KOVÁCS ÁRPÁD Szegedi Tudományegyetem Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság ÁRAKOZÁSOK, LEHETŐSÉGEK ÉS REALITÁSOK 2015 BUDAPEST, 2015. SZEPTEMBER 3.
Miért ez az előadás címe? A Költségvetési Tanács a Stabilitási törvény szerinti véleményalkotásban nemcsak saját közgazdasági racionalitására épít, hanem a társadalmi-gazdasági szereplők elvárásaira ( vágyaira ) is odafigyel Az egyetemi ember (oktató) kutatja a társadalomban és a gazdaságban felmerülő várakozások eredőit, hatásait A közgazdásznak természetéből adódik a jövő keresése a jelen elemzése alapján 2
Az előadás témái, főbb meggondolásai (1) hány elvi alapvetés rsadalmi várakozásnak a - társadalmi, kulturális, történelmi-örökségi folyamatok által befolyásolt űdjeire is figyelmet fordító - megközelítése. ltségvetési politika érzékeny Magyarországon különösen a várakozások hozta nyomásokra. agyar társadalmi-gazdasági realitásból (körülményeiből) kiindulva, feltételezés, hogy a társadalmi kozások alakulását s vele a költségvetési politikát befolyásolja soport/réteg pozíció, a szakértelem, az informáltság, illetve a kormányzati és az ellenzéki küldetés elősség-felfogás, társadalom/gazdaság szereplőinek valóság-érzékenysége, a politikai marketing, a pénzügyi kult díció, a realitások kezelésének pragmatikus és emocionális attitűdje a társadalmi örökségben, öntésekben és a végrehajtásban érvényesülő preferenciák, célok, bizalmi és bizalmatlansági tivációk, a köz- és a magánfelelősség elhatárolásának aszimmetrikus működése. nti tényezők rövidebb és hosszabb távon meghatározzák a kormányzati törekvések társadalmi ogatását, elynek kellő szintje hiányában a költségvetési politika sodródóvá válik, ez a fiskális alkoholizmus nekülés jelensége, a jó kormányzás, ahol a szociális várakozások teljesítése és a fenntartható fejlődés feltételeinek rrás-biztosítása között dinamikus egyensúly megvalósítására irányuló szándék valósul meg, s enne pfeltétele a stabilitást és növekedést egyidejűleg eredményező társadalom- és gazdaságpolitika érvényesítése a pénzügypolitika, illetve a költségvetési célrendszer e kettős célnak való tartós megfeleltetése.
Az előadás témái, főbb meggondolásai (2) költségvetési egyensúllyal kapcsolatos várakozások alakulása z állami gondoskodás igénylésével kapcsolatos felmérések eredményei: a magyar lakosság inkább az állami megoldásokat, mint a piaci alternatívákat részesíti előnyben (adottság) szinte mozdíthatatlan szerkezetű államháztartás, óriási a jövedelem-centralizáció, politikai marketing célok túlzott súlya a különböző költségvetést érintő kezdeményezésekben aszimmetria a köz- és magánfinanszírozással kapcsolatos felelősségben gazdaság és az államháztartás várható, ma belátható pozíciói és a várakozások konjunktúra kilátások, az államadósság ügye, a hasonló sorsú országok pályájának azonosságai és különbségei, a Visegrádi-csoport új jelentősége az EU-ban, a magyar költségvetési politika sikereket hozó prioritásainak változásai 2010-től és új (belső) kockázatai: növekvő várakozás az állami megoldások iránt, ugyanakkor növekvő forráskorlátosság fejlődés hajtóerői, a belátható időben bruttó módon nullszaldós költségvetés lehetősé az eredmények megvédése, a társadalmi igények és a fejlődés feltételei közötti dinamikus egyensú biztosítása, mint lehetőség adott, de feltételezi a jelenleg meglévő működési egyenetlenségek érde mérséklését, a növekedés tartalékai mozgósítását, az államháztartási kiadások kézbentartása, a fejlődés fenntarthatósága érdekében a csökkenő adósságszolgálattal felszabaduló forrásokat elsősorban a gazdasági fejlődés szolgálatában kell felhasználni. Ez alapozhatja meg a jóléti kiadások majdani növelését. 4
állami vagy a piaci alternatívák támogatottságának alakulása, 2009-201 (skálaátlagok) 7,50 7,25 7,00 6,75 A lakossági várakozások eltorzulásában nagy szerepe van a felelőtlen politikai marketingnek (pl. a férfiak 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjazása, a brókerbotrány károsultjainak megsegítése ) 6,50 6,25 6,00 5,75 5,50 A skála elvi középértéke 5,25 5,00 4,75 4,50 Lakásügy Mezőgazdaság Oktatás Jóléti kiadások Munkahelyteremtés 2009 2013 : TÁRKI, Társadalmi riport 2014, 396. oldal 5
Magyar GDP-növekedés Európa élmezőnyében Szélesebb bázisú a növekedés, de a potenciális növekedés ma is 2 2,5 % körül alakul! P a 2014-es 3.6%-os növekedés után az I. félévben 3 % körül bővült uházások egyszeri hatása mellett a fogyasztás bővülése is visszatért (javuló munkaerőpiac, reálbér-emelkedés) tnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb EURO segíti az ipari megrendeléseket, így az exportot lam jelentős szereplő marad: korábbi beruházások helyett vissza- és részesedésvásárlások (pl. energia szektor és bank ony inflációs környezet további kamatcsökkentést és tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé es várható magyarországi növekedés is 3.0% körüli, a régiós átlagnak megfelelő, de messze az EU-átlag felett A GDP növekedés szerkezete Magyar GDP növekedés vs. Periféria- és Visegrádi ország 7,0 2014 2015 2016 2017 2018 Bruttó állóeszköz felhalmozás Nettó export Kormányzati fogyasztás Háztartások fogyasztási kiadása 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0 Előrejelzés Magya Csehor Lengye Szlovák Szlovén Román Horvát Készletváltozás GDP -4,0, NGM, Európai Bizottság, Nemzeti Konvergencia Programok alapján Költségvetési Tanács (KT) Titkárság számítás
infláció (%-ban) várhatóan továbbra is lacsony marad a közép-kelet-európai országokban, elsősorban az olajár csökkenése miatt Infláció és államadósság Előrejelzés/szakértői várakozás Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 1,8% 15,00 10,00 5,00 Magyarország: a bruttó államadósság csökkenése és annak olcsóbbá váló finanszírozása következtében a kamatkiadások egyre kisebb terhet jelentenek, nő a fiskális mozgástér Államadósság állomány Előrejelzés/ szakértői várakozás 0,00 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018-5,00 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Románia Horvátország ágbank, Európai Bizottság, KSH, NGM, Nemzeti Konvergencia Programok alapján KT Titkárság számítás -10,00 GDP növekedés Folyó fizetési mérleg Adósságszolgálat Infláció, fogyasztói árak Államháztartási egyenleg 7
A kormányzás, valamint az államadósság alakulása a GDP %-ában endszerváltási sokk Költségvetési kiigazítás és felzárkózás Kisebb fiskális lazítás Nagymértékű fiskális lazítás és sikertelen korrekciós kísérletek A pénzügyi válság hatásainak eredménytelen kezelése Önmozgó adósságspirál, majd csődközeli helyzet Fiskális stabilizáció Nyugdíjvagyon összhatásában semleges értékesítése Helyr állítás Adósság-arány V javulás mintegy 1000 Mrd nemzeti vagyon értékestése árán! Adósság-arány javulás privatizációs forrás bevonása nélkül! Adósság-arány romlás mintegy 600 Mrd-nyi vagyon értékesítése ellenére! Adósság-arán javulás több m 1000 Mrd-nyi vagyon visszavásárlás mellett! 91 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014* 2 9,3 %-os többség 72 %-os többség 54 %-os többség 51 %-os többség 53 %-os többség 68 %-os többség 67 Eurostat, ÁKK, * Konvergencia Program A nyilak a választások időpontját, a színek az aktuális kormány vezető pártjának színét jelöli
madósság (a GDP %-ában) rópai Bizottság szerint az államadósság aránya yarországot kivéve várhatóan minden középlet-európai országban emelkedni fog 2015-ben Előrejelzés/ szakértői várakozás A magyar államadósság nominá alakulása (Mrd Ft) 30 000,0 25 000,0 20 000,0 Milliárd Ft 15 000,0 10 000,0 5 000,0 0,0 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Románia Horvátország 1. Forintadósság 2. Devizaadósság* MINDÖSSZESEN s: Európai Bizottság, Nemzeti Konvergencia Programok, Nemzetgazdasági Minisztérium, Államadósságkezelő Központ alapján KT Titkárság, Európai Bizottsá zi előrejelzés (megj.: a Bizottság viszonylag erős technikai EURHUF árfolyammal számolt előrejelzésében)
2007.12. ltségvetés olcsóbb finanszírozása a gazdaság és a társadalom szám sokat szabadít fel, növekedési tényező deviza alapú államadósság aránya (%) 2008.06. 23 2008.12. 2009.06. 2009.12. 2010.06. 2010.12. 2011.06. 51 államadósság devizaaránya, % 2011.12. 2012.06. 2012.12. 11,0 10,0 s: ÁKK Megjegyzés: *A devizaadósság a hónap utolsó munkanapján jegyzett MNB középárfolyamon kerül értékelésre 2013.06. 2013.12. 2014.06. 2014.12. 36 2015.06. 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 2012.01 2012.06 Állampapír hozamok (%) 3 éves 5 éves 10 éves 15 éves A költségvetés olcsóbb finanszírozása 2012.11 2013.04 2013.09 2014.02 2014.07 2014.12 2015.05 10
kturális tényezők mellett ország-specifikus események és a gazdaságpolitika int a várakozások (sokszor emocionális tényezők) is befolyásolják az egyes gok relatív megítélését E térség átlagos CDS-felára és az egyes országok relatív pozíciói (bázispont) Cseh politikai válság Reuters, a CEE átlag a fenti országok átlaga, az egyes országok vonalai pedig a CEE átlagtól való eltérést ábrázolják, részben saját szerkesztés
llamháztartás konszolidált* funkcionális kiadásainak megoszlása, KSH, 2015-2018. évi Konvergencia Program, KT Titkárság szerkesztés szerek közötti pénzmozgások halmozódásának kiszűrésével. ** Tőketörlesztés nélkül. tény költségvetés 2010 2011 2012 2013 2014 2015 201 I MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 15,3 19,3 15,2 17,0 18,1 16,8 ltalános közösségi szolgáltatások 9,8 13,9 9,6 11,6 13,1 11,9 édelem 1,8 1,7 1,7 1,7 1,3 1,3 endvédelem és közbiztonság 3,7 3,7 3,9 3,7 3,7 3,6 FUNKCIÓK ÖSSZESEN 61,5 57,6 58,8 56,5 54,7 56,1 ktatási tevékenységek és szolgáltatások 11,6 10,8 10,3 10,2 10,3 10,0 gészségügy 9,1 8,8 8,6 8,6 8,4 8,5 ársadalombiztosítási és jóléti zolgáltatások akásügyek, települési és közösségi vékenységek és szolgáltatások zórakoztató, kulturális, vallási vékenységek és szolgáltatások 34,6 32,3 33,9 31,9 29,9 31,2 3,3 2,9 3,2 3,0 2,8 2,9 2,9 2,8 2,8 2,8 3,3 3,5 SÁGI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 14,3 13,1 15,5 17,3 18,3 19,0 bből kiemelve: ező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás 2,2 1,5 1,7 2,1 2,3 2,7 özlekedési és távközlési tevékenységek és zolgáltatások 5,8 5,9 6,0 7,3 8,3 7,8 örnyezetvédelem 1,5 1,6 2,0 2,3 2,3 2,0 ADÓSSÁG-KEZELÉS** 8,5 7,7 8,7 8,6 8,7 7,1 ba nem sorolható tételek 0,4 2,4 1,8 0,6 6,2 1,0 en 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 háztartási kiadások összesen a GDP ékában 49,9 50,0 48,6 49,8 50,1 49,1
senyképesség és különösen a regionális versenyképesség erősítése fejlődési hajtóe millió euro) a közép-kelet-európai országokban Egy főre eső GDP (euro) a közép-kelet-európai országo sehország Horvátország Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia 157 284,8 43 561,5 100 536,5 395 962,4 144 282,2 36 144,0 73 593,2 160 902,4 43 343,7 103 854,2 409 029,2 148 610,7 37 083,7 75 359,4 164 924,9 43 430,4 106 346,7 422 118,1 152 623,2 37 751,3 77 243,4 p-kelet-európai országok rangsora vásárlóerő tében, 2014 20 000 18 000 16000 14000 12 000 10 000 8 000 6 000 4000 2000 0 Csehország Horvátország Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia S 2013 14 956,5 10 220,6 10 146,2 10 275,8 7 206,9 17 555,7 1 2014 15 300,5 10 169,5 10 481,0 10 615,0 7 423,1 18 012,1 1 2015 15 683,0 10 189,8 10 732,6 10 954,6 7 623,5 18 336,3 1 Egy főre eső GDP (euro) vásárlóerőparitáson a közé kelet-európai országokban 100,0 75,2 57,5 53,4 47,1 39,9 37,7 28,6 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5 000 0 Csehország Horvátország Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia 2013 27 347 20 222 23 236 22 273 17 440 28 512 26 616 2014 28 446 20 392 24 336 22 429 19 397 29 359 27 665 2015 29 659 20 873 25 406 25 703 20 356 30 266 28 888 ostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság
arországon az állami újraelosztás mértéke jóval meghaladja az OECD-átlagot, visegr nytársainkhoz viszonyítva pedig kiugróan magasak a magyar arányszámok A GDP-arányos államháztartási bevételek és kiadások a Visegrádi országokban (2014) és az OECD-átlag (2013), (a GDP %-ában). 50,1 47,6 42,4 45,3 Magyarorsz OECD-átlag Csehország Lengyelorsz Szlovákia Bevételek Kiadások, Cséfalvay Zoltán alapján részben KT Titkárság szerkesztés
szerint azonban nemcsak az újraelosztás mérete, hanem annak szerkezete is go Hatékonysági hiátusok miatt túl sokat költünk általános közszolgáltatásokr ságfejlesztésre, viszont túl keveset fordítunk oktatásra és egészségügyre 20,9 * A főbb államháztartási kiadások a teljes államháztartási kiadások arányában (%-ban) a Visegrádi országokban és az OECD-átlagában (2013) 14 13,7 14,5 Magyarorsz OECD-átlag 12,1 Csehország 10,8 9,5 10,4 Lengyelorsz Szlovákia Általános közszolgáltatások Gazdaság- fejlesztés Oktatás Egészségügy * Ez az adósságkezelés kiadással együtt 20,9% adósságkezelés nélküli általános közszolgáltat már OECD átlagot köze, Cséfalvay Zoltán alapján részben KT Titkárság szerkesztés
versenyképesség megítélésének objektivitását deformálja, hogy abban a sadalmi teljesítmények és a kormányzati hatékonyság többnyire szubjekt dekalapú megítélése is visszatükröződik, de így is komolyan kell azt venn Versenyképesség (helyezés) Kormányzati hatékonyság (helyezés) 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 25 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2 30 35 40 tabilizálódó magyar mutatót az zza, hogy ebben az egyértelműen uló ún. hardadatok jobban gjelennek, mint a GDP, beruházás. 45 50 55 Átlag RO-BG Átlag CZ-SK-PL Átlag PT-ES-GR-SI HU orld Competitiveness Yearbook rankings 60 Átlag RO-BG Átlag CZ-SK-PL Átlag PT-ES-GR-SI HU A felméréseken alapuló kormányzati és menedzsment-hatékonyságot tartalmazó rangsorok figyelembevéte azt is látni kell a szubjektív értékelés mellett, hogy az adatok valójában két évvel korábbi állapotot mutatn 16
A fenntartható fejlődés dimenziói Dimenziók és kölcsönhatások Társadalmi 5 6 3 4 Gazdasági 2 Környezeti 1 Az ábrán a dimenziók között érvényesülő kölcsönhatáso típusait a számok jelölik: 1. A gazdasági tevékenység hatásai (pl. az erőforrások felhasználása) 2. Szolgáltatások a gazdaság számára (pl. a tárolási funk és a foglalkoztatás elősegítése) 3. Szolgáltatások a társadalom számára (pl. hozzájárulás az egészséges életmódhoz és a munkafeltételekhez) 4. A szociális változók társadalmi hatásai (pl. a demográ változások, a fogyasztási minták) 5. A szociális változók gazdasági hatásai (pl. a munkaerő lakossági szerkezet, oktatás és szakképzés) 6. A gazdasági tevékenység szociális hatásai (pl. a jövede színvonal különbözőség) Alapkérdés: külső forrás bevonása nélkül fenntartható-e a magyar fejlődés? owards Sustainable Development Indicators to Measure Progress, OECD, Paris, 2000 (http://www.oecd.org/dataoecd/36/39/33703694.pdf), KT Titkárság szerkesztés.
Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. A felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba. ekedési képesség erősítése ruházási ráta fenntartása, a hitelezési itás javítása, a KKV-szektor vállalkozóességének fejlesztése. F tevékenység további erősítése. bbi befektetés a humán tőkébe, a dzsment képességek további erősítése, zettebb munkaerő-kínálat biztosítása, a mintézkedések mielőbbi érvényesítése. rsenyképesség javítása, az üzleti lmat erősítő szabályozási lépésekkel, ámíthatóság növelése, bürokrácia kentése, terhek felszámolása pl. évőségek ügye, stb. A gazdaságfejlesztésre fordított források költségvetésen belüli arányának a növelése A GDP fenntartható növekedése Felszabaduló forrás a gazdaságfejlesztésre Fenntartható GDParányos államadósság csökkentés Stabil, forrásaiban javuló költségvetés T Titkárság
EU-források adják a növekedés egyik motorját Az EU strukturális és kohéziós forrásainak elosztása A Magyarországnak jutó EU források átlaga (millió Euró) Éves átlag, millió euró 2014-2020 2007-2013 2004-2006 2000-2003 1990-1999 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai 2015 19
A vállalati hitelezés megindulása hajtóerő lehet lalati hitelpiac: az NHP megállította a negatív trendet, de gyenge a piaci alapú hitelezés 8 óta a vállalati hitelek negyede eltűnt, ezt törte meg az NHP finanszírozott hitelek mellett (Exim, NHP) azonban csak lassan növekszik a piaci alapú hitelezés uló gazdasági kilátásokkal és új EU-s forrásokkal a hitelezés élénkülhet, de elmarad a válság előtti tektől omhangolt NHP ankok mérlegének kitisztítása (MNB Rossz bank ) segítheti a hitelezési képességet Vállalati és kkv hitelek éves változása 8 2009 2010 2011 2012 2013 2014 % 24 20 16 12 8 4 0-4 -8 Támogatott hitelek és az NHP összesített állomán Vállalati hitelek összesen Corporate loans total MNB, UniCredit Research/Patai 2015 KKV SME hitelek loans 20
kkv-k teljesítményének növekedése, versenyképesebbé válása a növekedés egyik lehetséges motorja v-k számának alakulása 2011-2014 ött (kéthavi bontásban) A kkv-k részesedése a gazdaságban 75,00% 70,00% 65,00% 60,00% 55,00% 50,00% J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N 2010 2011 2012 2013 2014 201 2011. 2012. 2013. 2014. KKV-k foglalkoztatási arány KKV-k részesedése a hozzáadott GDP-ben értékbe KSH, KT Titkárság 21
A NAV kintlévőségei 1994,9 Működő gazd. (mrd Ft) Magánszemélyek (mrd Ft) 1708,9 1674,9 1571,1 Nem működő gazdálkodók (mrd Ft) 1390,5 1410,0 1057,1 778,3 553,9 592,6 391,9 392,9 410,9 416,2 396,1 364,7 339,4 300,8 247,0 251,7 167,3 182,0 187,5 183,7 175,8 175,4 189,7 202,6 95,8 91,5, ÁSZ, KT Titkárság A táblából nem láth az állam tulajdonú cégek részesedése, az állam rendbe tette cégeit (rendteremtés m nagyarányú konszolidáció), immár a működő állami (önkormányzati) gazdasági társasá adótartozása mindösszesen 2,7 milliárd forint. * 2007-től illeték integráció 2008., 2009., 2010. pénzügyi-gaz válság hatása, pl. sok felszámolás 2011., 2012. felszámolásban köv engedményezés 2013., 2014. követelés-engedmé megszűnt
v elején pesszimista hangulat uralkodott. Szakértői várakozás volt, hogy a bizalomhiány miatt még reálgazdasági eredmények mellett is nemcsak újratermelődik az adósság, hanem aránya is gyor szik, mert az alkalmazkodás elmarad: folyamatos a csődveszély, a stabilitás-hiány. orduló következett be, de az elkövetkező években sem lehet hátradőlni! 2015 tény: lassú javu piactartás miatt a ban szektorban jelentős t bevonás, a hitelezést állami eszközök segí 2015 tény: jelentősen csökkenő finanszírozási költség orandrás 2012 január, saját szerkesztés 2012 várakozás: az adósság/gdp arányos adósság tovább emelkedik 2015 tény: gyengülő, de stabil árfolyam 2015 tény: jelentősen javuló kilátások 2015:nominálisan még növek de aránya csökken
fejlődés hajtóerői, a belátható időben bruttó módon nullszaldó költségvetés érdekében teendő fontosabb gyakorlati lépések gazdasági teljesítmény potenciális felső határát meghaladó, vagy legalább azon a szinten ljesítő növekedés, aminek alapfeltétele az államháztartási kiadások kézbentartása, a gazdasági növekedéssel, illetve a csökkenő adósságszolgálattal felszabaduló forrásoknak a gazdaság hatékonyság-javítása szolgálatában történő felhasználása, a növekedés meghatározó tényezője a kkv szektor versenyképességének jelentős fejlesztése, ami feltételezi az e területre irányított támogatások növelését és ugyanakkor tapasztalható járadékvadász magatartás korlátozását, a vállalati hitelezés megindulása hajtóerő lehet, az adóztatás egyszerűsítése, hatékonyságának további javítása; a hátralékállományból behajthatatlan rész kiemelésével jobban kellene élni. z igazgatási kiadások jelenlegi mértékének jelentős csökkentése: a bérjellegű juttatások ljesítményekhez kapcsolása, a feladat-ellátási redundanciák jelentős mértékű és gyors érséklése, a bürokratikus szabályok kiiktatása. z egészségügyben és a felsőoktatásban megindult modernizációs folyamatokkal ugvópontra kell jutni a stabil finanszírozási feltételek megteremtése érdekében. 24
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! 25