A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról"

Antal Hegedűs
10 évvel ezelőtt
Látták:

1 A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok

2 A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek) Módszertan: 2010-es adatokon nyugvó komplex (deskés primer adatokra épülő) módszertan Nemzetközi desk research Telefonos survey egy 300 elemű KSH-s mintán Fókuszcsoport 13 különböző tematika szerint (pl. induló, megszűnt, likviditási problémákkal küzdő, stb. szervezetek) Strukturált interjúk (pénzintézetek döntéshozóival, közigazgatási szakemberekkel, a témával foglalkozó politikusokkal, pályáztató szervezetekkel, és nagyobb civil szervezetekkel) Támogató: Nemzeti Civil Alapprogram

tematika szerint (pl. induló, megszűnt, likviditási problémákkal küzdő, stb.

3 Alapadatok nonprofit szervezet, ebből klasszikus civil szervezet (KSH, 2009) Összesen , a klasszikus civilek esetében kb foglalkoztatott Összesen milliárd forintos összbevétel a klasszikus civilek esetében 418 milliárd forint Klasszikus civil szervezetek bevételeinek legalább harmada (35%) állami forrásból származik

25 000 foglalkoztatott Összesen 1 100 milliárd forintos összbevétel a klasszikus

4 Bevételek-kiadások (TT, 2010) Összes bevétel 22% 45% 28% 5% Tényleges kiadások 46% 39% 12%3% Hanya tlik 52% Prosp erál 26% Stagná l 22% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nőttek Stagnáltak Csökkentek Ingadoztak

5 Forrásszerkezet (TT, 2010) Kiegyensúlyozott közepes forrásokra építkező; 34% Egy nagy forrású; 19% Több nagy forrású; 8% Közepesek dominálta, de van legfeljebb egy nagyobb súlyú is; 37% Több kis súlyú legfeljebb egy közepes forrás; 2%

forrású; 8% Közepesek dominálta, de van legfeljebb egy

6 Típusok Egy nagy forrású Több nagy forrású Közepes források dominálta, de egy nagyobb súlyú is Kiegyensúlyozott közepes forrásokra építkező Több kis súlyú, legfeljebb egy közepes forrás Alapítványok Nincs bejelentett alkalmazott és Gazdasági teljesítményük leginkább stagnál Erős a függésük a bevételük javát adó forráshoz, Alig pályáznak Egyesületek és alapítványok Jellemzően pályáznak Több prosperáló és a hanyatló szervezet Alig foglalkoztatnak bejelentett alkalmazottat Stabilitásukat az egy nagyobb bevételi forrás adja Erőteljes körükben a vállalkozó szellem Felülreprezentáltak a prosperáló szervezetek Pályáznak, és az átlagnál nagyobb arányban nyernek Itt a legnagyobb a hanyatló szervezetek aránya Rendelkeznek irodával A munkatársak és alkalmazottak száma is magas Jellemzően pályáznak és nyernek Egyfős képződmények, kis humán kapacitás Hanyatlanak

prosperáló és a hanyatló szervezet Alig foglalkoztatnak bejelentett alkalmazottat Stabilitásukat az egy nagyobb bevételi forrás adja Erőteljes körükben a vállalkozó szellem Felülreprezentáltak a

7 Típusok és prosperitás Prosperál Stagnál Hanyatlik Összesen Erős függés egy nagy forrástól 16% 42% 42% 100% Közepes függés több nagy forrástól 35% 17% 48% 100% Több kis súlyú legfeljebb egy közepes forrás 0% 50% 50% 100% Közepesek dominálta, de van legfeljebb egy nagyobb súlyú is 34% 18% 48% 100% Kiegyensúlyozott közepes forrásokra építkező 22% 16% 62% 100% Összesen 26% 22% 52% 100%

közepes forrás 0% 50% 50% 100% Közepesek dominálta, de van legfeljebb egy nagyobb súlyú is 34%

8 A gazdálkodást vezérlő elvek Látszólagos egyensúly Az alapvető tőkehiány csak a szervezetek 6 százalékára jellemző 62 százaléknak nincsenek pénzügyi problémái; 87 százaléknak nem volt adóssága az utóbbi 3 évben a szervezetek háromnegyede (77%) nem rendelkezik megtakarítással Bevételek diverzifikálása A szervezetek 72 százaléka a bevételek növelését és diverzifikálását célként jelölte meg Nincs összefüggés a diverzifikált bevételszerkezet és a prosperitás között Nem a többlábúság, hanem a szabadlábúság számít Fejlesztések elmaradása Alacsony kockázatvállalás Forrásvezérelt gazdálkodás, a célokat a forrásokhoz igazítják Projektszerű működés, a stabil bevételek hiánya Állandó bizonytalanság Többségük (74%) minden évben kidolgozza a költségvetését De csak minden harmadik szervezetnek van több évre előre elkészített pénzügyi stratégiája Nem a növekedés, hanem a túlélés a cél

Nincs összefüggés a diverzifikált bevételszerkezet és a prosperitás között Nem a többlábúság, hanem a szabadlábúság számít Fejlesztések elmaradása Alacsony kockázatvállalás Forrásvezérelt

9 A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Következtetések, javaslatok

10 A civil szervezetek lehetséges finanszírozói Nonprofit szektor Állam Piac Magánszemélyek Klasszikus civilek (belső erőforrások) Pénzügyi szektor

11 A civil pénzügyi kultúra modellje Pénzügyi tevékenység Kockázatvállalás Pénzügyi helyzet Konkrét ajánlatok IGÉNYBE VETT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK Igénybe vehető pénzügyi eszközök Viszony Ismeret Igény Befektetési portfóliók Folyószámla szolgáltatások Hitel konstrukciók Pénzügyi szektor: hitelintézetek, biztosítók szolgáltatásai Szervezet pénzügyi helyzete LIKVIDITÁS BEFEKTETÉS SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ PÉNZEK KÖTÖTT FELHASZNÁLÁSÚ PÉNZEK HITEL VAGYON PÉNZÁLLOMÁNY FORRÁS HIÁNY BEVÉTELEK Rendszeres Eseti Nem címkézett % % Címkézett % %

konstrukciók Pénzügyi szektor: hitelintézetek, biztosítók szolgáltatásai Szervezet pénzügyi helyzete LIKVIDITÁS BEFEKTETÉS SZABAD

12 A civil szektor és a hitelezés fedezet hiánya a civil szervezetek szabadon felhasználható forrásainak hiánya a futamidők rugalmatlan kezelése a civil szervezetek ad hoc gazdálkodása a civil szervezetek alacsony hiteligénye a kockázatok beárazásának magas költsége a fentiek miatt körülményes, elhúzódó hitelbírálat a megfelelő humánerőforrás hiánya

ad hoc gazdálkodása a civil szervezetek alacsony hiteligénye a kockázatok beárazásának

13 Megoldási javaslatok Civil szervezet Állam Állami szolgáltatások végzése, feladatátvállalás, pályázatok megvalósítása a kívánalmaknak megfelelően ELSZÁMOLÁS FORRÁS Rendelkezésre álló állami források Ellenőrző szerv FORRÁS 2,5%-a Nincs hiteligény Áthidaló hiteligény 5 évvel ez előtti állami forrás +2,5% kifizetése Állami kezesség vállalás az alapban lévő pénz 4-szereséig Civil fejlesztési alap 1. A +2,5 %-okból összeálló pénzügyi alap kezelése Társadalmi hasznosság elismerése Nagy értékű, középtávú beruházási hiteligény Állami kezesség vállalás az alapban lévő pénz 6-szorosáig + 5 évvel ez előtti állami forrás +2,5%-val hitel tőkerészének csökkentése 2. Az állami pénzeket felhasználó civil szervezetek online, nyilvános adatbázisának kezelése, egyedi adatok szervezetekre Pénzintézet Hitelbírálat Coofinanszírozás Kezességvállaláshoz képest a maximális hitelösszeg megemelése

A +2,5 %-okból összeálló pénzügyi alap kezelése Társadalmi hasznosság elismerése Nagy értékű, középtávú beruházási hiteligény Állami kezesség vállalás az alapban lévő pénz 6-szorosáig + 5 évvel ez

14 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! tukorterem@tukorterem.hu

Hasonló dokumentumok

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló