ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÖSSZEFÜGGÉSBEN MAGYARORSZÁG KÖZLEKEDÉSI, KÜLÖNÖSEN ÚTHÁLÓZATI HELYZETE, KITEKINTÉS A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKRA

Átírás

1 KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÖSSZEFÜGGÉSBEN MAGYARORSZÁG KÖZLEKEDÉSI, KÜLÖNÖSEN ÚTHÁLÓZATI HELYZETE, KITEKINTÉS A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKRA május 15. Siófok

2 A es válság után gazdaságunk együtt halad a környező országokéval A GDP növekedése Magyarországon és a szomszédos, valamint a V4 EU-tagországokban (%) EU (28 ország) Csehország Horvátország Magyarország Ausztria Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Forrás: Eurostat, Európai Bizottság előrejelzése május, KT Titkárság szerkesztés

3 Hazánk a környező országok között a középmezőnyben helyezkedik el fejlettségét, fejlődését, egyensúlyi mutatóit tekintve Főbb makrogazdasági és államháztartási mutatók Magyarországon és a szomszédos, valamint a V4 EU-tagországokban (millió euróban) Forrás: Eurostat, KT Titkárság szerkesztés

4 A szabályalapú költségvetési politika bevezetése nem egyformán hatott. Nálunk az Alaptörvénybe foglalt államadósság-ráta csökkentési kritérium és a Költségvetési Tanács közjogi pozíciója eredményt hozott GDP-arányos államadósság alakulása Magyarországon és a szomszédos, valamint V4 EU-tagországokban (%) Magyarország Csehország Horvátország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Ausztria Forrás: Eurostat, KT Titkárság szerkesztés Megjegyzés: Az ábra az államadósság-ráta trendjein az ún. szabályalapú költségvetési politika bevezetésének időpontját mutatják

5 Ígéretes hazánk gazdaságának további fejlődése az elkövetkező években Hazai makrogazdasági kilátások a es Konvergencia Program alapján Változás %-ában 2017 mrd Ft GDP (előző évi áron) 36833,1 4,0 4,3 4,1 4,0 4,2 4,1 GDP folyó áron 38183,3 7,8 7,1 7,4 7,2 7,4 7,2 A növekedés összetevői (előző évi áron) Háztartások fogyasztási kiadása 17811,6 4,7 5,2 4,8 4,7 4,6 4,5 Közösségi fogyasztási kiadás* 7193,5 0,3 1,4 0,7 0,5 0,4 0,4 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 7957,5 16,8 12,8 7,5 3,8 5,7 5,1 Készletváltozás (a GDP %-ában) 92,9-0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Termékek és szolgáltatások exportja 33962,4 7,1 7,2 6,9 6,7 7,3 7,1 Termékek és szolgáltatások importja 30880,1 9,7 9,2 7,4 6,3 7,1 6,9 Hozzájárulás a GDP növekedéséhez (előző évi áron) Belföldi végső felhasználás 33657,9 5,7 5,5 4,2 3,3 3,7 3,5 Készletváltozás 92,9-0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Termékek és szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege Forrás: Magyarország Konvergencia Programja ,3-1,4-1,1 0,0 0,7 0,5 0,6 GDP %-ában Bruttó adósságráta 73,6 73,2 69,6 66,7 63,4 59,7 Adósságráta változása -2,4-0,4-3,5-3,0-3,2-3,8 Hozzájárulás az adósságállomány változásához *Kormányzat és háztartásokat segítő non-profit intézmények együtt Elsődleges egyenleg -0,8-0,2-0,6-0,8-1,0-1,6 Kamatkiadás 2,8 2,6 2,4 2,3 2,2 2,1 Az adósságra ható egyéb tényezők 1,1 2,1-0,3 0,2 0,1 0,0 Az adósságállomány implicit kamatlába (%) 3,8 3,6 3,5 3,5 3,5 3,5

6 A Közlekedés és a távközlés funkció államháztartási kiadásokon belüli részesedése csaknem folyamatosan 5 %-ról 8-9 %-ra nőtt. Összevetésül: az államadósság után fizetett kamaté ellenkező utat bejárva 8-9 %-ról mintegy 5 %-ra mérséklődött. A Gazdasági funkciók erősödnek. A magyar államháztartás (COFOG rendszerű) kiadásainak megoszlása funkciók szerint (konszolidált, milliárd forint) A főcsoportokba nem sorolható tételek Államadósság-kezelés (kamat) Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások Gazdasági funkciók a közlekedés és távközlés kivételével Szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek és szolgáltatások Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások Egészségügy Oktatási tevékenységek és szolgáltatások Rendvédelem és közbiztonság * 2018* Védelem Általános közösségi szolgáltatás (igazgatás) Forrás: NGM, KT Titkárság szerkesztés Megj.: A COFOG rendszert az Európai Unió Tanácsa 1996-ban vezette be, Magyarországon 1997-től állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok

7 A Közlekedés és a távközlés funkción belül a Közúti közlekedési tevékenységek súlya a meghatározó. A 2002-es és a 2006-os erőltetett kiugrást nehéz megismételni (ára volt annak), azóta a Vasúti közlekedés is előrelépett Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásain belül a Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások belső összetétele (millió forintban) %-os többség 72%-os többség 54%-os többség 51%-os többség 53%-os többség 68%-os többség 67-66%-os többség F12.a Közúti közlekedési tevékenységek F12.b Vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások F12.c Távközlés F12.d Egyéb közlekedés és szállítás Megj.: adatok csak az országos közutakra fordított költségvetési kiadásokat tartalmazzák. A színek az aktuális kormány vezető pártjának színét jelölik. Megj.: Módszertani változások miatt az adatok tájékoztató jellegűek! Forrás: költségvetési törvények és Közlekedéstudományi Intézet adatai alapján KT Titkársága szerkesztés

8 A közlekedésre és távközlésre fordított fajlagos kiadás tekintetében van felzárkózni valónk a környező országokhoz. Ez 2016 után 2017-ben és 2018-ban gyorsul. Közlekedési és távközlési tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított egy főre jutó (COFOG rendszerű) államháztartási kiadások a környező, valamint a V4 EU-tagországokban (euróban) Forrás: Eurostat, KT Titkárság szerkesztés

9 A helyi önkormányzatok kiadásain belül is a Közlekedés és távközlés funkción belül a Közúti közlekedés képviselte (képviseli) a döntő hányadot Az önkormányzati alrendszer konszolidált funkcionális kiadásaiból kiemelve a közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások (millió forintban) tény költségvetés F12.a Közúti közlekedési tevékenységek F12.b Vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások F12.c Távközlés F12.d Egyéb közlekedés és szállítás Megj.: Módszertani változások miatt az adatok tájékoztató jellegűek! Forrás: költségvetési törvények alapján KT Titkársága szerkesztés

10 Kicsit már történelem az úthálózat fejlesztésében, fenntartásában a koncessziók meghatározó súlya. Szerepét fokozatosan az EU-s források vették át A közúthálózat fejlesztési és fenntartási forrásai (egyszerűsített, jellemző forrás arányokat mutató tájékoztató táblázat) Jellemző forrás % Központi alrendszer (Útalap) Önkormányzati alrendszer Hitel Koncesszió EU forrás Előzőekbe nem sorolható Választási ciklus Forrás: költségvetési törvények-törvényjavaslatok, saját becslés

11 A közlekedési infrastruktúrán belül a gyorsforgalmi utak növekedése ugrásszerű Társadalmi haladás közlekedési infrastruktúra ( ) Szazezer lakosra jutó autópályák hossza a gyorsforgalmi utakon belül, km Százezer lakosra jutó gyorsforgalmi utak hossza, km Százezer lakosra jutó kétvagy több vágányú vasúti pályák hossza, km Százezer lakosra jutó villamosított vasúti vonalak hossza, km 0 Forrás: KSH, KT Titkársága szerkesztés

12 A gyorsforgalmi utak hossza tekintetében különösen az elmúlt tíz év fejlesztései következtében nincs szégyenkezni valónk Százezer lakosra jutó gyorsforgalmi utak hossza a környező, valamint a V4 EU-tagországokban (km) Forrás: Eurostat, KT Titkárság szerkesztés

13 2020-ig bezárólag soha nem látott fejlődést érünk el a gyorsforgalmi úthálózat kiépítésében, különösen az elmúlt 10 év és az addig előttünk álló évek erőfeszítései révén Gyorsforgalmi úthálózat kiépítése Magyarországon 1990-ben és ban

14 A fajlagos mutatókban is látszik az előrelépés Egy főre és egységnyi területre vetített autópálya hossza Magyarországon és Európában Forrás: NFM

15 Hullámhegyek s hullámvölgyek látszanak a hazai útépítések és -felújítások időszakonkénti hosszát illetően Adott évi új építésű út és felújított útburkolat hossza, összesen (km) Adott évi új építésű út és felújított útburkolat hossza, összesen (km, teljes országos közúthálózatra) Forrás: NFM adatai alapján KT Titkárság szerkesztése

16 A korábbi évek ingadozásai után 2016 óta stabilan magas az útfelújításra szánt költségvetési kiadások összege ,0 Magyarországi felújítási útágazati központi költségvetési kiadások , millió forintban , , , , , , ,0 0, Felújítás hazai Felújítás uniós Forrás: NEFMI adatbázis, KT Titkársága

17 Csak Romániában van fajlagosan kevesebb gépkocsi, mint nálunk. A felzárkózást nehezíti, hogy egyes helyközi és helyi utak állapota és zsúfoltsága már így is elviselhetetlen Ezer lakosra jutó személygépkocsik száma a környező, valamint a V4 EU-tagországokban (db) Forrás: Eurostat, KT Titkárság szerkesztés

18 A gépjárműszám növekedésével bár az útfelület is bővült, a felújításban-karbantartásban nem csak az alsóbbrendű utakon van pótolni való Útfelület (m 2 ) ( ) Gépjárműszám ( ) Személygépkocsik száma Forrás: NEFMI adatbázis, KT Titkársága Személygépkocsik száma

19 A 2018-as tételes előirányzatok még a beruházások elsődlegességét mutatják, de itt is jelentős a felújításra, karbantartásra tervezett pénz Közút-finanszírozás évi költségvetési törvényjavaslatban I. Közvetlen források Milliárd forint Megtett úttal arányos útdíj 177,7 Időalapú útdíj 62,5 Összesen 240,2 Kapcsolódó kiadások (I.) Milliárd forint Megoszlás százaléka Központi alrendszer Miniszterelnökség fejezet Modern Városok Program (összetett feladatokra összesen 150 milliárd forint, ennek útfejlesztésre becsült 20%-a) 30,0 Települési stratégiai zajtérképekkel és intézkedési tervekkel kapcsolatos feladatok (új előirányzat eu-s kötelezettség teljesítésére) 0,2 Belügyminisztérium fejezet (rendőrség) Közúti határátkelőhely beruházás 0,5 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet A Közúthálózat fenntartás és működtetés fejezeti kezelésű előirányzat 84,4 Kiemelt közúti projektek fejezeti kezelésű előirányzat 256,5 Közúthálózat felújítása fejezeti kezelésű előirányzat 40,2 Határ menti közúti fejlesztések előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat 1,0 Kerékpáros létesítmények fejlesztése 10,9 Központi alrendszer hazai forrású kiadásai összesen 423,7 48 Forrás: költségvetési törvényjavaslat, KT Titkársága

20 A 2018-as tételes előirányzatok még a beruházások elsődlegességét mutatják, de itt is jelentős a felújításra, karbantartásra tervezett pénz Közút-finanszírozás évi költségvetési törvényjavaslatban II. Kapcsolódó kiadások (II.) Milliárd forint Megoszlás százaléka Központi alrendszer Uniós fejlesztési fejezet Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) (négy prioritásból kettő a Nemzetközi (TEN-T) közúti hálózat elérésével kapcsolatos, így a 425,2 mrd forint előirányzat felével számolva) 212,6 Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) (a 2,5 mrd forint előirányzat felével számolva) 1,25 Kapcsolódó operatív programokból (GINOP, VEKOP, TOP) 5 százalékkal számolva 50,0 Központi alrendszer uniós forrású kiadásai összesen 263,85 30 Helyi önkormányzati alrendszer konszolidált funkcionális kiadásaiból a Közúti közlekedési tevékenység előirányzata 201,6 22 MINDÖSSZESEN 889, Forrás: költségvetési törvényjavaslat, KT Titkársága

21 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!