ADATOK A FELSŐOKTATÁSRÓL ÉS A DIPLOMÁSOK FOGLALKOZTATÁSÁRÓL TÉNYEK & ÖSSZEFÜGGÉSEK 2013/3

Átírás

1 ADATOK A FELSŐOKTATÁSRÓL ÉS A DIPLOMÁSOK FOGLALKOZTATÁSÁRÓL TÉNYEK & ÖSSZEFÜGGÉSEK 2013/3

2 Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról Tények & összefüggések Budapest, április 2 / 56

3 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az elemzés készítésében részt vett: Mózer Dávid, gyakornok MKIK GVI Türei Gergő, gyakornok MKIK GVI Szerkesztő: Várhalmi Zoltán, elemző MKIK GVI zoltan.varhalmi@gvi.hu Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI, ügyvezető, MKIK GVI) tothij@econ.core.hu MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest A kézirat lezárva: április 17. Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: Fax: gvi@gvi.hu Internet: 3 / 56

4 Bölcsesség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg. És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával. A bölcs férfiú erős és a tudós ember nagy erejű. [Példabeszédek 24:3,-5, Károli Gáspár fordítása] 4 / 56

5 Tartalom Tartalom... 5 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 6 Az áttekintés célja A felsőoktatás externális hatásai A felsőoktatás alapvető mérőszámai Foglalkoztatás és munkanélküliség Az elhelyezkedés jellemzői, státuszinkonzisztencia Bérprémium Irodalom / 56

6 Ábrák és táblázatok jegyzéke 1.1. ábra: A GDP és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése, ábra: Az egy főre vetített adóbevételek és a diplomások aránya közötti összefüggés, 2010, Magyarország ábra: A felsőfokú végzettségűek jövedelmének növekedéséből fakadó GDP növekedés mértéke ( ) ábra: Az észlelt korrupció értéke és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése ábra: A szabadalmak száma és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése ábra: A születéskor várható élettartam és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése tábla: Felnőtt szavazók aránya az iskolai végzettség szerint tábla: Társadalmi tevékenységek iránti elkötelezettség és az iskolai végzettségekben tapasztalható különbség ábra: Társadalmi mobilitás elősegítésének mértéke néhány nem fővárosi felsőoktatási intézményben ábra: Felsőoktatásra való ráfordítások aránya a GDP százalékában, ábra: Felsőoktatásra való ráfordítások aránya a GDP százalékában, ábra: Egy felsőoktatásban tanuló képzésére való éves ráfordítás mértéke, ábra: Felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya ábra: Az oktatásban részt vevők és nem résztvevők aránya a és éves korosztályokban, tábla: Felsőfokú képzésben résztvevők számának alakulása tábla: Felsőfokú oklevelet szerzettek számának és a éves korosztályhoz viszonyított arányának alakulása ábra: A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a teljes népességen belül és arányuk potenciális növekedése, ábra: A éves foglalkoztatottak aránya iskolai végzettség szerint ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása iskolai végzettség szerint ábra: Egyszerűsített foglalkozási kategóriák iránti kereslet változása a vállalati egyenlegmutató alapján ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása korcsoportok szerint, ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása iskolai végzettség szerint ábra: A modális képzettséghez viszonyított képzettségi szintek arányai, FEOR főkategóriánként és a teljes mintában, ábra: Foglalkoztatottak megoszlása az egyes foglalkozási csoportokban iskolai végzettség szerint, ábra: 35 év alatti és feletti foglalkoztattak megoszlása az egyes foglalkozási csoportokban iskolai végzettség szerint, / 56

7 4.4. ábra: 35 év alatti és feletti diplomások, illetve friss diplomások eloszlása a foglalkozási csoportokban, ábra: Középfokú és felsőfokú végzettségűek kereseti különbségei, ábra: Nem vezetői, szellemi foglalkozásokban a bruttó alapbér mértéke, ábra: A felsőfokú végzettség megszerzésnek tételes költségei és megtérülése, 2008, USD ábra: A felsőfokú végzettség megszerzésének megtérülési rátája, ábra: Különbség az évesek és a évesek relatív keresete között, százalékpontos különbség, ábra: Friss diplomások bruttó alapbérére ható tényezők, / 56

8 Az áttekintés célja Az alábbi rövid áttekintés tényeket és összefüggéseket villant fel a diplomások társadalmi szerepe, munkaerő-piaci helyzete, gazdasági hatásai, valamint a felsőoktatás helyzete és finanszírozása témájában. Célja, hogy elősegítse a tényekre alapozódó döntéseket, legyenek ezek egyének, vagy intézmények döntései. A tényekre építő szakpolitika támogatását tartjuk szem előtt, de azt is, hogy minden, a felsőoktatás jövőjében érdekelt egyén és intézmény tájékoztatását szolgáljuk. Az áttekintésben szereplő egyszerű statisztikákat és összetett modellezésen alapuló becsléseket következtetések levonása nélkül, az adatok leíró jellegű ismertetésével közöljük. Az első részben a felsőoktatás néhány olyan externális hatását gyűjtöttük össze, amelyek kapcsán bemutatjuk, hogy milyen makroszintű hatással bírhatnak a diplomások egy ország gazdaságára, társadalmára. A második részben nemzetközi összehasonlításban a felsőoktatás néhány olyan alapvető mérőszámát tekintjük át, mint a felsőoktatás finanszírozása, illetve a diplomások népességen belüli aránya és ennek az aránynak a változása. A harmadik részben, egyszerű mutatókon keresztül a diplomások foglalkoztatási, munkanélküliségi adatait ismertetjük. A negyedik részben rátérünk a foglalkoztatás jellemzőire, arra keresvén a választ, hogy a diplomások milyen munkakörökben dolgoznak, milyen mértékben tudják hasznosítani a felsőfokú tanulmányaik során megszerzett tudást. A befejező, ötödik rész témája a diplomások jövedelemi viszonyai, ahol különböző statisztikákon keresztül mutatjuk be, hogy mennyire éri meg a diploma megszerzése. Itt tehát, szemben az első fejezettel, kifejezetten az egyéni hasznosságra összpontosítunk. A kiadványban messzemenően építettünk az OECD-nek a témával foglalkozó legfrissebb kiadványában (Education at a Glance ) közölt adatokra, a KSH és az Oktatási Hivatal statisztikáira, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatfelvételének adataira, a hazai empirikus közgazdaságtani és szociológiai elemzések, közöttük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. keretében folytatott kutatások eredményeire. Az összeállítást a magyar és nemzetközi szakirodalom válogatott bibliográfiája zárja. 8 / 56

9 1. A felsőoktatás externális hatásai 1.1. Magasabb egy főre jutó GDP A felsőfokú végzettségűek arányának növekedésével nő egy ország egy főre jutó GDP-je. Míg Magyarországon a 20 százalékos diplomás arány mellett USD az egy főre jutó GDP, addig például Kanadában a közel 50 százalékos arányhoz USD ábra: A GDP és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése, 2009 Egyfőre jutó GDP (USD, PPP) NOR R² = 0,3479 CHE USA BRA PRT TUR ITA AUT NLD IRL AUS DEU DNK ISL FRA BEL FIN OECDSWE UKM GRC ESP NZL SVN CZE KOR SVK HUN EST POL CHL MEX JPN ISR CAN Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a felnőtt népességen belül (%) Forrás: OECD Factbook (2009) (acc ) Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): (acc ) Megjegyzés: Brazília esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozó adat 2009-ből származik. 9 / 56

10 1.2. Több adóbevétel Erős pozitív összefüggés mutatható ki egy országrészben (régióban) a diplomások aránya és az adott régióban számított egy adózóra jutó adó nagysága között. Minél nagyobb a diplomások aránya, annál nagyobb egy főre jutó adóbevétel várható ábra: Az egy főre vetített adóbevételek és a diplomások aránya közötti összefüggés, 2010, Magyarország Forrás: Erőforrástérkép ( ) illetve fenti összefüggést és annak változását közötti adatokon bemutató alábbi video: 10 / 56

11 1.3. A felsőfokúak jövedelemnövekedése hozzájárul a GDP növekedés üteméhez Az elmúlt 10 évben az OECD országok GDP-növekedését közel 0,7 százalékponttal növelte a felsőfokú végzettségűek jövedelmének emelkedése. Magyarországon ugyanez a mutató 0,6 százalékpont, de például Szlovéniában 1,2 százalékpont ábra: A felsőfokú végzettségűek jövedelmének növekedéséből fakadó GDP növekedés mértéke ( ) Szlovénia Kanada Egyesült Királyság USA Finnország Franciaország Csehország Dánia Portugália OECD átlag Svédország Magyarország Ausztria Németország 0,2% 0,4% 0,9% 0,9% 0,9% 0,9% 0,8% 0,8% 0,7% 0,7% 0,6% 1,1% 1,3% 1,2% 0,0% 0,2% 0,4% 0,6% 0,8% 1,0% 1,2% 1,4% Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): (acc / 56

12 1.4. Alacsonyabb korrupciós szint A Transparency International Korrupciós Percepció Indexének (CPI) értéke csökken a felsőfokú végzettségűek arányának növekedésével. Míg Magyarországon a 20 százalékos diplomás arányhoz 5,4-es CPI érték tartozik, addig például Kanadában a közel 50 százalékos arányhoz 1,3-as érték ábra: Az észlelt korrupció értéke és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése Korrupció mértéke (10-CPI) MEX 7 BRA ITA SVK TUR 6 PRT CZE AUT HUN POL GRC SVN CHL DEU FRA ESP Forrás: Transparency International (2011), Education at a Glance 2012 (2010): (acc ) Megjegyzés: CPI: Corruption Perceptions Index. Brazília esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozó adat 2009-ből származik. ISL NDL SWE BEL LUX CHE DNK IRL R² = 0,499 EST UKM AUS FIN KOR NOR NZL Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a felnőtt népességen belül (%) USA JPN ISR CAN 12 / 56

13 1.5. Növekvő tudományos teljesítmény A felsőfokú végzettségűek arányának növekedésével növekszik egy ország tudományos teljesítménye. Míg Magyarországon a 20 százalékos diplomás arányhoz egymillió főre 4,4 darab szabadalom jut, addig például Japánban a 44 százalékos arányhoz 104 darab szabadalom jut egy millió főre ábra: A szabadalmak száma és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése Egymillió lakosra jutó szabadalmak száma 120 CHE JPN 100 R² = 0,4982 SWE 80 DEU FIN 60 NLD AUT DNK ISR 40 FRA KOR BEL USA OECD LUX UKM NOR 20 CAN ISL ITA IRL HUN SVN AUS NZL BRA CZE ESP TUR SVK POL CHL EST 0 PRT GRC MEX Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a felnőtt népességen belül(%) Forrás: OECD Factbook (2009) (acc ) Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): (acc ) Megjegyzés: Brazília esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozó adat 2009-ből származik. 13 / 56

14 1.6. Magasabb születéskor várható élettartam A felsőfokú végzettséggel rendelkezők várható élettartama magasabb, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőké. A jelenség mögött az egészségesebb életmód, és az átlagosnál jobb egészségügyi rendszerhez való könnyebb hozzáférés áll. Minél magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya egy társadalomban, annál nagyobb az adott társadalomban a születéskor várható élettartam. Míg Magyarországon a 20 százalékos diplomás arányhoz 74 év a születéskor várható élettartam, addig például Új-Zélandon a diplomások 40 százalékos aránya mellett 81 év ábra: A születéskor várható élettartam és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése Születéskor várható élettartam PRT CZE AUT GRC SVN DEU CHL CHE ESP ISL AUS FRA SWE LUX NOR NLD NZL UKM OECD KOR BEL IRLFIN DNK USA JPN ISR 76 MEX POL EST R² = 0, BRA TUR SVK HUN Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a felnőtt népességen belül (%) Forrás: OECD Factbook (2009) (acc ) Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): (acc ) Megjegyzés: Brazília esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozó adat 2009-ből származik. 14 / 56

15 1.7. Erősebb politikai participáció A magasan kvalifikáltak nagyobb arányban szavaznak, társadalmilag aktívabbak ezért a demokrácia működése szempontjából kiemelt jelentőségű társadalmi csoportnak tekinthetőek. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 10 százalékponttal nagyobb arányban vesznek részt az országgyűlési választásokon, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők tábla: Felnőtt szavazók aránya az iskolai végzettség szerint Alapfokú végzettség (%) Középfokú végzettség (%) Felsőfokú végzettség (%) Svédország 89,4 91,3 96,6 Dánia 90,8 93,6 95,7 Hollandia 76,9 87,8 94,4 Németország 62,0 80,3 94,2 Finnország 71,7 76,1 89,0 USA 41,8 69,5 87,4 Magyarország 77,6 76,8 87,1 Lengyelország 65,1 73,8 84,2 Szlovénia 72,0 69,7 83,1 Portugália 72,8 76,2 82,7 Csehország 44,8 59,6 81,0 Franciaország 69,0 73,8 80,4 Kanada 63,4 72,4 78,4 Egyesült Királyság 63,6 69,2 77,3 Olaszország NA NA NA Mexikó NA NA NA OECD átlag 71,3 78,2 86,1 Megjegyzés: A "Érettséginél alacsonyabb végzettség" oszlopban prezentált értékek azon felnőttek arányát írják le, akik a szavazás során készült részvételi jelentés szerint a felső középfokú végzettségnél alacsonyabb végzettséggel rendelkeztek. Hasonló módon kerültek kialakításra a másik két oszlopban található arányok: a szavazás során készült részvételi jelentésben érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya került a "Érettségi" és "Felsőfokú végzettségű" oszlopokba. Az elemzés a szavazásra jogosult felnőttekre korlátozódik. Azokban az országokban, ahol a szavazás előzetes regisztráció feltétele, és a regisztráció nem kötelező vagy automatikus (pl. Egyesült Királyság, USA), az elemzés tartalmazza azokat, akik potenciális szavazók, szavazati joggal rendelkeznek (p.l. az ország polgárai), de nem regisztráltak a szavazásra. Forrás: European Social Survey (ESS) 2008 and 2010; Kanada: General Social Survey (GSS) 2008 ; USA: Current Population Survey (CPS) 2008; Estudo Eleitoral Brasileiro (ESEB) 2010 CESOP-UNICAMP. 15 / 56

16 1.8. Erősebb elkötelezettség a társadalmi tevékenységek iránt Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon rendkívül alacsony a társadalmi tevékenységek iránti elkötelezettség mértéke, az iskolai végzettség növekedésével viszont jelentősen nő az elkötelezettek aránya. A diplomások közel 7 százalékponttal nagyobb arányban elkötelezettek valamilyen társadalmi ügy iránt. A felsőfokú végzettség hatása csak Finnországban magasabb, ott 10 százalékponttal magasabb a felsőfokúak elkötelezettsége a középfokú végzettségűeknél tábla: Társadalmi tevékenységek iránti elkötelezettség és az iskolai végzettségekben tapasztalható különbség A társadalmi tevékenységek iránt elkötelezett középfokú végzettséggel rendelkezők aránya % Különbségek a társadalmi tevékenység iránti elköteleződés arányában a középfokú végzettségnél alacsonyabb szinttől a felső középfokú végzettségig Különbségek a társadalmi tevékenység iránti elköteleződés arányában a középfokú végzettségtől a felsőfokú végzettségig Kontrollálva az életkorral a nemmel és a jövedelemmel (százalékpont) Franciaország 83,9 10,3-8,5 Portugália 76,8 15,0 5,5 Hollandia 67,3 9,7 4,5 Dánia 67,2 3,0 5,5 Svédország 65,8 6,9 3,8 Lengyelország 60,1 4,5-0,1 Szlovénia 59,1 NA NA Csehország 58,2 15,7 5,6 Németország 58,2-1,8 3,8 Egyesült Királyság 56,8-2,6 3,2 Finnország 51,3 5,1 10,2 Magyarország 47,7 15,8 6,5 Kanada NA NA NA Olaszroszág NA NA NA Mexikó NA NA NA USA NA NA NA OECD átlag 62,4 8,1 4,5 Megjegyzés: A fent bemutatott indikátor az alábbi kérdésen alapszik: "Az Önhöz hasonló korúakhoz képest milyen gyakran vesz részt valamilyen társadalmi tevékenységben?" A társadalmi tevékenységek, cselekedetek olyan egyéb emberekkel közös eseményeket, más emberekkel való találkozásokat jelentenek, amelyek saját döntés eredményeként jönnek létre, és nem munkahelyi vagy egyéb kötelességből adódnak. Azok a válaszadók, akik ezekben a tevékenységekben részt vesznek korcsoportuk tagjaihoz képest nagyjából ugyanolyan vagy nagyobb mértékben, elkötelezett kategóriába kerülnek besorolásra. Az első oszloptól eltekintve, a számítások a éves felnőttek körében alkalmazott legkisebb négyzetek módszerén alapulnak. A szürkével jelölt mezők statisztikailag szignifikánsak és különböznek nullától 5%-os szignifikancia szint mellett. NA: nincs adat A nem-lineáris modellek (probit modell) hasonló eredményt mutatnak. Forrás: European Social Survey (ESS) / 56

17 1.9. Vidéki felsőoktatási intézmények nagyobb társadalmi mobilitás A vidéki felsőoktatási intézmények nemcsak munkahelyeket teremtenek és élénkítik a helyi gazdaságot, hanem fenntartják a térség vitalitását, formálják humán erőforrásait, hozzáadott értéket jelentenek a közösség életében, valamint értékteremtő és közösségi szerepeiken keresztül erősítik a társadalmi kohéziót. Kiemelkedő jelentőséggel bírnak a társadalmi mobilitás elősegítésében, új társadalmi csoportok felsőfokú oktatásba való becsatornázásában. A társadalmi mobilitás elősegítésében játszott szerepet illusztrálja, ha az intergenerációs (nemzedékek közötti) mobilitásra gyakorolt hatását vizsgáljuk. Ehhez az apa iskolai végzettségét vettük figyelembe és készítettünk egy mobilitás erősségét mérő mutatót. Ez 100 fokú skálán a magyarországi állami felsőfokú intézmények átlagos értéke 31 pont, míg a vidéki felsőoktatási intézmények mutatója ennél jóval magasabb. Tekintve, hogy az országos átlagba a fővárosi intézmények is beleértendőek, elmondható, hogy a vidéki intézmények nagyobb szerepet vállalnak a társadalmi mobilitás elősegítésében, mint a fővárosiak ábra: Társadalmi mobilitás elősegítésének mértéke néhány nem fővárosi felsőoktatási intézményben Mobilitási pont Elemszámok: 141, 150, 171, 384, 472, 227, 483, 178, 108, 144, Forrás: Saját számítás a Hallgatói motivációs kutatás 2009 adatbázisa alapján (Educatio Nonprofit Kft.) és a Diplomás kutatás 2010 (Educatio Nonprofit Kft.), ahol az előbbi Q10-es, utóbbi Q14-es azonosítójú változója került felhasználásra, amelyek az apa iskolai végzettségére vonatkoznak. A mutató számítása: Az alacsony esetszámok kezelése érdekében a 2009-es Hallgatói motivációs kutatás és a 2010-es Diplomás kutatás adatai egyesítésre kerültek. Ezért a mutató összemossa a hallgatók és végzettek különböző csoportjait. A mutató számításhoz felhasznált kérdések összeegyeztethetőek. Az index kiszámításánál, az alapfokú vagy az alatti végzettségeket 100-ra, a szakmunkás végzettséget 33-ra, a középfokú végzettséget 66-ra, a felsőfokú végzettséget pedig 0-ra kódoltuk. Az így előállt változók intézményenkénti átlaga képezi a mutatók értékét. Az értékek átkódolásra a könnyebb értelmezhetőség kedvéért volt szükség. Értelmezés: A mutató, akkor veszi fel a maximális százas értéket, ha minden hallgatójának és végzettjének édesapja legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. Forrás: Várhalmi-Tóth-Baranyai (Eruditio Hungaria Társadalmi kohéziós szerep elemzése elnevezésű kutatás alapján - TÁMOP / ) 17 / 56

18 2. A felsőoktatás alapvető mérőszámai 2.1. A felsőoktatási ráfordítások GDP-n belüli aránya az átlag alatti volt 2009-ben Az OECD országokban 2009-ben átlagosan a GDP 1,4 százalékát fordították felsőoktatásra. Dániában és Finnországban magasan átlag feletti a ráfordítás mértéke, előbbiben 2,4 százalék, utóbbiban 2,2 százalék. A másik oldalon az Egyesült Királyság és Olaszország szerepel, előbbi 0,8 százalékkal, utóbbi 0,9 százalékkal. Magyarországon ez szint az OECD átlag alatti: 1,1 százalékos a GDPhez viszonyított aránnyal ábra: Felsőoktatásra való ráfordítások aránya a GDP százalékában, 2009 Dánia Finnország Svédország Kanada Hollandia Szlovénia OECD átlag Franciaország Németország USA Magyarország Portugália Lengyelország Mexikó Csehország Olaszország Egyesült Királyság 2,4% 2,2% 2,0% 1,8% 1,6% 1,4% 1,4% 1,3% 1,3% 1,3% 1,1% 1,1% 1,1% 1,1% 1,0% 0,9% 0,8% OECD átlag 0% 1% 2% 3% Forrás: Education at a Glance 2012 (2009): (acc ) Megjegyzés: A Kanadára vonatkozó adat 2008-ból származik. 18 / 56

19 2.2. Felsőoktatásra történő ráfordítás mértéke és a GDP Általánosságban elmondható, hogy az egy főre jutó GDP és az egy hallgatóra jutó ráfordítás mértéke között erős pozitív összefüggés tapasztalható. Kisebb-nagyobb eltérések azonban itt is megfigyelhetők: Japán és Olaszország egy főre vetített GDP mutatója például közel azonos, a hallgatókra fordított ráfordítás viszont jelentősen különbözik az előbbi javára. Magyarországon a ráfordítás abszolút értéken alacsony, de az egy főre jutó GDP alapján becsült szintnek megfelelő volt 2009-ben ábra: Felsőoktatásra való ráfordítások aránya a GDP százalékában, 2009 Ráfordítás/tanuló(USD vásárlóerő-paritáson számolva) BRA MEX ARG HUN POL RUS SVK CHL EST CAN SWE DNKNLD FIN JPN UKM BEL IRL AUS FRA ESP DEU AUT ISR PRT NZL ITA ISL CZE KOR SVN USA CHE NOR R² = 0, GDP/fő (USD vásárlóerő-paritáson számítva) Forrás: Education at a Glance 2012 (2009): (acc ) Megjegyzés: Az egy tanulóra jutó ráfordítások esetén a kanadai adat 2008-ból származik, a GDP/fő adatok Kanada esetén 2008-ból, Chile esetén 2010-ből származnak. 19 / 56

20 2.3. Egy hallgatóra jutó kiadások és költségvetési támogatások csökkentek között Míg az egy hallgatóra jutó kiadás az egy főre eső GDP 252 százaléka volt ben, addig 2008-ban ugyanez az arány 54 százalékra csökkent. Emellett, míg az egy hallgatóra jutó költségvetési támogatás az egy főre eső GDP 97 százaléka volt 1991-ben, addig 2009-ben már csak 36 százalék ábra: Egy egyenértékes hallgatóra jutó felsőoktatási kiadás és támogatás az egy főre eső GDP százalékában Magyarországon, % 250% 200% 150% Egy hallgatóra jutó kiadás az egy főre eső GDP %-ában Egy hallgatóra jutó költségvetési támogatás az egy főre eső GDP %- ában 100% 50% 0% Forrás: Semjén András: Költségmegosztás a felsőoktatásban. Utak és tévutak. KTI Könyvek, MTA KRTK KTI, 2013, Budapest, megjelenés alatt Megjegyzések: (1) Nem tartalmazza a felsőfokú továbbképzésre fordított költségvetési kiadásokat (2) AIFSZ, főiskolai és egyetemi szintű képzés, szakirányú továbbképzés és doktori képzés hallgatói együtt. Az egyes naptári évekre vonatkozó létszámot az adott évben befejeződő és kezdődő tanévek kezdőlétszámainak átlagával közelítjük! (3) A nappali egyenértékes létszámok meghatározáshoz használt súlyozás: nappali tagozatos hallgatók súlya 1; esti, levelező és távoktatási hallgatók súlya 0,3. Ez a súlyozás bizonyos mértékig önkényes, kis mértékben eltér a 120/2000. kormányrendelet súlyozásától, de közel áll ahhoz (4) 2004-ig a levelező és a távoktatás tagozatos hallgatók 0,25, az esti tagozatos hallgatók 0,33 főnek, től egységesen 0,5 főnek számítanak. Az adatokat az összehasonlíthatóság miatt a 2005-től alkalmazott számítási mód szerint közöljük.(5) Csak állami intézmények 20 / 56

21 2.4. Nemzetközi összehasonlításban alacsony az egy hallgatóra jutó ráfordítás Az OECD országokban egy felsőoktatásban résztvevő hallgató képzésére fordított ráfordítás átlagos mértéke USD. Ez az összeg az Egyesült Államokban messze a legmagasabb ( USD), míg Magyarországon 2009-ben az átlag alatti volt a ráfordítás összege (8.500 USD) ábra: Egy felsőoktatásban tanuló képzésére való éves ráfordítás mértéke, 2009 USDvásárló-erő paritáson számolva OECD átlag USA Kanada Svédország Dánia Hollandia Finnország Egyesült Királyság Németország Franciaország Portugália Olaszország Szlovénia Magyarország Csehország Mexikó Lengyelország Forrás: Education at a Glance 2012 (2009): (acc ) Megjegyzés: A Kanadára vonatkozó adat 2008-ból származik. 21 / 56

22 2.5. A felsőoktatási intézmények bevételében átlag alatti a magánkiadások aránya A háztartási eredetű magánkiadások aránya a felsőoktatási intézmények bevételében Dél-Koreában a legmagasabb (53%) és Svédországban a legalacsonyabb (0%). Magyarországon ugyanez az érték Csehországhoz (9%) és Szlovákiához (9%) hasonlóan átlag alatti, közel 7 százalék ábra: Háztartási eredetű magánkiadások a felsőoktatási intézmények bevételében, % 50% 40% 30% 20% 10% 0% Dél-Korea Japán Új-Zéland Egyesült Államok Ausztrália Mexikó Lengyelország Portugália Egyesült Királyság Kanada Olaszország Spanyolország Hollandia Írország Franciaország Szlovákia Izland Csehország Magyarország Ausztria Belgium Dánia Norvégia Svédország Forrás: OECD Education at a Glance 2009 (2006) 22 / 56

23 2.6. Állami források aránya átlagos a felsőoktatás finanszírozásában Az OECD országokban a felsőoktatás 74 százalékát finanszírozták 2006-ban állami forrásokból. Az állami források aránya Norvégiában a legmagasabb (97%), Dél-Koreában a legalacsonyabb (25%). Magyarországon az állami források aránya kis mértékben átlag feletti, 78 százalék volt 2009-ben ábra: Az állami és a magánforrások aránya az egyes országokban a felsőoktatási intézmények finanszírozásában, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Állami források Magánforrások Forrás: OECD Education at a Glance 2009 (2006) Megjegyzés: Az állami források a közvetett állami támogatásokkal együtt értendők, a magánforrások ezektől tisztítottak. A Kanadára vonatkozó adat 2005-ből származik. 23 / 56

24 2.7. Alacsony a diplomások aránya A felsőoktatás expanziója ellenére, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon kirívóan alacsony a diplomások aránya. Míg Kanadában vagy az Egyesült Államokban a lakosság 51, illetve 40 százaléka rendelkezik diplomával, addig Magyarországon ugyanez az arány 20 százalék ábra: Felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya Kanada USA Finnország Egyesült Királyság Svédország Dánia Hollandia Franciaország Németország Lengyelország Szlovénia Magyarország Mexikó Csehország Olaszország Portugália 40,3% 37,1% 36,9% 34,2% 33,3% 31,8% 28,3% 25,3% 22,9% 21,5% 19,6% 17,4% 16,8% 14,2% 14,0% 50,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): (acc ) Megjegyzés: Felsőfokú képzettség alatt az angol tertiary education elnevezésű kategóriát értjük. A Kanadára vonatkozó adat 2008-ból származik. 24 / 56

25 2.8. Alacsony az oktatásban résztvevők aránya Az OECD országokban a évesek 43 százaléka vesz részt valamilyen oktatásban. Szlovéniában (65%), Hollandiában (55%) az átlagnál lényegesen nagyobb, az Egyesült Királyságban (34%) és Mexikóban (26%) lényegesen kisebb ez az arány. Magyarországon a évesek 48 százaléka vesz részt oktatásban. A évesek között az OECD átlag 16 százalék, Magyarországon pedig 10 százalék ábra: Az oktatásban részt vevők és nem résztvevők aránya a és éves korosztályokban, 2010 Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): (acc ) 25 / 56

26 2.9. Felsőfokú végzettségűek aránya korcsoportonként Jelentős különbségek tapasztalhatóak az egyes korcsoportok között a diplomások arányában. Magyarországon a diplomások aránya a évesek között 12 százalékponttal, a évesek között 14 százalékponttal, a évesek között 9 százalékponttal, az évesek között 6 százalékponttal kisebb, mint az OECD átlag tábla: Felsőfokú végzettségűek arányának különbsége az OECD átlagtól - korcsoportonként Egyesült Államok Egyesült Királyság Finnország Svédország Dánia Hollandia Franciaország Németország Szlovénia Lengyelország Magyarország Mexikó Szlovákia Csehország éves éves éves éves Portugália Olaszország Százalékpont Forrás: Education at a Glance 2012 (2010): (acc ) 26 / 56

27 2.10. Felsőoktatásban résztvevők száma jelentősen nőtt az utóbbi 20 évben A felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma a 2010/2011-es tanévben 318 ezer volt. A rendszerváltás idején, az 1990/1991-es tanévben 102 ezer fő rendelkezett valamilyen hallgatói jogviszonnyal. Húsz éves időtávot tekintve, mindez 311 százalékos emelkedésnek tekinthető tábla: Felsőfokú képzésben résztvevők számának alakulása Tanév Nappali (fő) Esti (fő) Levelező (fő) Összes (fő) 1960/ / / / / / / / / Forrás: Oktatási Hivatal statisztikái (acc ) Megjegyzés: A OH statisztikák a jogviszonyok számán, nem pedig hallgatók számán alapszanak, így egy fő többször is megjelenhet a statisztikákban. Ezért az expanzió mértékét indikáló számokat fenntartásokkal kell kezelni. 27 / 56

28 2.11. A diplomát szerzők száma jelentősen nőtt között 1990-ben közel 26 ezer fő szerzett valamilyen felsőfokú képzést lezáró oklevelet. Ugyanez az arány 2009-ben 64 ezer fő volt. Mindez 248 százalékos növekedésnek felel meg ben a éves korosztály közel 4 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, ugyanez az arány a 2009-es évben 7 százalék volt tábla: Felsőfokú oklevelet szerzettek számának és a éves korosztályhoz viszonyított arányának alakulása Év Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (ezer fő) éves korosztályhoz viszonyított arány (%) ,6 0, ,1 2, ,4 3, ,8 3, ,0 7, ,1 Forrás: Oktatási Hivatal Statisztikái: (acc ) Ladányi: (acc ) Megjegyzés: A OH statisztikák a jogviszonyok számán, nem pedig hallgatók számán alapszanak, így egy fő többször is megjelenhet a statisztikákban. Ezért az expanzió mértékét indikáló számokat fenntartásokkal kell kezelni. 28 / 56

29 2.12. A diplomások számának növekedése várhatóan elmarad az OECD átlagtól A jövőben legnagyobb mértékben Lengyelországban és Franciaországban fog növekedni a felsőfokú végzettségűek aránya. Velük szemben az Egyesült Államokban és Németországban várható a legalacsonyabb mértékű növekedés a különbség köztük annyi, hogy míg az előbbiben átlag feletti, addig az utóbbiban átlag alatti a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Az OECD 2009-ben végzett számítása szerint Magyarországon az OECD átlag alatti a diplomások aránya és átlag alatti ütemű növekedés is várható. A két korcsoport (25-34 és éves) arányaiban 6 százalékpont a különbség, addig az OECD országokban átlagosan 7 százalékpont ábra: A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a teljes népességen belül és arányuk potenciális növekedése, 2009 A és éves felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya közötti különbség Százalékpont Lengyelország Franciaország Portugália Hollandia Szlovénia Svédország Egyesült Királyság Olaszország Magyarország Dánia Csehország Mexikó Finnország Németország USA OECD átlag OECD átlag Kanada A éves korosztályban felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Megjegyzés: Az ábra egyszerre mutatja a felsőfokú végzettségűek arányát és potenciális növekedését. A vízszintes tengely mutatja a éves korosztályon belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát a jobb oldalon azok az országok szerepelnek, ahol az OECD átlagnál nagyobb, a bal oldalon pedig azok, ahol az OECD átlagnál kisebb arányban vannak a felsőfokú végzettségűek. A függőleges tengely megjeleníti a éves korosztály és a teljes korcsoport arányai közötti százalékpontos különbséget alul vannak azok az országok, ahol a különbség átlag alatti, felül pedig azok, ahol átlag feletti a különbség. Eszerint, amennyiben a jelenlegi trendeket meghosszabbítjuk, akkor az ábra felső részén szerepelnek azok az országok, ahol a felsőfokú végzettségűek aránya a jövőben növekedni fog. Forrás: Education at a Glance 2012 (2009): (acc ) % % 29 / 56

30 2.13. A diplomások arányának várható változása Egy mikroszimulációs statisztikai modell szerint 2012 és 2020 között a társadalmi és demográfiai hatásokat figyelembe véve alig növekszik tovább a diplomások népességen belüli aránya és az időszak végén várhatóan alig haladja meg a 24%- os szintet. A 2012-ben bevezetett férőhelyszámok korlátozásának hatásait is számításba véve a becslés szerint a évesek között csaknem 2 százalékponttal lesz kisebb a felsőfokú végzettségűek aránya, mint amennyire a demográfiai és egyéb társadalmi folyamatokból egyébként következne. Ez a hatás még nagyobbnak mutatkozik a éves korcsoportban: itt 4 százalékponttal kisebb arányban lesznek diplomások 2020-ban a felsőoktatási férőhelyek korlátozása következtében. A éveseknél kisebb hatást látunk, ami abból következik, hogy közülük sokan, még a régi szabályok mellett jutottak be a felsőoktatásba ábra: A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők arányának várható változása korcsoport szerint Forrás: Hermann Zoltán Varga Júlia (2012): A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig: Iskolázási mikroszimulációs modell. (acc ) 30 / 56

31 3. Foglalkoztatás és munkanélküliség 3.1. A diploma növeli a foglalkoztatási rátát erősebben az OECD országokra jellemző átlagnál Az OECD országokban a felsőfokú végzettségűeknek nagyobb a foglalkoztatási rátájuk a középfokú végzettséggel rendelkezőknél, átlagosan 9 százalékponttal. Ennek mértéke természetesen országonként változik. Lengyelországban például 19 százalékpont, Svédországban pedig csak 6 százalékpont a rátában tapasztalt különbség. Magyarországon az OECD átlagnál nagyobb, 12 százalékpontos a különbség a felső- és középfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátája között % 3.1. ábra: A éves foglalkoztatottak aránya iskolai végzettség szerint Svédország Felsőfokú végz. Középfokú végz. Alapfokú végz. Hollandia Szlovénia Németország Dánia Portugália Egyesült Királyság Lengyelország Finnország Franciaország Csehország OECD átlag Kanada Mexikó USA Magyarország Olaszország Forrás: Forrás: Education at a Glance 2012 (2009): (acc ) 31 / 56

32 3.2. Diploma: legmagasabb foglalkoztatási ráta Magyarországon a diplomások körében a foglalkoztatási ráta 1998 óta százalék közötti szinten mozog. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében némileg alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, de míg a kilencvenes évek végén 70 százalék feletti volt, addig 2011-re fokozatosan lecsökkent 61 százalékra ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása iskolai végzettség szerint Forrás: KSH Megjegyzés: foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak / munkaképes korúak (15-74 éves) 32 / 56

33 3.3. Jelentős és növekvő munkaerő-kereslet A foglalkoztatási egyenlegmutatók szerint a szakképzett fizikai, illetve a diplomás szellemi munkakörök is folyamatosan bővülő létszámkereslettel jellemezhetőek ezen csoportokban 2012-ben is több vállalat bővítette létszámát, mint csökkentette, illetve ez igaz a 2013-as évre vonatkozó várakozásokra is. A szakképzetlen fizikai munkakörökben 2010 óta folyamatosan csökken a kereslet ábra: Egyszerűsített foglalkozási kategóriák iránti kereslet változása a vállalati egyenlegmutató alapján pont * szakképzetlen fizikai szakképzett fizikai nem diplomás szellemi diplomás szellemi *vállalati várakozások Egyenlegmutató: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a létszámnövelő és létszámcsökkentő vállalatok arányának különbsége. Így a mutató 100 és +100 közötti értékeket vehet fel. 100-at akkor, ha minden cég létszámcsökkenésben és +100-at akkor, ha minden cég létszámbővülésben pozitívan ítéli meg a helyzetét. Forrás: GVI számítás, GVI: Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2013, Budapest, (acc ) 33 / 56

34 3.4. Rendkívül eltérők a foglalkoztatási ráták korcsoportok szerint A foglalkoztatási ráta korosztályonként változik, a éves korcsoportig növekszik, eléri a 80 százalékot, ezt követően előbb kis mértékben, majd jelentősen csökken. Iskolai végzettségtől függetlenül tehát a fiatal korosztály rátája alacsony: a éveseké 36 százalékos, a éveseké 68 százalékos. 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 3.4. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása korcsoportok szerint, % 36% 68% 73% 76% 80% 79% 75% 57% 14% 5% 2% éves Forrás: KSH ( negyedév) 34 / 56

35 3.5. Diploma: legalacsonyabb munkanélküliségi ráta A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kisebb valószínűséggel válnak munkanélkülivé, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők. Míg a kilencvenes évek végén 2 százalék alatti volt a munkanélküliségi rátájuk, addig 2011-re meghaladta a 4 százalékot. A növekvő munkanélküliségi ráta ugyanakkor az összes végzettségre jellemző, legnagyobb mértékű növekedés az alapfokú végzettségűek körében volt, legkisebb a diplomások között. A vizsgált időszakban a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében is 3 százalékpontot emelkedett a munkanélküliségi ráta, így 2011-ben meghaladta a 12 százalékot ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása iskolai végzettség szerint 30% 25% 20% 8 általános vagy kevesebb Szakiskola és szakmunkásképző Érettségi Diploma 15% 10% 5% 0% Forrás: KSH Megjegyzés: munkanélküliség ráta = munkanélküliek / munkaképes korúak (15-74 éves) 35 / 56

36 3.6. Munkanélküliség: jelentős különbségek képzési területenként A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2011-es kérdőíves vizsgálata szerint a friss diplomások körében a munkanélküliek aránya 8 százalék. Ez az arány képzési területenként természetesen jelentősen változik: társadalomtudományi, agrár és művészeti területen a legmagasabb (11-12 százalék), illetve informatikai, orvostudományi és gazdaságtudományi területen a legalacsonyabb (4-6 százalék). A magukat munkanélküliként meghatározók átlagosan 8,28 hónapja nem foglalkoztatottak és döntő többségük (94 százalékuk) aktívan keres munkát ábra: Friss diplomások munkanélküliségi aránya képzési területek szerint Összesen Művészet Társadalomtudomány Agrár Bölcsészettudomány Természettudomány Pedagógusképzés Műszaki Jogi és igazgatás Gazdaságtudomány Orvos- és egészségtudomány Sporttudomány Informatika 7,5 7,4% 6,7% 5,7% 5,6% 4,9% 4,4% 3,9% 9,5% 9,3% 12,2% 11,7% 11,4% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% Megjegyzés: az adatfelvétel során a a munkanélküli definíciója eltért a KSH által is számolt ILO definíciótól, ezért a DPR adatfelvételre adott válaszok alapján számolt munkanélküliségi arány nem hasonlítható össze a KSH megfelelő adataival, de módot ad képzési területekként a munkanélküli arányok összehasonlítására. Források: Friss Diplomások Zárótanulmány (acc ) 36 / 56

37 3.7. Friss diplomások: alacsony álláskeresési idő A friss diplomások átlagos álláskeresési ideje 3,4 hónap. Az átlag képzési területenként változik: legalacsonyabb az orvosi területen (3 hónap) legmagasabb az agrárterületen (3,9 hónap). A képzési terület mellett az álláskeresési időt természetesen meghatározhatja a földrajzi elhelyezkedés, a diploma mellett megszerzett nyelvtudás használhatósága, a munkatapasztalat és a kompetenciák is ábra: Friss diplomások álláskeresési ideje képzési területek szerint Összesen Műszaki Sporttudomány Jogi és igazgatás Művészet Gazdaságtudomány Bölcsészettudomány Természettudomány Pedagógusképzés Informatika Társadalomtudomány Orvos- és egészségtudomány hónap Agrár 3,4 3,9 3,9 3,6 3,5 3,5 3,4 3,3 3,3 3,3 3,3 3,2 3,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 Források:Friss Diplomások Zárótanulmány (acc ) 37 / 56

38 4. Az elhelyezkedés jellemzői, státuszinkonzisztencia 4.1. A túlképzettek aránya az ügyviteli munkakörökben 17%-os Magyarországon a foglalkoztatottak 60 százaléka végez a képzettségének megfelelő munkát, 27 százalék tekinthető túlképzettnek és 13 százalék alulképzettnek. A diplomások szempontjából fontos első négy FEOR főcsoportban a túlképzettek aránya a vezetői munkakörök kivételével az átlagosnál alacsonyabb. Különösen fontosnak tekinthetők az ügyviteli munkakörök, itt a túlképzettek aránya 17 százalékra tehető, ami nem tekinthető magasnak, hiszen a felsőfokú végzettséget igénylő munkaköröknél is 17%-ra becsülhető a túlképzettek aránya ábra: A modális képzettséghez viszonyított képzettségi szintek arányai, FEOR főkategóriánként és a teljes mintában, 2011 % Alulképzettek aránya Szükségesen képzettek aránya Túlképzettek aránya Forrás: NMH Bértarifa felvétel 2011 (n=228259). GVI számítás Galasi Péter számításai alapján. Galasi Péter (2004): Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerőpiacon, Közgazdasági Szemle, 51(5), Vagy MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP. 2004/4. Letöltve URL: Megjegyzés: Galasi alapján az egyes foglalkoztatási csoportokon belüli, az iskolai végzettséget az elvégzett osztályok számával, adott foglalkozás gyakorlásához szükséges iskolai végzettséget a foglalkozások modális iskolai végzettségével, a túl-, illetve alulképzést a szükséges iskolai végzettséghez képest hiányzó, illetve többlet osztályokkal közelítettük. A túlképzés és alulképzés fogalmai tehát nem az elvárt képzettségtől való eltérést jeleníti meg. 38 / 56

39 4.2. A diplomások aránya a fizikai munkakörökben marginális A vezetői munkakörökben foglalkoztatottak 66 százaléka, a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottak 98 százaléka diplomás. Az egyéb és ügyviteli foglalkozásokban a diplomások aránya lényegesen kisebb, előbbiben 22 százalék, utóbbiban 13 százalék. A fizikai munkakörökben a diplomások aránya marginális, 1 % alatti ábra: Foglalkoztatottak megoszlása az egyes foglalkozási csoportokban iskolai végzettség szerint, 2011 Fizikai mkör. 26% 48% 25% Ügyviteli mkör. 10% 74% 13% Egyéb felső- vagy középfokú végz. igénylő mkör. 9% 68% 22% Felsőfokú végz. igénylő mkör. 98% Vezetői mkör. 6% 27% 66% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 8 általános vagy kevesebb Szakiskolat végzett, szakmunkás Érettségi Diploma Forrás: GVI számítás az NMH Bértarfia felvétel 2011 (n= ) Megjegyzés: A munkakörcsoportok elnevezései a 2008-as FEOR nomenklatúrából származnak. 39 / 56

40 4.3. Szakmatartalom változás: a fiatalabb korosztályok között magasabb a diplomások aránya az ügyviteli munkakörökben. A 35 évnél fiatalabb diplomás foglalkoztatottakat nagyobb arányban találjuk az ügyviteli és egyéb foglalkozási kategóriákban, mint a 35 év felettieket (22% és 9%). Ez a helyzet azzal függ össze, hogy az utóbbi évben nagymértékben átalakultak az ügyviteli munkakörök által igényelt készségek, és úgy változott meg e szakmák tartalma, hogy a korábbiaknál jobban igénylik a felsőfokú tanulmányok során megszerezhető készségeket ábra: 35 év alatti és feletti foglalkoztattak megoszlása az egyes foglalkozási csoportokban iskolai végzettség szerint, évesek 35 év felett Fizikai mkör. 22% 44% 33% Fizikai mkör. 28% 50% 22% Ügyviteli mkör. 6% 71% 22% Ügyviteli mkör. 13% 75% 9% Egyéb felső- vagy középfokú végz. igénylő mkör. Felsőfokú végz. igénylő mkör. 5% 63% 98% 31% Egyéb felső- vagy középfokú végz. igénylő mkör. Felsőfokú végz. igénylő mkör. 11% 70% 98% 18% Vezetői mkör. 6% 31% 63% Vezetői mkör. 6% 26% 67% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 8 általános vagy kevesebb Szakiskolát végzett, szakmunkás Érettségi Diploma 0% 20% 40% 60% 80% 100% 8 általános vagy kevesebb Szakiskolát végzett, szakmunkás Érettségi Diploma Forrás: NMH Bértarifa felvétel 2011 (n= ) Megjegyzés: A munkakörcsoportok elnevezései a 2008-as FEOR nomenklatúrából származnak. 40 / 56

41 4.4. Diplomások aránya a FEOR főcsoportokban a diplomások három csoportjában A friss diplomások munkakörök szerinti eloszlása nem tér el jelentősen a 35 évnél fiatalabb diplomások munkakörök szerinti megoszlásától. Kisebb mértékben, 7 százalékponttal kisebb arányban dolgoznak felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozási kategóriában, illetve 2 százalékponttal nagyobb arányban találjuk őket a fizikai, ügyviteli és egyéb munkakörökben. A 35 év feletti diplomások 2 százaléka, a 34 alatti diplomások 3 százaléka dolgozik fizikai munkakörökben. Ezt a tényt és a 4.2-es ábrán szereplő adatot figyelembe véve (a fizikai munkakörökben 1 százalékos a diplomások aránya) látható, hogy a fizikai munkakörökben való diplomás foglalkoztatás súlya marginális ma Magyarországon ábra: 35 év alatti és feletti diplomások, illetve friss diplomások eloszlása a foglalkozási csoportokban, 2011 Fizikai munkakörök Ügyviteli munkakörök Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő munkakörök Felsőfokú végzettséget igénylő munkakkörök 2% 3% 5% 2% 7% 9% 13% 23% 25% 59% 59% 52% Vezetői munkakörök 8% 9% 23% 0% 20% 40% 60% 80% 35 év feletti diplomások 34 év alatti diplomások Friss diplomások Forrás: GVI számítás a NMH Bértarifa felvétel 2011 (n= ); és Educatio DPR 2008, 2010 (n = ) adati alapján Megjegyzés: Itt friss diplomásnak a DPR adatfelvételben szereplő diplomásokat tekintjük. Megjegyzés: A munkakörcsoportok elnevezései a 2008-as FEOR nomenklatúrából származnak. Megjegyzés 41 / 56

42 4.5. A nem diplomás munkakörben dolgozók aránya az agrár végzettségűek körében a legmagasabb Képzési területtől függetlenül a friss diplomások döntő többsége szubjektív megítélése szerint végzettségének megfelelő szintű pozícióban helyezkedett el. Az elhelyezkedett friss diplomások 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem felsőfokú végzettségének megfelelő munkát végez. Ez az arány képzési területenként jelentősen különbözik: az informatika területén a legkisebb (10%), az agrár képzési területen a legnagyobb (26%) ábra: Nem végzettségének megfelelő szintű munkakörben dolgozók aránya, 2011 Összesen Agrár Sporttudomány Bölcsészettudomány Művészet Társadalomtudomány Gazdaságtudomány Természettudomány Pedagógusképzés Műszaki Orvos- és egészségtudomány Jogi és igazgatás Informatika 18,7 26,2% 24,4% 23,4% 23,1% 23,0% 20,8% 19,4% 15,5% 14,9% 14,6% 12,0% 10,2% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% Forrás: Friss Diplomások 2011 Zárótanulmány (acc ) 42 / 56

43 5. Bérprémium 5.1. Magyarországon a diploma bérprémiuma jelentősen meghaladja az OECD átlagot A diplomások és a legfeljebb középfokú végzettségűek keresete között jelentős, nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő eltérés tapasztalható Magyarországon: a férfiak a 244 százalékát, a nők 187 százalékát keresik a középfokú végzettségűek átlagos fizetésének ábra: Középfokú és felsőfokú végzettségűek kereseti különbségei, 2006 Magyarország Szlovénia 187% 181% 201% 244% Csehország 163% 195% Szlovákia Lengyelország USA Portugália Németország Olaszország Egyesült Királyság Finnország OECD átlag Hollandia Franciaország Dánia Svédország 172% 188% 168% 186% 175% 184% 171% 172% 153% 171% 142% 162% 177% 162% 146% 162% 157% 160% 162% 156% 151% 153% 126% 141% 127% 133% Nő Férfi 0% 50% 100% 150% 200% 250% 300% Forrás: OECD (2010) Megjegyzés: Az adatok Franciaország, Olaszország és Hollandia estében 2008-asak, Portugália esetében 2009-ből származnak. 43 / 56

44 5.2. Diplomások: kimagasló bruttó alapbér A nem vezetői szellemi munkakörök esetében 262 ezer forint volt 2011-ben az átlagos bruttó alapbér, 208 ezer forint a medián bruttó bér. A diplomát igénylő munkakörökben az átlagbér bruttó 363 ezer forint, a medián pedig bruttó 312 ezer forint. Esetükben a legjobban fizetett 25 százalék legalább bruttó 462 ezer forintot, a legrosszabbul fizetett 25 százalék pedig legfeljebb 197 ezer forintot keresett ábra: Nem vezetői, szellemi foglalkozásokban a bruttó alapbér mértéke, 2011 Forrás: GVI számítás a NMH Bértarifa felvétel 2011 (2012-es inflációval korrigálva) adatai alapján Az ábra értelmezéséhez: Az ábrán a medián értékeket tüntettük fel. A medián érték is egyfajta középérték, azt fejezi ki, hogy az alkalmazásban állók egyik fele az adott összegnél rosszabbul, másik fele pedig jobban keres. Az ábrán a szürke téglalap hosszúsága mutatja, hogy az alapbérek zöme - 50 százaléka - milyen mértékben szóródik a középérték körül. A téglalapból kifutó bajszok által közrefogott terület, mutatja, hogy az alkalmazásban állók jelentős többségének - 90 százalékának - az alapbére milyen skálán mozoghat. 44 / 56