Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon Perlusz Andrea ELTE BGGYK Inklúziós index felhasználási lehetőségei Műhelymunka Educatio Budapest 2015.
2 Az ördög a részletekben lakozik.
3 Főbb témák Az inkluzív oktatás értelmezési keretei Az inkluzív oktatás illeszkedése a hazai oktatási hagyományokhoz Az inkluzív oktatás lehetőségei Magyarországon
4 Értelmezési keretek integráció inklúzió inklúzió integráció fejlettebb megvalósulási formája inklúzió nem szűkül a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására inklúzió nem szűkül egyféle másság iránti befogadásra Az inkluzív oktatás a tanulók közötti különbségekre tanulási erőforrásként tekint (nem kiegyenlíteni kívánt hátrány,felzárkóztatás)
5 Előzmények - tudások Integrált oktatás nevelés eredményességével kapcsolatos kutatások (tanulmányi eredményesség szociális beilleszkedés) /Perlusz, 1995.,2000., 2008. Szekeres 1999.,2011., Alt, 2008., Somorjai 2008., Takács 2008.stb./ Befogadó közösségekkel kapcsolatos kutatások (attitűd, szülők, gyermekek,pedagógusok) /Papp, 2001., 2004.Perlusz- Balázs, 2008., Nagyné Schiffer 2012. stb./ Pedagógusképzési programok (pl. UNESCO Mindenki számára hatékony iskola, EUMIE, Twinnings, SuliNova Pedagógusképzési programok a sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív oktatásának elősegítésére, stb.) Inkluzív oktatással kapcsolatos fejlesztések (FEFA, Soros Alapítvány, Tempus, British Council- Connecting Classrooms, EASPD P2i Booth Ainscow Inklúziós index, 2011., stb.) integrációs programok pl. Gyermekek Háza, kéttanáros modell, stb.
6 Az integrált nevelés alakulása Magyarországon Az integráltan oktatott nevelt SNI tanulók aránya a 2013/14-es tanévben: 67% 70000 64199 60000 56922 57931 57599 52000 50000 40000 32719 35582 35000 Összes SNI tanuló 30000 20000 18165 24067 Integrált oktatás nevelésben vesz részt 10000 0 2002/2003 2004/2005 2007/2008 2009/2010 2013/2014
7 Hazai oktatási hagyományok szelektív iskolarendszer teljesítménycentrizmus kiterjedt és differenciált speciális iskolarendszer frontális oktatás túlsúlya differenciált pedagógusképzés sokáig eltérő tantervek fejlett (deficitorientált) diagnosztikai gyakorlat
8 Az inkluzív oktatás lehetőségei Magyarországon jogszabályi környezet szakpolitika pedagógusképzés és továbbképzés (speciális ismeretek/differenciálás, Flieger 1997.) tanterv adaptálása (differenciált tervezés/ egyéni oktatási program kidolgozása, helyettesítő tartalmak, pl. önálló életvezetés) osztálytermi gyakorlat attitűdök/ az iskola kultúrája támogatás (feltételek/gyógypedagógiai, stb.)
9 Az iskola kultúrája...azok a mély rétegekben lévő vélekedések és feltevések, melyeket az egy szervezethez tartozó személyek tudattalanul osztanak, amikor definiálják magukat és a munkahelyüket. Hogy mekkora szerepet játszik ezek között az értékek között a különbségek elfogadása és tisztelete, az elkötelezettség az iránt, hogy minden tanuló számára biztosítsák a hatékony tanulás lehetőségét. /Ainscow, M., Booth, T., Dyson, A., with Farrell, P., Frankham, J., Gallannaugh, F., Howes, A. and Smith, R. (2006)/
10 Támogatás/feltételek a speciális szükségletek a meglévő feltételekkel nem elégíthetők ki ezért is speciálisak, tehát többlet támogatás, forrás, erőfeszítés szükséges szükség van a szakértelemre az iskolán belül a külső szakemberek feladata felkészíteni a belsőket, team tanítás, stb.
11 Befogadó szemlélet Befogadó pedagógiai program A befogadás mindennapi gyakorlata
12 Az ördög a részletekben lakozik. Befogadó szemlélet Az iskolánk munkatársai közötti együttműködés példaértékű-e a tanulóink számára? Észreveszik-e a pedagógusok, hogy némelyik szülő tart az iskola felkeresésétől és a pedagógusokkal való találkozástól, s tesznek e lépéseket ennek feloldása érdekében? Úgy kezelünk-e minden tanulót, hogy nincsen feltételezett határa a teljesítményüknek?
13 Befogadó pedagógiai program Értékesnek tartjuk-e az új munkatársaknak az iskolával kapcsolatos megfigyeléseit, mivel hasznosak lehetnek ezek a friss benyomások? Megpróbáljuk-e csökkenteni azoknak az egyéni foglalkozásoknak a számát, amikor a tanulókat kiemelik a tanórákról? Van-e a tantestületben olyan szakember, aki azonos kulturális háttérrel rendelkezik, mint a tanulók?
14 A befogadás mindennapi gyakorlata Különbözőképpen rögzíthetik-e a tanulók az órán tanultakat (pl. rajz, fénykép, hangfelvétel, jegyzet)? Megosztják-e a pedagógusok egymással a tanórák és a házi feladat tervezéséhez szükséges vázlataikat, segédanyagaikat? Szívesen veszik-e a pedagógusok, ha az osztályban a viták során különböző vélemények is megfogalmazódnak?
15 Zárszó a fejlődés annál valószínűbb lesz, minél inkább felismerik, hogy a tanulók nehézségeit az iskolák jelenlegi szervezeti keretei, a tantervi jellemzők és az alkalmazott tanítási módszerek eredményezik. Végső soron az iskoláknak meg kell újulniuk és olyan pozitív pedagógiai válaszokat kell tudniuk adni a tanulók közötti különbségekre, melyek a különbségeket nem megoldandó problémának, hanem a tanulást gazdagító lehetőségnek tekintik. /Ainscow, 2012)
16 Köszönöm szépen a figyelmet!