Alap fatranszformátorok I. Oyamaguchi [3], Dauchet és társai [1] és Engelfriet [2] bebizonyították hogy egy tetszőleges alap



Hasonló dokumentumok
Alap fatranszformátorok II

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Formális nyelvek - 9.

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

definiálunk. Legyen egy konfiguráció, ahol és. A következő három esetet különböztetjük meg. 1. Ha, akkor 2. Ha, akkor, ahol, ha, és egyébként.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Diszkrét matematika 2.

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI

Chomsky-féle hierarchia

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:

Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája?

Relációk. 1. Descartes-szorzat. 2. Relációk

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

A digitális számítás elmélete

3. előadás. Programozás-elmélet. A változó fogalma Kiterjesztések A feladat kiterjesztése A program kiterjesztése Kiterjesztési tételek Példa

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján

Általános algebra. 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus. 3. Kongruencia, faktoralgebra március Homomorfizmus, homomorfiatétel

Formális nyelvek - 5.

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha

1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.

Számelmélet (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.

Diszkrét matematika 2.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

A továbbiakban Y = {0, 1}, azaz minden szóhoz egy bináris sorozatot rendelünk

Iván Szabolcs október 6.

Chomsky-féle hierarchia

Analízis I. beugró vizsgakérdések

Diszkrét matematika 2. estis képzés

A relációelmélet alapjai

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

DiMat II Végtelen halmazok

Gráfelmélet. I. Előadás jegyzet (2010.szeptember 9.) 1.A gráf fogalma

1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Automaták mint elfogadók (akceptorok)

A valós számok halmaza

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes

Csempe átíró nyelvtanok

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

1. tétel - Gráfok alapfogalmai

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás

Diszkrét matematika 1. estis képzés

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

A fontosabb definíciók

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Algebra es sz amelm elet 3 el oad as Nevezetes sz amelm eleti probl em ak Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev

Kiterjesztések sek szemantikája

Számelmélet. 1. Oszthatóság Prímszámok

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek

Automaták és formális nyelvek

Házi feladatok megoldása. Nyelvek használata adatszerkezetek, képek leírására

Faautomaták. Szegedi Tudományegyetem tavaszi félév

Logikák véges fákon. Iván Szabolcs Szegedi Tudományegyetem Számítástudomány Alapjai Tanszék

Matematika alapjai; Feladatok

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

13.1.Állítás. Legyen " 2 C primitív n-edik egységgyök és K C olyan számtest, amelyre " =2 K, ekkor K(") az x n 1 2 K[x] polinomnak a felbontási teste

Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Relációk. 1. Descartes-szorzat

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Deníciók és tételek a beugró vizsgára

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

4. Fogyasztói preferenciák elmélete

Analízis I. Vizsgatételsor

Hardver és szoftver rendszerek verifikációja Röviden megválaszolható kérdések

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Gy ur uk aprilis 11.

4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim

Hadamard-mátrixok Előadó: Hajnal Péter február 23.

Markov-láncok stacionárius eloszlása

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!

MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )

1. Algebrai alapok: Melyek műveletek az alábbiak közül?

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

Diszkrét matematika 2.

ALGEBRAI NYELV- ÉS KÓDELMÉLET. Babcsányi István

Metrikus terek, többváltozós függvények

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS)

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Harmadik el oad as 1/33

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Átírás:

Alap fatranszformátorok I Vágvölgyi Sándor Oyamaguchi [3], Dauchet és társai [1] és Engelfriet [2] bebizonyították hogy egy tetszőleges alap termátíró rendszerről eldönthető hogy összefolyó-e. Mindannyian megadtak egy-egy eljárást. Mind a három eljárásnak az inputja egy R alap termátíró rendszer és az outputja igen ha R összefolyó nem ha R nem összefolyó. Mind Dauchet és társai [1] mind Engelfriet [2] eljárása faautomatákat használ fel. Ezért áttekintjük ezt a két eljárást. Fogalmak, jelölések Relációk. A A A halmazt az A halmaz feletti bináris relációnak nevezzük. a b jelöli az (a, b) tartalmazást. jelöli reflexív, tranzitív lezártját, és jelöli reflexív, tranzitív, szimmetrikus lezártját. jelöli inverzét. ekvivalencia reláció. Tetszőleges 1 és 2 A fölötti bináris reláció esetén 1 2 jelöli a {(a, c) (b A) a 1 b és b 2 c} relációt, azaz 1 és 2 kompozícióját. 1

Azt mondjuk hogy a reláció megáll ha nincsen végtelen a 1 a 2 a 3... sorozat, összefolyó (konfluens) ha tetszőleges a 1, a 2, a 3 A esetén, ha a 1 a 2 és a 1 a 3, akkor létezik egy a 4 A úgy hogy a 2 a 4 és a 3 a 4, azaz, konvergens ha megáll és összefolyó. Az a A elem irreducibilis -ra nézve ha nincsen b A úgy hogy a b. Ismert hogy tetszőleges konvergens reláció esetén, a ekvivalencia reláció tetszőleges C osztályának van pontosan egy irreducubilis a eleme úgy hogy minden b C esetén, b a. Azt mondjuk hogy a a -normálformája b-nek. Fák. Egy véges Σ halmazt rangolt ábécének nevezünk, ahol minden Σ-beli elemnek van rangja. Minden m 0: Σ m jelöli Σ azon elemeit amelyek rangja m. Feltesszük hogy Σ 0. X = { x 1, x 2,... } változók halmaza. X n jelöli az első n változó halmazát, azaz { x 1,..., x n }-t, n 0. 2

Minden n 0 esetén, T Σ,n - a Σ feletti X n -fák halmaza- az a legszűkebb U halmaz amelyre (i) Σ 0 X n U and (ii) f(t 1,..., t m ) U ahol f Σ m, m 0, és t 1,..., t m U. T Σ,0 a Σ feletti alap fák halmaza. T Σ,n T Σ,n definíciója: t T Σ,n ha minden x X n pontosan egyszer fordul elő t-ben. Fa helyettesítés: tetszőleges t T Σ,n, (n 0), és t 1,..., t n T Σ fák esetén a t[t 1,..., t n ] fát úgy kapjuk a t fából hogy x i minden egyes előfordulását a t i fával helyettesítjük, 1 i n. Algebrák. Legyen Σ egy rangolt ábécé. A Σ algebra egy B = (B, Σ B ) rendszer, ahol B egy nemüres halmaz, az algebra tartóhalmaza, és Σ B = { f B f Σ } B feletti műveletek Σ-indexelt halmaza. Minden f Σ m, m 0, esetén f B egy leképezés B m -ből B-be. Egy δ B B relációt tartalmazó legkisebb B feletti kongruenciát δ kongruencia lezártjának nevezzük. A Σ feletti alaptermek TA = (T Σ, Σ) Σ algebráját tekintjük. Minden f Σ m, m 0 és t 1,..., t m T Σ esetén, f TA (t 1,..., t m ) = f(t 1,..., t m ). 3

Alap termátíró rendszer. Legyen Σ egy rangolt ábécé. Egy R T Σ T Σ véges halmazt Σ feletti alap termátíró rendszernek nevezünk. R elemeit szabályoknak nevezzük és u v alakban írjuk. A R T Σ T Σ átírási reláció definíciója: tetszőleges s, t T Σ esetén, s R t akkor és csak akkor ha létezik egy u v szabály R-ben és c T Σ,1 környezet úgy hogy s = c[u] and t = c[v]. R az R kongruencia lezártja a TA term algebrán. A R T Σ T Σ párhuzamos átírási reláció definíciója: tetszőleges s, t T Σ esetén, s R t akkor és csak akkor ha létezik egy c T Σ,k, k 1, környezet és u 1 v 1, u 2 v 2,..., u k v k szabályok R- ben úgy hogy s = c[u 1,..., u k ] és t = c[v 1,..., v k ]. Fennáll hogy R R R. Azt mondjuk hogy R összefolyó ha R összefolyó. Azt mondjuk hogy R megáll ha R megáll. Tegyük fel hogy az R alap termátíró rendszer megáll és összefolyó azaz konvergens. A R kongruencia reláció tetszőleges C osztályának van pontosan egy irreducibilis s eleme úgy hogy minden t C esetén, t R s. Azt mondjuk hogy s a R -normálformája t-nek. Most tetszőleges t alap termre addig írunk át az R alap termátíró rendszerrel (azaz addig haladunk a R 4

reláció mentén) amíg megkapjuk t-nek a norm normálformáját. Tegyük fel hogy el akarjuk dönteni tetszőleges t, t alap termekre hogy a R kongruencia relációnak ugyanabban az osztályában vannak-e. A t, t alap termek a R kongruencia relációnak ugyanabban az osztályában vannak akkor és csak akkor ha a norm és norm normálformájuk megegyezik. Ezért kiszámoljuk a norm és norm normálformájukat, és összehasonlítjuk őket. 5

Fél faautomata és faautomata. Legyen Σ egy rangolt ábécé. A Σ feletti fél faautomata egy A alap termátíró rendszer a Σ AH rangolt ábécé felett. Itt AH - az A állapothalmaza - nulla rangú szimbólumokból áll és AH Σ =. A szabályai az alábbi két típusúak: f(a 1,..., a n ) a ahol f Σ n, n 0, a, a 1,..., a n AH és a 1 a 2, ahol a 1, a 2 AH. A második típusú szabályokat λ szabályoknak nevezzük. A λ szabályokat ki tudjuk küszöbölni. Az A = (Σ, AH, A, F ) rendszert faautomatának nevezzük, ahol A egy Σ feletti fél faautomata az AH állapothalmazzal, és F AH a végállapotok halmaza. L(A) = { t T Σ ( a F ) t A a } az A által felismert fanyelv. A faautomaták által felismert fanyelveket felismerhető fanyelveknek nevezzük. Tetszőleges A és B faautomatákról el tudjuk dönteni hogy L(A) L(B) teljesül-e. 6

Alap fatranszformátor. A Σ feletti A, B fél faautomatákból álló (A, B) párt alap fatranszformátornak nevezzük (AFT, röviden). Az (A, B) által indukált τ(a, B) T Σ T Σ fatranszformáció definíciója: Minden p, q T Σ esetén, (p, q) τ(a, B) akkor és csak akkor ha létezik u T Σ (X n ), n 0, környezet és z 1,..., z n, z 1,..., z n T Σ fák és a 1,..., a n közös állapotai A-nak és B-nek úgy hogy p = u[z 1,..., z n ] A u[a 1,..., a n ] és q = u[z 1,..., z n] B u[a 1,..., a n ], ahol z i A a i és z i B a i, 1 i n. Példa. Σ = Σ 0 Σ 2, Σ 0 = { $ }, Σ 2 = { f }. Páros fa: páros sokszor fordul elő benne a $ szimbólum. Páratlan fa: páratlan sokszor fordul elő benne a $ szimbólum. Az A fél faautomata állapotai: AH = { 0, 1 }, A szabályai: $ 1, f(0, 0) 0, f(0, 1) 1, f(1, 0) 1, f(1, 1) 0. A (Σ, AH, A, { 0 }) faautomata a páros fák halmazát ismeri fel. A (Σ, AH, A, { 1 }) faautomata a páratlan fák halmazát ismeri fel. A B fél faautomata állapotai: AH B = { 0, 1 }, B szabályai: 7

$ 1, f(0, 0 ) 0, f(0, 1) 1, f(1, 0 ) 1, f(1, 1) 0. A (Σ, AH B, B, { 0 }) faautomata a páros fák halmazát ismeri fel. A (Σ, AH B, B, { 1 }) faautomata a páratlan fák halmazát ismeri fel. (f($, f($, f($, $))), f($, $)) τ(a, B), mert f($, f($, f($, $))) A f($f($, f(1, $))) A f($, f($, f(1, 1))) A f($, f($, 0)) A f($, f(1, 0)) A f($, 1) és f($, $) B f($, 1). Ugyanakkor (f($, $), f(f($, $), f($, $)) τ(a, B), mert f($, $) A f(1, $) A f(1, 1) A 0 f(f($, $), f($, $)) B f(0, 0 ) A 0, és a fenti két átírási sorozatban nem fordul elő ugyanaz a fa. τ(a, B) azokból a (p, q) párokból áll amelyekre létezik u T Σ (X n ), n 0, környezet és z 1,..., z n, z 1,..., z n T Σ páratlan fák úgy hogy p = u[z 1,..., z n ] és q = u[z 1,..., z n]. 8

Az eredmények Dauchet és társai [1] és Engelfriet [2] megmutatták az alábbi eredményt. Tétel 1 Tetszőleges R alap termátíró rendszerről eldönthetjük hogy összefolyó-e. Sorra megnézzük a két bizonyítást. Első bizonyítás. (Dauchet és munkatársai [1]). Tétel 2 Tetszőleges R alap termátíró rendszer esetén, meg tudunk konstruálni egy (A, B) AFT-t úgy hogy R = τ(a, B). Bizonyítás. Két lemmát igazolunk. Lemma 3 Minden R alap termátíró rendszerhez meg tudunk konstruálni egy (A, B) AFT-t úgy hogy R = τ(a, B). Ekkor az is fennáll hogy R τ(a, B) R. Bizonyítás. Egy példán mutatjuk be a bizonyítást. Σ = Σ 0 Σ 2, Σ 0 = { a }, Σ 2 = { f }. R alap termátíró rendszer szabályai: f(a, b) f(b, a) és a f(a, a). A R reláció indukálható az (A, B) Σ feletti alap fatranszformátorral: AH A = { q a, q b, q f(a,b), w f(b,a), w f(a,a) } és AH B = { w a, w b, w f(b,a), w f(a,a) } 9

A szabályai: a q a, b q b, f(q a, q b ) q f(a,b), q f(a,b) w f(b,a), q a w f(a,a). B szabályai: a w a, b w b, f(w b, w a ) w f(b,a), f(w a, w a ) w f(a,a). Lemma 4 Tetszőleges (A, B) AFT esetén meg tudunk konstruálni egy (C, D) AFT-t úgy hogy τ(a, B) reflexív, tranzitív lezártja egyenlő τ(c, D)-vel. A fenti kettő lemmából kapjuk a 2. tételt. Lemma 5 Tetszőleges (A, B) AFT esetén meg tudunk konstruálni egy (C, D) AFT-t úgy hogy τ 1 (A, B) = τ(c, D). Bizonyítás. Legyen C = B és D = A. Lemma 6 Tetszőleges (A, B) AFT és (C, D) AFT esetén meg tudunk konstruálni egy (E, F ) AFT-t úgy hogy τ(a, B) τ(c, D) = τ(e, F ). Lemma 7 Tetszőleges R alap termátíró rendszer esetén, meg tudunk konstruálni (C, D) AFT-t és (E, F ) AFT-t úgy hogy R R = τ(c, D) és R R = τ(e, F ) 10

Bizonyítás. A 2. tétel és a fenti lemmák alkalmazásával megkonstruáljuk a (C, D) AFT-t és (E, F ) AFT-t. Lemma 8 Legyen R egy alap termátíró rendszer. Akkor meg tudunk konstruálni egy (C, D) AFT-t és egy (E, F ) AFT-t úgy hogy R összefolyó akkor és csak akkor ha τ(c, D) τ(e, F ). Bizonyítás. R összefolyó definíció szerint ha R R R R. Az előző lemmából kapjuk a lemmát. Feladatunk az AFT-k által indukált transzformációk tartalmazásásának az eldöntése. Bevezetjük a 2 aritású # szimbólumot. Adott (A, B) Σ feletti AFT által indukált τ(a, B) transzformációhoz hozzárendeljük a Σ { # } feletti L(A, B) fanyelvet. Legyen (s, t) τ(a, B) tetszőleges! Akkor vegyük a legnagyobb közös környezetüket, u-t azaz legyen u T Σ,m, m 0, s = u[s 1,..., s m ] és t = u[t 1,..., t m ], s i gyökere különbözik t i gyökerétől i = 1,..., m. Tegyük bele L(A, B)-be az u[#(s 1, t 1 ),..., #(s m, t m )] fát. Lemma 9 Tetszőleges (A, B) Σ feletti AFT és (C, D) Σ feletti AFT esetén τ(a, B) τ(c, D) 11

akkor és csak akkor ha L(A, B) L(C, D). Lemma 10 Tetszőleges (A, B) Σ feletti AFT esetén meg tudunk konstruálni egy (Σ { # }, AH C, C, { ok }) faautomatát amely az L(A, B) fanyelvet ismeri fel. Bizonyítás. AH C = AH A Σ AH B Σ AH A AH B { ok } C fél fautomata szabályai (1) f((a 1, g 1 ),..., (a m, g m )) (a, f) ahol az f(a 1,..., a m ) a szabály eleme A B-nek és f, g 1,..., g m Σ, (2) #((a, f), (a, g)) (a, a ), ahol f g és f, g Σ, (3) f((a 1, b 1 ),..., (a m, b m )) (a, b) ahol f(a 1,..., a m ) a eleme A-nak, f(b 1,..., b m ) b eleme B-nek, (4) (a, a) ok, ahol a AH A AH B, (5) f(ok,..., ok) ok. 12

Tétel 1 Tetszőleges R alap termátíró rendszerről eldönthetjük hogy összefolyó-e. Bizonyítás. Megkonstruáljuk (C, D) AFT-t és (E, F ) AFTt úgy hogy R összefolyó akkor és csak akkor ha τ(c, D) τ(e, F ). Megkonstruáljuk az L(C, D) felismerhető fanyelvet felismerő G faautomatát. Megkonstruáljuk az L(E, F ) felismerhető fanyelvet felismerő H faautomatát. Az R alap termátíró rendszer összefolyó akkor és csak akkor ha L(G) L(H). Eldöntjük hogy L(G) L(H) teljesül-e. 13

Az 1. tétel második bizonyítása (Engelfriet [2]). A R, R, R, stb. fogalmakat értelmezzük a végtelen R alap termátíró rendszerre éppen úgy ahogy a véges alap termátíró rendszerre. Azt mondjuk hogy R egy kiterjesztett alap termátíró rendszer Σ felett ha R véges részhalmaza a F IT Σ F IT Σ halmaznak, ahol F IT Σ jelöli a Σ feletti felismerhető fanyelvek halmazát. Tekintsük az S alap termátíró rendszert Σ felett ahol S az összes olyan l r szabályból áll ahol l BAL és r JOBB valamely (BAL, JOBB) R-re. Megjegyezzük hogy S lehet végtelen is hiszen BAL, JOBB tetszőleges Σ feletti felismerhető fanyelvek. Definíció szerint legyen R = S. Amikor a R párhuzamos átírási relációt tekintjük, akkor R-t ground fatranszformátornak nevezzük. A ground fatranszformátor korábbi definíciójával ekvivalens ez az új definíció. 14

Legyen Σ egy rangolt ábécé, és # Σ egy kettő aritású szimbólum. Tetszőleges t T Σ { # } esetén definiáljuk a left(t) T Σ és right(t) T Σ fákat. Szemléletesen lef t(t) úgy áll elő t-ből hogy minden egyes #-et törlünk a jobb részfájával együtt. right(t) úgy áll elő t-ből hogy minden egyes #-et törlünk a bal részfájával együtt. left(f(t 1,..., t k )) = f(left(t 1 ),..., left(t k )), left(#(t 1, t 2 )) = left(t 1 ) right(f(t 1,..., t k )) = f(right(t 1 ),..., right(t k )), right(#(t 1, t 2 )) = right(t 2 ) Minden t T Σ { # } meghatároz egy párt: trans(t) = (left, right). Tetszőleges L T Σ { # } meghatároz egy fatranszformációt: trans(l) = { trans(t) t L }. Legyen R egy kiterjesztett alap termátíró rendszer. A t T Σ { # } fa R-nek egy derivációs fája ha t minden #(t 1, t 2 ) alakú részfájára, right(t 1 ) left(t 2 ) R-nek egy szabálya. D R az R derivációs fáinak a halmaza. 15

Példa. Σ = Σ 0 Σ 2, Σ 0 = { a, b, p, q }, Σ 2 = { σ }. Az R alap termátíró rendszer szabályai. a p, σ(p, p) p, σ(p, p) q, q σ(q, b), q b Tekintsük az alábbi derivációt: σ(σ(a, a), a) R σ(σ(p, a), a) R σ(σ(p, p), a) R σ(q, a) R σ(σ(q, b), a) R σ(σ(b, b), a) A fenti derivációnak megfelelő t derivációs fa t = σ(#(σ(#(a, p), #(a, p)), #(q, σ(#(q, b), b))), a), ahol left(t) = σ(σ(a, a), a) és right(t) = σ(σ(b, b), a). Tétel 11 Minden R kiterjesztett alap termátíró rendszer esetén trans(d R ) = R. Tétel 12 Minden Σ feletti R kiterjesztett alap termátíró rendszer esetén meg tudunk kosntruálni egy A faautomatát Σ { # } felett úgy hogy L(A) = D R. Tétel 13 Minden R kiterjesztett alap termátíró rendszer és L felismerhető fanyelv esetén meg tudunk 16

konstruálni egy olyan A faautomatát hogy L(A) = R (L) = {s T Σ ( t L) t R s }. Bizonyítás. A 11. tétel alapján R (L) = right(d R left 1 (L)). Az előző tételből kapjuk hogy meg tudunk konstruálni egy B faautomatát Σ { # } felett úgy hogy L(B) = D R. Lineáris homomorfizmus fatranszformátorokkal indukálhatók a lef t és right leképezések. A felismerhető fanyelvek osztálya megkonstruálható módon zárt a lineáris homomorfizmusok melletti kép és a teljes inverz kép képzésére, továbbá a metszet képzésre. Tétel 2 Minden R kiterjesztett alap termátíró rendszerhez meg tudunk konstruálni egy olyan Q ground fatranszformátort amelyre R = Q. Bizonyítás. Legyen Q = {( R(BAL), R(JOBB)) (BAL, JOBB) R }. Az előző tétel alapján megkonstruáljuk Q-t. Igazolható hogy R = Q. Tehát ismét bebizonyítottuk a 2. tételt. Innen az 1. tétel második bizonyítása az első bizonyításhoz hasonlóan megy. 17

References [1] Comon, H., Dauchet, M., Gilleron, R., Jacquemard, F., Lugiez, D., Löding, C., Tison, S., Tommasi, M.: Tree Automata Techniques and Applications, http://www.grappa.univlille3.fr/tata, 2007. [2] J. Engelfriet, Derivation Trees of Ground Term Rewriting Systems. Information and Computation, 152 (1999) 1-15. [3] M. Oyamaguchi, The Church-Rosser property for ground term rewriting systems is decidable, Theoretical Computer Science, 49 (1987) 43-79. 18