NAPI GAZDASÁG KONFERENCIA Egészségügy 2.0, avagy az egészségpolitika új irányai Budapest, 2011. október 13. TODAY S RESEARCH FOR TOMORROW S HEALTH



Hasonló dokumentumok
Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

hatályos:

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Nemek szerinti tesztpontszám-különbségek nemzetközi összehasonlításban és az oktatási rendszer jellemzői. Hermann Zoltán nov.9.

Az állami kiadások a GDP %-ban kormányzati szintek szerint

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Az egészségügyi rendszer

Energetikai konvergencia az Európai Unióban a 2020-as vállalások tükrében avagy a konvergencia számítások alkalmazásának egy alternatív lehetősége

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

A szociális szolgáltatások aktuális kérdései

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

A magyar egészségügy múltja, jelene. Dr. Sinkó Eszter

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Strukturális változás és gazdasági növekedés

Egészség, versenyképesség, költségvetés

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

A kórházak és az egészségpolitikai kihívások. Dr. Sinkó Eszter

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

PLANTRONICS PULSAR 260

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai

Egészségügyi ellátórendszerek és egészségpolitikák a világban

Válságkezelés Magyarországon

Veszprém Megyei TOP április 24.

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018

Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Hatékonyságnövelő program

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év

Szy Ildikó DEMIN 2014.

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

A hazai bankszektor szerepe a magyar gazdaság növekedésében

EGYSZERŰSÍTÉSEK AZ ADÓZÁSBAN

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Hüvelyesek és származékaik globális és uniós piaca

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője

Vitrai József Mihalicza Péter: Egészségi állapot

A K+F+I forrásai között

Az Egészségügy. 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés

Esetszintű költséggyűjtés: felesleges teher vagy a hatékonyság záloga?

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Az értékalapú egészségpolitika és szolgáltatásvásárlás fő irányai a magyar egészségügyben

A LAKÁSPIAC ÉS AZ OTTHONTEREMTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - PANELBESZÉLGETÉS

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Az Országos Közegészségügyi Intézet IT fejlesztései

Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28.

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Új kihívások az uniós források felhasználásában

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Az egészségügy évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

TÁMOGATJUK, TŰRJÜK VAGY

Az Irinyi Terv és az Ipar 4.0 program a gazdasági fejlesztés programjai

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ szeptember VARGA MIHÁLY

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

Esetszintű költséggyűjtés: felesleges teher vagy a hatékonyság záloga?

várható fejlesztési területek

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

ADATOK A FELSŐOKTATÁSRÓL ÉS A DIPLOMÁSOK FOGLALKOZTATÁSÁRÓL TÉNYEK & ÖSSZEFÜGGÉSEK 2013/3

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

Betegút-szervezési és fejlesztéspolitikai feladatok ellátása Dr. Drexler Donát

A labordiagnosztika finanszírozása és a tervezett változtatások

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök október 18.

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló június Kőnig Éva

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához

Új egyensúly. Sikerek és kihívások

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható ben. Banai Péter Benő államtitkár

Partnerségi Megállapodás

Munkaerő-kölcsönzés és közvetítés az ipar számára

Átírás:

Kaló Zoltán Egészs szség-gazdaságtani gtani Kutatóközpont, Eötvös s Loránd Tudományegyetem, TáTKT TK Syreon Kutató Intézet NAPI GAZDASÁG KONFERENCIA Egészségügy 2.0, avagy az egészségpolitika új irányai Budapest, 2011. október 13.

Jelen formájában az egészségügyi rendszer nem fenntartható, mert a források nem elégségesek a meglevő kapacitások működtetéséhez Az egészségügyi rendszerünk időzített bombái a potenciális robbanás időrendjében 1. humán erőforrás 2. ellátórendszer intézményi struktúrája 3. gyógyszerágazat 4. forrásteremtés - forrásallokáció

Válság ide, válság oda, az egészségügyi dolgozók joggal várnak el fizetésemelést. A szektor bérezése elfogadhatatlanul alacsony más ágazatokhoz képest (pl. utcaseprők) Az uniós piac elszívó hatása miatt munkaerőhiány alakult ki a korábban túlkínálattal küzdő orvosi munkaerőpiacon, és fokozta a nővéri munkaerő hiányát. Jelentős(?!) fizetésemelés (pl. havi 100eFt bruttó per orvos és 40eFt bruttó per nővér) csak százmilliárd Ft feletti forrásbevonás esetén lehetséges. Enélkül részmegoldásokban lehet gondolkodni. Ha a szaktárca valahol hozzá tud nyúl a rendszerhez, két reakciót vált ki, például a rezidensi ösztöndíjprogram nem elegendő az érintetteknek bérfeszültséget generál

Kórházi szakellátás központú. A decentralizált intézményi rendszerben a központi politikai akarat nehezen hajtható végre Erősen forráshiányos szakellátás, a működőképesség fenntartásához szükséges finanszírozási módszer.minőségi és hozzáférési korlátok Az igen jelentős Európai Uniós forrást rosszul használtuk fel: zöldmezős beruházások (azaz kapacitás bővítés) racionalizálás (azaz fix költségek csökkentése) helyett nagyvolumenű centrumokban évekig tartó tervezés befejezetlenség kockázata az EU költségvetési cikluson belül. Államosítás további költségek és bizonytalanságok átadás-átvétel szerződések felmondása párhuzamosságok felszámolásának egyszeri költségei ösztönzők? döntési jogkörök? Az államosítás (ha eljut odáig a rendszer) magában hordozza központi akarat végrehajtásának lehetőségét (ld. kapacitás redukció és átalakítás), valamint a központosított beszerzésben rejlő tartalékok kiaknázását.

450 OEP gyógyszerkiadások reál és nominál értéken (1994-2010) Éves nominál növekedés: 11,3% Éves reál növekedés: 1,0% 400 388,7 350 348,9 323,6 347,9 343,0 345,4 300 288,9 milliárd Ft 250 200 179,5 209,0 251,8 nominál kiadás reál kiadás 150 135,5 139,5 150,8 100 50 62,4 62,4 100,9 85,5 70,8 55,2 53,9 53,8 63,2 59,1 58,2 63,5 70,2 77,0 82,8 96,5 103,4 79,8 80,8 76,5 73,4 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 *reál kiadás: KSH fogyasztói árindex alapján

450 OEP gyógyszerkiadások reál és nominál értéken (1994-2014) Éves nominál növekedés: 6,6% Éves reál növekedés: -1,9% Előrejelzés a Széll Kálmán Terv alapján 400 350 Nominális kiadási szint (MRD Ft) Reál kiadási szint (MRD Ft, ref.: 1994) 349 389 324 348 343 345 344 Milliárd Ft 300 250 200 150 100 50 0 62 62 101 85 71 55 54 54 179 135 139 151 63 59 58 63 209 70 289 252 77 83 96 103 80 81 76 73 71 261 52 224 224 43 42 * 2011-14 projekció Széll Kálmán terv alapján (reál kiadás számítása TODAY S 3%-os fogyasztói RESEARCH árindex FOR TOMORROW S emelkedést feltételezve) HEALTH

A magán kiadások relatív növekedése a közkiadásokhoz (1993-2008) és a közkiadások aránya a teljes egészségügyi kiadásokban (1993) 5 HUN Ratio of private to public health spending growth,, 1993-2008 4 3 2 1 KOR USA MEX CHL GRC CHE AUS PRT TUR SWE DEU CAN SVN ESP GBR FIN POL NOR ISL IRL FRA ITA DNK AUT NZL JPN CZE 0 20 40 60 80 100 Public share of total health spending, 1993 (%) Forrás: How Much is Too TODAY S Much? RESEARCH Value for Money FOR in TOMORROW S Health Spending, HEALTH OECD 2010

Vegyes finanszírozás (járulék + adó + magán) A járulékfizetésre épülő bismarcki rendszerben továbbra is alacsony a járulékot fizetők aránya Az inaktív lakosság forrásteremtését elvileg az állam egyéb formában fizetné, de a címkézetlen (azaz adóbevételekből származó) egészségügyi forrásteremtés csökkentése nehéz gazdasági periódusokban előre borítékolható. Az állam feladata a közeljövőben a közkiadások csökkentése lesz Új bevételi formák sem címkézettek (pl. chipsadó), nem garantált, hogy a bevételeket az egészségügyi rendszerben lehet felhasználni. A magánkiadások növekedése nagyon jelentős mértékű, és a kiadások nem intézményesült formában (pl. magán kiegészítő biztosítás) realizálódnak. Az alkalmanként kötelezően fizetett (pl. térítési díj, vizitdíj), családokat terhelő hozzájárulások komoly egyenlőtlenségekhez vezetnek.

Forrásteremtés a járulékfizetők számának növelése a járulék/adó arány növelése a páciensek választásából fakadó szolgáltatások magánfinanszírozásának növelése (pl. osztott finanszírozás csípőprotézis műtét esetén, területen kívüli ellátás esetén a szolgáltatás mértékétől függő vizitdíj ) Ellátórendszer rendszer fix költségeinek csökkentése szakellátás kapacitásának csökkentése (nyertesek vs vesztesek). szolgáltatási csomag szűkítése gyógyszertámogatásban a jelenlegi módszerek (pl. generikus program) mellett csomagszűkítés

Humán erőforrás megmaradt egészségügyi ellátóhelyeken a fizetések emelése háziorvosi rendszer forrásainak bővítése és a finanszírozási ösztönzők átalakítása Népegészségügyi helyzet ciklusokon átnyúló népegészségügyi program intézményi és finanszírozási alapjainak megteremtése explicit kritériumokon alapuló prioritások meghatározása a terápiahűségen alapuló generikus gyógyszerprogram feltételeinek kidolgozása (egyéni felelősség kérdésének újratárgyalása a szolidaritási elven alapuló egészségügyi rendszerben különösen nagy értékű ellátások esetében ld. aktív dohányosok tüdőrákjának kezelése)

Legfontosabb kérdés politikai és egészségpolitikai döntéshozóknak: a válságra hivatkozva javítani akarják-e az egészségpolitikai döntéshozatal megalapozottságát; vagy az elmúlt évekhez hasonlóan csak a (köz)kiadások csökkentésére koncentrálnak? Hamis ígéret, hogy az egészségügyi rendszer hatékonysági tartalékainak feltárásával a helyzet orvosolható, valamint hogy a betegek a változásokból nem fognak semmit megérezni. a sokszorosan kivéreztetett ellátórendszerben nincs elegendő hatékonyság tartalék. a rendszer túlélési esélyeinek a javítása egyes betegek túlélési esélyeit csökkentheti. Az egészségügyi rendszert újra kell tervezni, forrásbevonás és csomagszűkítés szükséges. Az új rendszert (az ésszerűség határain belül) a tudományos bizonyítékokra és a szereplők partneri viszonyára kell alapozni.

Egészségügyi ráfordítás = kiadás? Egészs szségügyi gyi ráfordr fordítás s = befektetés Köszönöm m a megtisztelő figyelmüket!