Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre

Átírás

1 Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre Bakó Tamás Hermann Zoltán Molnár György Varga Júlia MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet A Költségvetési Tanács számára készített háttértanulmányok bemutatása Szakmai konferencia, október 20.

2 Vázlat I. Munkapiaci előrejelzés 2016-ra és 2017-re (Bakó Hermann Varga) Iskolai végzettség alakulása ben 10 korcsoport és nemek szerinti bontásban Az aktivitás (munkakínálat) előrejelzése és jellemzése A munkanélküliség előrejelzése és jellemzése A foglalkoztatottak bruttó bértömegének meghatározása A munkapiaci folyamatok hatása a növekedésre II. A közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre (Bakó Molnár) Aktív korúak ellátása Aktív eszközök a költségvetésben Beragadás a közfoglalkoztatásba, kilépési esélyek A közfoglalkoztatás szakmastruktúrája Közfoglalkoztatás és munkanélküliség

3 Iskolai végzettség előrejelzésének lépései (1) A népesség számának előrejelzése A kiinduló adatbázis a 20 évi népszámlálásban szereplő népesség korcsoport, nem és iskolai végzettség szerinti bontásban. A népesség számát a becsült halálozással csökkentve vezettük végig 2017-ig. (2) Az alap- és középfokú végzettség megszerzésének előrejelzése A KIRSTAT iskolai adatbázis közötti adatai alapján határoztuk meg nemenként és korcsoportonként az általános iskolai és szakiskolai végzettséget, ill. érettségit szerzők számát 2012 és 2017 között minden évre. (3) A felsőfokú végzettség megszerzésének előrejelzése A felvételt nyertek és a diplomát szerzettek adatainak felhasználásával 2013-ig megállapítható volt, az egyes életkori csoportokhoz tartozó férfiak és nők hány év elteltével szereztek felsőfokú végzettséget. A 2014-et követő évekre a évi átlagos tanulmányi idővel számoltunk.

4 Népesség iskolai végzettsége: eredmények A különböző végzettségűek száma, ezer fő Alacsony iskolázottságúak, férfiak Középfokú végzettségűek, férfiak Felsőfokú végzettségűek, férfiak ,000 1,500 2, ált.isk. nélkül szakisk. éretts., szakk. nélk. felsőfokú szakképzés általános isk. éretts., szakképz. diploma Alacsony iskolázottságúak, nők Középfokú végzettségűek, nők Felsőfokú végzettségűek, nők ,000 1,500 2, ált.isk. nélkül szakisk. éretts., szakk. nélk. felsőfokú szakképzés általános isk. éretts., szakképz. diploma

5 Népesség iskolai végzettsége: eredmények 2011 és 2017 között a éves népességben az alacsony iskolázottságúak (általános iskolánál kevesebb és általános iskolai végzettségű) száma mind a férfiak, mind a nők között csökken. A legfiatalabbak körében azonban ellenkező irányú a változás. A szakiskolai (szakmunkás) végzettségű férfiak száma kis mértékben csökken, a szakiskola végzettségű nők száma nagyjából változatlan marad. Az érettségizett, szakképesítéssel rendelkezők száma mindkét nemnél nagyjából változatlan marad 2011 és 2017 között A felsőfokú végzettségű férfiak száma nem változik, a felsőfokú végzettségű nők száma viszont tovább növekszik 2014-et követően a évesek férfiak között növekedni kezd az általános iskolai végzettség nélküliek aránya, és 2015 után mindkét nem esetében az általános iskolai végzettségűek aránya.

6 Munkapiaci előrejelzés lépései (1) Aktivitási ráták és az aktívak számának előrejelzése A KSH MEF adatbázisa alapján meghatároztuk korcsoport, nem és iskolai végzettség szerinti bontásban az aktivitási ráta változást 2013-ról 2014-re. Feltételeztük, hogy 2014-ről 2015-re azonos mértékben fog az aktivitási ráta változni, majd a növekedési ütem minden korcsoport, nem és iskolai végzettség szerinti cellában a felére csökkent 2015-ről 2016-ra, illetve 2016-ról 2017-re. Az aktivitási ráta és a népesség ismeretében meghatároztuk az aktívak számát, korcsoport, nem és iskolai végzettség szerinti bontásban. (2) Foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának a meghatározása Hasonlóan az aktivitási rátához, a KSH MEF adatbázisa alapján korcsoport, nem és iskolai végzettség szerinti bontásban meghatároztuk a foglalkoztatási ráta változást 2013-ról 2014-re. Ezt követően hasonló módszerrel, mint az aktivitási ráta előreszámításánál meghatároztuk a foglalkoztatási ráta változásokat között.

7 A munkapiaci előrejelzés eredményei Gazdaságilag aktívak száma Férfiak Nők % Aktivitási ráta 71% 70% 69% 68% Aktivitási ráta 67% 66%

8 Szakpolitikai okok Öregségi nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedése, miközben 2014 és 2017 között közel 10%-al nő a éves korcsoport létszáma. Közülük egyre többen maradnak a munkapiacon. A tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentése. Kisebb létszám miatt kisebb a hatása. Az aktív korú népesség 2014 és 2017 között 196 ezer fővel csökken, miközben a fenti intézkedések hatására a potenciális munkaerő-kínálat nő. Az aktivitási ráta változásában tehát egyrészt demográfiai okok, másrészt a munkakínálatot bővítő intézkedések játszanak szerepet. A hatás mértéke időben várhatóan csökken ban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező éves férfiak 5%-volt aktív, 2014-ben pedig 9%-a, ez a növekedési ütem várhatóan nem fog évekig folytatódni. Az aktivitási ráta növekedése a éves korcsoportban a legnagyobb, de körükben a végzettséggel fordítottan arányos, azaz minél képzettebb éves korcsoportot tekintünk, annál kisebb mértékben növekszik az aktivitási ráta.

9 A munkaerő-piaci előrejelzés eredményei Foglalkoztatottak száma Főbb megállapítások: Munkanélküliek száma Férfiak Nők Nők Férfiak Legnagyobb mértékben a legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkező férfiak foglalkoztatási rátája változik, mely döntően a közfoglalkoztatás kiterjesztésének köszönhető A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási ráta változása mindkét nem és minden korcsoport esetén elmarad a legfeljebb érettségivel rendelkezőkéhez képest A nők foglalkoztatási ráta növekedése majdnem minden korcsoportban és iskolai végzettségi kategóriában elmarad a férfiakétól.

10 Bruttó bértömeg meghatározása A költségvetési hatások felméréséhez először meghatároztuk nemenként, korcsoportonként és végzettségi kategóriánként a bruttó béreket. A bérbecsléshez első lépésként megbecsültük a Bértarifa felmérés adatain re a koefficienseket, majd kiszámoltuk az egyes kategóriákba tartozók bérét re. Ezt követően a KSH által megadott 2015/2014-es átlagos éves növekedési ütemet állandónak véve az előrejelzési horizonton meghatároztuk a 2016-os és 2017-es béreket Mivel ismerjük az egyes foglalkoztatási csoportok létszámát mindkét évre vonatkozóan, ezért a bruttó bértömeg egy egyszerű szorzással meghatározható A bruttó bértömeg ismeretében meghatározható a bérhez kapcsolódó adóbefizetések összege. A fentiek alapján a bruttó bértömeg növekedésében különösen 2017-ben- az egyéni keresetek növekedése meghatározó, de kisebb részben szerepet játszik a foglalkoztatottak számának növekedése is.

11 Költségvetési hatások Megnyugtatónak tűnik, hogy a MEF adatain végzett becslés valamivel nagyobb (+1%) személyi jövedelemadó bevételt jelez előre, mint a 2016-os előirányzat (1 658 millió forint) re 5,3 %-os személyi jövedelemadó bevétel növekedést jelzünk előre a munkapiaci folyamatok alapján. Munkaerő-piaci folyamatok hatása a munkanélküli és szociális ellátások összegére Rövid távú becslés Munkanélküliek száma, ezer fő Munkanélküliek korrigált létszáma, ezer fő Munkanélküli járadékban részesülők éves átlagos létszáma Szociális ellátásban részesülők éves átlagos létszáma Munkanélküli járadék bruttó összege (milliárd Ft) Szociális ellátás bruttó összege (milliárd Ft) Munkanélküli járadék és szociális ellátás összesen: 51 47

12 Növekedési hatások Rövidtávú előrejelzésünk alapján azt találtuk, hogy 2016-ban és 2017-ben kismértékben tovább javul a munkaképes korú lakosság képzettségi szintje, ami pozitívan befolyásolja a növekedést. Aggasztó, hogy 2014-et követően a legfiatalabbak, a évesek között növekedni kezd az általános iskolai végzettség nélküli férfiak aránya, és 2015 után mindkét nem esetében az általános iskolai végzettségűek aránya. Az utóbbi másfél évtizedben kiépült viszonylag jelentős feldolgozóipar további fejlődését gátolhatja, hogy a szakiskolai (szakmunkás) végzettségű férfiak száma kis mértékben csökken, a szakiskolai végzettségű nők száma nagyjából változatlan marad a következő években. Növekszik a munkaképes korú népességen és az aktívakon belül is az idősebb korosztály aránya, ami azzal járhat, hogy minden más tényezőt változatlanul tartva csökken az egy főre jutó termelékenység.

13 Közfoglalkoztatási rendszer stabilizálódása Változások a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerében megszűnt az egységes foglalkoztatáspolitika. Közfoglalkoztatási bér 2015-ig minimálbérrel együtt nőtt, 2016-ban nem változott: minimálbér kétharmada. Téves reakció az alacsony kilépési rátára. Rendszeres szociális segélyre jogosultak köréből kikerültek a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők. Megszűnt a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás, helyettük települési támogatás. Negatív hatás a legszegényebbekre. Ellátás nélküli munkanélküliek száma 200 ezer fő körül stabilizálódott, ez a regisztráltak 60 százaléka. Fht összege változatlan. Egy családon belül két fht vagy egy közfoglalkoztatás és egy fht juttatásának tilalma. Ennek a szabálynak a feloldása mindössze 4 milliárd Ft többletkiadással járna. Kb ezer súlyos nyomorban élőt érint.

14 Nyilvántartott álláskeresők ellátása A közfoglalkoztatás hegemón foglalkoztatáspolitikai eszközzé vált Álláskeresési járadék és segély Szociális ellátás Ellátás nélküli álláskeresők Regisztrált álláskeresők összesen Megoszlás Álláskeresési járadék és segély Szociális ellátás Ellátás nélküli álláskeresők Regisztrált álláskeresők összesen

15 Aktív eszközök a költségvetésben A közfoglalkoztatás hegemón foglalkoztatáspolitikai eszközzé vált Közfoglalkoztatás, milliárd Ft Növekedés az előző évi %-ában Aktív, szak- és felnőttképzési tám, md Ft EU-s elő és társfinanszírozás, md Ft Aktív eszközök + EU Közfoglalkoztatás/(aktív+EU) 0,9 0,7 1,4 1,5 2,1 2,8 3, ban és 2014-ben az aktív támogatásokra fordított kiadások csökkentek, a közfoglalkoztatásra fordítottak nőttek a tervekhez képest.

16 Létszámadatok, fajlagos költség A közfoglalkoztatásban és más aktív programokban résztvevők létszáma, a közfoglalkoztatás fajlagos költsége Közfoglalkoztatás, ezer fő Nem közfoglalkoztatás programok, ezer fő Közfoglalkoztatás egy főre jutó költsége, ezer Ft : téli közfoglalkoztatás költsége Közfoglalkoztatási kiadások százaléka közvetlen bérköltség Ha minden ellátást kapó regisztrált munkanélküli közfoglalkoztatottá válna, a többlet-kiadás mintegy 100 milliárd Ft lenne.

17 Létszámadatok havi alakulása Közfoglalkoztatottak Más aktív munkaerő-piaci programban résztvevők

18 Beragadás a közfoglalkoztatásba A közfoglalkoztatási epizódok száma, egy epizód átlagos időtartama Közfoglalkoztatásban érintettek száma, ezer fő Közfoglalkoztatási epizódok egy érintettre jutó 1,16 1,19 1,39 1,74 átlagos száma Egy főre jutó átlagos időtartam, hónap 3,9 5,9 5,2 6,3

19 Iskolai végzettség szerinti megoszlás 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% osztály Általános iskola Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Felsőfok

20 Kilépés a közfoglalkoztatásból A nyílt munkapiacon dolgozók aránya a közfoglalkoztatás után nappal kilépés után 6,1 6,6 6,5 6,0 90 nappal kilépés után 8,3 8,3 8,2 8,7 180 nappal kilépés után 10,3 10,3 10,3 11,9 360 nappal kilépés után 12,9 13,6 14,3-30. és 90. napon is a nyílt munkapiacon 4,6 5,2 5,2 5,0 30., 90. és 180. napon is a nyílt munkapiacon 3,6 4,1 4,3 4,3 Mind a 4 alkalommal a nyílt munkapiacon 2,9 3,4 3, ban a képzéssel egybekötött közfoglalkozás utáni 180. napi kilépési esély mindössze 5% ben is 2 százalékponttal elmarad a képzés nélkülitől.

21 Kilépés a közfoglalkoztatásból, havi Munkapiaci státusz a kilépés után 180 nappal, a közfoglalkoztatási epizód befejező hónapja szerint Nyílt munkapiacon dolgozik Közfoglalkoztatott Egyik sem

22 Mire készít fel a közfoglalkoztatás? A közfoglalkoztatás keretében végzett munka foglalkozási csoportok szerinti megoszlása, % Felső/középfokú végzettséget igénylő Irodai, ügyviteli Más nem egyszerű foglalkozás Nem egyszerű foglalkozás részösszege Takarító, utcaseprő Egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozások Egyszerű (építő)ipari, mezőgazdasági Máshova nem sorolt egyszerű szolgáltatási fogl Összesen

23 Egyszerű munkát végzők részaránya Egyszerű munkát végzők részaránya, iskolai végzettség szerinti bontásban, % A közfoglalkoztatás keretében betöltött foglalkozások nem kapcsolódnak az elsődleges piac munkaerő igényéhez Nincs időbeli változás, alkalmazkodás az igényekhez osztály Általános iskola Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Felsőfok

24 Kilépési esélyek és végzett munka A közfoglalkoztatásból való kilépés utáni 180. napon az elsődleges munkapiacon dolgozók aránya a végzett munka szerint, % 2014 Felső/középfokú végzettséget igénylő 21 Irodai, ügyviteli 26 Más nem egyszerű foglalkozás 15 Takarító, utcaseprő 12 Egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozások 19 Egyszerű (építő)ipari, mezőgazdasági 11 Máshova nem sorolt egyszerű szolgáltatási foglalkozás 9 Az elhelyezkedők 17 %-a dolgozik a közszférában. Az irodai dolgozók esetében 43%, a magasabb végzettséget igénylő munka és a szolgáltatási foglalkozások esetében 33%.

25 Közfoglalkoztatás és munkanélküliség Munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatottak munkanélkülinek tekintése esetén Hivatalos munkanélküliségi ráta 11,0 11,0 10,2 7,7 6,8 Korrigált munkanélküliségi ráta 12,5 13,1 12,6 11,1 10,5 A számítások során figyelembe vettük, hogy a közfoglalkoztatás olyanokat is érint, akik nem keresnek aktívan munkát, így nem lennének ILOmunkanélküliek.