TÁMOP 4.1.2./B./KMR 2009-2011 projekt Pedagógusképzési hálózat Közép-Magyarországon Szülői bevonódás és tanulmányi eredményesség: nemzetközi kutatások és hazai trendek A kisgyermekkori nevelés, oktatás és iskolafejlesztés nemzetközi tapasztalatai ELTE TÓK 2011. 11. 10.
TÁMOP 4.1.2./B./KMR 2009-2011 projekt Pedagógusképzési hálózat Közép-Magyarországon Kapcsolódás TÁMOP 4.1.2./B./KMR 2009-2011. projekt Pedagógusképzési hálózat Közép-Magyarországon - a társadalmi integrációt, a multikulturalitást és az esélyegyenlőséget segítő témák között a Család és intézményes nevelés kapcsolata alprogram Résztvevők: Perlusz Andrea, Marton Eszter (ELTE BGGYK), Hegedűs Judit, Bodonyi Edit (ELTE PPK), F. Lassú Zsuzsa, Glauber Anna, Podráczky Judit (ELTE TÓK)
TÁMOP 4.1.2./B./KMR 2009-2011 projekt Pedagógusképzési hálózat Közép-Magyarországon Tervezett eredmények: A téma nemzetközi és hazai előzményeit és jó gyakorlatait összefoglaló kötet elkészítése; a jó gyakorlatok bemutatását célzó, az oktatásban is felhasználható film készítése; a pedagógusképzési programokban a témához kapcsolódó kurzus kidolgozása, ill. a meglévő tanegységek tartalmi gazdagítása.
A téma nemzetközi kontextusa (F. Lassú, Glauber, Marton, Perlusz, Podráczky) A világ számos országában a tanulók iskolai beilleszkedésével és teljesítményük előmozdításával összefüggésében kap hangsúlyt A fejlett országokban akcióprogramok sora indult A bevezetett programokat nem kísérték hatásvizsgálatok kevés megbízható információ a programok beválásáról
Az eddigi kutatások áttekintése nyomán megfogalmazódó tények Az áttekintés fogalmi és módszertani problémákra irányította a figyelmet (pl. a szülői bevonódottság értelmezése) A szülői bevonódottság egyrészt számos különböző viselkedést takarhat, másrészt csak egyike a gyermek teljesítményét meghatározó tényezőknek (és maga is számos egyéb faktor befolyása alatt áll).
Nemzetközi kutatási eredmények figyelemre méltó összefüggések Angol, skót és wales-i fiatalok iskolai teljesítményének és pszichológiai alkalmazkodásának nyomon követése (Sacker és mtsai, 2002) 7, 11 és16 éves korban A család társadalmi helyzete minden életkori szakaszban meghatározó, de a mediáló tényezők (szülői bevonódás, a család anyagi helyzete, a szülők gyermekkel kapcsolatos elvárásai, a gyermek iskolájának minősége) befolyása változik
USA, Sui-Chu és Willms (1996), 8. osztályos tanulók és szüleik válaszait elemezve keresték az összefüggéseket a gyermek iskolai teljesítménye és az egyes szülői magatartások között A kutatás leginkább figyelemre méltó eredménye: a szülői bevonódottság egy formájának bármilyen társadalmi hátterű is a család szignifikáns hatása van a gyermek iskolai előmenetelére: minél többet beszélgettek otthon a szülők és gyerekek egymással, annál jobban teljesített a gyermek az iskolában.
A szülői támogatás mely formáinak van befolyásoló szerepe? Más földrajzi térben és más mintán végzett kutatások is azt az eredményt hozták, hogy a szülői bevonódás otthoni formáinak, a gyermek iskolai élete iránti érdeklődésnek és támogatásnak fontos szerepe és befolyásoló ereje van a gyerekek iskolai teljesítményére. Legfontosabb bevonódási formának a gyermek tanulásának otthoni támogatása bizonyul, a szülő iskolai bevonódottsági formái ezzel szemben nincsenek, vagy csak nagyon kis mértékben vannak összefüggésben a gyermek teljesítményével és iskolai beilleszkedésével.
Összefoglalva A kutatási eredmények alapján egyértelműnek látszik, hogy a gyermek otthoni támogatása az elsőrendű befolyásoló tényező iskolai teljesítményének vonatkozásában. Az otthoni szülői támogatás formája és tartalma a gyerek életkorának növekedésével azonban változik: az első iskolai években ez inkább direkt segítséget jelent a tanulásban, a házi feladatok elkészítésében és az ellenőrzésben, a középiskolás években viszont önértékelésükben, a tanulással kapcsolatos aspirációkban és döntésekben igénylik a serdülők a szülő támogatását.
Mi a funkciója az intézmények által kezdeményezett, a szülői részvételre irányuló akcióknak? A szülői részvétel intézményi formái elsősorban a gyermek magatartásával, a beilleszkedéssel állnak összefüggésben A pedagógusok segíthetnek a szülőknek énhatékonyságuk növelésében, továbbá abban, hogy szülői szerepkonstrukciójuk része legyen a gyermek tanulásának támogatása (Hoover- Dempsey és Sandler, 1997) A szülő és pedagógus közötti interakciónak alapvető szerepe van az információtovábbítás, az értékek és normák tisztázása és közös alakítása szempontjából is
Nemzetközi törekvések a szülők bevonására Az USA 14 államának több mint 1000 iskolájában működik a Partneriskola Hálózat A szülők valószínűbben vonódnak be gyermekeik iskoláztatásába, amennyiben az intézmény nyit a szülők felé, vagy aktívan utánuk nyúl A bevonódás területe specifikusan fejleszti a gyermek teljesítményét (pl. az olvasási tevékenységbe történő bevonódás, az ún. Family Literacy Program-okban való részvétel a gyermek olvasási teljesítményének fejlődését eredményezi, de nincs hatással egyéb teljesítményterületekre minél több területen kezdeményezni kell a bevonódást.
Szintén USA kezdeményezés az Almamag Projekt, célja az állami iskolák teljesítményének, a szülők bevonódottságának növelése, az iskolák és családok kapcsolatának fejlesztése. Az alma szimbolikusan az iskoláztatással kapcsolatos különböző meghatározó tényezőket hangsúlyozva 6 szeletre bontható: 1. A szülők önkéntes részvételének előmozdítását célozza az iskola és az osztály életében; 2. A szülők támogatása annak érdekében, hogy gyermeküknek meg tudják teremteni a tanulás és pihenés otthoni feltételeit; 3. A családokkal való kommunikáció hatékonyságára fókuszál, melyben kulcstényezők a bipolaritás, a személyesség és a célorientáltság; 4. Az otthoni tanulás támogatása, amit az iskola úgy segíthet elő, ha a szülők elegendő információval rendelkeznek a feladatokról, az elsajátítandó készségekről, és arról, hogy ők hogyan segíthetik a gyermek tanulását; 5. az iskolai döntéshozatali mechanizmus támogatására koncentrál; 6. Az iskola és a tágabb közösség együttműködését szorgalmazza.
Érzelmi és viselkedési nehézségekkel küzdő fiatalok beilleszkedésének elősegítését célozza a Full-Purpose Partnership (FPP) modell, USA, (Smith, J. S., Anderson, J. A.& Abell, A. K., 2008). A rendszerszemléletű megközelítést előtérbe helyező és viselkedés-lélektani elvekre alapozó modell a gondoskodási és ellátási rendszerek együttműködését támogatva: javította az iskolai klímát, megnövelte a szülői bevonódottságot, csökkentette az iskolai magatartási problémákat, növelte a nehezen kezelhető tanulók motivációját és teljesítményét. A program lényeges szereplője a Családgondozói Koordinátor (Family Care Coordinator, fő feladata a kapcsolattartás a programban részt vevő iskolákkal, a családok életének figyelemmel kísérése és segítése, a prevenció és intervenció megtervezése és iskolai szintű koordinálása).
Képzési programok (pl. Felnőtt Olvasási- és Alapkészségek Fejlesztési Program /ALBSU, BSA) Elsősorban az iskolázatlan szülőkre fókuszálnak, az oktatásba való bevonással próbálják meg a szülők iskolával, tanulással kapcsolatos attitűdjét megváltoztatni, s ezen keresztül elérni, hogy a szülők aktív szerepet vállaljanak gyermekük iskolai életében és otthoni tanulásának támogatásában. Szintén a gyermeket nevelő felnőtteket célozzák azok a képzési programok, amelyek a szülőket szülői szerepükben kívánják megerősíteni, s amelyek ezen a módon gyakorolnak jótékony hatást a család-iskola kapcsolatára.
Szülők és iskolák európai napja ( European day of Parents and Schools ) rendezvény az EPA kezdeményezésére, évente október 12-én Célja a szülők bevonásának és aktív részvételének biztosítása az oktatási-nevelési intézmények által szervezett olyan programokban (kiállítások, konferenciák, kerekasztal beszélgetések, nyílt napok) Több ország ezen a napon indította el átfogó projektjét, melynek segítségével terjeszteni kívánta azokat a szülők és az iskola együttműködésére építő gyakorlatokat, amelyek már jól beváltak (pl. oktatási, pszichológiai és kommunikációs képzési tevékenységek, a szülők megismertetése az iskolai környezettel és a laboratóriumokkal, a szülők bevonása az iskolai ünnepségek és rendezvények szervezésébe és megtartásába, a szülők részvétele különböző projectek megvalósításában)
Ausztriában és Németországban is ösztönzi az oktatáspolitika a szülők és az intézmények partneri együttműködésének fejlesztését Innovatív kezdeményezés pl. a szülők és a pedagógusok közötti oktatási-nevelési szerződések kötése, amelyben a felelősségi köröket is világosan lefektetik A szerződések nem jogi értelemben köttetnek, inkább olyan önkéntes megegyezéseknek foghatók fel, amelyek a bizalommal teli, felelősségteljes együttmunkálkodás alapjául szolgálnak; Nem az írásbeli forma a lényeges, sokkal inkább az egymással történő megállapodás folyamata, a közös célok, a résztvevők tevékenységével és viselkedésével kapcsolatos nézetek egyeztetése. Ausztriában a szülők, a pedagógusok és a tanulók közösen alakítják a saját iskolájukat Ezt egy olyan jövőműhelyként határozzák meg, melyben az érdeklődő partnerek nyitottak a különböző pedagógiai innovációkra és ötletekre; a házirend részeként közösen alkotnak meg egy olyan magatartáskódexet, amely a normák a normától eltérő viselkedés szankcióit is tartalmazza (Rauscher, 2003).
Hazai helyzetkép (Hegedűs, Podráczky) A család-iskola kapcsolat kérdései nálunk: 1. részben a nemzetközi és hazai mérések eredményeivel összefüggésben, 2. részben az iskola demokratizálódása, tekintélyi viszonyainak átrendeződése és a megnövekedett szülői jogok kontextusában váltak hangsúlyossá. PISA 2000 eredményei: Magyarországon a teszteredmények jelentős mértékben összefüggnek a tanuló családi hátterével, nálunk a kedvező családi háttér sokkal nagyobb előnyt jelent a tanulási teljesítményre, mint a nemzetközi átlag. A szocio-ökonómiai háttér összetevői közül Magyarországon a tanulói teljesítményt nem befolyásolja meghatározó módon sem a szülők együttélése, sem a foglalkozásuk, ezzel szemben átlag feletti módon befolyásolja a szülők iskolai végzettsége és az otthoni kulturális javakhoz való hozzáférés (Vári et. al. 2002, 2003).
Az iskolai teljesítmény és társadalmi háttér kapcsolata nemzetközi összehasonlításban (Róbert, a PISA 2000 kutatás adatai alapján) A szülői háttér minden országban hatással van a tanulók iskolai teljesítményére, legjelentősebb mértékben azonban nálunk növeli az iskolai teljesítmény meghatározottságát, és itt a legmagasabb a teszteredmények korrelációja az apa és főleg az anya iskolai végzettségével. (Róbert, 2006).
A PISA 2000 kutatás a család kulturális klímájának hatását is igyekezett feltérképezni a tanulók megkérdezésével (a tanulás otthoni támogatásának direkt és indirekt formáit, illetve azok hatását vizsgálva) Vannak olyan országok (Anglia, Svédország, Portugália, Ausztria és Franciaország), ahol a család kulturális klímájának jelentősebb az önálló hatása, Magyarországon ellenben a családi háttér ilyen indirekt módon alig befolyásolja az olvasási-szövegértési képességeket Ez az eredmény arra hívhatja fel a figyelmet, hogy nálunk az iskolának a szülők ösztönzésével érdemes lenne jobban kiaknázni a család kulturális klímájában rejlő lehetőségeket.
Az iskolai hátrány és eredményesség összetevői (Imre, 2002) Hat kistérségre kiterjedő vizsgálatban a kutatók 779 szülőt kerestek fel annak érdekében, hogy megismerjék az iskolához, tanuláshoz való viszonyukat A vizsgálat csomópontjai: az iskolával szembeni elvárások alakulása a tanulásban nyújtott segítség a tanulói eredményekről való tájékozódás a szülői értekezletre való járás a továbbtanulással kapcsolatos elképzelések. Nem meglepő eredmény, hogy az iskolához és tanuláshoz való viszony erőteljesen függ a szülők (jelen esetben az apa) iskolai végzettségétől.
Érdekes részeredmények: Alacsony iskolázottságú apák Az iskola feladatainak megítélése Szakmunkás apák Középiskolai végzettségűek 1. Helytállás 1. Helytállás 1. Ismeret-átadás 2. Írás-olvasásszámolás megtanítása 3. A legfontosabb ismeretek átadása 2. Tanulás iránti vágy felkeltése 3. Ismeretátadás 2. Tanulás iránti vágy felkeltése 3. Helytállás Felsőfokú végzettségűek 1. Tanulás iránti vágy felkeltése 2. Ismeretátadás
A tanulásban nyújtott személyes segítségnyújtás: a szülők kétharmada nyújt segítséget rendszeresen kevés családban, jellemzőbb a szükség szerinti segítségnyújtás legtöbb segítséget az értelmiségi szülők adják, a középfokú végzettségűek inkább szükség szerint segítenek, a 8 általánost vagy annál kevesebbet végzett szülők nem tudnak segíteni gyermekeiknek. A tanulmányi eredményekről való tájékozódás: leggyakrabban a diplomás szülők, információforrás maga a gyermek a szakmunkás és alacsonyabb végzettségű szülők fele naponta, negyedük hetente, forrás esetükben inkább az ellenőrző. Rendezvények látogatása: Az értelmiségi és a középfokú végzettségű szülők gyakrabban járnak szülői értekezletekre, fogadóórákra, iskolai rendezvényekre az alacsonyabban iskolázott szülők viszont a diplomás szülőknél jóval nyitottabbnak bizonyultak olyan alternatív kapcsolattartási formákra, mint szülői találkozó, szülői tanácsadás és iskolai kirándulások ezt szintén érdemes lenne alaposabban átgondolni és a kapcsolat fejlesztése során felhasználni!
Néhány ötlet a szülői bevonódás segítéséhez (Glauber) Példa a richmondi Nemzeti szülő-tanár egyesület ajánlásai közül: Mit tegyek otthon a gyerekem sikeres iskolai pályafutása érdekében? Biztosítsd, hogy gyermeked eleget aludjon, megfelelően táplálkozzon, hogy készen álljon a tanulásra! Biztosíts megfelelő helyet és időt a házi feladatok elvégzéséhez, és hogy azt meg is csinálja! Beszélgessetek a nap eseményeiről! Bevásárlás, napi ügyintézés közben beszélgessetek, mutass rá az iskolában tanultak és az élet dolgai közötti kapcsolatokra! Segítsd az olvasását könyvtárba járással, könyvek vásárlásával, kifejezetten gyereknek való újságok, lapok előfizetésével! Légy lelkes a gyerek iskolai dolgaival kapcsolatban, eredményeit értékeld. Ünnepeld meg sikereit, biztasd, ha nehézségei vannak!
Segíts a gyerek iskolai projekt munkáiban, hogy sikerüljön anyagot, forrásokat találnia! Légy a tanító segítségére: adj meg minden olyan fontos, a gyerekkel kapcsolatos információt, ami befolyásolhatja iskolai teljesítményét! Kérj egy időpontot a tanítótól, amikor megbeszélhetitek a téged érdeklő dolgokat, kérdéseket, ahelyett, hogy a gyerek előtt kritizálnád az iskolát vagy a tanítót. A gyereknek tudnia kell, hogy a szülei és a tanító egy oldalon állnak. Tisztelettel közeledj a tanítóhoz, érzékeltesd, hogy meg akarod érteni a helyzetet, nem pedig megváltoztatni. A kölcsönös tisztelet és megértés megoldja a legtöbb helyzetet. Légy partner gyermeked nevelésében és jövőjének alakításában! Ösztönözd gyermeked, hogy a kötelező órákon kívül is járjon szakkörbe! Hangsúlyozd az életen át tartó tanulás fontosságát!
Kommunikációs ötletek pedagógusoknak (Marton, Perlusz) Kommunikációnk legyen tiszteletteljes és nem ítélkező. Fejezzük ki, hogy örülünk a partneri viszonynak. Ismerjük el, hogy ők ismerik legjobban saját gyermeküket. Értékeljünk minden információt és erőfeszítést. Ne használjunk szakmai nyelvet (pl. meta-kogníció, kooperatív tanulás stb.) Kerüljük a negatív minősítéseket. Kérjük a szülők segítségét, és kérdezzük meg, hogy nekik vane javaslatuk a probléma megoldását illetően. Legyünk könnyen elérhetőek. Közöljük egyértelműen elvárásainkat, céljainkat, szokásainkat, házi feladatra vonatkozó követelményeinket, és azt, hogy hogyan tudnak a szülők leginkább segíteni gyermeküknek. (Rief és Heimburge, 2006)
és szülőknek A tanév elején találkozzon a pedagógussal, ossza meg vele a legfontosabb, gyermekével kapcsolatos információkat Érzékeltesse a pedagógusokkal, hogy Ön elérhető, bevonható az iskolai tevékenységekbe és érdekelt az iskola támogatásában Bizonyosodjon meg róla, hogy gyermeke tanulásra felkészülve érkezik az iskolába, kialudta magát, megvannak a tankönyvei, eszközei, házi feladatai Kommunikáljon közvetlenül, nyitottan és gyakran az osztálytanítóval Legyen része az iskola közösségének, ismerkedjen meg az iskola dolgozóival Ha a gyermekének nehézségei vannak az iskolában, vagy Önnek van gondja, azonnal keresse fel a pedagógust (Rief és Heimburge, 2006)
Köszönöm a figyelmet!