általában: súlyosabbak a következmények, minél fiatalabb a gyermek, ismételt bántalmazás esetén és olyankor, ha a bántalmazó személlyel korábban jó kapcsolata volt a bántalmazottnak
A következmények súlyossága: szexuális bántalmazás esetén súlyosabb következmények, ha: az elkövető férfi ha a gyermekkel szemben fizikai kényszert alkalmaztak minél idősebb az áldozat minél gyakrabban történt a szexuális bántalmazás minél hosszabb időszakon át történt minél nagyobb a szexuális bántalmazás mértéke
A következmények súlyossága: szexuális bántalmazás esetén súlyosabb következmények, ha: minél közelebbi viszonyban volt megelőzőleg a gyermek az elkövetővel több személy követ el a gyermekkel szemben erőszakot az áldozat családja sok problémával küzd az áldozat nincs jó viszonyban a testvéreivel
Az érzelmi bántalmazás formái és következményei nehezebben meghatározható, mint a fizikai bántalmazás sértegetés és elutasítás: fölényes kritizálás nem méltó a szeretre negatív énkép, nehézségek intim kapcsolatokban, önértékelési zavar, szorongás fenyegetés és vádaskodás: érzelmi vagy fizikai bántalmazás szándékának hangoztatása, valamint az áldozatról való valóságtól elrugaszkodott panaszkodás tehetetlenség érzés, félelem önértékelési problémák, kapcsolati nehézségek, negatív énkép
A bántalmazott gyerek élményvilága paradox helyzet: a bántalmazó családi környezetben a veszély és fenyegetés forrása a szülő, akinek a gyermek védelméről kellene gondoskodnia ambivalens érzések (szeretet és ragaszkodás, harag, félelem, csalódottság) kisebb korban az emberi kapcsolatok természetes velejárójának tekinti, hisz nincs összehasonlítási alapja kiszámíthatatlan szülői viselkedés: ellentmondásos szülői és önmagáról alkotott kép 8 éves kor előtt egocentrikus gondolkodás miatt saját magát bűnösnek éli meg - negatív énkép alakul ki
Az érzelmi bántalmazás formái és következményei lekezelés és mellőzés: a gyereket látványosan mellőzik, semmibe veszik, kigúnyolják, lekezelően beszélnek vele negatív énkép, önértékelési problémák, feleslegesség érzés, kisebbrendűségi érzés birtokló és büntető viselkedés: a szülő tárgyként kezeli a gyereket, korlátozza szabadságát, nem veszi figyelembe lelki szükségleteit, vágyait önértékelési problémák, kapcsolatokban alárendelődés érzelmi zsarolás: a gyermek bizonytalanságát, bűntudatát, félelemeit használja fel arra, hogy uralkodhasson rajta nehezíti a gyermek leválását, függetlenedését, bűntudat, szorongás
Az érzelmi elhanyagolás következményei nehezen meghatározható és tetten érhető ha a gyermek alapvető érzelmi szükségleteit nem elégítik ki, érzelmi biztonságot és szeretet-kapcsolatot nem biztosítanak számára, elutasítóak, hidegek vele, a szülő saját szükségletei szerint elégíti ki a gyermek igényeit, kivánságait és vágyait nem veszik figyelembe, érzelmileg nem hangolódnak rá következmények: változóak, általános következmény lehet: intim kapcsolatokban nehézség, bizalmatlanság, érzelem szabályozás problémái, negatív énkép, depresszió, szorongás, nehézség mások érzelmeinek felismerésében
A krónikus gyermekkori bántalmazás következményei rendszeres, hosszú éveken át tartó súlyos érzelmi és fizikai bántalmazás az ismétlődő traumák alakítják és torzítják a személyiséget kreatív és destruktív képességeket alakít ki védekezésül kapcsolataik alapjaiban sérülnek, patológiás kötődés a bántalmazó szülő felé (nehézségek bizalom, biztonság, önszabályozás, önvigasztalás, kezdeményezőkészség, intimitás, identitás kialakítása terén)
a bántalmazó családokban az állandóan változó, következetlen, igazságtalan szabályok bizonytalanságot eredményez, tehetetlenségérzést és félelmet váltanak ki önmegadás stratégiája állandó készenléti állapot és a szülő viselkedésének állandó monitorozása megtanul észrevétlen maradni vagy igyekszik elkerülni a szülőt, vagy igyekszik jó lenni elszigetelődés és bizalomvesztés szülők felmentése a megváltoztathatatlan valóságot a lelkében megváltoztatja speciális pszichés védekező mechanizmusokat alakít ki
Pszichés védekező mechanizmusok disszociált tudatállapot: igyekszik tudatából és emlékezetéből kizárni a bántalmazásokat, oly módon, hogy átváltanak egy másik tudatállapotba, melyben teljes mértékben figyelmen kivül tudják hagyni a fizikai fájdalmat önmagát bűnösként éli meg: szüleit felmentheti, 8 éves kor előtti gondolkodásra jellemző, hogy magukat okolják a negatív eseményekért + erősíti a szülő bánásmódja + másokon letöltött agresszió identitása egy mély belső rosszaság érzés köré szerveződik
a negatív identitást igyekszik valamilyen pozitív viselkedéssel leplezni, ám pozitív énjét hamisnak éli meg szélsőséges pozitív identitás (mártír) egymásnak ellentmondó identitásait nem képes integrálni: vagy jónak vagy rossznak éli meg magát szüleiről kialakított kép szintén hasított: idealizálja és devalválja őket nem képes érzelmi biztonságot és érzelmi önszabályozást kialakítani függetlenség érzéshez megbízható szülőkép szükséges, mely vigaszt adhat és belső biztonságérzést nyújt nincs ilyen kép, így külső forrás ad megnyugvást
így töredezett személyiségszerveződés, mely érinti a tudatot (emlékek, testi élmények, érzelmi állapotok nem integrálhatók), az identitást (töredezett én-részek) és az emberi kapcsolatokon belüli függetlenségérzést (másokról kialakított reprezentációk is töredezettek) zavart szenved a biológiai funkciók szabályozása pszichoszomatikus tünetek zavart az érzelmi állapotok szabályozása krónikusan szorongó vagy depressziós felnőtt lehet öncsonkítások, önbántalmazás (veszteség vagy elhagyás veszélye esetén a lelki fájdalmat testi fájdalommá alakítja) és külső ingerek (drogok, kényszeres szexuális viselkedés, veszélyhelyzetek keresése
A bántalmazás elleni védekezés a személyiségszerveződésben a bántalmazás túléléséhez tehát dissziciációs védekező mechanizmusokat, töredezett identitást és patológiás érzelemszabályozást alakítanak ki sikerül megőriznie a normalitás látszatát, ezért gyakran nem derülnek ki a bántalmazások
A súlyos bántalmazás hosszútávú következményei a gyermekkorában bántalmazott felnőtt súlyos hiányosságok az alapvető bizalom, autonómia és kezdeményezőkészség tekintetében hiányosságok a stabil kapcsolatok kialakításának, önmagával való törődés, gondolkodás és emlékezet, és az identitás kialakításának képességeiben intim kapcsolataiban idealizáció aztán csalódás miatt devalváció a megmentés és árulás drámáit ismétli mindennapi személyközi konfliktusaiban
A gyermekként bántalmazott felnőtt gyakran újra áldozattá válnak, újrajátszák a bántalmazást szexuálisan bántalmazottak is gyakran traumaismétléssel újra nemi erőszak vagy szexuális zaklatás áldozatai lesznek a gyermekként bántalmazott férfiak nagyobb eséllyel válnak bántalmazóvá - azonosulva az agresszorral ismétlik saját traumájukat
A gyermekként bántalmazott felnőtt gyermekeikkel való kapcsolatban szándékuk ellenére lehetnek fizikailag vagy érzelmileg bántalmazók, elhanyagolók vagy túlzottan megengedők krízis helyzetben összeomolhatnak a disszociatív védekezési módok pszichiátriai megbetegedés, öngyilkosság, rettegés a múlttól
Filmek - Anyátlanok - Fehér tenyér - Születésnap - Amelie csodálatos élete - A fehér szalag - Volver - A gyermek
Irodalom: Révész György: Szülői bánásmód - gyermekbántalmazás Ranschburg Jenő: A meghitt erőszak Judith Herman: Trauma és gyógyulás Lakner Zoltán-Tordainé Vida Katalin-Tordai Vilmos: Gyermekbántalmazás I.-II.
Köszönöm a figyelmet!